ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Guantánamóról: a fogvatartottak éhségsztrájkjáról
20.5.2013 - (2013/2654(RSP))
az eljárási szabályzat 122. cikke alapján
Bernd Posselt, Roberta Angelilli, Eija-Riitta Korhola, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Giovanni La Via, Sari Essayah, Philippe Boulland, Jean Roatta, Petri Sarvamaa, Eduard Kukan, Laima Liucija Andrikienė a PPE képviselőcsoport nevében
B7‑0221/2013
European Parliament resolution on Guantánamo: hunger strike by prisoners
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Guantánamóról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel „Az emberi jogok helyzete a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája, ideértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos stratégiai politikájára gyakorolt hatásait is” című éves jelentéséről szóló, 2012. április 18-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az emberi jogokról és alapvető szabadságokról, valamint az önkényes fogva tartás, erőszakos eltűnések és kínzás tilalmáról szóló nemzetközi, európai és nemzeti eszközökre, köztük a polgári és politikai jogok 1966. december 16-i nemzetközi egyezségokmányára (ICCPR), valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni 1984. december 10-i ENSZ-egyezményre és annak ide vonatkozó jegyzőkönyveire,
– tekintettel az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok 2009. június 15-i együttes nyilatkozatára a guantánamói fogolytábor bezárásáról és a jövőbeli, terrorizmus elleni együttműködésről, amely a közösen vallott értékeken, a nemzetközi jogon, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapul,
– tekintettel Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa által 2013. augusztus 5-én, a Guantánamói fogva tartási rendszerre vonatkozóan tett azon nyilatkozatra, miszerint „sok fogvatartott folytatódó, határozatlan időre szóló bebörtönzése önkényes fogva tartásnak minősül, és ezzel egyértelműen megsérti a nemzetközi jogot”,
– tekintettel az ENSZ Chartájának alapelveire és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkére,
A. mivel a Guantánamói-öbölben még fogva tartott 166 fogoly a fogolytáborban uralkodó jelenlegi körülmények elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdett;
B. mivel a még fogva tartottak közül 86 szabadon bocsátását engedélyezték, azonban továbbra is határozatlan ideig fogva tartják őket;
C. mivel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közösen vallanak olyan alapvető értékeket, mint a szabadság, a demokrácia, valamint a nemzetközi jog, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása;
D. mivel az éhségsztrájkban részt vevő 10 fogvatartottnál alkalmaznak kényszertáplálást, hogy életben tartsák őket; mivel az orvosok közötti nemzetközi megállapodások előírják, hogy tiszteletben kell tartani, ha valamely személy tájékozott és önkéntes döntése eredményeként éhségsztrájkban vesz részt;
E. mivel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közösen vallanak olyan értékeket, mint a vallásszabadság; mivel több esetben számoltak be arról, hogy az amerikai katonai alkalmazottak a cellák átkutatása során tiszteletlenül bántak a fogvatartottak birtokában lévő Korán példányokkal;
F. mivel az EU és az Egyesült Államok 2009. június 15-i közös nyilatkozata rámutatott Obama elnök elkötelezettségére a guantánamói fogolytábor 2010. január 22-ig történő bezárása mellett és üdvözölte „a további meghozandó intézkedéseket, beleértve fogva tartásra, szállításra, bírósági tárgyalásokra és kihallgatásra vonatkozó politikájának intenzív felülvizsgálatát a terrorizmus elleni harc keretében, valamint az e politikákkal kapcsolatos múltbeli gyakorlatok fokozott átláthatóságát”;
G. mivel az Egyesült Államok megszüntette az egyetlen polgári repülőjáratot Guantánamóra, ami azt jelenti, hogy az egyetlen rendelkezésre álló járat egy katonai járat, amelynek igénybe vételéhez a Pentagon engedélyére van szükség, ami korlátozza a sajtó, a jogászok és az emberi jogi aktivisták eljutását;
1. megjegyzi, hogy a szoros transzatlanti kapcsolatok a közös alapértékeken és az olyan alapvető, egyetemes és megkérdőjelezhetetlen emberi jogok tiszteletben tartásán alapulnak, mint a tisztességes eljáráshoz való jog és az önkényes fogva tartás tilalma; üdvözli a szoros transzatlanti együttműködést számos nemzetközi emberi jogi kérdés esetében;
2. kéri az Egyesült Államok hatóságait, hogy személyes méltóságuk megfelelő tiszteletben tartásával bánjanak a fogvatartottakkal, biztosítva emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat;
3. aggodalmát fejezi ki az éhségsztrájkoló és a kényszertáplált fogvatartottak jólléte miatt, és kéri az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben jogaikat és döntéseiket;
4. sürgeti az Egyesült Államokat, hogy gondolja újra az egyetlen polgári repülőjárat leállítását a Guantánamói-öbölbe, amely korlátozná a sajtó és a civil szervezetek tagjainak eljutását;
5. sürgeti az Egyesült Államokat, hogy ellenőrizze a vallási tárgyak megfelelő kezelését és tiszteletben tartását a kötelező átkutatási eljárások betartása mellett;
6. hangsúlyozza, hogy a továbbra is őrizetben lévő fogvatartottak jogosultak fogva tartásuk jogosságának rendszeres vizsgálatára a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány 9. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy „a letartóztatás vagy fogva tartás miatt szabadságától megfosztott minden személy jogosult bírósági eljárás elindítására azzal a céllal, hogy a bíróság haladéktalanul döntést hozzon fogva tartásának jogosságát illetően, valamint hogy annak jogellenessége esetén szabadon bocsássák”;
7. ismételten felháborodásának és megbotránkozásának ad hangot a tömegek ellen irányuló valamennyi terrortámadás miatt, szolidaritását fejezi ki az ilyen támadások áldozatai iránt, valamint együttérzését nyilvánítja ki családjuk, barátaik és rokonaik fájdalma és szenvedése okán; ismételten hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a terrorizmus ellen nem szabad a közösen megállapított alapvető értékek – például az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság – rovására harcot vívni;
8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem hajtották végre az Egyesült Államok elnökének azon kötelezettségvállalását, hogy 2010 januárja előtt bezárják Guantánamót; megismétli az Egyesült Államok hatóságaihoz intézett azon felhívását, hogy vizsgálják felül a katonai bizottságok rendszerét a tisztességes eljárások biztosítása érdekében, és hogy minden körülmények között tiltsák meg a kínzást, a bántalmazást és a bírósági eljárás nélküli határozatlan idejű fogva tartást;
9. sajnálattal veszi tudomásul az Egyesült Államok elnökének 2011. március 7-i határozatát, miszerint aláírja a fogva tartásról és a katonai bíróságokra vonatkozó tilalom feloldásáról szóló elnöki rendeletet; abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a guantánamói foglyok helyzetének megoldására a polgári igazságszolgáltatás keretében folytatott rendes büntetőeljárás a legjobb módszer; ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok által fogva tartott személyek ellen haladéktalanul emeljenek vádat és indítsanak eljárást a jogállamiság nemzetközi normáinak megfelelően, vagy engedjék őket szabadon; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkire ugyanazokat a tisztességes eljárásra vonatkozó normákat kell alkalmazni;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a katonai bizottságokat összehívó hatóságnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének, az Egyesült Államok elnökének, az Egyesült Államok Kongresszusának és Szenátusának, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlése elnökének és az ENSZ-tagállamok kormányainak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0126.