Eljárás : 2014/2533(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0150/2014

Előterjesztett szövegek :

B7-0150/2014

Viták :

PV 05/02/2014 - 18
CRE 05/02/2014 - 18

Szavazatok :

PV 06/02/2014 - 9.8

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0101

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 141kWORD 78k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0150/2014
4.2.2014
PE527.350v01-00
 
B7-0150/2014

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozóról (2014/2533(RSP))


Guy Verhofstadt, Kristiina Ojuland, Leonidas Donskis, Graham Watson, Louis Michel, Sophia in ‘t Veld, Marietje Schaake, Johannes Cornelis van Baalen, Ramon Tremosa i Balcells, Sarah Ludford, Alexander Graf Lambsdorff az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozóról (2014/2533(RSP))  
B7‑0150/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen 2011. február 17-i állásfoglalására a jogállamiságról Oroszországban(1), 2012. szeptember 13-i állásfoglalására az igazságügy politikai célú felhasználásáról Oroszországban(2), 2012. december 13-i állásfoglalására az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásairól az EU és Oroszország közötti új megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz(3), 2013. június 13-i állásfoglalására a jogállamiságról Oroszországban(4), 2013. szeptember 12-i állásfoglalására az Oroszország által a keleti partnerség országaira gyakorolt nyomásról (a közeljövőben Vilniusban megrendezésre kerülő keleti partnerségi csúcstalálkozóval összefüggésben)(5), valamint 2013. december 12-i állásfoglalására a vilniusi csúcstalálkozó eredményéről és a keleti partnerség jövőjéről, különös tekintettel Ukrajnára(6),

–       tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokra,

–       tekintettel a 2010. június 1-jén, Rosztovban elindított modernizációs partnerség következtében az EU és Oroszország előtt álló célkitűzésekre és kötelezettségekre,

–       tekintettel a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire,

–       tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az EU továbbra is elkötelezett aziránt, hogy tovább mélyítse és fejlessze az Oroszországgal fenntartott kapcsolatait, és mivel az Európai Unió és Oroszország között mély és átfogó kapcsolat jött létre, különösen az energiaágazatban, valamint a gazdaság és az üzleti élet területén, melynek következtében összefonódtak és a világgazdaságban kölcsönösen függenek egymástól;

B.     mivel a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozó egy háromórás szűk találkozóra korlátozódott, amelynek középpontjában korlátozott számú kérdés állt, ami az EU és Oroszország közötti kapcsolatok romlását tükrözi elsősorban az Oroszország által a keleti partnerekre gyakorolt nyomás miatt;

C.     mivel az EU-nak és tagállamainak éberen kell őrködniük, hogy megvédjék a demokratikus alapelveket és a jogállamiságot az egész világon és különösen egy olyan fontos szomszédos államban, mint Oroszország, amely az Európa Tanács tagjaként vállalta a demokratikus alapelvek, a jogállamiság és az alapvető értékek tiszteletének elismerését és érvényesítését;

D.     mivel hasonló kötelezettségek és kötelességek erednek Oroszország Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben betöltött tagságából, és mivel Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozása azon a feltételezésen alapul, hogy az országban érvényesül a jogállamiság;

E.     mivel 2013. december 1-jétől a légitársaságok előzetes utasinformációt (API) továbbítanak az orosz hatóságoknak, és mivel 2014. július 1-jétől az orosz hatóságok teljes körű adatmegosztást kérnek az utasokról és a személyzetről az ország légtere felett átrepülő légi járatok tekintetében; mivel az orosz hatóságok teljes körű rendszert kívánnak kiépíteni az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak összegyűjtésére; mivel az API adatait az orosz hatóságok olyan uniós polgárok beazonosítására használhatják, akik a szocsi olimpiai játékok alatt kritikával illethetik az orosz hatóságokat;

F.     mivel igen aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, a jogállamisággal, az alapvető demokratikus elvekkel, továbbá a választások tisztaságával, a sajtó- és médiaszabadsággal és a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos fejlemények;

G.     mivel az olimpiai játékokban részt vevő vagy az eseményeket megtekintő uniós polgárok általános megfigyelés alatt állnak a kommunikációs csatornák lehallgatása és akadályoztatása révén; mivel a Bizottság úgy véli, hogy minden tagállamnak tájékoztatnia kell a polgárait a szocsi körüli tömeges megfigyelésről, mivel ugyanakkor úgy tűnik, eddig egyetlen tagállam sem tette ezt meg;

H.     mivel a keleti partnerség 2013. novemberi vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően Oroszország sok célzott szankciót léptetett életbe a szomszédos országokkal szemben, amelyek célja ezen országok arra irányuló elkötelezettségének aláásása volt, hogy aláírják az Európai Unióval kötendő társulási megállapodásokat és szabadkereskedelmi megállapodásokat, vagy ezek irányába lépéseket tegyenek;

I.      mivel az elmúlt hónapok során a politikai pártok regisztrációjáról, a nem kormányzati szervezetek finanszírozásáról, a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokra vonatkozó propagandát” tiltó, LMBTI személyeket hátrányosan megkülönböztető, a homoszexualitást a pedofíliával azonosító új törvényről, a gyülekezési jogról, a szélsőséges megnyilvánulásokról, a rágalmazásról és az internetes tartalomszűrés korlátozásáról szóló törvények elfogadása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Oroszországban egyre kedvezőtlenebb a valódi civil társadalom fejlődéséhez szükséges környezet, és a törvényeket a civil szervezetek, a demokratikus ellenzék és a média zaklatására és megfélemlítésére használják;

J.      mivel a szocsi olimpiai játékokra tekintettel az orosz hatóságok az operatív és vizsgálati intézkedések rendszerének (SORM) megerősítése révén fokozták a tömeges megfigyelésre irányuló tevékenységeket; mivel az orosz hatóságok megfigyelési tevékenységére nem terjed ki tényleges demokratikus vagy bírói felügyelet; mivel az orosz legfelső bíróság megerősítette, hogy a SORM-ot a kormányt kritikával illető egyének lehallgatására lehet használni, mintha az ilyen személyek „szélsőséges tevékenységekben” vennének részt;

1.      megjegyzi, hogy az EU–Oroszország szűkre szabott formátuma jól tükrözi az EU–Oroszország kapcsolatok jelenlegi állapotát, amely bár lehetővé teszi az aktuális témákkal kapcsolatos eszmecserét, ugyanakkor jelzi az EU és Oroszország közötti együttműködés előtt álló jelenlegi kihívásokat; javasolja, hogy a jelenlegi, félévenkénti találkozók helyett évente egyszer tartsanak EU–Oroszország csúcstalálkozót;

2.      hangsúlyozza, hogy Oroszországban a közép- és hosszú távú politikai és gazdasági stabilitás és fejlődés a valódi demokrácia kialakulásától függ, és kiemeli, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jövőbeni alakulása a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletének Oroszországon belüli megerősítésére irányuló erőfeszítésektől függ;

3.      sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy az orosz vezetés az EU keleti partnerségét fenyegetésnek tekinti saját politikai és gazdasági érdekeire nézve; hangsúlyozza, hogy éppen ennek ellenkezője igaz, és Oroszország a fokozottabb kereskedelmi és gazdasági tevékenységek nyertese lesz, ugyanakkor a stabil és kiszámítható szomszédság fokozza biztonságát;

4.      hangsúlyozza, hogy az EU politikai álláspontjaiban és az EU–Oroszország kapcsolatok valamennyi vonatkozásában – különös tekintettel az új együttműködési megállapodás kidolgozásával kapcsolatos munkára – megfelelőbben tükröződnie kell annak, hogy Oroszország szisztematikusan nem tartja tiszteletben a demokratikus alapelveket, a jogállamiságot és az alapvető jogokat; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja egy olyan átfogó, jogilag kötelező érvényű megállapodás létrejöttét, amely a politikai, gazdasági és társadalmi rendszert érinti, és felöleli a demokráciához, a jogállamisághoz és az emberi jogok és különösen az alapvető jogok tiszteletben tartásához kapcsolódó valamennyi területet, feltéve, hogy Oroszország kész arra, hogy lépéseket tegyen a jogállamiság megerősítése és az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartása érdekében; aggodalmát fejezi ki az API-adatok jelenlegi összegyűjtése és felhasználása miatt, valamint amiatt, hogy az orosz hatóságok a közeljövőben PNR-adatokat kívánnak összegyűjteni, jóllehet, semmilyen jogalap sem támasztja alá az efféle adattovábbítást;

5.      felhívja a Bizottságot esetleges ellenintézkedések megfontolására, amelyeket az EU vezethet be, ha Oroszország rövidlátó politikai célokból megszegi a WTO kereskedelmi szabályait; hangsúlyozza, hogy bár Oroszországnak nem szabadna esélyt adni, hogy megvétózza a keleti partnerség országainak politikai döntéseit, az EU-nak késznek és hajlandónak kell lennie arra, hogy figyelembe vegye Oroszország jogos aggályait és érdekeit, különös tekintettel kereskedelmi érdekeire; ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy az Oroszország által támogatott vámuniótól eltérően az EU és a keleti partnerség országai között a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről (DCFTA) létrejött megállapodások nem tiltják az érintett államoknak, hogy szabadon kereskedjenek harmadik országokkal; ezért hangsúlyozza, hogy a DCFTA-t is tartalmazó társulási megállapodások aláírását követően a keleti partnerség államai továbbra is szabadon kereskedhetnek Oroszországgal a Független Államok Közössége (FÁK) tagjaként jelenleg érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodásukkal összhangban; ebből következően úgy véli, hogy Oroszországnak fel kell hagynia a „mi vagy ők” retorikával, amellyel eltántorítja a keleti partnerség államait attól, hogy szorosabb kapcsolatokat építsenek ki az EU-val;

6.      üdvözli az elnöki amnesztiát, valamint Mihail Hodorkovszkij, a két Pussy Riot aktivista és a Greenpeace tagjainak szabadon bocsátását, de megjegyzi, hogy úgy tűnik, mintha ezek a lépések pusztán felszínes gesztusok volnának, melyek célja Oroszország ázsiójának javítása a szocsi olimpia előtt; sürgeti az Unió politikai vezetőit és közszereplőit, akik ellátogatnak a szocsi olimpiára, hogy vessenek fel emberjogi és a demokráciával kapcsolatos kérdéseket és tartózkodjanak az orosz vezetéssel közös népszerűséghajhász fellépéseken való részvételtől; aggodalmát fejezi ki az általános megfigyelést szolgáló orosz SORM-program miatt; kifogásolja, hogy a szocsi olimpiai játékok alatt összegyűjtött adatokat az orosz titkosszolgálat három évig meg kívánja őrizni; felhívja az orosz kormányt, hogy fejezze be Szuren Gazarjan, Jevgenyij Vitiskó és Andrej Rudomaka környezetvédelmi aktivisták üldözését, akik állítólagos állami korrupció és környezetvédelmi aggályok miatt emeltek szót a téli olimpiai játékok előkészületeihez kapcsolódóan;

7.      megjegyzi a 2012 márciusában zajlott elnökválasztást követő széles körű tiltakozásokat és tüntetéseket Oroszországban, amelyek több hónapig folytak; sajnálatosnak tartja, hogy az orosz vezetés figyelmen kívül hagyta és elnyomta ezt a népi mozgalmat, amely az orosz polgárok demokráciához való mély kötődésének jele volt; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy engedjék szabadon a még fogva tartott tüntetőket, és kezdjenek párbeszédet a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel;

8.      nyugtalanítónak tartja Putyin elnöknek a Szocsiba látogató melegek megnyugtatására irányuló közelmúltbeli kísérleteit, mondván, hogy nem kell tartaniuk „letartóztatástól vagy büntetéstől”, de figyelmeztette őket, hogy a „gyerekeket hagyják békén”;

9.      megjegyzi, hogy bár enyhítettek az olimpiai játékok ideje alatt zajló tiltakozó felvonulások tilalmán, az érvényben lévő intézkedések aránytalan módon a melegek jogai és a politikai reform mellett tüntető csoportokat célozzák, korlátozzák a tüntetők számát és csak bizonyos, előre kijelölt helyeken engedélyeik a tiltakozó megmozdulásokat, ezáltal gyengítve a gyülekezési szabadságot;

10.    üdvözli az Oroszország által az Egyesült Államokkal és a nemzetközi közösséggel együtt tett, arra irányuló erőfeszítéseket, hogy elfogadásra kerüljön az ENSZ biztonsági tanácsának (ENSZ BT) határozata a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről és a genfi tárgyalások második fordulójának megkezdéséről; mindazonáltal sürgeti Oroszországot mint a Biztonsági Tanács állandó tagját, hogy tegyen eleget a szíriai konfliktussal kapcsolatos kötelességeinek és segítse elő a Biztonsági Tanács humanitárius helyzetről szóló kötelező érvényű határozatának elfogadását és a szíriai helyzet Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztését;

11.    emlékeztet a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló ajánlására és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a halála után bűnvádi eljárás alatt álló Magnyickij halálában érintett valamennyi tisztviselő, illetve az Oroszországban súlyos emberi jogi jogsértést elkövető többi személy vonatkozásában vezessen be az egész EU-ra kiterjedő vízumtilalmat és fagyassza be ezen személyek EU-ban található pénzeszközeit; hangsúlyozza, hogy e személyek nem részesülhetnek az EU és Oroszország között létrejövő vízumkönnyítési megállapodás előnyeiből; mélységesen aggasztónak tartja azokat a terveket, melyek értelmében a jelenleg tárgyalt vízumkönnyítési megállapodás számos, ún. „szolgálati útlevéllel” rendelkező orosz tisztviselőre is vonatkozna;

12.    szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság soron következő hivatali ideje alatt központosítsák az Oroszországgal kapcsolatos uniós politikai feladatokat, amelyben egyértelmű és központi szerepe van a főképviselőnek/alelnöknek és a tagállamok kötelezettséget vállalnak, hogy közös álláspontot képviselnek Oroszország vonatkozásában;

13.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamoknak, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának, parlamentjének és elnökének.

 

(1)

HL L 188E., 2012.6.28., 37. o.

(2)

HL C 353 E., 2013.12.03., 134. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0505.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0383.

(6)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0595.

Utolsó frissítés: 2014. február 5.Jogi nyilatkozat