Eljárás : 2014/2533(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0156/2014

Előterjesztett szövegek :

B7-0156/2014

Viták :

PV 05/02/2014 - 18
CRE 05/02/2014 - 18

Szavazatok :

PV 06/02/2014 - 9.8

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0101

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 140kWORD 79k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0150/2014
4.2.2014
PE527.356v01-00
 
B7-0156/2014

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU–Oroszország csúcstalálkozóról (2014/2533(RSP))


Ria Oomen-Ruijten, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Elmar Brok, Mairead McGuinness, Cristian Dan Preda, Roberta Angelilli, Arnaud Danjean, Paweł Zalewski, Michael Gahler, Francisco José Millán Mon, Vytautas Landsbergis, Bernd Posselt, Alf Svensson, Monica Luisa Macovei, Marietta Giannakou, Anna Ibrisagic, Eduard Kukan, Laima Liucija Andrikienė, Davor Ivo Stier, Tunne Kelam, Tokia Saïfi, György Schöpflin, Andrzej Grzyb, Krzysztof Lisek, Nadezhda Neynsky, Daniel Caspary, Elena Băsescu, Petri Sarvamaa, Andrej Plenković, Salvador Sedó i Alabart, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Oroszország csúcstalálkozóról (2014/2533(RSP))  
B7‑0156/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország megállapodásról 2008-ban megkezdett tárgyalásokra és a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,

–       tekintettel az EU-nak és Oroszországnak a 2003. május 31-én, Szentpéterváron tartott 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban meghatározott azon közös célkitűzésére, hogy létrehoznak egy közös gazdasági térséget, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének közös térségét, a külső biztonság területén folytatandó együttműködés közös térségét, valamint a kutatás és oktatás – beleértve a kulturális aspektusokat is – közös térségét (a „négy közös térség”),

–       tekintettel a 2013. június 3–4-i EU–Oroszország csúcstalálkozóra,

–       tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

–       tekintettel a 2013. november 28–29-i keleti partnerségi csúcstalálkozóra,

–       tekintettel Barroso elnöknek a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozót követő nyilatkozatára,

–       tekintettel az Európai Tanács elnökének a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozót követő megjegyzéseire,

–       tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2014. január 28-i EU–Oroszország közös nyilatkozatra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a közös érdekek, valamint az egyetemes értékek, a demokratikus elvek, az alapvető és emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság iránti nagyfokú elkötelezettség alapján az Európai Unió továbbra is kiáll az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok további elmélyítése és fejlesztése, valamint a modernizációs partnerségben foglalt alapelvek mellett;

B.     mivel továbbra is kétségek merülnek fel az alapvető és emberi jogok, a demokratikus értékek és a jogállamiság Oroszország általi tiszteletben tartása és védelme tekintetében;

C.     mivel Oroszországnak és az EU-nak egyaránt érdekében áll, hogy a szomszédos országokkal jószomszédi kapcsolatokat ápoljanak, illetve hogy ezen országokat béke és stabilitás jellemezze;

D.     mivel a keleti partnerség országainak a Helsinki Záróokmánnyal összhangban szuverén joga, hogy egyenlő partnerekként kapcsolatokat építsenek bármely más, általuk szabadon választott partnerekkel;

E.     mivel a közelmúlt eseményei azt igazolják, hogy az Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia közötti határépítés jelentős mértékben felgyorsult és igen agresszívvá vált; mivel 2013. szeptember 17. óta az orosz megszálló erők ismételten megkezdték a szögesdrót kerítések felállítását a Csinvali térségben a megszállt területeket elválasztó vonal mentén és különösen a Gori járásban található Dici faluban;

F.     mivel jelenleg a megszállt terület több helyen több száz méterrel történő kiterjesztése zajlik Grúzia területének rovására;

1.      megjegyzi, hogy a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozó lehetőséget nyújtott az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség jellegének és irányának átgondolására, valamint a közös érdekek és különbségek megvitatására tekintettel a közelmúltbeli fejleményekre, beleértve a felek saját regionális gazdasági integrációs kezdeményezéseit, a közös szomszédságot, a kereskedelmi kérdéseket és a WTO kötelezettségvállalásokat, valamint az egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokat, többek között a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén, továbbá az olyan kulcsfontosságú külpolitikai kihívásokat, mint Szíria és Irán helyzete;

2.      úgy véli, hogy Oroszország továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb partnere a stratégiai együttműködés kialakításában, de annak érdekében, hogy ezen együttműködés sikeres legyen, a nézetkülönbségeket meg kell vitatni és tisztázni kell;

3.      sajnálatosnak tartja, hogy nem történt előrelépés a jelenlegi PEM helyébe lépő új megállapodással kapcsolatos tárgyalásokon; emlékezteti az Uniót a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett, az Unió és Oroszország közötti új megállapodással kapcsolatos tárgyalásokról szóló ajánlásaira; sürgeti Oroszországot, hogy kezdje meg az érdemi kereskedelmi tárgyalásokat az új megállapodás kereskedelmi fejezetével kapcsolatban;

4.      üdvözli, hogy 2014. január 28-án az EU és Oroszország közös nyilatkozatot fogadott el a terrorizmus elleni küzdelemről, melyben a két fél megállapodott abban, hogy megvizsgálják a terroristák által elkövetett bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni harccal kapcsolatos együttműködés további megerősítésének lehetőségeit, kiszélesítik a terrorizmusellenes fellépéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét és az ilyen fellépésekkel foglalkozó szakemberek képzését, valamint elmélyítik az ENSZ és az egyéb többoldalú fórumok keretei közötti együttműködést;

5.      hangsúlyozza a modernizációs partnerség fontosságát, amely közös menetrend a gazdasági és intézményi reformok megvalósításának támogatására;

6.      sürgeti Oroszországot, hogy tegyen eleget WTO-tagságból származó kötelezettségeinek, és maradéktalanul hajtsa végre WTO-s kötelezettségvállalásait; szorgalmazza a kereskedelmi akadályok, például a gépjárművekre vonatkozó újrahasznosítási díjak, és a kétoldalú kereskedelem és beruházások előtt fennmaradó akadályok időben történő megszüntetését;

7.      sürgeti Oroszországot, hogy ne állapítson meg behozatali tilalmat az uniós tagállamokból származó termékekre; hangsúlyozza, hogy ezek a behozatali tilalmak nemcsak az egyes tagállamok és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatokat sértik, hanem az Unió és Oroszország kapcsolatait is;

8.      üdvözli az EU–Oroszország közös térségekkel kapcsolatos előrehaladásról szóló jelentéseket, amelyek beszámolnak az EU–Oroszország közös térségek és a 2005-ben elfogadott útitervek végrehajtásával kapcsolatos előre- vagy visszalépésekről; különösen támogatja a kutatás és fejlesztés terén megvalósuló együttműködést, és hangsúlyozza, hogy a négy közös térség a kölcsönösség elvén alapul;

9.      hangsúlyozza az energiabiztonság jelentőségét, és kiemeli, hogy a természeti erőforrásokkal való ellátást nem szabad politikai eszközként használni; hangsúlyozza az energiaügy területén folytatott együttműködés kölcsönös fontosságát, ami lehetőséget kínál a nyitott és átlátható piacon való további kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, ugyanakkor teljes mértékben megértve azt, hogy az Uniónak diverzifikálnia kell szállítási csatornáit és energiaszolgáltatóit; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös egymásrautaltság és az átláthatóság elvén, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházásokhoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; szorgalmazza, hogy az EU és Oroszország közötti energiaügyi együttműködés szilárd alapját a belső piac elvei képezzék, ideértve – különösen a harmadik felek hozzáférése tekintetében – a harmadik energiaügyi csomagot, valamint az Energia Charta Egyezményt; meg van győződve arról, hogy az Energia Charta Egyezmény elveinek Oroszország általi teljes körű elfogadása kölcsönösen jótékony hatással lenne a kétoldalú energiaügyi kapcsolatokra; szoros együttműködésre szólít fel az EU és Oroszország között a – különösen a nélkülözhetetlennek minősülő – nyersanyagokkal és a ritka földfémekkel való ellátás tekintetében, és ezzel kapcsolatban felszólít a nemzetközi szabályok, nevezetesen a WTO szabályainak tiszteletben tartására;

10.    felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok alapvető elveit, és örömét fejezi ki a közelmúltban amnesztiában részesítet személyek kapcsán; hangsúlyozza a gyülekezési, a véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadság jelentőségét; aggodalmának ad hangot az igazságszolgáltatás függetlenségével, valamint a civil társadalom, az emberi jogi jogvédők és az ellenzéki vezetők helyzetével kapcsolatban;

11.    tudomásul veszi a jelenleg folyó tárgyalásokat a korszerűsített vízumkönnyítési megállapodásról, amely a vízumkönnyítés kedvezményezettjeinek körét kiterjesztené többek között a civil társadalmi szervezetek képviselőire, valamint a családtagok szélesebb körére; nyugtázza, hogy a rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes utazásra irányuló, a 2011. decemberi csúcstalálkozón útjára indított közös lépések végrehajtása folyamatban van;

12.    hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alapvető eleme a külpolitikai kérdések széles körével kapcsolatos rendszeres politikai párbeszédet lehetővé tevő találkozók szervezése; kijelenti hogy Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként fel kell vállalnia felelősségét a nemzetközi válsághelyzetekben; felszólítja Oroszországot, hogy a Szíriáról tartott Genf-2 Konferencián, melynek célja politikai megoldást találni a konfliktusra, alkalmazzon rendkívül konstruktív megközelítést;

13.    meggyőződése, hogy a keleti partnerség országaiban, többek között Ukrajnában végrehajtott, az uniós értékeken és normákon alapuló további politikai és gazdasági reformok végső soron Oroszország saját érdekeit szolgálják, mivel ez az ország határai mentén kiterjesztené a stabilitás, a jólét és az együttműködés térségét; emlékeztet rá, hogy az Unió továbbra is arra kéri Oroszországot, hogy a keleti partnerség országaival való építő jellegű együttműködés révén járuljon hozzá ehhez a folyamathoz; ellenzi Oroszország azon szándékát, hogy a keleti partnerség régióját továbbra is befolyási övezetnek tekintse; úgy véli, hogy az ukrán állampolgárok számára biztosítani kell a jogot arra, hogy saját maguk döntsenek országuk jövőjéről;

14.    felszólítja Oroszországot, hogy ne gyakoroljon nyomást Ukrajnára, ahogyan azt az európai partnerség vilniusi csúcstalálkozója előtt tette, melyen alá kellett volna írni az EU–Ukrajna társulási megállapodást;

15.    határozottan elítéli az Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia közötti határépítést, amelynek következtében a megszállt területet Grúzia kárára kiterjesztették;

16.    határozottan elítéli a Szocsi körül kialakított biztonsági övezet Abházia megszállt területeire történő, azt két részre osztó kiterjesztését;

17.    felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza Abházia és a Csinvali/Dél-Oszétia grúz régiók elszakadásának elismerését, szüntesse meg a grúz területek megszállását, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi függetlenségét, továbbá a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya, a Helsinkiben megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Záróokmánya és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai által nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségét; felszólítja Grúziát és Oroszországot, hogy különféle kérdésekben előfeltételek nélkül folytassanak közvetlen megbeszéléseket, adott esetben egy mindkét fél által elfogadott harmadik fél közvetítésével, melyeknek célja, hogy kiegészítsék, de ne helyettesítsék a meglévő genfi folyamatot;

18.    felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy teljesítse az orosz csapatok és fegyverzet Moldova területéről történő kivonásával kapcsolatban az Európa Tanácsban 1996-ban vállalt és az EBESZ 1999-es isztambuli és 2002-es portói csúcstalálkozóin hozott döntésekben is rögzített kötelezettségeit; aggodalmát fejezi ki az ezzel kapcsolatos előrehaladás hiánya miatt; hangsúlyozza, hogy az 5+2-es tárgyalásokon valamennyi fél elkötelezte magát amellett, hogy a konfliktust a Moldovai Köztársaság területi integritásának tiszteletben tartásával rendezzék; szorgalmazza tehát egy polgári békefenntartó misszió létrehozását a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában;

19.    felszólítja a főképviselőt, hogy szenteljen több figyelmet az 5+2-es felállású tárgyalásoknak, és a Dnyeszteren túli konfliktus átfogó és békés rendezése érdekében mélyítse el az orosz képviselőkkel e tárgyban folytatott párbeszédet;

20.    azzal a kéréssel fordul az orosz hatóságokhoz, hogy az orosz irattárak megnyitása révén működjenek együtt, vagyis tegyék lehetővé téve a kutatók hozzáférését, illetve oldják fel az olyan vonatkozó dokumentumok titkosságát, melyek segítségével feltárható a szovjet titkosszolgálatok által a második világháború végén börtönbe vetett számos személy sorsa, köztük Raoul Wallenbergé, aki 70 évvel ezelőtt magyar zsidók ezreit mentette meg a népirtástól;

21.    üdvözli az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság tevékenységét, amely fórumként szolgál az együttműködés fejlesztéséhez és a két parlamenti intézmény közötti párbeszéd folytatásához;

22.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a keleti partnerség országai kormányainak és parlamentjeinek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

 

Utolsó frissítés: 2014. február 5.Jogi nyilatkozat