Eljárás : 2017/2593(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0241/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0241/2017

Viták :

PV 05/04/2017 - 6
CRE 05/04/2017 - 6

Szavazatok :

PV 05/04/2017 - 7.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0102

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 375kWORD 53k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0237/2017
31.3.2017
PE598.582v01-00
 
B8-0241/2017

benyújtva az Egyesült Királysággal annak következtében folytatandó tárgyalásokról, hogy az Egyesült Királyság a tőle beérkezett értesítés szerint ki kíván lépni az Európai Unióból

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Egyesült Királysággal annak következtében folytatandó tárgyalásokról, hogy az Egyesült Királyság a tőle beérkezett értesítés szerint ki kíván lépni az Európai Unióból  (2017/2593(RSP))


Gabriele Zimmer, Martina Anderson, Barbara Spinelli, Lynn Boylan, Matt Carthy, Liadh Ní Riada, Kateřina Konečná, Marina Albiol Guzmán, Paloma López Bermejo, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Martina Michels, Cornelia Ernst, Marie-Christine Vergiat, Marisa Matias, Eleonora Forenza, Maria Lidia Senra Rodríguez, Lola Sánchez Caldentey, Tania González Peñas, Estefanía Torres Martínez, Xabier Benito Ziluaga, Miguel Urbán Crespo a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Egyesült Királysággal annak következtében folytatott tárgyalásokról, hogy az Egyesült Királyság a tőle beérkezett értesítés szerint ki kíván lépni az Európai Unióból  (2017/2593(RSP))  
B8-0241/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel az EUSZ 8. cikkére,

–  tekintettel az EUSZ II. címére („A demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések”),

–  tekintettel az Európai Tanács 1990. április 28-i dublini rendkívüli ülésének következtetéseire,

–  tekintettel az észak-írországi békefolyamatról szóló 2014. november 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel bármely tagállamnak jogában áll, hogy demokratikus úton kilépjen az EU-ból;

B.  mivel az Egyesült Királyság nemzetállam, amelynek összes polgára ugyanolyan jogokat érdemel;

C.  mivel az ír és a brit állampolgárok Írország és Nagy-Britannia közötti szabad mozgása már jóval azelőtt megvalósult, mielőtt a két ország 1973-ban csatlakozott az akkori EGK-hoz; mivel az Egyesült Királyság és Írország közötti kétoldalú megállapodások hasznosak lehetnek abból a szempontból, hogy kedvező megoldást találjunk az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokra;

D.  mivel a skót parlament úgy döntött, hogy népszavazást tart Skócia függetlenségéről;

E.  mivel az írországi béke veszélybe kerülhet a sziget északi és déli része közötti bármilyen határ visszaállításával; mivel a nagypénteki megállapodás három alapon nyugszik: az Írország északi részén belüli, a Belfast és Dublin közötti, valamint a Dublin és London közötti viszonyon;

F.  mivel bármilyen, vámjellegű vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadály Írország szigetén súlyos következményekkel járna az egész szigetet behálózó, régóta fennálló iparágakra és feldolgozóipari útvonalakra nézve;

G.  mivel az írországi agrár-élelmiszeripari ágazat nagymértékben integrált módon működik a szigeten mindenütt jelen lévő többi ágazattal; mivel a határellenőrzések – így a származási ország ellenőrzése, a behozatali engedélyek, a dokumentációk és egyéb papírmunka, valamint a tényleges határellenőrzés – visszaállítása Írországban komoly veszélybe sodorhatja ezt az ágazatot a sziget északi és déli részén egyaránt; mivel a hal- és halászati termékek vámmentes bejutásának megszüntetése komoly veszélyt jelentene a halászok, a feldolgozóipar és a kísérő ágazatok számára a sziget egész területén; mivel a történelmi múltú kölcsönös piaci hozzáférés megszüntetése hátrányos lenne a halászok számára a sziget északi és déli részén egyaránt;

H.  mivel a Brexit hatása különösen keményen sújtja majd Írországot, mivel Írország északi részének kilépése az egységes piacból és a vámunióból hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági károkat fog okozni Írország egészének, hacsak azokat nem enyhítik a mobilitásra, a származási szabályokra és a kumulációra vonatkozó megállapodások;

I.  mivel több mint 12 000 munkahely forog kockán a Gibraltárban dolgozó határmenti ingázó uniós munkavállalók esetében, aminek potenciálisan rendkívül káros társadalmi és gazdasági hatása lesz Gibraltárra és Spanyolország szomszédos régióira nézve, hacsak azt nem enyhítik a jelenlegi helyzetet fenntartó megállapodások;

J.  mivel az uniós politikák és alternatívák eredményeképpen kialakult demokratikus deficit egyre nő és hatalmas problémát jelent, és sok polgár úgy érzi, hogy az intézmények nem képviselik őket; mivel ezt kizárólag radikális politikai változtatásokkal, átláthatósággal, nyitottsággal és a demokrácia értékeinek védelmével – ideértve a békét, a türelmet, a fejlődést, a szolidaritást és a népek közötti együttműködést – lehet orvosolni;

K.  mivel a Brexit kiemelten sújtja a más uniós tagállamokban élő mintegy 1,2 millió brit állampolgárt és az Egyesült Királyságban élő több mint 3 millió uniós állampolgárt, nem számítva az Írország északi részén élő 1,8 millió embert, akik jogosultak az ír állampolgárságra, és így az uniós állampolgárságra;

L.  mivel az Egyesült Királyságot továbbra is köti a nemzetközi jog, és kötelezettségeinek továbbra is eleget kell tennie az általa aláírt nemzetközi szerződések tekintetében, ideértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az Európai Szociális Chartát és az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodást;

M.  mivel kétoldalú kereskedelmi megállapodás hiányában mind az EU-ra, mind az Egyesült Királyságra a WTO vámtarifáit kellene alkalmazni;

N.  mivel az EU már eddig is bizonyította, hogy lehet gyakorlati megoldásokat találni a vitatott területek komplex problémájának kezelésére;

I. Általános elvek

1.  tudomásul veszi és tiszteletben tartja azt a tényt, hogy a választók többsége szerte Nagy-Britanniában az Európai Unióból való kilépés mellett szavazott;

2.  megállapítja és tiszteletben tartja, hogy Észak-Írország és Skócia lakosságának többsége az Unióban maradás mellett szavazott;

3.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság összes területi egységének érdekeit védelmezni kell, és hogy politikai képviselőiket be kell vonni a tárgyalásokba;

4.  elutasítja a nyomásgyakorlás és a zsarolás bármilyen formáját a tárgyalási folyamat során; felhívja a figyelmet arra, hogy sem az 50. cikket, sem pedig a Szerződések egyéb rendelkezéseit nem szabad arra felhasználni, hogy indokolatlan akadályokat gördítsünk az EU-ból való kilépésre vonatkozó döntés végrehajtása elé; hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokat a lehető legnyitottabb módon, az együttműködés szellemében és a jóhiszemű együttműködés elvével összhangban kell lefolytatni, elkerülve azt, hogy szükségtelen akadályokat gördítsünk a kitűzött célok megvalósítása elé;

5.  elutasít minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy a biztonsági és védelmi kérdéseket alku tárgyává tegyék a más tárgyalási fejezetekre vonatkozó megállapodások során;

6.  hangsúlyozza, hogy a tárgyalások kimeneteléhez az Európai Parlament csak akkor tudja jóváhagyását adni, ha a Parlamentet a tárgyalások összes szakaszában megfelelően tájékoztatják, és ha a Parlament erre feljogosított képviselői aktívan részt vehetnek az uniós álláspontok kidolgozásában; kéri ugyanakkor, hogy az EP álláspontjának kidolgozása minden ponton a Parlament munkájából induljon ki;

7.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodások ne eredményezzenek alacsonyabb normákat – többek között a környezetvédelem, a szociális jogok, a munkavállalói jogok és a fogyasztóvédelmi normák terén – a tagállamokban és/vagy az EU-ban; hasonlóképpen ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodások ne ássák alá a pénzügyi stabilitást azáltal, hogy elősegítik a pénzügyi szolgáltatások liberalizálását, vagy kötelezővé teszik a közszolgáltatások liberalizálását;

8.  kifejezi azon hajlandóságát, hogy a területén élő összes polgár érdekében tisztességes megállapodásra jusson az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat illetően;

II. Kilépési megállapodás

II.1. Jogok

9.  kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a kölcsönösség és a megkülönböztetésmentesség jegyében gyorsan és feltétel nélkül jogbiztonságot teremtsünk az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és a más tagállamokban élő brit állampolgárok számára;

10.  úgy véli, hogy – a kizárólagosság igénye nélkül – a következő jogokat kell biztosítani: tartózkodási jog; egyenlő bánásmódhoz való jog; szociális jogok; a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés joga, az egészségügyi ellátást is beleértve; a társadalombiztosítási ellátások exportálhatóságához való jog; a családegyesítéshez való jog; a felsőfokú oklevelek és a szakmai képesítések kölcsönös elismerése, ideértve az Erasmus programok jelenlegi szinten történő folytatását is; valamint a diákok, egyetemi tanárok és művészek mobilitása;

11.  a társadalombiztosítási koordináció kapcsán kéri, hogy iktassanak be egy folyamatossági záradékot a 883/2004 rendelet és a 987/2009/EK végrehajtási rendelet, valamint a 859/2003/EK rendelet kapcsán annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megszerzett jogokat mindaddig, amíg megállapodás nem születik a jövőbeli EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra vonatkozóan; sürgeti a tagállamokat és az Egyesült Királyságot, hogy írják alá és ratifikálják a szociális biztonságról szóló európai egyezményt (ETS 078);

12.  felhívja az uniós intézményeket és a brit kormányt, hogy három hónapon belül hozzanak olyan jogi intézkedéseket, amelyek célja azon uniós és brit állampolgárok jogainak és jogállásának fenntartása és védelme, akik gyakorolták az uniós Szerződések és a 2004/38/EK irányelv értelmében a szabad mozgás tekintetében őket megillető jogokat; kéri, hogy ezeket az intézkedéseket közvetlenül és részletekbe menően vegyék be a kilépési megállapodásba, és azokat tegyék a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó keret részévé;

13.  kéri, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a munkavállalók mobilitására (mobilis munkavállalók, határokon átnyúlóan dolgozó munkavállalók és határ menti ingázók), különösen nagy hangsúlyt fektetve Írország és Gibraltár egyedi helyzetére; úgy véli, hogy megoldást kell találni a kihelyezett munkavállalók kérdésére is;

II.2. Pénzügyek

14.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti pénzügyi elszámolási megállapodás első lépéseként mindenekelőtt meg kell határozni azt a módszert, amelynek segítségével meg lehet állapítani a közös uniós kintlévőségeket és eszközöket, illetve az Egyesült Királyság ezeken belüli részesedését, ideértve az Egyesült Királyság részesedését a fennálló kötelezettségvállalásokban;

15.  úgy véli, hogy azon alapok és programok esetében, amelyek pénzügyi esedékessége túlnyúlik az Egyesült Királyság kilépésének várható időpontján, az Egyesült Királyság kötelezettségvállalásait fenn kell tartani annak érdekében, hogy a programok a kilépésig ne kerüljenek veszélybe; úgy véli, hogy amennyiben az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy részt vesz az uniós programokban, továbbra is eleget kell tennie pénzügyi kötelezettségvállalásainak;

II.3. Írország

16.  megjegyzi, hogy a nagypénteki megállapodás ratifikálása és a hatalommegosztás 2007-es visszaállítása óta az Európai Unió fontos partnere volt az írországi békefolyamatnak, és jelentős politikai és pénzügyi támogatást nyújtott, ami jelentős gazdasági és szociális fejlődést eredményezett az egész szigeten;

17.  tudomásul veszi az EU azon kötelezettségét, hogy megvédje a nagypénteki megállapodás nyújtotta garanciákat, beleértve a politikai intézményeket, az emberi jogi garanciákat, az Írország egész területén tevékenykedő szervezeteket, valamint az emberek azon alkotmányos és törvény adta jogát, hogy gyakorolják az önrendelkezést;

18.  tudomásul veszi, hogy a nagypénteki megállapodás értelmében az Írország szigetén – északon vagy délen – született személyeket alapvetően megilleti az ír vagy a brit állampolgárság, vagy mindkettő, és hogy az ír állampolgárság révén őket az uniós polgárság is megilleti;

19.  kéri, hogy Írország északi részét jelöljék ki különleges jogállású uniós területnek, amely hozzáférést biztosít az uniós tagsághoz, a vámunióhoz, a belső piachoz és az Európai Bíróság joghatóságához; szorgalmazza továbbá, hogy tartsák fenn a négy szabadságjogot, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását;

20.  arra szólít fel, hogy Írország északi részén tartsák fenn a polgárok azon jogát, hogy ír, és következésképpen uniós állampolgárságot vegyenek fel; felszólít arra is, hogy tartsák tiszteletben az uniós polgárságból fakadó jogokat és kötelezettségeket;

21.  kéri, hogy a békefolyamat megszilárdításának és előmozdításának központi elemeként tartsák fenn a finanszírozást a jövőben is;

22.  kéri, hogy bármely megállapodás alapjaként biztosítsák az Egyesült Királyság és Írország közötti közös útvonalak teljes mértékű tiszteletben tartását és védelmét;

23.  kitart amellett, hogy teljes mértékben végre kell hajtani a nagypénteki megállapodást és az azt követő megállapodásokat;

24.  tudomásul veszi, hogy Írország szigetén súlyos és jelentős társadalmi és gazdasági változások következhetnek be az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodás nyomán; felhívja az EU-t, hogy politikai és gazdasági szempontból tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy enyhítse és kompenzálja az Írország szigetét érő negatív hatásokat;

25.  szükségesnek tartja, hogy az EU kiálljon Írország érdekei mellett abban az esetben, ha az Egyesült Királyság területi igénnyel lép fel Lough Foyle-t és Carlington Lough-t illetően;

III. Átmeneti rendelkezések

26.  emlékeztet arra, hogy a kilépési megállapodás megkötéséig az Egyesült Királyság az Unió teljes jogú tagja, élvezve a tagságából eredő jogokat és tiszteletben tartva az ebből eredő kötelezettségeket a lojális együttműködés terén is, valamint biztosítva azt, hogy az Egyesült Királyság nem fogja megvétózni az őt a későbbiekben nem érintő döntéseket;

27.  a jogbiztonság és a jogállamiság biztosítása érdekében helyénvalónak tartja, hogy a kilépési tárgyalások során az Európai Unió Bírósága (a Törvényszék és a Bíróság) által az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó uniós jogszabályok megsértésével kapcsolatosan hozott ítéletek és határozatok – melyek hatása valószínűleg a tárgyalási időszakon túlnyúlik – hatóköre, végrehajtása és a jogorvoslat a kilépési megállapodásban helyet kapjanak átmeneti rendelkezések;

28.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése a lehető legkevésbé befolyásolja a jelenlegi, 2014–2020-as többéves pénzügyi keretet és a kapcsolódó éves költségvetési eljárásokat; hangsúlyozza, hogy a kohéziós és strukturális alapokat maradéktalanul biztosítani kell;

29.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi útvonalak megszakadásának megelőzésére az Uniónak a kilépési megállapodást követően átmeneti megállapodásra kell törekednie az Egyesült Királysággal mindaddig, amíg a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatról minden tagállam és a harmadik országok érdekeit szem előtt tartva folynak a tárgyalások;

30.  hangsúlyozza az átmeneti rendelkezések fontosságát, amelyek biztosítják, hogy az oktatásban vagy képzésben (függetlenül attól, hogy egyetemi, posztgraduális, tanulószerződéses gyakorlati képzést folytatnak-e, vagy a szakoktatás egyéb formájában vesznek-e részt), vagy a csereprogramokban abban az időpontban részt vevők, amikor az Egyesült Királyság hivatalosan is megszűnik uniós tagállamnak lenni, ugyanazon pénzügyi és jogi feltételek mellett fejezhessék be ezeket a tanulmányokat vagy programokat, mint amikor megkezdték ezeket;

IV. Jövőbeni kapcsolat

31.  úgy véli, hogy a jövőben az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatnak az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának elvén kell alapulnia;

32.  hangsúlyozza, hogy az új megállapodásról szóló, az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatos megbízatásnak magában kell foglalnia a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó záradékot, ideértve minden olyan jogi kötelezettséget, amely a harmadik országokkal kötött összes megállapodás esetében kötelező;

33.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság kilépése az emberi jogok európai egyezményéből rendkívül megnehezítené a polgári szabadságjogok és a bel- és igazságügy területén folytatott jövőbeli együttműködést; ezért nyomatékosan kéri, hogy az Egyesült Királyság legyen továbbra is tagja az emberi jogok európai egyezményének;

34.  úgy véli, hogy különös figyelmet kell szentelni a személyes adatok védelmének, szem előtt tartva az ehhez kapcsolódó területek széles körét; ezért felhívja mindkét tárgyaló felet arra, hogy legalább az európai szinten kialakított jelenlegi közös normákat tartsák be, ugyanakkor tartózkodjanak attól, hogy új és ad hoc keretekhez folyamodjanak; ezért ne legyen eltérés a frissített adatvédelmi szabályoktól;

35.  úgy véli, hogy a jövőbeni kapcsolatnak minimális követelményként a közös normákon kell alapulnia számos területen, többek között a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a pénzügyi szabályozás, a munkavállalói jogok és a szociális jogok terén; úgy véli továbbá, hogy e normák semmilyen körülmények között sem lehetnek a jelenlegi uniós normáknál kevésbé szigorúak;

36.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti bármely megállapodás tekintetében az adócsalás, az adóelkerülés és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós normáknak szigorú feltételként kell érvényesülniük; úgy véli továbbá, hogy e normák semmilyen körülmények között sem lehetnek a jelenlegi uniós normáknál kevésbé szigorúak;

37.  úgy véli, hogy a Bizottság bármely azzal kapcsolatos döntését az Európai Parlamentnek kell ellenőriznie, hogy a pénzügyi piacok szabályozása tekintetében bármely harmadik ország számára egyenértékű státust biztosítson;

38.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos, jelenleg egyesült királyságbeli székhellyel rendelkező multinacionális vállalat bejelentette, hogy az Unión belüli közös piac egyik államába szándékozik áttelepülni abban az esetben, ha magasabb vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok alkalmazására, valamint az Egyesült Királyság, az EU és a harmadik országok között a származási szabályok korlátozására kerülne sor; elítéli, hogy gazdasági és pénzügyi téren nyomást gyakorolnak és zsaroláshoz folyamodnak a vállalatok, amelyek fő célja, hogy bonyolultabbá tegyék egy tagállam Unióból való kilépésére vonatkozó döntését; szolidaritását fejezi ki valamennyi munkavállalóval, akik munkahelyüket és jogaikat védik;

39.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodás nem megfelelő keret az EU és az Egyesült Királyság közötti szabályozási együttműködést érintő kérdések kezelésére; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kereskedelmi és gazdasági viszony nem képezheti le a CETA és a TTIP esetében alkalmazott megközelítést, mivel ez a „szabályozási konvergencia” fenntartása érdekében megbénítaná vagy tovább lazítaná az uniós és az egyesült királyságbeli normákat; ragaszkodik annak biztosításához, hogy a jövőben a pénzügyi szektor felügyeletére és szabályozására a lehető legszigorúbb normákat alkalmazva kerüljön sor mind az EU-ban, mind pedig az Egyesült Királyságban; emlékeztet arra, hogy elutasította az EU jelenlegi szabadkereskedelmi politikáját, továbbá a beruházó és az állam közötti vitarendezésre vonatkozó rendelkezések bármilyen formáját a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban; kéri, hogy a munkavállalók jogainak védelme és a környezetvédelem legyen az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli gazdasági kapcsolatok egyik fő pillére;

40.  rámutat arra, hogy szükség van az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének azon fejlődő országokra kifejtett hatásának enyhítésére, amelyek az Egyesült Királyságba az uniós általános preferenciarendszer keretében exportáltak; arra ösztönzi az Egyesült Királyság kormányát, hogy készítse elő egy hasonló kereskedelmi kedvezményeket biztosító rendszer bevezetését a fejlődő országok számára;

41.  úgy véli, hogy a hatályban lévő kétoldalú, multilaterális és plurilaterális kereskedelmi megállapodásokat az új helyzetet figyelembe véve kell majd felülvizsgálni, így a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban elkerülhető a jogi bizonytalanság és az ebből adódó problémák; hangsúlyozza, hogy e folyamat során meg kell változtatni vagy újra kell tárgyalni a harmadik országokkal való megállapodásokat, és hogy e megállapodásoknak a Brexittel kapcsolatos döntéshez hozzájáruló gazdasági és társadalmi problémák kezelése érdekében a társadalmi és környezeti fejlődésre és együttműködésre kell összpontosítaniuk; rámutat arra, hogy különösen a mezőgazdasági ágazat terén hatályos kereskedelmi megállapodásokban szereplő piaci hozzáférési kvótákat le kell szállítani, és azokat a partnerek és a 27 tagú EU közötti jelenlegi kereskedelmi forgalom realitásaihoz kell igazítani;

42.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság az ír mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat tekintetében fontos kereskedelmi partner, mivel egyes ágazatokban az agrár-élelmiszeripari kivitel több mint 50%-a, míg az agrár-élelmiszeripari behozatal több mint 40%-a az Egyesült Királysággal bonyolódik; hangsúlyozza továbbá a Brexit halászati ágazatra kifejtett esetleges negatív hatását;

43.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal kötendő bármely jövőbeni megállapodásnak meg kell előznie a szociális dömpinget; ezért sürgeti, hogy az Egyesült Királyság kövesse Írország példáját, és írja alá és ratifikálja a felülvizsgált Szociális Chartát és annak kiegészítő jegyzőkönyvét a kollektív panaszok rendszeréről;

44.  számos területen támogatja az Egyesült Királyság további együttműködését az EU-val, többek között az oktatás, a kutatás és a tudomány, az egészségügy, az energiaügy, a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén; támogatja továbbá az Egyesült Királyság folyamatos részvételét a különböző uniós programok keretében a kisebb európai nyelvek megőrzése érdekében folytatott projektekben; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság különböző uniós programokban történő folyamatos részvételének az ezekhez történő tisztességes pénzügyi hozzájáruláson kell alapulnia;

45.  úgy véli, hogy egy jövőbeli együttműködési megállapodásnak az Egyesült Királyság uniós költségvetésen kívüli struktúrákban és megállapodásokban – mint például az Európai Fejlesztési Alapban, a vagyonkezelői alapokban és az Európai Beruházási Bankban – történő esetleges részvételének pénzügyi feltételeire is ki kell terjednie;

46.  úgy véli, hogy minden egyes tagállamnak jogában kell állnia, hogy kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Királysággal a közös érdekek, a népek közötti barátság és a szuverén államok közötti együttműködés elvei alapján, kellően figyelembe véve az EU és az Egyesült Királyság közötti végleges megállapodást;

V. Kapcsolódó kérdések

47.  úgy véli, hogy Írország uniós szervekben való képviseletét az Írország északi részén élő ír/uniós polgárok figyelembe vételével kell kiigazítani;

48.  hangsúlyozza, hogy az elkövetkezendőkben különösen érintett régiók támogatásának biztosítása érdekében az EU és az érintett felek részéről célzott intézkedésekre van szükség a hatáskörükbe tartozó területeken;

VI. Egy másik Európa

49.  úgy véli, hogy az Unió által jelenleg folytatott és számos tagállam által támogatott politika tekintetében határozott politikai irányváltásra van szükség, és olyan szakpolitikákat kell kialakítani, amelyek megteremtik a fenntartható gazdasági növekedést és a teljes foglalkoztatottságot, és amelyek célja a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a tagállamok közötti jövedelmi egyenlőtlenségek leküzdése;

50.  hangsúlyozza, hogy a Brexitre olyan kihívásként kell tekinteni, amely egy másik Európa felépítésének feladatát hordozza magában; úgy véli, hogy most az egyenlő felek, a társadalmi haladás és a béke Európájára van szükség, amelyet a népek és a polgárok egyetértésével és részvételével, valamint a tagállamok azonos jogaival kell felépíteni;

51.  felszólít arra, hogy vessenek véget az uniós megszorító politikáknak, többek között a költségvetési paktum hatályon kívül helyezésével; ehelyett a reálgazdaságba való közberuházásokra szólít fel, amelyek a tisztességes, biztonságos munkahelyek létrehozására, az egyenlőtlenségek és a szegénység elleni aktív politikák és a bankszektor állami ellenőrzésének és decentralizálásának előmozdítására helyezik a hangsúlyt;

52.  arra buzdítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Uniónak a felülvizsgált Szociális Chartához való csatlakozásához szükséges lépéseket, és tegyen javaslatot e célkitűzés elérésének időkeretére; úgy véli, hogy ezeket a lépéseket a felülvizsgált Európai Szociális Chartát mint az Unió egyik alapvető pillérének kialakítása érdekében kell megtenni;

53.  úgy véli, hogy Európának biztosítania kell az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását és a tagállamok közötti szolidaritást, amely megerősíti a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergenciát, valamint a népek és területek közötti kohéziót;

54.  elutasítja az európai biztonsági stratégiát, a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP), és határozottan ellenzi az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködést ezeken a területeken; kéri, hogy vessenek véget az EU–NATO együttműködésnek, és elutasítja a NATO jelenlegi terjeszkedési politikáját; kéri továbbá az Európában található összes külföldi katonai támaszpont felszámolását és a NATO feloszlatását; elutasítja az európai védelmi uniót; kitart amellett, hogy a Brexit nem szolgálhat ürügyként a katonai kiadások növelésére, és ezért ellenzi, hogy a tagállamok növeljék a biztonság- és védelempolitikára fordítandó költségvetésüket; elutasítja az uniós költségvetés katonai vagy polgári-katonai célokra történő bármely felhasználását; kitart amellett, hogy a tagállamoknak a békére kell törekedniük;

VII. Záró rendelkezések

55.  kéri, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének megfelelően a nemzetközi megállapodások tárgyalására és megkötésére vonatkozó eljárás minden szakaszában az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák, biztosítva azt, hogy a Parlament képes legyen demokratikus ellenőrzést gyakorolni és dönteni a megállapodásról;

56.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlament álláspontját a tárgyalási felhatalmazás meghatározása során, illetve tegye közzé a felhatalmazást;

o

o  o

57.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az összes tagállam kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

HL C 285., 2016.8.5., 9. o.

Utolsó frissítés: 2017. április 3.Jogi nyilatkozat