Az Európai Parlament állásfoglalása Szudánról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a témáról szóló korábbi állásfoglalásaira, ideértve a 2004. szeptemberi állásfoglalását a szudáni humanitárius helyzetről és az AKCs-EU közös parlamenti közgyűlés 3777/05. számú, a szudáni helyzetről szóló 2005. áprilisi állásfoglalására,

–  tekintettel az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának 2006. március 10-i közleményére,

–  tekintettel a 2004. április 8-án aláírt Humanitárius Tűzszüneti Egyezményre,

–  tekintettel az Afrikai Unió szudáni küldetésére, amelyet 2004 októberében meghosszabbítottak,

–  tekintettel az Abujában folyó béketárgyalásokra,

–  tekintettel a 2004. februári, illetve augusztus/szeptemberi küldetéseinek, illetve az AKCS-EU 2005. márciusi küldetésének eredményeire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett jelentésében Jan Pronk kijelenti, hogy Darfurban továbbra is folytatódik az öldöklés, a nemi erőszak és az emberi jogok megsértése, valamint, hogy a nemi és szexuális erőszak a kitelepítettek táborain kívül és belül is töretlenül folytatódik;

B.  mivel a régióban nem tartják be a tűzszünetet, mivel a Szudáni Felszabadító Hadsereg (SLA) lázadói egyre többször sértik meg a tűzszünetet, és figyelembe véve, hogy a Szabadság és Egyenlőség Mozgalom (JEM) lázadói azt mondták, hogy a terület függetlenségét fogják kérni, amennyiben a konfliktus nem oldódik meg hamarosan;

C.  mivel a szudáni kormány továbbra is aktívan támogatja a Janjaweed milíciát, nem csak a csapatok felfegyverzésén, hanem a falvak ellen járművekkel támogatott támadásokban való közvetlen részvétel(1) és szemtanúk jelentése szerint kormányzati helikopterekből való tüzelésen keresztül(2);

D.  mivel az Afrikai Unió szudáni küldetését szeptember 30-ig meghosszabbították, amely időpontot követően a nemzetközi jelenlétet az ENSZ közvetlenül garantálja;

E.  mivel a szudáni kormány szerint egy ilyen ENSZ művelet egyenlő lenne a gyarmatosítással, és ebben az esetben az Afrikai Unióból való kilépéssel fenyeget;

F.  mivel az AMIS missziónak eredeti küldetése az Afrikai Unióhoz tartozó a Humanitárius Tűzszüneti Egyezmény megsértéseit ellenőrző küldöttek védelme volt; mivel ezt a küldetést 2004 októberében kiterjesztették annak érdekében, hogy az AMIS megvédhesse azokat a civileket, akikkel kapcsolatba került, és akik fenyegetésben vagy annak közvetlen veszélyében éltek; mivel a civilek védelme soha nem képezte e misszió küldetésének lényegét;

G.  mivel a darfuri konfliktus - és a büntetlenség - növekvő mértékben befolyásolja a szomszédos Kelet-Csád stabilitását és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot;

H.  mivel a szudáni kormány megakadályozta, hogy Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese és sürgősségi segélyezési koordinátora 2006. április 3-án Darfurba látogathasson; mivel a humanitárius segélyek és a humanitárius szervezetek munkatársainak Dafurba történő eljutása az utóbbi két évnél is alacsonyabb szintű;

I.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa a darfuri helyzet ügyét a Nemzetközi Büntetőbírósághoz utalta 2005 márciusában, amelyet követően nyomozást indítottak, melynek eredményeként mostanáig 51 lehetséges gyanúsított neve került a hágai bírósághoz;

J.  mivel a szudáni kormány, elkerülendő, hogy szudáni hivatalnokok a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerüljenek, felállította saját, háborús bűnökkel és az emberi jogok megsértésével foglalkozó különleges bíróságait;

K.  mivel a mai napig ezek a különleges bíróságok egyetlen hivatalnok, milícia vagy más, az emberi jogok darfuri tömeges megsértésért felelős egyén ellen sem emeltek vádat;

L.  mivel március 6-án tizenéves lányok egy csoportját támadás érte az Al Shareif táboron kívül, amelynek végeredményeként a támadó életét vesztette; mivel a rendőrség a négy lány ügyét gyilkosság vádjával az államügyészhez utalta;

M.  mivel Oroszország és Kína továbbra is fegyverekkel látja el a szudáni kormányt; mivel az utóbbi hat hónapban mindkét ország folyamatosan megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmazzon Szudánban;

1.   sajnálatát fejezi ki, amiért egyik oldal sem hagy fel az erőszakkal, és elítéli, hogy a szudáni kormány továbbra is támogatja a Janjaweed milíciát(3);

2.   sürgeti az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsát, hogy üljön össze a Darfurban folyó, népirtással egyenértékű erőszak megtárgyalása érdekében, és vállaljon felelősséget a polgárok védelméért úgy, hogy az ENSZ alapokmányának VII. fejezete értelmében 2006. október 1-jén, vagy az előtt (az Afrikai Unió darfuri missziója megbízásának 2006. szeptember 30-i lejártát követően) egyértelmű felhatalmazást ad;

3.   felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a darfuri fegyverembargót Szudán teljes területére terjessze ki, és támogassa az Afrikai Unió Darfurban tett erőfeszítéseit a teljes működési kapacitás elérése és a polgári személyek védelmezésére szóló megbízatás erőteljes érvényesítése érdekében az ENSZ misszióra való áttérésig;

4.   hangsúlyozza, hogy az AMIS erők megbízatása elsősorban a humanitárius tűzszüneti megállapodás megszegésének megfigyeléséről szólt; bírálja a nemzetközi közösséget, amiért nem hozott már korábban intézkedéseket a polgárok védelmére;

5.   felszólítja az EU tagállamait, hogy Darfur biztonságosabbá tétele érdekében teljesítsék a katonai megfigyelők, tisztek és polgárőrség biztosítására tett kötelezettségvállalásaikat, illetve biztosítsák a jelenlegi AMIS misszió megfelelő finanszírozottságát és felszereltségét annak érdekében, hogy korlátozott megbízatását minél széles körűbben értelmezhesse;

6.   üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának a támadó repülőgépek darfuri betiltásáról szóló márciusi határozatát; kéri a darfuri repüléstilalmi zóna hatékony megvalósítását;

7.   felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, valamint más nemzetközi szereplőket, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács szankcióinak érvényesítése révén véget vessenek a büntetlenségnek, és hogy e szankciók foglaljanak magukban olyan célzott intézkedéseket is, amelyek az ENSZ erők bevetése egyedi megakadályozásának, illetve a polgárokkal szembeni erőszak egyéb formáinak megtorlására irányulnak;

8.   felhívja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a Darfurban a nemzetközi humanitárius és emberi jogok megsértése ügyében a Nemzetközi Büntetőbíróság által folytatott vizsgálatot;

9.   csatlakozik az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának a szudáni menekültek erőszakos, Csádban történő katonai szolgálatra kötelezése elleni felhívásához; a 2006. február 10-én a két ország elnöke által aláírt megállapodásnak megfelelően kéri a Csád és Szudán közötti határt ellenőrző erők létrehozását;

10.  szigorúan bírálja a szudáni kormányt, amiért megakadályozta, hogy Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese és sürgősségi segélyezési koordinátora, Darfurba látogathasson;

11.  felhívja az Afrikai Uniót, hogy továbbra is játsszon vezető szerepet az abujai béketárgyalásokban, és kéri valamennyi résztvevőt, hogy a tárgyalások céljának eléréséért munkálkodjon;

12.  felhívja a szudáni kormányt, hogy a civilszervezetek közösségével együttműködve szolgálja polgárai javát; sürgeti a kormányt, hogy vizsgálja felül, és hozza a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangba a 2006-os önkéntes és humanitárius munka megszervezéséről szóló törvényt; ragaszkodik ahhoz, hogy Szudán humanitárius segély bizottsága (HAC) segítse a humanitárius szervezetek munkatársainak vízumhoz és utazási engedélyhez jutását, és vessen véget a nemzetközi civilszervezetek által elszenvedett zaklatásoknak; bírálja, hogy a HAC nem független a szudáni kormánytól;

13.  felhívja a szudáni kormányt, hogy amíg ügyük vizsgálata tart, engedje szabadon Amouna Mohamed Ahmedet (17), Fayza Ismail Abakert (16), Houda Ismail Abdel Rahmant (17) és Zahra Adam Abdelát (17), és úgy ítéli meg, hogy e leányoknak, mint erőszakkísérlet áldozatainak, megfelelő ellátásban kellene részesülniük;

14.  bírálja az ENSZ Biztonsági Tanácsa Darfurral kapcsolatos fellépéseinek megakadályozására irányuló orosz és kínai erőfeszítéseket; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást ezekre az országokra annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy olaj- és fegyverkereskedelmi érdekeik veszélybe sodorják a darfuri béke érdekében tett erőfeszítéseket;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, Bizottságnak, a szudáni kormánynak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, Jan Pronknak, Jan Egelandnak, Kofi Annannak és az AKCS országok kormányfőinek.

(1) Az Afrikai Unió tűzszünetet felügyelő bizottságának az Umm Zoor piac 2005. július 16-án, a szudáni kormány által való állítólagos megtámadásáról szóló 96/05 számú tűzszünet megszegéséről szóló jelentése szerint a tűzszünetet a Janjaweed és a szudáni kormány erői követték el (2) A szudáni emberi jogi főbiztos (OHCHR) legutóbbi jelentése, 2006. január 27., 10-11. o. (3) Az Afrikai Unió tűzszünetet felügyelő bizottságának 96/05 számú tűzszünet megsértéséről szóló jelentése szerint (lásd: a C. preambulumbekezdés 1. lábjegyzetét), és Jan Pronk, az ENSZ darfuri különleges megbízottja, 2006 március 21-én tett nyilatkozta fényében, amely szerint „az Afrikai Unió parancsnokai nyíltan beszélnek arról, hogy a kormánnyal szövetséges erők továbbra is támogatást nyújtanak a milíciának”.