Közös állásfoglalási indítvány - RC-B7-0247/2010Közös állásfoglalási indítvány
RC-B7-0247/2010

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a nigériai Jos városában történt tömeges atrocitásokról

3.5.2010

az eljárási szabályzat 110. cikkének (4) bekezdése alapján
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7‑0247/2010)
S&D (B7‑0248/2010)
ECR (B7‑0249/2010)
PPE (B7‑0252/2010)
ALDE (B7‑0253/2010)

Filip Kaczmarek, Gay Mitchell, Mario Mauro, Cristian Dan Preda a PPE képviselőcsoport nevében
Thijs Berman, Véronique De Keyser, Richard Howitt, Ana Gomes az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Goerens, Ramon Tremosa i Balcells, Fiona Hall az ALDE képviselőcsoport nevében
Bart Staes, Nicole Kiil-Nielsen, Raül Romeva i Rueda, Barbara Lochbihler, Jean Lambert a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Peter van Dalen az ECR képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2010/2660(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B7-0247/2010

az Európai Parlament állásfoglalása a nigériai Jos városában történt tömeges atrocitásokról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az emberi jogok Nigériában történő megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a polgári és politikai jogok 1966. évi nemzetközi egyezségokmányára, amelyet Nigéria 1993. október 29-én ratifikált,

–   tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. évi afrikai chartájára, amelyet Nigéria 1983. június 22-én ratifikált,

–   tekintettel a Nigériai Szövetségi Köztársaság alkotmányára és különösen annak „ A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság” című IV. fejezetében megfogalmazott, a vallásszabadság védelméről szóló rendelkezéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel megdöbbenti a Nigéria északi muzulmán és déli keresztény területei között fekvő Jos városában és környékén ez év januárjában és márciusában előfordult erőszakos cselekmények fellángolása, amelyek következtében több százan vesztették életüket a vallási és etnikai összecsapásokban,

B.  mivel közbelépésével a katonaság kulcsszerepet játszott a helyzet normalizálásában, ugyanakkor azonban jelentések érkeztek a katonaság és sok esetben a rendőrség által elkövetett, bírósági ítélet nélküli kivégzésekről,

C. mivel Jos városában rendszeresek a közösségek közötti konfliktusok, és 2001-ben, 2004-ben és 2008-ban nagyobb összecsapásokra is sor került,

D. mivel emberi jogi jelentések szerint a katonai uralom 1999-ben bekövetkezett bukása óta több mint 14 000 ember lelte halálát vallási vagy etnikai összeűzésekben,

E.  mivel a Vöröskereszt egyik tisztviselője szerint a történtek legalább két másik közeli közösséget is érintettek egy olyan területen, ahol a januári vallási összecsapások több száz áldozatot követeltek,

F.  mivel a Vöröskereszt jelentései szerint az erőszakos cselekmények miatt életét féltve legalább 5600 ember menekül a területről,

G. mivel a Jos városa környékén kialakult problémák a gazdasági fejlődés hiányára és az éghajlatváltozás negatív hatásaira vezethetők vissza, a feszültségek pedig a bennszülött csoportok, főként a hausza nyelvet beszélő északi muszlim bevándorlók és telepesek ellen a termőföldekért versengő keresztények vagy animisták közötti évtizedes ellenségeskedésben gyökereznek,

H. mivel lehetetlen eldönteni, hogy a muzulmánok és keresztények közül ki az áldozat és ki támadó, hiszen a történelem során mindkét csoport volt már mindkét szerepben,

I.   mivel a jelenlegi instabilitás tovább súlyosbítja Afrika legnépesebb államának törékeny helyzetét, amely Yar'Adua elnök betegsége miatt bizonytalanná vált politikai vezetéssel készül a 2011-es választásokat megelőző kampány időszakára,

J.   mivel tekintettel a régióban és Afrika szub-szaharai térségében betöltött vezető szerepére (Nigéria az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, a világ nagy olajtermelője, a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) vezetője, a békefenntartáshoz hozzájáruló jelentős ország és stabilizáló erő Nyugat-Afrikában), Nigéria stabilitása és demokráciája közvetlen határain túlmutató jelentőséget hordoz,

K. mivel az EU Nigéria legfőbb pénzügyi adományozója, és mivel az Európai Bizottság és Nigéria szövetségi kormánya 2009. november 12-én aláírta a 2008 és 2013 közötti időszakra szóló Nigéria–EK országstratégiai dokumentumot és nemzeti indikatív programot, amelynek keretében az EU olyan projektek finaszírozását vállalta, amelyek célja többek között a béke és a biztonság megteremtése, valamint az emberi jogok biztosítása;

L.  mivel a konfliktusok békés megoldása egy olyan, olajban gazdag országban, mint Nigéria, feltételezi a forrásokhoz való egyenlő hozzáférést és a jövedelem-újraelosztást is,

M. mivel annak ellenére, hogy Nigéria a világ nyolcadik legnagyobb olajtermelője, 148 millió lakosának nagy része a szegénységi küszöb alatt él,

N. mivel a felülvizsgált cotonoui megállapodás 8. cikke értelmében az EU rendszeres politikai párbeszédet folytat Nigériával az emberi jogok és a demokratikus elvek témájában, ideértve az etnikai, vallási és faji alapú diszkriminációt is,

1.  határozottan elítéli a Jos városában és környékén történt, tragikus emberi vesztéségekkel járó erőszakos cselekményeket, és együttérzését fejezi ki a gyászolók és a sérültek iránt;

2.  sürgeti, hogy minden fél sürgősen fékezze meg indulatait, és törekedjen a nigériai vallási és etnikai csoportok közötti különbségekből fakadó problémák békés megoldására;

3.  felszólítja a nigériai szövetségi kormányt, hogy vizsgálja ki a legutóbbi erőszakos események kiváltó okait, és gondoskodjon arról, hogy az erőszakos cselekmények elkövetői az igazságszolgáltatás előtt, méltányos és átlátható eljárás során feleljenek tetteikért;

4.  felszólítja a nigériai szövetségi kormányt, hogy tegyen konkrét és azonnali lépéseket az etnikumok közötti, valamint a vallások közötti párbeszéd támogatása érdekében, és üdvözli Goodluck Jonathan ügyvezető elnök kezdeményezését a vallási és etnikai közösségek vezetőinek összehívására;

5.  felszólít a konfliktus, többek között a társadalmi, gazdasági és etnikai feszültségek gyökerének alaposabb vizsgálatára, valamint a régió problémáira hosszú távú és tartós megoldást nem nyújtó, általános és túlságosan leegyszerűsített, csak a vallási különbségeken alapuló magyarázatok kerülésére;

6.  felszólítja a nigériai szövetségi kormányt, hogy a régióban rendszeres őrjáratok szervezése révén védje népét, valamint az állampolgárok egyenlő jogainak biztosításával, illetve a termőföldek feletti ellenőrzés, az erőforrásokhoz való hozzáférés, a munkanélküliség, a szegénység és az éghajlatváltozás kérdéseinek kezelésével szüntesse meg az erőszak kiváltó okait; kéri, hogy tegyék lehetővé a mészárlás következtében menekülni kényszerültek biztonságos hazatérését;

7.  sürgeti az Uniót, hogy a felülvizsgált cotonoui megállapodás 8. cikke értelmében folytassa a Nigériával megkezdett párbeszédet, és sürgősen kezelje az univerzális, regionális és nemzeti emberi jogi eszközök által biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsággal kapcsolatos problémákat;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Nigéria szövetségi kormányának, az Afrikai Unió intézményeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés és a Pánafrikai Parlament (PAP) társelnökeinek.