Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Burmáról/Mianmarról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18–21. cikkére,

–   tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 25. cikkére,

–   tekintettel Thomas Ojea Quintanának, az ENSZ különelőadójának 2010. május 5-i nyilatkozatára,

–   tekintettel a Tanácsnak a Külügyi Tanács 2010. április 26-án, Luxembourgban tartott 3009. ülése keretében Burmáról/Mianmanról elfogadott következtetéseire,

–   tekintettel Catherine Ashton főképviselő 2010. március 1-jei, Aung Szan Szú Dzsí burmai/mianmari legfelsőbb bírósághoz intézett fellebbezésének elutasításával kapcsolatos nyilatkozatára,

–   tekintettel a 2010. április 9-én, Hanoiban megrendezett 16. ASEAN-csúcsértekezleten elhangzott elnöki nyilatkozatra,

–   tekintettel az Európai Tanács következtetéseire és 2010. június 19-i, Burmáról/Mianmarról szóló nyilatkozatára,

–   tekintettel a Tanácsnak az Általános Ügyek Tanácsa 2010. április 27-án, Luxembourgban tartott 2938. ülésének keretében Burmáról/Mianmanról elfogadott következtetéseire,

–   tekintettel az EU elnökségének 2010. február 23-i, a burmai/mianmari hatóságok és demokratikus erők közötti átfogó párbeszédre felszólító nyilatkozatára,

–   tekintettel az ENSZ főtitkárának 2009. augusztus 28-i, a burmai/mianmari emberi jogi helyzetről szóló jelentésére,

–   tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2010. március 26-i, a burmai/mianmari emberi jogi helyzetről szóló határozatára,

–   tekintettel az elnökség által az Európai Unió nevében 2010. május 14-én Aung Szan Szú Dzsí letartóztatásáról kiadott nyilatkozatra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A. mivel a burmai hatóságok bejelentették, hogy 2010-ben 1990 óta először országos választásokat tartanak,

B.  mivel az öt választási törvény és négy rendelet a megjelentetett formában minden demokratikus elvet megsért, és a szabad választások megrendezését lehetetlenné teszi, különösen mivel a választásokból kizárja az országban élő 2200 ismert politikai foglyot; mivel a burmai/mianmari vallási rendek tagjait – többek között a mintegy 400 000 buddhista szerzetest – kifejezetten kizárják a szavazásból, ami rávilágít a katonai junta által vallási vagy státuszalapon gyakorolt folyamatos megkülönböztetésre,

C. mivel e törvények sértik a véleménynyilvánítás szabadságának és az egyesülés szabadságának alapelveit; mivel a burmai nép számára a legfőbb hírforrást jelentő külföldi székhelyű burmai hírszolgálatok Burmán/Mianmaron belül továbbra sem tevékenykedhetnek,

D. mivel e törvények a 2010-es alkotmányon alapulnak, amely büntetlenséget biztosít a jelenlegi rezsim idején elkövetett bűncselekmények esetében, és a szükségállapot idejére az alapvető jogok teljes, határozatlan idejű felfüggesztéséről rendelkezik; mivel Burma/Mianmar új alkotmányát úgy alkották meg, hogy civil köntösbe bújtatva fenntartsa a diktatúrát, és nem biztosít semmiféle emberi jogot, továbbá valódi változás lehetőségét sem teremti meg,

E.  mivel az eltérő politikai nézetek mindennemű kinyilvánítását rendszeresen és brutálisan megtorolják (például önkényes letartóztatások, tisztességtelen bírósági eljárások, bebörtönzések, kínzások és bírósági eljárás nélküli kivégzések által),

F.  mivel a választások nem tekinthetők szabadnak és tisztességesnek, ha azokba az ellenzéket nem vonják be,

G. mivel a legutolsó demokratikus választások egyértelmű győztese, a Nemzeti Liga a Demokráciáért párt (NLD) úgy határozott, hogy a részvétellel kapcsolatban megszabott feltételek ismeretében bojkottálja a 2010-re meghirdetett választásokat; mivel az NLD-t 2010. május 6-án törvényi úton feloszlatták, miután nem indult a választásokon,

H.  mivel a 16. ASEAN-csúcsértekezleten kiadott nyilatkozat hangsúlyozza a megbékélés és a mindenki számára nyitott, szabad és rendszeres általános választások megrendezésének fontosságát,

I.   mivel az ENSZ burmai/mianmari ügyekkel foglalkozó különelőadója elítélte a burmai/mianmari diktatúra által elkövetett „súlyos és rendszeres” emberi jogi visszaéléseket, kijelentvén, hogy „a végrehajtó, a katonai és az igazságszolgáltató hatóságok minden szintjén jelen lévő állami politikát testesítenek meg”, továbbá kérte egy, a diktatúra által elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság felállítását,

J.   mivel a burmai/mianmari kormány hosszú hónapok óta, számtalan kísérlet ellenére továbbra is elutasítja, hogy az EU Burmával foglalkozó különmegbízottja ellátogasson az országba és vele párbeszédbe kezdjen,

K.  mivel 2003 óta a burmai/mianmari kormány elutasítja az ENSZ és a nemzetközi közösség minden egyes olyan javaslatát, amely a hét lépésből álló „demokratizálódási ütemtervének” felülvizsgálatára irányul,

L.  mivel Burmában/Mianmarban jelenleg 2 200 ismert politikai foglyot tartanak őrizetben békés tevékenységekben való részvétel miatt, és mivel önkényesen megtagadják az orvosi ellátást több mint 140 politikai fogolytól, többek között a „88-as Generáció” elnevezésű diákcsoport vezetőjétől, a súlyos szívproblémákkal küszködő Ko Mya Ayétól,

M. mivel a katonaság továbbra is emberi jogi visszaéléseket követ el polgári személyek ellen az etnikai konfliktusokban érintett területeken, ideértve a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, a kényszermunkát és a nemi erőszakot is,

N. mivel Kelet-Burmában/Mianmarban folytatódnak az etnikai kisebbséghez tartozó polgári személyek elleni támadások, ami százezreket kényszerít lakhelyük elhagyására, és a humanitárius segítségnyújtás diktatúra általi korlátozása miatt sokuk csak a szomszédos országok felől érkező, határokon átívelő segélyezés révén érhető el,

O. mivel Aung Szan Szú Dzsít, az ellenzéki NLD vezetőjét 2003 óta házi őrizetben tartják; mivel 2010. május 14-én a hatóságok letartóztatták, azzal gyanúsítván őt, hogy az amerikai John Yettaw látogatásába való beleegyezésével megszegte a házi őrizet szabályait; mivel 2009. augusztus 11-én a ranguni Inszein börtönben működő büntetőbíróság Aung Szan Szú Dzsít három év börtönbüntetésre ítélte a házi őrizet megsértése miatt, amely ítéletet később 18 hónapos házi őrizetre mérsékelték; mivel 2010. március 1-jén a burmai/mianmari legfelsőbb bíróság elutasította Aung Szan Szú Dzsínek fellebbezését a rá 2009-ben kirótt igazságtalan ítélet ellen,

P. mivel változatlanul az EU nyújtja az egyik legnagyobb mértékű támogatást Burmának/Mianmarnak, és a szociális és gazdasági körülmények javítása érdekében készen áll az ország népének nyújtott támogatás növelésére,

Q. mivel annak ellenére, hogy a thaiföldi/burmai határon élő menekültek száma szinte változatlan maradt, az ECHO csökkentette a számukra nyújtott támogatást, és beszüntette a menekülttáborokban található, ellátást is nyújtó iskolák finanszírozását,

R.       mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az ENSZ Közgyűlése, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európai Unió és számos kormány kijelentette, hogy Burma problémájának megoldását az Aung Szan Szú Dzsí és az NLD, az etnikai csoportok valódi képviselői és a burmai/mianmari kormány közötti háromoldalú tárgyalások jelentik, és mivel a burmai/mianmari kormány továbbra is elutasítja az ilyen jellegű tárgyalásokban való részvételt,

1.   ismételten szilárd támogatásáról biztosítja Burma/Mianmar népét;

2.   elítéli, hogy választások megrendezésére kerül sor a demokrácia teljes hiánya és a demokratikus ellenzék legfőbb pártját kizáró olyan szabályozás mellett, amely a burmai polgárok százezreit megfosztja aktív és passzív választójoguktól, nyilvánvalóan azért, hogy az ország teljes ellenzéke számára ellehetetlenítsék a választásokon való részvételt;

3.   sajnálja, hogy az új alkotmány alapján a parlamenti helyek legalább 25%-a a katonáknak jut, akiknek – bármikor, amikor ezt nemzetbiztonsági szempontból szükségesnek vélik – hatalmában áll majd a polgári szabadságjogok és a törvényhozói tevékenység felfüggesztése;

4.   sürgeti Burma/Mianmar kormányát, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket a szabad, igazságos és átlátható választási folyamat biztosításához, amelyben valamennyi választásra jogosult, valamennyi politikai párt és a választási folyamatban érdekelt összes más szereplő részt vehet, továbbá fogadjon nemzetközi megfigyelőket; kéri a márciusban közzétett választási törvények visszavonását, mert azok nem teszik lehetővé szabad és átlátható választások megtartását;

5.   felhívja Burma/Mianmar hatóságait, hogy vegyék figyelembe a nemzetközi közösség arra irányuló felhívásait, hogy tegyék lehetővé Aung Szan Szú Dzsí és a többi lelkiismereti okból bebörtönzött személy részvételét a politikai folyamatban;

6.   sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy tegyen erőfeszítéseket a szabad és demokratikus választások megtartásának biztosítása érdekében;

7.   erőteljesen felszólítja Burma/Mianmar kormányát, hogy szüntesse meg a gyülekezés, az egyesülés, a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságát sújtó korlátozásokat, beleértve a szabad és független médiát is, ideértve az internet- és mobiltelefon-szolgáltatások mindenütt elérhető és hozzáférhető használatát, továbbá vessen véget a cenzúra alkalmazásának;

8.   határozottan elítéli Burma/Mianmar népe emberi jogainak, alapvető szabadság- és demokratikus jogainak jelenleg is fennálló, rendszeres megsértését; felszólítja Burma/Mianmar hatóságait, hogy vessenek véget a nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi szabályozás megsértéseinek;

9.   sürgeti Burma/Mianmar kormányát, hogy haladéktalanul, feltételek nélkül és politikai jogaik hiánytalan visszaadásával engedje szabadon valamennyi lelkiismereti okból fogva tartottat, a jövőben pedig tartózkodjék a politikai okból foganatosított letartóztatásoktól;

10. felhívja a főképviselőt és a tagállamokat, hogy nyilvánosan álljanak ki az Egyesült Nemzetek Szervezete Burma/Mianmar kérdésével foglalkozó különelőadójának ajánlása mellett, miszerint az Egyesült Nemzetek hozzon létre vizsgálóbizottságot a Burmában/Mianmarban elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek kivizsgálása céljából, és e kérelem az idei évben kerüljön be az Egyesült Nemzetek közgyűlésének határozattervezetébe;

11. hangsúlyozza, hogy azokat a politikai és társadalmi-gazdasági kihívásokat, amelyekkel az országnak szembe kell néznie, kizárólag valamennyi érintett fél – köztük az etnikai csoportok és az ellenzék – közötti valódi párbeszéden keresztül lehet kezelni;

12. megerősíti, hogy a demokráciába való átmenet szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír a valódi párbeszéd folyamata és a nemzeti megbékélés; felszólítja Burma/Mianmar kormányát, hogy azonnal kezdjen valódi párbeszédet az összes párttal és etnikai csoporttal; ebben az összefüggésben üdvözli az ENSZ főtitkárának és Burma/Mianmar kérdésével foglalkozó különelőadójának a közvetítés érdekében kifejtett erőfeszítéseit;

13. sürgeti Kína, India és Oroszország kormányait, hogy vessék latba a burmai kormányzat vonatkozásában fennálló tekintélyes gazdasági és politikai befolyásukat annak érdekében, hogy jelentős javulás következzék be az országban, és szűnjék meg az ország fegyverekkel és egyéb stratégiai erőforrásokkal való ellátása; felhívja az ASEAN-országok és Kína kormányait, amelyek „különleges jóviszonyt” ápolnak Mianmarral, hogy teljesítsenek jószolgálatot különösen annak érdekében, hogy Burmában megszűnjék a rohingják ellen irányuló etnikai tisztogatás politikája, amelynek eredményeképpen százezrek menekülnek át a határon Bangladesbe, valamint tovább súlyosbodik a Cox Bazaar régió rendkívüli szegénységben élő lakosságának élete;

14. teljes körű támogatását fejezi ki az EU különelőadójának kitartó munkája iránt, és felkéri a burmai/mianmari hatóságokat, hogy mindenben működjenek együtt vele;

15. üdvözli a Tanács arra irányuló határozatát, hogy további egy évre meghosszabbítja a jelenlegi uniós határozatban szereplő korlátozó intézkedéseket, és hangsúlyozza készségét – a helyszíni fejlemények függvényében – a már elfogadott intézkedések felülvizsgálatára, módosítására vagy további erősítésére;

16. felhívja az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a Thaiföld és Burma határán át menekülők támogatására szolgáló pénzeszközöket érintő megszorításokat, és haladéktalanul indítsa be a határon átnyúló segélyezés – különösen az orvosi segítségnyújtás – finanszírozását;

17. megismétli felhívásait, hogy megoldást kell találni a Bangladesbe menekült rohingják problémájára; sürgeti Banglades kormányát, hogy engedélyezze az említettek menekültként történő hivatalos nyilvántartásba vételét, Burma/Mianmar hatóságait pedig arra, hogy vessenek véget a rohingják mindennemű üldöztetésének, és teljes mértékben tartsák tiszteletben e vallási és etnikai kisebbség alapvető jogait;

18. üdvözli, hogy az Európai Unió támogatja az átfogó fegyverembargót, és sürgeti az európai kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy egy ilyen tilalom érdekében kezdjék el az átfogó konszenzus aktív kialakítását;

19. támogatja az ENSZ főtitkára által kezdeményezett jószolgálati küldöttséget és üdvözli kötelezettségvállalását a kérdésben;

20. utasítja az ASEAN, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, India, Dél-Ázsia és Japán melletti interparlamentáris küldöttségeit, hogy Burma kérdését vegyék fel a partnereikkel és ezen országokból származó tárgyalófelekkel sorra kerülő találkozóik napirendjére;

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Ashton főképviselő asszonynak, a Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU burmai különmegbízottjának, a burmai Állami Béke és Fejlődés Tanácsának, az ASEAN- és ASEM-országok kormányainak, az ASEAN titkárságának, az ASEAN mianmari interparlamentáris képviselőcsoportjának, Aung Szan Szú Dzsínek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az ENSZ burmai emberi jogi különelőadójának.