KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európa 2020 stratégiáról
15.2.2011
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
ECR (B7‑0097/2011)
PPE (B7‑0098/2011)
Verts/ALE (B7‑0102/2011)
S&D (B7‑0105/2011)
ALDE (B7‑0109/2011)
Joseph Daul, Corien Wortmann-Kool, a PPE képviselőcsoport nevében
Martin Schulz, Stephen Hughes, az S&D képviselőcsoport nevében
Guy Verhofstadt, Lena Ek, az ALDE képviselőcsoport nevében
Rebecca Harms Jean Lambert, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Malcolm Harbour, az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre,
– tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című bizottsági közleményre,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. június 17–18-i ülését követő elnökségi következtetésekre,
– tekintettel az Európai Tanács 2000., 2001., 2005., 2006., 2007. márciusi és 2009. decemberi üléseit követő elnökségi következtetésekre,
– tekintettel a gazdaságirányításról szóló, 2010. június 16-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról szóló, 2010. október 20-i állásfoglalására, az elfogadandó intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlásokra (félidős jelentés)[2],
– tekintettel 2010. december 16-i, az állandó válságrendezési mechanizmusnak az euróövezet pénzügyi stabilitása védelme érdekében történő létrehozásáról szóló állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkére,
– tekintettel a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-én elfogadott tanácsi ajánlásra,
– tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az Európa 2020 stratégiának elő kell segítenie, hogy Európa megerősödve lábaljon ki a válságból, mégpedig a munkahelyteremtés és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés segítségével, amelyek az öt kiemelt uniós célon alapulnak, nevezetesen a foglalkoztatás előmozdításán, az innováció, a kutatás és a fejlesztés feltételeinek javításán, az éghajlatváltozással és az energiaüggyel kapcsolatos célkitűzések teljesítésén, az oktatás szintjének növelésén és a társadalmi befogadás elősegítésén, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén,
Meg kell erősíteni az Európa 2020 stratégia irányítását
1. hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia fellépései kulcsfontosságúak Európa valamennyi polgárának jövője, a fenntartható munkaalkalmak, a hosszú távú gazdasági növekedés és szociális haladás megteremtése szempontjából; attól tart, hogy a gyenge irányítási struktúra miatt az Európa 2020 stratégia nem lesz képes teljesíteni a benne rejlő ígéreteket, és ezért erőteljesen sürgeti a Tanácsot a közösségi módszer megerősítésére; ismételten hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Európa 2020 stratégia céljait illesszék be a gazdaságirányítási keretbe, és felhív rá, hogy az európai szemesztert tegyék a jogalkotási irányítási csomag részévé, a nemzeti parlamenteket és a szociális partnereket pedig – a demokratikus elszámoltathatóság, a tulajdoni érzet és a legitimitás növelése érdekében – már korai szakaszban vonják be; hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia megvalósítása alapvetően fontos és nem választás kérdése;
2. az éves növekedési jelentést és az európai szemeszter keretét a gazdaságpolitikák fokozott összehangolását szolgáló alapvető eszközöknek tekinti; hangsúlyozza azonban, hogy ezek nem helyettesíthetik a meglévő, a Szerződésben rögzített eszközöket, vagy nem csökkenthetik ez utóbbiak fontosságát, különös tekintettel az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokra és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokra, amelyek megállapítása terén a Parlament is jelentős szerepet játszik, illetve konzultálni kell vele; hangsúlyozza, hogy a stratégia sikerének biztosítása érdekében konzisztenciát kell teremteni az Európa 2020 stratégia – az Európai Tanács és a Bizottság által jóváhagyott – öt kiemelt célkitűzésének elérése tekintetében;
Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek jobban meg kell jelenniük az uniós költségvetésben és a nemzeti költségvetésekben
3. hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégiának meg kell szüntetnie a kinyilvánított törekvései, a rendelkezésre álló erőforrások és az alkalmazott módszertan között tátongó szakadékot; felszólít rá, hogy a következő többéves pénzügyi keret jobban tükrözze az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit; felhívja a Bizottságot a kiemelt kezdeményezések költségvetési dimenziójának tisztázására, mivel ezek az elsőbbséget élvező cselekvési tervek az uniós költségvetés révén finanszírozott valamennyi politikát érintik; határozottan sürgeti, hogy a Bizottság terjesszen elő merész és innovatív javaslatokat a saját források növelése, vagyis annak érdekében, hogy az Uniónak valós és önálló pénzforrások álljanak rendelkezésére;
4. hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia reformokat, valamint nagyszámú projekt területén igen mélyreható és korai beruházásokat igényel a köz- és a magánszféra részéről; megállapítja, hogy mindezekhez egyformán szükség lesz a meglévő, illetve új innovatív eszközök és bevételi források mozgósítására;
5. kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok dolgozzák ki a hiteles pénzügyi hátteret, az Európai Tanács pedig a finanszírozási szükségleteket tekintse a gazdaságirányítás általa végrehajtandó felülvizsgálata részének; véleménye szerint az Európa 2020 stratégia finanszírozásához olyan összehangolt politikai kezdeményezésekre van szükség, amelyekbe bekapcsolódnak az olyan európai intézmények, mint az EBB és az EBRD; hangsúlyozza továbbá, hogy feltétlenül szükség van a magánszektorból érkező finanszírozásra, és az ezzel járó hosszú távú kockázatok kivédésére jogi keretet igényel;
A foglalkoztatás növelése merész egységes piaci és kisvállalkozói intézkedéscsomagot igényel
6. a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy nemzeti reformprogramjaikban a munkanélküliség kezelése és a munkaerőpiacról való hosszú távú kizárás megakadályozása legyen a legfőbb prioritás; ezt olyan intézkedésekkel kellene kombinálni, amelyek közép- és hosszú távon több munkahely teremtését, jobb munkahelyeket és nagyobb számú magasabb szintű foglalkoztatást biztosítanának;
7. emlékeztet arra, hogy az egységes piacról szóló jogszabály átfogó megközelítésre törekszik a jobb gazdasági teljesítőképesség és a megerősített szociális dimenzió biztosítása érdekében, amellett, hogy a polgárokat helyezi az egységes piac középpontjába; véleménye szerint az egységes piac új lendületbe hozásához kulcsfontosságú az, hogy a legmagasabb politikai szintről adjanak átfogó iránymutatást, illetve hogy az Európai Tanács elkötelezze magát;
8. felhívja a figyelmet arra, milyen szerepet játszhat az intelligens szabályozás annak a szabályozási keretnek a tökéletesítésében, amelyben a vállalkozások működnek; úgy véli, hogy az abban szereplő javaslatok segíthetnek az erős üzleti környezet kialakításában, amely a növekedést és az innovációt serkenti, de megjegyzi, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő összes szereplőnek felelősséget kell vállalnia a hatékonyabb és kevésbé költséges szabályozás megteremtéséért;
9. kifejezi csalódottságát amiatt, hogy két évvel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elfogadása után a Bizottság részéről még mindig nem történt konkrét fellépés vagy kezdeményezés; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy segítsék elő a kkv-barátabb környezet kialakulását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az innovatív és zöld technológiák esetében mozdítsák elő a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések átláthatóságát;
10. üdvözli a Bizottság megerősített együttműködésre irányuló javaslatát az európai szabadalmi oltalom megteremtése érdekében, és felhív annak gyors elfogadására a Parlament és a Tanács részéről;
Kiemelt kezdeményezések
Általános megjegyzések
11. hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia jelenlegi tartalma, mint például a fejezetcélok, az iránymutató javaslatok, a szűk keresztmetszetek és a mutatószámok rendkívül általános jellegűek; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezéscsomag csak akkor járhat sikerrel, ha a tagállamok konkrét kötelezettségvállalásokat tesznek nemzeti reformprogramjaikban, valamint ha konkrét és konzisztens jogalkotási javaslatok kísérik;
„Innovatív Unió”
12. üdvözli az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezést, amely kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia sikere szempontjából, hiszen olyan igen fontos társadalmi kihívásokkal foglalkozik, mint az energia- és élelmezési biztonság, az éghajlatváltozás, az egészségügy és a népesség elöregedése; emlékeztet rá, hogy a 3%-os cél a következőképpen oszlik meg: 2% magán-, illetve 1% közkiadás; megállapítja, hogy a magánszféra kutatási kiadásait tekintve továbbra is erős hiányosságok tapasztalhatók, melyeken csak a vállalatokra – köztük a kkv-kra is – vonatkozó szabályozási környezet átalakításával lehet úrrá lenni; ezért üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy javítsa a vállalkozások innovációs keretfeltételeit, különösen a szellemi tulajdonjogok tekintetében;
13. hangsúlyozza, hogy az Unióban szükség van a kutatás, az innováció és a fejlesztés erősítésére, ösztönzésére és finanszírozásának biztos alapokra helyezésére a 2013 utáni időszak kutatási kiadásainak jelentős növelése révén; rámutat annak fontosságára, hogy a kkv-k hozzáférhessenek a keretprogramhoz és a versenyképességi és innovációs keretprogramhoz; felszólít a költségvetési rendelet felülvizsgálatára a kkv-k pályázatainak megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy hiányosságok vannak a kutatást, az innovációt és a fejlesztést szolgáló kulcsfontosságú – már elfogadott – eszközöket (ilyen például a stratégiai energiatechnológiai terv, a SET-Plan) érintő finanszírozásban; kiemeli a keretprogram jelentős hozzájárulását az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; hangsúlyozza, hogy a strukturális alapok nemzeti és regionális szinten jelentős mértékben hozzájárulnak a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzéséhez; hangsúlyozza, hogy szinergiákat kell teremteni a strukturális finanszírozás és a keretprogram finanszírozása között;
14. véleménye szerint az innovatív európai vállalatoknak nem támogatásokra, hanem több szabadságra és a kockázati tőkéhez való jobb hozzáférésre van szükségük; úgy véli, hogy az Európai Uniónak ezt a szükségletet azoknak az állandó kockázatmegosztásra szolgáló termékeknek a kiterjesztésével kell kezelnie, amelyeket az Európai Beruházási Bank kínál a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson (RSFF) keresztül; úgy véli, hogy sok kihasználatlan lehetőség van az innováció közbeszerzésen keresztül történő előmozdítására;
„Mozgásban az ifjúság”
15. üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést; hangsúlyozza, hogy a megfelelő oktatás minősége és az ahhoz való hozzáférés megingathatatlan előfeltétele a fenntartható szociális piacgazdaságnak; ezért hangsúlyozza, hogy amennyiben a tagállamok el kívánják érni a gazdasági fejlődéssel összefüggő közös célokat, illetve az oktatással kapcsolatos célokat, akkor alapvetően fontos, hogy megfelelő beruházásokat hajtsanak végre oktatási és képzési rendszereikben, beleértve a szakoktatást és -képzést is; mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kiemelt kezdeményezés nem érint olyan alapvető témákat, mint a társadalmi beilleszkedés vagy a fiatalok szegénysége; felszólít arra, hogy fajsúlyosabb javaslatok szülessenek a beilleszkedés témájában;
16. felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is biztosítson megfelelő finanszírozást az olyan, már létező mobilitási és ifjúsági programoknak, mint az élethosszig tartó tanulás (Erasmus, Leonardo, Comenius, Grundtwig), a „Cselekvő ifjúság” program és a Marie Curie program; véleménye szerint ez jelentősen hozzájárulna a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemhez és a 75%-os foglalkoztatási arány eléréséhez;
17. kiemeli, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés önmagában nem lesz képes kezelni a fiatalok munkanélküliségének egész Európában aggasztó jelenségét; felszólítja valamennyi tagállamot, hogy nemzeti reformprogramjaik részeként dolgozzanak ki nemzeti stratégiát a fiatalok munkanélküliségének kezelésére és a fiatalok oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének biztosítására; kiemeli, hogy a fiatalokkal kapcsolatos politikáknak kapcsolódniuk kell az oktatási, munkaügyi és társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos politikákhoz; erősen támogatja az Európai Ifjúsági Garanciára irányuló tanácsi javaslatot, és sürgeti a Tanácsot annak mielőbbi elfogadására;
„Digitális menetrend Európa számára”
18. üdvözli a digitális menetrendre vonatkozó nagyratörő javaslatokat, de sürgeti a Bizottságot azon javaslatok gyorsított elfogadására, amelyek az egységes digitális piaccal – mint például az e-kereskedelem, a szellemi tulajdon, az online bizalom és biztonság, a barangolás és az e-azonosítás – kapcsolatosak; valamennyi felet felszólítja, hogy valósítsa meg az első rádióspektrum-politikát; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a tartalmak és az ismeretek szabad áramlását, az „ötödik szabadságot”;
19. hangsúlyozza, hogy a pluralista és független média az európai demokrácia pilléreként szolgál; sürgeti a Bizottságot, hogy a média pluralizmusát védje meg; úgy véli, hogy a magánszféra védelme alapvető érték, és felszólít az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez való hozzáigazítására annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi polgár ellenőrizhesse saját személyes adatait;
„Erőforrás-hatékony Európa”
20. üdvözli az Európa 2020 stratégiában szereplő, az erőforrás-hatékony Európára vonatkozó kiemelt kezdeményezést, és sürgeti a Bizottságot, hogy a munkát folytatva a továbbiakban dolgozzon ki konkrét politikákat az erőforrás-hatékony, megújuló gazdaságra való áttérés biztosítására; felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg konkrét ismérveket és biztosítsa, hogy az elfogadott célokat elérik, és hogy azokat monitorozni lehet az Európa 2020 stratégia szakpolitikai koordinációról szóló európai szemeszterének keretében; hangsúlyozza, hogy sürgősen modernizálni és fejleszteni kell az európai energiainfrastruktúrát, olyan intelligens hálózatokat kell kifejleszteni és összekapcsolásokat kialakítani, amelyek a belső energiapiac megvalósításához, az ellátás biztosításának javításához, az energia- és éghajlat-politikai céljaink eléréséhez, valamint az engedélyezési folyamatok felgyorsításához szükségesek,
21. emlékeztet rá, hogy az energiahatékonyság a legköltséghatékonyabb módja a kibocsátáscsökkentésnek, az energiabiztonság és a versenyképesség növelésének, a fogyasztók energiaszámlái csökkentésének és a munkahelyteremtésnek; hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem törekednek eléggé a 20%-os energiahatékonysági célkitűzések elérésére; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, és érjék el ezt a rendkívül fontos célt, amelyet 2007-ben vállaltak; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a Parlamentnek a felülvizsgált energiahatékonysági cselekvési terv (Bendtsen-jelentés) és a 2011–2020-as időszakra vonatkozó új európai energiastratégia felé (Kolarska Bobinska-jelentés) című állásfoglalásaiban meghatározott célkitűzéseket teljesíteni tudják;
22. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e kiemelt kezdeményezéssel kapcsolatos kommunikáció nem tulajdonít kellő jelentőséget annak, hogy az erőforrás-hatékonyságot átfogó uniós politikai prioritásként kezeljék; kitart amellett, hogy az Uniónak el kell mozdulnia az újrahasznosító gazdaság felé, és biztosítania kell a hulladéktermelés csökkentését, valamint tudatosítania kell az erőforrások újrahasznosításának értékét; hangsúlyozza, hogy a környezeti fenntarthatóság az erőforrások felhasználásának csökkentésétől függ; felszólítja a Bizottságot, hogy álljon elő egy sor olyan mutatóval, amelyek ezt a hatást is mérik, hogy így a nemzeti reformprogramokban már ezt is nyomon követhessék;
„A globalizáció időszakára vonatkozó iparpolitika”
23. holisztikus, kiegyensúlyozott és előremutató hozzáállást sürget az uniós iparpolitika tekintetében, amelynek célja egy erős, versenyképes, koherens, hatékony és diverzifikált ipari bázis kialakítása, ahol az innovációval, a kutatással, a versennyel, az egységes piaccal, a kereskedelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos politikák összehangoltak; úgy véli, hogy a legfontosabb célkitűzések a munkahelyteremtés és az európai vállalkozások nemzetközi versenyképessége, az intelligens strukturális átalakítások és az alkalmazottakkal való párbeszéd, a fenntartható gazdaság és a technológiai alternatívák közötti szabad választás, valamint a kutatók mobilitása; a független hatásvizsgálatoknál az intelligens szabályozás elveinek azonnali alkalmazására szólít fel, beleértve az új jogszabályoknál a „versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzését”, egy „kkv-teszt” bevezetését, hogy a kisvállalkozásokat barátságosabb szabályozási környezet vegye körül és csökkenjenek az adminisztratív terhek, a fenntarthatóság ellenőrzését, az éghajlattal, az energiával, az errőforrás-hatékonysággal és az újrafelhasználással kapcsolatos uniós célkitűzésekkel összhangban, valamint a hatályos jogszabályok utólagos „alkalmassági vizsgákat”;
24. hangsúlyozza, hogy az infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozó uniós közlekedés- és energiapolitikák kulcsfontosságúak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében, és hatékony európai nyersanyag-stratégiára szólít fel a hozzáférés, az energia- és erőforrás-felhasználási hatékonyság javítása érdekében, szabadkereskedelmi övezetek és stratégiai partnerségek kialakításával biztosítva a kritikus fontosságú alapanyagokat; sürgeti, hogy jelentősen javuljon az innováció és infrastruktúrák területén a finanszírozásához való hozzáférés, jelesül az intelligens hálózatok, a környezetbarát technológiák, az e-egészségügy, a transzeurópai hálózatok és olyan hozzáadott értékű projektek tekintetében, amelyek nem finanszírozhatóak a piacról; ebben a tekintetben olyan lépések megtételére szólít fel, amelyek a projektkötvényekben rejlő lehetőségeket tárják fel;
„Új készségek és munkahelyek menetrendje”
25. kiemeli, hogy az erős szociális védelmi rendszerek megakadályozzák a hosszú távú kirekesztést; kitart amellett, hogy az aktív munkaerő-piaci politikákba való beruházás, valamint a továbbtanulási és szakképzési lehetőségek mindenki számára történő biztosítása egyaránt kulcsfontosságú a munkanélküliség csökkentése szempontjából; hangsúlyozza a kkv-k fontosságát, valamint az egységes piac újraindítását; különösen támogatja az európai képesítési keretrendszer végrehajtását és a szakképzettségek megreformálást célzó tervezett jogszabályi kezdeményezést, amely biztosítja a szakképzettségek kölcsönös elismerését;
26. üdvözli az új készségek és munkahelyek menetrendjét; megjegyzi, hogy a rugalmas biztonságot sikeresen alkalmazzák egyes országokban, de figyelmeztet, hogy a rugalmas biztonsággal kapcsolatos elképzeléseket a költségvetési megszorítások és a makrogazdasági egyenlőtlenségek miatt nem lehet kellően kihasználni a szociális védelmi rendszerek megerősítése szempontjából kevés lehetőséggel rendelkező tagállamokban, továbbá úgy gondolja, hogy a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentését a munkavállalók számára – a foglalkoztatási formától függetlenül és különösen a kiszolgáltatott csoportok körében – megfelelő biztonság garantálásával kell elérni; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy ne feledkezzék meg arról, hogy szükség van a fenntarthatóbb munkaerőpiac felé történő társadalmilag igazságos átmenetre, és a fenntartható munkahelyek által képviselt óriási potenciálra; hangsúlyozza, hogy valamennyi munkaerő-piaci reformot a szociális partnerekkel történő megegyezések általi magas fokú társadalmi konszenzus révén lehet csak sikeresen bevezetni;
„A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platform”
27. emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia része az a célkitűzés, mely szerint legalább 20 millió, a szegénység és a társadalmi kirekesztés által sújtott, illetve veszélyeztetett embert ki kell emelni ebből a helyzetből; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Alapjogi Chartát és az Európai Unióról szóló módosított szerződés 9. cikkében szereplő horizontális szociális záradékot teljes körűen hajtsák végre, hogy valamennyi politika elősegítse és ne gátolja a szegénység csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseket;
28. felszólítja a tagállamokat, hogy megfelelő intézkedések segítségével vállaljanak kötelezettséget a gyermekszegénység leküzdésére, hogy a gyermekek ne legyenek korlátozva személyes fejlődésükben, és ne kerüljenek hátrányos helyzetbe szakmai karrierjük kezdetén;
29. üdvözli a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platformra irányuló javaslatokat, ugyanakkor konkrétabb fellépések megtételére szólít fel a szociális felzárkóztatás, különösen a szociális védelem területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szempontjából, amely a nemzeti és helyi érdekelteket – beleértve a szegénység és társadalmi kirekesztés által sújtott embereket – bevonó integrált stratégiának tekinthető; ismételten felszólít egy átfogóbb menetrend kidolgozására, amely a méltányos munka elősegítését, és a dolgozók jogainak biztosítását célozná egész Európában, valamint javítaná a munkakörülményeket, kezelné az egyenlőtlenségeket és a megkülönböztetést, és küzdene a munkavállalók szegénysége ellen;
30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0224.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0376.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0491.