Eljárás : 2017/2596(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0190/2017

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0190/2017

Viták :

PV 16/03/2017 - 3.2
CRE 16/03/2017 - 3.2

Szavazatok :

PV 16/03/2017 - 6.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0087

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 295kWORD 49k
15.3.2017
PE598.543v01-00}
PE598.545v01-00}
PE598.548v01-00}
PE598.551v01-00}
PE598.554v01-00} RC1
 
B8-0190/2017}
B8-0192/2017}
B8-0195/2017}
B8-0198/2017}
B8-0221/2017} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

Verts/ALE (B8-0190/2017)

ECR (B8-0192/2017)

S&D (B8-0195/2017)

ALDE (B8-0198/2017)

PPE (B8-0221/2017)


az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a krími helyzetről (2017/2596(RSP))


Cristian Dan Preda, Tunne Kelam, Tomáš Zdechovský, Jaromír Štětina, Marijana Petir, Jarosław Wałęsa, Pavel Svoboda, Ivan Štefanec, Milan Zver, Brian Hayes, David McAllister, Eduard Kukan, Bogdan Brunon Wenta, Laima Liucija Andrikienė, József Nagy, Mairead McGuinness, Michaela Šojdrová, Roberta Metsola, Romana Tomc, Patricija Šulin, Maurice Ponga, Sven Schulze, Csaba Sógor, Željana Zovko, Ivana Maletić, Stanislav Polčák, Deirdre Clune, Luděk Niedermayer, Giovanni La Via, Claude Rolin, Adam Szejnfeld, Lorenzo Cesa, Jiří Pospíšil, Dariusz Rosati, Sandra Kalniete, Dubravka Šuica, Jerzy Buzek, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Therese Comodini Cachia, Anna Maria Corazza Bildt, Krzysztof Hetman, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Andrey Kovatchev, Inese Vaidere, Anna Záborská, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Elmar Brok a PPE képviselőcsoport nevében
Victor Boştinaru, Soraya Post, Marju Lauristin, Julie Ward az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Karol Karski, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Mark Demesmaeker, Anna Elżbieta Fotyga, Geoffrey Van Orden, Roberts Zīle, Ruža Tomašić, Arne Gericke, Zdzisław Krasnodębski, Kosma Złotowski az ECR képviselőcsoport nevében
Johannes Cornelis van Baalen, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Marielle de Sarnez, Gérard Deprez, María Teresa Giménez Barbat, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Kaja Kallas, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Hannu Takkula, Pavel Telička, Valentinas Mazuronis az ALDE képviselőcsoport nevében
Rebecca Harms, Heidi Hautala, Tamás Meszerics, Bronis Ropė, Igor Šoltes, Davor Škrlec a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a Krím félszigeten kialakult helyzetről (2017/2596(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna között létrejött társulási megállapodásra és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen a krími emberi jogi helyzetről, különösen a krími tatárok helyzetéről szóló 2016. február 4-i(1), a krími tatárokról szóló 2016. május 12-i(2), valamint az Oroszországban illegálisan fogva tartott ukrán állampolgárok egyes eseteire vonatkozó állásfoglalásokra, köztük a Nagyija Szavcsenko ügyéről szóló 2015. április 30-i(3) és az Oroszországról, különösen Eszton Koliver(4), Oleg Szencov és Alekszandr Kolcsenko ügyéről szóló, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2014. március 27-i, 68/262. számú, Ukrajna területi integritásáról szóló határozatára, valamint az ENSZ-közgyűlés 2016. december 19-i 71/205. számú, „Az emberi jogok helyzete a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajna)” című határozatára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az ENSZ őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatára (UNDRIP),

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló genfi egyezményre,

–  tekintettel a 2015. február 12-én Minszkben elfogadott és aláírt „Intézkedéscsomag a minszki megállapodások végrehajtásáért” című dokumentumra, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 17-i 2202(2015). számú határozatával teljes egészében jóváhagyott,

–  tekintettel a Tanács határozataira, amelyek további szankciókat szabnak ki az Oroszországi Föderációra a Krím félsziget jogellenes annektálása miatt,

–  tekintettel az ún. Krími Legfelsőbb Bíróság 2016. április 26-i ítéletére, amely a krími tatárok Medzsliszét szélsőséges szervezetnek nyilvánította és megtiltotta tevékenységét a Krím félszigeten,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2017 márciusa a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes annektálásának harmadik szomorú évfordulója;

B.  mivel a Krím Oroszország általi annektálása jogellenes és sérti a nemzetközi jogot, illetve az Oroszországi Föderáció és Ukrajna által egyaránt aláírt európai megállapodásokat, többek között az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt és a Budapesti Memorandumot, valamint az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodást;

C.  mivel az annektálás teljes időtartama alatt az orosz hatóságokat terheli a felelősség a Krím félsziget lakosságának és polgárainak védelméért, a régióban jelen lévő de facto hatóságokon keresztül;

D.  mivel emberi jogi szervezetek és nyilvános források szerint az orosz bűnüldöző hatóságok politikai okokból legalább 62 ukrán állampolgárt üldöztek jogi eszközökkel, akik közül 49 krími lakos volt; mivel 2016-ban nőtt az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai foglyok száma, hat ukrán állampolgár üdvözlendő szabadon bocsátása ellenére; mivel jelenleg 17 ukrán állampolgárt tartanak illegálisan fogva az Oroszországi Föderációban, és 15 személyt az elfoglalt Krím félszigeten; mivel legalább száz ukrán állampolgárt tartanak borzalmas körülmények között túszként fogva az Oroszország által támogatott szeparatista erők Ukrajna Donyeck és Luhanszk régiójában;

E.  mivel számos esetben kínzás, illetve kegyetlen és megalázó bánásmód alkalmazásáról számoltak be; mivel ezeket az állításokat eddig nem vizsgálták ki megfelelően; mivel a kínzást arra használták, hogy vallomástételt kényszerítsenek ki és bűnösségre vonatkozó hamis bizonyítékokkal támasszák alá; mivel a krími ügyvédek, akik jogi segítséget kívánnak nyújtanak ezeknek az embereknek, az emberijog-védők, akik a Krím félszigeten előforduló, politikai indíttatású erőszakos eltüntetésekről számolnak be, valamint az újságírók, akik a krími tatárok helyzetéről tudósítanak, szintén célponttá váltak;

F.  mivel a foglyok és a letartóztatottak többsége nehéz és embertelen körülményeket tapasztalt a börtönökben, amelyek fizikai és pszichológiai kockázatokat okoznak egészségükre nézve; mivel egyes foglyoknak sürgős orvosi ellátásra és kezelésre van szükségük;

G.  mivel 2016. december 16-án az ENSZ-közgyűlés Oroszországot megszálló hatalomnak minősítette, elítélte Ukrajna területének – a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának – az Oroszországi Föderáció általi ideiglenes elfoglalását és megerősítette, hogy nem ismeri el az annektálást;

H.  mivel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló genfi egyezmény 70. cikke szerint „a megszálló Hatalom védett személyeket nem tartóztathat le, nem üldözhet és nem ítélhet el a megszállás előtt elkövetett cselekményekért vagy kifejezett véleményekért”; mivel az ENSZ-határozat értelmében Oroszország megszálló hatalom, így vonatkoznak rá a megszálló hatalom kötelezettségei, többek között a Krím lakosságának és polgárainak védelme;

I.  mivel a politikai és polgári jogokat szabályozó korlátozó orosz jogszabályokat a Krím félszigetre is kiterjesztették, ami a gyülekezés, a véleménynyilvánítás, az egyesülés, az információkhoz való hozzáférés szabadságának és a vallásszabadság drasztikus korlátozásához vezetett, valamint megfélemlítésről, erőszakos eltüntetésekről és kínzásról szóló hiteles jelentéseket eredményezett;

J.  mivel mintegy 20 000 belső menekült krími lakos van Ukrajna más régióiban, a krími tatárok Medzsliszét betiltották és szélsőséges szervezetnek nyilvánították, és ukrán iskolákat zártak be a félszigeten;

K.  mivel 2017. január 16-án Ukrajna keresetet adott be a Nemzetközi Bírósághoz az Oroszországi Föderáció felelősségének megállapítására a kelet-ukrajnai terrorizmus támogatása kapcsán, valamint az ukrán születésű emberek és a krími tatárok elleni diszkriminatív cselekmények miatt a megszállt Krím félszigeten;

1.  támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül és határozottan megismétli, hogy elítéli a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását; teljes mértékben támogatja az EU és tagállamai szilárd és tartós elhatározottságát, hogy nem ismeri el az annektálást és az annak kapcsán hozott korlátozó intézkedéseket;

2.  emlékeztet arra, hogy az emberi jogi helyzet jelentősen romlott a Krím félszigeten, rendszeressé vált a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése, a média visszaélései és az orosz állampolgárság kötelező felvétele, és nem garantáltak az alapvető emberi jogok és szabadságok a Krím félszigeten;

3.  elítéli az úgynevezett hatóságok által bevezetett, különösen a krími tatár kisebbséggel szembeni diszkriminatív politikákat, tulajdonhoz fűződő jogaik megsértését, e közösség, illetve az orosz annektálást ellenzők egyre fokozódó megfélemlítését, valamint a véleménynyilvánítás és egyesülés szabadságának hiányát a félszigeten;

4.  felhívja Oroszországot, hogy haladéktalanul engedjen szabadon minden jogellenesen és önkényesen mind Oroszországban, mind Ukrajna ideiglenesen megszállt területein fogva tartott ukrán állampolgárt, és biztosítsa biztonságos visszatérésüket, többek között Mikola Karpjuk, Stanyislav Klik, Olekszandr Kolcsenko, Oleg Szencov, Oleksij Hirnij, Olekszandr Kosztyenko, Serhij Litvinov, Valentyin Vihivskik, Viktor Sur, Andrij Kolomijec, Ruszlan Zejtullajev, Nuri Primov, Rusztem Vaitov, Ferat Sajfullajev, Aktyem Hijhoz, Musztafa Dehermendzsi, Ali Aszanov, Inver Bekirov, Muszlim Alijev, Vagyim Sziruk, Arszen Dzsepparov, Refat Alimov, Zevri Abszeitov, Remzi Memetov, Rusztem Abiltarov, Enver Mamutov, Artur Panov, Jevhenij Panov, Roman Suscsenko és Emir-Uszein Kuku, valamint emberijog-védők és mások esetében, és tegye lehetővé, hogy valamennyi fent említett személy szabadon utazhasson, beleértve Mikola Szemenát is, aki ellen a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió számára végzett újságírói munkája miatt folyik büntetőeljárás;

5.  hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderáció 2014. március 21-i döntése a Krím annektálásáról továbbra is jogellenes, és határozottan elítéli az orosz hatóságok ezt követő döntését, mely szerint valamennyi krími lakos orosz útlevelet kap;

6.  emlékezteti az Oroszországi Föderációt – mint megszálló hatalmat, amely tényleges ellenőrzést gyakorol a Krím felett és amelyet köt a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok –, hogy köteles a félszigeten gondoskodni az emberi jogok védelméről, és felhívja az orosz hatóságokat, hogy biztosítsanak háborítatlan bejutási lehetőséget a Krímbe a nemzetközi intézmények és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács független szakértői, valamint bármely olyan emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezet vagy hírügynökség számára, amely beutazni, értékelést végezni és a helyzetről jelentést készíteni kíván; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy egyszerűsítsék a félszigetre való bejutáshoz szükséges eljárást a külföldi újságírók, emberi jogi aktivisták és jogászok számára;

7.  véleménye szerint a krími tatárok jogai súlyosan sérültek a Medzslisz tevékenységének betiltása miatt, és határozottan megismétli felhívását, hogy a vonatkozó határozatot és következményeit haladéktalanul tegyék semmissé; sajnálja, hogy jogi úton zaklatják és letartóztatással fenyegetik a Medzslisz vezetőit – így Musztafa Dzsemilevet, az ukrán Verhovna Rada tagját, akit Szaharov-díjra jelöltek és Refat Csubarovot, a Medzslisz elnökét;

8.  rámutat, hogy a krími tatárok – a félsziget őshonos népessége – és kulturális örökségük a jelek szerint elsődleges célpontjai az elnyomásnak; felszólít arra, hogy a nemzetközi intézmények és az EBESZ, az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács független szakértői akadálytalanul bejuthassanak a Krímbe;

9.  emlékezteti az orosz hatóságokat arra, hogy a Krím jogellenes annektálása ellenére Oroszország de facto teljes mértékben felelős a jogrend fenntartásáért a Krímben és a krími polgárok oltalmazásáért az önkényes bírósági vagy közigazgatási intézkedések ellenében;

10.  kifejezi mély aggodalmát a számos hiteles beszámoló miatt, amelyek a Krím annexióját ellenző helyi polgárok eltűnéséről, megkínzásáról és szisztematikus megfélemlítéséről szólnak, és felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget ezeknek az üldözéseknek, ténylegesen vizsgálja ki az emberi jogok megsértésének valamennyi esetét, beleértve az erőszakos eltüntetéseket, az önkényes fogva tartásokat, a fogvatartottak kínzását és a rossz bánásmódot, tartsa tiszteletben valamennyi lakos alapvető szabadságait, köztük a szólás, a vallás és a meggyőződés, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát; felszólít a Krím megszállásának időszaka alatt történt valamennyi eltűnés és emberrablás haladéktalan kivizsgálására, beleértve Ervin Ibragimov esetét;

11.  emlékeztet rá, hogy az orosz jogszabályok szerint az orosz igazságszolgáltatás joghatósága csak az Oroszország területén elkövetett bűncselekményekre terjed ki; sajnálja, hogy az orosz bűnüldöző szervek több esetben bűnügyi eljárást kezdeményeztek a megszállás előtt ukrán és krími területen elkövetett cselekmények esetében;

12.  üdvözli az ukrán ombudsman közelmúltban tett krími látogatását, melynek célja az volt, hogy találkozzék a bebörtönzöttekkel; sajnálja, hogy az ombudsman számára nem tették lehetővé, hogy valamennyiükkel találkozzék, és kifejezi abbéli reményét, hogy következő látogatása alkalmával az ombudsman akadálytalanul találkozhat a Krímben bebörtönzött ukránokkal és azokkal, akiket átszállítottak az Oroszországi Föderációba;

13.  felszólít arra, hogy az EBESZ és más nemzetközi emberi jogi megfigyelők és valamennyi humanitárius ügyekkel foglalkozó szereplő akadálytalanul, biztonságosan és háborítatlanul beléphessen a Krím félszigetre, továbbá független ellenőrző mechanizmusok létrehozására és igény szerint humanitárius és jogi segítség nyújtására; támogatja Ukrajna arra irányuló kezdeményezéseit, hogy az említett kérdések az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ Közgyűlése elé kerüljenek; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és az EU oroszországi küldöttségét, hogy kövessék szoros figyelemmel az ukrán politikai foglyok ügyének bírósági tárgyalásait és számoljanak be a fogva tartásuk alatti bánásmódról; kifejezi aggodalmát a pszichiátriai kezelések büntető jelleggel történő alkalmazásáról szóló hírek miatt; elvárja, hogy az EU képviselete, az EKSZ és a tagállamok nagykövetségei szoros figyelemmel kövessék az ukrán állampolgárok ellen Oroszországban indított jogi eljárásokat, és keressék a velük való kapcsolatfelvétel lehetőségét az őket érintő tárgyalások előtt, alatt és után;

14.  elítéli azt a gyakorlatot, hogy a foglyokat Oroszország távoli részeibe szállítják, mivel ez súlyosan hátráltatja kapcsolattartásukat családjukkal és az emberi jogi szervezetekkel; hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat ellentétes a hatályos orosz jogszabályokkal, különösen a Büntető Törvénykönyv 73. cikkével, amely szerint a börtönbüntetést abban a régióban kell letölteni, amelyben a bíróság ítéletét meghozta; elítéli azt a gyakorlatot, hogy a fogva tartottaktól megtagadják a konzuli látogatás lehetőségét, és felhívja a hatóságokat az ilyen látogatások feltétel nélküli engedélyezésére; sürgeti, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) az elfoglalt területeken bejuthasson a börtönökbe, ezenkívül tartsák tiszteletben a fogvatartottak rokonaikkal és barátaikkal való rendszeres – levelezés és látogatások révén történő – kapcsolattartásához fűződő jogát;

15.  ugyancsak hangsúlyozza, hogy Ukrajnának gondoskodnia kell a lakóhely-változtatásra kényszerült ukrán állampolgárok jogainak és szükségleteinek védelméről, beleértve a szavazáshoz és ahhoz való jogukat, hogy hazájukban teljes körű jogi és adminisztratív védelemben részesüljenek;

16.  üdvözli Oroszország Legfelsőbb Bírósága Prezídiumának 2017. február 22-i határozatát, mellyel hatályon kívül helyezte az Ildar Dagyin ellen hozott ítéletet, akit több nem engedélyezett – többek között az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja elleni – tiltakozó akcióban való részvétellel vádoltak, és elrendelte őrizetből való szabadon bocsátását, a Parlament 2016. november 24-i sürgős állásfoglalását(6) követően;

17.  felhívja az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy kövesse folyamatos figyelemmel az emberi jogok helyzetét a Krím félszigeten; hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak általában is láthatóbb, tényleges és proaktív szerepet kell játszania a tartós békés megoldás előmozdítása érdekében;

18.  felszólít arra, hogy az EU támogassa a Krímre irányuló ukrán és krími tatár médiaprojekteket, valamint azokat, amelyeket a Demokráciáért Európai Alapítvány és a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió kezdeményezett, illetve lépjen fel az ukrán és krími tatár iskolák, továbbá a kulturális örökséget oltalmazó kezdeményezések védelmében;

19.  felszólít további korlátozó intézkedések bevezetésére az emberi jogok súlyos megsértéseiért felelős személyek ellen, beleértve uniós bankokban elhelyezett értékeik befagyasztását;

20.  sürget minden felet a minszki megállapodás rendelkezéseinek maradéktalan teljesítésére, beleértve a katonai cselekmények beszüntetését a Donbaszban és a túszok kicserélését, továbbá valamennyi fogoly késlekedés nélküli hazatérését; e tekintetben emlékeztet az orosz kormány különleges felelősségére;

21.  kéri, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy létrehozható-e egy nemzetközi tárgyalási fórum, amelyen az EU részvételével megvitatnák a Krím megszállásának felszámolását, és amely a nemzetközi humanitárius jog, az emberi jogok és a nemzetközi elvek alapján működne;

22.  sürgeti, hogy a Tanács találjon módot Ukrajna támogatására a Nemzetközi Bíróság előtt az Oroszországi Föderáció felelősségének megállapítására a kelet-ukrajnai terrorizmus támogatása kapcsán, valamint az ukrán születésű emberek és a krími tatárok elleni diszkriminatív cselekmények miatt a megszállt Krím félszigeten;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, Ukrajna elnökének, Ukrajna és az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének.

 

 

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0043.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0218.

(3)

HL C 346., 2016.9.21., 101. o.

(4)

észt

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0314.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0446.

Utolsó frissítés: 2017. március 16.Jogi nyilatkozat