Eljárás : 2017/2646(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0245/2017

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0245/2017

Viták :

PV 06/04/2017 - 4.1
CRE 06/04/2017 - 4.1

Szavazatok :

PV 06/04/2017 - 7.1
CRE 06/04/2017 - 7.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0125

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 288kWORD 48k
5.4.2017
PE598,.586v01-00}
PE598.587v01-00}
PE603.677v01-00}
PE603.678v01-00}
PE603.679v01-00} RC1
 
B8-0245/2017}
B8-0246/2017}
B8-0249/2017}
B8-0250/2017}
B8-0251/2017} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

ECR (B8-0245/2017)

S&D (B8-0246/2017)

Verts/ALE (B8-0249/2017)

ALDE (B8-0250/2017)

PPE (B8-0251/2017)


Oroszországról, Alekszej Navalnij és más tüntetők letartóztatásáról (2017/2646(RSP))


Cristian Dan Preda, Tunne Kelam, Elmar Brok, Deirdre Clune, Pavel Svoboda, Laima Liucija Andrikienė, Brian Hayes, Jaromír Štětina, Stanislav Polčák, Ivan Štefanec, Therese Comodini Cachia, Jarosław Wałęsa, Tomáš Zdechovský, Sven Schulze, József Nagy, Dubravka Šuica, Ivana Maletić, Eduard Kukan, Claude Rolin, Romana Tomc, Giovanni La Via, Patricija Šulin, Csaba Sógor, Marijana Petir, Luděk Niedermayer, David McAllister, Željana Zovko, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Adam Szejnfeld, Sandra Kalniete, Bogdan Brunon Wenta, Michaela Šojdrová, Milan Zver, Krzysztof Hetman, Michał Boni, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Eva Maydell, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Jiří Pospíšil, Anna Záborská, Anna Maria Corazza Bildt, Michael Gahler, Andrey Kovatchev a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Knut Fleckenstein az S&D képviselőcsoport nevében
Ruža Tomašić, Charles Tannock, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Karol Karski, Jana Žitňanská, Roberts Zīle, Geoffrey Van Orden, Monica Macovei, Mark Demesmaeker az ECR képviselőcsoport nevében
Johannes Cornelis van Baalen, Beatriz Becerra Basterrechea, Petras Auštrevičius, Urmas Paet, Marian Harkin, Louis Michel, Ivan Jakovčić, Marielle de Sarnez, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Dita Charanzová, Jozo Radoš, Hilde Vautmans, Pavel Telička, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Gérard Deprez, Carolina Punset, Nathalie Griesbeck, Petr Ježek, Izaskun Bilbao Barandica, Cecilia Wikström, Martina Dlabajová, Valentinas Mazuronis, Ramon Tremosa i Balcells, Ilhan Kyuchyuk, Jasenko Selimovic, Filiz Hyusmenova az ALDE képviselőcsoport nevében
Rebecca Harms, Heidi Hautala, Tamás Meszerics, Indrek Tarand, Igor Šoltes, Bronis Ropė, Davor Škrlec, Ulrike Lunacek a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Oroszországról, Alekszej Navalnij és más tüntetők letartóztatásáról (2017/2646(RSP))  

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Oroszországról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a 2012. október 23-i állásfoglalására(1), az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(2), a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(3), 2014. április 2-i ajánlására, a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására(4), Oroszországról, különösen Alekszej Navalnij ügyéről szóló, 2015. január 15-i(5) állásfoglalására, Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(6), valamint Ildar Dagyin oroszországi lelkiismereti fogoly ügyéről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az orosz alkotmányra, különösen annak a szólásszabadságot védelmező 29. cikkére, valamint a békés gyülekezéshez való jogot tartalmazó 31. cikkére, továbbá a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre, amelyeket Oroszország az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ tagjaként vállalt,

–  tekintettel a 2010-ben Rosztovban elindított modernizációs partnerségre, valamint arra, hogy az orosz vezetés kinyilvánította elkötelezettségét a jogállamiság mint Oroszország modernizációjának alapja iránt,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. Cikkére és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkére, amelyek kimondják, hogy senkit nem lehet kínzásnak és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, és amelyeknek az Oroszországi Föderáció részes fele,

–   tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

–   tekintettel az Európai Parlament az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a Krím félszigeten kialakult helyzetről szóló, 2017. március 16-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel az Oroszországi Föderációról szóló hetedik időszaki jelentésre, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 3136. és 3137. – 2015. március 16-i és 17-i – ülésén tárgyalt,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2017. március 26-án 33 000–93 000 ember vett részt korrupcióellenes gyűléseken, meneteken és tüntetéseken több mint 80 oroszországi városban; mivel az oroszországi városokban a rendőrség több mint 2000 tiltakozót őrizetbe vett, közülük mintegy 1000 embert Moszkvában; mivel Alekszej Navalnij ellenzéki politikust őrizetbe vették és 350 dolláros bírsággal sújtották, mert betiltott tiltakozó megmozdulásokat szervezett, továbbá 15 napi elzárásra ítélték; mivel a 2011. és 2012. évi Kreml-ellenes tüntetések óta ezek voltak a legnagyobb tiltakozó megmozdulások;

B.   mivel a Kirov város Lenin körzeti bírósága által az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ellen sikkasztási kísérlet vádja alapján hozott ítélet (2017. február 8.) azt a célt szolgálta, hogy elhallgattassa az egyéb független politikai hangadókat is az Oroszországi Föderációban; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélkezett, hogy Navalnijtól 2013-ban az ugyanezen vádak alapján indított eljárásban megtagadták a tisztességes tárgyaláshoz való jogát;

C.  mivel az orosz kormány bűnügyi nyomozást indított ismeretlen személyek ellen, akik az interneten tüntetésre szólítottak fel Moszkvában, 2017. április 2-ára, követelve Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök lemondását és az Ukrajnában és Szíriában folytatott orosz katonai műveletek beszüntetését, Navalnij szabadon bocsátását és kárpótlás fizetését a március 26-i tiltakozó megmozdulás alkalmával őrizetbe vett aktivisták részére; mivel április 2-án legalább 31, ellenzéki tiltakozó megmozduláson részt vevő embert letartóztattak Moszkvában, akiket azóta is fogva tartanak a „közrend megzavarása” miatt;

D.  mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács teljes jogú tagjaként, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményének aláírójaként elkötelezte magát a demokrácia elvei, a jogállamiság, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel az Európai Unió több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy Oroszország az Európa Tanács normáival összhangban korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét;

E.   mivel aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közmegegyezésen alapuló demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos fejlemények; mivel az Oroszországi Föderáció a 18 nemzetközi emberi jogi szerződésből 11-et ratifikált;

F.   mivel az Oroszországi Föderáció büntetőjogát módosították és kibővítették az új 212.1. cikkel, amely szerint vád emelhető a nyilvános gyülekezésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt annak ellenére is, hogy a módosítás korlátozza a szóláshoz és a gyülekezéshez való szabadságot;

G.   mivel a Memorial Emberi Jogi Központ szerint az utóbbi években az országban jelentősen – 2016-ban 102-re – növekedett a politikai foglyok száma;

1.  elítéli az Oroszországi Föderációban végrehajtott rendőrségi fellépéseket, amelyeknek célja a korrupció elleni békés tüntetések megelőzése és feloszlatása, illetve polgárok százainak, köztük Alekszej Navalnijnak a fogva tartása, akinek szervezete a tüntetéseket kezdeményezte;

2.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon, illetve ejtsék az ellenük felhozott vádakat Alekszej Navalnij és valamennyi békés tiltakozó, újságíró és aktivista esetében, akiket a Moszkvában és számos más orosz városban 2017. március 26-án és április 2-án tartott, korrupció elleni gyülekezések alkalmával vettek őrizetbe; hangsúlyozza, hogy az orosz hatóságok viselik a teljes felelősséget az őrizetbe vettek biztonsága és jóléte tekintetében;

3.  hangsúlyozza, hogy a kirótt büntetések politikai okból születtek, és sürgeti az orosz igazságügyi szerveket, hogy tegyenek tanúbizonyságot a politikai befolyástól való függetlenségükről; felhívja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget az újságírók, a politikai ellenzék képviselői és a politikai és civil társadalmi aktivisták zaklatásának, maradéktalanul tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket és garantálják a médiaszabadságot és a gyülekezés szabadságát;

4.  megállapítja, hogy az Oroszországi Föderációban a 2017. március 26-i vasárnapon széles körben lezajlott korrupcióellenes tiltakozásokban nagyarányú volt a részvétel, és különösen sok fiatal gyűlt össze az oroszországi korrupció és az egyre nagyobb önkényt gyakorló hatalom ellen tiltakozva; üdvözli ezt a részvételt, amely reményteljes jele a közügyek és a politika iránti érdeklődés növekedésének;

5.  kifejezést ad mély aggodalmának, hogy Alekszej Navalnij fogva tartása annak jele, hogy az orosz hatóságok a nyilvános gyülekezésre vonatkozó jogszabályt arra használják, hogy a békés tiltakozókat minél előbb börtönbe juttassák, majd ezt követően rendszerszerű visszaéléseket kövessenek el;

6.  elítéli az Alekszej Navalnij elhallgattatását célzó állandó erőfeszítéseket, és támogatásáról biztosítja szervezetének arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ráirányítsák a figyelmet a közintézményekben, a politikai képviseleti intézményekben és a közhivatalokat betöltők körében dúló korrupcióra, illetve küzdjenek ellen; mély aggodalommal fogadja a 2017. februári bírósági ítéletet, amely Alekszej Navalnijt ténylegesen kiszorítja a politikai színtérről, tovább szűkíti a politikai pluralizmust Oroszországban, és súlyos kérdéseket vet fel az oroszországi demokratikus folyamatok tisztességes voltával kapcsolatban;

7.  felhívja a figyelmet rá, hogy a békés gyülekezés szabadsága jog és nem privilégium, és ez a jog – a lelkiismereti és véleményszabadsághoz való joggal és a gyülekezés szabadságával egyetemben – döntő szerepet játszik a tényleges demokratikus rendszer kialakulásában és létezésében; felhívja az orosz hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben az – így az Európa Tanácsban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) vállalt – nemzetközi kötelezettségeket, támogassák a lelkiismeret, az egyesülés, a békés gyülekezés alapvető szabadságait, amelyek mint alapvető jogok szerepelnek Alkotmányukban, valamint késlekedés nélkül engedjék szabadon az őrizetbe vett békés tüntetőket;

8.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a politikai ellenzék tagjai, az újságírók és az emberi jogok védelmezői ellen irányuló valamennyi – így bűnüldözés útján történő – zaklatásnak az Oroszországi Föderációban, valamint minden körülmények közt biztosítsák, hogy a jogvédők akadályoztatás nélkül végezhessék jogszerű tevékenységeiket;

9.   véleménye szerint az ellenzék tagjai és nem kormányzati szervezetek elleni számos bírósági és a bűnüldözés körébe tartozó eljárás kételyeket ébreszt az Oroszországi Föderáció igazságügyi intézményeinek függetlensége és pártatlansága tekintetében; felszólítja az orosz igazságügyi és bűnüldözési hatóságokat, hogy feladatukat pártatlan és független módon, politikai befolyástól mentesen lássák el;

10. hangsúlyozza, hogy a gyülekezés szabadságát az Oroszországi Föderációban az orosz alkotmány 31. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezménye is biztosítja, amelynek Oroszország aláíró fele, és amely az orosz hatóságokat annak tiszteletben tartására kötelezi; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság elveit;

11. emlékeztet annak fontosságára, hogy Oroszország az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként teljes mértékben betartsa nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és jogállamiságot;

12. felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy módosítsa a gyülekezési szabadságot szükségtelenül korlátozó és kriminalizáló jogszabályait; elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció emellett alkotmánybíróságát felhatalmazta arra, hogy – a 2015. decemberi jogszabályok révén – megkerülje az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit;

13.  megállapítja, hogy vezető orosz politikusok ellen felmerült a korrupció gyanúja; felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy rendszeresen lépjenek fel bármiféle pénzmosási kísérlet vagy az illegális vagyonok ellen az EU-ban; ugyanígy utasítja a Parlament Panama-papírokat vizsgáló bizottságát, hogy fordítson kiemelt figyelmet az uniós bankokon keresztül megvalósuló orosz pénzmozgásokra, amennyiben esetükben felmerül a gyanú árnyéka;

14. sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki Oroszországgal kapcsolatban egységes politikát, amelynek révén a tagállamok és az uniós intézmények egy olyan határozott közös üzenet mellett kötelezik el magukat, mely szerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban az emberi jogok fontos szerepet játszanak, illetve hogy Oroszországban véget kell vetni a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága elfojtásának;

15. felhívja az alelnököt/ főképviselőt és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az EU–Oroszország emberi jogi konzultáció keretében valamennyi, politikai okokból bíróság elé állított személy ügyét felvessék, továbbá hivatalosan kérjék meg Oroszország e konzultációkon részt vevő képviselőit, hogy minden esetben adjanak megfelelő választ; felhívja a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint az alelnököt/főképviselőt, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének;

17.  elítéli a Szentpéterváron elkövetett terrorista merényletet, és kéri elnökét, hogy fejezze ki mély együttérzését és szolidaritását az áldozatokkal, családjaikkal és az orosz néppel.

 

 

(1)

HL C 68E., 2014.3.7., 13. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.

(4)

HL C 274., 2016.7.27., 21. o.

(5)

HL C 300., 2016.8.18., 2. o.

(6)

HL C 316., 2016.8.30., 126. o.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0446.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0087.

Utolsó frissítés: 2017. április 10.Jogi nyilatkozat