Eljárás : 2011/0094(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0002/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0002/2012

Viták :

PV 11/12/2012 - 4
CRE 11/12/2012 - 4

Szavazatok :

PV 11/12/2012 - 8.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0475

JELENTÉS     *
PDF 226kWORD 277k
2012. január 9.
PE 472.334v03-00 A7-0002/2012

az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0216 – C7-0145/2011 – 2011/0094(CNS))

Jogi Bizottság

Előadó: Raffaele Baldassarre

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0216 – C7-0145/2011 – 2011/0094(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0216),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 118. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0145/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0002/2012),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Mivel az európai szabadalmak megadásáért az Európai Szabadalmi Hivatal a felelős, az egységes joghatással bíró európai szabadalommal kapcsolatos fordítási szabályoknak az Európai Szabadalmi Hivatal által alkalmazott jelenlegi eljárásra kell épülniük. Helyénvaló, hogy a szabályok az eljárási költségek és a technikai információ elérhetősége tekintetében a gazdasági szereplők érdekei és a közérdek közötti szükséges egyensúly megteremtésére irányuljanak.

(6) Mivel az európai szabadalmak megadásáért az Európai Szabadalmi Hivatal a felelős, az egységes joghatással bíró európai szabadalommal kapcsolatos fordítási szabályoknak az Európai Szabadalmi Hivatal által alkalmazott jelenlegi eljárásra kell épülniük. Helyénvaló, hogy a szabályok az eljárási költségek és a technikai információ elérhetősége tekintetében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások érdekei és a közérdek közötti szükséges egyensúly megteremtésére irányuljanak.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az egységes joghatással bíró európai szabadalmakhoz való hozzáférés elősegítése érdekében, különösen a kkv-k esetében, azon bejelentők számára, akiknek nincs közös nyelvük az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvével sem, lehetővé kell tenni, hogy szabadalmi bejelentésüket az Unió bármely más hivatalos nyelvén is benyújthassák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. Kiegészítő intézkedésként azon bejelentők tekintetében, akik megkapják az egységes joghatással bíró európai szabadalmat, és akiknek a lakóhelye vagy székhelye az Unió olyan tagállamában található, amelynek hivatalos nyelve eltér az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveitől, az Európai Szabadalmi Hivatalnak az érintett nyelvről az Európai Szabadalmi Hivatal eljárási nyelvére történő fordításhoz kapcsolódó költségek fedezésére irányuló, az Európai Szabadalmi Hivatal által jelenleg alkalmazott rendszeren túlmenő kiegészítő visszatérítési rendszert is kezelnie kell a xx/xx rendelet [anyagi jogi rendelkezések] 12. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(9) Az egységes joghatással bíró európai szabadalmakhoz való hozzáférés elősegítése érdekében, különösen a kkv-k esetében, azon bejelentők számára, akiknek nincs közös nyelvük az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvével sem, lehetővé kell tenni, hogy szabadalmi bejelentésüket az Unió bármely más hivatalos nyelvén is benyújthassák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. Kiegészítő intézkedésként azon kkv-knak, természetes személyeknek és nonprofit szervezeteknek, amelyek megkapják az egységes joghatással bíró európai szabadalmat, és amelyek lakóhelye vagy székhelye az Unió olyan tagállamában található, amelynek hivatalos nyelve eltér az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveitől, részesedniük kell az Európai Szabadalmi Hivatalnak az érintett nyelvről az Európai Szabadalmi Hivatal eljárási nyelvére történő fordításhoz kapcsolódó költségek fedezésére irányuló, az Európai Szabadalmi Hivatal által jelenleg alkalmazott rendszeren túlmenő kiegészítő visszatérítési rendszerből. A kiegészítő visszatérítési rendszert az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell kezelnie a xx/xx rendelet [anyagi jogi rendelkezések] 12. cikkében foglaltaknak megfelelően.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) A részletes szabályokat és a kiegészítő fordítási költségek visszatérítési szintjét úgy kell kialakítani, hogy az elméletileg biztosítsa a fordítási költségek teljes kompenzációját; az oldalankénti plafonösszeg meghatározása azért fontos, hogy tükrözze a fordításért járó normál piaci átlagárat és megakadályozza a visszaéléseket.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Annak érdekében, hogy ösztönözzék a szabadalmakkal kapcsolatos információk rendelkezésre állását és a technológiai ismeretek terjesztését, a szabadalmi bejelentések és a szabadalmi leírások gépi fordításainak az Unió összes hivatalos nyelvén a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre kell állniuk. Az Európai Szabadalmi Hivatal jelenleg is dolgozik a gépi fordítási technológia fejlesztésén; a gépi fordítás a szabadalmakkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés javításának és a technológiai ismeretek széles körű terjesztésének rendkívül fontos eszköze. Az európai szabadalmi rendszer valamennyi felhasználójának az érdekét szolgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmi leírások az Unió összes hivatalos nyelvére történő, jó minőségű gépi fordításai kellő időben rendelkezésre álljanak. A gépi fordítások az Európai Unió politikájának kulcsfontosságú részét képezik. A gépi fordítások kizárólag információs célokat szolgálhatnak, és nem rendelkezhetnek jogi hatállyal.

(10) Annak érdekében, hogy ösztönözzék a szabadalmakkal kapcsolatos információk rendelkezésre állását és a technológiai ismeretek terjesztését, a szabadalmi bejelentések és a szabadalmi leírások gépi fordításainak az Unió összes hivatalos nyelvén a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre kell állniuk. Az Európai Szabadalmi Hivatal jelenleg is dolgozik a gépi fordítási technológia fejlesztésén; a gépi fordítás a szabadalmakkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés javításának és a technológiai ismeretek széles körű terjesztésének rendkívül fontos eszköze. Az európai szabadalmi rendszer valamennyi felhasználójának az érdekét szolgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmi leírások az Unió összes hivatalos nyelvére történő, jó minőségű gépi fordításai kellő időben rendelkezésre álljanak. A gépi fordítások az Európai Unió politikájának kulcsfontosságú részét képezik. A gépi fordítások kizárólag információs célokat szolgálhatnak, és nem rendelkezhetnek jogi hatállyal. Azokat a szabadalmi bejelentések és a megadott szabadalom közzétételekor térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b) Az átmeneti időszak végét követően az Európai Szabadalmi Hivatalnak továbbra is közzé kell tennie egy, a bejelentő által önkéntesen biztosított angol nyelvű kiegészítő fordítást az európai szabadalom leírásáról. Ez további nemzetközi nyilvánosságot biztosítana és korlátozná annak lehetőségét, hogy a szabadalombitorló azzal érveljen, hogy jóhiszeműen járt el.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén a 2011/167/EU tanácsi határozatban foglalt felhatalmazásnak megfelelően megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtási rendelete az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében.

1. Ez a rendelet az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén a 2011/167/EU tanácsi határozatban foglalt felhatalmazásnak megfelelően megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtási rendelete az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében. Meghatározza az egységes joghatású európai szabadalmakra alkalmazandó fordítási szabályokat.

 

2. Ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 342. cikkének megfelelően hozott, az Európai Unió intézményeinek nyelveire vonatkozó szabályokat és az 1/1958 tanácsi rendeletet.

 

3. Ez a rendelet az Európai Szabadalmi Hivatal nyelvi rendszerén alapul, és nem hoz létre különleges nyelvi rendszert az Unió számára, továbbá nem szolgáltathat alapot arra, hogy az Unió későbbi jogi aktusaiban korlátozott nyelvi rendszert alkalmazzanak.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. Amint a szabadalmi bejelentések és szabadalmi leírások gépi fordítása a 6. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően az Unió összes hivatalos nyelvén rendelkezésre áll, azokat a szabadalmi bejelentés és a megadott szabadalom közzétételekor térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2b. A 6. cikkben említett átmeneti időszak végét követően és a xx/xx rendelet [anyagi jogi rendelkezések] 12. cikkében foglaltaknak megfelelően a részt vevő tagállamok az ESZE 143. cikke értelmében azzal a feladattal bízzák meg az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy tegye közzé a szabadalom leírásának kiegészítő, teljes fordítását angol nyelven, ha a bejelentő önkéntesen beiztosította ezt a kiegészítő fordítást. Ezt a fordítást nem lehet automatizált eszközökkel végezni.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az egységes joghatással bíró európai szabadalmakat érintő jogvita esetén a szabadalom jogosultja a feltételezett szabadalombitorló kérésére és választásának megfelelően rendelkezésre bocsátja a teljes szabadalom fordítását annak a részt vevő tagállamnak a hivatalos nyelvén, amelyben a feltételezett szabadalombitorlásra sor került, illetve amelyben a feltételezett szabadalombitorló lakóhelye vagy székhelye található.

1. Az egységes joghatással bíró európai szabadalmakat érintő jogvita esetén a szabadalom jogosultja a feltételezett szabadalombitorló kérésére és választásának megfelelően rendelkezésre bocsátja a teljes szabadalom fordítását annak a részt vevő tagállamnak a hivatalos nyelvén, amelyben a feltételezett szabadalombitorlásra sor került, illetve amelyben a feltételezett szabadalombitorló lakóhelye vagy székhelye található. Ezt a fordítást nem lehet automatizált eszközökkel végezni.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az egységes joghatással bíró európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalom jogosultja a jogi eljárás során a részt vevő tagállamok területén az egységes joghatással bíró európai szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákat illetően illetékes bíróság kérésére az érintett bíróság eljárási nyelvén is rendelkezésre bocsátja a szabadalom teljes fordítását.

2. Az egységes joghatással bíró európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalom jogosultja a jogi eljárás során a részt vevő tagállamok területén az egységes joghatással bíró európai szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákat illetően illetékes bíróság kérésére az érintett bíróság eljárási nyelvén is rendelkezésre bocsátja a szabadalom teljes fordítását. Ezt a fordítást nem lehet automatizált eszközökkel végezni.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. Kártérítési követeléssel kapcsolatos jogvita esetén a jogvitában eljáró bíróság figyelembe veszi, hogy azt megelőzően, hogy az 1. bekezdésben említett fordítást megkapta, a feltételezett bitorlónak esetleg nem volt tudomása arról, illetve nem volt elvárható tőle, hogy tudjon róla, hogy szabadalombitorlást követ el.

4. Kártérítési követeléssel kapcsolatos jogvita esetén a jogvitában eljáró bíróság figyelembe veszi – különösen, ha kis- vagy középvállalkozásról, természetes személyről, nonprofit szervezetről, egyetemről vagy állami kutatási szervezetről van szó –, hogy azt megelőzően, hogy az (1) bekezdésben említett fordítást megkapta, a feltételezett bitorlónak nem volt tudomása arról, illetve nem volt elvárható tőle, hogy tudjon róla, hogy szabadalombitorlást követ el.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Tekintve, hogy az ESZE 14. cikke (2) bekezdésének értelmében az európai szabadalmi bejelentések tetszőleges nyelven nyújthatók be, a xx/xx rendelet [anyagi jogi rendelkezések] 12. cikkével összhangban a részt vevő tagállamok az ESZE 143. cikke értelmében azzal a feladattal bízzák meg az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy kezelje az azon bejelentők számára a fordítási költségeknek az említett rendelet 13. cikkében említett díjakból egy bizonyos összeghatárig történő megtérítésére létrehozott kompenzációs rendszert, akik a szabadalmi bejelentéseket az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén nyújtják be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, amely nyelv nem tartozik az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvei közé.

1. Tekintve, hogy az ESZE 14. cikke (2) bekezdésének értelmében az európai szabadalmi bejelentések tetszőleges nyelven nyújthatók be, a xx/xx rendelet [anyagi jogi rendelkezések] 12. cikkével összhangban a részt vevő tagállamok az ESZE 143. cikke értelmében azzal a feladattal bízzák meg az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy kezelje az azon bejelentők számára a fordítási költségeknek az említett rendelet 13. cikkében említett díjakból egy bizonyos összeghatárig történő megtérítésére létrehozott kompenzációs rendszert, akik a szabadalmi bejelentéseket az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén nyújtják be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, amely nyelv nem tartozik az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvei közé.

 

2. Az (1) bekezdésben említett kompenzációs rendszert a xx/xx rendelet [anyagi jogi rendelkezések] 13. cikkében említett díjakból finanszírozzák, és csak azon kkv-k, természetes személyek, nonprofit szervezetek, egyetemek és állami kutatási szervezetek vehetik igénybe, amelyek lakóhelye vagy székhelye az Unió egyik tagállamában található.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b. Az (1) bekezdésben említett kompenzációs rendszer biztosítja a fordítási költségek teljes visszatérítését egy oly módon meghatározott plafonösszegig, hogy az tükrözze a fordításért járó normál piaci átlagárat és megakadályozza a visszaéléseket.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az ilyen fordításokat nem lehet automatizált eszközökkel végezni.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Ezt a rendeletet … -tól/-től kell alkalmazni [konkrét dátumot határoznak meg, amely egybeesik az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló xx/xx rendelet alkalmazásának kezdőnapjával].

2. A rendeletet 2014. január elsejétől vagy a Közös Szabadalmi Bíróság felállításáról szóló megállapodás hatálybalépésének napjától kell alkalmazni (a kettő közül azon a napon, amely későbbi).


INDOKOLÁS

1. Bevezetés

Egy jól működő szabadalmi rendszer, amely képes kielégíteni a felhasználók valós igényeit, alapvető szerepet játszik az EU gazdasági növekedésében és versenyképességében. Továbbá a szellemitulajdon-jogok használata, azonfelül hogy az innovációfejlesztés egyik fő mozgatórugója, jelentősen hozzájárul az érintett terület egészének gazdasági fejlődéséhez(1).

A tagállamok közel 50 éve törekszenek arra, hogy az EU-n belül egységes szabadalmi oltalom alakuljon ki. Azt követően, hogy a közösségi szabadalomra vonatkozóan nem tudtak megállapodni, 1973-ban kidolgozták a Müncheni Egyezményt(2), amelyhez később az EU valamennyi jelenlegi tagállama csatlakozott.

Az Egyezmény által biztosított központosított eljárás azonban nem tette lehetővé, hogy az európai szabadalmi rendszer fejlődése előtt álló fő akadályok elháruljanak. Különösen a jogbizonytalanság magas fokáról(3) és a szabadalmak érvényesítéséhez és fenntartásához kapcsolódó jelentős költségekről(4) van szó.

Ezen korlátok együttese egy olyan szabadalmi rendszerhez vezetett, amely rendkívül töredezett és nemzetközileg nem eléggé versenyképes. Elég csak arra gondolni, hogy a 13 országban érvényesített európai szabadalom 13-szor drágább, mint az Egyesült Államokban és 11-szer drágább. mint Japánban(5).

2. Az előadó álláspontja a fordítási szabályokkal kapcsolatosan

2.1. Előzetes megjegyzések és prioritások

Bár a jelenlegi javaslat az Európai Szabadalmi Hivatal munkanyelvein alapul és nehéz politikai kompromisszum eredménye, az előadó úgy véli, hogy a lehetőségekhez mérten meg kell védeni és elő kell mozdítani az angol nyelvet mint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban elsődlegesen használt nyelvet.

E tekintetben érdemes megjegyezni, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalba benyújtott szabadalmi bejelentések 77%-a(6) már angol nyelvű(7). Ezekből a számokból is látható, hogy a vállalati és a tudományos szféra a technológiai kutatási tevékenységek és innováció területén az angol nyelvet választja. Továbbá az angol első számú szaknyelv, amit az is alátámaszt, hogy a K+F ágazatban megjelent tudományos tanulmányok 95%-a angolul íródott(8).

Az előadó úgy véli, hogy a kkv-k termelékenysége továbbra is alacsonyabb, fejlődésük pedig lassúbb, mint partnereiké az Egyesült Államokban és más fellendülőben lévő gazdaságokban, különösen az innovációt illetően. Ezt a nehézséget a Bizottság is megállapította az európai szabadalmi rendszerről szóló vita újbóli megnyitását célzó 2007. évi közleményében. A Bizottság rámutatott arra, hogy a kkv-k nem vesznek részt a szabadalmi piacon, mivel különösen a kutatói fázisban nem áll rendelkezésükre szakértői szolgáltatás, és mert a költségeket túl gyakran fenntarthatatlannak ítélik(9).

Az európai szabadalmi rendszer jövőjéről folytatott konzultáció(10) során maguk a kkv-k hívták fel a figyelmet arra, hogy egyedi támogatásra van igényük, különösen a fordítási költségeket, a szabadalmi kutatásokat és a jogvédelmet illetően.

Ugyanezek az igények kerültek megfogalmazásra a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló konzultáció során, amelyen a kkv-k a magas költségeket és a szabadalmi rendszer jogi bonyolultságát nevezték meg fő akadályozó tényezőként, egyben hangsúlyozták egy csökkentett költségű, egyszerűsített, hozzáférhető szabadalmi rendszer fontosságát(11).

A kkv-knak az európai szabadalmi piacra való belépését megkönnyítő konkrét intézkedések iránti igényt több ízben is megerősítette e terület tudományos kutatása(12). A kutatás kimutatta a szabadalmak fordítási, hitelesítési és fenntartási költségeinek jelentős negatív hatását a kkv-k azzal kapcsolatos döntésére, hogy nemzetközivé tegyék-e vállalkozásukat(13), ez pedig akadályozza az innovációfejlődést az EU-ban.

Az előadó egyetért a fent vázolt kérésekkel és azzal az igénnyel, hogy a kkv-knak konkrét intézkedésekre van szükségük az európai szabadalmi piacra és innováció területére való belépésük megkönnyítéséhez. E tekintetben meggyőződése, hogy az egységes szabadalmi oltalomra vonatkozó jogi intézkedések kiváló lehetőséget teremtenek a kkv-k által megfogalmazott kérések megválaszolására, különösen a költségeket és a jogi támogatást illetően.

2.2. Javasolt módosítások:

Az egységes joghatással bíró európai szabadalommal kapcsolatos fordítási szabályok

Az előadó kitart a mellett a döntés mellett, hogy a nyelvi szabályok az Európai Szabadalmi Hivatal munkanyelvein alapuljanak, összhangban a Bizottság által végzett hatásvizsgálat eredményeivel(14) és a 2011/167/EU tanácsi határozattal, amely megerősített együttműködést engedélyez az egységes szabadalmi oltalom területén.

Ezt előrebocsátva az előadó bizonyos fokig kritikus azzal kapcsolatosan, hogy a belső piac szerves részét képező területen a megerősített együttműködés eszközét választották. Ennek megfelelően, miközben az előadó reméli, hogy hamarosan az összes EU-tagállam részt tud majd venni, rá kíván mutatni, hogy a kiválasztott nyelvi rendszer nem szolgáltathat alapot arra, hogy az Unió későbbi jogi aktusaiban korlátozott nyelvi rendszert alkalmazzanak (lásd a 8. módosítást).

Ugyanígy, a fentiek fényében az előadónak az a véleménye, hogy a szabadalmi rendszernek az angol nyelv használata felé kell orientálódnia. E tekintetben az előadó tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyeket egy egynyelvű szabadalmi rendszerre való közvetlen áttérés okozna az Európai Szabadalmi Hivatal és néhány felhasználója számára.

Mindazonáltal az előadó szerint fel kell kínálni a felhasználóknak azt a lehetőséget, hogy a rendszert az angol nyelv használata felé irányítsák annak érdekében, hogy eldönthessék, hogyan tudják saját találmányaikat jobban nyilvánosságra hozni és védeni. Az előadó ezért azt javasolja, hogy a rendelet 6. cikke által szabályozott átmeneti időszak végén az Európai Szabadalmi Hivatalt bízzák meg azzal a feladattal, hogy tegye közzé az európai szabadalom leírásának angol nyelvű fordítását, ahogyan azt a bejelentő önkéntesen és saját költségén biztosította (lásd a 7. és 10. módosítást).

Az előadó reméli, hogy ez lehetővé teszi a bejelentők számára, hogy találmányaik nagyobb nyilvánosságot kapjanak, és egyben megóvják magukat attól, hogy a feltételezett szabadalombitorlók visszaéljenek a jóhiszeműség általános elvével (lásd a 4. cikk (4) bekezdését)(15).

2.2.2. A kkv-kat érintő konkrét intézkedések

Ahogy azt a rendszer felhasználói kifejezték, az előadó egyetért azzal, hogy a kis- és középvállalkozásoknál fellépő költségek csökkentésének elsőbbséget kell élveznie, növelve ugyanakkor a nekik nyújtott jogvédelmet (lásd az 1. módosítást).

Ez utóbbival kapcsolatban az előadó üdvözli a javaslat 4. cikkében meghatározott rendelkezést, amelynek célja a szabadalombitorló jóhiszeműségének megvédése. Ugyanakkor azonban az előadó úgy véli, hogy a rendelkezésnek elsősorban a kkv-kra kell irányulnia (lásd a 13. módosítást). Valójában, tekintve a kkv-k korlátozott pénzügyi és szervezeti forrásait, különösen a kutatói fázisban és a szabadalom mögött húzódó ötlet értékelésekor, különbséget kell tenni a kis és nagy társaságok között a feltételezett szabadalombitorló jó- vagy rosszhiszeműségének értékelésekor.

Ami azonban a kkv-k költségeinek csökkentését illeti, az előadónak az a véleménye, hogy a javaslat 5. cikkében meghatározott kompenzációs rendszernek csak azon kkv-k többletköltségének visszatérítésére kell vonatkoznia, amelyek lakóhelye vagy székhelye az Unió egyik tagállamában található (lásd a 2. és 14. módosítást). Annak érdekében, hogy a költségvisszatérítés egyéni bejelentőkre, kutatóközpontokra és egyetemekre is vonatkozzon, az előadó szerint tanácsos a természetes személyeket és a nonprofit szervezeteket is bevonni a kompenzációs rendszer kedvezményezettjeinek körébe (lásd a 2. és 14. módosítást).

Ezenkívül az előadó úgy gondolja, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében említett visszatérítésre vonatkozó plafonösszeget egyértelműen meg kell határozni, úgy hogy az fedezze az összes fordítási költséget (lásd a 3. módosítást). Eközben nélkülözhetetlennek tartja, hogy a kompenzációs rendszer a szakfordításokért járó piaci árakon alapuljon, elkerülendő, hogy a bejelentők visszaéljenek a rendszerrel.

2.2.3. Gépi fordítások és átmeneti intézkedések

Az előadó reménykedik a gépi fordítások Európai Szabadalmi Hivatal általi gyors kifejlesztésében. A gépi fordítások alapvető szerepet fognak játszani, mivel lehetővé teszik, hogy a szabadalmakra vonatkozó információk már az eljárás korai szakaszaiban hozzáférhetők legyenek, rendkívül fontos segítséget nyújtva ily módon a kutatói fázisban elsősorban az egyéni kutatóknak és a kkv-knek.

E tekintetben az előadó alapvetőnek tartja, hogy a gépi fordítások térítésmentesek és azonnal hozzáférhetőek legyenek annak érdekében, hogy ne a bejelentőknek és a felhasználóknak kelljen viselniük a rendszer kifejlesztésének és végrehajtásának költségeit (lásd a 4. és 9. módosítást).

Ugyanakkor úgy véli, hogy az egyes nemzeti szabadalmi hivatalok képviselőinek bevonása megkönnyíti a gépi fordítások minőségének értékelését (lásd a 6. és 16. módosítást).

E tekintetben azonban az előadó nem érti, hogy a fordítások minőségi ellenőrzését miért csak hat évvel e rendelet hatálybalépését követően kezdik el. Ezért úgy szeretné módosítani e rendelkezést, hogy az értékelések három évvel a rendelet hatálybalépését követően elkezdődhessenek (lásd a 16. módosítást).

Ugyanezzel a céllal, azaz biztosítandó a fordítások minőségét az előadó módosította az átmeneti időszak lejártára vonatkozó rendelkezéseket is, oly módon, hogy a gépi fordítások minősége kizárólag a szakértői értékeléstől függjön. Az előadó ezért módosította a szóban forgó rendelkezést, hogy a Bizottság a független szakértői bizottság értékelése alapján javasolhassa az átmeneti időszak meghosszabbítását (lásd a 17. és 18. módosítást).

2.2.4. Hatálybalépés.

Az előadónak az a véleménye, hogy az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának együtt kell járnia egy egységes igazságszolgáltatási rendszer kialakításával.

Ezért javasolja a szöveg módosítását úgy, hogy e rendelet csak akkor lépjen hatályba, amikor az igazságszolgáltatási rendszerről szóló megállapodást legalább kilenc tagállam ratifikálta, többek között azon három tagállam, amelyben a legtöbb szabadalmi bejelentés volt (lásd a 19. módosítást). Ez a módosítás megakadályozza továbbá, hogy az egyes tagállamok esetében az igazságszolgáltatási rendszerről szóló megállapodás ratifikációs folyamata előtt álló alkotmányos vagy politikai akadályok meghiúsítsák a rendelet hatálybalépését.

(1)

1 Vö. Gambardella és mtsai (2006): Study on evaluating the knowledge economy – What are patents actually worth? The value of patents for today's economy and society – hozzáférhető az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/internal_market/indprop/docs/patent/studies/patentstudy-report_en.pdf. A tanulmány kiemeli a szellemitulajdon-jogok használata és az innovációfejlesztés közötti szoros összefüggést, empirikusan bemutatva, hogy az innovációfejlesztés közvetlenül függ a találmány védelmi szintjétől.

(2)

Jelenlge 38 ország tagja az 1973. október 5-én aláírt Müncheni Egyezménynek. Ez az Egyezmény 1977. október 7-én létrehozta az Európai Szabadalmi Szervezetet, amelynek két testülete van: az Európai Szabadalmi Hivatal és az igazgatási tanács. Az Egyezmény lehetővé teszi, hogy az európai szabadalmat egyetlen eljárás révén megadják. Amikor megadták az európai szabadalmat, már a szabadalom jogosultjának a feladata, hogy kérje annak szerződő államok általi elismerését a vonatkozó egyéni nemzeti szabályozások és elismerési eljárások alapján.

(3)

A 4 tagállamban (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és Hollnadia), ahol jelenleg a szabadalommal kapcsolatos peres ügyek többsége folyik, a párhuzamosan folyó perek összes költsége 310 000 és 1 950 000 euró között van elsőfokon, és 320 000 és 1 390 000 euró között másodfokon. Vö. Harhoff (2009), Economic Cost-Benefit Analysis of a Unified and Integrated European Patent Litigation System, Final Report.

(4)

Egy átlagos európai szabadalom hitelesítésének teljes költsége eléri a 12 500 eurót abban az esetben, ha azt 13 tagállamban hitelesítik, ha pedig az EU egész területén hitelesítik, akkor a 32 000 eurót is meghaladja. Vö. van Pottelsberghe, Bruno and François Didier (2006): The Cost Factor in Patent Systems (A költségtényező a szabadalmi rendszerben), Université Libre de Bruxelles, Munkadokumentum, WP-CEB 06-002.

(5)

Vö. SEC(2010) 796: Az európai uniós szabadalom fordítási szabályairól szóló bizottsági hatásvizsgálat, 9–11. o.

(6)

Vö. v. Pottelsberghe, Bruno (2010): Europe should stop taxing innovation. Bruegel Policy Brief, 2010/02, 6. o.

(7)

A Bizottság hatásvizsgálatában szereplő adatok szerint azonban az összes szabadalmi bejelentés 45%-a van angolul (vö. SEC(2010)796, 21. o.). E tekintetben rá kell mutatni, hogy a bizottsági adatok csak az európai bejelentők által benyújtott bejelentésekre vonatkoznak. Mivel azonban harmadik országokból származó bejelentők is tehetnek egységes szabadalmi oltalomra vonatkozó bejelentést, az átfogó statisztika teljesebben ábrázolja a helyzetet.

(8)

Vö. van Pottelsberghe, Bruno (2010), op. cit., 7. o.

(9)

COM(2007) 165. 13. o.

(10)

Vö. A konzultáció előzetes eredményeiről szóló bizottsági jelentés, elérhető: http://ec.europa.eu/internal_market/indprop/patent/consultation_en.htm.

(11)

Vö. a konzultációs folyamathoz való alábbi hozzájárulásokat: BDI (Bundesverband der deutschen Industrie), DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag), CBI (Confederation of British Industries) és UEAPME (European Association of Craft, Small and Medium-Sized Enterprises);Hozzáférhető: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/.

(12)

Vö.: Van Pottelsberghe, B. és Danguy, J.(2010): Patent fees for a sustainable EU (community) patent system; Van Pottelsberghe, B. és Francois, D. (2009): The cost factor in patent systems, Journal of Industry, Competition and Trade, 2009:9(4), 329– 355.

(13)

Vö. Harhoff, D., Hoisl, K., van Pottelsberghe, B. (2009): Languages, fees and the international scope of patenting, Ecore Discussion Paper, 50. sz.

(14)

Vö. op. cit., 23-25. o.

(15)

A rendeletre irányuló javaslat meghatározza, hogy az illetékes bíróságnak egyedileg kell megvizsgálnia az adott üggyel kapcsolatos összes körülményt, többek között az átmeneti időszak alatt az egységes joghatásra irányuló kérelemhez mellékelt fordítást (lásd a (8) preambulumbekezdést).


ELJÁRÁS

Cím

Az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén folytatott megerősített együttműködés tekintettel az alkalmazandó fordítási szabályokra

Hivatkozások

COM(2011)0216 – C7-0145/2011 – 2011/0094(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

30.5.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

7.6.2011

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Raffaele Baldassarre

11.4.2011

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

21.6.2011

11.10.2011

21.11.2011

 

Az elfogadás dátuma

20.12.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jan Philipp Albrecht, Jean-Marie Cavada, Luis de Grandes Pascual, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Arlene McCarthy

Benyújtás dátuma

9.1.2012

Utolsó frissítés: 2012. február 2.Jogi nyilatkozat