Eljárás : 2012/2114(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0367/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0367/2012

Viták :

PV 10/12/2012 - 23
CRE 10/12/2012 - 23

Szavazatok :

PV 11/12/2012 - 8.4
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0469

JELENTÉS     
PDF 209kWORD 156k
2012. november 12.
PE 492.903v02-00 A7-0367/2012

az uniós kkv-k kereskedelmének és beruházásainak finanszírozásáról: könnyített hitelhez jutás a nemzetközivé válás támogatása érdekében

(2012/2114(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Jan Zahradil

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az uniós kkv-k kereskedelmének és beruházásainak finanszírozásáról: könnyített hitelhez jutás a nemzetközivé válás támogatása érdekében

(2012/2114(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Globális Európa – Nemzetközi versenyképesség – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

–   tekintettel az „Egy átfogó európai nemzetközi beruházási politika felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)0343),

–   tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című bizottsági közleményre (COM(2010)0612),

–   tekintettel a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásra (TBT-megállapodás), amelyet 1994-ben, a GATT többoldalú kereskedelmi tárgyalásai uruguayi fordulójának keretében fogadtak el(1),

–   tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre(2) (a kereskedelem akadályairól szóló rendelet),

–   tekintettel az UNCTAD 2011. évi, nemzetközi beruházásokról szóló jelentésére (World Investment Report 2011),

–   tekintettel az OECD-nek, a WTO-nak és az UNCTAD-nak a G20 kereskedelmi és beruházási intézkedéseiről szóló jelentéseire (2010. október közepétől 2011. áprilisig),

–   tekintettel az OECD beruházási politikai keretére (PFI),

–   tekintettel a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2011. szeptember 13-i jogalkotási állásfoglalására(3),

–   tekintettel megelőző állásfoglalásaira, különösen az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló 2005. október 13-i(4), az EU–USA transzatlanti gazdasági kapcsolatokról szóló 2006. június 1-jei(5), az EU és India gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól szóló 2006. szeptember 28-i(6), az interregionális társulási megállapodás megkötése céljából az EU és a Mercosur közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2006. október 12-i(7), a Globális Európa – A versenyképesség külső szempontjai tárgyú, 2007. május 22-i(8), az EU és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2007. június 19-i(9), az EU stratégiája az európai vállalatok piacra jutásának elősegítése érdekében tárgyú 2008. február 19-i(10), a WTO reformjáról szóló 2008. április 24-i(11), a Kínával fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló 2009. február 5-i(12), az EU–India szabadkereskedelmi megállapodásról szóló 2009. március 26-i(13), az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól szóló 2010. október 21-i(14), az EU és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló 2011. február 17-i(15), az európai befektetési politikáról szóló 2011. április 6-i(16) állásfoglalásaira, a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2011. május 10-i jogalkotási állásfoglalására(17), az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások jelenlegi helyzetéről szóló 2011. május 11-i(18), az EU–Japán kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2011. május 11-i(19), az EU és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2011. június 8-i(20) és az „Új európai kereskedelempolitika az Európa 2020 stratégia keretében” című 2011. június 29-i állásfoglalásaira(21),

–   tekintettel az Európai Tanácshoz címzett, „A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés – 2011 – Stratégiai gazdasági partnereink bevonása a piacra jutás javításába: A kereskedelem útjában álló akadályok felszámolásával összefüggő fellépés prioritásai” című bizottsági közleményre (COM(2011)0114),

–   tekintettel a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2011. december 13-i állásfoglalására(22),

–  tekintettel a „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2011)0702),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására irányuló cselekvési tervről szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–   tekintettel „A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés – 2012” című, az Európai Tanácsnak szóló bizottsági jelentésre (COM(2012)0070),

–   tekintettel az IFC/Világbank „Doing Business 2012: Doing Business in a More Transparent World” (Vállalkozás 2012-ben: vállalkozás egy átláthatóbb világban) című jelentésére (a továbbiakban: Doing Business 2012 mutató),

–  tekintettel az európai beruházások vonzerejéről szóló, 2012. július 3-i állásfoglalására(23),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0367/2012),

A. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a közös kereskedelempolitika az EUMSZ 207. cikke szerint magában foglalja a közvetlen külföldi befektetést, és az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik; mivel a tagállamok csak az Unió erre vonatkozó felhatalmazásával tárgyalhatnak meg és köthetnek kétoldalú befektetési megállapodásokat; mivel a Bizottság által az Unió nevében tárgyalt minden kereskedelmi és befektetési megállapodáshoz szükséges a Parlament hozzájárulása;

B.  mivel az UNCTAD 2011-es jelentése szerint az EU továbbra is a külföldi közvetlen befektetést vonzó, kulcsfontosságú célállomás; mivel ezzel szemben az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2008-ban a teljes EU-27 kiáramló közvetlen külföldi befektetése 30%-kal, 2009-ben további 28%-kal, majd 2010-ben újabb 62%-kal csökkent;

C. mivel a Doing Business 2012 mutató szerint a globális szintű vállalkozás szempontjából élen járó 35 országnak csak 40%-a tartozik a tagállamok közé (az euróövezet tagjai közé pedig mindössze 26%-a);

D. mivel a Bizottság becslései szerint az EU vállalkozásainak 99%-a kis- és középvállalkozás (kkv), és mivel e kkv-k 92%-a 1–9 alkalmazottal működő mikrovállalkozás, 6,7%-a 10–49 alkalmazottal működő kisvállalkozás, 1,1%-a pedig 50–249 alkalmazottal működő középvállalkozás; mivel a kkv-k száma 23 millió, és ők alkotják az Unió gazdaságának gerincét, biztosítva a magánszektorban a munkahelyek kétharmadát;

E.  mivel a mikro-, kis- és középvállalkozások jellegüket tekintve sokfélék, a működési területüket alkotó ipari vagy szolgáltató ágazat sajátos jellegéből, továbbá a működésük helye szerinti tagállamból vagy akár régióból adódóan, és méretük, üzleti modelljük, a vállalkozói kultúra és üzleti környezet miatt különbözőek a szükségleteik, akár a nemzetközi, akár az egységes piacon működnek; mivel üzleti ciklusaik során különféle kihívásokkal szembesülnek;

F.  mivel az uniós vállalkozások versenyképessége és a vállalkozás szempontjából az egyik fő kihívást a többi iparosodott országhoz képest gyengébb vállalkozói szellem mellett továbbra is a finanszírozás hiánya jelenti, és mivel a szabályozás tartós szétaprózódottsága és a bürokrácia továbbra is korlátozza a kkv-kat, és elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az energia- és erőforrás-hatékony gazdasághoz, és hogy – akár az egységes piacon belül, akár világszerte – saját országukon túli piacok felé tudjanak terjeszkedni;

G. mivel a kkv-k 44%-a nemzetközi piacra lépésük jelentős akadályaként jelölte meg a megfelelő információk hiányát;

H. mivel főként exportlehetőségeik elemzése és előzetes elemzése elmaradásának tudható be, hogy az európai kkv-k vonakodnak attól, hogy tevékenységeiket külföldön is folytassák;

I.   mivel a számos uniós kkv (teljes számuk 25%-a) folytat nemzetközi exporttevékenységet, de csak 13%-uk folytat tevékenységet az EU-n kívül, és a nemzetközi tevékenységet nem folytató kkv-k csupán 4%-ának vannak nemzetközi tevékenységek közeljövőben történő megkezdésére irányuló konkrét tervei; mivel bizonyos kkv-k – üzleti profiljuk és méretük miatt – képtelenek nemzetközi piacra lépni;

J.   mivel a mikrovállalkozásoknak csupán 10%-a veszi igénybe a már rendelkezésre álló több mint 300 állami támogatási program valamelyikét, és – a támogatási programok nagy számára való tekintettel – a kkv-k nehezen tudják megismerni és felhasználni a ténylegesen elérhető támogatásokat;

K. mivel az európai kkv-kat rendkívüli mértékben érinti a gazdasági és pénzügyi világválság, és mivel ösztönözni kell az egységes piacon túli nemzetközivé válásukat is;

L.  mivel az elmúlt két év során a bankkölcsönért folyamodó kkv-k közel harmada sorozatosan nem, vagy a kértnél alacsonyabb összegű hitelt kapott; és mivel a legmagasabb elutasítási arány a mikrovállalkozások körében volt tapasztalható;

M. mivel a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) 2007 és 2013 között 30 milliárd eurónyi új finanszírozás biztosítását tette lehetővé több mint 315 000 kkv-nak a pénzintézetek számára; mivel továbbá az Európai Beruházási Bank (EBB) a kkv-k számára megközelítőleg 40 milliárd eurónyi kölcsönt nyújtott, amiből 2008 és 2011 között több mint 210 000 kkv részesült;

N. mivel a Bizottság által javasolt új, a vállalkozások és a kkv versenyképességét támogató program (COSME) a vállalkozások és a kkv-k számára olyan hitelgarancia-eszközt biztosít, amely a kkv-k növekedést szolgáló finanszírozáshoz való hozzáférésekor tapasztalt különös nehézségeinek mérséklése céljából kölcsönökön, alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönökön vagy lízingen keresztül történő hitelfinanszírozáshoz ajánl garanciákat, lehetővé teszi a kkv-k adósságainak finanszírozását szolgáló további források mozgósítása érdekében adósságfinanszírozási portfólióik értékpapírosítását, és 2014-től 2020-ig 2,5 milliárd EUR tervezett költségvetéssel fog működni;

O. mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások nemzetközi piacra lépését támogató politikák terén a tagállamok, valamint a civil társadalmi intézmények (kereskedelmi kamarák, munkáltatói szervezetek stb.) által szerzett tapasztalatok és a levont tanulságok kiváló tőkét jelentenek ezen a területen a hatékony és sikeres új szakpolitikák kialakításához;

P.  mivel a kkv-k támogatására irányuló, európai szintű politikának a már meglévő politikához képest másodlagosnak, kiegészítő jellegűnek és járulékosnak kell lennie, európai hozzáadott értéket kell hordoznia, kerülnie kell a nemzeti, regionális és helyi szinten meglévő programokkal a párhuzamosságot és átfedéseket, továbbá nagyobb mértékű program- és operatív koordinációt kell megvalósítania;

R.  mivel a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló bizottsági jelentés példákat sorol fel arra, hogy a világ különböző országainak – köztük az iparosodott gazdaságok és a WTO-tag főbb feltörekvő gazdaságok – piacaihoz való uniós hozzáférést nem annyira a – globalizáció előrehaladásával nagymértékben eltűnő – kereskedelmi vámok, hanem inkább a különböző nem vámjellegű akadályok korlátozzák; mivel a WTO szabályai tiltják az indokolatlan nem vámjellegű korlátozásokat;

S.  mivel az EU-nak – szükség esetén – megfelelő és arányos eszközökkel támogatnia és aktívan védelmeznie kell iparágait és vállalkozásait– többek között a kkv-kat – a megállapított szabályok, WTO-előírások és elvek kereskedelmi partnerek általi megsértése esetén; mivel a többoldalú és kétoldalú vitarendezési mechanizmusok és különösen a WTO-val összeegyeztethető kereskedelemvédelmi eszközök alkalmazására csak végső eszközként kerülhet sor;

T.  mivel a beruházásokkal kapcsolatos jogi bizonytalanság riasztja el leginkább a kkv-kat a nemzetközivé válástól, és mivel a rendkívül fontos egy jogbiztonságot garantáló jogi keret megléte kereskedelmi partnereikkel; mivel az EU köteles megvédeni az európai társaságok – különösen a kkv-k – érdekeit a nem uniós országokban történő beruházások jogbiztonságának megsértésétől;

1.  sürgeti a Bizottságot és adott esetben a tagállamokat, hogy a kkv-k és adott esetben a mikrovállalkozások világpiaci részvételét és különösen az uniós egységes piacon való további integrálódásukat nemzetközivé válásukat célzó intézkedések végrehajtásával segítsék elő, amelyek a tőkéhez és a külföldi üzleti lehetőségekre vonatkozó, rendszeresen frissített információkhoz való könnyebb hozzáférést, valamint a tisztességtelen dömpinggel és támogatásokkal szembeni jogos védelmük biztosítására és az EU-ban folytatott jogszerű termelés és az uniós vállalkozások harmadik országbeli piaci részesedéseinek védelmére irányuló, hatékony kereskedelemvédelmi eszközöket foglalnak magukban, ugyanakkor biztosítják az emberi, a munka- és a szociális jogok, valamint a környezet védelmét a harmadik országokban;

2.  megállapítja, hogy a kkv-k a belföldi kereslet gazdasági válság miatt bekövetkezett hanyatlása miatt is nehézségekkel szembesülnek;

I. Információkhoz való hozzáférés

3.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a vállalkozások szintjén történő adatgyűjtést az mkkv-k szükségleteinek megismerése, a legjobb gyakorlat megosztása és nemzeti és uniós szinten egyaránt célzottabb támogatással való ellátásuk érdekében; e támogatás hatékonyságának értékelése céljából rendszeres költség-haszon elemzéseket is szorgalmaz, középpontba helyezve az mkkv-k innovációs képességét és versenyképességét úgy az egységes piacon mint globálisan;

4.  hangsúlyozza, hogy elsősorban az átfedések és hiányosságok elkerülése érdekében – a már működő szolgáltatók és támogatási stratégiák bevonásával és a nemzeti ügynökségekkel együttműködve – fel kell térképezni a meglévő és hiányzó támogatási programokat mind uniós, mind nemzeti szinten; ösztönzi a tagállamok hatóságait, hogy hozzák létre a nemzeti és regionális finanszírozási források hasonló szerkezetű egységes online adatbázisait;

5.  hangsúlyozza, hogy értékelni kell a fokozódó nemzetközivé válás szempontjából rendelkezésre álló piacot, és még jobban elő kell mozdítani a kkv-k belső piacon belüli fejlődését, és a kkv-k belső piacon belüli fejlődését külföldi fejlődésükkel azonos jelentőségűnek kell tekinteni;

6.  az EU versenyképessége és növekedése szempontjából alapvetőnek tartja egy hálózat létrehozását, amely egy digitális platform része lenne, és amely egybegyűjtené a kkv-kkal foglalkozó nemzeti információs szolgálatokat, kereskedelmi kamarákat, exporthitel-ügynökségeket, üzleti szövetségeket és a Bizottságot, annak érdekében, hogy egyablakos ügyintézés keretében a kellő időben pontos és felhasználóbarát információkkal lássa el az uniós vállalkozásokat, különösen az exportőröket és importőröket, hogy teljes mértékben élhessenek az új uniós közös kereskedelempolitika kínálta lehetőségekkel;

II. Tőkéhez való hozzáférés

7.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k nemzetközivé válását akadályozó fő okok egyikét a tőkéhez való hozzáférés során visszatérő nehézségek jelentik; kéri a nemzeti kormányokat, hogy az Unión belüli verseny torzítása nélkül hivatalosan támogatott exporthitelekkel támogassák a kkv-kat, és különítsenek el elegendő forrást a kkv-k számára (például különleges kölcsönök, társfinanszírozás és kockázati tőke formájában), segítve ezzel a befektetések és hitelek bankok általi leépítése által okozott nehézségek leküzdését; hangsúlyozza, hogy ilyenfajta forrásokat azon, már exportálást végző kkv-k számára kell biztosítani, amelyek meglévő piaci részesedésük javítására vagy megszilárdítására és munkahelyek – különösen fiatalok számára történő – teremtésére irányuló, életképes üzleti tervet tudnak bemutatni;

8.  megítélése szerint az európai gazdaság fellendítése érdekében az innovatív árukat és szolgáltatásokat kínáló induló vállalkozások és a kezdeti vagy pótlólagos beruházást igénylő kkv-k támogatását nem szabad elhanyagolni, sem akkor, ha az egységes piacon belül működnek, sem akkor, ha nemzetközivé kívánnak válni;

9.  felhívja ezért a nemzeti kormányokat, hogy többek között vizsgálják meg a lehetőségét egy olyan kkv-k számára létrehozandó befektetési alap létrehozásának, amelybe bármely európai polgár befektethetné megtakarításait;

10. kéri, hogy a hivatalosan támogatott exporthitelek feleljenek meg az OECD iránymutatásainak és olyan projekteket támogassanak, amelyek megfelelnek a nemzetközi környezetvédelmi és munkajogi normáknak;

11. kéri, hogy a tőkéhez való hozzáférés érdekében a kkv-k rendelkezésére bocsátott támogatás módozatait az egy kaptafára alapuló megközelítés elkerülése érdekében a kkv-k sajátos és egyedi igényeivel összhangban alakítsák ki; e tekintetben megjegyzi, hogy az uniós gazdsaág a kkv-k méretének, struktúrájának, tevékenységi területének és földrajzi helyének tükrében üzleti profilok és igények széles tárházát vonultatja fel;

12. úgy ítéli meg, hogy a kereskedelemfinanszírozás tekintetében sürgősen holisztikus stratégiára van szükség, amelynek célja a kkv-k nemzetközivé válásának segítése; véleménye szerint az Uniónak támogatnia kell a stratégiai ágazatokban működő kkv-k proaktív módon történő fejlesztésére irányuló ösztönzőket, különösen az olyan, magas hozzáadott értékkel rendelkező gyártási tevékenységek esetében, amelyek versenyelőnyt kínálnának a feltörekvő gazdaságokkal szemben, és amelyek jó minőségű munkahelyeket biztosíthatnának az európai polgárok számára; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében azonosítani kell az ígéretesnek tűnő réspiacokat, és elő kell segíteni fejlődésüket;

13. felkéri a Bizottságot az uniós „üzleti angyal” hálózatok vezetőinek tanulása és kapacitásfejlesztése érdekében az „üzleti angyalok” európai piacának és a világszerte működő hasonló piacoknak a tanulmányozására; arra ösztönzi a bankokat és más pénzintézeteket, hogy nyújtsanak rendszeresen frissülő tájékoztatást a kkv-k számára a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről, beleértve a kkv-kat támogató hálózatokat és az „üzleti angyalokat” is; felhívja továbbá a Bizottságot is, hogy nyújtson erre vonatkozó tájékoztatást;

14. elismeri a már kialakult és tapasztalatokon alapuló, a kkv-k számára nemzeti szinten támogatást nyújtó rendszereket, amelyek exporthitel-ügynökségeken keresztül exporthitel-hozzáférést kínálnak, és úgy véli, hogy továbbra is indokolt ilyen támogatást nyújtani; álláspontja szerint azonban az az elképzelés, hogy uniós szinten középtávon a legjobb nemzeti gyakorlatok alapján rendszerszintű exporthitel-támogatást nyújtsanak egy kkv-knak szóló export/import eszköz létrehozásával, amely az exporthitel-ügynökségeken keresztül további támogatást folyósítana a kkv-knak, további megbeszéléseket tesz szükségessé; úgy ítéli meg, hogy ez a további támogatás a piacinál alacsonyabb kamatozású („puha”) és rögzített kamatozású hiteleket, rövid lejáratú működő tőkét és refinanszírozást, részvénytőke-finanszírozást és üzleti biztosítási megoldásokat foglalhatna magában;

15. felhívja a figyelmet azokra a szabályozási és jogi lépésekre, amelyeket a kkv-k biztosítékhoz való hozzáférésének javítása érdekében meg kell tenni, vagyis:

   az ingatlan-nyilvántartás előtt álló akadályok csökkentése (például hitelirodák létrehozása révén);

   a hitelezők végrehajtási költségeinek csökkentése és a kkv-kra vonatkozó pénzügyi információk általános minőségének javítása annak érdekében, hogy növeljék hitelképességüket a hitelezők szemében;

16. kiemeli, hogy a kkv-k számára pénzügyi és technikai segítségnyújtást kell biztosítani, amelynek középpontjában a piackutatás, a projekt- és exportfinanszírozási tanácsadás, jogi tanácsadás (például mentesítési záradékok vagy késedelmes fizetés és nemteljesítés esetére előírt kötbérek), a vám- és adókötelezettségek, a hamisítás elleni küzdelem és a kereskedelmi vásárokon és üzleti hálózatépítési rendezvényeken történő vállalati bemutatkozások állnak (például annak érdekében, hogy harmadik országban forgalmazót találjanak);

17. kitart amellett, hogy a mikrovállalkozások tekintetében mutatkozó hitelrés bezárására is figyelmet kell fordítani; hangsúlyozza a kishitelek jótékony szerepét, amelyek lehetővé teszik az ilyen vállalkozások számára, hogy megerősítsék helyzetüket; megismétli, hogy még ha réspiacról van is szó, kis összegű közvetlen külföldi befektetés is elindíthat alulról szerveződő üzleti kezdeményezéseket a növekedés és a fenntartható fejlődés helyi szintű megteremtése érdekében (például szakértelem fejlesztése);

18. a köz- és a magánszféra közötti partnerségek erősítését kéri a kezdőtőke és a kockázati tőke uniós mkkv-knak történő biztosítása során, a vállalkozási kockázat megosztása mellett; e tekintetben rámutat arra a pozitív szerepre, amelyet a mikrofinanszírozási intézmények és a szociális vállalkozási alapok játszhatnak az olyan üzleti lehetőségek kialakításában, amelyek egyúttal határozott szociális, etikai és környezetvédelmi célokat is szolgálnak;

III. Konkrét intézkedésekre vonatkozó ajánlások

19. kéri, hogy a nemzeti és uniós szintű törekvések keretében egyszerűsítsék a kkv-k üzleti környezetét, szorosan együttműködésben az uniós kkv-k egyesületeivel, a kereskedelmi és iparkamarákkal, valamint az egyéb érintett érdekelt felekkel, mind a bürokrácia csökkentése, mind a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása érdekében;

20. sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki az uniós üzleti közösséggel közösen működtetett, vállalkozással kapcsolatos helyi szintű egyablakos információs szolgálatokat annak érdekében, hogy a kkv-k a saját nyelvükön kaphassanak azonnal felhasználható információkat a harmadik piacokon fennálló export- és importlehetőségekről, a kereskedelem előtti (mind vámjellegű, mind pedig nem vámjellegű) akadályokról, a befektetések védelméről, a vitarendezési rendelkezésekről és a versenytársakról, valamint hogy megismerjék és megértsék az ottani kulturális szokásokat és gyakorlatokat;

21. hálózat kialakítását kéri a kkv-k és az európai nagyvállalatok között azzal a céllal, hogy a kkv-k kihasználhassák szakértelmüket, export- és innovációs kapacitásukat;

22. felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós szinten már létező „Erasmus – ifjú vállalkozók” program mintájára segítse elő az uniós és harmadik országbeli kkv-k vezetői közötti cseréket;

23. hangsúlyozza, hogy a piacra lépés elősegítése, valamint a harmadik országbeli piacokkal való integráció érdekében elő kell segíteni az európai kkv-k és a harmadik országbeli vállalkozások közötti együttműködést;

24. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai kkv-k körében fokozzák a tudatosságot a tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodásokról, valamint a kkv-k előtt nyitva álló nemzetközi befektetési kilátásokról;

25. ösztönzi az uniós vállalkozásokat és exportőröket, hogy használják aktívan a kereskedelemvédelmi eszközöket, mint például a kereskedelmi korlátozásokról szóló rendeleten alapuló panasztételt vagy a piacra jutással foglalkozó adatbázisban lévő panasznyilvántartást, annak érdekében, hogy beszámoljanak a Bizottságnak a kereskedelmi akadályokból származó jelentős károkról, és hogy adott esetben lehetővé tegyék a Bizottság számára, hogy a megtorlás kockázatának minimalizálása érdekében hivatalból dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálatot kezdeményezzen, az iparágakkal szoros együttműködésben;

26. úgy véli, hogy a kkv-knak az EU partnerállamai által folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatékony védelme éppen olyan fontos, mint a nemzetközivé válni kívánó kkv-k támogatása; úgy véli, hogy a nemzetközivé válás és a védelem a globalizációs folyamat tekintetében ugyanazon érme két oldalát képezik;

27. felhívja a Bizottságot, hogy az EU kereskedelmi védelmi eszközeinek reformja során fordítson kellő figyelmet arra, hogy a kkv-k jobban hozzáférjenek a dömping- és támogatás elleni eljárásokhoz;

28. felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a kkv-kat a nemzetközi szabványok (például ISO) kidolgozásába, mivel a szabályozási rendszerekben bekövetkező változások közvetlen hatással vannak nyereségességükre; hangsúlyozza, hogy az indokolatlan nem vámjellegű akadályok ügyének első helyen kell szerepelnie a Bizottság napirendjén, különös tekintettel a technikai szabályok idevágó világszabványok alapján történő harmonizálására;

29. felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi többoldalú és kétoldalú kereskedelmi megállapodásban foglalkozzon ezekkel az elterjedt és tartós problémákkal, különösen az ipargazdaságokkal és feltörekvő gazdaságokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban, továbbá biztosítsa, hogy a WTO-ban a nem vámjellegű akadályok kapjanak legalább annyi figyelmet, mint amennyit jelenleg a vámok megszüntetésére fordítanak;

30. sajnálja, hogy nem állnak konkrét eszközök az európai vállalkozások – különösen a kkv-k – rendelkezésére ahhoz, hogy hatékonyan küzdjenek a szellemi tulajdonjogok megsértése ellen; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy javasolni fogja a szellemi tulajdonjogok végrehajtásáról szóló irányelv felülvizsgálatát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi releváns többoldalú szervezetben (Kereskedelmi Világszervezet, Egészségügyi Világszervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete) védjék jobban a szellemi tulajdonjogokat;

31. rámutat, hogy a kkv-kat érzékenyen érintik az áringadozások; felhívja ezért a Bizottságot, hogy aktívan lépjen fel uniós szinten és olyan nemzetközi fórumokon, mint a G20, az élelmiszereket és nyersanyagokat érintő káros pénzügyi spekuláció ellen;

32. felhívja az Uniót, hogy használja ki teljes mértékben az uniós kkv-k számára az európai szomszédságpolitikából adódó befektetési lehetőségeket, külön hangsúlyt helyezve a kelet- és dél-mediterrán partnerség országaiba irányuló határokon átnyúló befektetésekre; hangsúlyozza, hogy a befektetési lehetőségek e területeken jelentősen hozzájárulhatnak az adott országok lakossága társadalmi-gazdasági igényeinek kielégítéséhez, a fenntartható gazdasági fejlődés támogatásához, a szorosabb regionális együttműködéshez és a régió stabilitásához;

33. úgy véli, hogy a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak szinergiákat kell kialakítania annak érdekében, hogy világszerte tovább erősítsék az Unió kereskedelmi diplomáciáját;

34. kéri, hogy az EU alakítson ki a kutatás és a fejlesztés erősítésén alapuló, nagyra törő közös iparpolitikát, amely a „project bonds” megoldáshoz hasonló innovatív finanszírozási módszereket biztosíthat, és támogatja a kkv-k fejlődését a közbeszerzési piachoz való hozzáférés révén annak érdekében, hogy fenntarthassa versenyképességüket az ipar és a kutatás jelentős szereplőihez képest;

35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/17-tbt.pdf

(2)

HL L 349., 1994.12.31., 71. o.

(3)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0363.

(4)

HL C 233 E, 2006.9.28., 103. o.

(5)

HL C 298 E, 2006.12.8., 235. o.

(6)

HL C 306 E, 2006.12.15., 400. o.

(7)

HL C 308 E, 2006.12.16., 182. o.

(8)

HL C 102 E, 2008.4.24., 128. o.

(9)

HL C 146 E, 2008.6.12., 95. o.

(10)

HL C 184 E, 2009.8.6., 16. o.

(11)

HL C 259 E, 2009.10.29., 77. o.

(12)

HL C 67 E, 2010.3.18., 132. o.

(13)

HL C 117 E, 2010.5.6., 116. o.

(14)

HL C 12 E, 2011.1.15., 256. o.

(15)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0063.

(16)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0141.

(17)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0206.

(18)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0224.

(19)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0225.

(20)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0257.

(21)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0255.

(22)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0565.

(23)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2012)0275.


INDOKOLÁS

I. Bevezetés

Ennek a saját kezdeményezésű jelentésnek a középpontjában az Unió egységes piacán túl történő kivitel, behozatal és befektetés iránt érdeklődő kis- és középvállalkozások (kkv-k) állnak. A „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket” című, 2011. november 9-i bizottsági közlemény szerint a kkv-k a továbbiakban olyan, a nagyobb vállalkozásoktól és multinacionális vállalkozásoktól független uniós vállalkozások, amelyek alkalmazotti létszáma 250 főnél kevesebb, árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, mérlegfőösszege pedig legfeljebb 43 millió EUR. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU egységes piacán mintegy 23 millió kkv működik.

Az uniós kkv-k a magánszektorban a munkahelyek 75%-át adják, és az elmúlt öt évben az összes új munkahely körülbelül 80%-ának létrehozásához is a kkv-k járultak hozzá. Meglepő módon a kkv-knak mindössze 25%-a működik a székhelye szerinti tagállam határain túl is, és csupán 13%-uk van jelen kivitel révén az EU-n kívüli piacokon. A közvetlen külföldi befektetésben részt vevő kkv-k száma szintén korlátozott.

Több tényező is említhető, amely magyarázatként szolgálhat arra, hogy a kkv-k miért nem válnak nemzetközivé. Ezt a problémát két fő szempont alapozza meg. Először is az uniós kkv-k számára nehézséget jelent, hogy információt szerezzenek a külföldi piacokról és a külföldi kereskedelmi és befektetési lehetőségekről. Másodszor pedig sok kkv-nak nincs tőkéje ahhoz, hogy globálissá váljon, ami határokon átnyúló üzleti tevékenységek finanszírozásával járna. Előadóként arra vállalkoztam, hogy részletesebben elmélyedjek e két kérdésben, és olyan konkrét megoldásokat javasoljak a leküzdésükre, amelyek célja, hogy az uniós kkv-kat képessé tegyük arra, hogy világszerte növeljék versenyképességüket, ami része az új uniós kereskedelmi és befektetési politikának.

II. Információkhoz való hozzáférés

A kkv-k és a vállalkozások finanszírozására vonatkozó, 2012. április 19-i OECD-eredménytábla(1) szerint – a piaci hozzáférésre vonatkozó információk mellett – a finanszírozáshoz való hozzáférés volt az egyik legégetőbb probléma, amellyel a kkv-k 2009 első felében szembesültek. A részletes piaci információkhoz való hozzáférés kétségtelenül egyike a sikeres nemzetközivé válás előfeltételeinek. Ezek az információk a külföldi működési országban fennálló politikai helyzet áttekintésétől a piaci lehetőségek társadalmi-gazdasági mutatóira irányuló piackutatásig terjednek, ideértve a lehetséges ügyfélkör meghatározott jellemzőit.

A valutaárfolyamokra, a jogbiztonságra, a munkaügyi jogra és végül, de nem utolsósorban a kereskedelemfinanszírozási lehetőségekre vonatkozó, rendszeresen frissített adatok létfontosságúak a kkv-k számára. Ezek a tényezők még fontosabbak a mikrovállalkozások számára, különösen amikor első alkalommal lépnek be a külföldi piacokra, és megpróbálják felismerni az üzleti lehetőségeket. A kkv-k legkisebbikeként a mikrovállalkozások rendelkeznek a legkevesebb erőforrással, és általános az a vélekedés, hogy a kkv-knál, nagyvállalatoknál és multinacionális vállalkozásoknál kisebb nyereséget termelnek. Az üzletfejlesztés és a nemzetközivé válás támogatásához még inkább rászorulnak a testre szabott információkra.

Ennélfogva a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) szükségleteinek általános ismeretét javítandó nagyon fontos az mkkv-k kihívásaira vonatkozó információk és statisztikai adatok gyűjtésének javítása. Ez magában foglalja a nemzetközivé válás finanszírozásához való hozzáférést, de egy olyan mechanizmust is, amely a nemzeti és uniós szinten vagy külföldön, különösen az OECD-országok körében fennálló problémák leküzdésében az mkkv-k számára segítséget jelentő lehetséges megoldásokra vonatkozó meglévő ismeretek megosztására szolgál.

III. Tőkéhez való hozzáférés

A tőkéhez és a kereskedelemmel összefüggő megfelelő pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés alapvető azon mkkv-k számára, amelyek aktívan részt kívánnak venni az exportban és az importban. Ez alapvető a harmadik országbeli piacokon történő befektetéshez és ahhoz is, hogy még inkább képessé váljanak arra, hogy a nemzetközi versenyben megállják a helyüket.

Előadóként ezért üdvözlöm az összes meglévő európai pénzügyi eszközt, így például a versenyképességi és innovációs keretprogramot (CIP) és annak mikrohitelprogramját, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Befektetési Alap (EBA) pénzügyi kezdeményezéseit, a kis- és középvállalkozói pénzügyi fórum hálózatépítési lehetőségeit, a kutatás és fejlesztés uniós szintű támogatását, és végül, de nem utolsósorban az uniós Kohéziós Alap és a strukturális alapok keretében végrehajtott, kkv-kat támogató intézkedéseket. Mindezek az intézkedések hozzájárulnak az uniós vállalkozások fejlődéséhez és megalapozott növekedéséhez. Sajnálatosnak tartom azonban azt, hogy nem sok minden történt annak érdekében, hogy a közvetlen finanszírozást biztosítsanak olyan kkv-k számára, amelyeknek pénzügyi közvetítőket, például bankokat kell igénybe venniük ahhoz, hogy finanszírozáshoz jussanak az uniós tagállamokban. Sajnálom továbbá, hogy a fent említett, kkv-kat támogató programok közül nagyon kevés vagy egyik sem irányul kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre vagy a harmadik országokban történő befektetésekre.

Mindezeket előrebocsátva nagyra értékelem, hogy az Európai Bizottság nemrégiben úgy határozott, hogy piacra jutásuk javításával segíti a székhelyük szerinti tagállamon kívül működő kisvállalkozásokat, mégpedig a CIP utóda, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő 2014–2020-ra szóló program (COSME) létrehozása révén. Ez utóbbi tervezett költségvetése 2,5 milliárd EUR, és mintegy 40 000 vállalkozásnak nyújthat segítséget, többek között nemzetközivé válásukhoz is. Véleményem szerint mindazonáltal sokkal többet kell tenni a Lisszabon utáni uniós kereskedelem- és befektetéspolitika előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében. Mivel immár mind a kereskedelem, mind a közvetlen külföldi befektetés az Unió kizárólagos hatásköre, a közös uniós kereskedelempolitika részeként nagyobb hangsúlyt kell helyezni az átfogó intézkedésekre.

Ez az oka annak, hogy a Bizottságnak mérlegelnie kellene egy uniós export-import eszköz (EU EXIM) létrehozását. Ennek a néhány uniós tagállamban rendelkezésre álló meglévő kereskedelemfinanszírozási támogatásra kell támaszkodnia, és meg kell osztania a kkv-k és mkkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása terén meglévő legjobb nemzeti gyakorlatokat és kormányzati politikai válaszokat. Ez a kezdeményezés hozzájárulhat az elhúzódó globális pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságból, valamint az euróövezet folytatódó államadósság-válságából való sikeres kilábalási stratégia megvalósításához, a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés egyidejű előmozdítása mellett.

Az EU EXIM eszköznek véleményem szerint további támogatást kell biztosítania a kkv-k és adott esetben a mikrovállalkozások számára, amelyet a tagállami exporthitel-ügynökségeken keresztül bocsátanának a rendelkezésükre. Ez a további támogatás, amely a hivatalosan támogatott, egyes uniós tagállamokban az exportőr kkv-k tekintetében különleges rendelkezéseket tartalmazó exporthitelezési rendszereken alapul, adott esetben a szolgáltatások következő körét foglalhatja magában:

- kezdőtőke;

- különleges kölcsönök az induló vállalkozások számára (például kedvezményes kamatozású kölcsönök [„puha” kölcsönök] vagy rögzített kamatozású kölcsönök a hitel futamidejére);

- rövid lejáratú működő tőke és refinanszírozás;

- hitelgaranciák;

- exportgaranciák;

- társfinanszírozás (a vállalkozások saját tőkéjével vagy magánforrásokkal [például banki kölcsön]);

- hitelközvetítés;

- kockázati tőke és részvénytőke-finanszírozás;

- adómentességek és adóhalasztás (legalább a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások számára);

- üzleti tanácsadás, ezen belül jogi és adótanácsadás;

- hivatalosan támogatott exporthitelezési rendszerek, amelyek az uniós tagállamok jelenlegi exporthitel-ügynökségeinek legjobb gyakorlataira támaszkodnak, mint például exporthitel-biztosítás (például az árfolyamkockázatok ellen) és exporthitel-garanciák (például a nemfizetés kereskedelmi és politikai kockázatainak megszüntetése céljából).

A fent említett szolgáltatások révén fokozódhat a magánszektor részvétele is a kkv-kkal kapcsolatos finanszírozásban és a nemzetközivé válás támogatásában, például a magánbiztosítók által nyújtott exporthitel-fedezet révén.

Az európai mikrovállalkozásokat illetően nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos számukra, hogy létezésük kezdeti szakaszában magvető tőkéhez, teljes üzleti ciklusuk során pedig mikrohitelhez (mikrokölcsönökhöz) jussanak, a vállalkozási kockázat megosztása céljából. E tekintetben az előadó úgy véli, hogy mind a mikrofinanszírozási intézmények, mind a szociális vállalkozási alapok pozitív szerepet játszhatnak az üzleti lehetőségek kialakításában, határozott szociális, etikai és környezetvédelmi célok mellett, és helyi szintről induló növekedést idézhetnek elő.

Végezetül hangsúlyozni kell, hogy a fent említett szolgáltatások tekintetében a könnyített pályázati eljárásokat és a kérések gyors feldolgozását valamennyi mkkv számára biztosítani kell, nemcsak azért, hogy időt takarítsanak meg, hanem azért is, hogy valamelyest könnyítsenek az ilyen pályázatok kapcsán az mkkv-kra nehezedő pénzügyi terheken.

IV. Összegzés

Az e jelentésben tett ajánlások célja a nemzeti és uniós szinten létező finanszírozási lehetőségek és kereskedelemfinanszírozási eszközök tekintetében a kkv-k és mikrovállalkozások rendelkezésére álló információk minőségének javítása. Az ilyen jellegű segítség révén a kkv-k és a mikrovállalkozások remélhetőleg le tudják küzdeni azokat a kereskedelem előtt álló akadályokat, amelyek gátolják az uniós vállalkozások harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférését. Mindezek mellett a várakozások szerint egy további, testre szabott import-export eszköz képessé teszi őket arra, hogy teljes mértékben kihasználják a nemzetközivé válásukból származó növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket.

(1)

Az OECD 2012. április 19-i eredménytáblája, http://www.oecd-ilibrary.org/industry-andservices/financing-smes-and-entrepreneurship_9789264166769-en


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.11.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Maria Badia i Cutchet, Marielle de Sarnez, Yannick Jadot, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Paul Murphy, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Josefa Andrés Barea, Catherine Bearder, George Sabin Cutaş, Béla Glattfelder, Syed Kamall, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Edite Estrela, Jean-Paul Gauzès, Oldřich Vlasák

Utolsó frissítés: 2012. november 29.Jogi nyilatkozat