JELENTÉS az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról

24.3.2006 - (5144/1999 – C5-0338/1999 – 1998/0304(CNS)) - *

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Daniel Caspary

Eljárás : 1998/0304(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról

(5144/1999 – C5-0338/1999 – 1998/0304(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (5144/1999)[1],

–   tekintettel a türkmenisztáni helyzetről szóló, 2001. március 15-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a Türkmenisztánról, beleértve Közép-Ázsiáról, szóló, 2003. október 23-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel az EK-Szerződés 133. cikkére és 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0338/1999),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6‑0085/2006),

1.  jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Türkmenisztán kormányának és parlamentjének.

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
  • [2]  HL C 343., 2001.12.5., 310. o.
  • [3]  HL C 82. E, 2004.4.1., 639. o.

INDOKOLÁS

Történeti háttér

Az Európai Közösségek és Türkmenisztán közötti kapcsolatokat továbbra is a Közösségek és a Szovjet Szocialista Köztársaság közötti 1989. évi kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás szabályozza. Türkmenisztánnal a partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA) tárgyalásai 1997. május 24-én zárultak le. A Parlamenttel 1998 elején konzultáltak a partnerségi és együttműködési megállapodásról (illetékes bizottság: AFET, előadó: Catherine Lalumière), de az emberi jogi helyzet javulásának hiányában végül nem készült jelentés. A Külügyi Bizottság a jelenlegi parlamenti ciklusban ismét elkezdett ezen a megállapodáson dolgozni (előadó: Panagiotis Beglitis), és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság kijelölte ezen jelentéstervezet szerzőjét, hogy legyen véleményének előadója.

1998. február 24-én parafálták a PCA hatályba lépéséig fennmaradó időre szóló, a kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodást. A Külügyi Bizottság 2000. május 26-án elfogadta az ideiglenes megállapodásról szóló véleményét (előadó: Ioannis Souladakis), az ITRE, az illetékes bizottság azonban úgy döntött, hogy ismét csak az emberi jogokra hivatkozva, nem folytatja a munkát a jelentésen. Ezt a döntést plenáris ülésen elfogadott állásfoglalások erősítették meg 2001. márciusban és 2003. októberben.

Fejlemények a megállapodások parafálását követően

Az ezekkel a megállapodásokkal kapcsolatos munka felfüggesztésében fontos tényező volt az 1999. decemberi döntés, amelynek értelmében töröltek a Nyijazov elnök hivatali idejére vonatkozó mindennemű korlátozást, aki ezáltal élete végéig betöltheti ezt a hivatalt. Az elnök ellen elkövetett 2002. novemberi látszólagos merényletkísérletet a támadással kapcsolatba hozható személyek letartóztatása és megrendezett tárgyalásai követték, amelyek során sokakat azzal vádoltak meg, hogy kapcsolatuk van a száműzött ellenzékkel. Mindezt a szabad mozgásra és az egyesülési szabadságra vonatkozó drákóian szigorú új korlátozások bevezetése kísérte, beleértve a nyilvános gyülekezést érintő szigorú regisztrációs követelményeket, és a vallásos és civil társadalmi csoportokra vonatkozó új bejegyzési feltételeket.

Azóta Türkmenisztán törvényt fogadott el a gyermekmunka ellen, és többször fogadta az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több egyezményének ratifikálása azonban még nem történt meg.

Az emberi jog és a demokrácia tekintetében a helyzet nem kielégítő, bár úgy tűnik, hogy megvan a tárgyalási készség ezekről a kérdésekről.

Türkmenisztán gazdasága

A régió összes országát tekintve, Türkmenisztánban zajlik leglassabban a gazdasági átalakulás. Csupán néhány állami tulajdonú vállalatot privatizáltak, és a kormány továbbra is szigorú ellenőrzést gyakorol a gáz- és olajkitermelés és -export, valamint a gyapottermelés és -export terén és néhány más iparág felett. Az ország telefonközpontjainak modernizálásában részt vesz a német Siemens és a francia Alcatel. A közvetlen külföldi befektetések (FDI) azonban alacsonyabbak maradtak, mint Közép-Ázsia más, energiában gazdag országaiban.

A BP által kiadott Statistical Review of World Energy (Világenergiai statisztikai szemle) szerint 2002 végén Türkmenisztán a világon a 15. helyet foglalta el bizonyított gáztartalékával, amely a világ összes tartalékának 1,3%-át tette ki, és e tekintetben a volt szovjet köztársaságok közül Oroszország mögött a második helyen állt. Bizonyított olajtartaléka 2002 végén 500 millió hordó volt, amely a világ össztartalékának 0,1%-a. Az ország exportbevételeinek körülbelül háromnegyede az olajból és a gázból származik.

A mezőgazdaság a másik fő gazdasági ágazat: a GDP 30%-át teszi ki. A gyapotfeldolgozás bővült, a gyapot kb. 30%-át már belföldön dolgozzák fel (1992-ben csak 3% volt hazai feldolgozás aránya). A kormány a petrokémiai ipar fejlesztésének is kiemelt figyelmet szentel.

Az ideiglenes megállapodás tartalma

Az ideiglenes megállapodás tartalmazza a PCA kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó záradékait. Például:

· legnagyobb kedvezményes elbánás és a mennyiségi korlátozások megszüntetése (védzáradékoktól függően);

· Türkmenisztán kötelezettségvállalása, hogy öt éven belül eléri a közösségi szintet a szellemi tulajdonjogok védelme terén; és

· jegyzőkönyv a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról a vámügyek terén.

A demokrácia és az alapvető és az emberi jogok tisztelete úgy szerepel, mint „a megállapodás lényegi összetevője”, és olyan rendelkezést is belefoglaltak, amely szerint a megállapodást hat hónapos felmondási határidővel lehet felmondani.

Ratifikálni kellene-e a megállapodást?

Bár egyértelmű, hogy Türkmenisztánban az emberi jogi helyzet messze nem kielégítő, ennek a kérdésnek a vizsgálata kívül esik a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság hatáskörén. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az EU partnerségi és együttműködési megállapodást kötött a másik négy közép-ázsiai köztársasággal, és a fő alapelvek megsértése esetére ezek mindegyike tartalmaz egyoldalú felfüggesztésre vonatkozó kitételt. Épp ez alapján a rendelkezés alapján függeszthette fel az EU az Üzbegisztánnal kötött PCA egyes részeit válaszul a 2005. május 13-i andizsáni eseményekre.

Kereskedelmi szempontból a még a Szovjetunióval kötött hatályos megállapodás újjal való lecserélése egyértelműen segíthet. Bár a megállapodás egyes részeinek megvalósulása kétséges – így például az, hogy a megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül Türkmenisztán eléri az EU-s normákat a szellemi tulajdonjogok védelme terén –, legalább világos, a WTO politikájával összhangban álló referenciapontot jelent, amely által mérhetővé válik a jövőben elért fejlődés.

A legfontosabb szempont pedig: az EU és Türkmenisztán közötti gazdasági integráció hiánya az elmúlt években nem járult hozzá a türkmén nép helyzetének javulásához. Az ideiglenes megállapodás aláírását az EU által Türkmenisztán irányába tett lépésnek kell tekinteni, amely a kereskedelem révén kísérli meg a türkmén lakosság jólétének növelését. Az EU válaszul látványos fejlődést vár el. Csak a demokráciát és az emberi jogokat érintő intézkedések hatékony végrehajtását és a gazdasági reformokat követően kerülhet sor a PCA aláírásának megfontolására.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (22.3.2006)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról
(5144/1999 – C5-0338/1999 – 1998/0304(CNS))

A vélemény előadója: Panagiotis Beglitis

SHORT JUSTIFICATION

The draftsman proposes to recommend to the Committee on International Trade that it give its approval to the conclusion of the Interim Agreement with Turkmenistan on trade and trade-related matters for the following reasons.

1. What is the Interim Agreement?

Relations between the EU and Turkmenistan are still governed by the 1989 Agreement on Trade and Commercial Cooperation between the erstwhile European Communities and the USSR. In 1997, a decision was taken to progress to a Partnership and Cooperation Agreement (PCA) with Turkmenistan, in order to update these relations and reflect the changed political situation. The PCA is a 'mixed' agreement, establishing a political dialogue and covering trade in goods, investment-related questions, and cooperation, in a wide range of areas.

Given the normally protracted time-scale for ratification of a PCA, the Commission also negotiated and initialled an Interim Agreement with Turkmenistan in 1997. This would provide - as its name suggests - for provisional implementation of the part of the PCA which deals with trade-related matters, thereby greatly facilitating trade between the two parties. The Council is required to conclude the Agreement on behalf of the European Community, and Parliament (lead committee: Committee on International Trade) is consulted. (It should be noted that, while INTA is the lead committee on trade matters, AFET is the competent committee on the PCA). While the Interim Agreement is more restrictive in scope than the PCA, it also contains a clause allowing for suspension in cases of breaches of respect for democracy or human rights.

2. Brief Background

In 2000, Parliament was consulted on the Interim Agreement. AFET's draftsman at the time, Mr Souladakis, had recommended approval, with the proviso that the committee would expect to see improvements in the human rights situation before drawing up its report on the PCA. However, the lead committee on the Interim Agreement decided not to move ahead with its report. Today, the dossier is again before the two relevant committees.

3. The situation now

As AFET's draftsman on the Interim Agreement - and rapporteur on the forthcoming PCA - I repeat the recommendation made by my predecessor, basing my judgement on the new willingness shown by the Turkmen side to engage with the EU in a dialogue on several issues, including individual human rights cases, and a strongly-held view that, by isolating Turkmenistan even further than it is already, the possibility of democratisation and improvements in human rights will be made much more remote.

The abolition of the death penalty, the announcement of a general amnesty whereby a number of prisoners will be released next year, the recently introduced law against child labour, and visits from the OSCE rapporteur on national minorities, are all steps in the right direction. The fact that new business and political classes are emerging, albeit very tentatively, may well be a precursor to a strengthened civil society sector and, eventually, to the emergence of political parties.

But let us be under no illusions - the Turkmen regime is still a repressive one, run by a president who in 1999 extended his term of office indefinitely and was elected, without opposition, with 99.5% of the vote.

President Niyazov (or "Turkmenbashi" - great leader of the Turkmens) has stated he will leave office in 2010, making way for multi-party elections. By definition, in this single-party state formal opposition parties are outlawed and the clampdown on freedom of movement and association following the 2002 attempt on the president's life still continues. There is strict censorship, repression of political dissent, ill-treatment of prisoners, and an all-pervasive "cult of personality". The authorities control virtually all aspects of civil life, to the extent that opera, ballet and even car radios are banned!

While Turkmenistan has some of the world's largest natural gas reserves and important oil reserves and is a major cotton exporter, half the population live in poverty; it still has to ratify/implement many ILO conventions. Turkmenistan is neutral and is recognised by the UN as such. It maintains good relations with Iran and Turkey as well as with Russia, which could be helpful in the region. It should also be noted that Turkmenistan's foreign policy is closely linked with energy and that access to external markets is one of its main objectives. While the EU clearly has energy needs, it should be at the same time cautious about subsuming its human rights principles to commercial considerations.

4. Conclusion

The above-mentioned willingness to engage in dialogue is welcome and a step in the right direction towards the next stage.

This committee believes that a stimulus for improvement in Turkmenistan must be provided and that is why, 7 years after the Interim Agreement was first proposed, we think it is time to approve it.

What we now expect to see from Turkmenistan - before any further discussion on the PCA is possible - is significant progress on human rights.

The Interim Agreement is an indication of the EU's goodwill; now it is up to Turkmenistan to take this opportunity to respond.

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.     alapos megfontolások alapján – és azzal a feltétellel, hogy a Tanács minden, a türkmén kormánnyal való kereskedelmi és gazdasági megállapodást számos ügyben, különösen az emberi jogok terén történő előrelépéshez köt – hozzájárulását adja a kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás Türkmenisztánnal való megkötéséhez;

2.     rámutat arra, hogy a reformok hiánya és a türkmén állam túlzott ellenőrzése olyan külpolitikához vezetett, amely elszigeteli az országot az emberi jogokat tisztelő, demokratikus, szabad piacgazdasággal rendelkező államok közösségétől; megjegyzi, hogy Türkmenisztán gazdasága nem szabadpiaci mechanizmusokra épül, és hogy kevés a magánvállalkozások száma, valamint hogy riasztó a gazdaságba való állami beavatkozás mértéke;

3.     elismeri, hogy bár Türkmenisztán emberi jogi helyzete és elszigeteltsége továbbra is rendkívül aggasztó, ennek ellenére tapasztalhatók a változás kezdeti jelei, többek között a halálbüntetés eltörlése és az elítélteknek adott általános amnesztia; jelzi, hogy támogatja ezen változásokat; felhívja a türkmén kormányt, hogy hajtson végre az EBESZ türkmenisztáni előadója és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ajánlásait tükröző változtatásokat; amennyiben ezek a változások megtörténnek, úgy az ideiglenes megállapodást első lépésnek tekinti ahhoz, hogy Türkmenisztánt további – és gyorsabb – haladásra ösztönözze az emberi jogok nagyobb fokú tiszteletben tartása és az EU-val folytatandó emberi jogi párbeszéd terén;

4.     megjegyzi, hogy a hatóságok sajnálatos módon folytatják a rivális politikai pártok törvényen kívül helyezését, az elégedetlenség és a kritikák elnyomását, megszüntetik a hivatalosan nem engedélyezett vallási csoportokat és a nem kormányzati szervezeteket, lényegében a polgári élet minden vonatkozását ellenőrzésük alatt tartják és az ország polgárait ténylegesen elzárják a nemzetközi közösségtől; ismét felhív a politikai ellenfelek kínzásának teljes és azonnali beszüntetésére, a lelkiismereti okokból bebörtönzött polgárok szabadon engedésére, az őrizetben történt halálesetek független vizsgálatára és arra, hogy független megfigyelőknek engedélyezzék a tárgyalások ellenőrzését;

5.     sürgeti Türkmenisztánt, hogy adjon valós jelentést az 1992-es alkotmánynak és teljes mértékben tartsa tiszteletben az azon főbb emberi jogi szerződésekben foglalt kötelezettségeket, amelyeknek szerződő fele;

6.     üdvözli Jan Kubisnak, az EU első közép-ázsiai különleges képviselőjének a Tanács általi 2005. július 28-i kinevezését, ami tükrözi az EU tevékenységének erősödését ebben a fontos régióban; reméli, hogy az EU különleges képviselője hozzájárul a Türkmenisztánnal kapcsolatos hatékony és összehangoltabb nemzetközi visszhang kialakításához;

7.     megjegyzi, hogy az ENSZ hivatalosan elismerte Türkmenisztán semleges státuszát és hogy az ország jó kapcsolatokat tart fenn Iránnal és Törökországgal, valamint szoros kétoldalú kapcsolatot ápol Oroszországgal; tisztában van azzal, hogy Türkmenisztán külpolitikája szorosan összekapcsolódik az energiával, mivel földgáztartaléka a világon a legnagyobbak közé tartozik és jelentős olajtartalékkal rendelkezik;

8.     rámutat arra, hogy bár a megállapodás elsősorban kereskedelmi ügyekre vonatkozik, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása fontos része mind az ideiglenes megállapodással, mind a partnerségi és együttműködési megállapodás lehetséges jövőbeli ratifikálásával kapcsolatos együttműködési stratégiának, és maga után vonja az emberi jogi és a demokráciáról szóló záradék feltétlen alkalmazását; felhívja Türkmenisztán figyelmét arra a tényre, hogy az EU felkészült az érintett záradékokat be nem tartó államokkal kötött megállapodásai egyes részeinek felfüggesztésére, ahogy az Üzbegisztán esetében is történt 2005 októberében;

9.     hangsúlyozza, hogy az emberi jogok terén tett komoly előrelépésekről további ellenőrizhető bizonyítékokat kíván látni, mielőtt a partnerségi és együttműködési megállapodás ratifikálását javasolná;

10.   megismétli azon kérését, hogy a Bizottság nyújtson tájékoztatást az emberi jogi helyzetről és ezt legkésőbb 2006 márciusáig tegye meg.

ELJÁRÁS

Cím

az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról

Hivatkozások

5144/1999 - C5-0338/1999 - 1998/0304(CNS)

Felelős bizottság

INTA

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET
16.9.2004

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Panagiotis Beglitis
13.9.2004

Vizsgálat a bizottságban

23.11.2005

20.3.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.3.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

7

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Angelika Beer, Panagiotis Beglitis, André Brie, Elmar Brok, Philip Claeys, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Jana Hybášková, Toomas Hendrik Ilves, Michał Tomasz Kamiński, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Emilio Menéndez del Valle, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Raimon Obiols i Germà, Cem Özdemir, Alojz Peterle, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Hubert Pirker, Paweł Bartłomiej Piskorski, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Emil Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Gitte Seeberg, Marek Maciej Siwiec, István Szent-Iványi, Konrad Szymański, Charles Tannock, Ari Vatanen, Karl von Wogau, Luis Yañez-Barnuevo García, Josef Zieleniec

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Irena Belohorská, Alexandra Dobolyi, Patrick Gaubert, Jaromír Kohlíček, Ģirts Valdis Kristovskis, Miguel Angel Martínez Martínez, Aloyzas Sakalas, Tatjana Ždanoka

Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

 

ELJÁRÁS

Cím

az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia Közösség és másrészről Türkmenisztán közötti kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról

Hivatkozások

5144/1999 – C5-0338/1999 – 1998/0304(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

13.12.1999

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

INTA
16.9.2004

A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET

16.9.2004

 

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

 

 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

Nincs

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Daniel Caspary
18.1.2005

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma

 

A jogalap vizsgálata
  A JURI véleményének dátuma

 

 

 

 

 

A pénzügyi támogatás módosítása
  A BUDG véleményének dátuma

 

 

 

 

 

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal - plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Konzultáció a Régiók Bizottságával - a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Vizsgálat a bizottságban

12.7.2005

22.2.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.3.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

14

2

1]

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Jean-Pierre Audy, Enrique Barón Crespo, Daniel Caspary, Giulietto Chiesa, Sajjad Karim, Caroline Lucas, David Martin, Javier Moreno Sánchez, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Antolín Sánchez Presedo, Frithjof Schmidt

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Benyújtás dátuma

24.3.2006

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...