JELENTÉS az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

1.6.2006 - (COM(2005)0119 – C6‑0112/2005 – 2005/0044(CNS)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Jerzy Buzek

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2005)0119 – C6‑0112/2005 – 2005/0044(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0119)[1],

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 7. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0112/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6‑0203/2006),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  kimondja, hogy a határozatra irányuló javaslatban jelzett előirányzatok a 2007 és az azt követő évekre vonatkozó pénzügyi tervről szóló megállapodás megszületéséig csupán iránymutatás jellegűek;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Euratom-Szerződés 119. cikkének (2) bekezdése alapján;

4.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.  kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;

6.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg		A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(13) preambulumbekezdés

(13) A Közös Kutatóközpontnak közvetlen cselekvésekkel és az EU-politikák végrehajtásához nyújtott ügyfélközpontú támogatással hozzá kell járulnia a fent említett célkitűzések megvalósításához.	(13) A Közös Kutatóközpontnak kulcsfontosságú szerepe van az EU-politikák fogalmához, kidolgozásához, végrehajtásához és nyomon követéséhez történő ügyfélközpontú tudományos és technológiai támogatás nyújtásában. Folyamatos támogatást kellene nyújtani a Közös Kutatóközpontnak, hogy az az EU egyéni és nemzeti érdekektől független, tudományos és technológiai referenciaközpontjaként működhessen.

Indokolás

Ez a megfogalmazás pontosan megegyezik a KKK szerepének a Tanács által az ötödik keretprogramban meghatározott leírásával, és megerősíti, hogy az – a hatodik keretprogramhoz hasonlóan – folytatódni fog a hetedik keretprogramban is.

Módosítás: 2

(16) preambulumbekezdés

(16) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.	(16) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.
	Mindenesetre lépéseket kell tenni a fent említett rendeletek megszegésével elkövetett csalásokból és szabálytalanságokból visszanyert pénzeszközök keretprogramba történő visszafizetésének biztosítására, és azt alapvetően a kutatási személyzet képzésére és tudományos tanácsadói tevékenységekre kell elkülöníteni.

Indokolás

Ezt egyértelművé kell tenni, tekintettel a hetedik keretprogramot érintő költségvetési megszorításokra.

Módosítás: 3 3. cikk (1) bekezdés bevezető rész
A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott legnagyobb teljes összeg 3092 millió euro. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):	A 2007. január 1-jén kezdődő ötéves időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott indikatív teljes összeg 2751 millió euró. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):
Indokolás
Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben kell jóváhagyni.
Módosítás: 4 3. cikk (1) bekezdés táblázat
a) Kutatások a fúziós energia területén 2159	a) Kutatások a fúziós energia területén 1947
b) Atommaghasadás és sugárvédelem 394	b) Atommaghasadás és sugárvédelem 287
c) A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei 539	c) A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei 517
Módosítás: 5 3. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a) A fúziósenergia-kutatásra előirányzott összeg keretén belül legalább 900 millió eurót tartanak fenn az ITER kutatási infrastruktúra kiépítésétől eltérő, az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre.
Indokolás
Miután megépült, az ITER-létesítmény teljes és hatékony kihasználása megfelelő számú képzett és különösen magas szintű fizikai ismeretekkel bíró európai tudós és mérnök komoly elkötelezettségét kívánja meg; ezért a kísérő programot megfelelő módon kell finanszírozni az általános fúziósenergia-kutatási költségvetésből elkülönített előirányzat terhére. A 6. keretprogramhoz tartozó kutatási tevékenységekhez való kapcsolódás megkívánja, hogy a társulások által végrehajtott kísérő programra legalább 900 millió eurót fordítsanak.
Módosítás: 6 3. cikk (2a) bekezdés (új)
	(2a) A Bizottság előzetesen tájékoztatja a költségvetési hatóságot, amikor el kíván térni a kiadásoknak az Európai Unió éves általános költségvetése megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától.
Indokolás
A Közösség által finanszírozott kutatási tevékenységek pénzügyi ellenőrzésének javítása céljából az előadó úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot az egyes programok megvalósításáról, és előzetesen tájékoztatnia kell azt minden olyan esetben, ha el kíván térni az általános költségvetésben részletezett kiadásoktól.

Módosítás: 7

5. cikk

A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.	A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni, a biztonsági szempontokat kiemelten figyelembe véve.

Indokolás

Az etikai elvek és a biztonsági vonatkozások ebben az összefüggésben alapvetően kiegészítik egymást.

Módosítás: 8

6. cikk (2) bekezdés második albekezdés

A Bizottság az értékelés következtetéseit, valamint ehhez kapcsolódó saját észrevételeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával.	A Bizottság az értékelés következtetéseit, valamint ehhez kapcsolódó saját észrevételeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával valamint az európai ombudsmannal.

Indokolás

A közösségi intézmények megfelelő működésének és politikái alkalmazásának garantálójaként az ombudsman tűnik a megfelelő személynek a keretprogramnak a program alapján végzett valamennyi kutatási tevékenység vonatkozásában az alapvető etikai elveknek való megfelelésre vonatkozó 5. cikke megfelelő alkalmazásának biztosítására.

Módosítás: 9 I. melléklet „A fúziós energiára irányuló kutatás” alcím „Célkitűzés” alcím
Megteremteni az ITER-tervhez szükséges tudásalapot és megvalósítani az ITER-t, amely jelentős lépés a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművek reaktorprototípusainak létrehozása felé.	(A módosítás a magyar nyelvű verziót nem érinti.)
Indokolás
Az eredeti szöveg többértelmű, arra enged következtetni, hogy az ITER-t követően hamarosan a fúzióból nyert elektromos árammal látják el az áramhálózatot. A kereskedelmi fúziós erőmű létrehozása előtti döntő és végső lépést az ITER után egy „demonstrációs” fúziós erőmű megépítése jelenti.

Módosítás: 10

I. melléklet „A fúziós energiára irányuló kutatás” alcím „Indokolás” alcím 2. pont

A fúziós energia nagyban hozzájárulhat az EU fenntartható és biztonságos ellátásának megvalósításához néhány évtizeden belül. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható és környezetbarát energiaforrást jelentene. A fúziós energiára irányuló, a tagállamok és társult harmadik országok fúziós energiára vonatkozó összes tevékenységét felölelő európai kutatás hosszú távú célja az e követelményeknek eleget tevő és gazdaságilag életképes reaktorprototípusok közös létrehozása.

Az EU által a megújuló energiaforrások kutatása terén jelenleg kifejtett és a jövőben is folytatandó erőfeszítések ellenére a fúziós energia nagyban hozzájárulhat az EU fenntartható és biztonságos energiaellátásának megvalósításához mostantól számítva nagyjából ötven-hatvan éven belül, miután a kereskedelmi fúziós reaktorok behatoltak a piacra. A fúziós energiához vezető „gyors utat” kell tehát követni, hogy minél inkább lerövidüljön az egy tényleges fúziós erőmű kifejlesztéséhez szükséges idő. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható energiaforrást jelentene. A fúziós energiára irányuló, a tagállamok és társult harmadik országok fúziós energiára vonatkozó összes tevékenységét felölelő európai kutatás hosszú távú célja az e követelményeknek eleget tevő és gazdaságilag életképes reaktorprototípusok közös létrehozása 30–45 éven belül.

Indokolás

Ez a módosítás hangsúlyozza az EU által jelenleg a megújuló energiaforrások kutatása terén kifejtett erőfeszítéseket, amit egyesíteni lehet és kell az ITER-rendszer alapján a magfúzióból történő energia-előállításra irányuló erőfeszítésekkel.

Az ITER-t tíz éven belül meg kell építeni és 15 évig működnie kell, vagyis összességében a kezdéstől számított 25 évig. Az ITER üzembentartásával egyidejűleg megépül a Nemzetközi Fúziósanyag-besugárzó Létesítmény (IFMIF: International Fusion Materials Irradiation Facility), amely teszteli és minősíti a DEMO „demonstrációs" fúziós erőműhöz használandó anyagokat. A demonstrációs erőmű építése akkor kezdődik, amikor az ITER biztosítja a szükséges tudományos és technológiai ismereteket.

Amennyiben a fúziós energiához vezető „gyors út” stratégiája sikeres lesz, a „demonstrációs” fúziós erőmű 30-35 éven belül rendelkezésre áll majd. Ezután számos kereskedelmi fúziós erőművet hoznak létre és megkezdődik a piac meghódítása, így ötven-hatvan éven belül a fúziós energia jelentősen hozzájárulhat az EU fenntartható és biztonságos energiaellátásának megvalósításához.

Módosítás: 11

I. melléklet „A fúziós energiára irányuló kutatás” alcím „Tevékenységek” alcím első felsorolás

Az ITER (mint nemzetközi kutatási infrastruktúra) közös megvalósításának tevékenységeit foglalja magában, nevezetesen a telephely előkészítését, az ITER-szervezet és az ITER-rel foglalkozó európai közös vállalkozás létrehozását, igazgatást és munkaerő-felvételt, általános és ügyintézési támogatást, felszerelések és berendezések felépítését és a projekt építés közbeni támogatását.

Az ITER (mint nemzetközi kutatási infrastruktúra) közös megvalósításának tevékenységeit foglalja magában, nevezetesen a telephely előkészítését, az ITER-szervezet és az ITER-rel foglalkozó európai közös vállalkozás létrehozását, igazgatást és munkaerő-felvételt, általános és ügyintézési támogatást, felszerelések és berendezések felépítését és a projekt építés közbeni támogatását. Az ITER európai közös vállalkozás lesz felelős az ITER-hez nyújtott európai hozzájárulás kezeléséért és irányításáért, az ITER-re vonatkozó nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeket teljesítve. A fúziós program többi, a fúziós energia gyors megvalósításával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek javítását célzó részének végrehajtása a Bizottság közvetlen felelőssége mellett történik, a Bizottságot a részvételi szabályzatban meghatározott konzultációs bizottság segíti.

Indokolás

Egy külön európai ügynökség feladata lesz az ITER létrehozásához és működtetéséhez szükséges európai jogszabályi kötelezettségek, valamint a tudományos és technológiai hozzájárulások teljesítése és összehangolása. Az európai fúziós kutatás azonban az ITER-projektnél tágabb tudományos törekvés, ezért az előző keretprogram folytatásaként meg kell tartani a külön irányítási szervezetet – beleértve társulási szerződéseket és az európai fúziós fejlesztési megállapodást –, amely eddig sikeresnek bizonyult a fúzió területén az Európai Kutatási Terület létrehozásában.

Módosítás: 12

I. melléklet, „A fúziós energiára irányuló kutatás” alcím, „Tevékenységek”alcím, második felsorolás

Egy célzott, a fizika és technológia területére összpontosító program fogja a fúziós program létesítményeit és forrásait (beleértve a JET-et is) hasznosítani. Ez a program értékeli az ITER alaptechnológiáit, megszilárdítja az ITER-projekt döntéseit és kísérleti és elméleti tevékenységek segítségével előkészíti az ITER működését.

Egy célzott, a fizika és technológia területére összpontosító program fogja a fúziós program létesítményeit és forrásait (azaz a JET-et és a tagállamokban már létező vagy épülő mágneses plazmaösszetartáson alapuló eszközöket, a tokamakokat, sztellarátorokat, RFP-ket is) hasznosítani. Ez a program értékeli az ITER alaptechnológiáit, megszilárdítja az ITER-projekt döntéseit és kísérleti és elméleti tevékenységek segítségével előkészíti az ITER működését.

Indokolás

Ez a módosítás követi az előadó által javasolt 4. módosítást. A tokamakra és sztellarátorra mint mágneses plazmaösszetartáson alapuló eszközre való hivatkozás azonban pontosan meghatározza az európai fúziós program tevékenységeit.

Miután megépült, az ITER-létesítmény teljes és hatékony kihasználása nem érhető el az ITER építése során végrehajtott határozott kísérőprogram nélkül. A fizika és a technológia területére összpontosító programon alapuló, az ITER előkészítése során végzett kutatás-fejlesztési tevékenységeket minden, a tagállamokban már meglévő vagy jelenleg épülő mágneses plazmaösszetartáson alapuló gyűrűs berendezésen el kell végezni. E berendezések üzemeltetése az ITER egy évtizedig tartó építése során növelni fogja számos, az ITER szempontjából fontos kérdésre vonatkozó tudást és felkészíti a fúzióval foglalkozó európai tudósok és mérnökök új generációját az ITER-rel való eredményes munkára.

Módosítás: 13 I. melléklet „A fúziós energiára irányuló kutatás” alcím „Tevékenységek” alcím negyedik számozatlan bekezdés
Ezek a tevékenységek a mágneses plazmaösszetartás javított, a fúziós erőművek számára potenciális előnyöket nyújtó (a Wendelstein 7-AS sztellarátor építésének befejezésére összpontosító) koncepciójának továbbfejlesztésére, a fúziós plazma viselkedésének mélyreható megértését célzó elméletre és modellezésre és a tehetetlenségi összetartás területén folyó tagállami civil kutatási tevékenységek folyamatos kapcsolattartás keretei közti koordinálására terjednek ki.	Ezek a tevékenységek a mágneses plazmaösszetartás javított, a fúziós erőművek számára potenciális előnyöket nyújtó (a Wendelstein 7-AS sztellarátor építésének befejezésére összpontosító) koncepciójának továbbfejlesztésére, a fúziós plazma viselkedésének mélyreható megértését célzó elméletre és modellezésre terjednek ki.
Indokolás
Az utolsó tagmondat értelmetlen, ezért törölni kell.
Módosítás: 14 I. melléklet „A fúziós energiára irányuló kutatás” alcím „Tevékenységek” alcím ötödik számozatlan bekezdés
Az ITER rövid és középtávú igényeire és a fúziós energia további fejlesztésére tekintettel folytatják a számban, képességi területek, valamint a magas képzettségi és tapasztalati szint szempontjából megfelelő munkaerő biztosítását célzó kezdeményezéseket.	Az ITER rövid és középtávú igényeire és a fúziós energia további fejlesztésére tekintettel folytatják a számban, képességi területek, valamint a magas képzettségi és tapasztalati szint szempontjából megfelelő munkaerő biztosítását célzó kezdeményezéseket, beleértve európai doktori fokozat (PhD) létrehozását a fúziós fizikai és mérnöki tudományok területén.
Módosítás: 15 I. melléklet „A fúziós energiára irányuló kutatás”alcím „Tevékenységek”alcím hatodik a. számozatlan bekezdés (új)
	Technológiaátadási folyamatok
	Az ITER új és rugalmasabb szervezeti struktúrákat igényel az általa létrehozott innovációs folyamat és technológiai előrehaladás az ipar számára történő gyors átadásának lehetővé tétele céljából annak érdekében, hogy az európai ipar erősen versenyképessé tétele révén kezelhetőek legyenek a kihívások.
Indokolás
Az ITER európai működése a jövőben fokozott technológiai vezető szerepet fog jelenteni a művelet keretében kifejlesztendő új technológiák vonatkozásában, ami kedvezni fog az európai iparnak és versenyképesebbé fogja azt tenni az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben. Ha a fent említett elemeken belül megfelelő fejlődés történik, az erőművek jövőbeli fejlesztése az európai cégek kezében lesz.
Módosítás: 16 I. melléklet „Atommaghasadás és sugárvédelem” alcím „Indokolás”alcím második bekezdés
Azonban jelentős aggodalmakat is kelt, amelyek befolyásolják ezen energiaforrásnak a további használatát az EU-ban. A kulcsprobléma a reaktorok működési biztonsága és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék kezelése, amire műszaki szinten folyamatos munkával igyekeznek megoldást találni, azonban politikai és társadalmi hozzájárulásra is szükség van. A radioaktivitás mind ipari, mind gyógyászati célokra való felhasználása során a legfontosabb szempont az ember és a környezet védelme. Az ezennel megcélzott tematikus területek esetében elsődleges fontosságú szempont a biztonság magas szintjének biztosítása. Továbbá világosan kimutatható igények tapasztalhatók a nukleáris tudomány és technika teljes területén a kutatási infrastruktúrák és szakértelem rendelkezésre állása vonatkozásában. Ezenkívül az egyes technikai területeket kulcsfontosságú, több területet érintő kérdések kötik össze, úgymint a nukleáris üzemanyagciklus, az aktinidák kémiája, kockázatelemzés és biztonságértékelés, sőt társadalmi és kormányzati kérdések is.	Azonban jelentős aggodalmakat is kelt, amelyek befolyásolják ezen energiaforrásnak a további használatát az EU-ban. Mindazonáltal erőfeszítések szükségesek a meglévő biztonsági szintek megszilárdítása és javítása céljából, valamint annak érdekében, hogy a sugárzás elleni védelem növelése továbbra is a közösségi intézkedések prioritása legyen. A kulcsprobléma a reaktorok működési biztonsága és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék kezelése, amire műszaki szinten folyamatos munkával igyekeznek megoldást találni, azonban politikai és társadalmi hozzájárulásra is szükség van. A radioaktivitás mind ipari, mind gyógyászati célokra való felhasználása során a legfontosabb szempont az ember és a környezet védelme. Az ezennel megcélzott tematikus területek esetében elsődleges fontosságú szempont a biztonság magas szintjének biztosítása. Továbbá világosan kimutatható igények tapasztalhatók a nukleáris tudomány és technika teljes területén a kutatási infrastruktúrák és szakértelem rendelkezésre állása vonatkozásában. Ezenkívül az egyes technikai területeket kulcsfontosságú, több területet érintő kérdések kötik össze, úgymint a nukleáris üzemanyagciklus, az aktinidák kémiája, kockázatelemzés és biztonságértékelés, sőt társadalmi és kormányzati kérdések is.

Módosítás: 17

I. melléklet „Atommaghasadás és sugárvédelem” alcím „Tevékenységek” alcím első számozatlan bekezdés

A kiégett üzemanyag és hosszú élettartamú radioaktív hulladék mélységi tárolásának konkrét kivitelezésére irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységek, és amennyiben szükséges, a technológiákra és a biztonságra vonatkozó demonstrációs tevékenységek és a közös európai álláspont kialakításának alátámasztása a hulladék kezeléséhez és ártalmatlanításához kapcsolódó fontos kérdésekben. A particionálásra és a transzmutációra és/vagy egyéb, az ártalmatlanításra váró hulladék mennyiségének és/vagy veszélyességének csökkentését célzó koncepciókra irányuló kutatás.

A kiégett üzemanyag és hosszú élettartamú radioaktív hulladék mélységi tárolásának konkrét kivitelezésére irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységek, és amennyiben szükséges, a technológiákra és a biztonságra vonatkozó demonstrációs tevékenységek és a közös európai álláspont kialakításának alátámasztása a hulladék kezeléséhez és ártalmatlanításához kapcsolódó fontos kérdésekben. Az ilyen típusú hulladék hosszú időtartamú ideiglenes tárolása esetén történő jellemzésével és viselkedésével kapcsolatos sajátos tevékenységek. A particionálásra és a transzmutációra és/vagy egyéb, az ártalmatlanításra váró hulladék mennyiségének és/vagy veszélyességének csökkentését célzó koncepciókra irányuló kutatás.

Indokolás

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a legtöbb tagállamnak a rendkívül aktív és hosszú élettartamú hulladékot, azaz a kiégett fűtőelemeket hosszú ideig ideiglenesen kell tárolnia. Emiatt ezt a nukleáris hulladék kezelésére és annak környezeti hatásaira vonatkozó kutatási tevékenységek során figyelembe kell venni, különös tekintettel a particionálásra és/vagy a transzmutációra. Ez a legmegfelelőbb választási lehetőség, mivel a fűtőelemeket nem csak abban a formában tárolják, ahogy azok az erőműből kikerülnek, hanem erőfeszítéseket tesznek mennyisége és azon időtartam csökkentésére, amely alatt aktív marad.

Módosítás: 18 I. melléklet „Atommaghasadás és sugárvédelem” alcím „Tevékenységek” alcím második számozatlan bekezdés
A létező reaktorrendszerek (beleértve az üzemanyagciklus berendezéseit) további biztonságos működését alátámasztó kutatás, figyelembe véve az új kihívásokat, mint amilyen az élettartam meghosszabbítása és az új, előrehaladott biztonságértékelő módszerek (mind műszaki szempontból, mind az emberi tényező vonatkozásában), és az EU-ban elért magas biztonsági előírások fenntartásával a rövid és középtávon megjelenő reaktorrendszerek képességi és biztonsági szempontból történő értékelését célzó kutatás.	A létező reaktorrendszerek (beleértve az üzemanyagciklus berendezéseit) és az új generációs reaktorok további biztonságos működését alátámasztó és az emberi és szervezeti hiba kockázatát minimalizáló folytatódó kutatás, figyelembe véve az új kihívásokat, mint amilyen az élettartam meghosszabbítása és az új, előrehaladott biztonságértékelő módszerek (mind műszaki szempontból, mind az emberi tényező vonatkozásában), és az EU-ban elért magas biztonsági előírások továbbfejlesztésével a rövid és középtávon megjelenő reaktorrendszerek képességi és biztonsági szempontból történő értékelését célzó kutatás.
	Ennek szem előtt tartásával hangsúlyt fognak helyezni különösen az emberi vagy szervezeti (egyéni vagy kollektív) hibák megelőzésére képes módszerek kutatására és végrehajtásra. Ösztönözni fognak egy megfelelő „biztonsági kultúrát” minden vállalkozásnál, ezzel biztosítva, hogy mind az erőmű tulajdonosa, mind annak munkavállalói alapvető prioritásként kezeljék a biztonságot.
	A reaktorbiztonság és a súlyos balesetek területén végzett kutatás, mind a nyugati, mind az orosz reaktortípus vonatkozásában.
Indokolás
Magától értetődik. A nukleáris erőművek biztonságának növelése az európai polgárok érdekében áll.
Az előadónak teljesen igaza van abban, hogy a 7. módosításban kifejezetten kitér az emberi hibák kockázatára. Utalni kell azonban a „szervezeti hibákra” is, mivel bebizonyosodott, hogy a termelési folyamat szervezeti láncában bekövetkezett hiba még a fokozottan megbízható létesítményekben is végzetes lehet és balesethez vezethet. Ez történt Csernobilban, ahol a balesethez vezető események kiindulópontja a biztonsági eljárásoknak az egyik kezelő által történő megszegése volt. A javított szervezés és a termelési folyamatok javított nyomon követését is magában foglaló „biztonsági kultúra” létrehozása segíthet még az emberi hibák megelőzésében is.
Az Euratom egyik uralkodó megfontolása a reaktorbiztonság magas szintjének biztosítása és a súlyos nukleáris balesetek megelőzése. E KTF-tevékenységek reagálnak az európai közvélemény egyik sürgős igényére is, és ennélfogva nagy nyilvánosságot kapnak. Továbbá a legutóbbi bővítés óta az EU területén több olyan orosz típusú reaktor is található, amelyeket a közeljövőben be fognak zárni, de amelyeket a jövőben is folyamatosan figyelemmel kell kísérni biztonsági szempontból, a meglévő nyugati típusú reaktorokkal együtt.

Módosítás: 19

I. melléklet „Atommaghasadás és sugárvédelem” alcím”Tevékenységek” alcím negyedik számozatlan bekezdés

A technikai eredmények, innováció és biztonság magas szintjének fenntartásához szükséges kutatási infrastruktúrák – mint például a kutatóreaktorok, felszín alatti kutatólaboratóriumok, radiobiológiai létesítmények és szövetbankok – rendelkezésre állásának támogatása.	A technikai eredmények, innováció és biztonság magas szintjének fenntartásához szükséges kutatási infrastruktúrák – mint például a kutatóreaktorok és oktató reaktorok, kutatólaboratóriumok, radiobiológiai létesítmények és szövetbankok – rendelkezésre állásának támogatása.

Módosítás: 20

I. melléklet „Atommaghasadás és sugárvédelem” alcím „Tevékenységek” alcím ötödik számozatlan bekezdés

Emberi erőforrás és képzés	Emberi erőforrás, mobilitás, oktatás és képzés
A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartása és további fejlesztése a megfelelően képzett kutatók és alkalmazottak rendelkezésre állásának hosszú távú biztosítására a nukleáris ágazatban.	A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartása és további fejlesztése a megfelelően képzett kutatók, mérnökök, fizikusok, (a szervezeti rendszerekre szakosodott) pszichológusok és alkalmazottak rendelkezésre állásának lehető leggyorsabban történő biztosítására a nukleáris ágazatban, különösen az egyetemek oktatási erőfeszítéseinek fenntartásával, hangsúlyt fektetve a nukleáris technika és a sugárvédelem területén folyó közös posztgraduális tanulmányok szervezésére, és a biztonság prioritásként való kezelésének támogatására.

Indokolás

Ez a módosítás ugyanezen szerzőnek a „Tevékenységek” szakasz második pontjához tett módosításhoz kapcsolódik. A termelésirányítás társadalmi-műszaki megközelítése kétségtelenül segíteni fogja a nukleáris létesítmények biztonságának előmozdítását. E célból megfelelő, szakképzett személyzetre lesz szükség.

A módosítás második része a jelenlegi helyzetre utal, amelyben a legjobb diákok a maghasadástól eltérő és magasabb társadalmi elismertséget élvező munkaterületeket választanak. Fontos e tendencia kiigazítása, mivel a jó személyzet hiánya csökkent megbízhatósághoz és súlyos biztonsági gondokhoz vezethet.

Külön képzési erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris technika és a sugárvédelem területén. Mivel ezek az erőfeszítések szükségessé teszik a szakértelem, a kutatási infrastruktúra és a pénzügyi források összpontosítását, az Euratom támogathatja az európai szintű, közös posztgraduális tanulmányokat.

Az atomerőművek biztonságának legmagasabb szinten való garantálásához az EU kiváló biztonsági eredményeinek fenntartása és a hosszú élettartamú hulladékok megfelelő kezelése mellett támogatást kell biztosítani a kutatók, mérnökök és alkalmazottak képzéséhez, és intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a fiatal tudósokat a nukleáris energia területén való karrierkezdésre ösztönözzék. A képzés során különös figyelmet kell fordítani a biztonság prioritásként való kezelésére.

Módosítás: 21

I. melléklet, „A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei” alcím, „Indokolás” alcím, első bekezdés

A Közös Kutatóközpont támogatja az európai energiaellátási stratégia célkitűzéseit, nevezetesen a kiotói célkitűzések elérésének elősegítése érdekében. Az EU elismert szakértelemmel rendelkezik a nukleáris technológia számos területén, ami az e területen elért múltbeli eredményeken alapul. A KKK hasznossága az EU-politikák támogatásában és hozzájárulása a nukleáris kutatás új irányvonalaihoz az általa képviselt tudományos szakértelemnek és a nemzetközi tudományos közösségbe való integrálódásának köszönhető. Egyrészt a KKK hozzáértő munkaerővel és csúcstechnikai berendezésekkel rendelkezik elismert tudományos/műszaki munka végzéséhez; másrészt támogatja az EU politikáját az alapszakképzettség és -szakértelem jövőbeni fenntartásában fiatal tudósok képzése és mobilitásuk elősegítése által. Új igény merült fel nevezetesen a külkapcsolatok és a biztonsághoz kapcsolódó politikák területén. Ezekben az esetekben belső és biztos információra/elemzésre/rendszerekre van szükség, amelyeket nem mindig lehet a piacon beszerezni.	Az Európai Unió célkitűzéseinek támogatása tekintetében a Közös Kutatóközpont a következőkhöz kapcsolódó külön feladatokkal rendelkezik: –  globális biztonság, különösen a hatékony biztosítékok, az illegális kereskedelem elleni küzdelem és a nukleáris bűnözés elleni küzdelem technikái és módszerei kifejlesztésében történő részvétel révén; –  az EU bővítése, mivel ez új típusú reaktorokat és más nukleáris létesítményeket érint (és fog érinteni); –  energiaellátás, a nukleáris fűtőanyagciklus új technikáihoz való hozzájárulás révén, a fenntartható fejlődés elveivel összhangban.
	A Közös Kutatóközpont hozzáértő munkaerővel és berendezésekkel rendelkezik elismert tudományos/műszaki munka végzéséhez. Az európai kutatásnak az élvonalban tartása céljából biztosítja infrastruktúráinak minőségét és megfelelő megújítását.
	A Közös Kutatóközpont támogatja az EU politikáját az alapszakképzettség és -szakértelem jövőbeni fenntartásában infrastruktúráinak más kutatók rendelkezésére bocsátásával, fiatal tudósok képzése és mobilitásuk elősegítése által, így fenntartva Európában a nukleáris know-how-t. Új igény merült fel nevezetesen a külkapcsolatok és a biztonsághoz kapcsolódó politikák területén. Ezekben az esetekben belső és biztos információra/elemzésre/rendszerekre van szükség, amelyeket nem mindig lehet a piacon beszerezni.

Indokolás

Egy kibővített Európában a KKK szakértelme iránti szükség messze túlmutat a puszta energiaellátáson és a Kiotói Jegyzőkönyvnek való megfelelésen. Ugyanilyen fontos a globális biztonság és a nukleáris biztonság harmonizált megközelítése.

A KKK infrastruktúráinak némelyike kezd elöregedni, és a KKK csak akkor lesz képes fenntartani Európában betöltött alapvető szerepét, ha rendelkezik az infrastruktúrái modernizálásához szükséges eszközökkel.

A KKK-nak növelnie kell részvételét a nukleáris téren folyó képzésben, az egész Európából érkező kutatók és fiatal tudósok laboratóriumaiban történő fogadásával.

Módosítás: 22

I. melléklet „A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei” alcím „Tevékenységek” alcím első bekezdés

A nukleáris hulladékok kezelése és környezeti hatás, a nukleáris üzemanyag folyamatainak megértése az energia termelésétől a hulladéktárolásig, és a nagy aktivitású hulladékok kezelésére konkrét megoldások kidolgozása a két fő lehetőség mentén (közvetlen tárolás vagy particionálás és transzmutáció);

A nukleáris hulladékok kezelése és környezeti hatás, a nukleáris üzemanyag folyamatainak megértése az energia termelésétől a hulladéktárolásig, és a nagy aktivitású hulladékok kezelésére konkrét megoldások kidolgozása a két fő lehetőség mentén (közvetlen tárolás vagy particionálás és transzmutáció). Különösen az ismeretek növelésére és a hosszú élettartamú hulladékok feldolgozásának és kondicionálásának javítására, valamint az aktinidák kutatására irányuló tevékenységeket fognak kidolgozni;

Indokolás

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a legtöbb tagállamnak egy rendkívül aktív, hosszú élettartamú hulladék, azaz a kiégett fűtőelemek meghosszabbított időtartamú ideiglenes tárolásához kell folyamodnia.

Módosítás: 23

I. melléklet „A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei” alcím „Tevékenységek” alcím második bekezdés

Nukleáris biztonság: a létező és az új üzemanyagciklusokra és mind a nyugati, mind az orosz reaktortípusok reaktorbiztonságára, valamint az új reaktortervekre irányuló kutatás. Ezenkívül a KKK hozzájárul a IV. Generációs Nemzetközi Fórum (Generation IV International Forum) munkájához és koordinálja az európai részvételt ezen K+F kezdeményezésben, amelyben a világ legjobb kutatási szervezetei vesznek részt.

Nukleáris biztonság: a létező üzemanyagciklusokra és mind a nyugati, mind az orosz reaktortípusok reaktorbiztonságára, és nagyobb mértékben az új üzemanyagciklusokra, valamint az új reaktortervekre irányuló kutatás. Ezenkívül a KKK hozzájárul a IV. Generációs Nemzetközi Fórum (Generation IV International Forum) munkájához és koordinálja az európai részvételt ezen K+F kezdeményezésben, amelyben a világ legjobb kutatási szervezetei vesznek részt; a KKK integrálja e területen az európai kutatást és biztosítja a GIF munkájához való európai hozzájárulás jelentőségét minőségi és mennyiségi szempontból.

Indokolás

Bár szükséges a létező nyugati és orosz típusú reaktorokra irányuló kutatás folytatása, fel kell hívni a figyelmet a számos, például a PHARE és a TACIS együttműködési programok keretében az EU-ban kifejlesztett, a létesítmények javítására irányuló, dicséretes projektre. Ennek megfelelően a meglévő kutatások folytatásának ösztönzése mellett különös figyelmet kell fordítani az új reaktorrendszerekre annak érdekében, hogy előre lehessen lépni azok fejlesztésével és alkalmazásával. A GIF egy hatalmas technológiai kezdeményezés, amelyhez valamennyi világszintű szereplő hozzájárul. Ennélfogva szükséges az európai országok részvételének biztosítása közösségi szinten, és hogy a KKK az ilyen integráció megfelelő szervezeteként jelenjen meg.

Módosítás: 24

I. melléklet „A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei”alcím „Tevékenységek”alcím harmadik a. és harmadik b. bekezdés (új)

Kampányok folytatása annak érdekében, hogy a politikusok és a közvélemény megértse az atomenergiát, most, hogy a legtöbb tudós, politikus és állampolgár meg van győződve arról, hogy a globális felmelegedés valóban létezik, és azt a fosszilis tüzelőanyagok széndioxid-kibocsátása okozza, valamint hogy az atomenergia az energiamix lényeges komponense a világ energiaszükségletének nulla szén-dioxid kibocsátással történő kielégítése érdekében. A tárgyalás ösztönzése és a döntéshozatal elősegítése céljából az atomenergiáról szóló információk terjesztése a polgárok és képviselőik körében, az atomenergiára vonatkozó, többéves tájékoztató kampányok bevezetésével annak érdekében, hogy tényeken alapuló objektív vita folyhasson és információkon alapuló döntések születhessenek. Azok lehető legmagasabb fokú hatékonyságának biztosítására e kampányokat a társadalomtudományokból származó módszerrel kell megtervezni. Ezen túlmenően, és annak szem előtt tartásával, hogy a más energiaforrásokkal való összehasonlítás alapvető fontosságú az atomenergia használata következményeinek megértéséhez, a támogatott vagy ösztönzött tájékoztató kampányok meg fogják említeni és magyarázni az EU által más szinteken az egyéb energiaforrások, különösen a megújuló energiaforrások ösztönzésére tett erőfeszítéseket.

Indokolás

Alapvető fontosságú, hogy a nyilvánosság megértse az atomenergia biztonságos használatának előnyeit. E kampány alapjául szolgálhat, hogy sok környezetvédő mára magáénak tekinti az atomenergia ügyét. Patrick Moore, a Greenpeace társalapítója kijelentette: „Az atomenergia az egyetlen olyan, üvegházhatású gázokat ki nem bocsátó energiaforrás, amely eredményesen helyettesítheti a fosszilis fűtőanyagokat és kielégítheti a globális keresletet.”

Ez a módosítás az előadó 9. módosításában szereplő elgondolások egyszerűsítésére törekszik.

A második bekezdés az EU által a megújuló energiaforrások (a biomasszára vonatkozó cselekvési terv, a bio-üzemanyagok népszerűsítése, a fotoelektromos és termikus napenergia-előállításra nyújtott támogatás, a kapcsolt energiatermelés stb.) népszerűsítésére és fejlesztésére tett jelentős erőfeszítések kiemelésére törekszik, az atomenergia jelenlegi használatával összevetve, amely – bár szén-dioxidot nem termel –, egyéb jellegű, a megújuló energiaforrások esetében nem tapasztalt gondokat okoz.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Bevezetés

Ez az indokolás elemzi az Euratom hetedik kutatási keretprogramjáról (Euratom FP7) szóló bizottsági javaslatot, figyelembe véve az ITRE bizottság tagjainak többsége által támogatott álláspontot.

Az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlament alapvetően egyetérthet az Euratom FP7 struktúrájára vonatkozó bizottsági javaslattal, amely szerint az a következő két programból áll:

· „Közvetett” cselekvések, beleértve a fúziós energiára irányuló kutatást és az atommaghasadást és sugárvédelmet;

· A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei, amelyek a maghasadás biztonságos használatára, és tágabb értelemben az iparban és az orvostudományban használatos nukleáris technológiákra fókuszálnak.

Az előadó ezen kívül értékeli azt az általános erőfeszítést, amely révén a finanszírozási rendszerektől kezdve az adminisztrációs és pénzügyi szabályokig valamennyi szabályt és eljárást igyekeznek egyszerűbbé tenni. Részletesebben át kellene gondolni azonban a hetedik keretprogram keretében létrehozandó végrehajtó ügynökségek funkcióját, mind az európai közösségbeli (EK), mind az Euratom részben. Az EK hetedik kutatási keretprogramja vonatkozásában az ügynökségekkel kapcsolatosan már kifejtett általános megjegyzések mellett az előadó tudatában van annak, hogy a fontos Euratom-tevékenységek (például a fúziós kutatás) irányítása eddig hatékonynak bizonyult és a kutatói közösség elismerését is kiváltotta; ennélfogva nehéz igazolni az ügynökség felállításának tényleges szükségét.

Költségvetés

A Bizottság által javasolt pénzügyi keret elegendőnek tűnik a kutatás valamennyi területe számára. Az előadó különösen a fúziós energiára irányuló kutatás vonatkozásában ismeri el, hogy összhangban van a költségvetésnek az Euratom hatodik kutatási keretprogramjához (Euratom FP6) képest történő növelésével, és azt indokolja az összes európai intézmény az utóbbi három év során tanúsított erős elkötelezettsége az európai helyszín (Cadarache, Franciaország) mellett az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor, nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor) megépítésének helyéről folyó nemzetközi tárgyalások során. A közelmúltban az ITRE bizottság számos alkalommal kifejtette, hogy az EU-nak határozottan folytatnia kell reaktor-orientált stratégiáját, és fenn kell tartania világvezető szerepét a fúziós energiára irányuló kutatás terén. E célból az ITRE bizottság többször is bátorította a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozza meg a szükséges döntéseket (beleértve természetesen a vonatkozó tevékenységek és programok megfelelő finanszírozását) annak biztosítása érdekében, hogy az ITER létesítmény ténylegesen Európában épüljön fel.

Miután megépült, az ITER-létesítmény teljes és hatékony kihasználása megfelelő számú képzett és különösen magas szintű fizikai ismeretekkel bíró európai tudós és mérnök komoly elkötelezettségét kívánja meg; ezért a kísérő programot megfelelő módon kell finanszírozni az általános fúziósenergia-kutatási költségvetésből elkülönített előirányzat terhére. A 6. keretprogramhoz tartozó kutatási tevékenységekhez való kapcsolódás megkívánja, hogy a társulások által végrehajtott kísérő programra legalább 900 millió eurót fordítsanak.

Tudományos és technológiai célkitűzések

A fúziós energiára irányuló kutatás. Az előadó úgy véli, hogy az EU-nak a lehető legnagyobb mértékben ki kellene használnia a fúzió nyújtotta lehetőségeket, hogy jelentősen hozzájáruljon a fenntartható és biztonságos energiaellátás megvalósításához, és hogy a fúziós energiához vezető „gyors utat” kell követnie, hogy a lehető legjobban lerövidítse a tényleges fúziós erőműhöz vezető távolságot. A bizottsági javaslatban felvázolt tevékenységek megfelelőnek tűnnek a cél megvalósítása érdekében.

Az ITER-létesítmény teljes és hatékony kihasználásának fent már említett szükségére hivatkozva, és a merész kísérő terv következtében az előadó üdvözli a tagállamokban már létező vagy építés alatt álló mágneses plazmaösszetartáson alapuló gyűrűs berendezéseken végzendő, összességében a kísérő programot alkotó kutatási és fejlesztési tevékenységekre irányuló javaslatot. E berendezések üzemeltetése az ITER egy évtizedig tartó építése során növelni fogja az ITER szempontjából fontos kérdésekre vonatkozó tudást és felkészíti a fúzióval foglalkozó európai tudósok és mérnökök új generációját az ITER-ben folyó eredményes munkára.

Most, hogy az ITER Franciaországban fog ténylegesen megépülni, azt is figyelembe kell vennünk, milyen fontos a projekthez kapcsolódó mérnöki tevékenység számos európai iparág számára. Számos technológiai melléktermék ösztönzi majd a technológiai fejlődést és erősíti meg újra az európai ipar vezető szerepét számos kulcsfontosságú ágazatban.

Atommaghasadás és sugárvédelem. Mivel az atomenergia jelentős mértékben hozzájárul az EU elektromosáram-termeléséhez, és egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy az atomenergia nem jár széndioxid-kibocsátással, az előadó úgy véli, hogy új lendületet kellene adni az ágazaton belüli kutatási és fejlesztési tevékenységeknek annak érdekében, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek ki, amelyek nagyobb biztonságot és hatékonyságot (azaz kisebb mértékű hulladéktermelést) eredményeznek.

Üdvözli a radioaktív hulladékok kezelésére és a reaktorrendszerek biztonságára irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységekre irányuló javaslatot is. Ez a két terület lefedi az atomenergiával foglalkozó létesítmények biztonságáról és a nukleáris hulladék kezeléséről szóló irányelvre irányuló két bizottsági javaslat tartalmát, amelyekkel kapcsolatban az ITRE bizottság a közelmúltban fejtette ki álláspontját, amelyben megfelelő szintű finanszírozást kért mindkét kutatási terület számára.

A sugárvédelemmel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységre irányuló javaslat kapcsán az előadó egyetért azzal, hogy az tudományos ismereteket biztosíthat egy megbízható és társadalmilag elfogadott védelmi rendszerhez. Úgy véli azonban, hogy részletesebben át kell gondolni „a nukleáris és radiológiai terrorizmus veszélyének csökkentésére és ezek hatásának enyhítésére irányuló kutatás” célkitűzését.

A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei. A KKK valamennyi tervezett tevékenysége kiemelkedő fontosságú az uniós politikaalakítás támogatásában atomenergia területén. Az előadó meg van győződve arról, hogy a KKK e területen működő intézményeinek és laboratóriumainak színvonalát a legmagasabb szinten kell tartani. A bizottsági javaslatban felsorolt tevékenységek mellett a KKK-nak többéves kampányt kellene indítania annak érdekében, hogy a közvélemény és a politikusok megértsék az atomenergia biztonságos használatának előnyeit, és hogy tudják, az atomenergia a rendelkezésre álló szénmentes energiaforrások lényeges összetevője a világ növekvő energiaszükségletének kielégítése szempontjából.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (23.2.2006)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2005)0119– C6‑0112/2005 – 2005/0044(CNS))

A vélemény előadója: Marilisa Xenogiannakopoulou

RÖVID INDOKOLÁS

I. General Overview of FP 7

As the European Parliament stated lately on 8 June 2005[1], scientific research, technological development and innovation are at the heart of the knowledge-based economy and are key factors for growth and sustainable development, the competitiveness of companies, employment, and attainment of the objectives of the Lisbon Strategy[2]. Already in 2003, it had considered that research efforts should be boosted and consolidated towards the target established at the 2002 Barcelona European Council for an increase in R&D expenditure to 3% of EU GDP by 2010[3]. Although the commitment made in Lisbon was reiterated at the occasion of the Barcelona summit in 2002, the Council has constantly tried to cut expenditure for research in all annual budgetary procedures since.

1. Context

The new Framework Programme for Research & Development Euratom part is foreseen for the period 2007-2011 and proposes an amount of EUR 3,092 billion (period over the programming period of five years. Objective of this Decision is the contribution to research activities in the field of Fusion energy research (EUR 2.159 Million), Nuclear Fission and radiation protection (EUR 394 Million) and Nuclear Activities of the JCR (EUR 539 Million).

Fortunately, in the Budget 2006, during the Budget procedure 2006 European Parliament was able to defend European Commission's proposals in the Preliminary Draft Budget (PDB) in this last year of implementation of FP 6. The overall cuts intended by Council in its Draft Budget concerned especially the Payments, which amounted to 40 to 45 per cent of all the relevant lines. These cuts were not justified as implementation rates for FP 6 had reached constantly 98 per cent in the past years.[4]

2. Legal Constraints

Based on Article 7 of the Euratom Treaty, the multi-annual Framework Programmes have to serve the objective of fostering research and dissemination of technical information. Contrary to the European Community FP, it may not be drawn up for more than five years.

3. The amendments

The appropriations indicated in the proposal for a decision are purely for guidance until an agreement is reached on the financial perspective for the period of 2007-2013. Regarding this particular point, three amendments are proposed to the draft legislative resolution and to article 3.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás: 1 (1a) bekezdés (új)

(1a)     kimondja, hogy a határozatra irányuló javaslatban jelzett előirányzatok a 2007 és az azt követő évekre vonatkozó pénzügyi tervről szóló megállapodás megszületéséig csupán iránymutatás jellegűek;

Indokolás

Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben kell jóváhagyni.

Módosítás: 2 (1b) bekezdés (új)

(1b)   felhívja a Bizottságot, hogy a következő pénzügyi terv elfogadását követően hagyja jóvá a határozatra irányuló javaslatban jelzett összegeket, vagy, ha szükséges, a kiigazított összegeket terjessze az Európai Parlament és a Tanács elé jóváhagyásra, ezáltal biztosítva, hogy megfeleljenek a plafonértékeknek;

Indokolás

Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben kell jóváhagyni.

Határozatra irányuló javaslat

A Bizottság által javasolt szöveg[5]	A Parlament módosításai
Módosítás: 3 3. cikk (1) bekezdés bevezető rész
A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott legnagyobb teljes összeg 3092 millió euro. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):	A 2007. január 1-jén kezdődő ötéves időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott indikatív teljes összeg 3092 millió EUR. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):
Indokolás
Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben kell jóváhagyni.
Módosítás: 4 3. cikk (2a) bekezdés (új)
	(2a) A Bizottság előzetesen tájékoztatja a költségvetési hatóságot, amikor el kíván térni a kiadásoknak az éves költségvetés megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától.
Indokolás
A Közösség által finanszírozott kutatási tevékenységek pénzügyi ellenőrzésének javítása céljából az előadó úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot az egyes programok megvalósításáról, és előzetesen tájékoztatnia kell azt minden olyan esetben, ha el kíván térni az általános költségvetésben részletezett kiadásoktól.
Módosítás: 5 3. cikk (2b) bekezdés (új)
	(2b) A támogatáshoz való hozzáférést a benyújtandó dokumentumok tekintetében az arányosság elvének alkalmazása, valamint a pályázatok benyújtásához létrehozandó adatbázisnak kell megkönnyítenie.
Or. en
Indokolás
A módszereket és az eljárásokat egyszerűsíteni kell az átláthatóság és a kiválasztási eljárás felgyorsítása, valamint a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A végrehajtó ügynökség számára elkülönített előirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó ügynökséget létrehozó magatartási kódex, valamint a közösségi programok kezelése terén bizonyos feladatokkal megbízandó végrehajtó ügynökségek alapszabályait létrehozó 58/2003 tanácsi rendelet rendelkezéseinek. Ez biztosítja majd a programon belüli fellépések megfelelő finanszírozását.
Módosítás: 6 3. cikk (2c) bekezdés (új)
	(2c) A program teljes adminisztratív költségének – ide értve a végrehajtó ügynökség belső és vezetési költségeit – arányosnak kell lennie az adott programban elvégzett feladatokkal, és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozatai tárgyát kell képeznie.
Or. en
Indokolás
A módszereket és az eljárásokat egyszerűsíteni kell az átláthatóság és a kiválasztási eljárás felgyorsítása, valamint a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A végrehajtó ügynökség számára elkülönített előirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó ügynökséget létrehozó magatartási kódex, valamint a közösségi programok kezelése terén bizonyos feladatokkal megbízandó végrehajtó ügynökségek alapszabályait létrehozó 58/2003 tanácsi rendelet rendelkezéseinek. Ez biztosítja majd a programon belüli fellépések megfelelő finanszírozását.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2005)0119 – C6-0112/2005 – 2005/0044(CNS)
Felelős bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 10.5.2005
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Fogalmazó               A kijelölés dátuma:	Marilisa Xenogiannakopoulou 9.6.2005
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	22.2.2006
Az elfogadás dátuma	22.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 4 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Laima Liucija Andrikienė, Richard James Ashworth, Reimer Böge, Simon Busuttil, Paulo Casaca, Gérard Deprez, Valdis Dombrovskis, Brigitte Douay, Bárbara Dührkop Dührkop, James Elles, Szabolcs Fazakas, Louis Grech, Nathalie Griesbeck, Catherine Guy-Quint, Jutta D. Haug, Ville Itälä, Anne E. Jensen, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Jan Mulder, Gérard Onesta, Giovanni Pittella, Antonis Samaras, Esko Seppänen, Nina Škottová, László Surján, Helga Trüpel, Kyösti Tapio Virrankoski, Ralf Walter, Thomas Wise, Marilisa Xenogiannakopoulou
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Albert Jan Maat, Hans-Peter Martin, Paul Rübig, José Albino Silva Peneda, Margarita Starkevičiūtė
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  European Parliament resolution on Policy Challenges and Budgetary Means of the enlarged Union 2007-2013 (2004/2209(INI)), P6_TA(2005)0224, point 16.
• [2]  European Parliament resolution P6_TA(2005)0069 of 9 March 2005.
• [3]  European Parliament resolution preparing FP 7 of 18 November 2003 on "Investing in research: an action plan for Europe" (COM(2003)0226 – 2003/2148(INI)), P5_TA(2003)0495.
• [4]  out of the proposals received, only 1 out of 5 has been able to be supported. In particular, just under 50% of projects considered to be of a very high standard were able to be financed -resolution on Policy Challenges and Budgetary Means of the enlarged Union 2007-2013 (2004/2209(INI)), P6_TA(2005)0224, paragraph 35.
• [5]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (24.2.2006)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2005)0119– C6‑0112/2005 – 2005/0044(CNS))

A vélemény előadója: Satu Hassi

RÖVID INDOKOLÁS

The proposal for a seventh Euratom framework programme is disproportionate both to the general Seventh Framework Programme of Research and to the general objectives adopted for energy policy.

The premise of the EU's energy policy should be our climate commitments, i.e. the fact that global warming must not be allowed to exceed 2° above pre-industrial levels. In the light of this objective, the most important technologies are those concerned with improving energy efficiency and renewable energy.

Historically, through Euratom, nuclear energy research has received the lion's share of all European Community funding for energy research, some € 55 billion. Now it is time to concentrate on the development of new, clean and safe energy technologies. However, in the proposal for a seventh Euratom framework programme for the five-year period 2007-2011 it is proposed that more funding should be allocated to research into nuclear power than to all other forms of energy research put together according to the proposal for a Seventh Framework Programme of Research for the seven years from 2007 to 2013. At the same time, the funding available for nuclear power would increase by a factor of 2.3 in comparison with the previous Euratom research programme. This is not acceptable.

Fusion will not provide usable energy for many decades yet. In order to control climate change, the industrialised countries must reduce their emissions quickly, by at least 30% by 2020 and by 60-80% by 2050. No one can maintain that fusion will have anything to offer by 2020 and it is quite uncertain that it will even provide any energy by 2050. Europe simply cannot afford to allocate the vast majority of its energy research funding to a form of energy whose foreseeable benefits are so uncertain. Serious risks are also associated with fusion, the most significant being that raw materials for fusion reactions might fall into the wrong hands, giving rise to a danger of proliferation of nuclear weapons.

Allocating funding to research into fission power is contrary to public opinion, which is against nuclear power. There are major risks involved in all stages of the nuclear fuel cycle. Spent nuclear fuel will remain hazardous for hundreds of thousands of years. It is impossible to guarantee its safe storage for periods which are unimaginably long in relation to the human life-span.

Advocates have started to market nuclear power as a solution to climate change. Even known uranium reserves are not sufficient for that. If the present use of fossil fuels were to be replaced with fission power, there would be enough uranium for 3 or 4 years. Used at its present rate, the uranium would last for 50 years. Combating climate change by making greater use of fission power is not, therefore, a realistic option. In Finland, permission was sought for five nuclear power plants on the basis that nuclear power was needed in order to achieve the emission reductions required by the Kyoto Protocol. After the Finnish Parliament had granted permission for them, however, the same people began to bitterly criticise the Kyoto Protocol, claiming that it was unduly harsh and economically damaging to Finland.

The proposed emphasis of the funding of energy research also contradicts all the decisions that have been taken which stress the vital role of new energy technology relating to energy efficiency and renewable energy, not only in the interests of climate protection but also from the point of view of developing energy technology which is competitive on world markets.

The draftsman proposes that only those elements in the Seventh Euratom Framework Programme of Research should receive funding which are clearly unavoidable. These elements are radiation protection, research into radioactive waste and safety techniques. At the same time the draftsman proposes that the total research funding should be reduced from € 3092 m to € 310 m.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (5) preambulumbekezdés
(5) A Bizottságnak „Az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégia felé” című zöld könyve kiemeli a nukleáris energia hozzájárulását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és Európa importált energiától való függőségének csökkentéséhez.	(5) A Bizottságnak „Az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégia felé” című zöld könyve kiemeli a nukleáris energia korlátozott hozzájárulását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és Európa importált energiától való függőségének csökkentéséhez.
Indokolás
In 2003, nuclear power provided only less than 15% of the commercial primary energy in the EU25 and has therefore a limited contribution to climate change.
Módosítás: 2 (6) preambulumbekezdés
(6) Az ITER-re vonatkozó tárgyalási irányelveket módosító, 2004 november 26-i tanácsi határozat értelmében az ITER-nek Európában történő megvalósítása – a fúziós energia tágabb megközelítésének keretében – a hetedik keretprogram alapján végzett, fúziós energiával kapcsolatos kutatási tevékenységek központi eleme lesz.	(6) 2004. november 26-án a Tanács elfogadott egy, az ITER-re vonatkozó tárgyalási irányelveket módosító határozatot.
Indokolás
Fusion, at best, may be technically viable in 30-50 years and cannot therefore contribute to meeting the climate change targets. The huge budgetary allocation to ITER and fusion research cannot be justified and must be cut and be invested in sustainable energy, health and transport R&D.
Módosítás: 3 2. cikk (1) bekezdés
(1) A hetedik keretprogramnak a Szerződés 1. cikkében és 2. cikkének a) pontjában leírt általános célkitűzéseket kell követnie az Európai Kutatási Térségre épülő tudásalapú társadalom megteremtéséhez való hozzájárulásakor.	(1) A hetedik keretprogramnak a Szerződés 2. cikkének a) pontjában leírt általános célkitűzéseket kell követnie az Európai Kutatási Térségre épülő tudásalapú társadalom megteremtéséhez való hozzájárulásakor.
Indokolás
There have been many changes in the world since the Treaties of Rome in 1957 but the Treaty on the Atomic Energy Community – Euratom - remains effectively unaltered. Rather than maintaining an obsolete "task” to promote the “speedy establishment and growth of nuclear industries” (Article 1), the FP7-Euratom should focus only on radiation protection, radioactive waste management and decommissioning, safeguards techniques and technologies and scientific and technical support to the policy making process.
Módosítás: 4 2. cikk (2) bekezdés
(2) A hetedik keretprogram a Közösség kutatási, technológiafejlesztési, nemzetközi együttműködési, terjesztési és hasznosítási, valamint képzési tevékenységeit foglalja magában, két egyedi programra tagolódva:	(2) A hetedik keretprogram a Közös Kutatóközpontot és a Közösség kutatási, technológiafejlesztési, nemzetközi együttműködési, terjesztési és hasznosítási, valamint képzési tevékenységeit foglalja magában, egyedi programként meghatározva:
Az első program a következőkre terjed ki:	Ez az egyedi program a következőkre terjed ki:
a) A fúziós energiára irányuló kutatás: egy biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes energiaforrás kifejlesztésének céljával.	a) sugárvédelem: a sugárzás ipari és gyógyászati felhasználására vonatkozó ismeretek és biztonság növelésének, illetve a munkavállalók és a lakosság természetes és mesterséges sugárzásnak való kitettsége minimalizálásának céljából.
b) Atommaghasadás és sugárvédelem: az atommaghasadás biztonságos használatának és kihasználásának, valamint az ionizáló sugárzás egyéb, ipari és gyógyászati felhasználásának ösztönzése céljával.	b) radioaktívhulladék-kezelés és -hatástalanítás: a radioaktív hulladék előkezelési és tárolási technológiáinak fejlesztése, valamint a „szennyező fizet” elven és az elővigyázatosság elvein alapuló hosszú távú jogi és pénzügyi rendszer kidolgozása.
	ba) biztonsági technikák és technológiák
	bb) a nukleáris energiával kapcsolatos politikai döntéshozatali folyamathoz nyújtott tudományos és technikai támogatás, alkalmazkodva ugyanakkor a változó politikai igényekhez.
A másik programnak a Közös Kutatóközpont nukleáris energia területén folytatott tevékenységeit fedi le.	A programnak a Közös Kutatóközpont nukleáris energia területén folytatott tevékenységeit fedi le.
Indokolás
The FP7-Euratom should focus only on radiation protection, radioactive waste management and decommissioning, safeguards techniques and technologies and scientific and technical support to the policy making process. The development of the new reactor systems, if any, should be funded by the nuclear utilities themselves. Since there is overlapping between Community and JRC research it this field of competence, the amendment suggests to establish one specific programme to be shared with the JRC instead of two programmes.
Módosítás:5 2. cikk (2) bekezdés ba) pont (új)
	ba) sugárvédelem a biztonság kultúrájának és az ehhez kapcsolódó kutatásnak az ösztönzése céljából a sugárzás ipari és gyógyászati felhasználásával járó kockázatok megfelelő értékelésének biztosítása érdekében.
Indokolás
Research should not generally be promotional in nature, and promoting nuclear fission technology as such is therefore rejected. The utmost importance must be attached to a suitable focus in the field of radiation protection, and consequently a specific approach should be introduced with its own budget .
Módosítás: 6 3. cikk (1) bekezdés
(1) A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott legnagyobb teljes összeg 3092 millió euro. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):	(1) A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott legnagyobb teljes összeg 310 millió euro. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):
(a) Kutatások a fúziós energia területén 2159	a) sugárvédelem – 155
(b) Atommaghasadás és sugárvédelem 394	b) radioaktív hulladék 65
(c) A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei 539	c) biztonsági technikák és technológiák 45
	ca) tudományos és műszaki támogatás 45
Indokolás
Public money should be invested where R &D is the most appropriate. Radiation protection should therefore receive the bulk of the FP-7 Euratom. The changes of categories to be covered by the FP7 are explained in Amendment 4 above.
Módosítás: 7 I. melléklet, cím
TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, TÉMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK	A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONTTAL KÖZLENDŐ TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, TÉMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK
Indokolás
Same justification as Amendment 4.
Módosítás: 8 I. melléklet, Bevezetés
BEVEZETÉS	törölve
A hetedik kutatási keretprogram két fő részre tagolódik: a fúziós energiára irányuló kutatásra, valamint az atommaghasadásra és sugárvédelemre vonatkozó „közvetett” cselekvésekre és a Közös Kutatóközpont „közvetlen” kutatási tevékenységeire.
A fúziós energiára irányuló Kutatás
Célkitűzés Megteremteni az ITER-tervhez szükséges tudásalapot és megvalósítani az ITER-t, amely jelentős lépés a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművek reaktorprototípusainak létrehozása felé.
Indoklás Európának az energiaellátása komoly gondokat jelent rövid, közép- és hosszú távon egyaránt. Szükség van nevezetesen az ellátás biztonsága, az éghajlatváltozás és fenntartatható fejlődés kérdésének megválaszolására, miközben biztosítani kell, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés ne legyen veszélyben.
A fúziós energia nagyban hozzájárulhat az EU fenntartható és biztonságos ellátásának megvalósításához néhány évtizeden belül. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható és környezetbarát energiaforrást jelentene. A fúziós energiára irányuló, a tagállamok és társult harmadik országok fúziós energiára vonatkozó összes tevékenységét felölelő európai kutatás hosszú távú célja az e követelményeknek eleget tevő és gazdaságilag életképes reaktorprototípusok közös létrehozása.
A hosszú távú célok eléréséhez kidolgozott stratégia első prioritásként az ITER (jelentős kísérleti létesítmény, amely a fúziós energiatermelés megvalósíthatóságát hivatott igazolni) megépítését, majd a DEMO, egy „demonstrációs” fúziós erőmű megépítését tartalmazza. Ezt a stratégiát egy dinamikus, az ITER-t támogató és a DEMO-hoz szükséges fúziós alapanyagok, technológiák és fúziós fizika kifejlesztésére irányuló kutatási és fejlesztési program kíséri. E programban az európai ipar, a fúziós energia területén végzett tevékenységek vonatkozásában társult országok és harmadik országok, nevezetesen az ITER-megállapodás felei vesznek részt.
Tevékenységek Az ITER megvalósítása
Az ITER (mint nemzetközi kutatási infrastruktúra) közös megvalósításának tevékenységeit foglalja magában, nevezetesen a telephely előkészítését, az ITER-szervezet és az ITER-rel foglalkozó európai közös vállalkozás létrehozását, igazgatást és munkaerő-felvételt, általános és ügyintézési támogatást, felszerelések és berendezések felépítését és a projekt építés közbeni támogatását.
K+F az ITER előkészítési műveleteiben
Egy célzott, a fizika és technológia területére összpontosító program fogja a fúziós program létesítményeit és forrásait (beleértve a JET-et is) hasznosítani. Ez a program értékeli az ITER alaptechnológiáit, megszilárdítja az ITER-projekt döntéseit és kísérleti és elméleti tevékenységek segítségével előkészíti az ITER működését.
Technológiai tevékenységek a DEMO előkészítésében
E tevékenységek a fúziós anyagok és a fúzió lényeges technológiáinak kifejlesztését és a DEMO-hoz szükséges anyag minősítését végző nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF: International Fusion Materials Irradiation Facility) építését előkészítő szakosodott projektcsapat felállítását tartalmazzák. Magukban foglalják az anyagok besugárzásvizsgálatát és modellezését, a DEMO tervezési tanulmányait, és a fúziós energia biztonsági, környezeti és társadalmi-gazdasági vonatkozásainak tanulmányozását.
Hosszú távú K+F tevékenységek
Ezek a tevékenységek a mágneses plazmaösszetartás javított, a fúziós erőművek számára potenciális előnyöket nyújtó (a Wendelstein 7-AS sztellarátor építésének befejezésére összpontosító) koncepciójának továbbfejlesztésére, a fúziós plazma viselkedésének mélyreható megértését célzó elméletre és modellezésre és a tehetetlenségi összetartás területén folyó tagállami civil kutatási tevékenységek folyamatos kapcsolattartás keretei közti koordinálására terjednek ki.
Emberi erőforrás, oktatás és képzés
Az ITER rövid és középtávú igényeire és a fúziós energia további fejlesztésére tekintettel folytatják a számban, képességi területek, valamint a magas képzettségi és tapasztalati szint szempontjából megfelelő munkaerő biztosítását célzó kezdeményezéseket.
Infrastruktúrák
A fúziós energiára irányuló ITER nemzetközi kutató berendezés építése az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrák részét képezi.
Indokolás
Same justification as Amendment 2.
Módosítás: 9 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, cím
Atommaghasadás és sugárvédelem	A nukleáris sugárzás elleni védelem
Indokolás
The nuclear sector has been in commercial operation of over fifty years and thus it cannot be described as an infant technology. Furthermore, the nuclear utilities in Europe generate tens of billions of Euro in revenue each year. The development of the new reactor systems, if any, should therefore be funded only by the nuclear utilities themselves.
In all uses of radiation, throughout industry and medicine alike, the overriding principle must be the protection of man and the environment that is why the focus of the FP7 should concentrate mainly on radiation protection.
Módosítás: 10 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, célkitűzés
Szilárd tudományos és műszaki alapok megteremtése a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó gyakorlati fejlődés felgyorsítása érdekében, a nukleáris energia biztonságosabb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképes kiaknázásának ösztönzése és az ember és környezet ionizáló sugárzás elleni védelme erős és társadalmilag elfogadott rendszerének biztosítása.	Szilárd tudományos és műszaki alapok megteremtése a radioaktív hulladékok és a használt fűtőanyag biztonságos kezelésére vonatkozó gyakorlati fejlődés felgyorsítása érdekében „a szennyező fizet” és az elővigyázatosság elve alapján, és az ember és környezet múltbeli, jelenlegi és jövőbeli ionizáló sugárzás elleni védelme erős és társadalmilag elfogadott rendszerének biztosítása.
Indokolás
Same justification as Amendment 9.
Módosítás: 11 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, indoklás, 1. és 2. bekezdés
Az atomerőművek termelik jelenleg az EU-ban a fogyasztott energia egyharmadát, és a nukleáris energia a jelenleg rendelkezésre álló legjelentősebb szénkibocsátás-mentes villamosenergia-forrás. Az európai nukleáris ágazatot egészében véve a csúcstechnológia jellemzi, és magas képesítésű munkahelyet teremt több ezer ember számára. Belső és megbízható energiaforrásként a nukleáris energia hozzájárul az EU energiaellátásának függetlenségéhez és biztonságához, a még fejlettebb nukleáris technológia pedig jelentős javulást ígér a hatékonyság és az erőforrás-használat terén, a jelenlegi technológiákhoz képest még magasabb biztonsági szint biztosítása és kevesebb hulladék termelése mellett.	A Franciaország által világviszonylatban képzett kivétel ellenére az atomerőművek jelenleg az EU-ban fogyasztott energia kevesebb mint egyharmadát termelik, és a nukleáris energia csupán kevés tagállamban számít a jelenleg rendelkezésre álló legjelentősebb szénkibocsátás-mentes villamosenergia-forrásnak. Az atomenergia azonban az EU elsődleges fogyasztásának csupán 15%-át fedezi.
Azonban jelentős aggodalmakat is kelt, amelyek befolyásolják ezen energiaforrásnak a további használatát az EU-ban. A kulcsprobléma a reaktorok működési biztonsága és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék kezelése, amire műszaki szinten folyamatos munkával igyekeznek megoldást találni, azonban politikai és társadalmi hozzájárulásra is szükség van. A radioaktivitás mind ipari, mind gyógyászati célokra való felhasználása során a legfontosabb szempont az ember és a környezet védelme. Az ezennel megcélzott tematikus területek esetében elsődleges fontosságú szempont a biztonság magas szintjének biztosítása. Továbbá világosan kimutatható igények tapasztalhatók a nukeáris tudomány és technika teljes területén a kutatási infrastruktúrák és szakértelem rendelkezésre állása vonatkozásában. Ezenkívül az egyes technikai területeket kulcsfontosságú, több területet érintő kérdések kötik össze, úgymint a nukleáris üzemanyagciklus, az aktinidák kémiája, kockázatelemzés és biztonságértékelés, sőt társadalmi és kormányzati kérdések is.	Jelentős aggodalmak befolyásolják ezen energiaforrás további használatát az EU-ban. A kulcsprobléma a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedésével kapcsolatos veszélyek megnövekedett kockázata, a reaktorok működési biztonsága és a radioaktív – különösen a hosszú élettartamú – hulladék kezelése, amire műszaki szinten folyamatos munkával igyekeznek megoldást találni, azonban politikai és társadalmi hozzájárulásra is szükség van. A radioaktivitás mind ipari, mind gyógyászati célokra való felhasználása során a legfontosabb szempontnak az ember és a környezet védelmének kell lennie. Az ezennel megcélzott tematikus területek esetében elsődleges fontosságú szempont a biztonság magas szintjének biztosítása. Továbbá világosan kimutatható igények tapasztalhatók a nukeáris tudomány és technika teljes területén a kutatási infrastruktúrák és szakértelem rendelkezésre állása vonatkozásában. Ezenkívül az egyes technikai területeket kulcsfontosságú, több területet érintő kérdések kötik össze, úgymint a nukleáris üzemanyagciklus, az aktinidák kémiája, kockázatelemzés és biztonságértékelés, sőt társadalmi és kormányzati kérdések is.
Indokolás
Same justification as Amendment 9.
Módosítás: 12 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, tevékenységek, a radioaktív hulladékok kezelése
A radioaktív hulladékok kezelése	A radioaktív hulladékok, illetve a társadalmi és környezeti hatások kezelése
A kiégett üzemanyag és hosszú élettartamú radioaktív hulladék mélységi tárolásának konkrét kivitelezésére irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységek, és amennyiben szükséges, a technológiákra és a biztonságra vonatkozó demonstrációs tevékenységek és a közös európai álláspont kialakításának alátámasztása a hulladék kezeléséhez és ártalmatlanításához kapcsolódó fontos kérdésekben. A particionálásra és a transzmutációra és/vagy egyéb, az ártalmatlanításra váró hulladék mennyiségének és/vagy veszélyességének csökkentését célzó koncepciókra irányuló kutatás.	A társadalmi, gazdasági, jogi és környezetvédelmi kritériumok kidolgozására törekvő, különböző létező hulladékkezelési gyakorlatok terén végzett kutatás, amely egyértelműen bizonyított állandóságot eredményez a tárolás teljes időtartama során.
Indokolás
Under the laws within each Member State a percentage of which is supposed to be put aside for the disposal of radioactive waste. These funds should eventually contain hundreds of billions of Euro and the contribution that the EU funds make to this process can only be minimal. Therefore, the FP7 must devote its limited amount of public money into the research of common specific criteria of existing nuclear waste management practices leading to unambiguously prove permanence over the lifetime of the storage.
Módosítás: 13 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, tevékenységek, reaktorrendszerek
Reaktorrendszerek	törölve
A létező reaktorrendszerek (beleértve az üzemanyagciklus berendezéseit) további biztonságos működését alátámasztó kutatás, figyelembe véve az új kihívásokat, mint amilyen az élettartam meghosszabbítása és az új, előrehaladott biztonságértékelő módszerek (mind műszaki szempontból, mind az emberi tényező vonatkozásában), és az EU-ban elért magas biztonsági előírások fenntartásával a rövid és középtávon megjelenő reaktorrendszerek képességi és biztonsági szempontból történő értékelését célzó kutatás.
Indokolás
Same justification as Amendment 9.
Módosítás:14 I. melléklet, Atommaghasadás és sugárvédelem, tevékenységek, sugárvédelem
	Célkitűzés
Különösen a kis dózisok kockázatára, a gyógyászati célú felhasználásra és a balesetek kezelésére irányuló kutatás, amely egy erős, kiegyensúlyozott és társadalmilag elfogadott védelmi rendszer tudományos alapját biztosítja; egy olyan védelmi rendszerét, amely nem korlátozza aránytalanul az ionizáló sugárzás hasznos és széleskörű használatát a gyógyászatban és az iparban, beleértve a nukleáris energiatermelést is. A nukleáris és radiológiai terrorizmus veszélyének csökkentésére és ezek hatásának enyhítésére irányuló kutatás.	Az ember és a környezet számára az ionizáló sugárzás hatásaival szemben védelmet nyújtó erős és társadalmilag elfogadható védelmi rendszer biztosítása. Ha a kutatási tevékenységek során a múltban szerzett előnyöket meg kívánják tartani, akkor továbbra is kiemelten kell kezelni a sugárvédelem fejlesztését. A létező erőforrások hálózatba szervezése és európai hozzáadott érték létrehozása a kutatás szereplőinek összefogása révén.
	Indoklás
	A Közösség kiemelkedő biztonsági eredményei fenntartásának biztosítása érdekében továbbra is elővigyázatosságra van szükség. Európa a nukleáris események veszélyére az olyan alapvető fogalmak, mint a dózis és a kockázat megértését, a szabványok és szabályozások szilárd alapokra helyezését és a kellő tudományos háttér megteremtését szolgáló sugárvédelmi kutatásokba történő beruházásokkal válaszolt, hogy mérsékelje a súlyos balesetek következményeit. Az orvostudományban gyors ütemben terjednek az ionizáló sugárzást felhasználó új orvosi technológiák. Folytatni kell a betegek számára megállapított dózisok és a minőségi kritériumok értékelését a kockázat és a haszon közötti egyensúly megtartása érdekében. A sugárvédelemben és az ionizáló sugárzást felhasználó orvosi alkalmazásokban szinte minden eljárás és szabályozás a dózisok értékelésén alapul. Az európai szakértelem megőrzése szempontjából, valamint a szakértelem megfelelő fenntarthatóságának biztosítása érdekében továbbra is fontos a dozimetria területén végzett kutatás mind a belső, mind a külső dozimetria terén. A sugárzás nem célzott hatásainak megfigyelése és a kockázat felmérésére alkalmazott dózis koncepció megfelelőségére irányuló kérdések is kihívást jelentenek a sugárvédelem jelenlegi rendszere számára .
	Tevékenységek
	· A kismértékű és az elhúzódó sugárártalom kockázatainak mennyiségi meghatározása Mind a sugárbiológiában, mind a kis dózisok egészségre gyakorolt hatásainak tekintetében fontos kihívást jelent a sugárzással szemben tanúsított egyéni érzékenység megfigyelése. Az ezen a kutatási területen belül meghatározott konkrét témák a következők: az ionizáló sugárzás által kiváltott korai és késleltetett sejt- és szövetreakció és a rákkeltő és nem rákkeltő hatások kialakulásának a megismerése. A további témák a sugárvédelmi ajánlásokkal közvetlenül kapcsolatos kérdésekre összpontosítanak. Ezekhez a témákhoz más kutatási területekről, így az epidemiológiából, a sugárbiológiából, a dozimetriából és a radioökológiából származó eredményeket is fel kell használni.
	· A sugárzás gyógyászati felhasználása
	Egyes új technikák esetében még nem ismertek sem a betegek számára megállapított dózis értékek sem a képminőség, továbbá értékelésüket nagyszámú betegcsoportra vonatkozóan kell elvégezni. A dózisértékek és a képminőséggel való összefüggésük ismerete szükséges ahhoz, hogy az orvosok megfelelő módon végezhessék el az egyéni kockázat-haszon elemzéseket. Ezek az információk a további epidemiológiai tanulmányok vonatkozásában is szükségesek.
	· Dozimetria
	A tudományos kihívások öt területen határozhatók meg:
	(1) nagy energiájú dozimetria gyógyászati terápiás alkalmazások céljára,
	(2) dozimetria a célzott sugárkezelésben,
	(3) munkahelyi dozimetria és természetes expozíciók (beleértve a kozmikus sugárzást és a radont),
	(4) dozimetria vészhelyzetekben (fontossági sorrend) és
	(5) dozimetria és műszerhasználat. A legtöbb dozimetriai eljárásnál erős korreláció figyelhető meg a különböző alkalmazási területek között. A sugárdozimetria minden területén közös érdeklődés merül fel a dozimetriai mennyiségek és a modern dozimetriai módszerek kérdései iránt.
	· Vészhelyzetkezelés, rehabilitáció és radioökológia
	A meghatározott kihívások a következők:
	(1) az ember és a környezet védelme az ökoszisztémák radioaktív szennyeződésének káros hatásaitól,
	(2) az ökoszisztémák radioaktív szennyeződése hosszú távú következményeinek értékelése a nukleáris hulladék tárolására szolgáló gyűjtőkben elhelyezett, hosszú élettartamú radionuklidok, illetve természetes eredetű radioaktív anyagok (NORM) esetei által, és
	(3) a kulcsfontosságú folyamatokra vonatkozó alapvető ismeretek fejlesztése.“
Indokolás
See Amendment 5.
Módosítás: 15 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, tevékenységek, infrastruktúrák
Infrastruktúrák	törölve
A technikai eredmények, innováció és biztonság magas szintjének fenntartásához szükséges kutatási infrastruktúrák – mint például a kutatóreaktorok, felszín alatti kutatólaboratóriumok, radiobiológiai létesítmények és szövetbankok – rendelkezésre állásának támogatása.
Indokolás
Same justification as Amendment 9.
Módosítás: 16 I. melléklet Atommaghasadás és sugárvédelem, tevékenységek, emberi erőforrás és képzés
A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartása és további fejlesztése a megfelelően képzett kutatók és alkalmazottak rendelkezésre állásának hosszú távú biztosítására a nukleáris ágazatban.	A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartása és további fejlesztése a megfelelően képzett kutatók és alkalmazottak rendelkezésre állásának biztosítására a nukleáris létesítmények leállításának területén.
Indokolás
At the end of 2004, 22 plants have been shut-down over the last 15 years in the EU25 and, in the absence of significant new built, the average age of operating nuclear power plants has been increasing steadily. Research reactors have to be decommissioned as well. It is therefore important to have sufficient researchers and employees in the field of decommissioning nuclear installations, which will become more and more important with time.
Módosítás: 17 I. melléklet A közös kutatóközpont nukleáris tevékenységei, cím
A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT NUKLEÁRIS TEVÉKENYSÉGEI	AZ EU POLITIKAI DÖNTÉSHOZÁSÁNAK ISMERETE
Indokolás
Same justification as Amendment 4.
Módosítás: 18 I. melléklet A közös kutatóközpont nukleáris tevékenységei, célkitűzés
Célkitűzés
Az EU politikai döntéshozatali folyamatához ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatás nyújtása nukleáris területen, a meglévő politikák végrehajtásához és nyomon követéséhez nyújtott támogatás biztosításával, az új szakpolitikai igényekre való rugalmas reagálás mellett.	Az EU politikai döntéshozatali folyamatához ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatás nyújtása nukleáris területen, a változó politikai igényekhez való alkalmazkodás mellett.
Indokolás
The whole concept of this amendment is to provide the knowledge for the EU policy makers towards the future, i.e. towards an intelligent energy economy based on energy conservation measures, energy efficiency and renewables.
Módosítás: 19 I. melléklet A közös kutatóközpont nukleáris tevékenységei, indoklás
Indoklás	törölve
A Közös Kutatóközpont támogatja az európai energiaellátási stratégia célkitűzéseit, nevezetesen a kiotói célkitűzések elérésének elősegítése érdekében. Az EU elismert szakértelemmel rendelkezik a nukleáris technológia számos területén, ami az e területen elért múltbeli eredményeken alapul. A KKK hasznossága az EU-politikák támogatásában és hozzájárulása a nukleáris kutatás új irányvonalaihoz az általa képviselt tudományos szakértelemnek és a nemzetközi tudományos közösségbe való integrálódásának köszönhető. Egyrészt a KKK hozzáértő munkaerővel és csúcstechnikai berendezésekkel rendelkezik elismert tudományos/műszaki munka végzéséhez; másrészt támogatja az EU politikáját az alapszakképzettség és -szakértelem jövőbeni fenntartásában fiatal tudósok képzése és mobilitásuk elősegítése által. Új igény merült fel nevezetesen a külkapcsolatok és a biztonsághoz kapcsolódó politikák területén. Ezekben az esetekben belső és biztos információra/elemzésre/rendszerekre van szükség, amelyeket nem mindig lehet a piacon beszerezni.
A KKK nukleáris tevékenységeinek célja a K+F-követelmények kielégítése mind a Bizottság, mind a tagállamok támogatása érdekében. E program célja az, hogy megfelelő tudást fejlesszen ki és gyűjtsön össze annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a nukleáris energiatermelésről, ennek biztonságáról és megbízhatóságáról, fenntarthatóságáról és ellenőrzéséről, veszélyeiről és kihívásairól folyó vitához, beleértve az innovatív/jövőbeni reaktorrendszereket.
Indokolás
Same justification as Amendment 4.
Módosítás: 20 I. melléklet A közös kutatóközpont nukleáris tevékenységei, tevékenységek
Tevékenységek	törölve
A KKK-tevékenységek a következőkre összpontosítanak:
A nukleáris hulladékok kezelése és környezeti hatás, a nukleáris üzemanyag folyamatainak megértése az energia termelésétől a hulladéktárolásig, és a nagy aktivitású hulladékok kezelésére konkrét megoldások kidolgozása a két fő lehetőség mentén (közvetlen tárolás vagy particionálás és transzmutáció);
Nukleáris biztonság: a létező és az új üzemanyagciklusokra és mind a nyugati, mind az orosz reaktortípusok reaktorbiztonságára, valamint az új reaktortervekre irányuló kutatás. Ezenkívül a KKK hozzájárul a IV. Generációs Nemzetközi Fórum (Generation IV International Forum) munkájához és koordinálja az európai részvételt ezen K+F kezdeményezésben, amelyben a világ legjobb kutatási szervezetei vesznek részt.
Indokolás
Same justification as Amendment 4.
Módosítás: 21 II. melléklet Finanszírozási rendszerek 1. Finanszírozási rendszerek a fúziós energia területén
1. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK A FÚZIÓS ENERGIA TERÜLETÉN	törölve
A fúziós energiára irányuló kutatási tevékenységek sajátos jellege különleges rendelkezések végrehajtását teszi szükségessé. A pénzügyi támogatást a következő dokumentumokban megállapított eljárások alapján végrehajtott tevékenységekre nyújtják:
1.1. A Bizottság és a tagállamok, vagy teljes jogú társult tagként részt vevő harmadik államok, vagy a tagállamok vagy teljes jogú társult tagként részt vevő harmadik államok jogalanyai közötti társulási szerződések, amelyek a Szerződés 10. cikke értelmében az EU fúziós energiára irányuló kutatási programja egy részének végrehajtásáról rendelkeznek.
1.2. Az Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás (EFDA), a Bizottság és a tagállamokban és a társult államokban lévő – vagy azok nevében eljáró – szervezetek között létrejött többoldalú megállapodás, amely többek között a társult szervezetekben vagy az iparban a fúziós technológia, a JET-létesítmények használata és a nemzetközi együttműködéshez való európai hozzájárulás területén folytatott további kutatásokhoz biztosít keretet;
1.3. Az ITER-rel foglalkozó európai közös vállalkozás, a Szerződés II. címe 5. fejezetének 45–51. cikkeinek rendelkezései alapján;
1.4. A fúziós energiára irányuló kutatási tevékenységekre vonatkozó, az Euratom és a harmadik országok közötti nemzetközi megállapodások, különösen az ITER-megállapodás;
1.5. Bármely más többoldalú megállapodás, amely a Közösség és a társult szervezetek között jött létre, különösen a személyzet mobilitásáról szóló megállapodás;
1.6. Költségmegosztáson alapuló cselekvések a fúziós energiára irányuló kutatás előmozdításához vagy az ahhoz való hozzájáruláshoz a tagállamok vagy az Euratom-keretprogramhoz társult, társulási szerződéses kapcsolatban nem álló államok körében.
A fenti tevékenységeken kívül a humán erőforrások, tudományos ösztöndíjak előmozdítását és fejlesztését célzó cselekvések, integrált infrastruktúrához kapcsolódó kezdeményezések, valamint egyedi támogatási cselekvések valósíthatók meg, különösen a fúziósenergia-kutatás koordinálásához, az e tevékenységeket támogató felmérések végzéséhez, kiadványok, információcsere és képzés támogatásához a technológiaátadás előmozdítása érdekében.
Indokolás
Same justification as Amendment 2.
Módosítás: 22 II. melléklet Finanszírozási rendszerek 2. Finanszírozási rendszerek más területeken
2. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK MÁS TERÜLETEKEN	1. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK
Az Euratom-keretprogramhoz tartozó, a fúziós energia területén kívül egyéb területeken megvalósuló tevékenységeinek támogatása finanszírozási rendszerek sorozatán keresztül valósul meg. E rendszerek felhasználása vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel kombinációban történik, az e keretprogram során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.	Az Euratom-keretprogramhoz tartozó, a fúziós energia területén kívül egyéb területeken megvalósuló tevékenységeinek támogatása finanszírozási rendszerek sorozatán keresztül valósul meg. E rendszerek felhasználása vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel kombinációban történik, az e keretprogram során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.
Indokolás
Since fusion will not be funded by EU public money.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
Hivatkozások	COM(2005)0119 – C6‑0112/2005 – 2005/0044(CNS)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ENVI 10.5.2005
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Satu Hassi 24.5.2005
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	21.11.2005	22.2.2006		23.2.2006
Elfogadás dátuma	23.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		33 20 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Georgs Andrejevs, Liam Aylward, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frederika Brepoels, Hiltrud Breyer, Dorette Corbey, Avril Doyle, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Mary Honeyball, Caroline Jackson, Christa Klaß, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Peter Liese, Riitta Myller, Dimitrios Papadimoulis, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Karin Scheele, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Jonas Sjöstedt, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi and Anja Weisgerber.
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alfonso Andria, Giovanni Berlinguer, Milan Gaľa, Ambroise Guellec, Kartika Tamara Liotard, Miroslav Mikolášik and Andres Tarand.
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)	Simon Busuttil, Giusto Catania, Jorgo Chatzimarkakis, Joel Hasse Ferreira, Anna Hedh, Luis Herrero-Tejedor, Elisabeth Jeggle, Ljudmila Novak, José Ribeiro e Castro, Willem Schuth, Konrad Szymański, Henri Weber and Anna Záborská.
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
Hivatkozások	COM(2005)0119 – C6 0112/2005 – 2005/0044(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	25.4.2005
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ITRE 10.5.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	BUDG 10.5.2005	ENVI 10.5.2005
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Jerzy Buzek 25.5.2005
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	13.7.2005	12.9.2005		4.10.2005		11.10.2005	29.11.2005
	16.1.2006	25.1.2006		19.4.2006		29.4.2006	4.5.2006
Az elfogadás dátuma	30.5.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		33 4 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	John Attard-Montalto, Jan Březina, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Joan Calabuig Rull, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Den Dover, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Vincenzo Lavarra, Reino Paasilinna, Umberto Pirilli, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	María del Pilar Ayuso González, Avril Doyle, Edit Herczog, Peter Liese, Lambert van Nistelrooij, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Vittorio Prodi, John Purvis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) ( 178. cikk (2) bekezdése szerint)	Hiltrud Breyer (Claude Turmes)
Benyújtás dátuma	1.6.2006
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...