JELENTÉS a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások (új, ellenőrzött szabályozási eljárás) megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat együttes nyilatkozat formájában létrejött intézményközi megállapodás megkötéséről
3.7.2006 - (10126/1/2006 – C6-0208/2006 – 2006/2152(ACI))
Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Richard Corbett
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat együttes nyilatkozat formájában létrejött intézményközi megállapodás megkötéséről
(10126/1/2006 – C6-0208/2006 – 2006/2152(ACI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen 202. cikke harmadik francia bekezdésére,
– tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozatra[1],
– tekintettel a Bizottságnak az 1999/468/EK határozat módosítására irányuló tanácsi határozatra irányuló javaslatára[2] (COM(2002)0719),
– tekintettel Prodi úrnak, a Bizottság elnökének az Európai Parlament előtt 2002. február 5-én tett nyilatkozatára („Prodi-nyilatkozat”),
– tekintettel 2003. szeptember 2-i álláspontjára[3],
– tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2004)0324)[4],
– tekintettel a Tanács tervezetére (10126/1/2006– C6-0208/2006)[5],
– tekintettel a közös nyilatkozattervezetre,
– tekintettel eljárási szabályzata 120. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6‑0237/2006),
Mivel
A. a Tanács és a Bizottság múlt ősszel megállapodtak abban, hogy módosított bizottsági javaslat alapján tárgyalásokat kezdenek a komitológiai eljárásokra vonatkozó reformok folytatásának lehetőségeiről,
B. az Elnökök Értekezlete 2005. november 10-én úgy határozott, megkezdi a komitológiai eljárásokra vonatkozó párbeszédet a Tanáccsal és a Bizottsággal, és e célból megbízta az Elnökök Értekezlete elnökét és a felelős bizottság előadóját, amely megbízatást 2006. január 19-én megújítottak,
C. ezek a tárgyalások egy új eljárás tervezetéhez és az eljárásra vonatkozó határozattal kapcsolatos nyilatkozattervezetekhez vezettek,
D. az új eljárás egy új, „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárást” vezet be az 1999-es komitológiáról szóló határozatba, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet arra, hogy felülvizsgáljon, vagy elutasítson olyan „kvázi jogalkotási” intézkedéseket, amelyek az együttdöntési eljárás során egyenlő mértékben elfogadott eszközök végrehajtására irányulnak,
E. az összes kormány- és államfő által aláírt Alkotmányszerződés felhatalmazza a Parlamentet, hogy visszavonhassa a hatáskörök átruházását (I-36. cikk); az új szabályozási eljárás végső, átvizsgált kompromisszumos szövege nem biztosít ilyen jogot a Parlament számára; a hatáskörök átruházása visszavonásának joga ezért továbbra is az Európai Parlament egyik legfontosabb követelése, amelyet az Alkotmányszerződés segítségével lehet biztosítani,
F. a határozatot az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata, a Bizottságnak a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozata, valamint a Bizottságnak az új eljárás végrehajtását és alkalmazását illető nyilatkozatai kísérik majd,
G. ezek a nyilatkozatok a három intézmény által a tárgyalások során felvetett fontos szempontokat tükrözik, amelyek nélkül nem lehetett volna megállapodásra jutni az új eljárással kapcsolatban, és amelyek nélkül nem lett volna biztosítható a gyakorlati hatás elérése.
1. jóváhagyja a mellékelt megállapodás megkötését és mellékletként csatolja eljárási szabályzatához;
2. tudomásul veszi a Bizottság átláthatósági intézkedéseiről szóló, a közös nyilatkozattal kapcsolatban tett nyilatkozatát,
2. tudomásul veszi a Bizottságnak a nyelvi rendszerről és a felülvizsgálati időszak és a hatályos jogi aktusok összehangolásának kezdetéről szóló nyilatkozatait;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot tájékoztatás céljából a Tanácsnak, és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS
1. Bevezetés
Mint az közismert, a probléma abban gyökerezik, hogy az 1960-as és 1970-es években olyan rendszer alakult ki a Bizottság végrehajtási hatáskörökkel való felruházására, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy (tisztviselői szintű) nemzeti képviselőkből álló bizottsággal közösen járjon el. Ezek a bizottságok, az olyan esetek kivételével, ahol csupán tanácsadó szerepük van, blokkolhatják a végrehajtási intézkedésekről szóló bizottsági határozatokat és az ügyeket visszautalhatják a Tanácshoz.
A Parlament kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy ez a jog egyetlen bizottságot illet meg, nem pedig a Parlamentet, és hogy a blokkolt határozat visszautalása a Tanácshoz a Parlament részvétele nélkül történik meg.
1993-ban az új együttdöntési eljárás értelmében a jogalkotási hatáskör (szinte) egyenlő mértékben került a Parlamenthez és a Tanácshoz. A Parlament úgy vélte, hogy az együttdöntési eljárás keretében született jogi aktusok, amelyekbe a Tanács és a Parlament közösen javasolhat végrehajtási intézkedéseket, maguk után vonják, hogy mind a két intézménynek részt kell vennie a delegált hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások meghatározásában, és hogy egyenlő jogokkal kell rendelkezniük a felelevenítés vagy visszahívás tekintetében. A Tanács azonban azzal érvelt, hogy az EK-Szerződés 202. cikke változatlan maradt, amely szerint (egyedül) a Tanács határozza meg a végrehajtási hatáskörök rendszerét.
A Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményét tekintve a Parlament számára az a legfontosabb előrelépés, hogy lehetővé vált számára azon „kvázi jogalkotási” végrehajtási intézkedések elfogadásának megakadályozása, amelyekkel nem ért egyet. Amennyiben így tesz, a Bizottság új javaslatot tehet, vagy jogszabály-tervezet terjeszthet elő.
2. A „csomaghoz" vezető út
Az előterjesztett anyagok – az új, „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás” kompromisszumos szövege és a hozzá benyújtott nyilatkozattervezetek (egy, amelyet a három intézmény közösen, egy pedig, amelyet a Bizottság készít el) – annak a négyéves eljárásnak az eredményei, amelyet a komitológiáról szóló 199-es tanácsi határozat módosítására irányuló bizottsági javaslat[1] indított el.
A Bizottság joggal emlékeztetett arra, hogy a Szerződés szövege nem tesz különbséget a jogalkotási hatáskör delegálása és a végrehajtói hatáskör gyakorlása között, és hogy a hatáskörök delegálása új rendszerének létrehozása érdekében korábban már javasolta az Európai Konventnek a Szerződés 202. cikkének módosítását a „jogalkotási hatáskör delegálása” fogalom bevezetésével.
Egyidejűleg elismerte, hogy viszonylag hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Szerződés ezzel kapcsolatos bármiféle új rendelkezése hatályba lépjen, és hogy a Tanács komitológiáról szóló 1999-es határozatát haladéktalanul módosítani kell, mivel nem veszi figyelembe, hogy az együttdöntési eljárás alá eső kérdésekben a jogalkotói feladatot két intézmény látja el, az Európai Parlament és a Tanács.
A Bizottság ezért új szabályozási eljárásra tett javaslatot, amely felruházza a Parlamentet és a Tanácsot azzal a joggal, hogy tiltakozást nyújtson be a komitológiai intézkedéstervezetek ellen, bár ezek kizárólag olyan „végrehajtási intézkedésekre korlátozódtak, amelyek célja az alapot képező jogi aktus lényegi vonatkozásai széleskörű végrehajtása vagy bizonyos vonatkozásai elfogadása”[2]. Ez a jog már nem korlátozódott azokra az esetekre, amikor a Bizottság állítólag túllépte végrehajtási hatáskörét, mint például a Parlament „betekintési joga” esetében a jelenlegi rendszer alatt. A javaslatot úgy mutatták be mint „átmeneti intézkedést a jelenlegi rendszer kezdeti reformja tekintetében, amelyet az új Szerződésben a hatáskörök delegálásának új rendszere követ majd, és amely a lehető legjobban kihasználja a jelenlegi Szerződés által biztosított és tovább nem feszíthető jogi kereteket”[3].
A Bizottság ezzel lényegében arra utalt, hogy amikor „végrehajtói hatáskört” ruháznak a Bizottságra, akkor a Bizottságé az „utolsó szó” még akkor is, ha a Parlament vagy a Tanács tiltakozást nyújt be. Ezt fejezte ki az a megfogalmazás, mely szerint „a Bizottság vagy visszavonja tervezetét... vagy elfogadja a javasolt intézkedést az ellenvetések esetleges figyelembe vételével módosítva a tervezetet”[4].
A Parlament elviekben „a komitológia réges régi problémája lehetséges végleges megoldása irányában tett fontos lépésként”[5] üdvözölte a javaslatot, de megpróbálta elvetni az „esetleges” jelzőt. A Bizottság elutasította ezt a kérést, az ügyet visszautalták a bizottsághoz, és Corbett előadó intenzív tárgyalások során fontos változtatásokat eszközölt a javaslatban. Az idő azonban nem kedvezett annak, hogy áttörést érjenek el azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az ellenvetések ellenére a Bizottság fenntarthatja-e intézkedéseit. A Bizottság módosított javaslatában belegyezett, hogy figyelembe veszi a Parlament és a Tanács álláspontját, és kötelezettséget vállalt arra, hogy „tájékoztatja a jogalkotót arról, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni és milyen indokok alapján”[6]. Ez, ahogy az előadó kifejezte, „nem ideális, de megfelelő ahhoz, hogy átsegítsen minket az új alkotmány hatályba lépését megelőző időszakon”[7].
Telt az idő, ám a Tanács nem lépett előre a Bizottság javaslata tekintetében egészen addig, amíg a kérdés a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra ruházó záradékok életbe lépésével ismét vita tárgyává nem vált, és a Parlament a delegálást időben korlátozó, úgy nevezett „megszüntetési záradékokat" nem kezdett el bevezetni különösen a pénzügyi piaci ágazatban.[8] A Bizottság beleegyezett abba, hogy nem keres ad hoc megoldásokat az egyes jogalkotási javaslatok esetében.
Ebben a helyzetben a valódi intézményközi megközelítés kínálkozott célravezetőnek. A Parlament 2005. november 10-én úgy határozott, hogy tárgyalásokat kezd a komitológiai eljárások politikai és igazgatási vetületeiről, valamint hogy az előzetes tárgyalásokat Daul úrnak, az Elnökök Értekezlete elnökének, és Corbett úrnak mint az Alkotmányügyi Bizottság tagjának közösen kell lebonyolítania.[9] Az erre vonatkozó megbízást 2006. január 19-én meghosszabbították. Előadója 2006. január 23-i és azt követő ülésein tájékoztatta az Alkotmányügyi Bizottságot a tárgyalások előrehaladásáról és várható kimeneteléről. Eközben a Parlament a költségvetési hatóság egyik ágaként egyre komolyabb nyomást gyakorolt a tárgyalásokra azzal, hogy visszatartotta a komitológiai bizottságok finanszírozását.
3. A „csomag”
Ezek a különleges körülmények és eszközök az igen elkötelezett osztrák elnökség alatt összetett tárgyalásokat eredményeztek, majd június 2-án megállapodás született az előttünk álló csomag.
A Tanács június 13-án felkérte a Parlamentet, hogy véleményezze az új, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás végső kompromisszumos szövegét[10], amelyet a Bizottság által eredetileg javasolt eljárás helyett belefoglalnak majd a jelenlegi komitológiáról szóló határozatba. Ezt a szöveget az eljárási szabályzat 55. cikkének (3) bekezdése értelmében újabb konzultációra az Alkotmányügyi Bizottsághoz utalták. Ezzel egyidejűleg a kompromisszumos szövveggel kapcsolatban két nyilatkozattervezet került benyújtásra, egy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részéről, és egy a Bizottság részéről[11]. A Bizottság továbbá két olyan nyilatkozattervezetet is benyújtott – a nyelvi rendszerről és a hatályos jogi aktusok összehangolásáról –, amely nem volt része a Tanács „csomagjának”.
Az Elnökök Értekezlete Daul és Corbett úr meghallgatása és a Tanáccsal való ismételt konzultációt követően felkérte az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tárgyalások eredményeit a plenáris ülésen benyújtandó ajánlás érdekében.
3.1. Az új, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás
Az új eljárás szövege e jelentés mellékletében található.
A Bizottság eredeti javaslatának megfelelően az eljárás két külön szakaszból áll, egy úgynevezett végrehajtási szakaszból, amikor a Bizottság benyújtja intézkedéstervezeteit a nemzeti hatóságok képviselőinek az illetékes bizottságban, és egy úgynevezett felügyeleti szakasz, amikor a tervezetet benyújtják a Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az eljárás hatóköre meghatározásra került olyan esetekben történő alkalmazásra, ahol az alapvető eszközt együttdöntési eljárással fogadják el és az „alap-jogiaktus olyan általános hatályú intézkedések elfogadásáról rendelkezik, amelyek e jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését, vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is...”.[12]
Egy jogi aktus „alapvető fontosságú elemei” a jogalkotó hatáskörében maradnak és csak a rendes jogalkotási eljárás keretében módosíthatóak.
Ez a „jogalkotási tartalommal” rendelkező „végrehajtási intézkedések” koncepciója, amit már az eredeti bizottsági javaslat is megemlített [13] és amelyekre most gyakran úgy hivatkoznak, mint „kvázi jogalkotási intézkedések”, amely olyan fogalom, amit végül a Tanács is elfogadott.
Az új eljárást az alapot képező jogi aktusban kell megválasztani, valahányszor a kritériumok fennállnak. Ezért ezek kötelező érvényűek a jogalkotóra nézve, és következésképpen jogilag érvényesíthetőek.[14]
Az eljárás felügyeleti szakaszának fő jellemzője az, hogy a jelenlegi komitológiai eljárástól eltérően, a Parlament és a Tanács elvben egyenjogúak, azzal a csekély különbséggel, amikor a bizottság nem ért egyet a Bizottság által előirányzott intézkedésekkel.[15] Ez a különbség nem logikus, de a gyakorlatban nem is lényeges.
Az eredeti javaslattól eltérő az, hogy a Parlament és a Tanács esetleges ellenvetéseit meg kell indokolni korlátozott számú indokra való hivatkozással.[16] Ezen indokok létjogosultsága nem túl világos, de annyira széles körűen kerültek megfogalmazásra, hogy a gyakorlatban nem korlátozzák az ellenvetéshez való jog gyakorlását. Az már egy másik kérdés, hogy ez a „jobb jogalkotás” jó példája-e.
Az új eljárás valódi és majdnem forradalmi vívmánya az a tény, hogy megszüntetett egy dogmát, amely szerint a jelenlegi Szerződés értelmében, amikor végrehajtási hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, ezt a jogalkotó beavatkozása nélkül kell gyakorolnia, és a Szerződés 202. cikke nem tesz ennél többet lehetővé.[17]
Az új eljárás jó példa az intézményes rendszer fejlődésére az Unió irányításának javítása érdekében tett szerződésmódosítás nélkül. Bölcs alkalmazása mindhárom intézmény hasznára fog válni, és erősíteni fogja a döntéshozatal demokratikus jellegét.
3.2 A csatolt nyilatkozatok
A nyilatkozattervezetek szövege e jelentés mellékletében található.
Nem szükségeltetnek magyarázatot, de a tárgyalásokhoz nyújtott fontos hozzájárulásokat tükrözik: a Tanács érdekeltsége, hogy a 3. pontban említett záradékot a jövőben csak kivételes esetekben alkalmazzák, és a Parlament érdekeltsége, hogy a meglévő jogszabályok kiigazításra kerüljenek (4. és 5. pont).
Az első pont vonatkozásában igaz, hogy az új eljárás elegendő garanciát ad a Parlamentnek a delegált hatáskörök ellenőrzésére, így nem lesz szüksége ezekhez a záradékokhoz folyamodnia a delegálás érdekében. Azonban hiba lenne teljes mértékben elvetni a jogalkotó azon, a szerződések által ráruházott vitathatatlan jogát, hogy időkorlátot szabjon meg, ha a körülmények ezt megkívánják.
A második pont esetében elfogadtak egy listát a jelenleg hatályos jogszabályok 25 prioritásáról. A Bizottság 2007 végéig átvizsgálja a többi jogszabályt, és javaslatokat tesz azok kiigazítására.
A Bizottság nyilatkozatai lényegesek az információáramlás javítása érdekében, különösen a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok terén. Azt is világossá teszik, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén meglévő különleges tájékoztatási jogokra vonatkozó „Lámfalussy jogi aktusok” továbbra is fennmaradnak.
A Bizottság kiegészítő nyilatkozatai nagy jelentőséggel bírnak a Parlament és a Tanács rendelkezésére álló ellenőrzési jog gyakorlására fennálló idő szempontjából. A Bizottság felvállalja ezen felül valamennyi, együttdöntési eljárással elfogadott aktus megvizsgálását azzal a céllal, hogy az új eljáráshoz igazítsa azokat, és megfelelő javaslatokat tegyen 2007. vége előtt. Ezzel szemben a Tanács nem vállalt semmilyen kötelezettséget e menetrenddel kapcsolatban.
E nyilatkozatok nélkül az új eljárás nem lett volna megvalósítható, és nem gyakorlati hatása nem lett volna biztosítható. A csomag lényeges elemeit képezik, és az előadó javasolja annak teljes egészében történő elfogadását.
- [1] A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozat módosítására irányuló tanácsi határozat tervezete COM 719, 2002. 12.11.
- [2] A javasolt új eljárás 2a. cikkének b) pontja.
- [3] az Indokolás második oldala
- [4] 5a. cikk (5) bekezdés a Bizottság javaslata szerint; a szerző kiemelése
- [5] Richard Corbett előadó indokolása az illetékes bizottság jelentésében, A5-0128/2003, 2003.4.29.
- [6] vita a plenáris ülésen a második jelentésről (A5-0266/2003), 2003.9.2.
- [7] 5a. cikk (5) bekezdés, ahogy a módosított javaslatban szerepel, COM(2004)324, 2004.4.22.
- [8] A komitológiával kapcsolatos problémák többek között a következő jelentések kapcsán merültek fel: a harmadik, pénzmosással kapcsolatos irányelvről szóló Nassauer-jelentés, a „Külső és belső határok: a határokon közlekedő személyekre vonatkozó szabályokról szóló kódexről” szóló rendeletről készült Cashman-jelentés, az éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kötelező könyvvizsgálatáról szóló Doom-jelentés, és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló Radwan-jelentés.
- [9] Az Elnökök Értekezletének határozata
- [10] a főképviselő/főtitkár SGS6/06990. sz. levele
- [11] 10125/2006, 2006.6.6.
- [12] 2. cikk (2) bekezdés (új)
- [13] az Indokolás harmadik oldala
- [14] „szerint kell elfogadni” az új 2. cikk (2) bekezdésben a jelenlegi 2. cikk megfogalmazása helyett („should be adopted by use of”)
- [15] 5a. cikk (4) bekezdés b) és d) pont
- [16] 5a. cikk (3) bekezdés b) és (4) bekezdés e) pont
- [17] Lásd a Bizottság korábbi álláspontját (2. lábjegyzet)
MELLÉKLET: A tárgyalások eredményeképpen létrejött szövegek („ komitológiai csomag”)
|
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA |
|
Brüsszel, 2006. június 9. (13.06.) (OR. fr) |
|||
|
Intézményközi dokumentumok: 2002/0298 (CNS) |
|
10126/1/06 REV 1
LIMITE
|
|||
|
|
|
INST 89 JUR 243 |
|||
FELJEGYZÉS
|
1) Küldi : |
2) az elnökség |
|
|
3) Címzett: |
4) az elnökség barátai csoport (komitológia) |
|
|
5) Tárgy: |
6) Módosított javaslat — A Tanács határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK határozat módosításáról |
|
A delegációk mellékelten kézhez kapják az új eljárásra vonatkozó végleges kompromisszumos szöveg tervezetének az Állandó Képviselők Bizottsága 2006. június 8-i ülését követő változatát.
MELLÉKLET
A Tanács határozata (…)
a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat módosításáról[1]
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 202. cikke harmadik francia bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára[2],
tekintettel az Európai Parlament véleményére[3],
mivel:
(1) A Tanács elfogadta a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK határozatot; az említett határozat ezen hatáskörök gyakorlására korlátozott számú eljárásról rendelkezik.
(2) Ezt a határozatot módosítani kell, kiegészítendő a végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó új eljárással, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással, amely lehetővé teszi a jogalkotó számára az intézkedések tervezete elfogadásának ellenzését, amennyiben jelzi, hogy az túllépi az ezen alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy nem egyeztethető össze a jogi aktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;
(3) Azon általános hatályú intézkedések esetében, amelyek az EKSz. 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz szükséges folyamodni;
(4) ugyanezen keretben az Európai Parlament számára a bizottságok munkájáról nyújtott tájékoztatást javítani kell,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat az alábbiak szerint módosul:
(1) Az (5) preambulumbekezdés vége a következővel egészül ki: „kivéve az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást”.
(2) A (7) preambulumbekezdés után az alábbi új, (7a) preambulumbekezdéssel egészül ki:
„(7a) Azon általános hatályú intézkedések esetében, amelyek az EKSz. 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz kell folyamodni; ezen eljárásnak lehetővé kell tennie a jogalkotási hatóság két ága számára, hogy az ilyen intézkedések elfogadása előtt előzetes ellenőrzést végezzenek. Egy jogalkotási aktus alapvető fontosságú elemeit kizárólag maga a jogalkotó módosíthatja a Szerződés alapján.”
(3) A (10) preambulumbekezdés helyébe az alábbi preambulumbekezdés lép:
„(10) Ennek a határozatnak a célja harmadszor az, hogy javítsa az Európai Parlament tájékoztatását azáltal, hogy előírja, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a bizottságok munkájáról, hogy a Bizottságnak rendszeresen el kell juttatnia hozzá a bizottságok tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat, és tájékoztatnia kell minden olyan esetben, amikor a Bizottság intézkedéseket vagy a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat terjeszt a Tanács elé; különös figyelmet kell fordítani az Európai Parlamentnek a bizottságok munkájával kapcsolatos tájékoztatására az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament az előírt határidőn belül határozatot hozhasson.”
(4) Az első cikkben az utolsó sor az (5) és (6) szavak között az (5a) szóval egészül ki.
(5) A 2. cikkben:
i. az első albekezdés elejére az „1) A (2) bekezdés sérelme nélkül” kifejezés kerül.
ii. az alábbi (2) bekezdés kerül beillesztésre:
„(2) Amennyiben egy — a Szerződés 251. cikkében foglalt eljárás szerint elfogadott — alap-jogiaktus olyan általános hatályú intézkedések elfogadásáról rendelkezik, amelyek e jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését, vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is, ezen intézkedéseket az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni.”
(6) A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (2) bekezdése a „(2) bekezdés” szavak után az „és (4) bekezdés” szavakkal egészül ki.
(7) A határozat az 5. cikk után az alábbi (5a) cikkel egészül ki:
„5a. cikk
Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot ellenőrzéssel történő szabályozási bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 205. cikkének (2) és (4) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell kialakítani. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.
(3) Amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések összhangban vannak a bizottság véleményével, az alábbi eljárás alkalmazandó:
a) a Bizottság ellenőrzés céljából haladéktalanul benyújtja az intézkedések tervezetét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
b) Képviselőinek többségével az Európai Parlament, vagy minősített többséggel a Tanács ellenezheti az említett tervezet Bizottság általi elfogadását, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések tervezete túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy e tervezet nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás, illetve az arányosság elvét.
c) Ha az előterjesztéstől számított három hónapon belül az Európai Parlament vagy a Tanács ellenzi az intézkedések tervezetét, az intézkedéseket a Bizottság nem fogadja el. Ebben az esetben a Bizottság benyújthatja az intézkedések módosított tervezetét a bizottságnak, vagy — a Szerződés alapján — jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.
d) Ha az említett határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi az intézkedések tervezetét, az intézkedéseket a Bizottság elfogadja.
(4) Amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, az alábbi eljárás alkalmazandó:
a) A Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé és azt egyidejűleg továbbítja az Európai Parlament részére.
b) A Tanács e javaslatról minősített többséggel határoz a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított két hónapon belül.
c) Ha e határidőn belül a Tanács minősített többséggel ellenzi a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket nem fogadják el. Ebben az esetben a Bizottság a Tanácsnak módosított javaslatot nyújthat be vagy a Szerződés alapján jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.
d) Ha a Tanács el kívánja fogadni a javasolt intézkedéseket, azokat haladéktalanul benyújtja az Európai Parlamentnek. Ha a Tanács az említett két hónapon belül nem határoz, a Bizottság az intézkedéseket haladéktalanul benyújtja az Európai Parlamentnek.
e) Képviselőinek többségével az Európai Parlament a javaslat a) pontnak megfelelő továbbításától számított négy hónapon belül ellenezheti a kérdéses intézkedések elfogadását, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy a javasolt intézkedések túllépik az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy ezek az intézkedések nem egyeztethetők össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét.
f) Ha e határidőn belül az Európai Parlament ellenzi a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket nem fogadják el. Ebben az esetben a Bizottság benyújthatja az intézkedések módosított tervezetét a bizottságnak, vagy — a Szerződés alapján — jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.
g) Ha az említett határidőn belül az Európai Parlament nem ellenezte a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket a Tanács, illetve a Bizottság elfogadja.
(5) A (3) és (4) bekezdéstől eltérve egy alap-jogiaktus kivételes esetben és megfelelő indokolással rendelkezhet arról, hogy
a) az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában említett határidőket további egy hónappal meghosszabbítsák, amennyiben az intézkedések összetettsége ezt indokolja; vagy
b) az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában említett határidőket lerövidítsék, amennyiben a hatékonyság érdekében ez indokolt.
(6) Egy alap-jogiaktus — abban a rendkívül sürgős esetben, ha az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó, a (3), (4) és (5) bekezdésben említett határidők nem tarthatók be — rendelkezhet arról, hogy az alábbi eljárást alkalmazzák:
a) Amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések összhangban vannak a bizottság véleményével, a Bizottság elfogadja az intézkedéseket, amelyeket haladéktalanul végrehajtanak. A Bizottság az intézkedéseket haladéktalanul közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.
b) Az említett közléstől számított egy hónapon belül képviselőinek többségével az Európai Parlament, vagy minősített többséggel a Tanács ellenezheti a Bizottság által elfogadott intézkedéseket, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy az intézkedések túllépik az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy az intézkedések nem egyeztethetők össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét.
c) Az Európai Parlament vagy a Tanács ellenzése esetén a Bizottság visszavonja az intézkedéseket. A Bizottság azonban ideiglenesen hatályban tarthatja az intézkedéseket, amennyiben egészségvédelmi, biztonsági vagy környezetvédelmi okok azt indokolják. Ez esetben a Bizottság haladéktalanul benyújtja a bizottságnak az intézkedések módosított tervezetét vagy a Szerződés alapján készült jogalkotási javaslatot. Az átmeneti intézkedések a végleges jogi aktus elfogadásáig hatályban maradnak.”
(7) A 7. cikk (3) bekezdése első mondata az alábbi szöveggel egészül ki:
„az előterjesztési rendszer átláthatóságát és az átadott információnak, valamint az eljárás különböző szakaszainak azonosítását biztosító módon”.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt …., …………..-n.
Annex I
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, valamely soron következő háromoldalú ülés folyamán elfogadandó nyilatkozat
1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság üdvözli a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat[4] módosításáról szóló tanácsi határozat közeljövőben történő elfogadását. Az új, „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” elnevezésű eljárásnak az 1999-es határozatba történő beépítése lehetővé teszi a jogalkotó számára, hogy ellenőrizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtásáról szóló „kvázi jogalkotási” intézkedések elfogadását.
2. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szerződés keretében e határozat horizontális és megfelelő megoldást nyújt az Európai Parlament azon igényére, hogy ellenőrizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtását.
3. A jogalkotó hatóságok előjogainak sérelme nélkül az Európai Parlament és a Tanács elismeri, hogy a megfelelő jogalkotás elvei megkövetelik, hogy a végrehajtási hatásköröket határidő nélkül ruházzák a Bizottságra. Ha azonban meghatározott határidőn kell belül kell kiigazítást végezni, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság szerint egy olyan záradék, amely felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a végrehajtási hatáskörök átruházásával kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálatára vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozóan, erősíthetné a jogalkotó által gyakorolt ellenőrzést.
4. Ez az új eljárás a hatálybalépésétől kezdődően alkalmazandó az együttdöntési eljárás keretében elfogadandó jogi aktusok által előírt kvázi jogalkotási intézkedésekre, beleértve a pénzügyi szolgáltatások területén a jövőben elfogadandó jogi aktusok által előírt kvázi jogalkotási intézkedéseket is („Lámfalussy” jogi aktusok). Ahhoz azonban, hogy az eljárás alkalmazható legyen az együttdöntési eljárás keretében elfogadott, már hatályban lévő jogi aktusokra, azokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani oly módon, hogy az 1999/468/EK határozat 5. cikkében meghatározott szabályozási bizottsági eljárást az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás váltsa fel valamennyi, az alkalmazási körébe tartozó intézkedés esetén.
5. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság sürgősnek ítéli az alábbi jogi aktusok kiigazítását:
a) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az élelmiszereken alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg)
b) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 1993. március 15-i 93/6/EGK tanácsi irányelv átdolgozásáról (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg)
|
Javaslat — Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozásáról |
|
[első olvasat] |
c) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozásáról (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg)
d) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.)
e) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.)
f) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.)
g) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. július 6-i 2005/32/EK irányelve az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 191., 2005.7.22., 29. o.)
h) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. március 9-i 2005/1/EK irányelve a 73/239/EGK, 85/611/EGK, 91/675/EGK, 92/49/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, 98/78/EK, 2000/12/EK, 2001/34/EK, 2002/83/EK és a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.)
i) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.)
j) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.)
k) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.)
l) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.)
m) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.)
n) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.)
o) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) (HL L 96., 2003.4.12., 16. o.)
p) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.)
q) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 37., 2003.2.13., 19. o.)
r) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.)
s) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.)
t) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az alapkezelő társaságok és az egyszerűsített tájékoztató szabályozása tekintetében történő módosításáról (HL L 41., 2002.2.13., 20. o.)
u) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.)
v) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.)
w) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.)
x) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.)
y) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).
E célból a Bizottság jelezte, hogy a lehető leghamarabb benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a fent említett jogi aktusok oly módon történő módosítására vonatkozó javaslatait, hogy azok tartalmazzák az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, és ezáltal hatályon kívül helyezzék e jogi aktusok azon esetleges rendelkezéseit, amelyek időbeli határt szabnak a végrehajtási hatáskörök Bizottságra történő ruházásának. Az Európai Parlament és a Tanács ügyel arra, hogy az említett javaslatokat a lehető leghamarabb elfogadják.
6. A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően (2003/C 321/01) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet a végrehajtási intézkedéseknek a jogalkotásban játszott fontos szerepére. Továbbá úgy vélik, hogy az intézményközi megállapodás azon általános elveit, amelyek a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokkal (1999/C 73/01) kapcsolatosak, mindenképpen alkalmazni kell az új szabályozási eljárás keretében vizsgálattal elfogadott általános hatályú intézkedésekre.
__________________
Annexe II
A Tanács ülésének jegyzőkönyvébe illesztendő nyilatkozatok
A. A Bizottság nyilatkozata (a 7. cikk (3) bekezdése értelmében)
Az 1997/468/EK határozat módosításáról szóló tanácsi határozat 7. cikke (3) bekezdésének teljes mértékű érvényesülése érdekében a Bizottság átláthatósági intézkedéseket fogad el annak biztosítására, hogy az Európai Parlament párhuzamosan tájékoztatást kapjon a bizottságokhoz benyújtott végrehajtási intézkedések tervezeteiről. A hivatal működési előírásainak javítása érdekben a Bizottságnak lehetővé kell tennie az Európai Parlament számára, hogy az csorbítatlanul gyakorolhassa ellenőrzési jogait, különösen az alábbiak segítségével:
– az azonos eljáráshoz tartozó különböző dokumentumok egyértelműbb azonosítása,
– az eljárás aktuális állásának és időkeretének feltüntetése,
– egyértelmű különbségtétel a Parlamenthez és a bizottsági tagokhoz a tájékoztatáshoz való jog alapján egyidőben érkezett intézkedéstervezetek, valamint a bizottsággal való konzultáció után az Európai Parlamenthez továbbított végső jelentéstervezetek között.
A pénzügyi szolgálatok tekintetében a Bizottság a korábbiakhoz hasonlóan biztosítja, hogy a Parlament kapjon rendszeres tájékoztatást a bizottságok munkájáról. A Bizottság
1. biztosítja, hogy a Bizottságnak a bizottságok ülésein elnöklő tisztviselője kérésre minden ülés után tájékoztassa a Parlamentet a bizottságokhoz benyújtott végrehajtási intézkedések tervezeteiről szóló megbeszélésekről,
2. szóban vagy írásban választ ad minden, a bizottságokhoz benyújtott végrehajtási intézkedések tervezeteiről szóló megbeszélésekkel kapcsolatos kérdésre,
3. e célból megerősíti a Bolkestein biztos 2001. október 2-i, a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnökéhez intézett levelének 1–7. pontjaiban tett vállalásokat.
Bizottsági nyilatkozatok (nem szerepelnek a tanácsi csomagban)
Nyelvi szempont
A Bizottság törekedni fog arra, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás keretében tett javaslatai minél hamarabb rendelkezésre álljanak minden hivatalos nyelven. Minden esetben a Bizottság az utolsó nyelvi változat megérkezésétől fogja kezdeni az 5a. cikk (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdés e) pontjában előírt határidőt.
Kiigazítás
A Bizottság vállalja, hogy elvégzi valamennyi, együttdöntési eljárással elfogadott aktus megvizsgálását azzal a céllal, hogy szükség esetén az új eljáráshoz igazítsa azokat. A Bizottság, kezdeményezési jogkörének keretében, a megfelelő javaslatokat a lehető leghamarabb, de mindenesetre 2007. vége előtt megteszi.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat együttes nyilatkozat formájában létrejött intézményközi megállapodás megkötése |
|||||||
|
Eljárás száma |
20126/1/2006 - C6-0208/2006 - 2006/2152(ACI) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
AFCO |
|||||||
|
Előadó(k) |
Richard Corbett 22.2.2006 |
|
||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
|
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
22.6.2006 |
3.7.2006 |
|
|
|
|||
|
Az elfogadás dátuma |
3.7.2006 |
|||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+ - 0 |
10 0 1 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Jens-Peter Bonde, Richard Corbett, Panayiotis Demetriou, Bronisław Geremek, Ignasi Guardans Cambó, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Marie-Line Reynaud, Johannes Voggenhuber |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jules Maaten, Alexander Radwan |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
|
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
3.7.2006 |
|||||||
|
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
|
|||||||