az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0445)(1),
– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 7. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0386/2005),
– tekintettel a eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0333/2006),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban szereplő, tájékoztató jellegű pénzügyi keretnek összhangban kell lennie az új többéves pénzügyi keret 1a. címsorában szereplő plafonnal, és hangsúlyozza, hogy az éves összegről a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 38. pontja szerint az éves költségvetési eljárás keretében döntenek;
3. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 119. cikkének (2) bekezdése alapján;
4. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
5. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1
(2) preambulumbekezdés
(12) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, továbbá meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet és ennek esetleges jövőbeni módosításai, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1074/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.
(12) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, továbbá meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet és ennek esetleges jövőbeni módosításai, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1074/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.
Az ebben a preambulumbekezdésben említett rendeletek alapján visszaszerzett valamennyi pénzeszközt a keretprogram keretében zajló tevékenységek végrehajtására kell fordítani.
Módosítás:2
3. cikk
A keretprogram 3. cikkével összhangban az egyedi program végrehajtásához szükségesnek ítélt összeg 2553 millió EUR, amelyből 15 %a Bizottság igazgatási kiadásait fedezi.
A keretprogram 3. cikkével összhangban az egyedi program végrehajtásához szükségesnek ítélt összeg 2553 millió EUR, amelyből kevesebb, mint 15%a Bizottság igazgatási kiadásait fedezi.
Indokolás
A kutatás és az igazgatás áthelyezése olyan országokba, ahol a költségek alacsonyabbak, azt jelenti, hogy ugyanabból a költségvetésből többet lehet kutatásra és/vagy a kutatási infrastruktúra bővítésére fordítani. Más programok keretében az igazgatási költségekre fordított összeg 6%.
Módosítás:3
3. cikk (1a) bekezdés (új) a táblázat után
A Bizottságnak meg kell tennie minden szükséges lépést annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a finanszírozott tevékenységeket hatékonyan és a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban hajtották-e végre.
Módosítás:4
3. cikk (1b) bekezdés (új)
A program teljes adminisztratív költségeinek – ide értve a végrehajtó ügynökség belső és vezetési költségeit – arányosaknak kell lenniük az adott programban elvégzett feladatokkal és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozatainak tárgyát kell képezniük.
Indokolás
A végrehajtó ügynökség számára elkülönített előirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó ügynökséget létrehozó magatartási kódex, valamint a közösségi programok kezelése terén bizonyos feladatokkal megbízandó végrehajtó ügynökségek alapszabályait létrehozó 58/2003 tanácsi rendelet rendelkezéseinek. Ez biztosítja majd a program akcióinak megfelelő finanszírozását.
Módosítás:5
3. cikk (1c) bekezdés (új)
A költségvetési előirányzatokat hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodás szerint kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a teljesítmény, a hatékonyság és az arányosság elve szerint.
Módosítás:6
4. cikk (1) bekezdés
1. Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani.
1. Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani. A legfontosabb céljuk, hogy biztosítsák az atomenergia biztonságosabb békés célú felhasználását (biztonság), és segítsék megakadályozni a katonai célú rendeltetésellenes felhasználást (védelem).
Indokolás
A legújabb fejleményeket figyelembe véve elengedhetetlen, hogy az atomenergia terén végzett kutatási tevékenységek kiterjedjenek a biztonságra és a védelemre is.
Módosítás: 7
5a. cikk (új)
5a. cikk
A Bizottság előzetes tájékoztatást ad a költségvetési hatóságnak, amikor el kíván térni a kiadásoknak az éves költségvetés megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától.
Indokolás
Ezt az eljárást a Költségvetési Bizottság és az Európai Bizottság közötti 1999. októberi megállapodás eredményeképpen vezették be. Az előadó úgy véli, hogy ezt az eljárást meg kellene őrizni annak érdekében, hogy javuljon az FP7 egyedi programja által nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követése.
Módosítás:8
6. cikk (3) bekezdés
munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálási és a projektek kiválasztási kritériumait. A kritériumok a kiválóságra, a hatásra és a végrehajtásra vonatkoznak, és e keretek között a munkaprogram konkrétabb vagy további követelményeket, súlyozásokat és küszöbértékeket állapíthat meg.
3. A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálási és a projektek kiválasztási kritériumait. A kritériumok a kiválóságra, a fenntarthatósághoz való hozzájárulásra, a hatásra és a végrehajtásra vonatkoznak, és e keretek között a munkaprogram konkrétabb vagy további követelményeket, súlyozásokat és küszöbértékeket állapíthat meg.
Indokolás
A kiválasztott projekteknek tiszteletben kell tartaniuk a fenntarthatóságra vonatkozó kritériumokat és az Unió lisszaboni stratégiájának célkitűzéseit.
Módosítás:9
7. cikk (1a) bekezdés (új)
(1a) A Bizottság értékelő jelentést készít, amely tartalmazza a pénzügyi gazdálkodás hatékonyságának értékelését és a program költségvetési és pénzügyi gazdálkodása hatékonyságának és szabályosságának értékelését.
Módosítás:10
7. cikk (3) bekezdés
Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és tájékoztatást ad a program keretében finanszírozott valamennyi KTF-cselekvésről.
3. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és tájékoztatást ad a program keretében finanszírozott valamennyi KTF-cselekvésről.
Ennek az információnak mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie, és kérésre meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak vagy az európai ombudsmannak.
Indokolás
Helyénvalónak tűnik, hogy az európai ombudsman, a közösségi intézmények megfelelő működésének és politikáik végrehajtásának őre legyen felelős a keretprogram 5. cikke helyes alkalmazásának biztosításáért, az etikai alapelveknek a program keretében végzett valamennyi kutatási tevékenység során történő tiszteletben tartását illetően. Az egyéb említett testületeket a legnagyobb fokú átláthatóság érdekében szintén tájékoztatni kell az egyedi program tevékenységeinek alakulásáról és finanszírozásáról.
Módosítás:11
Melléklet 1. rész bevezetés (1a) bekezdés (új)
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban az EU által tett és folytatandó erőfeszítések sérelme nélkül az atomenergia fontos szerepet játszhat az EU biztonságos és fenntartható energiaellátásának megteremtésében.
Indokolás
E módosítás célja, hogy hangsúlyozza az EU erős elkötelezettségét a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás iránt, amely kombinálható és azt kombinálni is kell a tiszta és biztonságos forrásokból származó energia előállítása érdekében tett erőfeszítésekkel, mint az ITER rendszer keretében magfúzió révén nyerhető energia esetében.
Módosítás:12
Melléklet 1. rész (2) bekezdés
Hosszabb távon a magfúzió gyakorlatilag korlátlan tisztaenergia-ellátásra biztosít lehetőséget, e végső cél elérése érdekében a következő döntő lépés az ITER. Az ITER-projekt megvalósítása ezért az EU jelenlegi stratégiája középpontjában áll, de ehhez szilárd és célzott európai K+F-programot kell társítani az ITER üzemeltetésének előkészítése és olyan technológiák és ismeretek kifejlesztése érdekében, amelyekre a működési szakaszában és azt követően szükség lesz.
Hosszabb távon a magfúzió gyakorlatilag korlátlan tisztaenergia-ellátásra biztosít lehetőséget, e végső cél elérése érdekében a következő fontos lépés az ITER. Az ITER-projekt megvalósítása ezért az EU jelenlegi stratégiája középpontjában áll, de ehhez szilárd és célzott európai K+F-programot kell társítani az ITER üzemeltetésének előkészítése és olyan technológiák és ismeretek kifejlesztése érdekében, amelyekre a működési szakaszában és azt követően szükség lesz.
Módosítás:13
Melléklet 2. rész 2.1. szakasz „Tevékenységek” alcím ii) pont (1) bekezdés bevezető rész
Egy, a fizika és technológia területére összpontosító program célja az ITER-projekt lehetőségeinek megszilárdítása és az ITER működése gyors beindításának előkészítése, jelentősen lecsökkentve az ITER alapvető célkitűzéseinek eléréséhez szükséges időt és költségeket. A program végrehajtása – a társulásokban a JET-létesítmények és egyéb eszközök alkalmazásával – összehangolt kísérleti, elméleti és modellezési tevékenységekkel történik; biztosítja, hogy Európának meglegyen a szükséges befolyása az ITER-projektre, és az üzemeltetés során kiemelkedő szerepet töltsön be. Ez a program a következőket tartalmazza:
Egy, a fizika és technológia területére összpontosító program célja az ITER-projekt lehetőségeinek megszilárdítása és az ITER működése gyors beindításának előkészítése, jelentősen lecsökkentve az ITER alapvető célkitűzéseinek eléréséhez szükséges időt és költségeket. A program végrehajtása – a társulásokban a JET-létesítmények, mágneses összetartó berendezések (tokamakok, stellarátorok és RPF-ek, amelyek már az összes tagállamban léteznek vagy beszerzésük folyamatban van) és egyéb eszközök alkalmazásával – összehangolt kísérleti, elméleti és modellezési tevékenységekkel történik; biztosítja, hogy Európának meglegyen a szükséges befolyása az ITER-projektre, és az üzemeltetés során kiemelkedő szerepet töltsön be. Ez a program a következőket tartalmazza:
Indokolás
Az EU fúziós programja tevékenységeinek meghatározása akkor teljes, ha kifejezetten megemlíti a mágneses összetartó készülékeket (tokamakok, stellarátorok, RPF-ek).
Módosítás:14
Melléklet 2. rész 2.1. szakasz „Tevékenységek” alcím v) pont (3a) francia bekezdés (új)
– az új szabadalmak ösztönzése.
Indokolás
A kutatás és az oktatás emberi erőforrásainak előmozdítása érdekében a szabadalmak számának növekedésére van szükség. Ez – amennyiben bekövetkezik – a program célkitűzéseinek megfelelő végrehajtását fogja tükrözni.
Módosítás:15
Mellékle, 2. rész 2.2. szakasz (1) bekezdés
Közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. A program egészében léteznek azonban több területet érintő, fontos kérdések, és a különböző tevékenységek közötti kölcsönhatásokat megfelelően kell biztosítani. E tekintetben kulcsfontosságúak a képzési tevékenységek és a kutatási infrastruktúrák. A képzési szükségleteknek kulcsfontosságú tényezőnek kell lenniük ezen ágazat valamennyi EU-finanszírozású projektjében, és az infrastruktúrákhoz biztosított támogatással együtt a nukleáris szakértelem kérdéskörének alapvető részét kell képezniük.
Az Unió valamennyi atommaghasadással kapcsolatos kutatási tevékenységénél a biztonságot és a védelmet kell fő szempontnak tekinteni. A cél különösen az, hogy egyrészt biztonságosabbá tegyék a termelő létesítményeket (biztonság), másrészt pedig megakadályozzák azok katonai célú vagy terrorizmus céljára történő rendeltetésellenes felhasználását (védelem). Közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. A program egészében léteznek azonban több területet érintő, fontos kérdések, és a különböző tevékenységek közötti kölcsönhatásokat megfelelően kell biztosítani. E tekintetben kulcsfontosságúak a képzési tevékenységek és a kutatási infrastruktúrák. A képzési szükségleteknek kulcsfontosságú tényezőnek kell lenniük ezen ágazat valamennyi EU-finanszírozású projektjében, és az infrastruktúrákhoz biztosított támogatással együtt a nukleáris szakértelem kérdéskörének alapvető részét kell képezniük.
Indokolás
Két szempontra kell kitérni: először is a létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban a biztonságra, másodszor pedig a rendeltetésellenes felhasználás minden formájának megelőzése érdekében a védelemre.
Módosítás:16
Melléklet 2. rész 2.2. szakasz (1) bekezdés
Közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. A program egészében léteznek azonban több területet érintő, fontos kérdések, és a különböző tevékenységek közötti kölcsönhatásokat megfelelően kell biztosítani. E tekintetben kulcsfontosságúak a képzési tevékenységek és a kutatási infrastruktúrák. A képzési szükségleteknek kulcsfontosságú tényezőnek kell lenniük ezen ágazat valamennyi EU-finanszírozású projektjében, és az infrastruktúrákhoz biztosított támogatással együtt a nukleáris szakértelem kérdéskörének alapvető részét kell képezniük.
Közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. A program egészében léteznek azonban több területet érintő, fontos kérdések, és a különböző tevékenységek közötti kölcsönhatásokat megfelelően kell biztosítani. E tekintetben kulcsfontosságúak a képzési tevékenységek, a tudományos és technológiai információk cseréje és a kutatási infrastruktúrák. A képzési szükségleteknek kulcsfontosságú tényezőnek kell lenniük ezen ágazat valamennyi EU-finanszírozású projektjében, és az infrastruktúrákhoz biztosított támogatással együtt a nukleáris szakértelem kérdéskörének alapvető részét kell képezniük.
Indokolás
A képzési tevékenységeknek együtt kell járniuk a tájékoztatási tevékenységekkel, mindenekelőtt a tudományos és technológiai adatok cseréjével.
Módosítás:17
Melléklet 2. rész 2.2. szakasz ii) pont „Tevékenységek” alcím első francia bekezdés
– Nukleáris létesítmények biztonsága: a jelenlegi és jövőbeli nukleáris létesítmények működésének biztonságára irányuló KTF, különösen az erőművek élettartambecslése és irányítása, a biztonságkultúra, a fejlett biztonságértékelési módszerek, a digitális szimulációs eszközök, műszerek és vezérlés, továbbá a súlyos balesetek megelőzése és enyhítése területén, a tudásmenedzsment optimalizálását és a szakértelem fenntartását célzó kapcsolódó tevékenységekkel együtt.
– Nukleáris létesítmények biztonsága: a jelenlegi és jövőbeli nukleáris létesítmények működésének biztonságára irányuló KTF, különösen az erőművek élettartambecslése és irányítása, a biztonságkultúra (az emberi és a szervezési hiba kockázatának minimálisra csökkentése), a fejlett biztonságértékelési módszerek, a digitális szimulációs eszközök, műszerek és vezérlés, továbbá a súlyos balesetek megelőzése és enyhítése területén, a tudásmenedzsment optimalizálását és a szakértelem fenntartását célzó kapcsolódó tevékenységekkel együtt.
Indokolás
Az emberi hiba kockázatán felül a „szervezeti hibának” nevezett tényezőt hasonlóképpen meg kell említeni, mivel igazolást nyert, hogy a termelési folyamat szervezeti láncában rejlő hiba még a rendkívül megbízható létesítményekben is katasztrofális következményekkel járhat, és balesetekhez vezethet.
Módosítás:18
Melléklet 2. rész 2.2. szakasz iii) pont „Célkitűzések” alcím (2) bekezdés
Ennek a kutatásnak egyik fontos célkitűzése, hogy hozzájáruljon az alacsony és hosszan tartó sugárterhelés kockázatához kapcsolódó vita megoldásához. E tudományos és politikai kérdés megoldása jelentős költséggel és/vagy közegészségügyi hatással járhat a sugárzás orvosi és ipari felhasználása esetében.
Ennek a kutatásnak egyik fontos célkitűzése, hogy hozzájáruljon az alacsony és hosszan tartó sugárterhelés kockázatához kapcsolódó vita megoldásához. E tudományos kérdés megoldása jelentős költséggel és/vagy közegészségügyi hatással járhat a sugárzás orvosi és ipari felhasználása esetében.
Módosítás:19
Melléklet 2. rész 2.2. szakasz v) pont „Célkitűzések” alcím
Az atommaghasadás és a sugárvédelem valamennyi területén a szükséges kiemelkedő szakértelem és humán erőforrás megtartására, és ennek a nukleáris biztonság jelenlegi magas szintjének fenntartására jelentett kihatásaira irányuló figyelemnek köszönhetően a program célkitűzései különböző intézkedéseken keresztül a tudományos képességek és a know-how ágazaton belüli terjesztésének támogatását célozzák. Ezen intézkedések célja a megfelelően képzett kutatók és műszaki szakemberek rendelkezésre állásának garantálása például az EU oktatási intézményei közötti koordináció javításával – annak érdekében, hogy biztosítható legyen a képesítések egyenértékűsége valamennyi tagállamban – vagy a hallgatók és a tudósok képzésének és mobilitásának megkönnyítésével. Csak egy valóban európai megközelítés biztosíthatja a szükséges ösztönzőket és a felsőfokú oktatás és képzés harmonizált szintjét, megkönnyítve ezáltal az új tudósgeneráció mobilitását, és gondoskodva az egyre integráltabbá váló nukleáris ágazatban a jövő tudományos és technológiai kihívásaival szembenéző mérnökök szakmai pályafutását végigkísérő képzési szükségletekről.
Az atommaghasadás és a sugárvédelem valamennyi területén a szükséges kiemelkedő szakértelem és humán erőforrás megtartására, és ennek a nukleáris biztonság jelenlegi magas szintjének fenntartására jelentett kihatásaira irányuló figyelemnek köszönhetően a program célkitűzései különböző intézkedéseken keresztül a tudományos képességek és a know-how ágazaton belüli terjesztésének támogatását célozzák. Ezen intézkedések célja a megfelelően képzett kutatók, és műszaki szakemberek lehető leghamarabbi rendelkezésre állásának garantálása például az EU oktatási intézményei közötti koordináció javításával – annak érdekében, hogy biztosítható legyen a képesítések egyenértékűsége valamennyi tagállamban – vagy a hallgatók és a tudósok képzésének és mobilitásának megkönnyítésével. Csak egy valóban európai megközelítés biztosíthatja a szükséges ösztönzőket és a felsőfokú oktatás és képzés harmonizált szintjét, megkönnyítve ezáltal az új tudósgeneráció mobilitását, és gondoskodva az egyre integráltabbá váló nukleáris ágazatban a jövő tudományos és technológiai kihívásaival szembenéző mérnökök szakmai pályafutását végigkísérő képzési szükségletekről.
Indokolás
A társadalmi-műszaki megközelítés kétség kívül segíteni fogja a nukleáris létesítmények biztonságosabbá tételét. E cél elérése érdekében elengedhetetlen a szükséges szakemberek rendelkezésre állása.
Módosítás:20
Melléklet 2. rész 2.2. szakasz v) pont „Tevékenységek” alcím első francia bekezdés
– Képzés: a nemzeti programok összehangolása és a nukleáris tudomány és technológia általános képzési igényeinek ellátása egy eszközkészlet segítségével – beleértve a versenyképeseket is – a humán erőforrások általános támogatásának részeként valamennyi témakörben. Kiterjed a tanfolyamok és a képzési hálózatok támogatására.
– Képzés: a nemzeti programok összehangolása és a nukleáris tudomány és technológia általános képzési igényeinek ellátása egy eszközkészlet segítségével – beleértve a versenyképeseket is – a humán erőforrások általános támogatásának részeként valamennyi témakörben. Kiterjed a tanfolyamokés a képzési hálózatok támogatására. Ezen felül, illetve az „Emberi erőforrások” egyedi program célkitűzéseit és a szakemberek képzéséhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket figyelembe véve ösztönzést kell nyújtani annak biztosításához, hogy a kiemelkedően tehetséges fiatalok az atomenergia-ipart olyan vonzó területnek tekintsék, amelyen jövőbeli pályájukat folytatni szeretnék.
Indokolás
A legtehetségesebbek jelenleg inkább egyéb szakmai területeket választanak, amelyek a társadalomtól az atommaghasadásnál nagyobb elismerést kapnak. Ez a tendencia kiigazításra szorul, mivel a jó szakemberek hiánya az üzemelés megbízhatatlanságához vezethet, és súlyos biztonsági problémákat okozhat.
Módosítás:21
Melléklet 3a. rész (új)
3a. INFORMÁCIÓTERJESZTÉS
Az atomenergiával kapcsolatos információkat a polgárokkal és azok képviselőivel folytatott információcsere keretében kell terjeszteni, az atomenergia jobb megismerése érdekében zajló, többéves kampányok létrehozásával, amelyek célja viták ösztönzése és a döntéshozatal megkönnyítése. Annak érdekében, hogy a kampányok a lehető leghatékonyabbak legyenek, azokat a társadalomtudományok módszereinek alkalmazásával kell kialakítani.
Indokolás
Annak érdekében, hogy a polgárok jobban megértsék az „Euratom” egyedi program keretében végzett tevékenységeket, azokat széles körben megfelelően ismertetni kell, elmagyarázva az atomenergia fontosságát, és ösztönözve a társadalmi vitát. A módosítás második bekezdése arra törekszik, hogy igen helyesen hangsúlyozza az Unió által a megújuló energiaforrások előmozdítása és fejlesztése terén tett óriási erőfeszítéseket.
Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát a külön programról, amiben a közvetett kutatási tevékenységek két irányvonal mentén szerveződnek:
1. fúziósenergia-kutatás
2. atommaghasadás és sugárvédelem
Iránymutatások a fúziósenergia-kutatáshoz
Az előadó – a hetedik keretprogram főelőadójával egyetértésben – úgy gondolja, hogy az EU-nak a fúziós energia potenciált maximálisan ki kellene használnia, hogy az hosszútávon gyakorlatilag korlátlan, környezetbarát és gazdaságilag versenyképes energiaforrássá váljon, és így nagymértékben hozzájáruljon a fenntartható és biztonságos energiaellátás megvalósításához. E cél érdekében – az előadó szerint –a fúziós energiához vezető gyors utat kellene követni – amihez hozzá tartozna, hogy a tagállamok önként járulnak hozzá a speciális projektek költségvetéséhez – annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, lerövidítsék egy nagyüzemi termelésre alkalmas fúziós erőmű kifejlesztéséhez szükséges időt.
A fúziós energiához vezető úton az egyik első és legfontosabb lépés az ITER. Múlt év júniusában hat aláíró fél (EU, USA, Oroszország, Japán, Kína és Korea) részvételével megszületett a nemzetközi ITER-megállapodás, miután hosszas tárgyalások eredményeként eldőlt, hogy hol épüljön meg a reaktor. A nehézkes tárgyalások során valamennyi európai intézet és EU tagállam – a többi aláíró féllel együtt – komoly elkötelezettséget vállalt mind a programok, mind a költségvetés tekintetében az európai helyszín (Cadarache, Franciaország) támogatására. A közelmúltban az ITRE bizottság számos alkalommal kijelentette, hogy az EU-nak egyértelműen folytatnia kellene az atomreaktor-központú stratégiáját, és meg kellene tartania vezető helyét a világban a fúziós energiakutatás terén. Ennek érdekében az ITRE bizottság újfent arra ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozza meg a szükséges döntéseket (beleértve természetesen a vonatkozó tevékenységek és programok megfelelő anyagi támogatását), hogy ezáltal biztosítsa, hogy az ITER valóban megépüljön Európában.
A tárgyalások eredményes lezárása – az ITER európai helyszínének kiválasztása – megköveteli a koherens döntések és jogszabályok meghozatalát a jelenlegi és a következő keretprogramban.
A költségek megosztása, valamint az aláíró felek között az ITER szerkezeti egységei beszerzésének allokációja – ahogyan abban a felek a nemzetközi megállapodásban is megegyeztek – jól körülhatárolt kötelezettségeket von maga után a fogadó fél, vagyis az EU számára. Ezért az ITER megépítéséhez megfelelő költségvetésre van szükség, ahogyan azt a Bizottság is javasolta.
Ugyanakkor megépülését követően az ITER teljes és hatékony kihasználtságának biztosításához szükség lesz megfelelő számú szakképzett európai tudósra, és magas szintű fizikai és technológiai ismeretekre. Ennek céljából az európai fúziós programnak (az ún. kísérő programnak) megfelelő – anyagi és irányítási – támogatásra van szüksége, míg az ITER megépül.
Eddig a pontig az előadó a következőket ajánlja:
• az egész európai fúziós program teljes körű támogatása. Szükséges fenntartani a jelentős méretű kutatási programot, hogy biztosítsa az ITER-beruházás költséghatékonyságát. Eddig a pontig a Bizottságnak tartózkodnia kellene a költségvetés jelentős csökkentésétől.
1. Szükség van az európai ITER ügynökség felállítására. Ahogy azt a Bizottság is javasolta, azt az Euratom-Szerződés szerinti közös vállalkozásként hozzák létre. Az előadó egyetért azzal, hogy ez az ügynökség biztosítja az Euratom számára azokat az eszközöket, amelyekkel eleget tehet az ITER-megállapodásban foglalt nemzetközi kötelezettségeinek és biztosíthatja az Euratomnak az ITER-hez és a tágabb megközelítéshez tartozó,Japánnal együttes tevékenységekhez történő hozzájárulását. Szintén ennek az ügynökségnek kellene vállalni a felelősséget az ITER megépítését támogató – a Bizottság javaslatának mellékletében, „az ITER megvalósítása” alcím alatt meghatározott – tevékenységek irányításáért és igazgatásáért. Az előadónak – csakúgy, mint a legtöbb fúziósenergia-kutatással foglalkozó közösségnek – meggyőződése, hogy az ITER megépítése olyan hatalmas feladat, hogy megérdemelné, hogy legalább a következő egy évtizedben ennek az építése legyen a legfontosabb, és ennek során kizárólag az ITER megépítésének legjobb és leggyorsabb módjára koncentrálnak.
2. Folytatni kellene az erős kísérőprogramot, amire önálló költségvetést kellene elkülöníteni. Megépülését követően az ITER legjobb kihasználtsága, valamint Európának a fizika és a fúziós technológia terén megszerzett vezető szerepének megtartása érdekében az ITER építése során egy nagyszabású kutatási programot, egy ún. kísérőprogramot is fenn kellene tartani, ahogyan azt a Bizottság javaslatának melléklete is tartalmazza. Az előadó szerint ezt a programot megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni, meghatározott hasznosítási irányokkal, a fúziós kutatások teljes költségvetésén belül, mint ahogyan azt az Euratom hetedik keretprogramjának főelőadója is javasolta.
3. A kísérő kutatási programot nem az ITER-ügynökségnek kellene irányítania. Szinte az egész fúziósenergia-kutatással foglalkozó közösséggel egyetértésben az előadó úgy gondolja, hogy a kísérő kutatási program valamennyi tevékenységét az ITER-ügynökségtől elkülönülten kellene irányítani, illetve megvalósítani. Ide tartozna a bemutató fúziós erőmű és egyéb, a Bizottság javaslatának mellékletében meghatározott létesítmények lehetséges megépítésének előkészítése (vagyis az első bekezdés nem tartalmazza az összes tevékenységet). Mindezekhez a tevékenységekhez az előző keretprogramok irányítási elvét kellene megtartani, beleértve a Fúziós Szövetségekkel kötött szerződéseket és az Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodást. Az előadó valójában teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a fúziós kutatási tevékenységek integrált megközelítése és az egyes tagállamokban a Fúziós Szövetségek teljes körű bevonása sikeresnek bizonyult egy, a fúziós kutatásokkal foglalkozó, európai kutatási övezet létrehozásában, ami az EU-t a világelsővé tette a fúziós fizika és technológia terén.
4. A JET-et, az európai fúziós kutatás legnagyobb eszközét teljesen működőképes állapotban kell tartani. Azonban, mivel a JET emészti fel a kísérő program költségvetésének közel felét, tudományos eredményeinek rendszeres vizsgálatával kell garantálni az erőmű megbízhatóságát.
5. Meg kell őrizni az EU-nak a fúziósenergia-kutatás terén megszerzett világszintű vezető szerepét. Az ITER Európában történő megépítése nem jelenti automatikusan ennek a vezető szerepnek a megőrzését. Általánosságban az ITER sikeres kihasználása, és különösen az EU hatékony részvétele az ITER kísérleti tevékenységében szükségessé teszi egy erős és teljes mértékben európai K+F program létrehozását, az összes tagállam részvételével. Az előadó üdvözli az EU-nak az ITER előkészítése során az egyes tagállamokban már meglévő vagy fejlesztés alatt álló, gyűrűs szerkezetű mágneses fúziós eszközök kutatására és fejlesztésére vonatkozó javaslatát. Ezeknek az eszközöknek a kihasználása az ITER építése során (ami tíz évig tart) számos, az ITER-hez kapcsolódó témában bővítheti ismereteinket, és az ITER sikeres kísérleti működésének kulcselemeit jelenti,. Azonban az előadó úgy gondolja, hogy a hetedik keretprogram kezdetekorszükséges lennea programban résztvevőeszközök tudományos szempontok szerinti felülvizsgálata.
6. Biztosítani kell a megfelelő emberi erőforrásokat. Az ITER megvalósítása szükségessé teszi az Euratom fúziós költségvetésének megemelését, hogy egy sokkal fontosabb növekedést, a megfelelően képzett személyzet növekedését fedezni tudja. Az előadó úgy gondolja, hogy ennek az igénynek a kielégítésére nem elegendő, ha ez EU csupán a felsőoktatási programokról, például a fizikusi vagy fúziós mérnöki európai doktori képzésről gondoskodik, de összpontosítania kell a tudományos programokra is, hogy biztosítani tudja az új fizikus és mérnök generáció megfelelő képzését.
7. Komolyan támogatni kell a fúziós energiához vezető gyors utat. Az előadó határozottan úgy gondolja, hogy a fúziós energiához vezető gyors utat kellene követni annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban elérjük a célt: a DEMO, egy bemutató fúziós erőmű megvalósítását. E cél érdekében úgy gondolja, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra a kutatási tevékenységekre, amelyeket a Bizottság javaslatának mellékletében a „Újonnan felmerülő és előre nem látható politikai igények kezelése” alcím alatt sorolnak fel. Azonban az előadó úgy gondolja, hogy meg kell határozni a stratégiákat – amihez hozzátartozna, hogy a tagállamok önként járuljanak hozzá a speciális projektek költségvetéséhez – annak érdekében, hogy készen álljunk egy kellő időben történő reagálásra, és hogy párhuzamosan a lehető legtöbb kutatási tevékenységet indíthassuk el, így rövidítve le egy nagyüzemi termelésre alkalmas fúziós erőmű kifejlesztéséhez szükséges időt, az energiaválság esetleges elmélyülése esetén.
Az atommaghasadás és a sugárvédelem alapelvei
Tekintettel arra, hogy az Euratom költségvetésének forrásai korlátozottak, az előadó úgy gondolja, hogy az EU-nak elsősorban a biztonsággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatási tevékenységeket kellene finanszíroznia, hogy ezáltal biztosítsa a már meglévő erőművek biztonságosabb kihasználását.
Erőműrendszer. Az előadó úgy véli, hogy az „erőműrendszer”-en belül alacsonyabb prioritást kellene kapnia „az atomenergia még biztonságosabb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb kiaknázását célzó fejlettebb technológiában rejlő lehetőségek felkutatásának”. Az újgenerációs erőművekre irányuló kutatások kivitelezése hatékonyabb lenne, ha azt az egyes tagállamok végeznék, a magánszektorral szorosan együttműködve.
Az atommaghasadás és a sugárvédelem területén létrehozott közös vállalkozások. Az előadó úgy véli, hogy az Euratom-Szerződés értelmében létrehozott közös vállalkozásokat akkor kellene üdvözölni, amikor azok valóban javítani tudják a felelősségi körükbe tartozó tevékenységek irányításának hatékonyságát, valamint a tudományos eredmények minőségét. Ezzel kapcsolatban az előadó elismeri, hogy a radioaktív hulladék kezelése területén működő közös vállalkozás – ahogyan azt a Bizottság a javaslatában megfogalmazta – valóban jobb környezetet biztosíthat a nukleáris hulladékkezelés biztonságosabb és hatékonyabb technológiájának kifejlesztésére (CNS)
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság (23.6.2006)
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére
a Tanács az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló határozatára irányuló javaslatról
A jelenlegi programjavaslat ugyanarra a 2007–2011 közötti időszakra vonatkozik, mint a keretprogram, amely az Euratom-szerződés 7. cikkén alapul. Az említett cikk második bekezdésével összhangban a kutatási programok maximum öt éves időtartamra vonatkoznak. A fenti javaslat ezért nem ugyanarra az időszakra vonatkozik, mint az EK egyedi programjai.
A Bizottság javasolja, hogy – kivéve, ha enyhítő körülmények fel nem merülnek – ezeket a egyedi Euratom programokat a tervezett jogalkotási eljárással összhangban a 2012-13-as időszakra újítsák meg.
A jelen határozathoz csatolt jogalkotási pénzügyi kimutatás tartalmazza a program költségvetési vonatkozásait, a rendelkezésére álló emberi és adminisztratív erőforrásokat, valamint tájékoztató jellegű adatokat tartalmaz a 2012–2013 közötti időszakra vonatkozóan.
A Bizottság fel akar állítani egy végrehajtó ügynökséget, amelynek feladata az egyedi program végrehajtásához szükséges bizonyos teendők ellátása lesz.
Az egyedi program az alábbi két tematikus prioritásra terjed ki:
·Fúziós energiára irányuló kutatás: az ITER-tervhez szükséges tudásalap megteremtése és az ITER megvalósítása, amely jelentős lépés a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművek reaktorprototípusainak létrehozása felé. Ez a kiemelt téma a következő tevékenységi területeket tartalmazza:
– Az ITER megvalósítása
– K+F az ITER működésének előkészítésében
– Technológiai tevékenységek a DEMO előkészítésében
– Hosszú távú K+F tevékenységek
– Humán erőforrás, oktatás és képzés
– Infrastruktúrák
– Újonnan felmerülő és előre nem látható politikai igények megválaszolása.
·Atommaghasadás és sugárvédelem: az atommaghasadás biztonságos felhasználásának és kihasználásának, valamint az ionizáló sugárzás egyéb, ipari és gyógyászati felhasználásának ösztönzése. Ez a kiemelt téma a következő tevékenységi területeket tartalmazza:
– A radioaktív hulladékok kezelése
– Reaktorrendszerek
– Sugárvédelem
– A kutatási infrastruktúrák támogatása és elérhetősége
– Humán erőforrás és képzés, beleértve a mobilitást.
Ebben az egyedi programban vannak olyan számottevő újdonságok is, amelyek a végrehajtás tekintetében egyedi megfontolást tesznek szükségessé:
– Az atommaghasadás és a sugárvédelem területén a nemzeti kutatási programok összehangolásának következetesebb megközelítése.
– Az ITER együttes végrehajtása nemzetközi keretek között, az ITER-rel foglalkozó közös vállalkozás létrehozása az Euratom keretében, és az integrált európai fúziósenergia-kutatási tevékenységek összehangolásának további megerősítése.
– Mindegyik témán belül a nemzetközi együttműködés célzottabb megközelítését irányozzák elő olyan egyedi együttműködési cselekvések keretében, amelyeket a munkaprogramokban kell meghatározni a tervezett nemzetközi együttműködés stratégiai megközelítésével összhangban.
– Mindegyik témán belül tesznek javaslatot olyan elemre, amely rugalmas reakciót tesz lehetővé az újonnan felmerülő igényekre, és a végrehajtás a hatodik keretprogram által bevezetett, a politikáknak nyújtott tudományos támogatással és az új és kialakulóban lévő tudományos és technológiai területekkel foglalkozó rendszer, valamint az IKT területén a jövőbeli és kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó rendszer tapasztalatain fog alapulni.
Az egyedi program időtartama és a 2013-ig tartó hosszabbítás ideje alatt adódhatnak lehetőségek a valódi közös vállalkozások létrehozására, például a radioaktív hulladékok kezelése területén. A Bizottság szolgálatai a megfelelő időben javaslatokat terjesztenek a Tanács elé ilyen vállalkozások létrehozására.
2. A vélemény előadójának ajánlásai
Az előadó a koherencia biztosítása érdekében mind a hét egyedi kutatási program esetében ugyanazokat a módosításokat javasolja.
Egy standard módosítás vonatkozik a többéves pénzügyi keretre és az (1a) preamulumbekezdésben szereplő plafon tiszteletben tartására.
Az alább javasolt módosítások a szigorú pénzügyi gazdálkodás és az egyedi programban szereplő cselekvések hatékony megvalósítását tűzik ki célul.
A közösség által finanszírozott kutatások pénzügyi ellenőrzése hatékonyságának javítása érdekében a vélemény előadója szerint a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot az egyedi programok megvalósításáról, és előzetes tájékoztatást kell adnia számára minden olyan esetben, amikor el akar térni az általános költségvetésben meghatározott kifizetési tervtől.
MÓDOSÍTÁSOK
a Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:
Módosítás: 1
1a. bekezdés (új)
1a. úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban szereplő, tájékoztató jellegű pénzügyi keretnek összhangban kell lennie az új többéves pénzügyi keret 1a. címsorában szereplő plafonnal, és hangsúlyozza, hogy az éves összegről a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 38. pontja szerint az éves költségvetési eljárás keretében döntenek.
A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy meggyőződjön róla, hogy a finanszírozott tevékenységeket hatékonyan és a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban hajtották-e végre.
Módosítás: 3
3. cikk (1b) bekezdés (új)
A program teljes adminisztratív költségeinek – ide értve a végrehajtó ügynökség belső és vezetési költségeit – arányosaknak kell lenniük az adott programban elvégzett feladatokkal és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozatai tárgyát kell képezniük.
Indokolás
A végrehajtó ügynökség számára elkülönített előirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó ügynökséget létrehozó magatartási kódex, valamint a közösségi programok kezelése terén bizonyos feladatokkal megbízandó végrehajtó ügynökségek alapszabályait létrehozó 58/2003 tanácsi rendelet rendelkezéseinek. Ez biztosítja majd a program akcióinak megfelelő finanszírozását.
Módosítás: 4
3. cikk (1c) bekezdés (új)
A költségvetési előirányzatokat hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodás szerint kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a teljesítmény, a hatékonyság és az arányosság elve szerint.
Módosítás: 5
5a. cikk (új)
5a. cikk
A Bizottság előzetes tájékoztatást ad a költségvetési hatóságnak, amikor el kíván térni a kiadásoknak az éves költségvetés megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától.
Indokolás
Ezt az eljárást a Költségvetési Bizottság és a Bizottság közötti 1999. októberi megállapodás eredményeképpen vezették be. Az előadó úgy véli, hogy ezt az eljárást meg kellene őrizni az FP7 egyedi programja által nyújtott támogatások felhasználása nyomon követésének javítása érdekében.
Módosítás: 6
7. cikk (1a) bekezdés (új)
Az értékelő jelentés tartalmazza a pénzügyi gazdálkodás hatékonyságának értékelését. Tartalmazza továbbá a program költségvetési és pénzügyi gazdálkodása hatékonyságának és szabályosságának értékelését.
ELJÁRÁS
Cím
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló tanácsi határozatára irányuló javaslat
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
BUDG 17.11.2005
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója: A kijelölés dátuma
Marilisa Xenogiannakopoulou 20.9.2004
A vélemény korábbi előadója:
Vizsgálat a bizottságban
22.6.2006
Az elfogadás dátuma
22.6.2006
A zárószavazás eredménye
+:
–:
0:
14
2
0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők
Herbert Bösch, Simon Busuttil, Bárbara Dührkop Dührkop, Markus Ferber, Ingeborg Gräßle, Nathalie Griesbeck, Anne E. Jensen, Wiesław Stefan Kuc, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Antonis Samaras, Esko Seppänen, Nina Škottová, Helga Trüpel, Yannick Vaugrenard, Ralf Walter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma
14.11.2005
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
ITRE 17.11.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
BUDG 17.11.2005
EMPL 17.11.2005
ENVI 17.11.2005
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma
EMPL 5.10.2005
ENVI
29.11.2005
Megerősített együttműködés A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k) A kijelölés dátuma
Umberto Guidoni 5.10.2005
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma
A jogalap vizsgálata A JURI véleményének dátuma
A pénzügyi támogatás módosítása A BUDG véleményének dátuma
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban
31.1.2006
21.2.2006
3.5.2006
30.5.2006
19.6.2006
Az elfogadás dátuma
3.10.2006
A zárószavazás eredménye
+:
–:
0:
38
4
2
A zárószavazáson jelen lévő képviselők
Šarūnas Birutis, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Umberto Guidoni, Gyürk András, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Vincenzo Lavarra, Pia Elda Locatelli, Eluned Morgan, Reino Paasilinna, Umberto Pirilli, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras Roca, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Jean-Pierre Audy, María del Pilar Ayuso González, Avril Doyle, Herczog Edit, Peter Liese, Erika Mann, Lambert van Nistelrooij, Vittorio Prodi, John Purvis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) ( 178. cikk (2) bekezdése szerint)