Eljárás : 2007/0807(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0356/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0356/2007

Viták :

PV 24/10/2007 - 19
CRE 24/10/2007 - 19

Szavazatok :

PV 25/10/2007 - 7.4
CRE 25/10/2007 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0475

JELENTÉS     *
PDF 287kWORD 272k
2007. október 5.
PE 391.992v02-00 A6-0356/2007

a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezéséről a felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések elismeréséről és felügyeletéről szóló tanácsi kerethatározat elfogadása céljából

(6480/2007 – C6-0129/2007 – 2007/0807(CNS))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Maria da Assunção Esteves,

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezéséről a felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések elismeréséről és felügyeletéről szóló tanácsi kerethatározat elfogadása céljából

(6480/2007 – C6-0129/2007 – 2007/0807(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezésére (6480/2007)(1),

–   tekintettel az EU-Szerződés 31. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

–   tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0129/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0356/2007),

1.  jóváhagyja a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság módosított kezdeményezését;

2.  felkéri a Tanácsot a szöveg megfelelő módosítására;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha módosítani kívánja a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezését;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányának.

A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

Cím

A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezése a felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések elismeréséről és szóló tanácsi kerethatározat elfogadása céljából

A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezése a felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések elismeréséről, felügyeletéről és végrehajtásáról szóló tanácsi kerethatározat elfogadása céljából

Indokolás

A kerethatározat hatálya alá a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyelete, valamint más, a felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések végrehajtásával kapcsolatos határozatok tartoznak, ami olyan elgondolás, amelyet a javasolt „felügyelet és végrehajtás” megfogalmazás pontosan foglal össze.

Módosítás: 2

(5) Preambulumbekezdés

(5) E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikkében elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak VI. fejezetében megfogalmazott alapvető jogokat és elveket. E kerethatározat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely tiltja az ítélet elismerésének és/vagy a felfüggesztő intézkedés vagy alternatív szankció felügyeletének megtagadását, amennyiben objektív jelzések arra utalnak, hogy a felfüggesztő intézkedésre vagy alternatív szankcióra az érintett személy neme, faji vagy etnikai származása, vallása, nemzetisége, anyanyelve, politikai meggyőződése vagy szexuális irányultsága alapján történő megbüntetése céljából került sor, vagy az érintett személy helyzetét bármely említett ok hátrányosan befolyásolhatja.

(5) E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikkében elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak VI. fejezetében megfogalmazott alapvető jogokat és elveket. E kerethatározat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely tiltja az ítélet elismerésének és/vagy a felfüggesztő intézkedés vagy alternatív szankció felügyeletének megtagadását, amennyiben objektív jelzések arra utalnak, hogy a felfüggesztő intézkedésre vagy alternatív szankcióra az európai uniós szerződésekben vagy a tagállami alkotmányokban megállapított alapvető jogok egyértelmű és elfogadhatatlan megsértésével került sor.

Módosítás: 3

(6) Preambulumbekezdés

(6) E kerethatározat nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy saját alkotmányos szabályaikat alkalmazzák a jogszerű eljáráshoz való jog, az egyesülési szabadság, a sajtószabadság és az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság tekintetében.

(6) E kerethatározat nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy saját alkotmányos szabályaikat alkalmazzák a jogszerű eljáráshoz való jog, az egyesülési szabadság, a sajtószabadság és az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság tekintetében, valamint hogy általánosságban bármely, az alapvető jogokra vonatkozó olyan alkotmányos szabályt alkalmazzanak, amelynek alkalmazási köre nem összeegyeztethetetlen az intézkedések végrehajtásának módjával.

Módosítás: 4

(8) Preambulumbekezdés

(8) A felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések végrehajtó állambeli kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja, hogy az elítéltek számára megkönnyítse a társadalmi újrabeilleszkedést, lehetővé tegye számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését, valamint – a visszaeső bűnözés megakadályozása, és ezáltal az áldozatok védelmének kellő figyelembevétele érdekében – hozzájáruljon a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez.

(8) A felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések végrehajtó állambeli kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja, hogy az elítéltek számára megkönnyítse a társadalmi újrabeilleszkedést, lehetővé tegye számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését, valamint – a visszaeső bűnözés megakadályozása, és ezáltal az áldozatok védelmének és általánosságban a társadalom védelmének kellő figyelembevétele érdekében – hozzájáruljon a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez.

Indokolás

A visszaeső bűnözés az áldozatok védelmének kellő figyelembe vétele érdekében történő megelőzésére történő hivatkozásból hiányzik egy alapvető koncepció, nevezetesen: a társadalom védelme (vagy megóvása). Ez kétségtelenül olyan koncepció, amely kulcsszerepet játszik a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában.

Módosítás: 5

(9) Preambulumbekezdés

(9) A büntetések felfüggesztésének valamennyi körülményére vonatkozó hatékony információcsere biztosítása érdekében célszerű, hogy a tagállamok olyan rendelkezéseket foglaljanak nemzeti jogszabályaikba, amelyek lehetővé teszik, hogy a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség átvállalását nemzeti nyilvántartásaikban dokumentálják.

(9) A büntetések felfüggesztésének valamennyi körülményére vonatkozó hatékony információcsere biztosítása érdekében célszerű, hogy a tagállamok olyan rendelkezéseket foglaljanak nemzeti jogszabályaikba, amelyek lehetővé teszik, hogy a felfüggesztő intézkedések, alternatív szankciók és feltételes büntetések felügyeletével járó felelősség átvállalását nemzeti nyilvántartásaikban dokumentálják.

Indokolás

A feltételes büntetések felvétele összhangban van a kerethatározat általános hatályával.

Módosítás: 6

1. cikk (1) bekezdés

(1) E kerethatározat célja – az elítéltek társadalmi újrabeilleszkedésének megkönnyítése és az áldozatok fokozott védelme érdekében – azon szabályok megállapítása, amelyek alapján valamely tagállam felügyeli a más tagállamban hozott ítéletek alapján kiszabott felfüggesztő intézkedéseket, vagy az ilyen ítéletben foglalt alternatív szankciókat, valamint meghozza az ítélet végrehajtásával kapcsolatos valamennyi egyéb határozatot, amennyiben ezek a hatáskörébe tartoznak.

(1) E kerethatározat az elítéltek társadalmi újrabeilleszkedésének megkönnyítésére és az áldozatok és a társadalom fokozott védelmére, valamint az ítélet meghozatala szerinti tagállamban állandó lakóhellyel nem rendelkező elkövetők esetében a megfelelő felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések alkalmazásának megkönnyítésére törekszik. E célkitűzések elérése érdekében e kerethatározat megállapítja azokat a szabályokat, amelyeknek megfelelően az elítélt törvényes és szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam elismeri egy másik tagállamban hozott ítéleteket, valamint felülvizsgálja és végrehajtja a felfüggesztett büntetéseket, alternatív szankciókat és feltételes büntetéseket.

Indokolás

a) A kerethatározatban megállapított célkitűzéseknek egyértelműen támogatniuk kell a szabadságvesztés alternatíváit (alternatív szankciók, felfüggesztett büntetések és feltételes büntetések mint nem fogva tartó jellegű „büntetések”) előmozdító büntetőpolitikát; b) hivatkozni kell az elismerésre irányadó szabályokra, mivel a felügyelet kölcsönös elismerést feltételez; c) e kerethatározat értelmében az elítélt számára csupán a tárgyaláshoz való jogot kell biztosítani, ami nyilvánvalóan egy a törvény értelmében biztosított jog, nem pedig alapvető jog.

Módosítás: 7

1. cikk (2) bekezdés

(2) E kerethatározatot kizárólag azon ítéletek elismerésére, valamint azon felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség és valamennyi más bírósági határozat átvállalására kell alkalmazni, amelyeket e kerethatározat szabályoz. E kerethatározatot nem kell alkalmazni azon büntetőügyekben hozott, szabadságvesztéssel járó büntetőítéletek vagy szabadságelvonással járó intézkedések végrehajtására, amelyek a 2007/…/IB tanácsi kerethatározat hatálya alá tartoznak. A pénzbüntetések és elkobzási határozatok elismerésére és végrehajtására a tagállamok között alkalmazandó jogi eszközök vonatkoznak, különösen a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat, valamint a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározat.

(2) E kerethatározatot kizárólag azon ítéletek elismerésére, valamint azon felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések felügyeletével és végrehajtásával járó felelősség és valamennyi további határozat átvállalására kell alkalmazni, amelyeket e kerethatározat szabályoz. E kerethatározatot nem kell alkalmazni azon büntetőügyekben hozott, szabadságvesztéssel járó büntetőítéletek vagy szabadságelvonással járó intézkedések végrehajtására, amelyek a 2007/…/IB tanácsi kerethatározat hatálya alá tartoznak. A pénzbüntetések és elkobzási határozatok elismerésére és végrehajtására a tagállamok között alkalmazandó jogi eszközök vonatkoznak, különösen a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat, valamint a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározat.

Indokolás

a) A „felfüggesztő intézkedések” nem „büntetések”: amint a 2. cikk e) pontja kimondja, ezek felfüggesztett büntetéssel vagy feltételes büntetéssel kapcsolatban meghatározott kötelezettségek és utasítások; b) a „valamennyi más bírósági határozat” kifejezés „valamennyi további határozat” kifejezéssel történő felváltását a terminológiai konzisztencia indokolja (lásd a 12., 14. és 15. cikket).

Módosítás: 8

2. cikk b) pont ii. alpont

ii. a szabadságvesztéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés bizonyos részének letöltését követően (feltételes szabadságra bocsátás);

ii. a szabadságvesztéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés bizonyos részének letöltését követően (feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozat) egy vagy több felfüggesztő intézkedés kiszabása mellett;

 

Módosítás: 9

2. cikk c) pont

c) „alternatív szankció”: szabadságvesztés-büntetéstől, szabadságelvonással járó intézkedéstől vagy pénzbüntetéstől eltérő, önálló szankcióként meghatározott kötelezettség vagy utasítás;

c) „alternatív szankció”: szabadságelvonásnak nem minősülő vagy pénzösszeg megfizetésével nem járó, önálló szankcióként meghatározott kötelezettség vagy utasítás;

Indokolás

Az „önálló szankció” kifejezés jobban közvetíti az alternatív szankciók jellegét, amelyek (ítéletben megállapított), kizárólag bíró által alkalmazható „büntetések”.

Módosítás: 10

2. cikk d) pont

d) „feltételes büntetés”: olyan bírósági határozat, amely egy vagy több felfüggesztő intézkedés kiszabásával feltételesen felfüggeszti a büntetés kiszabását;

d) „feltételes büntetés”: olyan bírósági határozat, amely egy vagy több felfüggesztő intézkedés kiszabása mellett feltételesen felfüggeszti a büntetés kiszabását;

Módosítás: 11

2. cikk g) pont

g) „végrehajtó állam”: az a tagállam, amelyben a felfüggesztő intézkedéseket és alternatív szankciókat felügyelik, valamint amelyben az ítélet végrehajtásával kapcsolatos valamennyi egyéb határozatot meghozzák, amennyiben erre hatáskört vállalt.

g) „végrehajtó állam”: az a tagállam, amelyben a felfüggesztő intézkedéseket és alternatív szankciókat felügyelik, valamint amelyben a felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések végrehajtásával kapcsolatos valamennyi egyéb határozatot meghozzák, a 7. cikk szerinti határozatot követően.

Módosítás: 12

2. cikk ga) pont (új)

 

ga) „törvényes és szokásos tartózkodási hely”: az a hely, ahol az érintett személy érdekeltségei állandó központját létrehozta és amelyet valamennyi lényeges tény alapján kell meghatározni.

Indokolás

A „tartózkodási hely” fogalma olyan közösségi fogalom, amely nem bízható a különböző nemzeti rendszerekre. Ennélfogva a fogalomnak (az EB ítélkezési gyakorlatában megjelenő) meghatározását fel kell venni e kerethatározatba.

Módosítás: 13

3. cikk

E kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának a kötelezettségét.

E kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és a tagállamok alkotmányaiban biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának a kötelezettségét.

Indokolás

Ez EU-Szerződésekben szereplő értékek alapvetően a tagállamok alkotmányaiban is megállapított értékek. Az alapvető jogok jegyzékei nyitottak.

Módosítás: 14

4. cikk (1) bekezdés

(1) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát arról, amennyiben az adott tagállam a kibocsátó vagy a végrehajtó állam, hogy a nemzeti joga szerint és e kerethatározattal összhangban mely igazságügyi hatóság vagy hatóságok rendelkeznek hatáskörrel.

(1) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát arról, amennyiben az adott tagállam a kibocsátó vagy a végrehajtó állam, hogy a nemzeti joga szerint és e kerethatározattal összhangban mely hatóság vagy hatóságok rendelkeznek hatáskörrel. A hatáskörrel rendelkező hatóságok listáját közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Indokolás

A kerethatározat az igazságügyi hatóságok vagy igazságügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságok (például: rendőri hatóságok vagy közigazgatási szervek, amelyek nem rendelkeznek igazságügyi hatósági feladatokkal) mellett egyéb hatóságok szerepére vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. Ez indokolja az „igazságügyi hatóságok” kifejezés „hatáskörrel rendelkező hatóságok” kifejezéssel történő felváltását a 4. cikkben, de nem szükségszerűen az egész kerethatározatban (lásd a 6. cikk (1) bekezdéséhez és a 7. cikk (1) bekezdéséhez fűzött indokolást). Az érintett hatóságok jellegét a kerethatározat alkalmazott szakasza határozza meg.

Módosítás: 15

5. cikk (1) bekezdés

(1) Az alábbi felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók közül egyet vagy többet tartalmazó ítéletek ezen intézkedések és szankciók elismerésének és felügyeletének céljából továbbíthatók olyan másik tagállamba, amelyben az elítélt személy törvényes és szokásos lakóhelye található:

(1) Az alábbi felfüggesztő intézkedések vagy kötelezettségek vagy utasítások közül egyet vagy többet tartalmazó ítéletek vagy feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozatok ezen intézkedések és kötelezettségek vagy utasítások elismerésének és felügyeletének céljából továbbíthatók olyan másik tagállamba, amelyben az elítélt személy törvényes és szokásos lakóhelye található. A 6. cikkben említett tanúsítvány felügyeleti okokból az ítéletben szereplő egy vagy több felfüggesztő intézkedést vagy kötelezettséget vagy utasítást tartalmazhat:

 

Indokolás

Erre a pontosításra az olyan eseteknél van szükség, amelyeknél a kibocsátó állam nem kívánja az ítéletben szereplő valamennyi intézkedés felügyeletét kérni.

Módosítás: 16

5. cikk (1) bekezdés a) pont

a) kötelezettség az elítélt számára, amely szerint lakóhely-változtatását be kell jelentenie a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának;

a) kötelezettség az elítélt számára, amely szerint lakóhelyének, munkahelyének vagy tanulmányai helyének megváltoztatását be kell jelentenie a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának;

Módosítás: 17

5. cikk, (1) bekezdés, b) pont

b) kötelezettség, amelynek értelmében az elítélt a kibocsátó vagy végrehajtó államban engedély nélkül nem hagyhat el meghatározott helyeket vagy oda nem léphet be, valamint az életmódra, lakóhelyre, oktatásra és képzésre, szakmai tevékenységre vagy szabadidős tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezések,

b) kötelezettség, amelynek értelmében az elítélt a kibocsátó vagy végrehajtó államban engedély nélkül nem léphet be meghatározott helyekre, valamint az életmódra, lakóhelyre, oktatásra és képzésre, szakmai tevékenységre vagy szabadidős tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezések;

Módosítás: 18

5. cikk, (1) bekezdés e) pont

e) a bűncselekménnyel okozott kár ellentételezésére vonatkozó kötelezettség;

e) a bűncselekménnyel okozott kár ellentételezésére vonatkozó kötelezettség és a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának értesítése arra vonatkozóan, hogy e kötelezettséget betartotta;

Módosítás: 19

5. cikk, (1a) bekezdés (új)

 

(1a) E kerethatározat alkalmazásában, a vádlottat az ítélet vagy a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozat továbbítása előtt meg kell hallgatni.

 

Indokolás

Az elítélt átadása nem függhet a beleegyezésétől. A kerethatározat értelmében csak a tárgyaláshoz való jog illeti meg az elítéltet, amely jog nyilvánvalóan törvényen alapuló, nem pedig alapvető jog. Az átadásra vonatkozó határozatot a bíró e kerethatározat céljainak fényében fogja megvizsgálni.

Módosítás: 20

5. cikk (3) bekezdés

(3) A 6. cikkben említett tanúsítvány az (1) bekezdésben említett intézkedéseken és szankciókon kívül kizárólag az érintett végrehajtó állam által a (2) bekezdés szerint bejelentetteknek megfelelő intézkedéseket vagy szankciókat tartalmazhat.

(3) A 6. cikkben említett tanúsítvány az (1) bekezdésben említett intézkedéseken és szankciókon kívül kizárólag az érintett végrehajtó állam által a (2) bekezdés szerint bejelentetteknek megfelelő felfüggesztő intézkedéseket vagy kötelezettségeket vagy utasításokat tartalmazhat.

Módosítás: 21

6. cikk (1) bekezdés

(1) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ítéletet vagy annak hitelesített másolatát az I. mellékletben foglalt formanyomtatvány szerinti tanúsítvánnyal együtt továbbítja a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának, bármely olyan írásban dokumentált módon, amely lehetővé teszi a végrehajtó állam számára a hitelességük megállapítását. Az ítélet eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát igény szerint továbbítani kell a végrehajtó államnak. Az említett hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok minden hivatalos közlést közvetlenül küldenek meg egymásnak.

(1) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az I. mellékletben foglalt formanyomtatvány szerinti tanúsítványt az ítélettel (vagy annak hitelesített másolatával) és lehetőség szerint a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozattal együtt továbbítja a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának, bármely olyan írásban dokumentált módon, amely lehetővé teszi a végrehajtó állam számára a hitelességük megállapítását. Az ítélet eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát igény szerint továbbítani kell a végrehajtó államnak. Az említett hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok minden hivatalos közlést közvetlenül küldenek meg egymásnak.

Indokolás

Itt megtartják az „igazságügyi hatóság” kifejezést, mivel itt az „ítélet” (amelyet mindig bíró hoz) a „feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozat” (amelyet hozhat bíró is) továbbításáról van szó. Mivel nincs „organikus” fogalommeghatározása „a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság”-nak, a „funkcionális” fogalommeghatározást kell elfogadni, ami annak elfogadását jelenti, hogy a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság lehet a bíró, a minisztérium vagy egy hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság feladatait ellátó közigazgatási szerv is.

Módosítás: 22

6. cikk (3) bekezdés

(3) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ítéletet a tanúsítvánnyal együtt egyszerre csak egy végrehajtó állam részére továbbítja.

(3) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ítéletet a tanúsítvánnyal (és a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozattal) együtt egyszerre csak egy végrehajtó állam részére továbbítja.

Módosítás: 23

6. cikk (5) bekezdés

(5) Amennyiben a végrehajtó állam azon igazságügyi hatósága, amely az ítéletet a tanúsítvánnyal együtt átvette, nem rendelkezik megfelelő hatáskörrel az ítélet elismerésére, az ítéletet a tanúsítvánnyal együtt hivatalból továbbítja a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósághoz. A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát arról, hogy az ítéletet és a tanúsítványt továbbították a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

5. (5) Amennyiben a végrehajtó állam azon igazságügyi hatósága, amely az ítéletet a tanúsítvánnyal (és a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozattal) együtt átvette, nem rendelkezik megfelelő hatáskörrel az ítélet elismerésére, az ítéletet a tanúsítvánnyal együtt hivatalból továbbítja a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósághoz. A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát arról, hogy az ítéletet és a tanúsítványt továbbították a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

Módosítás: 24

7. cikk (1) bekezdés

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága elismeri a 6. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a részére továbbított ítéletet, és haladéktalanul megteszi a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletéhez szükséges intézkedéseket, kivéve, ha úgy dönt, hogy a 9. cikkben az ítélet elismerésének és a felügyelet átvételének megtagadására vonatkozóan előírt indokok valamelyikére hivatkozik.

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága elismeri a 6. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a részére továbbított ítéletet, és haladéktalanul megteszi a felfüggesztő intézkedések és az alternatív szankciót képező kötelezettségek és utasítások felügyeletéhez szükséges intézkedéseket, kivéve ha úgy dönt, hogy a 9. cikkben az ítélet elismerésének és felügyeletének megtagadására vonatkozóan előírt indokok valamelyikére hivatkozik.

Indokolás

Itt megtartották az „igazságügyi hatóság” kifejezést, mivel a tagállamok „igazságügyi hatóságainak” kommunikálniuk kell egymással. Ezt követően (a 4. cikk értelmében) minden egyes tagállam tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát arról, hogy a nemzeti joga szerint mely igazságügyi hatóságok (még egyszer: olyan hatóságok, amelyeknek nem szükségképpen kell igazságügyi hatóságoknak lenniük) rendelkeznek hatáskörrel az ítéletek felügyeletére és végrehajtására. Amint az nyilvánvaló, e kifejezés kerethatározat szövegében való előfordulásának megfelelőségét minden egyes esetben értékelni kell (lásd a 4. cikk (1) bekezdéséhez és a 6. cikk (1) bekezdéséhez fűzött indokolást).

Módosítás: 25

7. cikk (2) bekezdés

(2) Amennyiben a felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók természete vagy időtartama összeegyeztethetetlen a végrehajtó állam jogszabályi rendelkezéseivel, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ezen állam jogszabályai értelmében hasonló bűncselekmények tekintetében előírt felfüggesztő intézkedéseknek vagy alternatív szankcióknak megfelelően kiigazíthatja azokat. A kiigazított felfüggesztő intézkedésnek vagy alternatív szankciónak a lehető legteljesebb mértékben meg kell felelnie a kibocsátó államban kiszabott intézkedésnek vagy szankciónak.

(2) Amennyiben a felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók időtartama összeegyeztethetetlen a végrehajtó állam jogszabályi rendelkezéseivel, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ezen állam jogszabályai értelmében hasonló bűncselekmények tekintetében előírt felfüggesztő intézkedéseknek vagy a meglévő alternatív szankciókat képező kötelezettségeknek és utasításoknak megfelelően kiigazíthatja azokat. A kiigazított felfüggesztő intézkedésnek vagy alternatív szankciónak a lehető legteljesebb mértékben meg kell felelnie a kibocsátó államban kiszabott intézkedésnek vagy szankciónak.

Indokolás

Az intézkedések vagy szankciók összeegyeztethetetlensége csak azok időtartama, nem pedig természete tekintetében értékelhető. A büntetőjogi jogszerűség vonatkozásában csak ennek és ennélfogva a 7. cikk (3) bekezdésének is csak így van értelme. A gyakorlatban igen nehéz lenne a kiigazított intézkedések vagy szankciók súlyosságát értékelni, ha azok eltérő természetűek volnának.

Módosítás: 26

7. cikk, (3a) bekezdés (új)

 

(3a) Amennyiben a felfüggesztő intézkedéseket vagy alternatív szankciókat a fenti (2) bekezdésnek megfelelően kiigazítják, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága haladéktalanul tájékoztatja a határozatot kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát. E tájékoztatás kézhez vételét követően a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága dönthet úgy, hogy visszavonja a tanúsítványt és az ítéletet (és – adott esetben – a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozatot is). Ez esetekben az elítélt tárgyaláshoz való jogát garantálni kell.

Indokolás

Az átadásról szóló határozat elfogadásához hasonlóan, el kell ismerni az elítélt tárgyaláshoz való jogát. E jogot az ellenkező esetben (határozat visszavonása) szintén garantálni kell.

Módosítás: 27

9. cikk (1) bekezdés

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az alábbi esetekben tagadhatja meg az ítélet elismerését és a felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség vállalását:

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az alábbi esetekben tagadhatja meg az ítélet (vagy – adott esetben – a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozat) elismerését és a felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség vállalását:

Módosítás: 28

9. cikk (1) bekezdés a) pont

a) a 6. cikkben meghatározott tanúsítvány hiányos vagy nyilvánvalóan nem felel meg az ítéletnek, és a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága által megszabott ésszerű határidőn belül nem került kiegészítésre vagy kijavításra;

a) a 6. cikkben meghatározott tanúsítvány hiányos vagy nyilvánvalóan nem felel meg az ítéletnek vagy a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozatnak, és a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága által megszabott ésszerű határidőn belül nem került kiegészítésre vagy kijavításra;

Módosítás: 29

9. cikk (1) bekezdés b) pont

b) az 5. cikkben megállapított feltételek nem teljesülnek;

b) az 5. cikkben megállapított feltételek nem teljesülnek (beleértve – de nem kizárólag – a végrehajtó államban lévő törvényes és szokásos tartózkodási hellyel kapcsolatos követelményt);

Indokolás

A végrehajtó államnak annak az államnak kell lennie „amelynek területén az elítélt törvényes és szokásos tartózkodási helye van” és így a tartózkodási helynek is egy, a „megkeresett” állam által figyelembe veendő „kritériumnak” kell lennie a felügyelet elismerésének és az azzal kapcsolatos felelősség vállalásának megtagadása tekintetében.

Módosítás: 30

9. cikk (1) bekezdés e) pont

e) a végrehajtó állam jogszabályai szerint a büntetőeljárás vagy a büntetés végrehajthatósága elévült, és olyan cselekményre vonatkozik, amelyek a végrehajtó állam jogszabályai szerint saját hatáskörébe tartoznak;

e) a végrehajtó állam jogszabályai szerint a büntetés elévült;

Indokolás

a) Ez a módosítás törli a büntetőeljárás elévülésére történő hivatkozást, mivel nem annyira a büntetőeljárásról, hanem inkább a már alkalmazott büntetésekről van szó; b) szigorú értelemben a „büntetés elévüléséről” és nem egy büntetés végrehajtásának az elévüléséről kell beszélni, mivel ha egy büntetést végre kell hajtani, az nem évül el (helyesebben annak végrehajtása nem évül el) ha a büntetés elévülésének határidejét elérték.

Módosítás: 31

9. cikk (1) bekezdés i) pont

i) az ítélet olyan orvosi/terápiás kezelést rendel el, amelyet a 7. cikk (2) bekezdésének rendelkezései ellenére a végrehajtó állam jogi vagy egészségügyi rendszerére tekintettel nem képes felügyelni; vagy

i) az ítélet vagy – adott esetben – a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozat olyan orvosi/terápiás kezelést rendel el, amelyet a 7. cikk (2) bekezdésének rendelkezései ellenére a végrehajtó állam egészségügyi rendszerére tekintettel nem képes felügyelni; vagy

Indokolás

Nincs értelme a jogi rendszert a végrehajtás hiányának indokaként említeni: a 11. cikk értelmében „(…) a felügyelet tekintetében a végrehajtó állam joga irányadó”. Így a 11. cikknek azt kell jelentenie (kivéve, ha meg akarják semmisíteni azokat a gyakorlati hatásokat – azaz az ilyen jellegű ítéletek bizonyos célkitűzések elérése érdekében történő hatékony végrehajtását –, amelyek elérésére e kerethatározat elfogadása irányul), hogy a végrehajtó állam (amely köteles felügyelni az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt intézkedéseket és szankciókat, és vállalta is ezt) köteles az ilyen felügyelet elvégzése céljából belső jogszabályokat elfogadni, ha ilyen jogszabályok még nincsenek.

Módosítás: 32

9. cikk (1) bekezdés j) pont

j) a 13. cikk (1) bekezdésében említett esetben a felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók kiigazítására vonatkozóan nem érhető el megállapodás.

törölve

Indokolás

Ezen albekezdés törlése a 13. cikk törléséhez kapcsolódik, amely túlzott mértékű konzultációt eredményezne és igen hatástalanná tenné a kerethatározatot.

Módosítás: 33

9. cikk (1) bekezdés ja) pont (új)

 

ja) a tanúsítvány vagy az ítélet az e kerethatározat 5. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint nem felsorolt vagy nem elfogadott intézkedéseket tartalmaz.

Módosítás: 34

9. cikk (2) bekezdés

(2). Mielőtt az (1) bekezdésben említett esetekben a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága úgy határoz, hogy megtagadja az ítélet elismerését és nem vállalja a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget, ezt megfelelő módon közli a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságával, és amennyiben szükséges, haladéktalanul felhívja valamennyi további szükséges információ eljuttatására.

(2) Mielőtt az (1) bekezdés a), b), c), h) és i) pontjában említett esetekben a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága úgy határoz, hogy nem ismeri el az ítéletet (vagy – adott esetben feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozatot), és nem vállalja a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget, ezt megfelelő módon közli a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságával, és amennyiben szükséges, haladéktalanul felhívja valamennyi további szükséges információ eljuttatására.

Módosítás: 35

10. cikk (1) bekezdés

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ítélet és a tanúsítvány kézhezvételétől számított 10 napon belül határoz arról, hogy elismeri-e az ítéletet és vállalja-e a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget. Határozatáról bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát. Az ítélet elismerésének és a felügyelettel járó felelősség vállalásának megtagadását indokolni kell.

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az ítélet és a tanúsítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül határoz arról, hogy elismeri-e az ítéletet és vállalja-e a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget. Határozatáról bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát. Az ítélet elismerésének és a felügyelettel járó felelősség vállalásának megtagadását indokolni kell.

Indokolás

Ez ésszerű határidő.

Módosítás: 36

10. cikk (2) bekezdés

(2) Amennyiben egy meghatározott esetben a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az (1) bekezdésben megállapított határidőnek nem tud megfelelni, erről bármilyen általa választott módon, haladéktalanul értesíti a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát, a késedelmet megindokolva, és jelezve, hogy a végleges határozat meghozatala várhatóan mennyi időt vesz igénybe.

2. Amennyiben kivételes esetben a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az (1) bekezdésben megállapított határidőnek nem tud megfelelni, erről bármilyen általa választott módon, haladéktalanul értesíti a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát, a késedelmet megindokolva, és jelezve, hogy a végleges határozat meghozatala várhatóan mennyi időt vesz igénybe.

Indokolás

A kölcsönös elismerés elvének a szabadságvesztést kiszabó büntetőítéletek vagy szabadságelvonással járó intézkedések során és azoknak az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló kerethatározat 10. cikkével való összhang. A határidő 30 napra történő meghosszabbítása azt jelenti, hogy az ilyen eseteket mindig kivételesnek fogják tekinteni.

Módosítás: 37

11. cikk

A felfüggesztő intézkedések és az alternatív szankciók felügyelete tekintetében a végrehajtó állam joga irányadó.

A felfüggesztő intézkedések és az alternatív szankciókat képező kötelezettségek és utasítások felügyelete tekintetében a végrehajtó állam joga irányadó.

Módosítás: 38

12. cikk (1) bekezdés

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága hatáskörrel rendelkezik a felfüggesztett büntetéssel, az alternatív szankcióval vagy a feltételes büntetéssel kapcsolatos valamennyi további határozat – így a felfüggesztő intézkedés módosítása, a felfüggesztés visszavonása, a feltételes büntetés esetében való büntetéskiszabás, vagy a büntetés elengedése – meghozatala tekintetében. A fent említett határozatokra, valamint az ítélet valamennyi további következményére a végrehajtó állam joga alkalmazandó.

(1) A végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatósága hatáskörrel rendelkezik a felfüggesztett büntetéssel, az alternatív szankcióval, a feltételes büntetéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos valamennyi további határozat – így a felfüggesztő intézkedés módosítása, a felfüggesztés visszavonása, a feltételes büntetés esetében való büntetéskiszabás, vagy annak visszavonása vagy elévülése – meghozatala tekintetében. A fent említett határozatokra, valamint az ítélet valamennyi további következményére a végrehajtó állam joga alkalmazandó.

Indokolás

a) Ebben a cikkben kizárólag a „hatáskörrel rendelkező hatóságra” szabad hivatkozni: bizonyos tagállamokban az itt említett „további határozatokat” nem az „igazságügyi hatóságok” hozzák (például a felfüggesztő intézkedések módosításával kapcsolatos határozatok); b) a feltételes büntetés esetében való büntetéskiszabás a feltételes büntetés visszavonását igényli; c) az „elévülés” szó a nyelvi egységesség érdekében kívánatosabb az „elengedés” szó helyett (lásd a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontját).

Módosítás: 39

12. cikk (2) bekezdés

(2) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága fenntarthatja hatáskörét a feltételes büntetésekkel kapcsolatos valamennyi további határozat meghozatalára. Ebben az esetben az ítélet valamennyi következményére a kibocsátó állam joga alkalmazandó.

(2) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező hatósága fenntarthatja hatáskörét a feltételes büntetésekkel kapcsolatos valamennyi további határozat meghozatalára. Ebben az esetben valamennyi fent említett határozatra és az ítélet valamennyi következményére a kibocsátó állam joga alkalmazandó.

Indokolás

A végrehajtó kibocsátó vagy végrehajtó állam saját jogát hajtja végre.

Módosítás: 40

12. cikk (3) bekezdés

(3) E kerethatározat átültetésekor bármely tagállam jelezheti, hogy végrehajtó tagállamként egyedi esetekben megtagadhatja az (1) bekezdésben előírt hatáskör vállalását. Ezen esetekben a határozat meghozatalakor és az értesítéskor a 10. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. Ez nem érinti a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget.

(3) E kerethatározat elfogadásakor vagy ezt követően az átültetés időpontjában egy, a Tanács Főtitkárságán benyújtott nyilatkozattal minden tagállam jelezheti, hogy végrehajtó államként és az adott tagállam által meghatározandó esetkategóriákban megtagadja az (1) bekezdésben előírt hatáskör vállalását. Ezen esetekben az (indokolással ellátott) határozat meghozatalakor és az értesítéskor a 10. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. Ez nem érinti a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget. A tagállam által tett nyilatkozat bármikor visszavonható. A nyilatkozatokat vagy azok visszavonását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Indokolás

Elviekben a megtagadás kivétel – máskülönben a kerethatározat kevésbé lenne hatékony és így kevesebb értelme lenne.

Módosítás: 41

13. cikk

13. cikk

A hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok közötti konzultációk

törölve

(1) Amennyiben a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiigazításokat szándékozik tenni, először konzultálnia kell a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságával a kiigazított felfüggesztő intézkedésekről és alternatív szankciókról.

 

2. Az ítélet és a 6. cikkben meghatározott tanúsítvány továbbításakor a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága az (1) bekezdésben említett konzultáció alól felmentést adhat. Ebben az esetben a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága által a 7. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban tett kiigazításról a kiigazítást követően a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága számára értesítést kell küldeni.

 

Indokolás

A 13. cikket a kerethatározat hatékonyságát aláásó, túlzott mértékű konzultáció megelőzése érdekében törlik. Meg kell azonban jegyezni, hogy a (7) bekezdést kiegészítő, új (4) bekezdéssel összhangban a tanúsítványt a kibocsátó állam visszavonhatja, ha a 7. cikkben említett kiigazítás elfogadhatatlan.

Módosítás: 42

14. cikk, cím

Az érintett hatóságok kötelezettségei abban az esetben, amikor minden további határozat a végrehajtó állam joghatósága alá tartozik

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Indokolás

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 43

14. cikk (1) bekezdés a) pont

a) felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankció módosítása;

a) alternatív szankciók és felfüggesztő intézkedések módosítása;

Módosítás: 44

14. cikk (1) bekezdés b) pont

b) büntetés felfüggesztésének visszavonása;

b) a felfüggesztett büntetés és a feltételes büntetés visszavonása;

Módosítás: 45

14. cikk (1) bekezdés c) pont

c) feltételes büntetés esetén való büntetéskiszabás;

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

 

Indokolás

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 46

14. cikk (1) bekezdés d) pont

d) felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankció elévülése.

d) felfüggesztett büntetések, feltételes büntetések vagy alternatív szankció elévülése.

Módosítás: 47

14. cikk (1a) bekezdés (új)

 

(1a) Azokban az esetekben, amikor a felfüggesztett büntetéseket, feltételes büntetéseket és alternatív szankciókat visszavonják, a végrehajtó állam felelős az ítéletben kiszabott szabadságvesztéssel járó büntetés végrehajtásáért, kivéve a 12. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

Módosítás: 48

14. cikk (2) bekezdés

(2) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát minden olyan körülményről vagy ténymegállapításról, amely megítélése szerint a büntetés felfüggesztésének visszavonásához vagy a felfüggesztő intézkedés vagy az alternatív szankció módosításához vezethet.

(2) A kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát minden olyan körülményről vagy ténymegállapításról, amely megítélése szerint a büntetés vagy a feltételes büntetés felfüggesztésének visszavonásához vagy a felfüggesztő intézkedés vagy az alternatív szankciót képező kötelezettségek vagy utasítások módosításához vezethet.

Módosítás: 49

14. cikk (2a) bekezdés (új)

 

(2a) A személyt az igazságügyi hatóságoknak meg kell hallgatniuk a feltételes büntetés esetében történő büntetéskiszabás előtt vagy ha a büntetés felfüggesztését visszavonják, annak biztosítása érdekében, hogy a vádlottak meghallgatásának alapelve érvényesüljön.

Indokolás

Ennek a helyzetnek tükröznie kell a 15. cikk (2) bekezdésében előírt helyzetet. Ezekben az ügyekben a vádlottak meghallgatásának elve a büntetőeljárás lényeges részét képezi.

Módosítás: 50

15. cikk cím

Az érintett hatóságok kötelezettségei abban az esetben, amikor minden további határozat a kibocsátó állam joghatósága alá tartozik

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 51

15. cikk (1) bekezdés

(1) Amennyiben a 12. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban minden további határozat tekintetében a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága bír joghatósággal, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága haladéktalanul tájékoztatja az alábbiakról:

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 52

15. cikk (1) bekezdés a) pont

a) felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankció bármely megsértése; valamint

a) felfüggesztő intézkedések vagy az alternatív szankciót képező kötelezettségek és utasítások megsértése; valamint

Módosítás: 53

15. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpont

i. felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankció módosítását eredményezheti,

i. felfüggesztő intézkedések vagy az alternatív szankciót képező kötelezettségek vagy utasítások módosítását eredményezheti,

Módosítás: 54

15. cikk (1) bekezdés b) pont ii. alpont

ii. feltételes büntetés esetén való büntetéskiszabás tekintetében lényeges, vagy

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 55

15. cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont

iii. a büntetés felfüggesztésének visszavonását eredményezheti.

iii. a büntetés felfüggesztésének és a feltételes büntetésnek a visszavonását eredményezheti.

Módosítás: 56

15. cikk (3) bekezdés

(3) Feltételes büntetés esetében a büntetés letöltésére, vagy büntetés felfüggesztésének visszavonására vonatkozó határozat meghozatala előtt az elítélt személynek biztosítani kell a bírósági tárgyalást. Adott esetben ezt a követelményt az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 10. cikkében előírt eljárásnak megfelelően lehet teljesíteni.

-----------------

HL C 197., 2002.7.12., 3. o.

(3) Feltételes büntetés esetében a büntetés letöltésére, vagy büntetés felfüggesztésének visszavonására vonatkozó határozat meghozatala előtt az elítéltet az igazságügyi hatóságoknak meg kell hallgatniuk annak biztosítása érdekében, hogy a vádlottak meghallgatásának alapvető elve teljesül.

Módosítás: 57

15. cikk (4) bekezdés a) pont

a) felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankció módosítása;

a) felfüggesztő intézkedések vagy az alternatív szankciót képező kötelezettségek vagy utasítások módosítása;

Módosítás: 58

15. cikk (4) bekezdés b) pont

b) büntetés felfüggesztésének visszavonása;

b) büntetés felfüggesztésének és a feltételes büntetésnek a visszavonása;

Módosítás: 59

15. cikk (4) bekezdés c) pont

c) feltételes büntetés esetén való büntetéskiszabás;

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 60

15. cikk (4) bekezdés d) pont

d) felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankció elévülése.

d) felfüggesztett büntetés, feltételes büntetés vagy alternatív szankció elévülése.

Módosítás: 61

15. cikk (4a) bekezdés (új)

 

(4a) A felfüggesztő intézkedésnek vagy az alternatív szankciókat képező kötelezettségeknek vagy utasításoknak a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság általi bármely módosítását az 5. cikk megfelelő figyelembe vételével kell elvégezni. Módosítás esetén a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatósága dönthet úgy is, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének vagy 9. cikk (1) bekezdése i) pontjának megfelelően új határozatot hoz

 

Módosítás: 62

15. cikk (5) bekezdés

(5) Büntetés kiszabásakor vagy büntetés felfüggesztésének visszavonásakor a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága tájékoztatja a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát, hogy továbbítani kívánja-e a végrehajtó államnak az alábbiakat:

(5) Büntetés kiszabásakor vagy büntetés felfüggesztésének visszavonásakor a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát, hogy nincs már szükség a felfüggesztő intézkedések felügyeletére.

Módosítás: 63

5. cikk (1) bekezdés a) pont

a) a 2007/…/IB* tanácsi kerethatározatban meghatározott ítélet és tanúsítvány a szabadságmegvonással járó intézkedés végrehajtása iránti felelősség átvállalása céljából; vagy

---------------

* HL: kérem illessze be a kerethatározat számát és időpontját.

törölve

 

 

Módosítás: 64

15. cikk (5) bekezdés b) pont

b) európai elfogatóparancs, az elítélt személynek az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározattal összhangban való átadása céljából.

.-------------------------------

1 HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

törölve

Módosítás: 65

15. cikk (6) bekezdés

(6) Amennyiben a felfüggesztő intézkedések vagy alternatív szankciók végrehajtásának kötelezettsége elévült, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatósága az elrendelt intézkedéseket megszünteti, amint a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságától megfelelő értesítést kapott.

(6) Amennyiben erről a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező hatósága a fenti (5) bekezdésnek megfelelően értesíti, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatósága megszünteti a felfüggesztő intézkedések felügyeletet és végrehajtását.

Módosítás: 66

16. cikk cím

Amnesztia és közkegyelem

Amnesztia, közkegyelem és az ítélet felülvizsgálata

Módosítás: 67

16. cikk, (1a) bekezdés (új)

 

Csak a kibocsátó állam hozhat az olyan felfüggesztett büntetéseket, feltételes büntetéseket és alternatív szankciókat tartalmazó ítéletek felülvizsgálatára irányuló kérelmekkel kapcsolatos határozatot, amelyeknek felügyelete és végrehajtása e kerethatározat hatálya alá tartozik.

Módosítás: 68

17. cikk

Amennyiben az elítélt személy elhagyja a végrehajtó államot, és törvényes vagy szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága a felfüggesztő intézkedések és alternatív szankciók felügyelete tekintetében, és az ítélet végrehajtásával kapcsolatos minden további határozat tekintetében a joghatóságot átadja a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságának.

Amennyiben az elítélt személy elhagyja a végrehajtó államot, vagy a végrehajtó államban már nincs törvényes és szokásos tartózkodási helye, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága a felfüggesztő intézkedések és az alternatív szankciókat képező kötelezettségek vagy utasítások felügyelete tekintetében, és az ítélet (vagy – adott esetben a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozat) végrehajtásával kapcsolatos minden további határozat tekintetében a joghatóságot átadja a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságának.

Indokolás

A végrehajtó állam már nem tud felügyeletet gyakorolni az elítélt felett, így a felügyelettel kapcsolatos felelősség átszáll a kibocsátó államra. A felelősség ilyen átadását „kötelezettségnek” és nem „jogkörnek” kell tekinteni.

Módosítás: 69

17. cikk, (1a) bekezdés (új)

 

(1a) (1a) A joghatóság (1) bekezdésben említett átadásának akkor is meg kell történnie, ha a kibocsátó állam ilyen irányú kérést ad a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága számára azon az alapon, hogy a személlyel szemben további büntetőeljárás van folyamatban a kibocsátó államban.

(1)

HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

1. Az Európai Unió már jó ideje nem pusztán közös gazdasági térség, hanem elkezdett közös értékeket is elfogadni. A politikai közösség létrehozására irányuló célja felé halad, követve az ember fennkölt méltóságának illuminisztikus ideálját, és fokozatosan hozza létre tagállamai között a politikai hatáskörmegosztást, az intézmények közötti együttműködést és egy olyan jogrendet, amely egyszerre kozmopolita és emberközpontú.

Ami valójában vonzó az Európai Unióban, az az egyén felé és a valamennyi népre és generációra alkalmazandó jogrend felé való haladás.

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül a személyek szabad mozgása a bírósági határozatok mozgásával párosul a kölcsönös elismerésen és a rendőrségi és igazságügyi együttműködésen keresztül. A különböző jogterületek (beleértve a büntetőjogot) az „igazságszolgáltatás mindenki számára” közös elgondolás biztosítása céljából egyre növekvő számban kerülnek ki az egyes tagállamokon belüli „feudalizáció” köréből. Az Európai Unió a politikai szerveződés olyan rendkívüli példája, amely megtanulta az egyes tagállamok különös érdekeit egy csírájában lévő jogrend morális céljaihoz közelíteni.

Az EU tagállamai közötti, kölcsönös együttműködés felé történő fokozatos elmozdulásnak része a büntetőjog. A vizsgált kerethatározat célja az elítélt társadalomba való újrabeilleszkedésének megkönnyítése, az áldozatok és a társadalom egésze megfelelőbb védelmének biztosítása, valamint a megfelelő felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések végrehajtásának megkönnyítése olyan elkövetők esetében, akik nem rendelkeznek tartózkodási hellyel az ítélet meghozatala szerinti államban. E kezdeményezés értéke mindenek felett abban rejlik, hogy arra ösztönzi a tagállamok igazságügyi hatóságait, hogy büntetőjogukba építsenek bele a szabadságvesztést kiszabó büntetőítéletektől eltérő szankciókat. Tisztában vagyunk azzal, hogy ha a politikai menetrend nem kínálja fel az alternatív szankciók létrehozásának feltételeit, akkor a bírók hajlamosak arra, hogy ne is alkalmazzák azokat. Az alternatív szankciók lehetővé tétele a büntetőjog és a büntetések iránti humanitárius hozzáállás előmozdítását szolgálja, és ennélfogva általánosságban előmozdítja az európai jogot. Feloldja azt a téveszmét, amely az elítélt társadalomba való újrabeilleszkedésének jogát a társadalomnak az elítélt újrabeilleszkedésével kapcsolatos érdekével állítja szembe. Az az igazság, hogy itt nincs ellentmondás. Az elítéltek státusza ráadásul olyan barométer, amely lehetővé teszi a civilizáció mértékének és bármely politikai közösség igazságszolgáltatási rendszerének értékelését. A szabadságvesztéssel járó büntetés alternatívájaként a felfüggesztő intézkedések alkalmazásának előmozdítása egy, az EU büntetőjogában sürgősen elérendő célkitűzés. Az európai politikáknak a büntetőjog és – valamennyi vetületében – a jogok kultúrája közötti kapcsolat létrehozására kell törekedniük: a büntetések kidolgozása és végrehajtása, valamint általánosságban az elítéltek és a társadalom közötti viszony tekintetében.

2. Olykor a kölcsönös elismerés hatékonyságát korlátozza az, hogy a tagállamok büntetőjoga még mindig a harmonizáció korai szakaszában van. Erre példaként szolgál a vizsgált kerethatározat. Az alternatív szankciók felügyeletével és végrehajtásával kapcsolatos együttműködési eljárás sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne (és kevésbé lenne problémás), ha a tagállamok azonos büntetéstípusokat fogadnának el vagy hasonló igazságszolgáltatási szerkezettel rendelkeznének, vagy akár ha anyagi vagy eljárási büntetőjoguk egyenértékűbb lenne [lásd a „különböző intézkedések” vagy a „joghatóságok instabilitása” kiigazításának problémáját egy felfüggesztett büntetés visszavonásakor vagy feltételes büntetés esetében a büntetés kiszabásakor].

A tagállamok büntetőjogi anyagi szabályai fokozatos harmonizációjának szükségessége a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrejöttének alapvető feltétele. Ezen túlmenően a tagállamok büntetőjogszabályainak egyre nagyobb mértékű harmonizációja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében említett közös értékek alapján is javasolható: végül is ezeket az értékeket javarészt olyan jogszabályok támasztják alá, amelyek büntetik a bűnelkövető magatartást.

3. Mindeközben a kerethatározatban megállapított eljárási szabályokat a dolgok jelenlegi állása alapján kell megszervezni. Mivel eldöntötték, hogy – a jogszerűséggel, egyértelműséggel és a jogbiztonsággal kapcsolatos okok miatt – a jogköröknek és felelősségeknek a kibocsátó állam és a végrehajtó állam közötti megosztására az a szabály lesz irányadó, amely szerint az adott jogkört vagy felelősséget gyakorló állam arra vonatkozóan a saját jogszabályait fogja alkalmazni (lásd a 12. cikk (2) bekezdését).

Ezzel a rendelkezéssel párhuzamosan úgy határoztak, hogy a vádlottak meghallgatásának elvét olyan elvéként ösztönzik, amelyet a felfüggesztett büntetés visszavonásával vagy a feltételes büntetés kiszabásával kapcsolatos ügyekben alkalmazni kell [lásd a 14. cikk (2a) bekezdését (új)]. Ehhez hasonlóan a Szerződés értékeire történő hivatkozással együtt a tagállamok alkotmányaira való hivatkozást (lásd a 3. cikket) hasznosnak tartották. Az alapvető jogok olyan irányadó mértéket hoztak létre, amelyek alapján az EU-s és a tagállami alapvető jogok jegyzékét egymást kiegészítő, nyílt jegyzékekként kell értelmezni.

Ezzel összefüggésben a felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos felügyelet átadásának kezdeményezésére irányuló hozzájárulás kérdéséhez kívántak hozzájárulni (lásd az 5. cikk (1a) bekezdését). Az átadás lehetősége nem az elítélt alapvető joga [éppen azért, mert az a személy már „elítélt” jogállású és mert az időszerűség és szerep egyértelművé tétele igazságszolgáltatási legitimitás kérdése is]. Ezért az átadás nem függ hozzájárulástól. Amire itt szükség van, az a kerethatározat céljaira irányuló, határozott bírói mérlegelés és az elítélt meghallgatásával kapcsolatos jog biztosítása, mivel a meghallgatás alapvető szerepet játszik az ilyen jellegű mérlegelésben.

E hatékonyság érdekében javasolják továbbá, hogy iktassanak be egy, a végrehajtó állam általi „megtagadás kivételes jellegére vonatkozó szabályt” (lásd a 12. cikk (3) bekezdését).

Döntöttek a „törvényes és szokásos tartózkodási hely” Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában szereplő fogalommeghatározásnak megfelelő fogalmának felvételéről [lásd a 2. cikk ga) pontját (új)].

A korábban említetteknek megfelelően a vélemény a jogkörök és felelősségek fogalmának, illetve a kibocsátó állam és a végrehajtó állam közötti megosztásának átfogó pontosítását biztosítja. Az egyértelműség támasztja alá a büntetőjog vonatkozásában alapvető jogbiztonságot és jogszerűséget. Emiatt elvetik az intézkedések természete tekintetében azok végrehajtó állam általi kiigazítását (lásd a 7. cikk (2) bekezdését). A büntetőjog szigorú jogszerűségének elve által megkövetelt tipizálással kizárólag az időtartam és esetlegesen a végrehajtás formája tekintetében történő kiigazítás összeegyeztethető.

4. Végül rá kell mutatni, hogy az e kerethatározattal kapcsolatos francia–német kezdeményezés igen pozitív jelzést ad a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségen belül. Bizonyítja, hogy az európai dimenziót most már az EU intenzív politikai és jogi integrációjára vonatkozó elgondolás tükrében fogják fel. Azt is bizonyítja, hogy a büntetőjog emberivé tétele hogyan illeszkedik az európai jogrendbe: egy olyan jogrendbe, amely az emberiesség csorbíthatatlan értékén alapul, és amelyben minden embert – még ez elítéltet is – egyedi és megismételhetetlen lényként végpontnak tekintenek.


ELJÁRÁS

Cím

A felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések elismerése és felügyelete

Hivatkozások

06480/2007 - C6-0129/2007 - 2007/0807(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

11.5.2007

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

24.5.2007

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Maria da Assunção Esteves

21.5.2007

 

 

Vizsgálat a bizottságban

5.6.2007

27.6.2007

11.9.2007

3.10.2007

Az elfogadás dátuma

3.10.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

1

3

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alexander Alvaro, Philip Bradbourn, Michael Cashman, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Fausto Correia, Esther De Lange, Panayiotis Demetriou, Kinga Gál, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Lívia Járóka, Magda Kósáné Kovács, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Kartika Tamara Liotard, Sarah Ludford, Viktória Mohácsi, Martine Roure, Søren Bo Søndergaard, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Ioannis Varvitsiotis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Inés Ayala Sender, Edit Bauer, Maria da Assunção Esteves, Ona Juknevičienė, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Siiri Oviir, Eva-Britt Svensson

Utolsó frissítés: 2007. október 11.Jogi nyilatkozat