Eljárás : 2007/2019(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0397/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0397/2007

Viták :

PV 23/10/2007 - 13
CRE 23/10/2007 - 13

Szavazatok :

PV 25/10/2007 - 7.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0473

JELENTÉS     
PDF 2271kWORD 2658k
2007. október 17.
PE 393.965v03-00 A6-0397/2007(Par1)

az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(C6-0287/2007 – 2007/2019(BUD))

és az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2008. (SEC(2007)1140) számú módosító indítványról

III. szakasz – Bizottság

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány

Költségvetési Bizottság

Előadó: Kyösti Virrankoski

INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

INDOKOLÁS

Munkadokumentum az eredményorientált költségvetésről

Ez a munkadokumentum az első az általános előadó által a 2008-as költségvetés kidolgozása folyamán készítendő dokumentumok sorában.

2.  Az év második felében esedékes költségvetési tárgyalások során az Európai Parlament akkor fogja elérni a legtöbbet a Bizottsággal és a Tanáccsal szemben, ha széles körben elfogadott közös célok alapján tud tárgyalni. Az előadó ezért hangsúlyozza azon szándékát, hogy rendszeresen tanácskozzon a Parlament tagjaival, a szakbizottságokkal és különösen a Költségvetési Bizottságban helyet foglaló kollégáival, hogy kialakítsa a 2008-as költségvetéssel kapcsolatos szilárd parlamenti álláspontot.

3.  Az előadó megállapítja, hogy ez a munkadokumentum sokat átvett a 2006-os költségvetés elsődleges céljairól a Költségvetési Bizottságban 2007. január 23-án folytatott vitából és az első eszmecserén elhangzott érvekből.

4.  A munkadokumentum az alábbiak szerint épül fel: az első szakasz az előadónak az eredményorientált költségvetésről kialakított elképzelését mutatja be. A második szakasz az éves költségvetési eljárás korai szakaszaira és az uniós költségvetés szerkezetéhez, illetve az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó kérdésekre összpontosít. A harmadik szakasz az elsődleges politikai szempontokkal foglalkozik.

5.  A 2008-as költségvetéssel kapcsolatos előkészítő munka természetesen nem „légüres térben” zajlik. Ami az Európai Unió politikáit illeti, 2007-ben van a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója, valamint újra erősödik a nyomás abban a tekintetben, hogy előrelépés történjen az Alkotmányszerződés kérdésében. A globalizáció az azt kísérő gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségekkel és kihívásokkal együtt várhatóan gyors ütemben folytatódik, és az olyan kérdések, mint az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás és a migráció egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

6.  Ami az Európai Unió finanszírozását illeti, 2007 a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret első éve. A 2008-as költségvetés ezért a második olyan lesz, amelyről a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 1. sz. mellékletében foglalt átfogó felső határokon belül (csatolva a munkadokumentum 1. sz. mellékletében) kell megállapodni. 2008 a Parlament hatodik jogalkotási ciklusa és a Barroso vezette Bizottság utolsó előtti éve lesz. Ezért a 2008-as költségvetés készítése során tovább kell folytatni a pénzügyi terv bevételek és kiadások szempontjából történő felülvizsgálatát. A 2008-as költségvetés a 2007. évi költségvetésre fog épülni. Az előadó kiemeli a pénzügyi tervvel és a saját forrásokkal foglalkozó állandó előadók, illetve a 2007-es általános előadó munkáját, és megjegyzi, hogy a munkadokumentum 2. sz. melléklete bemutatja a 2007-es költségvetési eljárás összefoglaló eredményeit a többéves pénzügyi terv fejezetei szerint. Ezek az adatok háttérként szolgálhatnak a 2008-as költségvetés elkészítése során előttünk álló munkához.

I. Az eredményre irányuló költségvetés

7.  A 2008-as általános előadó azt javasolja, hogy a 2008-as költségvetés „eredményorientált költségvetés” legyen. Az előadó által a bizottság részére javasolt általános filozófia közvetlenül a 2007-es általános előadó szemléletmódjára épül. Az „eredményorientált költségvetés” azt jelenti, hogy végső soron a stratégia kimenetele számít. A költségvetési hatóságnak nagy figyelmet kell összpontosítania annak biztosítására, hogy a politika azon politikai céloknak megfelelően kerüljön végrehajtásra, amelyek elérése érdekében a jogszabályok elsősorban megszülettek. Például:

· Az európai politika ténylegesen javítja a polgárok életét?

· Az európai oktatási és képzési politika az európai kultúra és értékek jobb megértését segíti elő és olyan módon javítja a fiatalok készségeit, amely növeli az EU versenyképességét a globalizált modern gazdaságban?

· A kutatási és fejlesztési támogatás az EU vállalatainak modernizációjához és hatékonyságuk növekedéséhez vezet, amit például az uniós vállalatok által benyújtott több szabadalom jelez?

· A regionális politika növeli az egy főre jutó GDP-t az EU kevésbé fejlett régióiban?

· Hatékonyan és kiegyensúlyozottan teljesíti kötelezettségeit az EU mint globális szereplő?

8.  E kérdések megválaszolása érdekében kézzelfogható bizonyítékra van szükség a kiadások hatására vonatkozóan. Az előadó fel kívánja hívni a Bizottságot, hogy terjesszen adatokat a Költségvetési Bizottság elé a politikai célok uniós polgárok érdekében történő végrehajtásának bizonyítására. A 2007-es költségvetési eljárás során képviselt álláspontra kíván építeni, azaz külső szakértői tanulmányokat és adatokat akar felhasználni az uniós kiadások hatékonyságáról folytatott adatgyűjtés céljából. Másfelől ez növelné a Parlament mint a költségvetési hatóság egyik ága szerepét a közpénzek megfelelő módon való elköltésének biztosítása során. Az előadó ezért több tanulmányt szeretne készíttetni a Költségvetési Bizottság megbízásából, amelyeket aztán alapul lehetne venni az elsődleges célok meghatározásához a költségvetési tárgyalások folyamán. Több elképzelés kifejtésre kerül a jelen munkadokumentum második szakaszában.

9.  Az előadó megállapítja, hogy a Parlament kitűnő eredményt tudott elérni a költségvetési rendelet 2006-os felülvizsgálata során. Úgy ítéli meg azonban, hogy egyes esetekben az uniós politikák végrehajtási folyamatára alkalmazott túlzottan jogászias megközelítés akadályozza a hatékony és eredményes végrehajtást. Egyrészt a bizalom, másrészt a visszaélések megelőzésére szolgáló szabályok szerkezete közötti megfelelő egyensúly megtalálása a költségvetési ellenőrzés és felügyelet hatékony módszerének egyik legfőbb kihívása.

II. Költségvetési folyamat és a költségvetés szerkezete

Az éves politikai stratégia

10. A Bizottság február 22-én fogja bemutatni 2008-ra vonatkozó éves politikai stratégiáját.Az éves politikai stratégia fontos dokumentum, amely meghatározza a Bizottság 2008-ra vonatkozó politikai céljait. A Bizottság ezen célok finanszírozására irányuló javaslata az előzetes költségvetési tervezet (EKT), amelyet valószínűleg 2007. május 2-án fogadnak el. Ezért a Parlamentnek május 2. előtt ismertetnie kell a 2008-as költségvetési évre vonatkozó saját átfogó elsődleges céljait, hogy a Bizottság ezeket belefoglalhassa a 2008-as előzetes költségvetési tervezetbe. Az előadó ezt a munkadokumentumot és a Költségvetési Bizottság többi tagjának megjegyzéseit kívánja felhasználni a 2008-as éves politikai stratégiáról szóló jelentéstervezetének elkészítésekor. Az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalás aztán eszközként szolgálhat a Parlament számára ahhoz, hogy befolyást gyakoroljon azelőtt, hogy a Bizottság elfogadja az éves költségvetési tervezetet.

Tevékenységalapú költségvetés-tervezés és tevékenységi jelentések

11. Az előadó régóta támogatja a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) elvét, amelynek fő célja a pénzügyi és emberi erőforrásoknak az elsődleges politikai célokkal való összeegyeztetése. Kifejezetten támogatta a tevékenységalapú megközelítés bevezetését a Bizottság forrásokon alapuló költségvetési rendszerébe, amely a forrásokat a (néha költségvetési „címeknek” is nevezett) „politikaterületek” között osztja fel, amelyek lényegében közvetlenül a Bizottság főigazgatóságainak hatáskörébe tartoznak. A környezetpolitikai kiadásokat például a 7. költségvetési cím („Környezetvédelem”) fedezi. Ezeket a kiadásokat a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához csoportosítják. Tágabb értelemben véve a tevékenységalapú költségvetés-tervezés elve lehetővé tette, hogy a költségvetési hatóság jobban irányíthassa a kiadásokat.

12. Az előadó azonban ki kívánja emelni, hogy a tevékenységalapú megközelítés és a pénzügyi terv fejezeteinek szerkezete és többéves keretei (lásd 1. sz. melléklet) nehezen egyeztethetőek össze. Míg a pénzügyi terv fejezetei a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló uniós kiadások hasznos politikai kategorizálását jelentik, a tevékenységalapú költségvetés-készítés költségvetési címeinek és a többéves pénzügyi keret fejezeteinek összevetése zavart okozhat. A 2007-es előzetes költségvetési tervezetben például a „Környezetvédelem” politikaterületet/költségvetési címet a többéves pénzügyi keret 4 fejezete (2, 3b, 4 és 5) között osztották fel. Az előadó hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság felosztásra vonatkozó javaslata egyértelmű legyen, hogy a költségvetési hatóság megfelelően ellenőrizni tudja a kiadásokat.

13. A Bizottság főigazgatóságai által politikáik céljairól, hatásairól és eredményeiről készített tevékenységi jelentések képezik a költségvetési hatóság fő eszközét annak értékelésére, hogy a tevékenységalapú megközelítés mennyire működik. A tevékenységi jelentéseket a Bizottság egyes főigazgatóságai készítik, és azok az előzetes költségvetési tervezetben szerepelnek. Az előadó üdvözli e dokumentumok elkészítését, de megállapítja, hogy a múltban túlságosan is a folyamatok hosszú leírására összpontosítottak, és nem fejtették ki elegendő mértékben a politikai célok és eredmények közötti kapcsolatot. Az előadó részletesen meg kívánja vizsgálni a 2008-as tevékenységi jelentéseket.

Emberi erőforrások

14. Mielőtt rátérnénk a 2008-ra vonatkozó elsődleges politikai célokra, az előadó ki kívánja emelni az emberi erőforrások fontosságát is. A Parlament a Bizottság személyzetének szigorú csökkentése elleni bizottsági érvek számos elemét támogatta a 2007-es költségvetési eljárás során, de kérte, hogy 2007. április 30-ig a Bizottság mérje fel valódi személyzeti igényeit. Az előadó érdeklődéssel várja ezt a dokumentumot.

15. A többéves pénzügyi keret/tevékenységalapú költségvetés-tervezés szerkezetéről folytatott vitához kapcsolódik az a kérdés is, hogy az 5. fejezet (Igazgatás) esetleg nem tartalmazza a Bizottság összes tényleges igazgatási költségét. A Költségvetési Bizottság ügynökségekkel foglalkozó állandó előadójának jelenlegi munkájával összefüggésben érdemes kiemelni három külön kérdést a 2008-as költségvetési eljárást előkészítő elemzés e korai szakaszában. Először is, a Bizottság egyre nagyobb mértékben vesz igénybe végrehajtó hivatalokat az egyes politikák végrehajtása céljából. Ha a végrehajtó hivatalok átveszik a munkát a korábban e feladatokat végző „anya”-főigazgatóságoktól, a többi feladathoz kevesebb személyzetre lesz szükség a főigazgatóságoknál. A 2008-as költségvetés tevékenységi jelentéseinek foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel. Másodszor, a végrehajtó hivatalok csak a Bizottságon belül nyilvánvalóan növekvő „kiszervezési” kultúra egyik példáját jelentik, amit a végrehajtási tevékenységeknek a költségvetési rendeletben egyértelműen meg nem határozott „eseti testületek” részére történő átadása követhet. Az ilyen „kiszervezés” hozzájárulhat a hatékonyabb végrehajtás biztosításához, de úgy kell végrehajtani, hogy átlátható legyen a költségvetési hatóság számára, illetve ne vezessen az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, a költségvetés 5. fejezetében nehezen látható rejtett költségek hirtelen növekedéséhez. Harmadszor, az ügynökségek, végrehajtó hivatalok és egyéb eseti szervek által végzett végrehajtási tevékenységeknek könnyen áttekinthetőnek kell lenniük, hiszen ezek a szervek mindannyian nagyobb arányban foglalkoztatnak határozott időre szóló szerződéssel rendelkező személyzetet mint maga a Bizottság. E szervek emberi erőforrásokkal kapcsolatos politikájáról további információra van szükség a felügyelet megfelelő szintjének megállapításához és az általuk foglalkoztatott személyzet megfelelő szintű egyéni felelősségének biztosításához.

III. Politikai prioritások

16. Az előadó úgy véli, hogy a Parlament 2008-as költségvetésre vonatkozó politikai prioritásainak kifejtésére leginkább a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló parlamenti állásfoglalás ad lehetőséget. Nem tesz e helyütt kísérletet a prioritások teljes körű felsorolására. Az eredményorientált megközelítéssel összhangban ugyanakkor a munkadokumentum további részében felvázol néhány elképzelést a legfontosabb témák és prioritások vonatkozásában. E prioritások olyan tanulmányok témáiként kerülnek bemutatásra, amelyek elvégzésére a Költségvetési Bizottság külső szakértőket kérhet fel. Amennyiben a tanulmányokat sikerül még a nyári szünet előtt a bizottság elé tárni, hasznos ösztönzőként szolgálhatnak ősszel, a költségvetési eljárás főbb szakaszaiban. Természetesen fontos lenne biztosítani, hogy e tanulmányok összhangban legyenek a szakbizottságokban folyó munkával.

Az érintett témák olyan kísérleti projektekhez és előkészítő intézkedésekhez is ötleteket adhatnak, amelyekkel összefüggésben az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. részében előírtak szerint a Parlamentnek június közepéig ismertetnie kell szándékait.

17. Az előadó igyekezett a kollégák – különösen a Költségvetési Bizottság január 23-i ülésén lezajlott vita során elhangzott – elképzeléseit is közreadni. Várakozással néz a kollégákkal folytatott további megbeszélések elébe.

Politikai prioritások és további tanulmányozásra javasolt témák

· Az EU versenyképessége és az élethosszig tartó tanulás

18. Az uniós polgároknak a világ egyéb részein élőkhöz viszonyított magas életszínvonala tükröződik az uniós vállalatok viszonylag magas költségalapjában. Az uniós vállalatoknak ezért szükségképp rugalmasan és jól képzett szakemberekkel kell működniük, hogy fenntartsák versenyképességüket a globalizált gazdaságban. Az európai gazdaság tehát nagyrészt polgárai képzettségétől függ. Az EU leggazdagabb régióiban a szolgáltatási szektor a munkavállalók több mint 70%-át foglalkoztatja, és a globalizáció töretlen előrehaladásával összefüggő általános trend a szolgáltatási ágazat további európai térnyerését vetíti elő. Az EU gazdasági versenyképességét túl gyakran próbáljuk ágazati statisztikákkal leírni. E számok persze fontosak, de a teljes valóságnak csak egy részét tükrözik. Az élethosszig tartó tanulási program fontos eleme azon törekvéseknek, amelyek hozzásegítik az európai polgárokat, hogy megtalálják a helyüket a globalizált világban. A tanulmány vizsgálhatná a program – gyakorta elhanyagolt – gazdasági hozzáadott értékét azon lehetőségek értékelése révén, amelyeket a program a résztvevők számára teremt.

· Az EU mint globális szereplő / az EU által a polgári és katonai válságkezelő missziókban vállalt egyre jelentősebb szerep költségvetési következményeinek értékelése

19. Az elmúlt években jelentősen nőtt az EU szerepvállalása a polgári és katonai válságkezelő missziókban. Az ilyen missziók a Stabilitási Eszközből, a KKBP költségvetéséből, az Athena mechanizmusból vagy nemzeti hozzájárulásokból finanszírozhatók. Részben a közelgő koszovói misszió előkészületeként, ez a tanulmány a korábbi missziók tapasztalatait próbálná összegezni a különböző típusú missziók legmegfelelőbb / leghatékonyabb finanszírozási módjai vonatkozásában. A tanulmány azt is felmérné, hogy a különböző finanszírozási módok mennyire áttekinthetőek a Parlament számára. Ugyanakkor feltárhatná a finanszírozási döntések és a missziók életciklusa közötti összefüggéseket: a kezdetektől az utólagos értékelésig.

· Az Európai Bizottság igazgatási reformjának értékelése

20. Ez a tanulmány azt elemezné, hogy a „Kinnock” reformok valóban hatékonyabbá tették-e az Európai Bizottság igazgatását. A tanulmány vizsgálná, hogy a reformok milyen mértékben javították a munkaerő-felvételt és a teljesítményalapú előléptetési rendszert, a személyzeti és pénzügyi igazgatási eljárásokat a Bizottságnál. Az elmúlt években a tevékenységalapú költségvetés-tervezést (ABB) is bevezették a Bizottság erőforrásainak és politikai céljainak jobb összehangolása érdekében. A tanulmány kitérne arra, hogy ez mennyiben járt sikerrel, és megvizsgálná, hogy gyakorolt-e bármilyen hatást egymásra a Kinnock-reform és az ABB bevezetése.

· A strukturális alapok hatásának fokozása a lisszaboni célok elérése tekintetében

21. A strukturális alapok célja a strukturális és kohéziós politika finanszírozása az EU kevésbé fejlett régióiban, és a tagállamok által kidolgozott programok alapján kerülnek felhasználásra. A lisszaboni célok között azonban találunk egy olyan kötelezettségvállalást is, amely szerint az EU kutatás-fejlesztésre irányuló kiadásait az uniós GDP 3%-ára kell növelni. A hetedik kutatási keretprogram feladata e cél elérésének elősegítése, de a meglévő strukturális alapokból is többet lehetne fordítani erre a célra. A Bizottságnak a lisszaboni stratégia előrehaladásáról 2006 decemberében kiadott éves értékelése szerint a tagállamok fokozottabb szerepvállalására volna szükség e területen. Ez különösen igaz lehet az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokra. A tanulmánynak ezért meg kell vizsgálnia, hogy a meglévő strukturális alapok milyen mértékben járulnak ténylegesen hozzá az uniós K+F kapacitás bővítéséhez és javaslatot kell tennie olyan intézkedésekre, melyekkel e hozzájárulás növelhető.

· Az illegális bevándorlás megfigyelésére irányuló uniós finanszírozás értékelése

22. Az EU külső határai folyamatos és jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve, különös tekintettel a teljes déli határszakaszra. Az Európai Parlament egyik legfőbb prioritása az Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzése. E tanulmánynak ezért az illegális bevándorlás megfigyelésére irányuló uniós finanszírozást kell felmérnie, összevetve az új eszközökre (Külső Határok Alap, Európai Menekültügyi Alap, a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap, valamint a FRONTEX Ügynökség) juttatott pénzügyi forrásokat azok feladataival és stratégiai céljaival. A tanulmánynak ki kell térnie annak vizsgálatára is, hogy az alapok és azok különböző eszközök közötti felosztása optimálisak-e a stratégiai célok eléréséhez, illetve ahhoz, hogy a bevándorlás által fokozottan érintett tagállamokat megfelelően támogassák.

· Rendelkezik-e az EU az energiapolitika területén és az éghajlatváltozás kapcsán kitűzött közös célok eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokkal?

23. A Bizottság 2007 januárjában fontos közleményeket adott ki az éghajlatváltozás és az európai energiapolitika tárgyában. A közleményekben nagyra törő célokat fogalmaztak meg az energiaellátás fenntarthatóságával, biztonságával és versenyképességével kapcsolatban. Az EU költségvetésében, csakúgy, mint bármely költségvetésben, a prioritások véges összegű forrásokért versengenek egymással. Tekintettel az energiapolitika és az éghajlatváltozás ügyének az utóbbi években növekvő jelentőségére, e tanulmánynak azt kellene vizsgálnia, hogy a rendelkezésre álló források az utóbbi időben hasonló ütemben nőttek-e ezen a területen. A tanulmánynak ezért össze kell vetnie a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a politikai célok által feltételezett tényleges forrásigényekkel, és javaslatokat kell tennie arra vonatkozóan, hogy, amennyiben szükség van további források bevonására, hogyan lehet azokat a leghatékonyabb és legátláthatóbb módon felhasználni.

· Az európai mezőgazdaság többfunkciós jellegének finanszírozása

24. Az európai politika már régen felismerte a mezőgazdasági ágazat többfunkciós jellegét. A közös agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérének lényeges elemét képezik azok a programok, amelyek célja az európai termőföld, a vidék és a vidéki megélhetési formák fenntarthatóságának biztosítása. Az Európai Uniónak immár 27 tagállama van, ezért a KAP a jövőben további reformoknak néz elébe. Ebben az összefüggésben a tanulmány beszámolhatna a vidékfejlesztési politikában eddig bekövetkezett változásokról. Ezt követően forgatókönyveket vázolhatna fel arról, hogy mit tartogathatnak a vidékfejlesztési politika újabb változásai az európai agrárszektor számára: hogyan befolyásolnák a változások a mezőgazdasági termelők tevékenységeit és bevételeit? Milyen szerepe volna az innovatív mezőgazdasági vállalkozásoknak, beleértve a biotechnológia területét? Hogyan illeszkednének a változások a WTO-n és más nemzetközi szerveken belül vállalt nemzetközi kötelezettségek keretébe? Minthogy a KAP az uniós költségvetés mintegy 40%-át emészti fel, az uniós agrárpolitika bármilyen változásának súlyos pénzügyi következményei vannak. A tanulmánynak ezért ki kell térnie a felsorolt forgatókönyvek pénzügyi vonatkozásaira is.

· Tájékoztatási és kommunikációs politika és a „polgárközeli tájékoztatás”

25. Az egyre szélesedő internetes kommunikáció korában a 27 tagúra bővült Európai Unióra komoly feladatok várnak a polgárokkal folytatott kommunikáció területén. Az elmúlt években felerősödött annak fontossága, hogy a polgárokkal folytatott kommunikáció a polgárok számára könnyen elérhető módon folyjon. Ez nem korlátozódik mindennapi nyelv használatára, hanem olyan médiakörnyezet megteremtését is jelenti, amely hidat tud verni az európai témák és a polgárok mindennapi élete és aggályai közé abban a régióban, ahol élnek. A Bizottság jelentős forrásokat különített el a „polgárközeli tájékoztatás” céljaira, a Parlament pedig megszavazott egy „kísérleti információs hálózatokról” szóló kísérleti projektet a 2007-es költségvetésben, amelynek célja a nemzeti politikusok, újságírók és véleményformálók és a brüsszeli EU-gépezet közötti jobb összeköttetés megteremtése. A tanulmány feladata lehetne e törekvések tapasztalatainak összegzése: mi működőképes? Mi nem? Hol van szükség több forrásra? Hogyan kellene azokat felhasználni?

I. MELLÉKLET

FINANCIAL FRAMEWORK 2007-2013

 

 

 

 

 

 

 

 

(EUR million - 2004 prices)

COMMITTMENT APPROPRIATIONS

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Total
2007-2013

1.            Sustainable Growth

51 267

52 415

53 616

54 294

55 368

56 876

58 303

382 139

1a               Competitiveness for Growth and Employment

8 404

9 097

9 754

10 434

11 295

12 153

12 961

74 098

1b              Cohesion for Growth and Employment

42 863

43 318

43 862

43 860

44 073

44 723

45 342

308 041

2.            Preservation and Management of Natural Resources

54 985

54 322

53 666

53 035

52 400

51 775

51 161

371 344

               of which: market related expenditure and direct

payments

43 120

42 697

42 279

41 864

41 453

41 047

40 645

293 105

3.            Citizenship, freedom, security and justice

1 199

1 258

1 380

1 503

1 645

1 797

1 988

10 770

3a.              Freedom, Security and Justice

600

690

790

910

1 050

1 200

1 390

6 630

3b.             Citizenship

599

568

590

593

595

597

598

4 140

4.            EU as a global player

6 199

6 469

6 739

7 009

7 339

7 679

8 029

49 463

5.            Administration(1)

6 633

6 818

6 973

7 111

7 255

7 400

7 610

49 800

6.            Compensations

419

191

190

 

 

 

 

800

TOTAL COMMITTMENT APPROPRIATIONS

120 702

121 473

122 564

122 952

124 007

125 527

127 091

864 316

as a percentage of GNI

1,10%

1,08%

1,07%

1,04%

1,03%

1,02%

1,01%

1,048%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TOTAL PAYMENT APPROPRIATIONS

116 650

119 620

111 990

118 280

115 860

119 410

118 970

820 780

as a percentage of GNI

1,06%

1,06%

0,97%

1,00%

0,96%

0,97%

0,94%

1,00%

Margin available

0,18%

0,18%

0,27%

0,24%

0,28%

0,27%

0,30%

0,24%

Own Resources Ceiling as a percentage of GNI

1,24%

1,24%

1,24%

1,24%

1,24%

1,24%

1,24%

1,24%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(1)       The expenditure on pensions included under the ceiling for this heading is calculated net of the staff contributions to the relevant scheme, within the limit of EUR 500 million at 2004 prices for the period 2007-2013.

2007 Budgetary Procedure

Parliament's Second Reading - 14 December 2006

Multi-annual Financial Framework - Margins

Cat.

2007 MFF

Council 2nd Reading

Parliament amendments

Parliament's 2nd Reading

Margins left by EP

Commitments

Payments

Commitments

Payments

Commitments

Payments

Commitments

Payments

Commitments

Payments

1

54.405.000.000

0

54.274.887.015

44.137.342.319

80.065.000

724.708.000

54.354.952.015

44.862.050.319

50.047.985

0

1a

8.918.000.000

0

8.788.328.511

6.772.076.511

79.839.000

299.708.000

8.868.167.511

7.071.784.511

49.832.489

0

1b

45.487.000.000

0

45.486.558.504

37.365.265.808

226.000

425.000.000

45.486.784.504

37.790.265.808

215.496

0

European Gobal Adjustment Funds
(outside the MFF & margin)

500.000.000

0

500.000.000

2

58.351.000.000

0

56.240.800.036

54.665.465.736

9.430.000

53.080.000

56.250.230.036

54.718.545.736

2.100.769.964

0

3

1.273.000.000

0

1.149.840.000

1.049.687.652

96.606.000

127.278.000

1.246.446.000

1.176.965.652

26.554.000

0

3a

637.000.000

0

561.695.000

400.145.000

62.138.000

73.538.000

623.833.000

473.683.000

13.167.000

0

3b

636.000.000

0

588.145.000

649.542.652

34.468.000

53.740.000

622.613.000

703.282.652

13.387.000

0

4

6.578.000.000

0

6.401.214.000

7.179.921.578

176.719.000

172.825.154

6.577.933.000

7.352.746.732

67.000

0

Emergency Aid Reserve (outside the MFF & margin*)

234.527.000

0

234.527.000

5

7.115.000.000

0

6.849.570.101

6.849.470.101

92.793.929

92.793.929

6.942.364.030

6.942.264.030

172.635.970

0

6

445.000.000

0

444.646.152

444.646.152

0

0

444.646.152

444.646.152

353.848

0

Total

128.167.000.000

123.866.000.000

126.095.484.304

114.326.533.538

455.613.929

1.170.685.083

126.551.098.233

115.497.218.621

2.350.428.767

8.368.781.379

Munkadokumentum a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az Európai Unió kutatási politikájáról

Bevezetés

Ez a munkadokumentum azon pénzügyi erőforrásokat elemzi, amelyeket az Európai Unió biztosít kutatás és innováció terén, figyelemmel arra, hogy 2007 volt az első kiadási év az új 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben (MFF), és így csak a kezdete számos új programnak.

Alapvető költségvetési vonatkozású kérdések

A Bizottságnak a 7. kutatási keretprogramra (FP7) irányuló eredeti javaslata összességében a 2007–2013 közötti időszakra 72 726 millió EUR összegű közösségi pénzügyi részvételről rendelkezett. Ezt a javasolt költségvetést határozottan támogatta az Európai Parlament a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről szóló állásfoglalásában (Böge-jelentés). Az új MFF elfogadását követően a végleges költségvetés most jelentős mértékben alacsonyabb.

Az új MFF alapján a 7. keretprogramban (FP7) a Közösség pénzügyi részvételére vonatkozó átfogó maximális indikatív összeg, az EURATOM kivételével, 50 521 millió EUR(1) a 2007. január 1-jén induló 7 éves időszakra.(2) Az EURATOM vonatkozású kutatásra 2007 és 2011 között az átfogó összeg 2 751 millió EUR(3). Összehasonlításképp: az előző keretprogram (FP6), amely a 2002 és 2006 közötti időszakra vonatkozott, összesen 17 500 millió EUR(4) összegű költségvetéssel rendelkezett.

A FP7 finanszírozása különféle szakpolitikai területek között oszlik meg: vállalkozások (02. cím), energia és közlekedés (6. cím), kutatás (08. cím), információs társadalom és média (09. cím), halászat (11. cím), közvetlen kutatás – Közös Kutatóközpont (10. cím).

Az FP7 7 egyedi programra oszlik:

Együttműködés (32 413 millió EUR 2007–2013-ra): A költségvetés szempontjából ez a legfontosabb egyedi program. Célja a kutatás legmagasabb kiválósági szinten történő ösztönzése. A támogatást a transznacionális együttműködésnek kilenc tematikus területen biztosítják: egészségügy, élelmiszeripar–mezőgazdaság–biotechnológia, információs és kommunikációs technológiák, nanotudományok – nanotechnológiák – anyagok – új termelési technológiák, energia, környezet (ideértve az éghajlatváltozást is), közlekedés, szocioökonómiai tudományok – társadalomtudományok, biztonság–űrkutatás.

Ötletek (7 510 millió EUR 2007–2013-ra): Ezen egyedi program célkitűzése a kiválóság, a dinamizmus és a kreativitás megerősítése az európai kutatásban, illetve Európa vonzerejének fokozása a legjobb kutatók számára mind európai, mind harmadik országokból, illetve ipari kutatási befektetés tekintetében, európai szintű versenyképes finanszírozási mechanizmust biztosítva az egyedi csoportok által végrehajtott „úttörő jellegű kutatás” számára.

Emberek (4 750 millió EUR 2007-2013-ra): E program célja Európában a kutatás és a technológia terén az emberi potenciál megerősítése a kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása útján, az úgynevezett „Marie Curie cselekvésekkel”, jobban összpontosítva a képességek és a karrierfejlesztés alapvető szempontjaira, illetve a nemzeti rendszerekkel való megerősített kapcsolatokra.

Kapacitások (4 097 millió EUR 2007-2013-ra): Ezen egyedi program célja a kutatási és innovációs kapacitások bővítése Európa-szerte

- a kutatási infrastruktúrák felhasználásának és fejlesztésének optimalizálásával;

- a kkv-k innovatív kapacitásainak és a kutatás eredményeinek kiaknázására való képességük megerősítésével;

- a regionális kutatásra támaszkodó klaszterek fejlődésének támogatásával;

Két egyedi program a Közös Kutatóközpontra (nem nukleáris: 1 751 millió EUR a 2007–2013-as időszakra) és a Közös Kutatóközpontra (nukleáris: 517 millió EUR a 2007–2011-es időszakra) vonatkozóan:

A munka nem nukleáris oldalát illetően a Közös Kutatóközpont (KKK) által az Európai Unió politikái részére biztosított tudományos és technikai támogatás elsősorban a következő területekre összpontosul: prosperitás egy erősen tudás alapú társadalomban, szolidaritás és felelős erőforrás-kezelés, biztonság és szabadság és Európa mint globális partner.

A nukleáris tevékenységek tekintetében a KKK munkája az alábbi témák köré összpontosul: a nukleáris hulladék kezelése, környezeti hatás, nukleáris biztonság (biztosítékok – atomsorompó) és nukleáris biztonság.

A KKK tekintetében az előadó kéri a Bizottságot, hogy nyújtson friss információkat a személyzetről, a küldetésnyilatkozatról, a KKK által végzett aktuális projektekről és a javasolt Európai Technológiai Intézettel való kapcsolatról, az Európai Kutatási Tanácsról, illetve a javasolt végrehajtó ügynökségről. A Közös Kutatóközpont teljes személyi állománya jelenleg 1 957 fő (csak állandó alkalmazottak). A 10. címben (közvetlen kutatás), amely az 1a. fejezet része, a kutatási alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra előírt előirányzatok 2007-ben több mint 167 millió EUR-t tesznek ki. Ez az előirányzat magában foglalja a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat, akik a Közös Kutatóközpont jóváhagyott létesítési tervén az arra bízott feladatok végrehajtásáért felelős álláshelyeket töltik be.

EURATOM (2 234 millió EUR 2007–2011-re): Ez az egyedi program a 2007–2011 időszakra vonatkozik, és az Euratom-Szerződés 7. cikkére alapul. Az említett cikk második bekezdésével összhangban a kutatási programok maximum öt éves időtartamra vonatkoznak. Így ez a program (a KKK–EURATOM-ra vonatkozó, fent említett programmal együtt) eltérő időtartamú, mint az EK egyedi programjai.

A Bizottság javaslata az, hogy hacsak nem merülnek fel olyan körülmények, amelyek az ügy fontosságát csökkentenék, az EURATOM-mal kapcsolatos két egyedi programot újítsák meg a 2012–2013 időszakra, az előírt jogalkotási eljárással összhangban.

Ez az egyedi program a következő két tematikus prioritásra vonatkozik:

- nukleáris fúzió, ideértve az ITER-t is mint jelentős előremutató lépést, prototípusreaktorok kialakítása biztonságos, fenntartható, környezetileg felelős és gazdaságilag életképes erőművekhez;

- maghasadás és sugárzásvédelem a maghasadás biztonságos felhasználásának és kiaknázásának előmozdítása, illetve a sugárzás egyéb ipari és gyógyászati felhasználásának érdekében.

Az FP7 új eleme az Európai Kutatási Tanács (EKT) létrehozása: az „Ötletek” egyedi programot a tudományos kiválóság, az autonómia és a hatékonyság elvei szerint hajtják végre az EKT útján, amely független tudományos tanácsból áll, amelynek tagjai a legmegbecsültebb tudósok, mérnökök és kutatók az európai kutatóközösség képviseletében, és amelyet egy végrehajtási struktúra támogat majd, melyet végrehajtási hivatalként hoznak létre a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban.(5)

A Bizottság szerint egy másik végrehajtási hivatalt bíznak meg egyes olyan feladatokkal, amelyekre a közvetett intézkedések egyedi programjainak végrehajtása érdekében van szükség (minden egyedi program, kivéve a Közös Kutatóközponttal kapcsolatos két programot).

A végrehajtási hivatalról már a PDB 2007-ben is rendelkeztek. Azonban az EP a 2007. évi költségvetésből törölte ezt a költségvetési tételt, mivel a Bizottság még nem nyújtotta be a szükséges dokumentumot (pénzügyi kimutatás, költség-haszon elemzés stb.), amelyre új végrehajtási hivatal létrehozását megelőzően a magatartási kódex értelmében szükség van.

Az előző kutatási keretprogram teljesítése (08 21 jogcímcsoport)

és a fennálló kötelezettségvállalások (RAL)

A korábbi keretprogramok (mindenekelőtt a FP5 és a FP6) befejezése lesz 2007-re az egyik legfontosabb kérdés.

1999 előtti programok (08 21 01 jogcímcsoport)

Az 1999 előtti programok befejezésére előírt kifizetési előirányzatok

125 00 EUR

2006 előtti kötelezettségvállalások, amelyek még mindig fennálló/RAL kötelezettségvállalások

3 210 655 EUR

Megszüntetendő előirányzatok(6)

 

1 034 655 EUR

Az 5. keretprogram befejezése (1998–2002) 08 21 02 jogcímcsoport

Az 5. keretprogram befejezésére előírt kifizetési előirányzatok

300 816 000 EUR

2006 előtti kötelezettségvállalások, amelyek még mindig fennálló/RAL kötelezettségvállalások

1 149 020 246 EUR

A 6. keretprogram befejezése (2003–2006) 08 21 03 jogcímcsoport

Az 5. keretprogram befejezésére előírt kifizetési előirányzatok

1 849 133 000 EUR

2006 előtti kötelezettségvállalások, amelyek még mindig fennálló/RAL kötelezettségvállalások

5 318 531 763 EUR

Küldi: 2007. évi költségvetés

Az Európai Parlament szorosan felügyeli a korábbi kutatási programok végrehajtását, szem előtt tartva, hogy a jelenlegi FP7 finanszírozásában 75%-os emelkedésre került sor a korábbi MFF-hez képest. Az Európai Parlament emellett fenntartja a jogot arra, hogy a 2008. évi költségvetési eljárás keretében megtegye a megfelelő intézkedéseket.

A kutatási programokban való részvétel szabályai

Sok vita folyt a kutatás további finanszírozásának szükségességéről. Azonban voltak javaslatok azt illetően is, hogyan javítható az átfogó költség-haszon mérleg. A Számvevőszék megvizsgálta a kutatási programok végrehajtását, és ajánlásokat tett azt illetően, hogyan növelhető a pénz értéke. A főbb problémák az alábbi kérdésekre vonatkoztak:

§ a finanszírozási eljárások hosszú időtartama a jelenlegi keretprogram (FP6) értelmében

§ 263 naptári nap is eltelhet a dokumentumok Bizottság általi kézhezvétele és a szerződés aláírása között

§ gyakran hosszú előfinanszírozás szükséges a résztvevők részéről (a kkv-knak nehézséget okoz)

§ az egész eljárás egyszerűsítése határozottan szükséges (pl. integrált adatbázis útján)

§ az igazgatási költségek csökkentésének szükségessége.

E kérdésekkel foglalkozott az EP a cselekvésekben való részvétel szabályait megállapító rendeletekkel kapcsolatosan, amelyre a Költségvetési Bizottság módosításokat javasolt a jelenlegi rendszer fejlesztése érdekében.(7)

Emellett az EP sikeresen fejlesztette jelentős mértékben a költségvetési rendeletben megállapított vonatkozó szabályokat, figyelemmel az alábbi elvekre (lásd Ingeborg Gräßle jelentését, A6-0057/2006):

§ Az igazgatási intézkedések arányossága (a szükséges erőfeszítésnek és az ellenőrzésre fordított munkának arányosnak kell lennie az érintett összegekkel és kockázatokkal)

§ A támogatáshoz való hozzáférés javítása és a kérelmezési eljárások egyszerűsítése

§ A költségvetési rendelet felülvizsgált 109. cikkének (1) bekezdése szerint „A támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő elbánás elve vonatkozik”(8)

A költségvetés végrehajtása 2006-ban

A Bizottságnak a költségvetés 2006. évi végrehajtásáról szóló jelentése szerint (költségvetési előrejelzési figyelmeztető rendszer), amelyet egy biztos nyújtott be 2007. március 21-én a Költségvetési Bizottságnak, a 06 06 alcímben (kutatás az energia és a közlekedés területén) a végrehajtás kb. 80%-os, és 37 millió EUR-t még mindig el kell költeni+13 millió EUR átcsoportosítását követően. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy „a nem elégséges mértékű végrehajtás oka egyrészt az 5. kutatási keretprogram lezárása, amelynek esetében a végleges költségigények alacsonyabbak voltak a vártnál, bizonyos kiadásokról pedig kiderült, hogy nem támogathatók; másrészről a 6. kutatási keretprogramnak, amelynek tekintetében a költségigények alacsonyabbak voltak a vártnál, és kevesebb előlegfizetésre került sor a hiányzó bankgaranciák miatt”.

A 2007. januárban frissített pénzügyi programozás

A 02 cím keretében az Európai Technológiai Intézetre tett javaslat figyelembe vétele érdekében új költségvetési jogcímet hoztak létre összesen 308,7 millió EUR összeggel a teljes 2008–2013 időszakra.

Az Európai Közösség kutatásra, technológiai fejlesztésre és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramját, illetve az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatásra és képzési tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramját illetően a pénzügyi programozás nemrég történt naprakésszé tétele figyelembe vette, hogy végül elfogadták a jogi aktusokat, és az egyedi programok és alprogramok végleges számadatait ennek megfelelően igazították ki, bár a keretprogramok éves összegei változatlanok maradnak.

Európai Technológiai Intézet (ETI)

A Bizottság múlt ősszel rendeletre tett javaslatot az Európai Technológiai Intézet létrehozását illetően (COM(2006)604), amelyet jelenleg vizsgál az Európai Parlament és a Tanács.

A javasolt referenciaösszeg 308 millió EUR 6 éves időszakra 2008. január 1-jétől (2013-ig). Emellett várhatóan 1,5 milliárd EUR érkezik egyéb EU-programokból (FP7, CIP, strukturális alapok stb.) Továbbá 527 millió EUR várható a tagállamoktól, a magánszektortól és az EBB kölcsöneiből. Ez azt jelenti, hogy összességében a Bizottság az ETI és a tudományos és innovációs társulások kiadásait 2,367 milliárd EUR-ra becsüli (lásd a mellékletet).

A finanszírozási problémák az alábbi kérdéseket érintik:

§ A finanszírozásról nem rendelkeztek kifejezetten a 2007–2013. évi MFF-ben. Ezért a pénzügyi referenciaösszeg (308 millió EUR) csökkentené az 1a. fejezet szerinti különbözetet.

§ A javaslat szerint az ETI finanszírozása részben a meglévő programokból, például az FP7-ből, a versenyképességi és innovációs programból (CIP) és a strukturális alapokból (ERFA, ERA) származik.

Aggályok merülnek fel azt illetően is, hogy az ETI átfedést mutathat az FP7 által létrehozott meglévő struktúrákkal, úgymint az Európai Kutatási Tanáccsal. Az előadó szeretné továbbá egyértelművé tenni a meglévő Közös Kutatóközpont és az ETI kapcsolatát is.

Következtetések

1.)  Az FP7 finanszírozása jelentősen alacsonyabb, mint azt a Bizottság eredetileg javasolta és az Európai Parlament követelte. Ezért e referenciaösszeg maximált arányát operatív finanszírozásra kell szánni, a feltétlenül szükséges és a végrehajtás valódi fejlesztése által indokolt minimumra csökkentve a további igazgatási kiadásokat, amit például a végrehajtási hivatalok jelenthetnek. A Bizottság ezért felkérhető arra, hogy nyújtson egyértelmű tájékoztatást az FP7-ből finanszírozandó átfogó igazgatási kiadás pontos összegéről (1a. fejezet).

2.)  A Költségvetési Bizottságnak az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsággal (ITRE) együttműködésben gondosan felügyelnie kell, hogy a költségvetési rendeletben bevezetett fejlesztések elegendőek-e ahhoz, hogy a jelenlegi kutatási keretprogram végrehajtását megkönnyítsék, illetve a kutatókat arra ösztönözzék, hogy finanszírozásra pályázzanak.

3.)  A legutóbbi jogalkotási események, például a Bizottság Európai Technológiai Intézetre (ETI) vonatkozó javaslata alapján egyértelművé vált, hogy a kutatásra és fejlesztésre végül a jelenlegi MFF 1a. fejezete értelmében elfogadott finanszírozás nem elegendő, figyelemmel arra, hogy az e fejezetek szerinti különbözet jelentős mértékben csökkent a Bizottság által benyújtott pénzügyi programozás legutóbbi naprakésszé tételével, illetve az MFF-ben nem szereplő és a maradék különbözetből finanszírozott új intézkedésekkel. Ez az MFF időközi felülvizsgálatának egyik kérdése lehet.

4.)  Az előadó véleménye szerint az európai kutatási politika fő célkitűzése a versenyképesség előmozdítása, illetve a kutatási központok és a kiválósági központok között az együttműködés és a hálózatba szervezés fokozása, ilyen módon javítva a hatékonyságot. A vállalkozásokkal folytatott együttműködés a kkv-k részvételével együtt létfontosságú. A kutatás európai dimenziójának ösztönzése szükséges annak érdekében, hogy a kutatásra jelentős összegeket fordító harmadik országokkal, például az USA-val versenyezni lehessen. Az EU támogatja az alkalmazott kutatásban a verseny résztvevőit (lásd a szabadalmak számát). Az EU finanszírozásának hozzáadott értéket kell jelentenie a tagállamok által már vállalt kutatás mellett (pl. olyan kutatási területeken, amelyek annyira költségesek, hogy egyetlen tagállam sem vállalhatja ezeket önmagában, lásd az ITER-t).

5.)  Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tagállamok is finanszírozzák a kutatási tevékenységeket, és hogy az EU-finanszírozás (fontos) hozzájárulás a kutatás előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzéshez. A GNI 3%-ára vonatkozó célkitűzés jelentős része a tagállamoktól származik majd (az állami K+F kiadás a 25 tagú EU-hoz tartozó tagállamokban 2003-ban átlagosan a GDP 0,81%-a volt, amelyből 0,76% származik nemzeti forrásokból, 0,05% az EU-ból). Ezért az európai kutatási programok, bár a végleges előirányzat (48 081 millió EUR) messze elmarad a Bizottság javaslata mögött (Prodi-csomag – 68 011 EUR), csak részmegoldást jelentenek, ám mégis fontos szerepet játszanak majd a lisszaboni célkitűzések elérésére való törekvésben.

MELLÉKLET

EURÓPAI TECHNOLÓGIAI INTÉZET

A FORRÁSOK RÉSZLETEI (a bizottság javaslatának pénzügyi kimutatásában megállapítottak szerint)

A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei és forrásai (2013-ban, 6 tudományos és innovációs társulás esetén)

Költségek

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

ETI irányítási struktúra

2.900

5.800

8.700

8.700

8.700

8.700

43.500

Tudományos és innovációs társulások

0.000

0.000

220.800

303.600

441.600

662.400

1,628.400

Mester- és PhD képzésben résztvevő hallgatók

0.000

0.000

5.600

20.600

45.200

73.800

145.200

Innovációs/kutatási/oktatási kapacitás fejlesztése

0.000

0.000

100.000

150.000

150.000

150.000

550.000

Összes költség

2.900

5.800

335.100

482.900

645.500

894.900

2,367.100

Források

Helyi hatóságok és tagállamok, vállalkozások, EBB-kölcsönök, kockázati tőke (közvetlenül a tudományos és innovációs társulásoknak vagy közvetlenül az ETI-nek, forrástól függően)

0.000

0.000

47.080

113.040

133.740

233.100

526,960

Közösségi költségvetés (programok: FP7, CIP, LLL, strukturális alapok: ERFB, ESZA) (közvetlenül a tudományos és innovációs társulások számára)(9)

 

 

 

238.020

309.860

436.760

546.800

1,531.440

Közösségi költségvetés (nem előirányzott különbözet, 1A. altétel) (közvetlenül az ETI számára)

2.900

5.800

50.000

60.000

75.000

115.000

308.700

Összes forrás

2.900

5.800

335.100

482.900

645.500

894.900

2,367.100

Munkadokumentum a szabadság, biztonság és a jog érvényesüléséről – 3a. alfejezet

A 2007–2013-as pénzügyi időszak kezdete óta a „Belügyek” most először kerültek külön alfejezetbe („Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése”), 3A. számmal. Az, hogy a „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” céljára szánt összegek most először külön alfejezetben kerültek elkülönítésre a többéves pénzügyi keretben, jelzi az e témának tulajdonított prioritást a 2000–2006-os időszakhoz képest, és fokozottabb láthatóságot, illetve stabil pénzügyi alapot biztosít az idetartozó politikák számára, mivel így a Bizottság nem tudja könnyen átirányítani e terület költségvetését más szakpolitikai területek javára.

Ismételten el kell mondani, hogy még mindig nem orvosolták a 2007-es költségvetési eljárás során a 10. sz. munkadokumentumban jelzett terminológiai zavart. Franco Frattini alelnök, az illetékes biztos tárcájának elnevezése „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése”(10), míg az általa vezetett főigazgatóság neve „Igazságügyek, Szabadság és Biztonság”(11) (amely a 2004 augusztusáig működő, átnevezett korábbi Bel- és Igazságügyi Főigazgatóságnak felel meg).

A költségvetés 18. címe azonban megint csak „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” (melynek felelőse a fent említett főigazgatóság, rövidítése pedig „JSL”).(12)

II. A programok áttekintése

A többéves pénzügyi keret „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” elnevezésű 3a. alfejezete alatti működési kiadások 2007-ben 600 (folyó árakon 637) millió eurót tesznek ki, 2008-ban pedig 690 (folyó árakon 747) millió eurót. A JLS Főigazgatóságnak az Európai Parlament által elfogadott 2007-es költségvetése hozzávetőleg 612,2 millió euró, és 7 működési alcímet foglal magában: (1. táblázat):

1. táblázat: Működési és igazgatási kiadások (EUR)

Működési támogatások

Kiadások

Programok

2007-es költségvetés köt.váll.

2007. évi költségvetés

kif.

18 02

Szolidaritás – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása

238 200 000

151 200 000

18 03

Migrációs áramlások — Közös bevándorlási és menekültügyi politika

149 030 000

135 605 000

18 04

Alapvető jogok és uniós polgárság

33 476 000

33 576 000

18 05

Biztonság és a szabadságjogok védelme

61 946 000

48 046 000

18 06

A jog érvényesülése büntető- és polgárjogi ügyekben

58 294 000

39 594 000

18 07

Drogprevenció és felvilágosítás

14 851 060

12 851 060

18 08

Szakpolitikai stratégia és koordináció

5 400 000

6 200 000

Működési kiadások összesen

561 197 060

427 072 060

Igazgatási kiadásokI

51 021 005

51 021 005

Összesen

612 218 065

478 093 065

I melyből 47 607 005 eurót az 5. fejezetből, 3 414 000 eurót pedig a 3a. alfejezetből finanszíroznak

A 2007-es költségvetésben három új keretprogramot indítottak el a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén: Alapvető jogok és jogérvényesülés”, „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”, valamint „Biztonság és a szabadságjogok védelme”(13).

A vonatkozó jogi aktusok tekintetében a helyzet a következő 2007. március végén:

· „Alapvető jogok és jogérvényesülés”: Az EP első olvasata 2006. szeptember 6-án és december 14-én. A Tanács közös álláspontja a „Daphne III” alprogramra vonatkozóan 2007. március 12-én, a többi tanácsi közös álláspont még függőben.

· „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”: Az EP első olvasata 2006. december 14-én, a tanácsi közös álláspontok még függőben vannak. Az „Európai Menekültügyi Alap” alprogram nem tekinthető késedelmesnek, mivel az csak a 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozik.

· „Biztonság és a szabadságjogok védelme”: Bár az EP már 2006. december 14-én elfogadta álláspontját, a Tanács csak 2007. február 14-én fogadta el a végleges jogi aktusokat.

Ezek a programok „késedelmesnek” tekinthetők, mivel a megfelelő jogalapok többségét még nem fogadták el véglegesen, és mivel a költségvetési rendelet 49. cikkének értelmében(14) először el kell fogadni a jogalapot megteremtő jogi aktust, mielőtt a Közösségek vagy az Európai Unió bármilyen fellépésének fedezésére előirányzatokat vennének fel a költségvetésbe.

Úgy tűnik, hogy a Bizottság a kifizetések későbbre halasztásával („backloading”) próbálja meg orvosolni a helyzetet (noha előrehozatalról ír a 2009-es és 2010-es évre vonatkozóan), amikor az éves politikai stratégiáról szóló dokumentum(15) 24. oldalán (3.2.3. pont) azt írják, hogy a FRONTEX és az EUROJUST számára a többletforrásokat „a később induló programokra szánt összegek módosításával teremtik meg”.

III. Az új programok részletesen a Bizottság új pénzügyi ütemezésének megfelelően

Az intézményközi megállapodás szerinti kötelezettségeit teljesítve a Bizottság 2007 januárjában részletes dokumentumot nyújtott be, melyben áttekintést ad a többéves pénzügyi keret minden egyes kiadási fejezetén belüli közelmúltbeli fejleményekről azzal a céllal, hogy biztosítsa az összhangot a jogalkotási folyamat és az elfogadott kiadási plafonértékek között, figyelembe véve többek között az új jogalapok elfogadását, illetve a nemrégiben elfogadott (2007-es) költségvetés tényleges összegeit.

A 3a. alfejezet alatt szereplő programok jogszabályi kereteinek új részletei most a következőképpen néznek ki(16) (2. táblázat):

3a. alfejezet – Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

időszak

teljes keretösszeg erre az időszakra

2007-es költségv. + 1. előz. költségv.-mód. terv.

Pü.

Prog.

2008

Pü.

Prog.

2009

Pü.

Prog.

2010

Pü.

Prog.

2011

Pü.

Prog.

2012

Pü.

Prog.

2013

Konzultáció

 

 

 

 

 

 

 

Harmadik országok integrációja

(07-13)

825,0

65,0

78,0

98,0

106,0

132,0

163,0

183,0

Alapvető jogok

(07-13)

96,5

10,9

12,3

13,4

14,1

14,1

15,7

16,0

Bűnügyi igazságszolgáltatás

(07-13)

199,0

29,5

30,3

30,6

26,5

26,9

27,4

28,0

Terrorizmus

(07-13)

139,4

12,8

15,4

18,0

20,5

23,4

23,7

25,6

Bűnügyek

(07-13)

605,6

45,2

51,6

73,0

86,5

109,6

118,3

121,4

Együttdöntés

 

 

 

 

 

 

 

Európai Menekültügyi Alap

(05-07)

176,4

78,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Európai Menekültügyi Alap

(08-13)

628,0

0,0

82,0

98,0

98,0

110,0

110,0

130,0

Európai Visszatérési Alap

(08-13)

676,0

0,0

56,0

67,0

83,0

114,0

163,0

193,0

Külső Határok Finanszírozási Alapja

(07-13)

1.820,0

170,3

155,0

186,0

208,0

254,0

350,0

496,7

Daphne

(07-13)

116,9

14,2

14,7

16,1

17,6

18,0

17,9

18,4

Polgári igazságszolgáltatás

(07-13)

109,3

14,4

14,7

14,9

15,8

16,0

16,5

17,1

Drogprevenció és felvilágosítás

(07-13)

21,4

3,1

3,1

3,1

3,1

3,1

3,1

3,1

ALFEJEZET

443,6

513,0

618,0

679,0

821,0

1.008,5

1.232,2

Egyéb kiadások

180,2

201,2

212,4

298,1

324,5

326,4

320,5

3a. alfejezet összesen

623,8

714,2

830,4

977,1

1.145,5

1.334,9

1.552,7

Pénzügyi keret szerinti felső határ

(folyó árakon)

637,0

747,0

872,0

1.025,0

1.206,0

1.406,0

1.661,0

Tartalékkeret

13,2

32,8

41,6

47,9

60,5

71,1

108,3


Az éves politikai stratégiában is tükröződő legfőbb változás a Külső Határok Finanszírozási Alapját (18 02 06. tétel) érinti, ahol a rendelkezésre álló előirányzatokat 15,3 millió euróval növelték az eredeti pénzügyi ütemezéshez képest.

IV. Ügynökségek

Jelenleg hat ügynökség működik a 18. címhez tartozó szakpolitikai területen (3. táblázat):

3. táblázat: A 3a. alfejezet alá tartozó ügynökségek (millió EUR)

 

PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS

Székhely

KÖLTSÉGV. + ELŐZ. KÖLTSÉGV.-MÓD. TERV.

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

ÖSSZESEN

07 - 13

18 02 03

Európai ügynökség a külső határokon való operatív együttműködés irányítására

Varsó

33,980

27,100

33,100

35,000

52,000

52,000

52,000

285,180

18 04 05

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Bécs

14,000

15,000

17,000

20,000

20,000

22,000

22,000

130,000

18 05 02

Europol

0,000

0,000

0,000

82,000

83,000

84,000

85,000

334,000

18 05 05

Európai Rendőrakadémia

Bramshill

7,439

8,700

8,800

9,000

9,200

9,400

9,400

61,939

18 06 04

Eurojust

Hága

18,414

17,500

18,000

19,000

19,500

20,500

20,500

133,414

18 07 01

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja

Lisszabon

13,000

13,200

13,400

13,600

14,000

14,400

14,400

96,000

ÖSSZESEN

86,833

81,500

90,300

178,600

197,700

202,300

203,300

1040,533

A FRONTEX-et illetően az előadó indokoltnak tartja a 2006-hoz képest 15,3 millió eurós emelést 2007-től kezdődően. De szeretne emlékeztetni arra, hogy a Bizottság éves politikai stratégiájában (3.2.3. pont, 24. o.) szereplő további 10,9 millió eurós 2008. évi növelés csökkenést eredményezne az együttdöntési eljárás alá tartozó „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” program tekintetében. Ezenkívül az együttdöntési eljárás alá tartozó programra szánt finanszírozás későbbre ütemezésével a tartalékkeret jelentősen lecsökkenne az ütemezési időszak végére. Továbbá még az is ellenőrizendő, hogy a kedvezményezett igényel-e egyáltalán többletforrásokat.

Ugyanez érvényes az EUROJUST ügynökségre, amely jól végzi munkáját. De nem túlságosan egyszerű egy ügynökségnek nagyvonalúan többletfinanszírozást biztosítani és kifejezni azt az óhajt, hogy a büntető- és polgári ügyekben az egységes igazságügyi térség létrehozása kapjon további 2,5 millió euró támogatást(17) 2008 és 2013 között? Először is, az ügynökség feladatai kizárólag bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekre terjednek ki, polgári ügyekre nem. Másodszor, a polgári ügyek egységes igazságügyi térségére vonatkozóan létezik egy kiváló, hosszú távú bizottsági kezdeményezés, amelyet támogatnak egyetemi tanárok, az érdekelt felek és az Európai Parlament, és amelynek célja az európai kötelmi kódexnek, vagy akár egy teljes európai polgári törvénykönyvnek a kidolgozása(18). Nem hozna-e jobb eredményeket, ha az intézmények körén kívüli szakemberek ilyen jellegű kezdeményezései kapnának inkább támogatást ahelyett, hogy egy közösségi szerv költségvetését növelnénk minden pénzügyi évben?

Az előadó annak tisztázására szeretné kérni a Bizottságot, hogy jó úton halad-e az „új” uniós alapjogi ügynökség (amely a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának utódja(19)) igazgatásával kapcsolatban korábban felmerült problémák megoldása.

Meg kell jegyezni, hogy az Europolnak szánt előirányzatok (82 millió EUR 2010-től kezdődően) feltétele az, hogy e szervet az Europol Egyezmény által létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal jogutódjának számító uniós ügynökségként állítsák fel. Ezt javasolta a Bizottság(20), de a kérdést jelenleg tárgyalják a Tanácsban. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás(21) 47. cikke alapján a Bizottságnak becslést kell készítenie az Europol uniós ügynökségként történő létrehozása által a 3a. alfejezetre gyakorolt költségvetési hatásról.

Összhangban az előadó azon erőfeszítéseivel, hogy eredményorientált költségvetés szülessen, teljes mértékben támogatja a Tanács Költségvetési Bizottságának közelmúltbeli következtetését(22), mely szerint fontos, hogy szorosan kézben tartsák a decentralizált ügynökségek finanszírozását azért, hogy a valós igényekkel összhangban lévő realisztikus előirányzatok révén megtakarításokat lehessen elérni, illetve el lehessen kerülni a költségvetés túlméretezését. Kérte továbbá a Bizottságtól, hogy az EKT-val együtt adjon tömör és átfogó költségvetési áttekintést valamennyi decentralizált ügynökségről.

V. Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

A 2007-es költségvetés 3a. alfejezetében nincsenek kísérleti projektek vagy előkészítő intézkedések. 2006-ban az alábbi kísérleti projektek és előkészítő intézkedések zárultak le:

Megnevezés

Költségvetési tétel

18 03 05

Európai Migrációs Megfigyelőközpont

18 03 06

A tagsággal nem rendelkező országok állampolgárai integrációjának befejezése

18 03 08

A visszatérés irányítása a migráció területén célkitűzés befejezése

18 04 03

Az alapvető jogok tiszteletben tartását vizsgáló és értékelő program befejezése

18 04 04

Az új tagállamok civil társadalmát támogató előkészítő intézkedések befejezése

18 05 01 03

A bíráknak szóló Erasmus program (az igazságügyi hatóságok közötti csereprogram) befejezése

18 05 04

A terrorcselekmények áldozatait támogató előkészítő intézkedések befejezése

18 05 06

A terrorizmus elleni küzdelem befejezése

Ami a kötelezettségvállalásokat illeti, a megfelelő sorok mind p.m. bejegyzéssel szerepelnek. Ami a kifizetéseket illeti, még összesen 37,75 millió eurót kell kifizetni 2007-ben.

Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az előadó azt javasolta, hogy a Belső Politikák Főigazgatóságának D. Igazgatósága készítsen belső tanulmányt, amelyben értékeli az EU által a migráció megfigyelésére biztosított támogatást, összevetve az új eszközökre, mint például a Külső Határok Alapra, az Európai Menekültügyi Alapra, a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alapra, valamint a FRONTEX Ügynökségre fordított pénzforrásokat azok feladataival és stratégiai céljaival. Értékelni kell, hogy a pénzforrások és azok különböző eszközök közötti felosztása optimális-e és a lehető legjobb eredményt tudják-e elérni, illetve támogatják-e a migráció által fokozottan érintett tagállamokat.

Az EU külső határai folyamatosan jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve. Az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzése az egyik legfontosabb cél. Ezért az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága kezdeményezésére a 2007-es költségvetésben 15 millió EUR összeggel megszavazta „A migráció kezelése – Tevékeny szolidaritás” elnevezésű előkészítő intézkedést (18 03 12. tétel). A cél a bevándorlás kezelése, és egyben méltóságteljes fogadtatás biztosítása az elkeseredett menekülteknek a „Szolidaritás” keretprogram teljes körű működése mellett. Bizonyos esetekben már került sor uniós források biztosítására (például az ARGO programon belüli „külön (sürgős) intézkedések” esetében 2005-ben és 2006-ban).

Az előadó kiemelt fontosságúnak fogja tekinteni az előkészítő intézkedés végrehajtásának az Európai Bizottság részéről történő szoros figyelemmel kísérését.

VI. Egyéb megjegyzések

1. SIS II és VIS

A 2007-es költségvetésben 20 millió eurót terveztek a Schengeni Információs Rendszerre (SIS II)(23) (18 02 04. tétel) és 48 millió eurót a vízuminformációs rendszerre (VIS)(24) (18 02 05. tétel). A SIS II alapvetően egy Strasbourgban található nagy számítógépet jelent, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a körözött személyek vagy tárgyak megtalálását a belső határokon való ellenőrzés eltörlését követően. A VIS szintén egy adatbázis, amely megkönnyíti a közös vízumpolitikával kapcsolatos adatok cseréjét és a kérelmekkel kapcsolatban a tagállamok közötti konzuli együttműködést a tagállamok belső biztonságát veszélyeztető fenyegetések elhárítása és a kérelmekre vonatkozó feltételek megkerülésének megakadályozása, illetve a csalás elleni küzdelem támogatása és az illegális bevándorlók azonosításának és visszatérítésének elősegítése érdekében.

Mivel a Bizottság és a rendszer irányításáért felelős tagállam közötti szerződés részletei nem voltak elérhetőek, a SIS II tételen 5 millió EUR tartalékba került.

A felhasználási feltételek szerint 1 millió EUR akkor kerül felszabadításra a tartalékból, ha a SIS II és a VIS együttműködését engedélyező jogalapot elfogadták, 4 millió EUR pedig akkor, amikor a Parlamentet tájékoztatják a szerződés részleteiről és a rendszer irányításáért felelős tagállam tényleges költségeiről.

Ami a VIS-t illeti, itt 16 millió EUR került tartalékba a VIS igazgatási intézkedéseivel kapcsolatos részletek hiányában. A felhasználási feltételek szerint ez az összeg akkor kerül részletekben felszabadításra, amikor megfelelő jogalapokat fogadnak el és a Parlamentet megfelelően értesítik a VIS igazgatási intézkedéseiről.

Az előadó megállapítja, hogy a tagállamok még nyilvánvalóan nincsenek felkészülve e politikák közösségi hatáskörbe való bevonására.

2. Polgári védelem

Az előadó részleteket szeretne megtudni a Bizottságnak az éves politikai stratégiában(25) említett nyilvánvalóan új kezdeményezéséről, amely az EU polgári védelmi mechanizmusának erősítéséből és integrált katasztrófa-megelőzési stratégia létrehozásából áll. Mivel a polgári védelemnek „belügyi” vetülete is lehet, meg kell említeni ebben a dokumentumban.

VII. Következtetések

Az előadó úgy ítéli meg, hogy a 2008-as költségvetés nyomon követése az alábbiakat jelentheti:

1.  A költségvetési hatóság tisztában van az új keretprogramoknál tapasztalható késedelemmel, illetve azzal, hogy ez a késedelem milyen kockázatokhoz vezethet a végrehajtásban. Ezt szorosan figyelemmel kell kísérni a 2008-as költségvetési eljárás során.

2.  Az egyes programokra javasolt utólagos kifizetés problémákat okozhat, ahogy azt a Bizottság 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó éves politikai stratégiájáról szóló európai parlamenti állásfoglalás 18. és 22. pontja is kifejtette, amely kifejezi a Parlament „aggodalmát […] a 2008-as éves politikai stratégiában néhány programra javasolt utólagos kifizetések miatt, és az ezek következtében a többéves pénzügyi tervezés következő éveiben esetleg felhalmozódó problémák miatt”.

3.  Ügyelni kell az ügynökségek és a programok kiegyenlített arányára a működési programok veszélyeztetésének elkerülése érdekében. Az ügynökségeknek nyújtott esetleges további finanszírozásról az átfogó éves költségvetés keretében kell megállapodni. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy minél többet költünk az ügynökségekre, annál kevesebb marad a jogalkotási programokra, a kísérleti projektekre és az előkészítő intézkedésekre.

4.  Mivel mostanára egyetlen előkészítő intézkedés maradt – „A migráció kezelése – Tevékeny szolidaritás” –, a jövőben belső tanulmányt kell készíteni annak mielőbbi megállapítása érdekében, hogy milyen mértékben járul hozzá az eredményorientált költségvetéshez.

5.  Ami a SIS II-t és a VIS-t illeti, ha az elmúlt években feltárt problémák továbbra is fennállnak, a Bizottságnak tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot a 2007-ben várható fejleményekről. Az éves költségvetési eljárás folyamán az EP értékelni fogja, hogy milyen intézkedéseket kell tenni.

Munkadokumentumok a kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről

Bevezetés

1.        E munkadokumentum az alábbiak szerint épül fel: Az I. rész a jogi kereteket mutatja be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban (IKM) található kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jogi kereteiben bekövetkezett módosításoknak megfelelően. a II. rész a 2007. évi költségvetési eljárás kísérleti projektjeivel és előkészítő intézkedéseivel foglalkozik, A III. rész a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos ötletekkel és azok alkalmazási körével foglalkozik a 2008-as költségvetési eljárás keretein belül.

I. – A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jogi keretei

2.   A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jogi keretét a 2006. május 17-i IKM-ben jelentősen megváltoztatták. Ez a rész bemutatja a főbb változtatásokat. A költségvetési hatóság által a kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről szóló információszolgáltatással kapcsolatos kérdések e munkadokumentum III. részében szerepelnek.

3.   A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontos eszközt jelentenek a Parlament számára politikai prioritásai bemutatására és a meglévő jogalkotási programokon kívüli új kezdeményezések elindítására. A szokásos sorrendet megfordítva a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések esetében a releváns költségvetési döntés általában megelőzi és előkészíti a kapcsolódó jogalkotási döntést. A költségvetési rendelet(26) 49. cikke tartalmazza a kivételeket az alól az általános költségvetési alapelv alól, hogy bármely közösségi fellépésre előirányzott költségvetési források felhasználása előtt egy alapvető aktust kell elfogadni. A 49. cikk e témáról szóló szakaszai a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban találhatók.

4.   A költségvetési rendelet meghatározása szerint a kísérleti projektek olyan rendszerek, „amelyeket egy fellépés megvalósíthatósága és hasznossága tesztelésére szánnak”. A költségvetési rendelet továbbá kimondja, hogy „A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok kizárólag két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben”.

5.   Az előkészítő intézkedéseket a költségvetési rendelet így definiálja: „amelyeket javaslatok előkészítésére szánnak jövőbeni fellépések elfogadása érdekében… A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt be kell fejezni.”

6.   A 2008. évi költségvetés előkészítése 2006. május 17-i intézményközi megállapodás összefüggésében zajlik. A 2006. évi intézményközi megállapodás II. melléklete D. részében „az intézmények megállapodnak továbbá, hogy a kísérleti programokra képzett előirányzatok teljes összegét bármely költségvetési évre 40 millió EUR-ra korlátozzák. Megállapodnak továbbá, hogy az új előkészítő tevékenységek előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évre 50 millió EUR-ra korlátozzák, az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosan ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összeget pedig 100 millió EUR-ra.”

7.   Az előadók azt is szeretnék hangsúlyozni, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések finanszírozására elérhető pénzeszközökre hatással vannak a többéves pénzügyi keretben elérhető keretek, és megjegyzi e tekintetben, hogy a Parlament a Bizottság éves politikai stratégiára vonatkozó, a 2007. április 24-i plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásának 20. bekezdése kimondja: „... ami a 2008-as költségvetési eljárással kapcsolatos kísérleti projekteket és a előkészítő intézkedéseket illeti, … kifejezi aggodalmát, hogy a költségvetés bizonyos megnevezéseiben és alfejezeteiben előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő keretek a nagyobb kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre”.

8.   Mielőtt egy, az éves költségvetési eljárás során elfogadott kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést végre lehetne hajtani, annak bizonyos, a költségvetési rendeletben megállapított eljárásokon kell keresztülmennie. A kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre a közbeszerzési és odaítélési előírások vonatkoznak. A költségvetési rendelet 49. cikke előírja a Bizottság számára, hogy az előzetes költségvetési tervezettel együtt „a költségvetési hatóságnak jelentést nyújtson be, amely eredményértékelést tartalmaz, valamint a tervezett következő lépéseket”.

9.   A Bizottság nemrégiben készítette el első, a 2007-es kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos időközi jelentését. Ez a dokumentum (6. oldal) a következő leírást adja a kísérleti projektek és a előkészítő intézkedések költségciklusáról:

„Mielőtt egy, az éves költségvetési eljárás során elfogadott kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést végre lehetne hajtani, annak bizonyos, a költségvetési rendeletben megállapított eljárásokon kell keresztülmennie. Az eljárások attól függően különböznek, hogy közbeszerzésről vagy segélyről van szó. Mindazonáltal a Bizottságnak mindkét esetben a pénzügyi döntés előtt ki kell dolgoznia a tevékenység vagy projekt legjobb felhasználásának módját és a hozzá tartozó költségvetési vonzatokat.

A Bizottságnak először elemeznie kell a javasolt fellépés sajátos céljait és végrehajtásának módjait, és ennek alapján kell a megfelelő főigazgatósághoz rendelni. Bizonyos esetekben több hétbe is beletelhet, mielőtt végső határozat születik, különösen ha a fellépés több politikaterület határmezsgyéjén fekszik. Az engedélyezésre jogosult vezető tisztviselő és a felelős igazgató ezután a költségvetési rendelet értelmében megfelelően részletes keretet dolgoznak ki, amely alapján megszületik a végleges pénzügyi határozat. A pénzügyi végrehajtás megkezdésére csak a fenti előzetes fázisok után kerülhet sor.

Az indikatív határidők az alábbiak szerint foglalhatók össze:

· Beszerzési eljárások esetén az előzetes tájékoztatás előkészítése és kiadása legalább 32, legfeljebb 63 napot vesz igénybe.

· A pályázati szakasz legalább 85, legfeljebb 195 napot vesz igénybe.

· A kötelezettségvállalási/szerződéskötési szakasz legalább 55, legfeljebb 203 napot vesz igénybe.

A támogatások vonatkozásában nincsenek kötelező határidők, kivéve az éves munkaprogramot, amelyet az érintett év március 31-ig kell elfogadni. Az éves munkaprogram elfogadása után az ajánlattételi felhívások előkészítése átlagosan 30 napot vesz igénybe, míg a beérkező válaszokat általában az ajánlattételi felhívás közzétételét követő két hónap múlva várják. Az ajánlatok értékelése a beérkezett válaszok számától függ, és néhány naptól akár 60 napot meghaladó időt is igényelhet. A támogatási megállapodás aláírása után – amely maximum 30 napot vesz igénybe – a kifizetésre azonnal sor kerül, amint a Bizottság az ajánlattevőtől kézhez kapja a szükséges információkat. amelyeket alapos elemzésnek kell alávetni. A folyamat az eredményes és hatékony pénzügyi vezetés eljárásainak figyelembe vételét is megköveteli.

A Bizottság arra is rá kíván mutatni, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések sikerességét sokkal inkább az elért eredmények fenntarthatóságával, mintsem a kötelezettségvállalások gyorsaságával kell mérni.”

10. A 2007–2008-as előadók emlékeztetni kívánják a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai legutóbbi felülvizsgálatakor a Parlament az eljárások egyszerűsítésére törekedett annak érdekében, hogy megkönnyítse az európai polgárok uniós pénzeszközökhöz való hozzáférését. A Bizottságnak tisztáznia kellene, hogy miképp szándékozik a gyakorlatba ültetni a kísérleti projektekkel és a előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos új szabályokat.

11.      Az előadók megjegyzik, hogy a szabályok által meghatározott maximális határidők szerint 461 napot is igénybe vehet (tehát egy pénzügyi évnél többet), mire egy kísérleti projekt vagy előkészítő intézkedés végrehajtható. A Bizottságnak nyilatkoznia kellene arról, hogy az elmúlt évek során mi volt az előkészítő fázisok általános időtartama.

II. – A 2007-es költségvetés kísérleti projektjei és előkészítő intézkedései

12.                 A 2007-es költségvetésben 30 kísérleti projekt és 28 előkészítő intézkedés szerepel. Természetesen ebben a munkadokumentumban nem lehet kommentálni az összes projektet. Az előadó ezért a Bizottság és a Parlament titkársága által benyújtott áttekintő táblázatokat kívánja kiemelni, és meg szeretné jegyezni, hogy a Bizottság első, a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról szóló időközi jelentése részletes információt tartalmaz valamennyi folyamatban lévő projektről.

13.    A képviselők a mellékletben megtalálják a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó táblázatot, amelyet a Bizottság első időközi jelentése tartalmazott.

14.    Megjegyzendő, hogy a legtöbb kísérleti projekt és előkészítő intézkedés esetében a támogatások kifizetését megelőző előkészítés az ajánlattételi felhívást követően legalább körülbelül hat hónap. Közbeszerzés (ajánlattételi felhívások) esetén az eljárások még hosszabbak, és az első évben emiatt késhetnek a kifizetések. Ugyanakkor az előadó szeretné tüzetesen megvizsgálni a végrehajtási adatokat, annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság továbbra is mindent megtesz a költségvetési hatóság által elfogadott projektek végrehajtását illetően.

15.    A 2008-as költségvetés további munkálatainak előkészítése során az előadó tökéletesen tisztában van azzal a ténnyel, hogy az új kísérleti projektek és előkészítő intézkedések részére rendelkezésre álló pénzeszközök mennyisége attól függ, hogy mekkora igény mutatkozik a már létező kísérleti projektek és előkészítő intézkedések továbbfinanszírozására.

16.    Az előadó üdvözli a Bizottság konstruktív elkötelezettségét első, a 2007-es kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos időközi jelentésével kapcsolatosan. Megjegyzi, hogy a Bizottság komolyan veszi a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, és kész a közeli nyomonkövetés biztosítására. Ugyanakkor a jelentésben – különösen a komplex és hosszadalmas eljárásokról – nyújtott információ alapján (lásd 9. o.) az előadó aggódik e kísérleti projektek és előkészítő intézkedések konkrét beindítását illetően.

17. Az előadó kéri a Bizottságot, hogy adjon naprakész tájékoztatást a helyzetről, különösen az alábbiakról:

-   Az Európai Unió elfoglalja helyét a globalizált világban – szellemi tulajdonjogi (IPR) segítségnyújtási szolgáltatások az uniós kis- és középvállalkozásoknak Pekingben (02 02 09);

-   Kísérleti információs hálózatok (PIN) (16 03 06);

-   Üzleti és tudományos csereprogramok Indiával (19 10 01 03) és

-   Üzleti és tudományos csereprogramok Kínával (19 10 01 04);

-   Együttműködés az európai technológiai intézetek között (15 02 29)

Az előadók tudomásul vették, hogy a Bizottság az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozását kezdeményezi (COM(2006)0604). Az alábbi kérdést szeretnék felvetni: hogyan kívánja a Bizottság biztosítani az ETI hálózatát, illetve az ETI létrehozásának jogalapját illetően a kísérleti projektek kiegészítő jellegét?

    - a globális kihívások kezelésére tett transzatlanti intézkedések (19 05 03)

Az előadó további tájékoztatást kér az április 30-án Washingtonban sorra került EU-USA éves csúcstalálkozó utólagos fejleményeiről. Miként szándékozik a Bizottság a végkövetkeztetéseket a kísérleti projekt részévé tenni?

III - A 2008. évi költségvetési eljárás

18. Az éves költségvetési eljárás kísérleti projektjeivel és előkészítő intézkedései tekintetében a 2006. évi intézményközi megállapodás II. mellékletének D. része új elemmel bővül. A szöveg megállapítja, hogy „Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot szándékairól ezen a területen, így az első megbeszélés már a Tanács első olvasatának egyeztető ülésén megtörténhet.”

Az EKT (előzetes költségvetési tervezet) május 2-i előterjesztését követően az előadó felméri, hogy a különféle címsorok alatti fennmaradó keretek lehetővé teszik-e az EP prioritásainak finanszírozását. Az előadó emlékeztetni szeretne arra, hogy a múltban a Parlament kezdeményezte kísérleti projektek és előkészítő intézkedések sikeres közösségi programmá fejlődtek (Life, Refugee Fund stb.).

19. Az intézményközi megállapodás szövegének ismeretében az előadó megjegyzi, hogy a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre irányuló európai parlamenti kérések rendszerint költségvetési módosítások formáját öltik. A Parlament belső eljárásai szerint az októberi első olvasat előtt az ilyen módosítások előterjesztési határideje szeptemberre esik. Noha az eljárások rendje gyakorlatilag kényszerítő tényező arra nézve, hogy a Parlament mennyire konkrétan tudja a Bizottságot június közepéig a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket illető szándékairól tájékoztatni, a Parlament arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb előzetes információval lássa el a Bizottságot 2008-as prioritásairól.

20. Ezért e munkadokumentum hátralévő része néhány ötletet fogalmaz meg arról, hogy a 2008-as költségvetési eljárás során a Parlament mely területeken tehet kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre irányuló javaslatokat. Ezek az ötletek a felmerülő prioritásokról szóló párbeszédre szeretnének ösztönözni az intézményközi megállapodás II. mellékletének D részében foglaltak, illetve a 2007. július 13-ra tervezett első olvasat utáni egyeztetés fényében.

21. Az alább kifejtett témák az előadónak a költségvetésről készített első munkadokumentuma során végzett korábbi munkáján alapulnak, amely a Költségvetési Bizottság széles körű támogatását élvezte, és amely a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló állásfoglalás előkészítési alapjául szolgált.

Területek, amelyeken új kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket lehetne javasolni

22. Az előadó nagy örömmel venné az elkövetkező hetek és hónapok során a költségvetési bizottsági és a parlament szakbizottságaiban ülő kollegái részéről történő erőfeszítést és párbeszédet a 2008-as költségvetés tekintetében egy sor kísérleti projektre és előkészítő intézkedésre irányuló, előretekintő, az előadó eredményorientált költségvetéssel kapcsolatos felfogásával összhangban lévő javaslat összeállítása érdekében.

23. Ezzel az eredményorientált költségvetésről szóló 1. munkadokumentummal, továbbá a Parlamentnek a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló állásfoglalásával és a Költségvetési Bizottság felhatalmazására 2007 során készített tanulmányokkal összhangban az előadó az alábbi előzetes listát állította össze mindazon területekről, amelyeken a Parlament esetleg kísérleti projekteket javasol a 2008-as költségvetésből:

· Az EU versenyképességének fokozása és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése

· A nemzetközi kulturális toleranciához való európai hozzájárulás fokozása

· Európa világpiaci versenyképességének fokozása

· Az illegális bevándorlás megfigyelésének finanszírozása

· „Zászlóshajó” projektek az energiahatékonyság és a klímaváltozás hatékony kezelése érdekében

· Az európai mezőgazdaság multifunkcionalitásának fokozása és a vidéki gazdaságok fenntarthatóságának erősítése

· A kommunikáció javítása helyi kapcsolatok segítségével

· A többnyelvűség fellendítése és fejlesztése

Annex - summary tables on PPs and PAs provided by the Commission

Note: These tables are taken from the Commission's first interim report on the implementation of pilot projects and preparatory actions. Two points should be noted as regards the Commission's tables:

(i) Budget line 02 02 09 "The EU assuming its role in a globalised world" is a PA and not as a PP as in the below tables.

(ii) Budget line 05 08 03 "Restructuring of systems for agricultural surveys" has been omitted from the PA table .

Summary Table on Pilot projects

ABB
Nomenclature

DG responsible

2005

2006

2007

Heading

Budget 2005

Budget 2006

Budget 2007

C.A.

P.A.

C.A.

P.A.

C.A.

P.A.

Heading 1a

 

 

 

 

 

 

02 02 03 01

ENTR

PP1

PP2

 

Consolidation of internal market – pilot project for cooperation and cluster-building among small and medium-sized enterprises (SMEs)

6.00

5.00

3.00

4.50

p.m.

2.00

02 02 03 03

ENTR

PP1

PP2

 

Transfer of expertise through mentoring in SMEs

2.00

2.00

3.00

3.00

p.m.

2.00

02 02 03 04

ENTR

 

 

PP1

Erasmus for Young Entrepreneurs

 

 

 

 

3.00

3.00

02 02 05 01

ELARG

 

 

 

Enlargement programme for SMEs

 

 

p.m.

1.60

p.m.

1.00

02 02 05 05

ENTR

 

 

PP1

Measures to promote cooperation and partnerships between micro, small and medium-sized enterprises.

 

 

 

 

2.00

2.00

02 02 06

RTD

 

 

 

Regions of knowledge

 

 

p.m.

0.60

p.m

0.55

02 02 08

ENTR

 

PP1

PP2

European Destinations of Excellence

 

 

1.00

0.50

1.00

0.85

02 02 09

ENTR

 

 

PP1

The European Union assuming its role in a globalised world

 

 

 

 

5.00

3.00

02 02 10

ENTR

 

 

PP1

Technological Transfer

 

 

 

 

2.00

2.00

04 04 05

EMPL

PP2

 

 

Mainstreaming of disability actions

3.00

3.00

p.m.

1.50

p.m.

2.00

06 04 07

TREN

 

 

PP1

Energy security bio-fuels

 

 

 

 

5.00

2.00

06 07 02

TREN

 

PP1

PP2

Security along the trans-European road network

 

 

5.50

5.50

2.00

3.60

15 02 02 06

EAC

 

PP1

PP2

Individual mobility of upper secondary pupils

 

 

2.50

2.00

p.m.

0.50

15 02 23

EAC

PP1

PP2

 

Erasmus-style programme for apprentices

2.00

2.00

2.00

1.70

p.m.

1.80

15 02 28

EAC

 

 

PP1

European Neighbourhood Policy scholarships at the College of Europe

 

 

 

 

0.80

0.80

15 02 29

EAC

 

 

PP1

Cooperation between European institutes of technology

 

 

 

 

5.00

2.50

Heading2

 

 

 

 

 

 

05 01 04 07

AGRI

 

PP1

PP2

Security fund in the fruit and vegetables sector

 

 

0.50

0.50

 

 

05 01 04 08

AGRI

 

 

PP1

Sustainable agriculture and soil conservation through simplified cultivation techniques

 

 

 

 

2.00

2.00

07 03 11

ENV

 

 

PP1

Forest protection and conservation

 

 

 

 

3.00

1.50

17 01 04 04

SANCO

PP2

 

 

Risk financing model for livestock epidemics

 

0.50

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Heading 3a

 

 

 

 

 

 

18 05 06

JLS

PP1

PP2

 

Completion of fight against terrorism

7.00

4.00

9.00

7.00

p.m.

6.00

Heading 3b

 

 

 

 

 

 

07 04 02

ENV

 

PP1

PP2

Cross Border Cooperation in fight against natural disasters

 

 

6.50

6.50

p.m.

3.90

15 06 01

EAC

 

PP1

 

Pilot project in favour of citizenship

 

 

0.50

0.50

p.m.

p.m.

15 06 07

EAC

 

 

PP1

European Political Foundations

 

 

 

 

1.00

1.00

16 03 05

COMM

 

 

PP1

Euroglobe

 

 

 

 

1.50

1.50

16 03 06

COMM

 

 

PP1

Pilot information networks (PINs)

 

 

 

 

5.00

3.00

Heading 4

 

 

 

 

 

 

19 05 03

RELEX

 

 

PP1

Transatlantic methods for handling global challenges

 

 

 

 

2.50

1.50

21 04 04

RELEX

 

 

PP1

European emergency judicial assistance

 

 

 

 

0.20

0.10

21 04 06

AIDCO

 

 

PP1

Water management in developing countries

 

 

 

 

3.00

0.00

Heading 5

 

 

 

 

 

 

26 01 08

tbc

 

 

PP1

Pilot Project: minimizing administrative burdens

 

 

 

 

2.00

2.00

TOTAL Pilot Projects

 

 

 

 

40.00

 

Annual ceiling Pilot Projects

 

 

 

 

46.00

52.10

Margin left

 

 

 

 

-6.00

 

Summary Table on Preparatory actions

ABB
Nomenclature

DG responsible

2005

2006

2007

Heading

Budget 2005

Budget 2006

Budget 2007

C.A.

P.A.

C.A.

P.A.

C.A.

P.A.

Heading 1a

 

 

 

 

 

 

02 02 03 02

ENTR

AP2

AP3

 

Support for SMEs in the new financial environment

8.00

8.00

7.00

7.00

p.m.

7.00

02 04 02

ENTR

AP2

AP3

 

Enhancement of European security research

15.00

8.00

15.00

19.00

p.m.

6.00

04 03 06

EMPL

PP2

AP1

AP2

ENEA preparatory action on active ageing and mobility of elder people

(p.m.)

(3.00)

1.50

0.75

3.00

1.50

06 04 03 01

TREN

AP2

AP3

 

Security of conventional energy supplies

p.m.

p.m.

0.50

0.90

p.m.

0.70

09 03 03

INFSO

 

AP1

AP2

Creation of an Internet-based system for better legislation and for public participation

 

 

2.00

2.00

5.00

3.8

09 06 04

INFSO

 

 

 

Initiative i2i audiovisual

p.m.

2.20

p.m.

1.00

-

p.m.

Heading 2

 

 

 

 

 

 

05 04 03 01

AGRI

AP2

AP3

 

Forestry (outside the EAGF and the EAFRD)

0.50

16.00

0.30

3.10

p.m.

0.38

07 03 10

ENV

 

AP1

AP2

NATURA 2000 preparatory action

 

 

2.00

2.00

1.00

1.60

Heading 3a

 

 

 

 

 

 

18 03 05

JLS

AP3

 

 

European Migration Monitoring Centre

3.00

3.80

p.m.

1.80

p.m.

3.00

2.00

1.00

18 03 06

JLS

AP2

AP3

 

Integration of nationals of non-members countries

5.00

6.00

5.00

5.75

p.m.

6.45

18 03 08

JLS

AP1

AP2

AP3

Financial instrument for return management in the area of migration

15.00

8.00

15.00

10.00

p.m.

12.50

18 03 12

JLS

 

 

AP1

Migration management – Solidarity in Action

 

 

 

 

15.00

15.00

18 04 03

JLS

AP2

AP3

 

Research and evaluation programme on respect for fundamental rights

1.00

1.40

0.50

1.00

p.m.

0.80

18 04 04

JLS

AP2

AP3

 

Support of Civil society in the new Member States

2.00

2.00

1.00

1.00

p.m.

2.80

18 05 01 03

JLS

PP2

AP1

 

Exchange programme for judicial authorities

(3.00)

2.50

3.00

2.80

p.m.

1.00

18 05 04

JLS

PP2

AP1

 

Victims of terrorist acts

(2.00)

1.00

2.00

1.20

p.m.

1.20

Heading 3b

 

 

 

 

 

 

17 03 04

SANCO

 

AP1

AP2

Public Health

 

 

2.00

1.04

p.m.

0.96

22 02 05 05

ELARG

AP2

AP3

 

Impact of enlargement in EU border regions

4.00

16.98

p.m.

4.00

p.m.

3.00

22 02 05 06

ELARG

PP2

AP1

 

De-mining activities in Cyprus

p.m.

p.m.

1.00

1.00

p.m.

0.40

Heading 4

 

 

 

 

 

 

19 04 04

AIDCO

PP2

AP1

AP2

Conflict prevention network

p.m.

0.90

1.50

1.25

1.50

1.25

21 02 07 04 (old line)

AIDCO

AP1

AP2

 

Aid for poverty-related diseases in developing countries, other than HIV/AIDS, malaria and tuberculosis

10.00

8.00

10.00

14.10

 

 

19 06 01 03

AIDCO

AP2

 

 

Voluntary technical assistance

p.m.

0.50

p.m.

0.20

p.m.

0.20

19 06 02 02

AIDCO

PP2

AP1

AP2

Preparatory action to reduce NBC weapons and small arms

(3.00)

(3.00)

3.00

2.50

p.m.

2.00

19 10 01 03

RELEX-AIDCO

 

 

AP1

Business and scientific exchange with India

 

 

 

 

7.00

5.00

19 10 01 04

RELEX-AIDCO

 

 

AP1

Business and scientific exchange with China

 

 

 

 

7.00

5.00

21 04 05

ENVI

 

 

AP1

Global Energy Efficiency and Renewable Energy Fund (GEEREF)

 

 

 

 

5.00

5.00

TOTAL Preparatory Actions

 

 

 

 

47.5

86.54

Annual ceiling Preparatory Actions

 

 

 

 

100.0

 

Margin left

 

 

 

 

52.5

 

Munkadokumentum a 4. fejezetről – Az Európai Unió mint globális partner

.

Általános áttekintés

1.        A 2007-es költségvetésben 6,8 milliárd euróval hagyták jóvá a 4. fejezetet, ami – nem meglepően – a külső fellépések kiadásai elérték a pénzügyi keretben megengedett határértéket.

2.        A 2008-as EKT 6,9 milliárd eurót (+1,5%) javasol kötelezettségvállalásokban és 7,9 milliárd eurót (+7,7%) kifizetésekben. Így meglehetős mértékű tartalék keletkezik, de mint az alább kifejtésre kerül, ez nem tükrözi a valós helyzetet. A Bizottság már most tud olyan jelentős elemekről, amelyek nem biztosítottak a költségvetésben.

1. táblázat: a 2007–2008-as adatok általános összehasonlítása

4. fejezet: külső fellépések 2007. évi költségvetése

Kötelezettségvállalási előirányzatok (KVE)

EUR

%

Fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz (DCI)

2 208 696 784

32,4%

Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI)

1 419 955 400

20,8%

Előcsatlakozási eszköz (IPA)

1 263 130 000

18,5%

Humanitárius segítségnyújtás

732 160 000

10,7%

Stabilitási eszköz

212 895 738

3,7%

Egyéb fellépések és programok (ideértve a decentralizált ügynökségeket is)

390 162 000

5,7%

Hitelfolyósítási műveletekhez nyújtott európai közösségi garanciák

200 000 000

2,9%

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

159 200 000

2,3%

Demokrácia és emberi jogok eszköze (EIDHR)

142 091 078

2,1%

Makrogazdasági támogatás

58 201 000

1,2%

Iparosodott országok eszköz (ICI)

24 700 000

0,4%

Nukleáris biztonsági együttműködési eszköz (INSC) 2007-es költségvetés:

1 268 000

0,02%

2007-es költségvetés: Összesen

6 812 460 000

100%

2008-as pénzügyi felsőhatárérték

7 002 000 000

 

EKT 2008

6 911 400 000

 

Tartalékkeret

329 800 000

 

* A gyorssegélytartalékra előirányzott 239 millió eurót az összesített adatok tartalmazzák ugyan, de a keret meghatározásakor nem veszik figyelembe (azaz a határérték felett kerül finanszírozásra).

3.        Az éves politikai stratégiáról szóló közleményben a Bizottság 334 millió eurónyi kerettel számolt, miután a januári pénzügyi programhoz képest az új prioritásokra szánt összegek 23 millió euróval növekedtek (éghajlatváltozás, Globális Energiaalap, Prince és fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos tudatosság). Az EKT-ban szereplő keret 4 millió euróval alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy további összegek kerültek szétosztásra, amit a Bizottságnak tisztáznia kellene.

4.        Az itt feltüntetett, a határértéken belüli összes lehetséges kiadás majdnem 5%-át kitevő EKT-keret igen jelentős mértékű. Az előadó már felhívta a figyelmet arra, hogy ez annak a kivételes körülménynek köszönhető, hogy a garanciaalapra előirányzott 200 millió euróra 2008-ban nem lesz szükség, és ezzel az összeggel a keretet növelték meg. Az előadó ezért elővigyázatosságra int, mivel 2009-ben ismét szükség lesz erre az összegre (kötelező kiadások).

5.        Az előadót aggodalommal tölti el, hogy egyértelműnek látszik, hogy ezek az EKT-ban szereplő összegek valójában nem fedezik mindazt, amit a Bizottság kérelmezni kíván. Világos, hogy a Bizottság további jelentős összegeket kérhet mind Koszovó, mind Palesztina részére. Itt olyan új, nem tervezett kiadásokról van szó, amelyek az ezeken a területeken már létező költségvetési előirányzatok mellett keletkeznének. Az előadó valószínűnek tartja, hogy hasonló helyzet más területeken is előfordulhat, és reméli, hogy a Bizottság igyekszik minél egyértelműbb lenni e tekintetben.

6.        Az előadó mindenesetre felhívja a figyelmet arra, hogy az EKT-ban nem szereplő ilyen jellegű „új szükségletek” akár 300 millió euróra is rúghatnak. Amennyiben a Bizottság ilyen kérésekkel áll elő, a keret gyakorlatilag nullára csökken. Nyilvánvaló, hogy ezek finanszírozása mellett más prioritásokra már nem marad semmi!

7.        Az előadó felhívja a figyelmet arra, hogy az intézményközi megállapodás keretében a KKBP számára a 2007–2013-as időszakra legalább 1 740 millió eurónyi összegben állapodtak meg. Ez évente átlagosan 250 millió eurónak felel meg. A 2007-es finanszírozásra 159,2 millió eurót fogadtak el, 2008-ra pedig a Bizottság tervezetében 200 millió EUR szerepelt. Az EKT-ban 200 milliónál kicsivel magasabb összegnek kellene szerepelni.

A 4. fejezet jellege

8.        A többéves keretek és az együttdöntés korát éljük, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a rendelkezésre álló források többé-kevésbé adottak, ezért kivételes eseményektől eltekintve (pl. Irak vagy a szökőár) a finanszírozás mértéke és általános irányultsága alapvetően hasonlítani fog az előző évhez. Ez nem feltétlenül rossz, mivel a Költségvetési Bizottság általában kiáll a „hagyományos prioritások” mellett és természetesen tiszteletben tartja a többéves pénzügyi keretet, azonban hangsúlyosabbá válnak a valóban jelentős kiigazítások megvalósításának strukturális nehézségei. E tekintetben igaza van annak a megállapításnak, amely szerint a 4. fejezet még mindig alulfinanszírozott, amit a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások során nem sikerült maradéktalanul helyreigazítani.

9.        Természetesen a fejezeten belül lehetségesek nagyobb változtatások, azonban ehhez is széles politikai támogatás szükséges, valamint alapvető fontosságú a különböző szakbizottságok elkötelezettsége és egyetértése. Valószerűtlen lenne 2008-ban a 4. fejezet tekintetében nagyobb horderejű változásokra számítani, hiszen 2008 csupán a második éve a többéves pénzügyi keretnek és az új generációs programoknak.

10.      Az előadó megjegyzi, hogy a 2000–2006-os időszakban problémát okozó, nehezen összeegyeztethető igényeket – azaz egyrészt az „új kihívásokkal” és válságokkal történő szembenézést, másrészt az EU szomszédaihoz és távolabbi partnereivel kapcsolatos hagyományos politikák tiszteletben tartását – most újra párhuzamosan kell szemlélni. Nem statikus egyenletről van azonban szó, hanem szerencsére több megoldás is lehetséges. Az egyetlen gond az, hogy e megoldások némelyike fájdalmas lehet, főképp a Tanács hagyományos hozzáállását figyelembe véve.

11.      Meg kell jegyezni, hogy a 4. fejezet költségvetési struktúrája javarészt „eszközalapú”, ezáltal a jogalapok (rendeletek) tekintetében az elmúlt év során – számos esetben együttdöntési eljárásban – elért megállapodásokat tükrözi. Amint az a fenti táblázatban is látható, ez nem feltétlenül segíti a 4. fejezet azonnali megértését, mivel sokakat az eszközök helyett inkább a „régiók és országok” érdekelnek vagy érintenek.

12.      Az átláthatóság és a költségvetési ellenőrzés szempontjából tehát úgy határoztak, hogy a 2007-es költségvetésben az alcímek/sorok szintjén megtartanak bizonyos földrajzi bontásokat. Így például Ázsia és Latin-Amerika különböző alcímben/sorban szerepel annak ellenére, hogy a fellépések nagy része ugyanabból az eszközből kerül finanszírozásra. Az EKT elsődelges politikai vizsgálatán túl az előadó megvizsgálja a fejezet költségvetési struktúráját is, és kiigazításokat javasol.

Az eszközök jellege

13.      A képviselők emlékeznek a külső fellépések új eszközeinek meghatározásáról folytatott hosszúra nyúló jogi vitára. A középpontban a jogalkotás alapvető jellege állt, azaz az a kérdés, hogy a jogi aktusok általános keretként szolgáljanak-e, ezáltal a végrehajtás tekintetében igen széles körű szabadságot biztosítva a Bizottságnak, avagy a Parlamenttel együttdöntési eljárás során meghatározott, magasabb szintű politikai tartalommal bírjanak?

14.      Végeredményben kijelenthetjük, hogy jelentős politikai tartalommal bíró, de fontos vonatkozásokat a végrehajtási szakaszra hagyó, európai kompromisszum született. A bizonyos fokú rugalmasság szükségességének kérdését („nem lehet a rendeletet annyiszor változtatni, ahányszor kiigazításra van szükség”) az olyan elképzelések, mint a többéves „stratégiai dokumentumok” és az alatta levő szinten található „éves cselekvési programok” újbóli hangsúlyozásával kezelték.

15.      Az ilyen fontos „stratégiai dokumentumok” és más vegyes politikai/politikai-végrehajtási jellegű programozási dokumentumok alapvetően a demokratikus ellenőrzésről szóló megállapodás hatálya alá esnek, amelyet a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, új intézményközi megállapodás elfogadásakor kötöttek, és nyilatkozat formájában csatoltak ehhez az intézményközi megállapodáshoz. Mivel a Költségvetési Bizottságnak kulcsszerep jutott, az előadó szeretné nyomon követni a Bizottságnak a megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeit. Különösen érdekes lenne megvizsgálni, hogy a Bizottság mennyire veszi figyelembe a stratégiai dokumentumokkal kapcsolatban tett parlamenti megjegyzéseket. Végül is nem elképzelhetetlen, hogy a költségvetési eljárás a Parlament helyzetének megerősítését is szolgálhatja.

16.      Az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalásban már elfogadottak szerint az előadó rendkívül fontosnak tartja az ilyen jellegű bizottsági dokumentumok megvizsgálásával és a végrehajtás ellenőrzésével megbízott AFET és DEVE munkacsoportok tevékenységét. A Költségvetési Bizottság már évek óta ösztönzi a szakbizottságok szorosabb bevonását a végrehajtás ellenőrzésébe. E tekintetben szívesen működik együtt a szakbizottságokkal.

Az eszközök bizonyos költségvetési vonatkozásai

17.      Először is, mivel a 4. fejezetről szóló jogalkotási megállapodások csak a közelmúltban születtek meg, és mivel a programozási folyamatok és a pályázatok kiírása jelenleg is folyik, nem valószínű, hogy a 2007-es végrehajtás – legalábbis a kifizetések szempontjából – jól felhasználható lenne a 2008. év értékelésekor. A programok többségénél remélhetőleg megfelelő szintű lesz a kötelezettségvállalások Bizottság általi végrehajtása, de ennek ellenőrzésére csak később kerülhet sor.

18.     Mindenesetre a 4. fejezet alá tartozó eszközök többségének van pénzügyi referenciaösszege, amelyek közül néhányat együttdöntéssel fogadtak el, ahogyan az már korábban említésre került. A legfontosabbak a következők:

– Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI)

Európai szomszédsági és partnerségi eszköz

– Európai Eszköz a Demokráciáért és az Emberi Jogokért (EIDHR)

– Stabilitási Eszköz (ifS)

Az Előcsatlakozási Eszközre (IPA) csak egyszerű konzultáció vonatkozott, de rendelkezik a Tanács által elfogadott referenciaösszeggel (az együttdöntéssel ellentétben ez nem kötelező).

19.      Általában véve az előadó szívesen venne az együttdöntéssel elfogadott pénzügyi keretek kezeléséről szóló tárgyalást. Meggyőződése, hogy szokás szerint számos olyan módosítás érkezik majd, amelyekben az éves összegek növelését kérik, és a COBU-nak következetes megközelítéssel kell kezelni ezeket az eseteket.

20.      Az előadó megjegyzi, hogy a DCI és az ENPI – a Parlament mindkettőről együttdöntés során határozott – 2007-ben olyan éves összeggel bírt, amely a 2013-ra tervezett, jogszabályban megállapított referenciaösszegeknél magasabb teljes összeget vetít előre. Más szavakkal, e programok esetében a kezdeti kifizetések kissé magasabbak voltak a legutóbbi eljárás során. Az előadó nem biztos abban, hogy ezt a megközelítést fenn kellene tartani.

21.      Az előadó szerint több megoldás is létezik e „problémára”, és kíváncsi a képviselőcsoportok véleményére:

a) egyelőre ne változtassanak, és a jövőben az intézményközi megállapodásban szereplő +/-5%-os jogalkotási rugalmasságot tekintsék irányadónak? Tekintettel a határértékekre ez persze azt is jelentheti, hogy ha valamelyik program összege növekszik, egy másikénak csökkennie kell.

b) egyelőre ne változtassanak abban a reményben, hogy 2012/2013-ban átléphetik a referenciaösszegeket, és ha nem, a többéves pénzügyi keretet az utolsó évben jelentősen csökkentsék?

c) egyelőre ne változtassanak, és a 2008/2009-es felülvizsgálat során törekedjenek megoldásra?

d) tegyenek bizonyos kiigazításokat, vagy legalábbis korlátozzák az ezekre a programokra kért emeléseket annak érdekében, hogy az éves összeg megfeleljen a teljes referenciaösszeg által megengedett átlagnak?

22.      Az előadó megjegyzi továbbá, hogy az együttdöntéstől függetlenül a 4. fejezet bizonyos vonatkozásai tekintetében (sajnos) hagyományosan időnként vészmegoldásokra és improvizációra van szükség. Ez igaz a humanitárius segélyekre, és egyre nagyobb mértékben más eszközökre, amelyek között a DCI és/vagy az ENPI is megtalálható, ahogy az Palesztina ügyében bebizonyosodott.

23.      A vita kedvéért az előadó felteszi azt a kérdést a Bizottságnak, hogy amennyiben 2008-ra és/vagy az azt követő évekre olyan előre nem látható (nem tervezett) – például egy kialakuló új válság kezelésére az ENPI vagy a DCI keretében végrehajtandó –, további 100 millió eurónyi igény merül fel, akkor ezt az összeget mindig az együttdöntéssel elfogadott referenciaösszegből vonják-e le (azaz a korábban tervezett fellépésektől vesznek el teret és ezeket tervezik újra), avagy van-e bármilyen lehetőség ennek az összegnek a referenciaösszegen felüli biztosítására? Számít-e a finanszírozás mikéntje, azaz a kereten belüli finanszírozás vagy más eszközök, például a rugalmassági eszköz bevonása?

Következtetések

24.      A 2008-as 330 millió eurónyi EKT-keret teljesen félrevezető, mivel nem tükrözi a fejezet valódi állapotát, és csak annak köszönhető, hogy egyrészt néhány terület/szükséglet még nem szerepel a költségvetésben, másrészt pedig az eredetileg a garanciaalapra előirányzott összeg rendelkezésre állása.

25.      Sok összeg rögzítve van az együttdöntéssel elfogadott keretekbe vagy más (például a KKBP-vel kapcsolatos) megállapodásokba. Ki kellene dolgozni az e területek éves összegeinek módosításait kezelő stratégiát.

26.      A demokratikus ellenőrzés (az intézményközi megállapodásban múlt évben elfogadott nyilatkozat) terén elért haladást az AFET és a DEVE bizottságokkal szoros együttműködésben kellene nyomon követni.

27.      Tekintettel a külső eszközök új generációjának késői elfogadására, nem valószínű, hogy a 2007-es végrehajtás megfelelő iránymutatással szolgálhat a 2008-as igények értékeléséhez.

Munkadokumentum a tájékoztatási és kommunikációs politikáról: költségvetési vonatkozások

Az intézmények általános célkitűzése, hogy megfelelő tájékoztatási politikát folytassanak az európai polgárok ismereteinek bővítése céljából az EU tevékenysége, szerkezete és döntéshozatali eljárásai terén.

Az intézmények ezért számos stratégiát kialakítottak centralizált és decentralizált szinten is, hatásköreiknek megfelelően. Az európai intézmények által kezdeményezett, központi tevékenységek a brüsszeli nyilvánosságot és/vagy a tagállamokat célozzák meg. A tájékoztatási politika fő kezdeményezői decentralizált szinten a tagállamok fővárosaiban található Európa Házak és ezek regionális irodái.

Az első rész a centralizált szinten folytatott kommunikációs politika finanszírozását szolgáló költségvetési eszközökről ad tájékoztatást. Az intézmények együttműködésére és a decentralizált szempontokra vonatkozó információkat a második rész tartalmazza.

Háttér

A kommunikációs és információs politika célja az európai politikáról való tájékoztatás és a polgárokkal ápolt kapcsolatok erősítése.

Áttekintésül a költségvetésben a kommunikációs politika számára elkülönített előirányzatok 36,55%-kal növekedtek az elmúlt öt évben, míg az általános költségvetés ugyanabban az időszakban 13,65%-kal gyarapodott.

Mindazonáltal az intézkedések célkitűzései megváltoztak, a civil társadalom igényeinek megfelelően. Az a tény, hogy a francia és a holland nép elutasította az alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, különösen befolyásolta a Bizottság által követett stratégiát a kommunikáció terén.

A Bizottság által kiadott, „Az Európáról szóló tájékoztatási munka javítását célzó cselekvési terv”(27) és „ A Bizottság hozzájárulása az elméleti útkeresési szakasz munkájához, és azon túl: D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében”(28) című két közlemény célja, hogy a polgárokkal jobban megismertesse az EU politikáit és azok rájuk gyakorolt hatását. A Bizottság által előterjesztett, az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyv(29) célkitűzése pedig az, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz.

Ezek képviselik a Bizottság 2005-ben kezdeményezett új kommunikációs politikájának három pillérét.

Ugyanakkor az Európai Parlament érdekeltsége is jelentősen megnövekedett a tájékoztatási politikában. A 2006-os költségvetés első olvasata során elfogadott parlamenti állásfoglalás egy bekezdése megerősíti a Parlament aggodalmait, amely „úgy véli, hogy az EU információs politikájára előirányzott összegek nem megfelelőek, és úgy döntött, hogy növeli ezt az összeget; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükséges, hogy a Bizottság előterjessze az információs politikáról szóló fehér könyvét(30).

A Parlament kérésének eleget téve a Bizottság 2006 februárjában elfogadta az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvet(31). A Parlament egyetértett „a Bizottság azon szándékával, hogy a kommunikációs politikát saját jogú politikává alakítsa”(32).

A bizottsági programok valós értékének felmérése céljából a Költségvetési Bizottság két tanulmány elkészítését kérte a 2007. évi költségvetési eljárás keretében „A kommunikáció felé” és „Az európai polgárok tájékoztatása” témakörökben.

A 2006 szeptemberében megjelentetett, „A kommunikáció felé” című tanulmány elismeri a kommunikációs cselekvési terv és a D-terv elindítása után tett előrelépéseket, de azt javasolja, hogy a különböző szereplők összehangoltabb módon működjenek együtt különösen a külső irodákban, ahol a Parlament és a Bizottság tevékenysége ugyanarra a célcsoportra irányul. A koordinációt megkönnyíti, hogy a két intézmény az edinburghi és az athéni irodák kivételével ugyanazokban az épületekben, az úgynevezett Európa Házakban működik. A kérdés ugyanakkor számos, a költségvetésre vonatkozó parlamenti állásfoglalásban is felmerült. A tanulmány egy másik, érdeklődésre számot tartható szempontot is megemlít, amelyre a fehér könyvről szóló állásfoglalás is rámutat: javasolja, hogy a külső irodák tevékenysége „legyen politikaibb jellegű és kevésbé bürokratikus”.

A politika e területével kapcsolatos kérdések és a jövőbeni folyamatok jobb megértése érdekében az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága (COBU) a 2008. évi költségvetési eljárás keretében meghallgatást szervezett a tájékoztatási politikáról „Az EU tájékoztatási politikájának eredményessége és hatékonysága a szakember szempontjából” címmel, amelyre 2007. május 8-án került sor.

A meghallgatás célja a kommunikációs szakemberek véleményének megismerése volt a két fő intézmény tájékoztatási politikájával kapcsolatban. A meghallgatás alkalmat adott arra, hogy a szakemberek és az intézmények képviselői mélyreható eszmecserét folytassanak a marketing szempontú és/vagy az „intézményi” megközelítésekről, valamint az e politikák számára elkülönített uniós költségvetési eszközök felhasználásának módjáról. A résztvevők rámutattak arra, hogy további előrelépésekre van szükség ezen a területen, különösen a következők révén: az intézkedések jobb láthatóságának és áttekinthetőségének biztosítása, a tevékenységek központi (uniós) szintű jobb összehangolása, a „gondolkodj lokálisan, cselekedj lokálisan” megközelítés decentralizált szinten történő erősítése, az eredményesebb pénzgazdálkodás és az eszközök továbbfejlesztése.

Jogi háttér

A Költségvetési Bizottság mindig is azt a nézetet képviselte, hogy a tájékoztatási politika az intézmények feladata, és azok hatáskörébe kell tartoznia. Véleménye szerint egy jogalap létrehozása az intézmények tevékenységének merevségét eredményezné. A bizottság ezért erőteljesen ellenez a jogalap létrehozására irányuló mindenfajta kísérletet(33), mivel az kiterjesztené az együttdöntési és a komitológiai eljárások merevségét mind a jogi háttérre, mind az egyedi intézkedésekre, beleértve a többéves programot is.

Ezért az Európai Parlament a Bizottság 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó éves politikai stratégiájáról szóló, 2007. április 24-i állásfoglalásában arra emlékeztet, hogy a költségvetési rendelet 49. cikkének megfelelően „intézményi autonómiája részeként minden intézménynek joga van kommunikációs politikája végrehajtására”, és arra ösztönzi a Bizottságot és a többi intézményt, hogy továbbra is védjék meg autonómiájukat ezen a területen.

A tevékenységek áttekintése

A Bizottság által irányított tevékenységek

A Bizottság költségvetésében a kommunikációs politika elsősorban a 16. cím alá tartozik. Ez tükrözi a Bizottság által az utóbbi három évben hozott határozatokat és javaslatokat, és megnövekedett számban tartalmaz külső küldöttségek által közvetlenül irányított tevékenységeket, illetve a központok által irányított, erősebben a médiára és az általános tájékoztatásra összpontosító kezdeményezéseket. Ezek végrehajtása érdekében az elmúlt két évben számos fontos eszközt fejlesztettek ki az audiovizuális és az írásban történő kommunikáció fejlesztésére.

A kommunikációs politika számára előirányzott költségvetési rész 2005 óta folyamatosan növekszik, és 2007-ben már elérte a 201 031 110 eurót (kötelezettségvállalási előirányzatok), illetve a 192 303 110 eurót (kifizetési előirányzatok). A melléklet részletes adatokat tartalmaz erre vonatkozóan: lásd az 1. táblázatot: III. szakasz – a 16. címben szereplő bizottsági költségvetés – kommunikáció (2005–2008).

A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet

A Bizottság 2008. évi költségvetésre irányuló javaslatát tekintve a 2007-es évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok csekély, 0,07%-os növekedése (+ 132 196 euró) és a kifizetések csökkenése (- 519 804 euró) figyelhető meg.

Ezek az összegek tartalmazzák mind az adminisztratív, mind a működési kiadásokat. A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet az adminisztratív kiadásokra 107 501 306 eurót, a működési kiadásokra pedig 93 662 000 eurót javasol. Ez azt jelenti, hogy az előirányzatok 53%-a adminisztratív kiadásokat fedez majd, míg a működési kiadások a teljes költségvetésnek csak 47%-át teszik ki.

A 2005–2008 közötti időszakban az adminisztratív kiadásokra szánt előirányzatok folyamatosan meghaladják a működési kiadások előirányzatait. Az előadó további tájékoztatást kér arra vonatkozóan, hogy az előirányzatoknak ezzel az elosztásával milyen módon biztosítható a kommunikációs politikai tevékenységek és célkitűzések megvalósítása, és hogyan lehetne megfordítani ezt a csoportosítást.

A 16. cím három fő tevékenységre összpontosít: 16 02. alcím: „Tájékoztatás és a média”, 16 03. alcím: „Polgárközeli tájékoztatás” és a 16 04. alcím: „Elemzési és tájékoztatási eszközök”. A 16 01. alcím az adminisztratív költségeket foglalja magába, és a fentebb említett tevékenységeket kíséri.

A 2005–2007 közötti időszakban a leglátványosabb növekedés a „Multimediális tevékenységek” alcím (16 02 02.) esetében volt tapasztalható, amelynek kötelezettségvállalási előirányzatai 108,33%-kal, kifizetési előirányzatai pedig 111,11%-kal emelkedtek. Ezt követik a „Média tájékoztatása” alcím (16 02 03.) tevékenységei, amelyeknek kötelezettségvállalási előirányzatai 29,62%-kal, kifizetési előirányzatai 47,07%-kal nőttek. Az összegek növekedését a média jobb tájékoztatásának szükségessége, a média eszközeinek fejlődése és az EU-kiadványok számának növekedése indokolta.

A 16 03. alcím az EU decentralizált kommunikációra fordított kiadásait tartalmazza. Ez kétfajta intézkedést érint: A helyi szintű tevékenységeket (16 03 02.) és az elsőbbséget élvező egyedi tevékenységeket, beleértve a PRINCE programot (16 03 04.). Az említett időszakban a kötelezettségvállalási előirányzatok 55,19%-kal, a kifizetési előirányzatok 95,97%-kal emelkedtek a helyi szintű tevékenységek terén, míg az elsőbbséget élvező egyedi tevékenységek kötelezettségvállalási előirányzatai csupán 8,54%-kal, kifizetési előirányzatai 1,30%-kal nőttek, ami összhangban áll a fehér könyvben tett bizottsági kötelezettségvállalással.

Az alfejezet tartalmazza a kísérleti információs hálózatokra (PIN) irányuló kísérleti projekt pénzforrásait is: 16 03 06. költségvetési sor. Az Európai Parlament kezdeményezésére a 2007. évi költségvetésben létrehoztak egy specifikus költségvetési tételt a projekt számára. Hitel igénylésére a 2008. évi előzetes költségvetési tervezet keretében nem került sor.

Keresztirányú jellegének köszönhetően ez olyan együttműködési eszköz lehet, amely a tevékenységbe az európai parlamenti képviselőket is jobban bevonja. Az EU tájékoztatási politikájának eredményessége és hatékonysága a szakember szempontjából című meghallgatás résztvevői arra is rámutattak, hogy az Európai Parlament képviselői fontos szerepet töltenek be az EU arculatának ismertetésében, és hogy jobban be kellene vonni őket a kommunikációs és tájékoztatási tevékenységekbe.

A „tájékoztatás és a média”, illetve a „polgárközeli tájékoztatás” témakörökkel kapcsolatban a szakemberek és a tisztviselők is hangsúlyozták a további fejlesztés szükségességét ezeken a területeken. Így például szükség van az intézmények tevékenységének központi szinten történő jobb összehangolására, a kommunikáció és tájékoztatás terén kiszabott díjak hatékonyabb felhasználására, valamint a professzionális médiumok jobb kihasználására.

Összesítve, 2005 és 2007 között a kötelezettségvállalási előirányzatok 19,65%-kal növekedtek, míg a kifizetési előirányzatok 3,81%-kal csökkentek az adminisztratív kiadások terén.

Végrehajtás

Az alábbi grafikon a kommunikációs szakpolitikai terület számára 2006 végén előirányzott források végrehajtásának mennyiségi vonatkozásait ábrázolja. Megjegyzendő, hogy az adminisztratív kiadásokat túlbecsülték a működési kiadások támogatási szükségleteihez képest. Az előadó ezt számításba vehetné a következő eljárás során.

16. szakpolitikai terület - kommunikáció: összes végrehajtás 2006.12.31-én

Költségvetési tétel

Cím

Kötelezettség-vállalások

Kifizetések

16 01 04 01

Az EU-val kapcsolatos tájékoztatás, általános tevékenységek – igazgatási kiadások

58,97%

54,51%

16 01 04 02

Kommunikációs tevékenységek – igazgatási kiadások

63,52%

7,71%

16 01 04 03

PRINCE–igazgatási kiadások

55,49%

35,24%

16 01 04 04

Kommunikációs tevékenységek – igazgatási kiadások

71,63%

43,77%

16 02 02

Fellépések a multimédia területén

99,60%

47,32%

16 02 03

„Polgárközeli tájékoztatás”

99,92%

77,01%

16 03 01

Tájékoztató irodák

95,14%

91,94%

16 03 02

Helyi szintű fellépések

97,78%

74,22%

16 03 04

Egyedi fellépések kiemelt témákban, ideértve a PRINCE programot

93,54%

59,94%

16 04 02

Online kommunikációs és tájékoztatási eszközök

98,47%

83,78%

16 04 03

Célzott írásos kiadványok

87,74%

100%

A Bizottságnak szóló 2005-re vonatkozó mentesítési állásfoglalás a minőségi szempontok tekintetében az alábbiak szükségességére hívja fel a figyelmet:

· a Bizottság tevékenységeinek nagyobb átláthatósága

· megfelelőbb garanciák az uniós állampolgárok megosztott igazgatás alá tartozó projektekre és tevékenységekre vonatkozó információkhoz való hozzáférési jogainak biztosítására

· nagyobb számú garancia biztosítása a tagállamok által indított tájékoztatási kampányokra előirányzott uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásához

· a támogatások felhasználásának megfelelőbb kezelése

A Parlament által irányított tevékenységek

Az Európai Parlament kommunikációja különböző, egymást kiegészítő csatornák hálózatán keresztül valósul meg, melyek az uniós állampolgárok az intézmény tevékenységeiről való hatékony tájékoztatását és az európai egység megteremtését szolgálják.

A Tájékoztatási Főigazgatóság tevékenységi körének jelentős kiterjesztésével, a Bizottsággal egyidőben a Parlament is új kezdeményezést tett, amelynek során 2007-ben költségvetését jelentősen – 89 580 000 euróra – növelte, alkalmazottainak száma pedig 658-ra emelkedett. Ez egy „erős és hatékony tájékoztatási stratégia” kialakítását és a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb felhasználását eredményezte, illetve az Európai Parlament valamennyi, a polgárközeli tájékoztatás célját szolgáló információs irodájában létrehozták a sajtóreferensi munkakört, valamint három, nagyobb léptékű projektet:

· a Látogatói Központ

· a WebTV és

· az új audiovizuális központ

A kommunikációs politika természetesen kulcsfontosságú a 2009. évi választások szempontjából. Ezért a Parlament egy 18 hónapos cselekvési programot javasolt, azzal a céllal, hogy az uniós polgárok figyelmét jobban ráirányítsa az európai választásokra. Ebből a célból 2008-ra 10 300 000 eurót irányoztak elő; 2009-re valószínűleg szükség lesz ennek további kiegészítésére.

Az alábbi táblázatok az Európai Parlament által a tájékoztatási politika céljára előirányzott összegeket tartalmazzák.

Az Európai Parlament előirányzatai: Tájékoztatási Főigazgatóság

Cím

Előirányzatok

Eltérések

(Alcím)

2006

2007

2008

2006/2007

21 Adatfeldolgozás, berendezések és bútorok: vásárlás, bérlet és karbantartás

6.040.000

4.985.000

21.780.000

260,60%

23 Folyó igazgatási költségek

2.470.000

1.620.000

1.220.000

-50,61%

32 Szakértelem és információ: beszerzés, archiválás, gyártás és terjesztés

49.377.000

60.575.000

88.942.000

80,13%

104 A tájékoztatási és kommunikációs politika tartaléka

20.000.000

22.400.000

0

Összesen

77.887.000

89.580.000

111.942.000

43,72%

Alkalmazottak összesen: Tájékoztatási Főigazgatóság (beleértve az ideiglenes, a szerződéses, és a külső személyzetet)

2005

2006

2007

Eltérés 05/07

AD

189

187

231

22,22%

AST

412

407

427

3,64%

összesen

601

594

658

9,48%

A Tanács által vezérelt tevékenységek

A kommunikációs politikára előirányzott összegeket az alábbi táblázat tartalmazza.

TANÁCS

Cím

Előirányzatok

Eltérések

(Alcím)

2006

2007

2008

2006/2008

2213 Tájékoztató és nyilvános rendezvények

389.000

1.428.000

1.198.000

207,96%

3312 Tájékoztató és nyilvános rendezvények (PESD&PESC)

p.m.

p.m.

50.000

 

Összesen

389.000

1.428.000

1.198.000

220,82%

Intézményközi együttműködés

Az EU egy olyan közös projekt, amely a kormányzatok valamennyi szintje, különféle típusú szervezetek és a társadalom valamennyi rétegét képviselő emberek közreműködésével valósul meg.

Az intézményeket az a cél vezérli, hogy közelebb vigyék az Európai Uniót a polgárokhoz. Ezért szükség van az európai intézmények a kommunikációs és tájékoztatási politika terén kifejtett tevékenységeinek összehangolására. A tevékenységek közti szinergia különösen fontos, amikor a kommunikációs és tájékoztatási politika ugyanarra a célcsoportra irányul.

A Bizottság és az Európai Parlament közti együttműködésre centralizált és decentralizált szinten kerül sor.

Centralizált szinten a Tájékoztatási Intézményközi Csoport a Bizottság és az Európai Parlament egyetlen eszköze arra, hogy a hatékonyabb kommunikációra és a közös fellépésekre irányuló ötleteiket összegyűjtsék.

A Tájékoztatási Intézményközi Csoport, amelyet eredetileg a PRINCE program prioritásainak meghatározására hoztak létre, mára a kommunikáció terén folytatott tevékenységek útmutató fórumává lépett elő. A Tájékoztatási Intézményközi Csoport statútumát ugyanakkor még nem dolgozták ki. Az Európai Parlament elősorban a csoport politikai jellegét kívánja kihangsúlyozni. Megfontolandó volna egy második szintű koordinációs csoport létrehozása is, amely a Tájékoztatási Intézményközi Csoport által lefektetett irányelveket hajtaná végre, ahogyan azt a Bizottság fehér könyvéről szóló parlamenti állásfoglalás(34) javasolja.

Decentralizált szinten az Európai Parlament és a Bizottság az Európa Házakon keresztül folytatja tájékoztatási tevékenységét, ahol a bizottsági képviseletek és az EP tájékoztató irodái egy helyen megtalálhatók.

Az Európai Parlament feladatmeghatározása szerint az Európai Parlament Tájékoztató irodái felelősek azért, hogy a Tájékoztatási Főigazgatóság átfogó tájékoztatási és kommunikációs stratégiája a tagállamokban megvalósuljon. Céljuk, hogy a polgárokat – közvetlenül és az európai, nemzeti, regionális és szakosodott médiaorgánumokon keresztül – tájékoztassák a Parlament döntéseiről, valamint hogy megismertessék a Parlamentet és annak tevékenységeit(35).

A Képviseletek a Bizottság hivatalos képviseletét látják el minden tagállamban. Hármas szerepet töltenek be: helyi szinten végrehajtják a Bizottság kommunikációs stratégiáját, tájékoztatnak a Bizottságon belüli folyamatokról, érintkezési felületet hoznak létre a Bizottság és a tagállamok politikai döntéshozói és civil társadalma közt.

A tájékoztató irodák és a képviseletek globális költségei 2007-re vonatkozóan 128 693 310 eurót tesznek ki, amelyből 39 636 700 eurót az EP tájékoztatási irodáira, 89 056 610 eurót pedig a Bizottság képviseleteire szánnak.

A Prince Program(36) a kiemelt témákra irányuló fellépéseket finanszírozza. A hagyományosan a Bizottság és a tagállamok közti partnerségre alapuló programnak jobban be kellene vonnia az Európai Parlamentet a program prioritásainak meghatározásába azáltal, hogy az európai parlamenti képviselők teljes mértékben részt vennének a program keretében szervezett rendezvényeken.

Az Európai Parlament előtt nem ismeretlen a Bizottság arra irányuló igénye, hogy a Prince Program meglévő öt költségvetési tételét egyetlen, a Kommunikációs Főigazgatóság által igazgatott programmal váltsa fel, mivel ez nagyobb rugalmasságot tenne lehetővé a Bizottság főigazgatósága és egy központi partner számára.

A kommunikációs és tájékoztatási politika koherensebb módon javítható az uniós polgárok irányába történő kommunikáció átfogó megközelítésével. Ez csak az egyes információs eszközök által hozzáadott érték elemzése alapján valósítható meg(37).

Következtetések:

A tájékoztatási és kommunikációs stratégia minősége javult az elmúlt néhány év során, de a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében további fejlődésre van szükség.

A tájékoztatási és kommunikációs politika „eredményorientált költségvetése” kapcsán első megközelítésre az alábbiakat kellene szem előtt tartani:

Ø Intézményközi együttműködés – az intézmények autonómiája

Ami a költségvetést illeti, az intézmények kommunikációra és tájékoztatásra irányuló erőfeszítései során kialakuló intézményközi együttműködés természetesen üdvözlendő és kívánatos. Az intézményeknek a lehető legszorosabban kell együttműködniük a decentralizált struktúrák általános költségeinek csökkentése érdekében stb. Másrészt saját kommunikációs célokkal is rendelkezhetnek, amelyek intézményenként eltérőek lehetnek.

Megfelelő egyensúlyt kell találni az alábbi tényezők között: az uniós intézmények saját tájékoztatási és kommunikációs politika kialakításához való joga (i), a különálló politikák miatti költségvetési többletköltségek (ii), és az üzenetek és vélemények sokfélesége következtében esetlegesen keletkező zűrzavar.

Ø Strukturáltabb és a fontossági sorrendet jobban tiszteletben tartó kommunikáció

Amennyiben a források szűkösek, meg kell állapítani felhasználásuk prioritásait. Fell kell állítani a prioritások stratégiai listáját, amelyet a rendelkezésre álló költségvetési és emberi erőforrások szerint kell alkalmazni. A döntéshozatal valamennyi résztvevőjének tudnia kell, hogy bármely, az Európai Bizottság által még be nem tervezett új kommunikációs és tájékoztatási tevékenységet a jelenlegi, 2007-2014 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretből kell megoldani – ez a keret azonban egyre csökken.

Ø A modern információs technológiák költséghatékonysága

A költségvetésre vonatkozó eddigi néhány parlamenti állásfoglalásban a Parlament következetesen a modern információs technológiák kommunikációs politikában való hatékony felhasználása mellett érvelt. Ilyenek például a Kísérleti információs hálózatok, valamint ide sorolható a WebTV is. A kommunikációs és tájékoztató kampányok során használandó tömegkommunikációs eszközök költséghatékonyságát érdemes alaposabban megvizsgálni és rendszeresen értékelni, hogy a technológiai fejlődés és lehetőségek terén naprakész információkkal rendelkezzünk.

Ø Gondolkodj lokálisan – cselekedj lokálisan

A nagyobb hatékonyság érdekében az átadni kívánt üzenetet a különböző hallgatóságokhoz, szektorokhoz és országokhoz kell igazítani. Egyértelmű kapcsolat van az üzenet közvetítő közege és az üzenet közvetítési szintje között, emellett a helyi szintű kommunikáció nem csak sokkal olcsóbb, de hatékonyságban sem marad el a központosított fellépésektől. Ahogyan azt a Parlament a múltban már több alkalommal megjegyezte, hatékonyabbá kell tenni a kommunikációs politika helyi érvényesítését, vagyis azt úgy kell megvalósítani, hogy helyi szinten könnyen befogadható legyen. Ez rövid távon nagyobb erőfeszítéseket követelhet meg a tagállami helyi irodák alkalmazottaitól, a kommunikációs és információs stratégiáknak pedig erőteljesebben kell összpontosítaniuk az egyes állampolgárokra.

ANNEX: TABLE 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SECTION III - COMMISSION BUDGET ALLOCATED TO TITLE 16 - COMMUNICATION (2005-2008)

Line N°

Title (2007 nomenclature)

Outturn 2005

2006

2007

PDB 2008

Evolution 2005/2007

CE

CP

CE

CP

CE

CP

CE

CP

CE

CP

16 01 01

Dépenses liées au personnel en activité du domaine politique "Communication"

41.204.969

49.610.664

41.878.352

41.878.352

48.208.448

48.208.448

47.370.795

47.370.795

17,00%

-2,83%

92.001

445.154

445.154

 

 

 

 

16 01 02

Personnel externe et autres dépenses de gestion à l'appui du domaine politique "Communication"

19.061.325

21.489.186

20.444.425

20.444.425

26.097.642

26.097.642

25.934.989

25.934.989

36,91%

21,45%

13.364

 

 

 

 

16 01 03

Dépenses relatives aux achats d'équipements et de services, dépenses immobilières et autres dépenses de fonctionnement du domaine polituque "Communication"

28.207.775

38.212.439

30.111.009

30.111.009

31.377.020

31.377.020

30.595.522

30.595.522

11,24%

-17,89%

16 01 04

Dépenses d'appui aux actions du domaine politique "Communication"

3.082.255

4.465.000

4.264.500

4.264.500

3.864.500

3.864.500

3.600.000

3600000

25,38%

-13,45%

16 01

Sub total

91.556.324

113.882.654

97.143.440

97.143.440

109.547.610

109.547.610

107.501.306

107.501.306

19,65%

-3,81%

Actions multimédias

9.000.000

9.000.000

15.250.000

15.250.000

18.750.000

19.000.000

20.700.000

17.000.000

108,33%

111,11%

1.000.000

1.000.000

 

 

 

 

16 02 03

Informations destinées aux médias

2.600.000

2.200.000

3.250.000

2.709.535

3.370.000

3.235.500

3.970.000

3.500.000

29,62%

47,07%

16 02 04

Exploitation des studios de radiodiffusion et de télévisions et équipements audiovisuels

5.600.000

5.600.000

5.600.000

5.600.000

5.600.000

5.600.000

6.212.000

6.212.000

0,00%

0,00%

16 02

Sub total

17.200.000

16.800.000

25.100.000

24.559.535

27.720.000

27.835.500

30.882.000

26.712.000

61,16%

65,69%

16 03 02

Actions locales

5.408.343

3.571.938

8.249.000

7.175.136

8.393.000

7.000.000

9.200.000

8.500.000

55,19%

95,97%

401.000

200.000

 

 

 

 

16 03 04

Actions spécifiques sur des thèmes prioritaires, dont PRINCE

7.248.792

7.403.630

7.300.000

6.968.000

7.868.000

7.500.000

12.830.000

8.500.000

8,54%

1,30%

1.068.000

533.333

 

 

 

 

16 03 05

EuroGlobe

1.500.000

1.500.000

 

 

16 03 06

Projet pilote concernant des réseaux d'information pilotes (RIP)

 

 

5.000.000

3.000.000

 

 

16 03

Sub total

12.657.136

10.975.568

17.018.000

14.876.469

22.761.000

19.000.000

22.030.000

17.000.000

79,83%

73,11%

16 04 01

Analyse de l'opinion publique (ex 16 03 01)

7.110.000

5.713.091

5.069.000

4.000.000

5.600.000

5.600.000

5.800.000

5.800.000

-21,24%

-1,98%

531.000

266.667

 

 

 

 

16 04 02

Outils d'information et de communication en ligne

9.253.333

7.233.372

8.800.000

8.016.377

10.180.000

9.400.000

10.880.000

8.500.000

10,01%

29,95%

16 04 03

Publications écrites ciblées

5.709.064

5.079.912

6.050.000

5.398.952

6.050.000

4.500.000

5.150.000

5.150.000

5,97%

-11,42%

16 04 04

Publications écrites générales (ex 16 03 03)

2.420.000

1.884.815

2.420.000

2.420.000

2.420.000

2.420.000

2.420.000

2.420.000

0,00%

28,39%

16 04 05

Prince - rôle de l'union européenne dans le monde

 

 

 

 

 

 

16 04

Sub total

24.492.397

19.911.190

22.870.000

20.101.996

24.250.000

21.920.000

24.250.000

21.870.000

-0,99%

10,09%

16 05 01

Relais d'information

17.788.301

9.340.315

16.752.500

15.132.500

16.752.500

14.000.000

15.300.000

15.300.000

-5,82%

49,89%

1.000.000

500.000

 

 

 

 

16 49 04

Dépenses d'appui aux actions du domaine politique "Presse et Communication"

p.m.

 

 

 

 

16 04

Facilité de performance pour la rubrique 3

 

 

 

 

 

 

16 05

Sub total

17.788.301

9.340.315

17.752.500

15.632.500

16.752.500

14.000.000

15.300.000

15.300.000

-5,82%

49,89%

Total

163.694.158

170.909.727

179.883.940

172.313.940

201.031.110

192.303.110

201.163.306

191.783.306

18,57%

11,12%

ANNEX: TABLE 2 IMPLEMENTATION POLICY AREA 16 - COMMUNICATION as of 31/12/2006

Commitments

Payments

Budget Line

Title

Cat

Initial Budget

Reserve

Appropriations
(inc. Abs, Transfers)

Total Implementation

Implementation
same date lst year

Difference (%)
at same date

Implementation
on 31/12/2005 (%)

Initial Budget

Reserve

Appropriations
(inc. Abs, Transfers)

Total Implementation

Implementation
same date last year

Difference (%)
at same date

Implementation
on 31/12/2005 (%)

16 01 04 01

Actions générales d'information sur l'Union européenne — Dépenses pour la gestion administrative

3

0,2

0,2

58,97%

42,79%

-16,18%

42,79%

0,2

0,2

54,51%

22,38%

-32,13%

22,38%

16 01 04 02

Relais d'information — Dépenses pour la gestion administrative

3

0,3

0,3

63,52%

24,42%

-39,10%

24,42%

0,3

0,3

7,71%

20,03%

12,32%

20,03%

16 01 04 03

Prince (programme d'information du citoyen européen) — Actions d'information pour des politiques spécifiques — Dépenses pour la gestion administrative

3

1,5

1,5

55,49%

63,20%

7,71%

63,20%

1,5

2,4

35,24%

38,82%

3,58%

38,82%

16 01 04 04

Actions de communication — Dépenses pour la gestion administrative

3

2,3

2,3

71,63%

82,01%

10,38%

82,01%

2,3

3,6

43,77%

41,43%

-2,34%

41,11%

Total 16 01

4,3

4,3

4,3

6,5

16 02 02

Information du citoyen par les médias

3

15,3

16,1

99,60%

97,09%

-2,51%

97,09%

15,3

16,1

47,32%

67,93%

20,61%

67,93%

16 02 03

Communication directe — Médias

3

2,7

2,9

96,92%

89,92%

-7,00%

89,92%

2,2

2,9

77,01%

93,84%

16,83%

93,84%

Total 16 02

18,0

19,0

17,5

19,0

16 03 01

Analyse de l'opinion publique et actions de proximité

3

9,5

11,0

95,14%

99,12%

3,98%

99,12%

7,5

10,5

91,94%

98,04%

6,10%

98,02%

16 03 02

Actions de communication

3

8,7

8,7

97,78%

78,20%

-19,58%

78,20%

8,1

7,8

74,22%

60,42%

-13,80%

60,42%

16 03 04

Prince — Débat sur l'avenir de l'Union européenne

3

6,7

9,1

93,54%

6,5

7,0

59,94%

Total 16 03

24,8

28,8

22,1

25,3

16 04 02

Outils d'information du citoyen

3

6,4

6,8

98,47%

88,65%

-9,82%

88,65%

6,2

9,7

83,78%

97,81%

14,03%

92,93%

16 04 03

Outils de communication

3

4,8

4,0

87,74%

64,88%

-22,86%

64,88%

3,8

3,4

100,00%

66,46%

-33,54%

63,21%

16 04 04

3

Total 16 04

11,2

10,8

10,0

13,1

16 15 01

Relais d'information

3

16,8

16,4

99,17%

95,64%

-3,53%

95,64%

15,1

21,3

82,38%

69,23%

-13,15%

69,19%

Total 16 15

16,8

16,4

15,1

21,3

16 49 04 01

3

16 49 04 02

3

16 49 04 03

3

16 49 04 04

3

Total 16 49

16 50 01

3

ANNEX: Table 3: Analysis of costs of external offices

ANNEX: TABLE 4

European Commission

COSTS OF THE REPRESENTATIONS

Munkadokumentum a 2008-as EKT-ról – első elemzés

1.        A 2008. évi előzetes költségvetési keretet (EKT) a Bizottság 2007. május 2-án fogadta el. A 2008-as költségvetés a második, amelyről a 2006. május 16-i intézményközi megállapodás alapján a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret keretein belül kívánnak megállapodni.   Ez a munkadokumentum az EKT fontosabb számadatairól és témáiról nyújt kezdeti áttekintést.

2.        E munkadokumentum szerkezete megegyezik a többéves pénzügyi keret fejezetszerkezetével. Ez megfelel a Bizottság az EKT-ről szóló politikai beszámolójának. A számadatok kezdeti áttekintése és az előadó néhány általános megjegyzése után a munkadokumentum a többéves pénzügyi keret fejezetszerkezete segítségével és bizonyos horizontális kérdéseket érintve megvizsgálja az EKT főbb fejleményeit. A 2008-as EKT alapjában véve egy jövőbe tekintő dokumentum, az előadó azonban emlékeztet a költségvetés 2007-es végrehajtása, valamint a Parlament 2008-as költségvetést előkészítő munkája ellenőrzésének jelentőségére.

A számadatok áttekintése a többéves pénzügyi keret (MFF) fejezetei szerint

1a. táblázat – 2008. évi EKT kötelezettségvállalások és kifizetések (EUR-ban, jelenlegi árakon)

Megnevezés

MFF felső korlát

EKT 2008

Tartalékkeret

Kötelezettség-vállalások

Kifizetések

1a. Versenyképesség a növekedés és foglalkoztatás szolgálatában

9 847 000 000

*10 270 429 000

9 538 679 600

76 571 000

1b. Kohézió a növekedés és foglalkoztatás szolgálatában

46 889 000 000

46 877 941 445

40 622 714 507

11 058 555

2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

58 800 000 000

56 275 831 496

54 770 478 053

2 524 168 504

3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

747 000 000

691 034 000

496 446 000

55 966 000

3b. Uniós polgárság

615 000 000

598 493 000

694 383 006

16 507 000

4. Az Európai Unió mint globális partner

7 002 000 000

**6 911 414 000

7 916 743 400

329 804 000

5. Igazgatás

7 380 000 000

***7 355 714 836

7 336 274 836

121 285 164

6. Kártérítés

207 000 000

206 636 292

206 636 292

363 708

Összesen

131 487 000 000

129 167 494 069

121 582 355 694

3 135 723 931

* beleértve az Európai Globalizációs Kiigazítási Alappal kapcsolatos 500 millió eurós előirányzatokat, melyek nem számítanak bele a tartalékkeretbe

** beleértve a gyorssegélytartalékkal kapcsolatos 239,2 millió eurós előirányzatot, amely nem számít bele a tartalékkeretbe

*** beleértve a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret (1) lábjegyzetével (az alkalmazottak nyugdíjjárulék-befizetései) kapcsolatos 77 millió eurós előirányzatot, amely nem számít bele a tartalékkeretbe

3.        Az 1a. táblázat felsorolja a 2008-as EKT-ben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatokat, melyeknek teljes összege 129 167 millió EUR. Ahogyan az 1b. táblázat mutatja, ez a 2007-es költségvetéshez képest 2%-os növekedést jelent. A kötelező kiadások 1,2%-kal csökkennek, a nem kötelező kiadások pedig 3,8%-kal növekednek. A 2008-as EKT kötelező kiadásainak oroszlánrészét a 2. fejezeten belül található mezőgazdasági kiadások teszik ki. A kötelező kiadások felől a nem kötelező kiadások felé történő elmozdulás összhangban van a Grybauskaitė biztos asszony által 2007. május 2-án a COBU-nak tartott beszámolóban hangsúlyozott észrevétellel, miszerint a 2008-as EKT az első, amelyben az 1. fejezetben (versenyképesség és kohézió) felsorolt tervezett kiadások meghaladják a 2. fejezetben (a természeti erőforrások megőrzése és kezelése) szereplőket. A 2008-as EKT kötelezettségvállalási számadatai összesen 3 135,7 millió EUR összegű tartalékkeretet határoznak meg az MFF felső korlátjához képest.

4.        A legutóbbi 12 589,2 milliárd EUR összegű EU-s GNI-előrejelzések szerint a kötelezettségvállalások teljes összege a GNI 1,03%-át teszi ki. Összehasonlításképpen: a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 1. mellékletében a 2008-as kötelezettségvállalások felső korlátját a GNI 1,06%-ban állapították meg.

1b. táblázat: A 2008-as EKT áttekintése – változások a 2007-es költségvetéshez képest (százalékban)

Megnevezés

Növekedés / Csökkenés

2008-as EKT a 2007-es költségvetéshez képest

Kötelezettség-vállalások

Kifizetések

1a. Versenyképesség a növekedés és foglalkoztatás szolgálatában

+ 9,6%

+ 35,4%

1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

+ 3,1%

+ 7,5%

2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

0,0%

+ 0,1%

3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

+ 10,8%

+ 4,8%

3b. Uniós polgárság

- 7,6%

- 4,6%

4. Az EU mint globális partner

+ 1,5%

+ 7,7%

5. Igazgatás

+ 5,7%

+ 5,7%

6. Ellentételezés

- 53,5%

- 53,5%

Összesen

+ 2,0%

+ 5,3%

5.        A kifizetési előirányzatok teljes összege 121 582 millió EUR. Az 1b. táblázatból kiolvasható, hogy ez 2007-hez képest 5,3%-os növekedést jelent. A 2008-as EKT kifizetései az EU-s GNI 0,97%-ának felelnek meg. Az intézményközi megállapodás 1. mellékletében a 2008-as kifizetések felső korlátjaként elfogadott 129 481 millió EUR összeg a GNI 1,04%-a. Ezekkel a számadatokkal összevetve a 2008-as EKT 8 214 millió EUR összegű tartalékkeretet hagy a kifizetési előirányzatokra.

6.        Az előadó kiemeli, hogy így nagy tartalék marad a kifizetések felső korlátjához képest. Remélhetőleg a költségvetés pontos végrehajtása, valamint a Parlament által hangsúlyozott „eredményorientált költségvetésnek” megfelelő politikai prioritásokra fordított kiadások elősegítik, hogy a 2008-as költségvetés kifizetési szintje magasabb legyen, mint amit a Bizottság az EKT-ben megjósolt.

Az előadó általános megjegyzései – eredményorientált költségvetés

7.        A Parlament a Bizottság 2008. évi éves politikai stratégiájáról szóló állásfoglalásának(38) megfelelően a költségvetés egyértelmű bemutatása az Európai Parlament egyik elsődleges szempontja. Az előadó továbbra is hangsúlyozni fogja annak a jelentőségét, hogy a 2008-as költségvetés „eredményorientált költségvetés” legyen. Eredményeket azonban csak úgy lehet elérni és értékelni, ha a célkitűzések egyértelműek. A költségvetési tétel továbbra is az éves költségvetési eljárás alapvető építőköve. A szakpolitikai terület a költségvetési nómenklatúra kulcsfontosságú eleme, amelyen keresztül a Parlament ellenőrizheti a pénzügyi és emberi erőforrások tevékenységalapú költségvetés-tervezés szerinti elosztását.

8.        Az előadó úgy véli, hogy a Bizottság egyes főigazgatóságai által elkészített tevékenységi jelentések hasznos eszközként szolgálnak a költségvetési hatóság számára, mert segítségükkel a hatóság felmérheti, hogy az egyes bizottsági főigazgatóságok milyen mértékben törekednek eredmények elérésére a költségvetési és emberi erőforrások elosztása révén. Előzetes áttanulmányozás után az előadó örömmel látja a bemutatás egyértelműségében bekövetkezett fejlődést, a célkitűzésekre és az azok elérésére irányuló intézkedésekre való jobb összpontosítást, valamint a belső eljárásról szóló szövegrészek mennyiségének csökkenését. Az előadó a 2008-as költségvetési eljárás során részletesebben át fogja vizsgálni a tevékenységi jelentéseket.

9.       Az előadó várakozással tekint az első költségvetési előrejelzés elé 2008-ban, amelyről a Bizottság júniusban dönt, valamint várja a Költségvetési Bizottságban dolgozó kollégáival való megbeszéléseket arról, hogy hogyan lehetne ezeket az adatokat a lehető legjobban felhasználni.

10.      A decentralizált és végrehajtó ügynökségekkel kapcsolatosan az előadó megjegyzi, hogy a decentralizált ügynökségek személyzetének folyamatos növekedését a többéves pénzügyi keret működési fejezeteiből (1., 2., 3. és 4.) finanszírozzák. Az operatív célkitűzésekre szánt előirányzatokból így a 2008-as EKT-ben körülbelül 312 millió EUR vész el. Ezenkívül a végrehajtó ügynökségek számára (melyek „adminisztratív jellegű” feladatokat hajtanak végre a Bizottság főigazgatóságai nevében) 73 millió EUR-t igényelnek. Az előadó úgy véli, hogy ezeket az összegeket a Bizottságnak átlátható módon kellene nyugtáznia. Továbbá úgy gondolja, hogy a 2008-as költségvetési eljárás során figyelmet kellene fordítani arra, hogy egy adott főigazgatóság felügyelete alá tartozó végrehajtó ügynökség alapításakor legyen meghatározva az „anya-főigazgatóság” csökkentendő/kompenzálandó álláshelyeinek számarányára vonatkozó megfelelő iránymutatás.

11.      A többéves pénzügyi kerethez képesti kicsi mozgástér kevesebb lehetőséget nyújt a kiadásoknak a költségvetési hatóság prioritásai szerinti kiigazítására. Az előadó emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás 37. cikke lehetőséget nyújt legfeljebb 5%-os „jogalkotási rugalmasságra”, amennyiben olyan programkeretek elfogadásáról van szó, amelyek a Parlament prioritásai miatt meghaladják a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban meghatározottakat. Ha a kiadási programkereteket „késleltetik” (a többéves pénzügyi keret elején alacsonyabb kötelezettségvállalásokkal, magasabb kötelezettségvállalásokra számítva a második felében), az halmozhatja a jövőbeli feszültségeket. Az előadó úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásai koherens megtervezésének biztosítása érdekében szükséges lehet bizonyos fokú intézményközi együttműködés.

12.      A nagyon alacsony elérhető tartalékkeret, elsősorban a többéves pénzügyi keret 1a., 3a., 3b. és 4. fejezetei tekintetében, leszűkíti a Parlament lehetőségeit kísérleti projektek és előkészítő intézkedések finanszírozására (amelyek „pour mémoire”, vagy p.m. bejegyzéssel szerepelnek a 2008-as EKT-ben úgy, hogy a Parlament által megszavazott bármely kötelezettségvállalás a tartalékkeretbe számít be). Hasonló érvek vonatkoznak a Bizottság jogosultságainak keretében esetleg benyújtott kezdeményezésekre.

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

13.      Ez az alfejezet a lisszaboni stratégia eléréséhez szükséges kulcsfontosságú szakpolitikákat öleli fel. Az összesített számadatokat az áttekintő részben található 1a. és 1b. táblázat tartalmazza. Ezen alfejezet legfontosabb programjai a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram, a versenyképesség és innováció program (CIP), az élethosszig tartó tanulás programja, a PROGRESS program, a transzeurópai hálózatok (TEN), valamint a Marco Polo II. és a Galileo programok. A versenyképesség, a fenntartható növekedés és a foglalkoztatás céljaihoz vezető egyéb tevékenységek a belső piac, a statisztika, a csalás elleni küzdelem, az adózás és a vámunió.

Kutatás (a többéves pénzügyi keret referenciaösszege 2007–2013-ra: 50 521 millió)

14.      Az előadó üdvözli az 1a. alfejezet kiadásainak növekedését a 2008-as EKT-ben. Általános szinten azonban aggodalmát szeretné kifejezni amiatt, hogy az e területen jelenleg megvalósításra kerülő, az alábbiakban felsorolt számos párhuzamos kezdeményezés az átfedések és a gyenge koordináció veszélyét hordozza magában. Üdvözli a Bizottság által készített, az EKT II. dokumentum 99. oldalán található táblázatot, amely meghatározza a pénzeszközök szétosztását a különböző érintett kutatási programok és szakpolitikai területek között, ugyanakkor kérdés, hogy a tényleges felosztás valóban olyan kartéziánus-e, mint ahogyan azt a táblázat sugallja.

15.      A Bizottság szerint a jogalap elfogadásának késedelme ellenére a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (EK és EURATOM) 2008-ban teljes mértékben működőképes lesz. A 7. keretprogram egyik újítása az Európai Kutatási Tanács (ERC). 2008-tól kezdődően az ERC lesz a felelős az „Ötletek” program végrehajtásáért. Ismeretes, hogy fel fognak kérni egy végrehajtó ügynökséget az ERC támogatására, valamint arra, hogy tegye lehetővé az ERC számára, hogy betöltse szerepét mint a felderítő kutatás páneurópai finanszírozásának ügynöksége. A 7. EK keretprogram egyéb részeinek kezelésére esetleg egy másik végrehajtó ügynökséget kérnek fel. A Parlament megfelelő időben meg fogja vizsgálni e lehetséges új végrehajtó ügynökségek által nyújtott többletértéket.

16.      Az EK 2008-as hetedik keretprogramjára a Bizottság összesen 5 579 millió EUR összegű költségvetést javasol (beleszámítva a közvetlen kutatást is). A legfontosabb egyedi programok a következő négy célkitűzést érintik:

· Együttműködés (3 802 millió EUR)

· Ötletek (546 millió EUR)

· Emberek (496 millió EUR)

· Kapacitás (501 millió EUR)

17.      A 2008-as EKT-ben 115,4 millió EUR összeget szánnak az EURATOM 7. keretprogramjának fúziós részére (beleértve az ITER-t is) – 08 20 01 számú költségvetési tétel. Az EURATOM Kutatási Programból 164,8 millió EUR-t szánnak az ITER közös vállalkozásra – 08 20 02 számú költségvetési tétel. Az EURATOM 7. keretprogramját tekintve az ITER nemzetközi szervezet és az ITER közös vállalkozás közelmúltbeli megalakítását követően a fúziós energia tekintetében 2008-ban a legfontosabb prioritás az ITER-projekt működésének elindítása lesz, amit a 6. keretprogramban sikeresen megtárgyaltak.

18.      Az előadó megjegyzi, hogy az Európai Technológiai Intézet Bizottság által javasolt létrehozásáról – melynek az EU költségvetését terhelő közvetlen költsége várhatóan körülbelül 308 millió EUR-t fog jelenteni a 2007 és 2013 közötti időszakban – a 2006 májusában megállapított többéves pénzügyi keret nem rendelkezik, ezért azt majd az 1a. fejezethez tartozó tartalékkeretből kell finanszírozni. Az előadó azt is megjegyzi, hogy az EKT-be egy 2,9 millió EUR összeg már bevezetésre került. A Bizottság szerint ez lehetővé fogja tenni az intézet 2010-es beindításának előkészítő munkálatait. Ugyanakkor az Európai Technológiai Intézet a 2008-as EKT-ben a 15 02 11 számú költségvetési tétel alatt szerepel, ami az élethosszig tartó tanulás fejezetébe tartozik (és nem a 02 02 10 szám alatt, ami a versenyképesség, iparpolitika, innováció és vállalkozás fejezete, ahogyan azt eredetileg a Bizottság az Európai Technológiai Intézetről szóló javaslatában meghatározta). Az előadó tudomásul veszi a jelenleg megbeszélés tárgyát képező jogszabályi javaslatot. Aggodalmát fejezi ki a tudományos és innovációs társulások lehetséges finanszírozási forrásaival, valamint magával a Bizottság által javasolt (a költségvetési rendelet 185. cikkében foglaltak szerinti értelemben vett) „szervvel” kapcsolatosan. További magyarázatot vár a Bizottságtól arról, hogy hogyan fogja biztosítani, hogy a tudományos és innovációs társulások és a 7. keretprogram egyéb elemei (például a kiválósági hálózatok) a finanszírozásért folyó tisztességes versenyen keresztül hozzáadott értéket teremtsenek. Továbbá a strukturális alapokból, a CIP programból vagy a 7. keretprogramból származó anyagi eszközök felhasználásának összhangban kell lennie a költségvetés specifialitás-elvével, amely szerint egy bizonyos célkitűzés több forrásból származó finanszírozása ellentétes lehet a költségvetési rendelettel.

19.      A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) területén új előkészítő intézkedést (2008-ban 3 millió EUR) szándékoznak bevezetni, hogy lehetővé tegye a polgári védelem és a humanitárius segélyek vészhelyzeti szakaszát támogató gyors térképszolgálat esetében a kutatási erőfeszítések gyakorlati megvalósulását.

Galileo

20.      Az előadó tudomásul veszi a „Válaszút előtt a GALILEO: az európai műholdas rádiónavigációs programok végrehajtása” című közelmúltbeli közleményt, amely kiemeli a Galileo a közszféra és magánszféra együttműködésének kudarcát követő kritikus helyzetét. Emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret több mint egymilliárd EUR-t szán a Galileóra a 7. keretprogram keretében (151 millió EUR a 2008-as EKT-ben), és arra, hogy a 2006. május 16-i intézményközi megállapodás gondoskodik e hatalmas európai többletértékkel rendelkező program közösségi finanszírozásához szükséges kiegészítő feltételek biztosításának megfelelő eszközeiről (évi 400 millió EUR). Továbbá emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során a Parlament több ízben figyelmeztette a Tanácsot és a Bizottságot a Galileo lehetséges súlyos alulfinanszírozottságára.

Versenyképesség és innováció (a többéves pénzügyi keret referenciaösszege: 3 621 millió)

21.      A versenyképességi és innovációs program (CIP) fontos része a megújított lisszaboni folyamat stratégiájának. Különböző szakpolitikai területek (címek) között oszlik meg, nevezetesen: 2. cím (vállalkozáspolitika), 6. cím (energiaügy és közlekedés) és 9. cím (információs társadalom). 2008-ra 403,7 millió EUR van előirányozva a CIP számára (szemben a 2007-es EKT 388 millió EUR összegével).

Az élethosszig tartó tanulás programja (a többéves pénzügyi keret referenciaösszege: 6 970 millió)

22.      Az élethosszig tartó tanulás programja, beleértve a többnyelvűséget, az egyik legfontosabb az 1a. fejezet által finanszírozott programok közül, amelyek az oktatás és képzés minőségének javítását tűzték ki célul. Ide tartoznak a Comenius, az Erasmus, a Leonardo da Vinci és a Grundtvig programok, a keresztirányú tevékenységek, valamint a Jean Monnet cselekvési program. Megvalósításának második évében az előirányzatok teljes összege 899 millió EUR, ami a 2007-es költségvetéshez képest 9%-os növekedést jelent.

PROGRESS program (a többéves pénzügyi keret referenciaösszege: 743 millió)

23.      A PROGRESS a foglalkoztatási és szociális szolidaritás integrált programja, amely a szociálpolitikai menetrend megvalósítását támogatja (a 2008-as EKT 95,7 millió EUR-t irányoz elő). A társadalmi párbeszéd, a munkavállalók és a szociális témájú tanulmányok, illetve jelentések szabad áramlásának fenntartására az európai szintű társadalmi párbeszéd támogatása és megkönnyítése érdekében (Európáért dolgozunk – társadalmi párbeszéd és mobilitás program) a 2008-as EKT 65,8 millió EUR-t szán, ami 3,84%-os csökkenést jelent a 2007-es költségvetéshez képest.

24.      A globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik a világkereskedelemben bekövetkezett nagyobb strukturális változások következményeitől szenvednek, és hogy segítsen nekik újra beilleszkedni a munkaerőpiacra.

Ezen alap referenciaösszegét a 2006. május 16-i intézményközi megállapodásban évi 500 millió EUR összegben állapították meg. A későbbiekben fog majd kiderülni, hogy mekkora igény lesz erre az eszközre, és hogy a finanszírozás a gyakorlatban pontosan hogyan fog történni.

Transzeurópai hálózatok (TEN) és a Marco Polo program

25.      A többéves pénzügyi keret referenciaösszege a TEN közlekedési projektjeire 8 013 millió EUR, a második Marco Polo programra pedig 450 millió EUR. A TEN közlekedési területen végzett tevékenységeinek finanszírozására szánt teljes összeg 972 millió EUR. Ez valószínűleg összhangban van az eredeti pénzügyi ütemezéssel. Az energia területén a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervben előirányozott 155 millió EUR-ból 22 millió EUR-t szánnak a TEN-E „prioritási összekapcsolódási tervre”.

1b. alfejezet – Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért

26.      A pénzügyi keret 1b. fejezetéhez tartoznak a strukturális alapok – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) –, valamint a Kohéziós Alap. Elsősorban a következő tevékenységalapú költségvetés-tervezésű szakpolitikai területekre vonatkozik: Regionális politika az ERFA és a Kohéziós Alap, valamint foglalkoztatási és szociális ügyek az ESZA esetében.

27.      2008 elsődleges prioritása a tagállamok elfogadott nemzeti stratégiai referenciakereteivel összhangban jóváhagyott operatív programok közösségi támogatása gördülékeny végrehajtásának és igénybevételének biztosítása lesz.

Kötelezettségvállalási előirányzatok

28.      2008-ra az 1b. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak teljes összege 46 878 millió EUR, ami 2007-hez képest 3,1%-os növekedést jelent. Ebből 38 723 millió EUR kerül a strukturális alapokhoz (az Európai Szociális Alaphoz és az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz), ami 2007-hez képest 1%-os növekedést mutat, 8 155 millió EUR pedig a kohéziós alaphoz. Az utóbbi összeg 2007-tel összehasonlítva 14,4%-os növekedést jelent. A strukturális és a kohéziós alap általában teljes mértékben kimeríti a fejezeten belül elérhető forrásokat, ezért az 1b. fejezeten belül nem marad felhasználható keret.

Kifizetési előirányzatok

29.      Az 1b. fejezeten belül a kifizetések teljes költségvetése 40 622 millió EUR, ami 2007-hez képest 7,5%-os növekedést jelent. Az összeg három részből tevődik össze: az új 2007–2013-as pénzügyi keret kötelezettségvállalásaival kapcsolatos előzetes és időközi kifizetések, amely a legnagyobb összetevő; visszafizetések a 2000–2006-os programok és projektek fennálló kötelezettségvállalásainak (RAL) rendezésére; valamint egy fennmaradó összeg a 2000 előtti programok fennálló kötelezettségvállalásainak rendezésére. 2006-ban a kohéziós alap esetén a fennálló kötelezettségvállalás 77,8 milliárd EUR volt. A kohéziós alap esetén 15,4 milliárd EUR. A strukturális műveletek fennmaradó kötelezettségvállalásainak rendezésére összesen tehát 93,2 milliárd EUR jut, ami a fennálló kötelezettségvállalások több mint 70%-a. Az előadó továbbá azt is megjegyzi, hogy ha figyelembe vesszük a 6/2006 költségvetés-módosításra irányuló módosító indítványt, a strukturális alapok területén a 2006-os költségvetésben a törölt kifizetési előirányzatok összesen 3,3 milliárd EUR-ra rúgtak.

30.      Az előadó két utolsó megjegyzést fűz az 1b. fejezethez. Az első az, hogy az eddigieknél világosabb magyarázatot vár el a Bizottságtól a fennálló kötelezettségvállalások pontos jellegével kapcsolatban. Ezen kívül úgy véli, hogy a Parlamentnek figyelembe kellene vennie azt a tényt, hogy az EU-hoz legutóbb csatlakozott tizenkét tagállam számára hozzáférhető strukturális alapok történelmi jelentőségű lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezek az országok jelentős összegekhez jussanak hozzá a nagyobb gazdasági növekedés lehetőségének és az infrastruktúra minőségének növelése érdekében. A Parlamentnek komoly figyelmet kell szentelnie az ilyen irányú erőfeszítések támogatására. Az előadó továbbá megjegyzi, hogy ez a lehetőség nem feltétlenül lesz elérhető a jövőbeni pénzügyi keretidőszakokban.

2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

31.      Amennyiben az 1a. és az 1b. fejezetet külön kezeljük, pénzösszeg tekintetében a 2. fejezet a legnagyobb a 2008. évi EKT-ben. A következő politikákból foglal magában részeket: 05 mezőgazdaság és vidékfejlesztés, 07 környezetvédelem, 11 halászat és tengerészet, 17 egészségügy és fogyasztóvédelem.

32.      A Bizottság a 2. fejezetben öt részt ismertet, amelyek nem feltétlenül felelnek meg pontosan a fenti politikáknak (a kötelezettségvállalások összege):

· Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések: 42 498,9 millió EUR

· Vidékfejlesztés: 12 570,7 millió EUR

· Halászat: 895,8 millió EUR

· Környezetvédelem: 266,9 millió EUR

· Egyéb tevékenységek és programok (a decentralizált ügynökségekkel együtt): 43,3 millió euro

33.                 Ez összesen 56 275,8 millió EUR-t tesz ki, ami 25 millió EUR növekedést jelent a 2007. évi költségvetéshez képest. A többéves pénzügyi keretben a 2008. évre 58 000 millió EUR szerepel, ami 2 524,1 millió EUR-val több. •E kiadások hozzávetőleg 75,1%-a kötelező jellegű(39), amiről az éves költségvetési eljárás során a Tanács mondja ki a végső szót, amely úgy tűnik, hogy nem nagyon veszi figyelembe a Parlament álláspontját.

34.      A fejezetben szereplő tervezett kiadások első elemzésével kapcsolatosan az előadó emlékeztet, hogy a 2008. évi költségvetési eljárás első egyeztetésére 2007. július 13-án fog sor kerülni. Összhangban a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás II. fejezetével és hivatkozással a korábbi ad hoc eljárásra, az ülésen megpróbálnak majd haladást elérni a mezőgazdasághoz, a halászathoz és a közös kül- és biztonságpolitikához kapcsolódó témákban.

Mezőgazdaság

35.      A 2007–2013-as időszak pénzügyi keretében az agárpolitika első és második pillére a 2. fejezetben szerepel, ami átcsoportosításra nyújt lehetőséget egyrészt a közvetlen támogatások és a piachoz kapcsolódó kiadások, másrészt pedig a vidékfejlesztési intézkedések között.

36.      2007. január 1. óta a Közösség új feltételeket és szabályokat alakított ki a KAP keretébe tartozó kiadások finanszírozásával kapcsolatban, és létrehozott két új alapot: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). Az 1290/2005 tanácsi rendelet két új, az EU általános költségvetésébe tartozó alap, az EMGA és az EMVA létrehozásával egyetlen jogi keretbe foglalja a KAP kiadásait.

37.      Ha részletesen megvizsgáljuk a számokat, a 05 politikákra 42 216,4 millió EUR-t javasolnak piaci kiadásokra és közvetlen támogatásokra (05 02 alcím - 5 003,4 millió EUR, 05 03 alcím - 37 213,0 millió EUR), vidékfejlesztésre pedig 12 571 EUR-t (05 04 alcím). A 05 04 alcímben szereplő vidékfejlesztésre a 2008. évi EKT 12 571 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot tervez, közel 200 millió EUR-val többet, mint 2007-ben.

38.      2008 a KAP felülvizsgálatának éve lesz(40). A Parlament, és különösen a Mezőgazdasági Bizottság elvárja, hogy teljes mértékben vonják be a folyamatba. Az előadó köszönetet mond a Bizottságnak, amiért elkötelezte magát a megreformált KAP működésének értékelése mellett a 2008. évi EKT-ben.

Halászat

39.      A két fő eszköz két különböző jogalapnak felel meg. Az első a korábbi Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt felváltó, 2006. szeptember 4. óta működő Európai Halászati Alap (EHA). A második a közös halászati politikával kapcsolatos minden más tevékenységet – többek között a nemzetközi halászati ügyeket és a tengerjogot – lefedő, 2006. július 4. óta fennálló eszköz.

40.      Az EHA esetében a Bizottság 588,5 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 450,8 millió EUR kifizetési előirányzatot javasol, amely 3,1%-kal magasabb, illetve 46,2%-kal alacsonyabb, mint 2007-ben. A kötelezettségvállalási előirányzatok növelése összhangban van az EHA megállapított pénzügyi keretével. A közös halászati politikai eszköz esetében összesen 306,6 millió EUR előirányzatot javasoltak a kötelezettségekre, és 288,5 millió EUR-t a kifizetésekre.

Környezetvédelem

41.      A környezetvédelem a Bizottság egyik politikai prioritása 2008-ban, amint az a 2008. évi politikai stratégiában szerepel, összhangban a 6. környezetvédelmi cselekvési tervben (2002–2012) szereplő négy prioritási területtel: éghajlatváltozás; természet és biológiai sokféleség; az erőforrások fenntartható kezelése és használata; környezet és egészség.

42.      A működési költségvetésen belül messze a legmagasabb összeg szerepel a 07 03 „A közösségi környezetvédelmi politika és jog végrehajtása” alcímben (280,6 millió EUR), amelyből a 07 03 07 „LIFE + (környezetvédelmi pénzügyi eszköz - 2007–2013)” jogcímcsoport 248,1 millió EUR kötelezettségvállalással részesedik. A Bizottság megjegyzi, hogy a LIFE + program jelentősen eltér az eredetileg javasolttól, különösen az irányítási módszerek tekintetében (a Bizottság közvetlenül, központilag irányít, a nemzeti ügynökségek eredetileg javasolt közvetett, központosított irányítása helyett), amit a Költségvetési Bizottság élénken helyeselt a jogalkotási folyamat során, ami azonban szükségszerűen további források átcsoportosítását igényli a Környezetvédelmi Főigazgatóság részére.

43.      Az EKT szerint 2008 meghatározó év lesz az EU éghajlatváltozási politikája számára. Az előadó azonban részletesebb információkat szeretne kapni arra vonatkozóan, hogy miként szándékoznak felhasználni a források – a 2007-es 273 millió EUR-hoz képest 2008-ra 298 millió EUR-ra történő – növekedését az éghajlatváltozás területén végzett tevékenységek erősítésére.

3a. alfejezet – Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

44.      A 2008. évi EKT 691 millió EUR kiadást irányoz elő 2008-ra a 3a. alfejezet – „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” számára. Ez 10,8%-os növekedést jelent 2007-hez képest. A többéves pénzügyi keret e fejezetében szereplő működési kiadások a tevékenységalapú költségvetés-tervezés 18. – „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” címében szerepelnek

45.      Az előzetes költségvetési tervezetben adminisztratív kiadásokra 60,2 millió EUR-t irányoztak elő az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága számára, amiből 55,7 millió EUR a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében szerepel, 4,6 millió EUR pedig a 18. politikai területnél (18 01 04). Ez jelentős növekedésnek tűnik a 2007. évi költségvetéshez képest, amikor a 18. címhez rendelt adminisztratív kiadások 51,3 millió EUR-t tettek ki.

46.      A Bizottság megállapítja, hogy a 2007-es kezdeti időszakot követően a 2008. év az alábbi három új általános program végrehajtásának első teljes időszaka lesz: Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása, Alapvető jogok és jogérvényesülés, valamint Biztonság és a szabadságjogok védelme. A jogi alapok elfogadásának folyamata azonban még nem ért teljesen véget, egyes programok esetében még nem született megállapodás.

47.      A 3a. fejezetben számos ügynökség szerepel. A FRONTEX kapcsán az előadó megjegyzi, hogy 2007-hez képest 2008-ra további közel 4 millió EUR növekményt irányoznak elő, miután az összeg 2006 és 2007 között 15,3 millió EUR-val nőtt. A növekedés minden bizonnyal a FRONTEX feladatainak bővülése miatt szükséges, például mert 2008 az első év, amikor a gyorsreagálású határvédelmi csapatok megkezdik teljes körű működésüket. Hasonló a helyzet az EUROJUST ügynökségnél, amely a 2007. évi költségvetéshez képest 1,586 millió EUR növekményben részesül (2008. évi előzetes költségvetési tervezet: 20 millió EUR), miután a 2006-os költségvetésben 3,714 millió EUR növekmény szerepelt.

3b. alfejezet – Uniós polgárság

48.      Ebben az alfejezetben szerepel a közegészségügy, a fogyasztóvédelem és a polgári védelem is. Ez az alfejezet összesen 598,5 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 694,4 millió EUR kifizetési előirányzatot tartalmaz. A növekmény mindössze 16,5 millió EUR.

49.      A 2008. évi előzetes költségvetési tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok 7,6%-os, míg a kifizetési előirányzatok 4,6%-os csökkenése szerepel (a 2007-es költségvetéshez képest). A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet I. sz. munkadokumentuma (6. oldal) megjegyzi, hogy „az előirányzatok csökkenését annak fényében kell látni, hogy a 2007-es költségvetésben szerepelt 24,4 millió EUR a Szolidaritási Alapra és 87 millió EUR az átmeneti intézkedésekre Bulgáriában és Romániában”. E két eszköztől eltekintve a kötelezettségvállalási előirányzatok 11,6%-os és a kifizetési előirányzatok 4,7%-os növekedése figyelhető meg (2007-hez képest).

A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet szerint az alfejezet öt fő kiadási tétele az alábbi módon oszlik meg:

- Az európai kultúra és sokszínűség ápolása (192,966 millió EUR)

- Információs társadalom és média (104,18 millió EUR)

- Decentralizált ügynökségek: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (120,6 millió EUR)

- Tájékoztatás az európai politikákról és a polgárokkal való jobb kapcsolatok (88,63 millió EUR)

- Alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása (72,5 millió EUR)

50.      Az európai kultúra és sokszínűség ápolásával kapcsolatos célkitűzés kapja a fejezetben szereplő legnagyobb támogatást. Három program célja a fő célkitűzés elérésének támogatása, ami a kölcsönös megértés és a közös európai identitás fejlesztése a kapcsolatok erősítése révén a kultúra, az ifjúság és a polgárság területén. A Cselekvő ifjúság program (123,4 millió EUR) célja az aktív polgárság előmozdítása a fiatalok körében, valamint a fiatal dolgozók és az NGO-k közötti kapcsolatok támogatása. A Kultúra 2007–1013 program (48,79 millió EUR) a tagállamok és a tagjelölt országok támogatása az alábbi három területen: a kulturális ágazatban dolgozók mobilitásának erősítése; a műalkotások forgalmának erősítése; kultúraközi párbeszéd.

51.      A Polgárok Európáért program (29,48 millió EUR kötelezettségvállalás) a civil társadalom és az európai eszmét terjesztő különböző szervezetek, valamint a testvérvárosi programok támogatását foglalja magában. A Média 2007 program (103,18 millió EUR kötelezettségvállalás) az információs társadalom és média területén az európai sokszínűség, valamint a film és audiovizuális örökség megőrzését és erősítését tűzi ki célul.

52.      A kommunikációs és információs politika célja az európai politikáról való tájékoztatás és a polgárokkal ápolt kapcsolatok erősítése. A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet 201,16 millió EUR-t irányoz elő erre a fejezetre. A kommunikáció jelentőségére rávilágított a Költségvetési Bizottság közelmúltbeli meghallgatása, melynek során a képviselők hosszasan vitatkoztak a helyi és a nemzetek feletti stratégiák egymáshoz viszonyított fontosságáról, valamint az intézményi függetlenség megfelelő szintjéről a polgárokkal való kommunikáció szempontjából.

4. fejezet – Az EU mint globális partner

53.    A 2007-es költségvetésben szereplő 6,8 milliárd EUR-hoz képest 6,9 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatra tesznek javaslatot (+1,5%). Kifizetésekre 7,9 milliárd EUR-t terveznek, ami 7,7%-os növekedést jelent. Jelentős, 329,9 millió EUR-s tartalékot hagytak a küszöbhöz képest (a fejezet közel 5%-át). A Bizottság nyilatkozata szerint szándékosan hagytak ekkora tartalékot, mert előfordulhat, hogy a Koszovót és Palesztinát érintő előirányzatok az EKT-ban szerepelőnél magasabbak lesznek. A Bizottság jelenlegi szándéka szerint azonban a különbözet nagy részét, vagy az egészet fel fogják használni erre a célra. Az előadó természetesen nem támogathatja a tartalék ily módon előre eldöntött felhasználását.

54.    Meg kell jegyezni, hogy a tartalékból 200 millió EUR rendelkezésre áll, mivel a külső hitelállomány garanciaalapját nem kell feltölteni a 2008-as költségvetésből. Bár 2008-ban létezik ez a mozgástér, oda kell figyelni arra, hogy 2009-ben ismét jelentkezni fog ez a 200 millió EUR-s kiadási tétel (kötelező kiadás).

55.    A Bizottság az EKT-ban megállapítja, hogy az adminisztratív támogatási kiadásokat (korábbi BA-tételek) 5%-kal csökkentették, mivel a korábbi években alulteljesítették azokat, és hogy 23,3 millió EUR-val növelték az operatív programok keretét. Az előadó pontosabb adatokat szeretne a csökkentésekről/növelésekről minden program esetében. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy úgy tűnik, egyéb adminisztratív kiadások is nőttek néhány területen.

Külkapcsolatok

56.      Ez a terület összesen 3,7 milliárd EUR kötelezettségvállalást kap (+3,76%). Az átlagosnál nagyobb növekedés figyelhető meg a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) (+25,6%) esetében, amelyre az EKT 200 millió EUR-t javasol (2007-ben 160 millió EUR volt). A „Válságkezelés és a biztonságot érő globális kihívások” kevésbé közismert (újabb) alcím rendkívül nagy mértékű (+20%), jóllehet szerény összegű emelést kap (249,6 millió EUR a 2007-es 209 millió EUR-val szemben). Az ilyen nagy mértékű növekedésekre oda kell figyelni, különösen mivel a tartalék mesterségesen magas, és az előadó tudomása szerint ezen a területen nem az előre meghatározott keretű együttdöntési eljárás keretében döntenek.

57.      A „Demokrácia és emberi jogok” 4,1%-kal növekszik, 137 millió EUR-ra. A szomszédsági politika szerény, összesen 2,3%-os növekményben részesül (1,64 milliárd EUR),