Eljárás : 2007/2186(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0463/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0463/2007

Viták :

PV 13/12/2007 - 5
CRE 13/12/2007 - 5

Szavazatok :

PV 13/12/2007 - 6.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0629

JELENTÉS     
PDF 206kDOC 136k
2007. november 23.
PE 392.351v02-00 A6-0463/2007

a Koreával meglévő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2007/2186(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: David Martin

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Koreával meglévő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2007/2186(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodásra(1),

–   tekintettel „Az Európai Unió és Dél-Korea közötti esetleges szabadkereskedelmi megállapodás gazdasági hatásáról” szóló, a Copenhagen Economics és prof. J. F. Francois által készített tanulmányra,

–   tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című közleményre (COM(2006)0567),

–   tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2005. október 13-i állásfoglalására(2), valamint az Európai Unió Indiával meglévő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól szóló, 2006. szeptember 28-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az OECD multinacionális vállalatokról szóló iránymutatásaira és az ILO-nak a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatára,

–   tekintettel az OECD 2007. évi foglalkoztatási statisztikájára,

–   tekintettel a 2007. október 4-én elfogadott, a Dél- és Észak-Korea közötti kapcsolatok, a béke és a fellendülés előmozdításáról szóló nyilatkozatra,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0463/2007),

A. mivel a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) keresztül létrehozott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer – a megfelelő szabályok kidolgozásával és e szabályok betartásának biztosításával – továbbra is a legmegfelelőbb keret a tisztességes és méltányos kereskedelem szabályozására és előmozdítására,

B.  mivel az EU-nak továbbra is elsőbbséget kell biztosítania a dohai fejlesztési menetrend (DFM) kiegyensúlyozott kimenetele elérésének, amely hozzásegítené a fejlődő országokat a nemzetközi kereskedelmi rendszerben való teljes körű részvételhez,

C. mivel a kétoldalú és a régióközi kereskedelmi megállapodások ugyanakkor kiegészíthetik a WTO szabálykönyvét azáltal, hogy olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a szociális és környezetvédelmi normák, amelyekre vonatkozóan jelenleg nehéz többoldalú megállapodást találni,

D. mivel a Koreával kötött megállapodások foglalkozhatnak befektetési és a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó kérdésekkel is, de azt annak biztosításával kell tenniük, hogy a piac megnyitása nem veszélyezteti a közszolgáltatások és a kulturális sokszínűség védelmére vonatkozó európai és koreai szabályokat, illetve nem ássa alá az EU ilyen jellegű megállapodásokban partnerországainak közszolgáltatásait, illetve a fenntartható szociál-, gazdaság- és környezetvédelmi politikának az EU-ban és Koreában történő egyoldalú életbe léptetéséhez szükséges politikai teret,

E.  mivel Korea a világ egyik vezető gazdasága, amelynek egy főre jutó bevétele megfelel egy középmezőnybeli EU-s tagállaménak,

F.  mivel a szegénység továbbra is megoldatlan és egyre súlyosbodó probléma Koreában, amely az OECD-statisztika szerint azon három OECD-tagország közé tartozik, ahol egyrészt a legnagyobb, másrészt a legnagyobb mértékben mélyül a jövedelmek közötti eltérés; mivel Korea az OECD-tagországok között utolsó abban a tekintetben, hogy a 43 százalékos OECD-átlaghoz viszonyítva az adóbevétel kevesebb mint 5 százalékát költik szociális biztonságra,

G. mivel Korea az EU Európán kívüli negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és 2006-ban az EU volt a legnagyobb külföldi befektető Koreában,

H. mivel Korea szabadkereskedelmi megállapodásokat írt alá az Egyesült Államokkal és számos más, vezető kereskedelmi partnerrel, valamint jelenleg további megállapodásokról tárgyal,

I.   mivel a piacra jutást egyre növekvő mértékben veszélyeztetik a különféle típusú nem tarifális akadályok, beleértve a nemzetközi normák és szabványok elfogadásának hiányát, ami a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban részben az EU strukturális hiányának okozója,

J.   mivel tanulmányok bizonyítják, hogy egy, az EU és Korea között létrejött megállapodás lényeges gazdasági előnyökkel járna mindkét fél számára, de hogy – bármelyik megvizsgált forgatókönyv esetén – Korea részesülne az előnyök kétharmadából,

Általános kérdések

1.  úgy véli, hogy az EU kereskedelmi prioritása továbbra is a DFM sikeres kimenetele, és aggasztónak találná, ha a Koreával vagy más partnerekkel folytatott kétoldalú tárgyalások eltérítenék e célkitűzés elérésétől;

2.  úgy véli, hogy a nagyobb kereskedelmi partnerekkel vagy régiókkal folytatott kétoldalú tárgyalások hasznosan kiegészíthetik a többoldalú szabálykönyvet, feltéve, ha azok olyan célratörő, kiváló minőségű megállapodásokat eredményeznek, amelyek jóval túlmennek a tarifacsökkentéseken;

3.  úgy véli, hogy a koreai gazdaság mérete és gyors növekedése az országot alkalmas jelöltté teszi egy ilyen megállapodásra, ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra a jelentős problémákra – beleértve az alapvető, nem tarifális akadályokat is –, amelyekkel foglalkozni kell majd egy kielégítő megállapodás elérése érdekében;

4.  úgy véli, hogy egy olyan megállapodás, amely a tarifacsökkentésekre korlátozódik, csupán rövid távú előnyökkel járna, és ezért a nem tarifális akadályok felszámolását, valamint a szolgáltatási ágazat megnyitását követeli a Koreában;

5.  úgy ítéli meg, hogy a Koreával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak figyelemmel kellene lennie a négy, ún. szingapúri kérdésre (külföldi befektetések, verseny, közbeszerzési átláthatóság és a kereskedés megkönnyítése);

6.  azt a következtetést vonja le, hogy a megállapodás kölcsönösen előnyös tartalma sokkal fontosabb egy gyors menetrendnél, és ennélfogva aggasztónak találná, ha a mesterséges határidők egy nem széleskörű, nem célratörő és nem megfelelően kiegyensúlyozott megállapodáshoz vezetnének;

Fenntartható fejlődés

7.  úgy véli, hogy a környezetbarát termékek tarifáit gyorsabban és erőteljesebben kell csökkenteni, mint más áruk tarifáit; felszólítja a Bizottságot és a koreai tárgyaló feleket, hogy dolgozzák ki az ilyen termékekre vonatkozó egyértelmű fogalommeghatározásokat; nyomatékosan ajánlja, hogy egy ilyen fogalommeghatározásban kellőképpen vegyék figyelembe az áruk előállításának környezeti feltételeit;

8.  sajnálja, hogy – tekintettel a tervezett tárgyalási menetrendre – egy korábbi szakaszban nem került sor fenntarthatósági hatásvizsgálat (FHV) elvégzésére; úgy ítéli meg, hogy rendkívül fontos az, hogy az FHV eredményeit jóval a megállapodás aláírása előtt nyilvánosságra hozzák, és elegendő idő álljon rendelkezésre a nyilvános konzultációra annak érdekében, hogy az FHV eredményei befolyásolhassák a tárgyalások kimenetelét; felkéri a Bizottságot, hogy konzultáljon a Tanáccsal, a Parlamenttel és a civil társadalommal az FHV-tanulmány bármilyen olyan megállapításáról, amely esetleg a követelmények enyhítésére utal, és ennek megfelelően folytasson tárgyalást a végleges szabadkereskedelmi megállapodásról;

9.  úgy véli, hogy a Bizottságnak a piacra jutás növelésével kapcsolatos törekvéseit egy, a fenntartható fejlődésre irányuló, hasonlóan ambiciózus megközelítéssel kell ellensúlyozni; ezenkívül ragaszkodik ahhoz, hogy nem lehet kivételeket tenni azon szabály tekintetében, miszerint az európai belső piacra jutás feltétele a környezetvédelmi szabványok betartása;

10. üdvözli az erőteljesebb szociális és környezetvédelmi záradékoknak a nemrégiben kötött USA–Korea szabadkereskedelmi megállapodásba – az Egyesült Államok Kongresszusának nyomása miatt – történt felvételét;

11. úgy véli, hogy az EU tárgyaló feleinek ezt olyan alapnak kell tekinteniük, amely további előrehaladást tesz lehetővé, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető normáinak megerősítése és végrehajtása, Koreának az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló, 2012 utáni rendszerben való részvétele, valamint a meglévő uniós környezetvédelmi szabványok és jogszabályok elismerése tekintetében;

12. felhív arra, hogy a Koreával megkötendő bármilyen kereskedelmi megállapodás tartalmazzon kötelező szociális és környezetvédelmi záradékokat;

13. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a Koreával folytatandó kétoldalú tárgyalások során támogassák és mozdítsák elő az OECD vállalati társadalmi felelősségvállalásra (CSR) vonatkozó irányelveinek érvényesülését mind az Európában működő koreai vállalkozások, mind a Koreában letelepedett európai vállalkozások tekintetében;

14. úgy véli, hogy egy, a fenntartható fejlődésről szóló célratörő fejezet bármely megállapodás alapvető részét képezi, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a végső cél az egyeztetett előírások végrehajtása; azon a véleményen van, hogy ehhez a fejezet szabványokra irányuló vitarendezési mechanizmusnak történő alávetésére van szükség;

15. úgy véli, hogy a munkavállalói és munkáltatói szervezetek, valamint a nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló Kereskedelmi és Fenntartható Fejlődés Fórum értékes szerepet játszhatna annak biztosításában, hogy a piac nagyobb mértékű megnyitását erősödő környezetvédelmi és szociális normák kísérjék;

16. indítványozza egy olyan mechanizmus létrehozását, amely által az elismert uniós vagy koreai munkavállalói és munkáltatói szervezetek intézkedésre irányuló kérelmeket nyújthatnának be, amelyekkel meghatározott határidőn belül foglalkoznának, és amelyek folyamatos nyomon követési és felülvizsgálati rendelkezéseket eredményezhetnének a munkavállalók jogainak megsértéseivel szembeni nyomásgyakorlás fenntartása érdekében;

Ágazati kérdések

17. kéri, hogy a Koreával kötendő, az áruk és szolgáltatások kereskedelmét lefedő szabadkereskedelmi megállapodás képezze a kétoldalú tárgyalások lényeges részét a gazdasági és technikai együttműködés és a szellemi tulajdonjog területén, támogassa az energiahatékonyság területén a klímaváltozás elleni együttműködést és foglalja magába az energiapolitika egyéb külső aspektusait, az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat, valamint a Galileo programot is.

18. úgy véli, hogy Koreának a nemzetközi normáktól és címkézési követelményektől való eltérése óriási nem tarifális akadályokat eredményez, amelyek különösen a gépjármű-, gyógyszer-, kozmetikai és elektronikai iparban okoznak problémákat; felhívja a koreai kormányt, hogy adjon kielégítő magyarázatot az ilyen eltérésekre, vagy ellenkező esetben a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások során vállaljon kötelezettséget azok felszámolására;

19. támogatja a Bizottság arra irányuló célkitűzését, hogy a gyógyszerkészítmények és orvostechnikai eszközök uniós exportőreinek segítséget nyújtson a koreai egészségügyi rendszer nagyobb mértékű átláthatóságának biztosítása révén, ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a fejlődő országokban a gyógyszerekhez való hozzáférés elősegítése érdekében a megállapodás nem hozhat létre jogi és gyakorlati akadályokat a TRIPS-egyezményről és a közegészségügyről szóló, 2001. november 14-én Dohában elfogadott nyilatkozat (4) és (5) bekezdésében meghatározott rugalmasságokat alkalmazó koreai társaságok esetében;

20. hangsúlyozza, hogy a Korea és az EU közötti megállapodásba be kell építeni egy kölcsönös elismerési megállapodást (MRA) azon kereskedelmi akadályok további felszámolása érdekében, amelyeket a Korea által feleslegesen duplán elvégzett eljárások idéznek elő, amelyek akadályt jelentenek a különböző iparágakban működő, a termékeiket Koreában értékesíteni szándékozó uniós vállalkozások számára;

21. sajnálja, hogy a nemzetközi normák Korea általi betartásának hiánya az állatok szükségtelen, kettős vizsgálatoknak történő alávetéséhez vezet; úgy véli, hogy a megállapodásnak annak biztosítására kell törekednie, hogy az állatkísérletek tudományosan megerősített, az egyik fél által jóváhagyott alternatíváiról feltételezhető legyen, hogy a másik fél számára is elfogadhatóak;

22. aggasztja, hogy az EU és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás súlyos mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolhat az európai gépjárműiparra; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy mérlegeljen egy olyan stratégiát, amely biztosítékokkal együtt fokozatosan szünteti meg az uniós behozatali vámtarifákat; javasolja, hogy ezt a fokozatos megszüntetést össze kell kapcsolni a koreai oldalon meglévő, jelentősebb nem tarifális akadályok felszámolásával;

23. a gépjárműipar tekintetében megállapítja, hogy Korea aláírta és ratifikálta az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) a kerekes járművekre, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó globális műszaki előírások kidolgozásáról szóló megállapodását, és ily módon kötelezettséget vállalt a szabványos előírások végrehajtására; felszólítja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon azok gyors végrehajtásához; ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy az UNECE előírásait teljesítő gépjárműveket ellenőrzés vagy típusengedély nélkül lehessen Koreába importálni; ellenzi azon rendelkezéseket, amelyek mentesítik a koreai járműveket a szennyezés elleni kibocsátási normák teljesítése alól;

24. úgy ítéli meg, hogy tekintettel az EU korábbi, problémáktól terhes tapasztalataira a koreai hajóépítés területén, erre az ágazatra különös figyelmet kell fordítani a tárgyalások során;

25. úgy véli, hogy a tárgyalások során a Bizottságnak mind a koreai, mind az európai agrárágazat aggályait is figyelembe kell vennie, különösen ami a szabadkereskedelmi megállapodás által az érintett érzékeny termékekre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat illeti;

26. a tárgyalások tekintetében elsőbbségi kérdésnek tekinti azt a tarifamaximumot és azokat a túlzott címkézési követelményeket, amelyekkel a pároltszeszesital-ipar szembesül; azonnali intézkedések megtételére szólít fel a zöldség- és gyümölcstermelést befolyásoló nem tarifális akadályok, valamint a gyümölcskonzervekre alkalmazott rendkívül magas vámtarifák leküzdése érdekében; rendkívül fontosnak tartja, hogy a földrajzi árujelzők tekintetében kielégítő eredményt érjenek el;

27. aggasztják azok a nehézségek, amelyekkel a külföldi cégek a koreai szolgáltatási piacra – beleértve a banki, biztosítási és jogi tanácsadási szolgáltatásokat – való bejutás tekintetében szembesülnek;

28. nagy fontosságot tulajdonít a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének, többek között a hamisításra és kalózkodásra vonatkozó megfelelő pénzbírságok bevezetésén keresztül; úgy véli, hogy a meglévő WTO-szabályok összefüggésében be kell építeni a gyors és hatékony vitarendezés különleges mechanizmusait, hogy ezeket és más tisztességtelen kereskedelmi versenymagatartásokat megfelelően lehessen kezelni; kijelenti, hogy a Koreával a szellemi tulajdonjogok oltalmáról jelenleg folytatott tárgyalás nem áshatja alá az olyan jogos politikai célokat, mint például a gyógyszerekhez való hozzájutás a TRIPS-egyezményben foglalt kötelezettségek meghaladása révén, sőt inkább ösztönöznie kell a TRIPS rugalmasságának alkalmazását;

29. sürgeti Dél-Koreát, hogy a Római Egyezménnyel, a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló 1996. évi szerződésével (WPPT) és a 2006. december 12-i, a bérleti jogról szóló 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(4) összhangban vezesse be a hangfelvétel-előállítók számára a nyilvános előadáshoz való jogokat;

30. felhívja Dél-Koreát, hogy teljes mértékben teljesítse a WIPO Internet-szerződéseit, beleértve a következőket: teljes jogi támogatás a szerzői jogok tulajdonosai által alkalmazott technológiai védelmi intézkedésekhez, ideértve a kijátszás elleni tilalmat; a hangfelvétel-előállítók számára kizárólagos jogok biztosítása az Interneten történő terjesztés valamennyi formája tekintetében; hatékony értesítési és eltávolítási eljárás létrehozása; az ideiglenes másolatok védelmének elismerése és a digitális területen a magánmásolásra vonatkozó kivételek korlátozása;

31. sürgeti Dél-Koreát, hogy a következők révén fokozza az internetes szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet: a kalózkodás elleni küzdelemben a hálózatszolgáltatók együttműködésére vonatkozó ösztönzők növelése; a Szerzői Jogi Védelmi Központ ösztönzése, hogy következetesen lépjen fel a külföldi jogosultak műveivel kapcsolatos szerzői jogi kalózkodás ellen; az illegális internetes oldalakkal, szerverekkel, tárolási és fájlmegosztó szolgáltatásokkal foglalkozó jogalanyok kivizsgálása és megbüntetése;

32. hangsúlyozza, hogy a Koreával kötött bármilyen szabadkereskedelmi megállapodásnak biztosítania kell a következőket:

· a származási helyre vonatkozó közösségi szabályok javítása és egyszerűsítése,

· a meglévő nemzetközi normák és standardok további harmonizációja újabb standardok bevezetése helyett,

· szigorúbb közzétételi követelmények és a legjobb gyakorlatok támogatása a szabályozás során,

· a nemzeti támogatási mechanizmusok átláthatósága és a meglévő nem tarifális akadályok leépítése;

Észak-Korea és Keszong

33. elismeri, hogy a Kaesong Industrial Complexből (Keszongi Ipari Komplexum; KIC) származó áruk felvétele komoly jogi és technikai problémákat vet fel, és ezért úgy véli, hogy ez alapvetően elfogadhatatlan lenne mindaddig, amíg Észak-Korea nem biztosít védelmet az alapvető emberi jogi normáknak és a jogállamiság szerves részét képező alapelveknek;

34. azt ajánlja, hogy a Bizottság komolyan vizsgálja meg, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti kereskedelmi kapcsolatok milyen mértékben befolyásolják az EU-val létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodást;

35. hangsúlyozza, hogy bármely születendő megállapodásnak magában kellene foglalnia egy kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy nem csökkentik a munkaügyi normákat annak érdekében, hogy külföldi beruházásokat vonzzanak a felek területének bármely részére, beleértve az exportfeldolgozó övezeteket is;

Egyéb kérdések

36. úgy véli, hogy a többoldalú tárgyalások melletti elkötelezettségét kifejezendő, az Everything But Arms (EBA) rendszerének példáját követve, valamint az egyenértékű munkaügyi és környezetvédelmi normák teljes mértékű tiszteletben tartása mellett Koreának késznek kell lennie vámmentes és kvótamentes hozzáférést biztosítani a legkevésbé fejlett országok (LDC-k) részére;

A Parlament szerepe

37. úgy véli, hogy egy megállapodás jogszerűsége és nyilvánosság részéről való elfogadhatósága azt igényli, hogy a Parlamentet a tárgyalások valamennyi szakaszába szorosan bevonják, valamint hogy esélyt kapjon a tárgyalt szöveg elfogadhatóságára vonatkozó véleményének kifejezésére; elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy törekedjen arra, hogy olyan formában nyújtsa be a megállapodást, amely az EK-Szerződés 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében megkövetelné a Parlament hozzájárulását;

0

0   0

38. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 90., 2001.3.30., 46.o.

(2)

HL C 233. E, 2006.9.28., 18. o.

(3)

HL C 306. E, 2006.12.15., 203.o.

(4)

HL L 376., 2006.12.27., 28. o.


INDOKOLÁS

Többoldalúság és regionalizmus

A Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás a Bizottság „Globális Európa” stratégiájának részét képezi, és az India és a délkelet-ázsiai (ASEAN) országok részvételével zajló hasonló tárgyalásokkal együtt jelentős változást mutat ahhoz a korábbi politikához képest, amely szerint nem szabad tárgyalásokat kezdeni új szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozóan a többoldalú dohai fejlesztési menetrend (DDA) lezárultáig. Ez a változás részben a DDA sikeres megkötésének kilátásai körüli bizonytalanságnak tudható be, ugyanakkor a kétoldalú és régióközi kereskedelmi megállapodások egyre növekvő számában megmutatkozó világméretű tendenciát is tükrözi.

Amennyiben Korea szabadkereskedelmi megállapodásokat köt más nagyobb kereskedelmi partnerekkel, de az EU-val nem, az európai cégek versenyhátrányba kerülnek a vámmentes piacra jutást élvező termelőkhöz képest, ami negatív következményekkel járhat az EU-beli foglalkoztatásra nézve. A kétoldalú kereskedelmi megállapodások ugyanakkor a hatókörük tekintetében túlmehetnek a jelenlegi WTO-szabályokon, többek között azáltal, hogy olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek tekintetében nincs meg a szükséges többoldalú konszenzus.

E jelentés ennélfogva támogatja a Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás ötletét, miközben hangsúlyozza, hogy az ilyen megállapodásnak kiváló minőségűnek kell lennie, továbbá, hogy a kitűzött célok nem áldozhatók fel a gyors alku elérése érdekében. A megállapodásra való törekvés nem mehet a DDA lezárására irányuló erőfeszítések rovására, amely továbbra is prioritás marad, és amely a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszert megerősítő, kiegyensúlyozott végeredmény legnagyobb reményét kínálja. Ezen túlmenően a Koreával kötött WTO+ megállapodásra való törekvésnek a WTO-szabályok meghaladását kell jelentenie – nem csak a piacra jutás, hanem a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében is. Ez utóbbi területeken a megállapodás olyan új norma bevezetésének lehetőségét kínálja, amely mintaként szolgálhat más, tárgyalásra bocsátott megállapodások számára.

Korea jelentősége

GDP-jét tekintve Korea a világ 11. legnagyobb gazdasága: az 1950-es évek óta a világ egyik legszegényebb országából az egyik leggazdagabbá nőtte ki magát, ahol az egy főre jutó GDP ma már Spanyolországéhoz hasonlítható. A hangsúly a GDP hozzávetőlegesen 70%-át termelő szolgáltatási ágazatra tolódott, valamint erős koncentráció figyelhető meg információtechnológiai ágazatban. Koreában állítólag bármely más nagyobb gazdaságénál magasabb a nagysebességű internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya.

Korea az EU negyedik legnagyobb, Európán kívüli kereskedelmi partnere, amelynek árukereskedelme több mint 35%-kal nőtt 2001 óta. Tavaly az EU volt a legnagyobb külföldi befektető Koreában. Korea szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EFTA-val, Szingapúrral és az ASEAN-országokkal, továbbá megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal 2007. június 30-án („KorUS”). Jelenleg Kanadával és Indiával folytat tárgyalásokat.

A koreai vámtarifák az EU-s szinthez képest átlagosan csaknem kétszeresek a mezőgazdasági termékek, valamint másfélszeresek az ipari árucikkek esetében.

A koreai szolgáltatások védelme – a becslések szerint – még erőteljesebb, miközben az európai cégek jelentős, nem vámjellegű akadályokra panaszkodnak: többek között címkézési követelményekre, a nemzetközi normáktól eltérő szabványokra, a külföldi bankok fióktelepei tekintetében pedig magasabb tőkekövetelményekre.

Fontos, hogy bármely megállapodás – a vámtarifák fokozatos megszüntetésével egyidejűleg – foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. El kell ismernünk, hogy a szabad kereskedelem továbbra is ellentmondásos téma a koreai társadalom számára, amint az az Egyesült Államokkal kötött megállapodás elleni demonstrációk és a szeptemberi harmadik tárgyalási forduló idején Brüsszelben jelen lévő koreai tüntetők kapcsán is tapasztalható.

Fenntartható fejlődés

Amint korábban megállapítottuk: Korea gazdag, iparosodott ország. A szakszervezeti jogok és a környezetvédelem tekintetében azonban a helyzet elmarad attól, ami egy OECD-tagtól elvárható lenne. Nyolc alapvető ILO-egyezményből négyet nem ratifikált, és nincs a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében vállalt, kötelező érvényű kötelezettsége. A Demokrata Párt nyomására a KorUS-ban szereplő szociális és környezetvédelmi záradékokat megerősítették.

Az EU által a magas szintű szociális és környezetvédelmi normáknak tulajdonított kiemelt szerep miatt a Bizottságnak ezt a megállapodást az EU és Korea közötti, fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet kiindulópontjának kell tekintenie. A kereskedelmi tárgyalások során a Bizottság annak biztosítására törekszik, hogy az EU-nak felkínált vámtarifák megfeleljenek az ország részéről más kereskedelmi partnereknek nyújtottakkal. Hasonló gondossággal kell annak biztosítására törekednie, hogy a szociális és környezetvédelmi normák – az egyre növekvő liberalizációból eredő, romláshoz vezető versenyt kivédendő – felfelé irányuljanak.

Egy a Copenhagen Economics által készített tanulmány azt sugallta, hogy – bármely forgatókönyv mellett – Korea élvezi majd az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás előnyeinek kétharmadát. Ennek ismeretében ésszerűnek tűnik, hogy az EU a prioritást élvező területek vonatkozásában lényeges előrelépésre törekedjen, annak érdekében, hogy a végső megállapodás mindkét oldal számára az előnyök ésszerű egyensúlyát kínálja.

E célból a megállapodásnak köteleznie kell a feleket az ILO alapvető normáinak ratifikálására, valamint az azok hatékony végrehajtására és a tisztességes munkára vonatkozó egyéb alapvető összetevőkre irányuló kötelezettségvállalásra. A foglalkoztatás terén a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló intézkedéseknek e menetrend részét kell képezniük, mivel mindkét fél esetében további jelentős előrelépések szükségesek. Vállalni kell továbbá azt is, hogy nem csökkentik a munkaügyi normákat a külföldi befektetések motiválása érdekében, amelynek a felek egész területére ki kell terjednie, beleértve az exportfeldolgozó övezeteket is.

A hatékony végrehajtást olyan mechanizmus segítené, amelyben az elismert EU-s vagy koreai munkavállalói és munkáltatói szervezetek intézkedésre irányuló benyújtott kérelmeivel meghatározott határidőn belül foglalkozni kellene. A szociális problémákra vonatkozó panaszokat valóban független és megfelelően képzett szakértők vizsgálnák. Ajánlásaik folyamatos nyomon követési és felülvizsgálati rendelkezéseket eredményeznének, a munkavállalók jogainak megsértése elleni nyomás fenntartása érdekében.

Korea nem vállalt semmilyen kötelező, az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó kötelezettségvállalást a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében. Nehéz felfogni, hogy az olyan szegényebb országoktól, mint például Kína és India, hogyan várható el, hogy hozzájáruljanak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, ha ebből a gazdagabbak nem veszik ki részüket. A 2012 utáni rendszerre vonatkozóan folytatott tárgyalások egyértelmű lehetőséget nyújtanak majd a megállapodás alkalmazási területének kiterjesztésére a csökkentési céloknak a versenyt nem torzító, méltányos módon történő megosztása érdekében.

Miközben fontos, hogy a megállapodás egyértelmű, ambiciózus szociális fejlesztési fejezettel rendelkezzen, végső soron az egyeztetett normák hatékony érvényesítése a legfontosabb. Ez elősegíthető egy, a munkavállalói szervezetek, munkáltatói szervezetek és nem kormányzati szervezetek kiegyensúlyozott részvételével létrehozott kereskedelmi és fenntartható fejlődési fórum révén. E fórumot a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásával kapcsolatos előrelépésről szóló rendszeres jelentéssel és folyamatos, független fenntarthatósági hatásvizsgálatokkal (SIA) kell kiegészíteni.

A hatékony végrehajtáshoz arra is szükség van, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet ugyanazon vitarendezési eljárásnak vessék alá, mint a megállapodás más összetevőit. Az Egyesült Államok kormánya és Kongresszusa kimondta, hogy „a szabadkereskedelmi megállapodásunkban szereplő valamennyi környezetvédelmi kötelezettségünket megállapodásaink kereskedelemi rendelkezéseivel azonos módon fogjuk érvényesíteni: ugyanazon jogorvoslatok, eljárások és szankciók mellett” – nehezen érthető, hogy Európának miért kéne kevesebbel beérnie.

Az EU és Korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás szociális és környezetvédelmi elemeinek jó eredménye nemcsak önmagában volna értékes, hanem – ha az ambiciózus tárgyalási időrend betartható – fontos mintaként is szolgálhatna a más országokkal és régiókkal a jövőben megkötendő megállapodások tekintetében.

Ágazati kérdések

Korea szabványügyi politikái gyakran eltérnek a nemzetközi normáktól. A külföldi autók vonatkozásában Korea aláírta és ratifikálta az UNECE-megállapodást, így kötelezettséget vállalt a szabványokra vonatkozó előírások végrehajtására. A szabadkereskedelmi megállapodásnak egyértelműen ki kell mondania, hogy Korea elismeri az UNECE-szabványokat mint olyat, és ily módon lehetővé teszi, hogy az e szabványoknak megfelelő európai autók ténylegesen bejuthassanak a koreai piacra.

A nemzetközi normáktól való eltérés a gyógyszeripar számára is különös problémákat jelent, mivel Korea nem ismeri el a külföldön bevizsgált és tanúsított gyógyszerek engedélyeit. Ezek a nemzeti normák nemcsak akadályokat szabnak az európai exportnak, hanem annak veszélyével is járnak, hogy az állatokat – a már elvégzett kísérletek megismétlésével – szükségtelen vizsgálatoknak vetik alá. Ezen nem vámjellegű akadályok kezelésekor a megállapodásban el kell kerülni az olyan záradékokat, amelyek még nehezebbé tehetik a fejlődő országok számára, hogy a WTO-megállapodásokkal összhangban hozzájussanak az egyes gyógyszerekhez.

A kozmetikai és elektronikai termékek terén is problémák adódnak a címkézés és a szabványok tekintetében, míg az égetett szeszes italok legmagasabb vámtarifája hozzávetőlegesen 20%, és ezekre is túlzó címkézési követelmények vonatkoznak. A földrajzi árujelzők védelmére vonatkozóan erőteljes rendelkezésre lesz szükség.

A szolgáltatások piacán is jelentős előrelépéseket kell tenni, különösen az olyan ágazatokkal kapcsolatosan, mint a jogi szolgáltatások, amelyek esetében a régióban a koreai piac az egyetlen, amely a kínai és japán piacok közelmúltbeli megnyitását követően teljesen zárt maradt. A pénzügyi szolgáltatások tekintetében – ahol a külföldi cégek jelentős akadályokkal szembesülnek – a Koreában fióktelepeket nyitni kívánó Royal Bank of Scotland által szerzett tapasztalat fontos próbája lesz annak, hogy mennyire kész Korea a más országokból érkező pénzügyi cégek fogadására. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése szintén prioritásnak minősül.

Észak-Korea és Keszong

A keszongi ipari komplexum (KIC) Észak-Koreában helyezkedik el, hat mérföldre a demilitarizált övezettől. Az építkezés 2003 júniusában kezdődött és a tervek szerint 2012-ben fejeződik be. A dél-koreai kormány a KIC-et a Korea-közi kapcsolatok javításának lehetőségét kínáló tényezőnek tekinti, a megbékélés, az együttműködés és az egyesülés helyszínének megteremtése révén. Ezért azon fáradozik, hogy a szóban forgó övezetben gyártott árukra kiterjedhessen a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya.

Általában véve a Parlament támogatja azt a nézetet, amely szerint a kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak a konfliktusrendezéshez és elősegíthetik az emberek közötti jobb megértést. A szabadkereskedelmi megállapodás hatályának egy, a megállapodásban nem részes országban gyártott termékekre történő kiterjesztése azonban összetett jogi és technikai kérdéseket vet fel. Politikailag csak akkor volna elfogadható, ha egyértelművé válna, hogy a KIC felvétele nem ássa alá a megállapodás részes feleinél fennálló szociális normákat, és hogy a keszongi munkavállalók számára javítja az alapvető munkaügyi normákat. Egyelőre nem tudható, hogy ez esetben lehetőség nyílna-e a hatékony nyomon követésre.

Egyéb kérdések

A vámeljárások és más alakiságok egyszerűsítésére, szabványosítására és korszerűsítésére irányuló intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak egy olyan megállapodás kialakításához, amely megelőzi, hogy az EU és Korea közötti kereskedelmet szükségtelen akadályok gátolják. Ugyanakkor gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy „a kereskedelem megkönnyítését” nem a fogyasztó- vagy környezetvédelem aláásásának palástolására használják.

A felek DDA iránti folyamatos elkötelezettségét bizonyítandó, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a legkevésbé fejlett országok szenvedjék el az esetleges szabadkereskedelmi megállapodás negatív hatásait, Koreát arra kell ösztönözni, hogy – az EU EBA-rendszeréhez hasonlóan – vámmentes és kvótamentes piacra jutást vezessen be a legkevésbé fejlett országok számára.

Az Európai Parlament szerepe

Noha a kereskedelemről és az együttműködésről szóló, meglévő keretmegállapodás vegyes megállapodásnak tekinthető, amely politikai mellékletet is tartalmaz, nincs olyan jellegű partnerségi és együttműködési megállapodás, amely rendes esetben megfelelő politikai és jogi hátteret nyújt egy kétoldalú EU-s kereskedelmi megállapodáshoz. Ilyen körülmények között gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy – akár a jelenleg tárgyalt kereskedelmi megállapodás keretében, akár egy külön megállapodással – az EU és Korea megtegye a rendes emberi jogi kötelezettségvállalásokat, valamint hogy a szabadkereskedelmi megállapodás felfüggeszthető legyen e kötelezettségvállalások megsértése esetén. Ugyanígy, a legitimitás és a demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében az Európai Parlament elvárná, hogy a többi intézmény törekedjen arra, hogy a megállapodást olyan formában nyújtsák be, amelyhez a 300. cikk (3) bekezdése második albekezdésének értelmében a Parlament hozzájárulása szükséges.

Ez az ellenőrzés természetesen csak akkor lehet hatékony, ha a Parlament folyamatos tájékoztatást kap és lehetősége van véleménye kifejtésére a tárgyalások során, mintsem azok lezárultával egyetlen eldöntendő kérdésre kelljen válaszolnia. A Bizottság üdvözlendő hajlandóságot mutatott arra, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát, beleértve a zárt üléseken történő tájékoztatókat és dokumentumokat is, amelyeket korlátozott körben terjesztenek. Fontos, hogy ez a tárgyalások során is folytatódjon, valamint az is, hogy a lehető legteljesebb körű információt hozzák nyilvánosságra annak érdekében, hogy az európai polgárok tudomást szerezhessenek a nevükben folytatott tárgyalásokról.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (15.11.2007)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Koreával fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról

(2007/2186(INI))

A vélemény előadója: Werner Langen

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

Általánosságban

1.   emlékeztet a többoldalú szabályozási rendszerre, és kiemeli, hogy az Európai Unió által kialkudott és megkötött szabadkereskedelmi megállapodást megfelelő, a WTO napirendjével összeegyeztethető mechanizmusoknak kell kísérniük;

2.   úgy véli, hogy a Koreával kötendő bárminemű szabadkereskedelmi megállapodásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a dohai fejlesztési forduló tárgyalásain elért előrelépésekkel, és figyelembe kell vennie a négy, úgynevezett szingapúri témakört (külföldi befektetések, verseny, a közbeszerzés átláthatósága és kereskedelmi könnyítések);

A gazdaság egyes területeire vonatkozóan

3.   kéri, hogy a Koreával kötendő, az áruk és szolgáltatások kereskedelmét lefedő szabadkereskedelmi megállapodás képezze a kétoldalú tárgyalások lényeges részét a gazdasági és technikai együttműködés és a szellemi tulajdonjog területén, támogassa az energiahatékonyság területén a klímaváltozás elleni együttműködést és foglalja magában az energiapolitika egyéb külső aspektusait, az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat, valamint a Galileo programot is;

4.   kiemeli, hogy a Koreával kötendő bárminemű szabadkereskedelmi megállapodásnak az alábbi pontokat kell tartalmaznia:

· az „érzékeny” termékek semminemű koncentrációja a versenyszabályok alól mentesülő meghatározott ágazatokban (pl. mezőgazdaság),

· a származásra vonatkozó közösségi jog javítása és egyszerűsítése,

· új standardok bevezetése helyett a már meglévő nemzetközi normák és standardok széles körű harmonizálása,

· szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettség és a legjobb gyakorlatok előmozdítása a szabályozás területén,

· az állami támogatási mechanizmusok átláthatósága és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok leépítése,

· a nemzetközi technikai szabályoknak és címkézési előírásoknak való megfelelés és a nem vámjellegű akadályok alkalmazásának megszüntetése, különösen a gépjármű-, a gyógyszer-, a kozmetikai és az elektronikai ipar területén;

5.   javasolja, hogy a Koreával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény alapjául a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) szolgáljon, hasonlóan az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményben szereplő, a szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásokhoz, és az abban szereplő szigorú szociális és környezetvédelmi záradékokhoz;

6.   úgy véli, hogy a koreai hajóipar dömpingáraival kapcsolatos rossz uniós tapasztalatokra alapozva azonnal alkalmazható, hatékony mechanizmusokat kell alkalmazni a szabályok megsértésének szankcionálására;

7.   rámutat arra a speciális problémára, amit az (észak-koreai) keszongi ipari komplexumból származó áruk bevonása jelent, és úgy véli, hogy ez csak akkor lenne elfogadható, ha e termékek gyártására vonatkozóan alkalmaznák az eredetre vonatkozó alapvető közösségi szabályokat és a legfontosabb munkajogi normákat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.11.20007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

3

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Jan Březina, Renato Brunetta, Gianni De Michelis, Den Dover, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Nikolaos Vakalis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Danutė Budreikaitė, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Edit Herczog, Lambert van Nistelrooij, Vittorio Prodi, Esko Seppänen

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Eva Lichtenberger


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.11.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

5

5

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Graham Booth, Carlos Carnero González, Daniel Caspary, Françoise Castex, Christofer Fjellner, Eduard Raul Hellvig, Jacky Henin, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Corien Wortmann-Kool, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Danutė Budreikaitė, Małgorzata Handzlik, Jan Tadeusz Masiel, Carl Schlyter,

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk, (2) bekezdés)

Paul Rübig

Utolsó frissítés: 2007. november 29.Jogi nyilatkozat