(4) Egyetlen tagállam sem rendelkezik a lehetséges, különleges beavatkozást igénylő, nagy horderejű válsághelyzeteket hatékonyan kezelő valamennyi eszközzel, erőforrással és szakértelemmel. Különös jelentősége van ezért annak, hogy a tagállamok más tagállamoktól segítséget kérhessenek.

Egyetlen tagállam sem rendelkezik a lehetséges, különleges beavatkozást igénylő, különleges vagy nagy horderejű válsághelyzetek hatékony kezeléséhez szükséges valamennyi eszközzel, erőforrással és szakértelemmel. Különös jelentősége van ezért annak, hogy a tagállamok más tagállamoktól segítséget kérhessenek.

(5) Ez a határozat a felelősségre vonatkozó általános szabályokat határoz meg — többek között a büntetőjogi felelősségre vonatkozóan — annak érdekében, hogy megfelelő jogi keretet határozzon meg arra az esetre, ha az érintett tagállamok megállapodnának a segítségkérésről illetve -nyújtásról. Ezen jogi keret és az illetékes hatóságok nyilatkozata birtokában a tagállamok válsághelyzet esetén a gyorsan reagálhatnak és időt takaríthatnak meg.

(5) A terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2007/.../IB tanácsi határozat („prümi határozat”) és különösen annak 18. cikke szabályozza a nagy tömegeket vonzó eseményekkel és hasonló nagyszabású eseményekkel, valamint katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos, tagállamok közötti rendőrségi segítségnyújtás formáit. Ez a határozat nem terjed ki a prümi határozat 18. cikkében meghatározott nagy tömegeket vonzó eseményekre, természeti katasztrófákra vagy súlyos balesetekre, de kiegészíti a prümi határozatnak a tagállamok közötti, egyéb helyzetekre például személyekre, javakra, infrastruktúrára vagy intézményekre súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelentő, ember által előidézett válság- vagy terrorhelyzetekre, különösen túszejtésre, repülőgép-eltérítésre és hasonló eseményekre vonatkozó, különleges intervenciós egységek által történő rendőrségi segítségnyújtás formáit előirányzó rendelkezéseit.

Ennek szem előtt tartása mellett valamennyi tagállamnak meg kell neveznie azokat az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyekhez a másik érintett tagállam segítségkérés vagy beavatkozás iránti kérelmét benyújthatja.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni e határozat fő célját, hogy igazolható legyen ezen intézkedések elfogadása a prümi határozat mellett.

(5a) E jogi keret és az illetékes hatóságokat feltüntető összeállítás birtokában a tagállamok válsághelyzet esetén gyorsan reagálhatnak és időt takaríthatnak meg. Továbbá a tagállamok ilyen válsághelyzetek, és különösen a terrorcselekmények megelőzésére vonatkozó képességének és az azokra való reagálási képességének megerősítése céljából alapvető fontosságú, hogy a különleges intervenciós egységek rendszeresen találkozzanak és közös képzéseket szervezzenek a kölcsönös tapasztalatok hasznosítása érdekében.

Ez a határozat általános szabályokat és feltételeket állapít meg annak céljából, hogy egy adott tagállam különleges intervenciós egységei segítséget nyújthassanak és/vagy műveletet hajthassanak végre egy másik tagállam ( a továbbiakban: a megkereső tagállam) területén abban az esetben, ha az utóbbi tagállam erre felkérte az egységeket, azok pedig ebbe beleegyeztek valamely válsághelyzet megoldása érdekében.

Ez a határozat általános szabályokat és feltételeket állapít meg annak céljából, hogy egy adott tagállam (a továbbiakban „megkeresett tagállam”) különleges intervenciós egységei segítséget nyújthassanak és/vagy műveletet hajthassanak végre egy másik tagállam (a továbbiakban: a megkereső tagállam) területén abban az esetben, ha az utóbbi tagállam erre felkérte az egységeket, azok pedig ebbe beleegyeztek valamely válsághelyzet megoldása érdekében. A megkereső tagállam és a megkeresett tagállam az e határozatot kiegészítő gyakorlati részletekről és végrehajtási rendelkezésekről közvetlenül állapodik meg.

1. „különleges intervenciós egység”: egy tagállam bármely olyan bűnüldöző hatósága, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése.

1. „különleges intervenciós egység”: egy tagállam azon bűnüldöző hatósága, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a határozatra irányuló javaslat célját.

2. „válsághelyzet”: bármely olyan ember előidézte helyzet valamely tagállamban, amely súlyos, közvetlen fizikai fenyegetettséget jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre vagy az ott található intézményekre nézve, különösen túszejtés, repülőgép-eltérítés és hasonló események.

2. „válsághelyzet”: bármely olyan ember előidézte helyzet valamely tagállamban, amely alapján joggal feltételezhető, hogy olyan bűncselekmény történt, történik vagy fog történni, amely súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, tulajdonra, infrastruktúrára vagy az ott található intézményekre nézve, különösen pedig a 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat¹ 1. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek.

____________________

¹ HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

(2a) „illetékes hatóság”: az a nemzeti hatóság, amely kérheti a különleges intervenciós egységek bevetését, illetve engedélyt adhat arra.

(1) A tagállamok kérhetik, hogy valamely válsághelyzet megoldása érdekében igénybe vehessék egy másik tagállam különleges intervenciós egységeinek segítségét. A tagállamok szabadon döntenek arról, hogy e kérést elfogadják vagy elutasítják, illetve a kérttől eltérő jellegű segítséget ajánlanak fel.

Az illetékes hatóságokhoz intézett, a kért segítség jellegét, valamint az ebből következő műveleti szükségleteket meghatározó kérelemben a tagállamok kérhetik, hogy valamely válsághelyzet megoldása érdekében igénybe vehessék egy másik tagállam különleges intervenciós egységeinek segítségét. A megkeresett tagállam illetékes hatósága szabadon dönt arról, hogy e kérést elfogadja vagy elutasítja, illetve a kérttől eltérő jellegű segítséget ajánl fel.

A felelősségre vonatkozó általános szabályok

Polgári és büntetőjogi felelősség

(1) Amennyiben e határozattal összhangban egy tagállam tisztségviselői egy másik tagállam területén műveletben vesznek részt, ez utóbbi tagállam viseli a felelősséget a műveletek során e tisztségviselők által okozott károkért.

(1) Amikor e határozat keretében egy tagállam tisztségviselői egy másik tagállam területén műveletben vesznek részt és/vagy felszerelés használatára kerül sor, a prümi határozat 21. és 22. cikkében megállapított, polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a károk olyan tevékenységek során keletkeztek, amelyek a megkereső tagállam által kiadott utasításokkal ellentétben álltak, vagy amelyek meghaladták az adott tisztségviselők nemzeti jog szerinti hatáskörét, a következő szabályok alkalmazandók:

a) az a tagállam, amelynek területén a kár bekövetkezett, a kárt a saját tisztségviselői által okozott kárra vonatkozó feltételeknek megfelelően rendezi;

b) az a tagállam, amelynek tisztségviselői egy másik tagállam területén valakinek kárt okoztak, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi tagállamnak az általa a sértetteknek vagy jogutódjaiknak kifizetett összegeket;

c) az egyes tagállamok a harmadik személyekkel szembeni jogaik gyakorlásának sérelme nélkül és a b) pontban foglalt rendelkezések kivételével — az ebben a bekezdésben meghatározott esetben — lemondanak a más tagállamoktól elszenvedett károk megtérítésének igényléséről.

5. cikk

törölve

Büntetőjogi felelősség

A 3. cikkben említett műveletek során a más tagállam területén műveletben részt vevő tisztségviselők a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében e tagállam tisztségviselőinek minősülnek.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy érintett hatóságaik — amennyiben szükséges— találkozókat tartsanak és közös képzéseket és gyakorlatokat szervezzenek abból a célból, hogy megosszák egymással a válsághelyzetekben való segítségnyújtásra vonatkozó tapasztalataikat, szakértelmüket, valamint általános, gyakorlati és technikai jellegű információkat.

A résztvevő tagállamok gondoskodnak arról, hogy különleges intervenciós egységeik találkozókat tartsanak és rendszeresen közös képzéseket és gyakorlatokat szervezzenek abból a célból, hogy megosszák egymással a válsághelyzetekben való segítségnyújtásra vonatkozó tapasztalataikat, szakértelmüket, valamint az általános, gyakorlati és technikai jellegű információkat. E találkozók, képzések és gyakorlatok annak érdekében, hogy az Európai Unió költségvetéséből támogatáshoz jussanak, az Unió meghatározott pénzügyi programjaiból finanszírozhatók. Ebben az összefüggésben az EU elnökségét betöltő tagállam törekszik annak biztosítására, hogy sor kerüljön ilyen találkozókra, képzésekre és gyakorlatokra.

Az érintett tagállamok közötti eltérő megállapodás hiányában az egyes tagállamok maguk viselik költségeiket.

Az érintett tagállamok közötti eltérő megállapodás hiányában a megkereső tagállam viseli a megkeresett tagállam különleges intervenciós egységeinek a 3. cikk alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő műveleti költségeit, beleértve a szállítási és szállásköltségeket.

(4a) E határozat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok bűnüldöző szervei közötti együttműködést szabályozó jelen szabályokat alkalmazzák a harmadik országok hasonló szerveivel való együttműködésre a nemzeti jogrendszerek hatálya alá tartozó, a nemzetközi rendőrségi együttműködésre alkalmazandó meglévő szabályok megkerülése céljából.

Indokolás

A módosítás célja kifejezett biztosíték bevezetése az ellen, hogy az együttműködés eme egyszerűsített szabályait analógia alapján, nem engedélyezett módon kiterjesszék a harmadik országok ügynökségeivel való együttműködésre, mivel lehet, hogy ezek a szervek nem ugyanolyan elszámoltathatósági szabályok és demokratikus ellenőrzés alá esnek, mint az uniós tagállamok hasonló szervei, ez pedig az európai polgárok alapvető érdekeinek indokolatlan veszélyeztetését eredményezheti.