Eljárás : 2007/2254(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0101/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0101/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 21/05/2008 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0220

JELENTÉS     
PDF 181kDOC 111k
2008. április 2.
PE 398.420v02-00 A6-0101/2008

a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén

(2007/2254(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Klaus-Heiner Lehne

A vélemény előadója (*)

Ieke van den Burg, Gazdasági és Monetáris Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás - az eljárási szabályzat 47. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (*)
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén

(2007/2254(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

–       tekintettel a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0394),

–       tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre. A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata (COM(2007) 0592)” című közleményére,

–       tekintettel a 2832. Versenyképességi Tanács 2007. november 22-23-i, a társasági jog, számvitel és könyvvizsgálat területén a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről szóló következtetéseire,

–       tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–       tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0101/2008),

Általános megjegyzések

1.  üdvözli a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről szóló bizottsági közleményben (a továbbiakban: a „közlemény”) szereplő általános elvet, amely szerint csökkentenék a vállalkozások igazgatási terheit Európában¸ és a nagymértékben versenyképes globális környezetben lehetővé tennék számukra a hatékonyabb versenyt és nagyobb sikerek elérését; úgy véli, hogy a Bizottságnak jogalkotási javaslataiban hatásvizsgálatokra kellene támaszkodnia, különösen a közepes, kis- és mikrovállalkozásokat megcélozva,biztosítva ugyanakkor az egész belső piacon a jogbiztonságot és a közösségi vívmányok megőrzését, biztosítva továbbá a folyamatban lévő harmonizációs eljárásnak a jelentéstételi kötelezettség és könyvvizsgálás szempontjából való megfelelést; úgy véli továbbá, hogy egyaránt tiszteletben kell tartani az összes érdekelt fél, így a befektetők, a tulajdonosok, a hitelezők, az alkalmazottak érdekeit, illetve a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

Az első lehetőségről

2.      elutasítja a közleményben említett első lehetőséget, azaz annak megvizsgálását, hogy az EU joganyagot a társasági jog területén le kell-e csökkenteni a specifikusan a határokon átnyúló problémákkal foglalkozó jogi aktusokra; ugyanakkor nem zárkózik el teljesen egyes olyan rendeletek hatályon kívül helyezésétől, amelyek az érdekelt felek szempontjából többé nem szükségesek vagy nem előnyösek a gazdaság számára, feltéve, hogy ezek a hatályon kívül helyezések nem állnak ellentétben a közérdekkel;

3.      az első lehetőséggel összefüggésben utal arra, hogy a szóban forgó irányelvek – azaz a második, a harmadik, a hatodik és a tizenkettedik irányelv – megteremtették a vállalkozásoknak a határokon átnyúló befektetői és hitelezői tevékenységek számára fontos összehasonlíthatóságát, ezért azokat nem lehet visszavonni;

4.      az első lehetőséggel összefüggésben utal arra, hogy egy átfogó hatásvizsgálat során az irányelvek visszavonása esetén várható megtakarításokat a 27 eltérő társasági jogi rendszerrel rendelkező közös piac költségével kell szembeállítani;

5.      megjegyzi, hogy a főbb bürokratikus korlátozások – mint például különösen a pénzügyi és szociális területen a többszöri adatközlési, illetve beszámolási kötelezettségek – általában a tagállami közigazgatásoktól származnak, és ezek nem tartoznak a közösségi hatáskörök közé.

Tagállami végrehajtás

6.      hangsúlyozza, hogy a tagállamok gyakran nem élnek a bürokráciacsökkentési intézkedések lehetőségével és így nem adják tovább a közösségi jogban foglalt egyszerűsítési lehetőségeket a vállalkozásoknak, illetve épp ellenkezőleg, gyakran a meglévő EU-előírások mellett szigorúbb nemzeti szabályokat alkalmaznak; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy pl. az átláthatósági irányelvhez hasonló irányelvek átültetése a tagállamok „túlbuzgóságához” vezetett-e; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak ösztönöznie kellene a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, kiemelve az egyszerűsítés terén indult különböző kezdeményezések eredményes hatásait;

7.      javasolja, hogy a tagállamok adóhatóságai között induljon együttműködés abból a célból, hogy az egyszerűsítés érdekében hangolják össze a vállalkozásokkal szembeni adatkérést;

A második lehetőségről

8.      alapvetően előnyben részesíti a közleményben említett második lehetőséget, azaz azt, hogy a jogalkotónak az egyszerűsítés során egyes konkrét intézkedésekre kell koncentrálnia; úgy véli,hogy valamennyi konkrét egyszerűsítő intézkedés tartalmazhatja az irányelvekben szereplő egyes követelmények hatályon kívül helyezésének vizsgálatát;

9.      hangsúlyozza, hogy az irányelvek módosításainak hatásait csak idővel lehet értékelni, és felhívja a figyelmet arra, hogy a harmadik és a hatodik társasági jogi irányelvet a közelmúltban módosította a 2007/63/EK irányelv(1), és az átültetési határidő ezen irányelv tekintetében 2008. december 31-én jár le; attól tart, hogy ezen irányelvek további módosítása kiürítheti az átalakulásra vonatkozó harmonizált szabályok tartalmát;

10.    felhívja a figyelmet arra, hogy a harmadik és a hatodik társasági jogi irányelvet a közelmúltban módosította a 2006/68/EK irányelv(2), és az átültetési határidő ezen irányelv tekintetében 2008. április 15-én jár le; ezzel összefüggésben utal a KPMG alternatív tőkemegtartási rendszerről szóló megvalósíthatósági tanulmányának eredményeire;

11.    felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a társasági jogi irányelvek – különösen a második, harmadik és hatodik irányelv – valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok kapcsolatát;

12.    hangsúlyozza, hogy az elszámolások könyvvizsgálata és a közzétételi kötelezettségek létfontosságúak a belső piac működése szempontjából, továbbá hogy az új elektronikus információs csatornáknak és technológiáknak – például az XBRL-hez hasonló elektronikus jelentési formáknak – lehetővé kell tenniük a közzétételi kötelezettségeknek való gazdaságos, hatékony és gyors megfelelést; az első és a tizenegyedik társasági jogi irányelv egyszerűsítése tekintetében üdvözli a közzétételi kötelezettségek csökkentésére irányuló célkitűzéseket; kiemeli azonban, hogy mint más egyszerűsítési intézkedések esetében is, a közzétételi kötelezettségeket is esetről esetre kell felülvizsgálni, részletes hatásvizsgálaton alapuló, konkrét és egyedi egyszerűsítési intézkedések révén; javasolja, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a mikrovállalkozások esetében alkalmazott mentesítések középpontjában különösen az adminisztrációs terhek és költségek csökkentése legyen, a mentesítések ne veszélyeztessék azonban az indokolható információs szükségleteket;

13.    hangsúlyozza, hogy az EU számviteli szabályainak 2006-os módosításai többek között a tőzsdén jegyzett társaságok vállalati vezetési nyilatkozatát és mérlegen kívüli megállapodásaik jobb közzétételét írja elő; emlékeztet arra, hogy az ezen előírások átültetésének határideje 2008. szeptember 5.; felhívja a tagállamokat a szabályok mielőbbi alkalmazására; felhívja a Bizottságot, hogy a mérlegen kívüli járművekről szóló pénzügyi kimutatás információinak javítása érdekében működjön együtt a Nemzetközi Számviteli Standard Testülettel (IASB);

14.    szükségesnek tekinti az európai részvénytársaság statútumának felülvizsgálatát a közösségi joggal való jobb összehangolása érdekében;

15.    hangsúlyozza, hogy az adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére irányuló célkitűzésnek ösztönöznie kell a KKV-kat arra, hogy éljenek a belső piac által felajánlott lehetőségekkel, és országhatárokon átnyúlóan végezzék tevékenységüket;

16.    üdvözli a mikrovállalkozások bevonását, amelyek mentesülnek a számvitelre, a könyvvizsgálatra és a közzétételre vonatkozó közösségi jogi kötelezettségek alól; sürgeti, hogy a mikrovállalkozásként történő besorolás tekintetében arányosan növeljék a közleményben említett határértékeket; javasolja, hogy e határértékeket meghaladó társaságok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó átmeneti időszakokat arányosan növeljék; javasolja hasonló átmeneti időszak bevezetésének megfontolását a jogi státuszt változtató társaságok esetében is;

17.     emlékeztet a negyedik és hetedik irányelvben rögzített, a kis- és középvállalkozásokat egyes számviteli és könyvvizsgálati kötelezettség alól mentesítő határértékekkel összefüggésben arra, hogy a stabil és kiszámítható szabályozás a jogbiztonság lényeges eleme és a vállalkozások adminisztratív költségeit alacsonyan tartja; ezzel összefüggésben kihangsúlyozza, hogy egyrészt a szóban forgó, a negyedik irányelvben rögzített határértékeket a tagállamok számára a 2006/46/EK irányelv(3) 2008. szeptember 5-i átültetési határidővel nemrég módosította, másrészt hogy az EU bővítése növelte az európai gazdaságok sokféleségét, továbbá hogy a könyvvizsgálat segíti egy hatékony, egészséges és felelős piacgazdaság fejlesztésének ösztönzését;

18.    sürgeti a Bizottságot, hogy járjon el a Tanács 2007. november 22-23-i következtetéseiben kifejezett felhívásnak megfelelően, amely a tagállamok közötti, a jelentési kötelezettségek korszerűsítését a bevált gyakorlatok alapján biztosító nyílt információcserére, továbbá a vállalkozások és a közigazgatási hatóságok, valamint a vállalkozások egymás közötti kapcsolataiban az elektronikus eszközök alkalmazásának növelésére szólított fel;

19.    felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy – a többek között holland gyakorlatnak megfelelően – harmonizálják a pénzügyi adatok jelentési kötelezettségeinek osztályozását, továbbá növeljék az új technológiák alkalmazását arra tekintettel, hogy a jelentési kötelezettségek költségei csökkenjenek, megtartva ugyanakkor az ezen kötelezettségekből származó előnyöket a piaci szereplők, a politikák kidolgozói és a közigazgatás számára;

Sarbanes-Oxley

20.    felhív a közleményben említett irányelveken felül az olyan irányelvekkel és szabályokkal járó bürokratikus terhek megvizsgálására, amelyek az Egyesült Államok Sarbanes-Oxley jogalkotásával összefüggésben jöttek létre, például az átláthatósági irányelv szabályai, a tájékoztatóról szóló közösségi jogi szabályozás(4), továbbá a negyedik és a hetedik társasági jogi irányelv;

További jogszabályok

21.    hangsúlyozza, hogy az egyszerűbb vállalkozási környezet kialakítása kiterjed többek között arra is, hogy a vállalkozások számára új jogi keretfeltételeket hozzanak létre; ezzel összefüggésben megemlíti a székhely határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelvet, a monisztikus és dualisztikus vállalkozási forma közötti választás jogát, valamint az európai magántársaságokról szóló, a Bizottság által 2008 közepéig kilátásba helyezett jogalkotási javaslatot;

22.    meggyőződése, hogy egyes területeken szabályozásra van szükség a vállalati szféra növekedéséhez, mint például az intézményi befektetőkre vonatkozó átláthatóság területén;

23.    úgy véli, hogy egy közös összevont társasági adóalap létrehozása hasznosabbá és hatékonyabbá tehetné az európai részvénytársaságok statútumát;

24.    úgy ítéli meg, hogy a halasztott adóbejegyzések a mérlegben aránytalan terhet jelentenek a KKV-k számára, és nem szolgáltatnak kimutatható értékű információt az éves beszámoló olvasói számára; ezért törlésüket javasolja;

25.    ajánlja a „csak egyszer”-elv alkalmazását annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen ugyanazt az információt egynél többször vagy egynél több címzett részére biztosítani;

Az Európai Közösségek Bírósága által a VW-ügyben hozott ítélet következményei

26.    úgy véli, hogy a C-112/05. sz. Bizottság kontra Német Szövetségi Köztársaság ügyben hozott ítélet a tőke szabad mozgása tekintetében jó alkalmat teremt a Bizottság számára ahhoz, hogy leépítse a tagállamokban a tőke szabad mozgásának azon egyedi akadályait, amelyeket a nemzeti jogszabályok ténylegesen előnyben részesítenek vagy eltűrnek; ezzel összefüggésben utal az C-282/04. sz. és a 283/04. sz. Bizottság kontra Hollandia egyesített ügyekben tett főtanácsnoki indítvány 24. pontjára;

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

A 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról szóló 2007. november 13-i 2007/63/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL L 300., 2007.11.17., 47. o.).

(2)

A 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról szóló 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL L 264., 2006.9.25., 32. o.).

(3)

A meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és egyéb pénzintézetek éves és összevont éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítótársaságok éves beszámolójáról és összevont éves beszámolójáról szóló 91/674/EGK irányelv módosítására irányuló 2006. június 14-i 2006/46/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 224., 2006.6.18., 1. o.).

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.) A 2008/11/EK irányelv által módosítva (HL L 76., 19.3.2008.3.19., 37. o.).


INDOKOLÁS

I. Az Európai Bizottsági közleménye

1. A Bizottság 2007. július 10-i közleménye a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén (COM(2007)0394 végleges)

A Bizottság 2007. július 10-i közleményében utal arra, hogy az EU joganyag széles körű felülvizsgálata e területeken nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az európai vállalkozások hatékonyabban versenyezhessenek a nagyon versenyképes globális környezetben.

A Bizottság alapvetően két választási lehetőséget lát arra vonatkozóan, hogy hogyan kell továbbhaladni a főként egy tagállamon belüli helyzetekre vonatkozó társasági jog irányelvek terén:

 Az első lehetőség annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ma szükség van-e még az összes hatályos irányelvre, vagy az EU joganyagot a társasági jog területén le kell csökkenteni a specifikusan a határokon átnyúló problémákkal foglalkozó jogi aktusokra.

 A második, kevésbé széles körű lehetőség a konkrét, egyedi egyszerűsítési intézkedésekre való összpontosítást jelenti az EU-s társaságok segítése céljából.

A fennmaradó társasági jogi joganyag tekintetében, amely a specifikus határon átnyúló problémákkal foglalkozik, valamint a számvitel és a könyvvizsgálat területén a Bizottság az egyedi egyszerűsítő intézkedéseket tekinti a helyes válasznak.

A Bizottság felkéri az érintett feleket, hogy fejtsék ki a nézeteiket arról, hogy vajon a harmadik és hatodik irányelvben foglalt belföldi egyesülési és szétválási szabályokat, a részvénytársaságok tőkéjére vonatkozó szabályokat vagy legalább a második irányelvnek a tőke fenntartási rendszerre vonatkozó szabályait; és/vagy a tizenkettedik irányelv egyszemélyes részvénytársaságokra vonatozó szabályait teljesen vagy részben hatályon kívül kell-e helyezni. Ha a szabályok eltörlését nem tekintik megfelelő megoldásnak, akkor szolgáljanak magyarázattal arra, hogy melyek az előnyei e szabályok EU szinten történő megtartásának, és hogy ezek az előnyök miért ellensúlyozzák a szabályokból eredő költségeket.

2. A Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre. A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata” című 2007. október 4-i bizottsági közlemény (COM(2007)0592 végleges).

Lényegében lecsökkentették a kkv-kre vonatkozó határértékeket, és ezért azok szélesebb körben alkalmazhatók.

II. Az előadó álláspontja

Az előadó üdvözli a kevésbé messzemenő lehetőséget, amely szerint legalább a harmadik, hatodik és valószínűleg a második társasági jogi irányelv egyes részei egyszerűsítésre kerülnek. Jelen formájukban ezek az irányelvek olyan részletességű szabályokat tartalmaznak, amelyek kis rugalmasságot hagynak a tagállamoknak a vonatkozó nemzeti rendszereik elfogadásakor a társaságok és az érintett felek fejlődő igényeihez. Különösen a harmadik és a hatodik irányelvben szereplő jelentési követelmények tűnnek túlzottnak a mai perspektívából.

Ezenfelül további lépések szükségesek a közösségi társasági jogi joganyag egyéb részeinek egyszerűsítése céljából. Ez mindenekelőtt az első és a tizenegyedik társasági jog irányelvre vonatkozik. A társaságokra vonatkozó információ közzétételének irányelvek által előírt módjai nem használnak ki minden lehetőséget, amit a mai technika lehetővé tesz.

Az első társasági jog irányelv előírásai szerint bizonyos információt, amit rögzíteni kell a tagállamok kereskedelmi nyilvántartásaiba, közzé kell tenni nemzeti hivatalos lapokban is. A legtöbb esetben ez a közzététel szükségtelen további költségeket jelent a társaságok számára. Ezeket a költségeket a jövőben el lehet kerülni, figyelembe véve azt, hogy manapság ezen információk on-line elérhetők az elektronikus kereskedelmi nyilvántartásokban.

A tizenegyedik társasági jog irányelv fióktelepekre vonatkozó speciális nyilvánosságra hozatali követelményei az államonként eltérő eljárási szabályok miatt számos vállalkozás számára járnak jelentős költségekkel. E költségeket a tagállamok által megállapítható formális előírások korlátozása révén minimálisra kell csökkenteni.

A 3. mellékletben szereplő, az európai részvénytársaság statútumának az Európai Bíróság jelenlegi joggyakorlatához való hozzáigazítására irányuló javaslat az e közleményben javasolt modernizációs és egyszerűsítési intézkedések során hajtható végre.

A számvitel és a könyvvizsgálat területén a kis- és középvállalkozások húzhatnak hasznot az irányelvek további egyszerűsítéséből.

A negyedik, a hetedik és a nyolcadik irányelvvel a harmonizált számviteli és könyvvizsgálati előírások jelentősen javították a pénzügyi jelentések és a könyvvizsgálat minőségét. Míg ezen irányelvek révén az EU-n belüli számviteli és könyvvizsgálati minőség fenntartására és javítására kitűzött általános célt fenn kell tartani, ezen irányelvek hatályos előírásai szükségtelenül megterhelő adminisztratív munkát okoznak. A kis- és középvállalkozások adminisztratív terhének sikeres csökkentésével azonban mind EU, mind pedig nemzeti szinten foglalkozni kell. Döntő fontosságú az eltérő célú jelentések (mint például adó, statisztika, szociális biztonság, foglalkoztatási jelentés) tagállami szintű egyesítése, ezáltal csökkentve a különböző számviteli és jelentési rendszerek fenntartásának teljes terhét.

A kis- és középvállalkozások jelenlegi egyszerűsítési terve egybeesik egy a kis- és középvállalkozások számára javasolt IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási szabvány) expozíció tervezetének a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete (IASB) által történő közzétételével. A kis- és középvállalkozások számvitelével kapcsolatos jelenlegi IASB munka alkalmasint nem elegendő az európai kis- és középvállalkozások életének egyszerűsítéséhez

Eredményt ígér a „mikrovállalkozásoknak” a számviteli irányelvek alkalmazása alóli mentesítésére vonatkozó intézkedés. A mikrovállalkozások számára különösen nagy a mérlegek elkészítésével kapcsolatos teher, ugyanakkor mérlegeik iránt nem merül fel széles körű igény. A számviteli irányelvek alóli mentességgel a tagállamokra maradna annak meghatározása, hogy a mikrovállalkozásoknak milyen szabályokat kellene betartaniuk. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a „mikrovállalkozás” kategóriát már több tagállamban bevezették.


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (*) (28.2.2008)

a Jogi Bizottság részére

a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén

(2007/2254(INI))

A vélemény előadója(*): Ieke van den Burg

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztetvén a nemzetközi beszámolókészítési standardokról (IFRS) és a Nemzetközi Számviteli Standardok Testületének irányításáról szóló állásfoglalására(1), amelyekben a Parlament kifejtette az európai uniós KKV-k IFRS-standardokkal kapcsolatos helyzetéről kialakított véleményét;

2.  támogatja a társasági jog egyszerűsítését, különösen a KKV-k érdekében, de hangsúlyozza, hogy azt egyensúlyban kell tartani az összes érdekelt fél, így a befektetők, a tulajdonosok, a hitelezők, az alkalmazottak és a közigazgatási szervek érdekeivel; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítés nem sértheti ezen érdekelt felek törvényes jogait;

3.  hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési eljárással összefüggésben – amennyiben ez a meglévő intézkedések felforgatását igényli – esetenkénti vizsgálatot kell végezni, és részletes, semleges, mélyreható hatásvizsgálaton alapuló javaslatokat kell benyújtani az egyszerűsítés célkitűzésének elérése céljából, különösen a közepes, kis- és mikrovállalkozásokat megcélozva, biztosítva ugyanakkor az egész belső piacon a jogbiztonságot és a közösségi vívmányok megőrzését, biztosítva továbbá a folyamatban lévő harmonizációs eljárásnak a pénzügyi jelentéstétel és könyvvizsgálás szempontjából való megfelelést;

4.  a helyzet egyszerűsítése céljából javasolja a tagállamok adóhatóságai közötti koordinációt a vállalkozásoktól kért információk szabványosítása érdekében;

5.  támogatja a számviteli szabályok egyszerűsítését a tőzsdén nem jegyzett társaságok számára, de valamennyi korlátolt felelősségű társaság esetében ragaszkodik az átláthatósági követelmények betartásához; javasolja, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a mikrovállalkozások esetében alkalmazott mentesítések középpontjában az adminisztrációs terhek és költségek csökkentése legyen, a mentesítések ne veszélyeztessék azonban az indokolható információs szükségleteket és a pénzügyi lehetőségekhez való hozzáférést; az EU-szabályok egyszerűsítésére és végrehajtására irányuló legjobb gyakorlatok megosztására buzdít;

6.  hangsúlyozza, hogy az adminisztrációs terhek csökkentését a közzétételi szabályok korszerűsítése révén és az elektronikus információs csatornák felhasználásával kell elérni;

7.  úgy véli, hogy egy közös összevont társasági adóalap létrehozása hasznosabbá és hatékonyabbá tehetné az európai részvénytársaságok statútumát;

8.  üdvözli a Bizottságnak a határértékek kiigazítására irányuló eljárás egyszerűsítéséről szóló javaslatát; javasolja, hogy a méretbeli határértékeket meghaladó társaságok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó átmeneti időszakokat legalább két évben határozzák meg; sürgeti hasonló átmeneti időszak bevezetését a jogi státuszt változtató társaságok esetében is (például, ha egy társaság tőzsdén jegyzettből nem jegyzetté vagy korlátolt felelősségűből korlátlan felelősségűvé válik), annak biztosítása érdekében, hogy a változás után legalább két évig összehasonlítható adatokat közöljenek;

9.  felhívja a figyelmet arra, hogy az átláthatósági irányelv(2) releváns, de felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy annak végrehajtása a tagállamok „túlbuzgóságához” vezetett-e;

10. hangsúlyozza, hogy az EU számviteli szabályainak 2006-os módosításai többek között a tőzsdén jegyzett társaságok vállalati vezetési nyilatkozatát és mérlegen kívüli megállapodásaik jobb közzétételét írja elő; emlékeztet arra, hogy az átültetés határideje 2008. szeptember 5.; a tagállamokat a szabályok mielőbbi alkalmazására buzdítja; felhívja a Bizottságot, hogy a mérlegen kívüli járművekről szóló pénzügyi kimutatás információinak javítása érdekében működjön együtt az IASB-vel;

11. egyetért azzal, hogy könnyebbé kell tenni a társaságok számára a jogszabályban előírt információk elkészítését, iktatását és közlését; javasolja, hogy a kötelező információ előkészítését, archiválását és közzétételét egy interoperábilis kereskedelmi jegyzékben, elektronikus módon végezzék; határozottan támogatja az olyan új technológiák használatát, mint az XBRL; hangsúlyozza, hogy ezen információkat az Európai Unió teljes területén könnyen hozzáférhetővé kell tenni a befektetők, hitelezők, alkalmazottak és közigazgatási szervek számára;

12. úgy ítéli meg, hogy a halasztott adóbejegyzések a mérlegben aránytalan terhet jelentenek a KKV-k számára, és nem szolgáltatnak kimutatható értékű információt az éves beszámoló olvasói számára; ezért elhagyásukat javasolja, feltéve, hogy a lehetséges halasztott adókötelezettségek feltüntetése a könyvvizsgálók nyilatkozatainak része marad;

13. ajánlja a „csak egyszer”-elv alkalmazását annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen ugyanazt azt információt egynél többször vagy egynél több címzett részére biztosítani;

14. azt javasolja, hogy tartsanak konzultációkat egy számviteli és könyvvizsgálati szolgáltatási szabályozó létrehozásának lehetőségéről;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.2.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gabriele Albertini, Mariela Velichkova Baeva, Pervenche Berès, Slavi Binev, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Elisa Ferreira, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in ‘t Veld, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Cristobal Montoro Romero, Lapo Pistelli, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Dariusz Rosati, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg, Cornelis Visser, Sahra Wagenknecht

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Harald Ettl, Werner Langen, Thomas Mann, Gianni Pittella, Bilyana Ilieva Raeva

(1)

A6-0032/2008

(2)

Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.3.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Neena Gill, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sharon Bowles, Mogens Camre, Janelly Fourtou, Jean-Paul Gauzès, Sajjad Karim, Kurt Lechner, Georgios Papastamkos, Michel Rocard, Gabriele Stauner, József Szájer, Jacques Toubon

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Gabriela Creţu

Utolsó frissítés: 2008. április 24.Jogi nyilatkozat