a Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé: Az első „Intelligens autó” jelentés” című bizottsági közleményről

(2007/2259(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az „Intelligens autó” kezdeményezésről szóló, „A gépjárművek intelligenciájának, biztonságának és tisztaságának fokozása érdekében alkalmazott információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos ismeretterjesztés” című közleményére (COM(2006)0059) („Intelligens autó” kezdeményezés),

–   tekintettel a Bizottságnak „Az eCall helyes pályára állítása – Cselekvési terv (3. e-biztonsági közlemény)” című közleményére (COM(2006)0723),

–   tekintettel a Bizottság által az Európai Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Európai energiapolitika” című közleményre (COM(2007)0001),

–   tekintettel a Bizottságnak az „i2010 – 2007. évi éves jelentés az információs társadalomról” című közleményére (COM(2007)0146),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006. december 20-i, járműfedélzeti információs és kommunikációs rendszerek biztonságos és hatékony használatáról szóló ajánlására: az ember-gép felületről szóló európai elvi nyilatkozat aktualizálása(1),

–   tekintettel az „Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni” című, 2003. február 12-i bizottsági Fehér Könyvre(2),

–   tekintettel a „Közúti biztonság: e­segélyhívó mindenkinek” című, 2006. április 27-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az „Európai Cselekvési Program a Közúti Közlekedés Biztonságáért – félidős értékelés” című, 2007. január 18-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a „Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára” című, 2007. július 12-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégiáról szóló, 2007. október 24-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a „CARS 21: versenyképes autóipari szabályozási keret” című, 2008. január 15-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0169/2008),

A. mivel a közlekedés környezetvédelmi költségeit Európa GDP-jének 1,1%-ára becsülik,

B.  mivel a közlekedési ágazat felelős az Unió teljes energiafogyasztásának 30%-áért, és ebből 60%-ot tesz ki a közúti közlekedés,

C. mivel a személygépjármű-használat az Unió teljes CO2-kibocsátásának körülbelül 12%-áért felelős,

D. mivel az Európai Tanács a 2007. március 8–9-én Brüsszelben tartott ülésén azt a határozott célt tűzte ki, hogy 2020-ra az EU 20%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását,

E.  mivel a Bizottság célkitűzése az, hogy az új személygépkocsik és könnyű tehergépjárművek esetében 2012-ig 120g/km-re csökkenti az átlagos széndioxid-kibocsátást,

F.  mivel az EU még nem teljesítette az európai közlekedéspolitikáról szóló fent említett Fehér Könyvben foglalt azon célt, hogy 2010-re a 2001-es szinthez képest 50%-kal csökkenti az európai közutakon történő, halálos kimenetelű balesetek számát,

G. mivel a Bizottság becslései szerint az e­segélyhívó – a páneurópai, járműbe épített vészhelyzeti segélyhívó rendszer – teljes körű kiépítettsége esetén évente akár 2 500 életet menthet meg Európában,

H. mivel a Kölni Egyetem kutatásai azt mutatják, hogy ha minden gépjármű rendelkezne elektronikus stabilitásvezérléssel, úgy évente 4 000 életet lehetne megmenteni Európa közútjain, továbbá 100 000 sérülés is elkerülhető lenne,

I.   mivel a hordozható navigációs készülékek piaca a 2005. évi 3,8 millió eladott készülékről 2006-ra több mint 9 millióra emelkedett,

J.   mivel a technikai biztonsági rendszerek gyakran nagyobb biztonságérzetet nyújtanak, és emiatt az autóvezetők hajlamosak kevésbé felelősségtudatos módon vezetni a gépjárművet; mivel ezért szükséges hangsúlyt helyezni a gépjárművezetők megfelelő oktatásának elsődleges fontosságára, valamint az intelligensebb vezetés előmozdítására,

1.  üdvözli az „Intelligens autó” kezdeményezést és az alábbi három pilléren belül elért előrelépéseket: az érintett felek közötti koordinálás, kutatás és a technológiai fejlesztés, valamint figyelemfelhívás;

2.  úgy véli, hogy az intelligens járműrendszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkenjenek a torlódások, a környezetszennyezés, valamint a közúti balesetek és azok súlyossága, azonban piaci elterjedtségük még túlságosan alacsony;

3.  úgy véli, hogy a tagállamoknak közös technológiai kezdeményezésekkel kell támogatniuk az e-biztonsági kezdeményezéseket, és aktívabban részt kell venniük azokban, és hogy ösztönözni kell más magánberuházási kezdeményezéseket a kutatás és fejlesztés területén;

4.  bátorítónak tekinti, hogy tizenhárom tagállam és három nem uniós ország is aláírta az e­segélyhívó egyetértési nyilatkozatot, és továbbra is támogatja ezen intézkedést;

5.  kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék a közúti biztonság területén tevékenykedő intézményeket baleset-szimulációs képzések tartására, mivel a halálos kimenetelű közúti balesetek számát mindenekelőtt a baleset-megelőzési technikák, valamint az elsősegélynyújtás aktív alkalmazásával lehet csökkenteni; úgy gondolja, hogy a képzési szerveknek a vészhelyzetekben alkalmazandó helyes magatartást kell tanítaniuk;

6.  arra biztatja a többi tagállamot, hogy mihamarabb – lehetőleg még 2008 közepe előtt – írják alá e nyilatkozatot, ezáltal támogatva ezen életmentő eszköz gyors bevezetését, valamint hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak tovább kell fejlesztenie az egységes európai segélyhívó (112) Európai Unió területén történő teljes harmonizálására és az e-segélyhívó rendszerre (E112) vonatkozó szabályozási keretet;

7.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az autógyártók által ezen eszköz esetében már alkalmazott szállítási módszerek érvényességét;

8.  továbbra is támogatja a Galileo programot és annak sok olyan lehetséges jellemzőjét, amelyek az ezen kezdeményezésekre vonatkozó információkat megbízhatóbbakká tehetik;

9.  emlékeztet a Bizottság által kijelölt célra, mely szerint 2012-től az új járművek 100%-ának rendelkeznie kell elektronikus stabilitásvezérléssel;

10. emlékeztet arra, hogy már az olyan régóta ismert, egyszerű eszközök is, mint a csökkentett súlyú ülések vagy gumiabroncsok, a hőtárolók a motorok esetében vagy a fékenergia-visszanyerés, a CO2-kibocsátás csökkentésének lehetséges módjait képezik, ezek azonban sok járműbe nincsenek beépítve; ezért felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy követeljék meg e technikailag egyszerűbb eszközök beépítését minden autóba;

11. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy értékeljék a balesetelkerülést célzó új rendszerek fejlesztésének fontosságát, beleértve az új nyersanyagokat és a járművek, valamint a jármű és az út közötti, aktív érzékelők általi automatikus összeköttetéseket;

12. hangsúlyozza az intelligens járműrendszerek időszerű és széleskörű piaci megvalósulásának fontosságát, mivel az ilyen rendszerek többek között azáltal is kitűnnek, hogy képesek kölcsönösen hatni egymásra az intelligens infrastruktúrákkal; emlékeztet arra, hogy az elektronikus rendszerek rendszeres technikai karbantartást igényelnek;

13. ezért kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki irányvonalakat annak érdekében, hogy bátorítsák a tagállamokban a környezetvédelmi és a járműbiztonsági eszközökre vonatkozó ösztönzők bevezetését;

14. arra biztatja az érintett feleket, hogy tegyenek megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy ezen új eszközök megfizethetőek legyenek, és ezáltal biztosítsák a fogyasztói kereslet növekedését;

15. ezért kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy folytassák az intelligens környezetvédelmi és járműbiztonsági eszközökkel felszerelt járművek megvásárlása vonatkozó adókedvezmények megteremtésére irányuló fáradozásaikat, amint azok már rendelkezésre állnak a kevésbé szennyező járművek megvásárlására vonatkozóan;

16. kéri a tagállamokat, a Bizottságot és a gépjárműipart, hogy a tudatosságnövelő kampány részeként biztosítsanak tömör, világos és érthető tájékoztatást annak érdekében, hogy üzenetük a lehető legszélesebb közönséghez eljusson, és tájékoztassa azt az intelligens járműrendszerekről, beleértve a gépjármű-kereskedéseket és az autósiskolákat is;

17. kéri, hogy a bevezetett ösztönzőket kapcsolják össze a gépjárművezetők számára szervezett megelőzési és közútbiztonsági képzésre vonatkozó intézkedésekkel;

18. úgy véli, hogy a közúti biztonság hasznot húz majd a járművekben levő intelligens készülékek és az egymással kommunikáló berendezések, valamint az infrastruktúrákba integrált eszközök közötti jobb kölcsönhatásból;

19. javasolja, hogy a Bizottság fordítson különös figyelmet azokra az országokra, ahol csak nagyon korlátozott mértékben lehet hozzájutni az intelligens rendszerekhez;

20. tudatában van annak, hogy az új technológiák bevezetésének fokozatosan kell történnie;

21. hangsúlyozza, hogy az „Intelligens autó” kezdeményezés nem valósítható meg teljesen az „Intelligens utak” kezdeményezésektől függetlenül;

22. üdvözli ezért a Bizottság arra vonatkozó elkötelezettségét, hogy 2008-tól elindít egy programot annak érdekében, hogy előkészítse a közlekedési infrastruktúrát az együttműködési rendszerek integrálására, valamint a Bizottságnak a rádióspektrum-bizottsággal való együttműködését az intelligens közlekedési rendszerek spektrumának az együttműködési rendszerek számára történő kiosztása és harmonizálása terén;

23. hangsúlyozza, hogy koherens, ágazatokon átnyúló stratégiákra van szükség EU-szinten, és hogy javítani kell azokat a járműiparra, távközlési ágazatra, mentőszolgálatokra, társadalombiztosításra, a nyilvános építési megbízásokra és infrastruktúrára, kutatóintézetekre és főiskolákra vonatkozó politikai keretfeltételeket, amelyek ösztönzést jelenthetnének a megelőző biztonsági alkalmazások és technológiák továbbfejlesztésére vonatkozóan;

24. sürgeti az érintett feleket, hogy hozzanak létre megfelelő „intelligens környezetet” az utakon és az infrastruktúrákon belül annak érdekében, hogy az új intelligens eszközök megfelelően működhessenek, és lehetőség legyen azok teljes kihasználására; ide tartozik az útkapacitások jobb kihasználása, valamint az intelligens útfelügyeleti rendszerek (azonos idejű felügyelet) is;

25. ösztönzi a gépjárműipart, hogy az új járművek tervezésekor vegyék figyelembe a legújabb gépjármű-biztonsági eszközöket, valamint az új járművek építésekor tervezzék be az energiafogyasztás és a környezetvédelmi szempontból releváns adatok, mint például a valós CO2- és finompor kibocsátás mérésére és kijelzésére szolgáló eszközöket is;

26. emlékeztet arra, hogy az információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló rendszerek a hatékonyabb közlekedésirányítás, az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és a környezettudatos vezetés (eco-driving) megkönnyítése révén hozzájárulhatnak a levegőszennyezést okozó gázkibocsátás csökkentéséhez;

27. felkéri a Bizottságot, hogy fejlesszen ki olyan módszert, amely révén mérhető az információs és kommunikációs technológiáknak a CO2-kibocsátásra kifejtett hatása, illetve hogy a már meglévő eredményeket koordinálja és tegye közzé;

28. tudomásul veszi, hogy nő a hordozható vagy vándorló információs és kommunikációs technológián alapuló eszközrendszerek használata és elérhetősége, és hogy az említett eszközök piaca folyamatosan bővül;

29. kéri az érintett feleket, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket az ilyen eszközök biztonságos használatára és rögzítésére, valamint az ember és gép közötti együttműködés megkönnyítésére;

30. emlékeztet arra, hogy megfelelő módon foglalkozni kell az adatvédelem kérdésével, és várakozással tekint az e­biztonsági fórum hamarosan elkészülő gyakorlati adatvédelmi szabályzatának közzététele elé;

31. hangsúlyozza az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által történő, az e-segélyhívó-szolgálatok európai szintű bevezetését szolgáló nyitott szabvány meghatározásának szükségességét;

32. üdvözli azon önkéntes megállapodásról szóló tárgyalásokat, amely az e-segélyhívót 2010-től kezdődően minden új járműben az alapfelszereltség részévé tenné;

33. üdvözli az elektronikus stabilitásvezérlési rendszer (ESC) technikai specifikációit magában foglaló globális technikai szabályozásra vonatkozó nemzetközi egyezményről szóló tárgyalásokat, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a tárgyalások állásáról és azon intézkedésekről, amelyekről a kérdéssel kapcsolatban megállapodtak;

34. várakozással tekint a biztonságosabb, tisztább, hatékony és intelligens autó kezdeményezés fejlesztéséről szóló jövőbeni jelentésekre;

35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 32., 2007.2.6., 200. o. (2) HL C 43. E, 2004.2.19., 250. o. (3) HL C 296. E, 2006.12.6., 268. o. (4) HL C 244. E, 2007.10.18., 220. o. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0345. (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0469. (7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0007.

Az „Intelligens autó” kezdeményezés egy kísérleti projekt az i2010-kezdeményezésen belül(1), amely az Európai Bizottságnak az információs társadalommal és a médiával összefüggő stratégiai politikai kerete. Célja azon pozitív hatások előmozdítása, amelyeket az információs és kommunikációs technológia gyakorolhat a gazdaságra, a társadalomra és az életminőségre, beleértve a közlekedés területét is. A Bizottság az intelligens járműrendszerek támogatása terén három pillért vagy területet jelölt meg: e­biztonsági fórum, kutatás és fejlesztés, valamint a felhasználók tudatossága. Az e­biztonsági fórum a közúti biztonság terén érintett felek közös platformja. E platform célja, hogy figyelemmel kísérje a saját munkacsoportja által tett ajánlások végrehajtását, és támogassa az intelligens járműbiztonsági rendszerek fejlesztését, kiépítését és alkalmazását.

A közlemény beszámol arról, hogy milyen eredményeket értek el az e pilléreken belül megjelölt, valamint a Bizottságnak az „Intelligens autó” kezdeményezésről(2), szóló, „A gépjárművek intelligenciájának, biztonságának és tisztaságának fokozása érdekében alkalmazott IKT-vel kapcsolatos ismeretterjesztés” című megelőző közleményében megszabott tizenkét cselekvés terén. Az aktuális közlemény új intézkedéseket is javasol a biztonság fokozása és a környezeti hatások csökkentése érdekében.

1. Biztonságosabb járművek

A közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re a 2001-es szinthez képest 50%-kal csökkentsék az európai közúti balesetből eredő halálesetek számát. Mivel rendkívül sajnálatos módon jelenleg évente 41 600 ember veszíti életét az európai utakon, ezt a számot még 4000-rel kell csökkentenünk ahhoz, hogy teljesítsük az Unió eredeti célját.

Az e-segélyhívó rendszer egy páneurópai, járműbe épített segélyhívó rendszer. Baleset esetén automatikusan hívja a készenléti szolgálatokat, megadva a jármű pontos helyét. Ha az Unióban az e-segélyhívót teljes körűen kiépítenék, az a becslések szerint évente kétezer-ötszáz ember életét menthetné meg. Az előadó teljes mértékben támogatja azt a célt, hogy 2010-ig valósuljon meg az e-segélyhívó teljes körű elterjesztése, és arra biztatja az e-segélyhívó egyetértési nyilatkozatot eddig alá nem író tagállamokat, hogy mihamarabb – lehetőleg még 2008 közepe előtt – írják azt alá. Egy olyan önkéntes nyilatkozatról van szó, amely szándéka szerint az aláírók azon elkötelezettségét tükrözi, hogy támogatják az e-segélyhívó rendszer késedelem nélküli megvalósítását(3).

További becslések azt mutatják, hogy az európai utakon évente négyezer életet lehetne megmenteni azáltal, ha minden gépjármű rendelkezne elektronikus stabilitásvezérléssel (ESC). Az ESC olyan számítógép-vezérelt biztonsági technológia, amely a csúszásveszély csökkentésével segít elkerülni az ütközést. Mindezt azáltal éri el, hogy stabilizálja a járművet és egy vagy több keréken alkalmazott aktív fékezéssel, valamint a forgatónyomaték szabályozásával – a fizikai korlátokon belül – megelőzi a megcsúszást. Az előadó teljes mértékben támogatja azt a célt, hogy az elektronikus stabilitásvezérlés a 2012. évi modelleknél már 100%-ban hozzáférhető legyen.

2. Környezetbarátabb járművek

Az autóhasználat az üvegházhatást okozó gázok egyik kiemelkedő forrása, és az Unió teljes CO2-kibocsátásának 12%-áért felelős. Az információs és kommunikációs technológiákon alapuló rendszerek hozzájárulhatnak az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Például az automatikus sebességszabályozóval (ACC), amely a jármű sebességét a környező forgalomhoz igazítja, három százalékos fogyasztáscsökkenés érhető el. A városi forgalomellenőrző rendszerek a hatékonyabb forgalomáramlás és járműirányítás révén szintén hozzájárulhatnak a forgalomtorlódás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Annak érdekében hogy megbízhatóbb adatok álljanak a gépjárműipar rendelkezésére, a fogyasztók pedig segítséget és tájékoztatást kapjanak, az előadó arra kéri fel a Bizottságot, hogy fejlesszen ki olyan módszert, amely révén mérhető az információs és kommunikációs technológia pontos hatása a CO2-kibocsátásra. Az előadó reményei szerint a fogyasztók új jármű vásárlásakor fontos tényezőként fogják figyelembe venni ezt az információt.

3. Intelligensebb járművek

Az előadó úgy véli, hogy a vándorló készülékek egyre nagyobb elterjedését tekintve intézkedéseket kell hozni azok biztonságos használatának és járművekbe való beszerelésének biztosítása érdekében. A gép és az ember közötti megfelelő együttműködés szintén különösen fontos, mert ezáltal hatékonyabbá tehető az úthasználat. Az előadó véleménye szerint hosszú távon valamennyi vándorló készüléket megfelelően be kell szerelni a gépjárművekbe annak érdekében, hogy azok ne terelhessék el a vezető figyelmét az útról, és baleset esetén ne jelentsenek potenciális veszélyforrást. Ez megkönnyítené az eszköz használatát a járművezető számára, és csökkentené a figyelem elterelésének kockázatát.

A közlekedésirányítás hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a jármű és jármű közötti, valamint a jármű és az infrastruktúra közötti kommunikáción alapuló együttműködési rendszerekre van szükség. Tapasztaljuk, hogy a polgárok jogosan aggódnak az új technológia következtében előálló információk felhasználását és tárolását illetően – nem csak ezen a területen, de például a mobiltelefonok és az internet kapcsán is. Miközben biztosítanunk kell az ilyen rendszerek megfelelő működését, fontos, hogy megfelelően kezeljük az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat is.

Az előadó következtetései

A mobilitás, különösen az egyéni mobilitás alapvető fontosságú az európai társadalom működéséhez, és mindennapjainkban mi is mindannyian nagy mértékben függünk a közlekedéstől. A gépjárművek sok polgár mobilitásában lényeges szerepet játszanak. Az egyre növekvő forgalom súlyos társadalmi és környezeti problémákat teremt: torlódások az úthálózaton és a városok körzetében, környezetszennyezés és az egészség általános károsítása, energiapazarlás, balesetek és mindenekelőtt az értelmetlen emberáldozatok. De a technológia lehetőséget teremt ezen problémák enyhítésére – sőt, megoldására.

A bennük rejlő lehetőségekhez képest az intelligens gépjárműrendszerek és alkalmazások elterjedtsége jelenleg továbbra is nagyon alacsony. Az előadó meggyőződése, hogy minél hamarabb teljes mértékben ki kell használnunk ezeket a rendszereket és alkalmazásokat. A közbeeső időszakban fokozatos, lépésről lépésre haladó megközelítést kell alkalmazni: az intelligens autóknak intelligens infrastruktúrákra is szükségük van, az „intelligens utakat” azonban még nem hoztuk létre. Megfelelően figyelembe kell venni azokat a korlátokat, amelyek a gépjárműipar működését megszabják. Egy új autót nem lehet egyik napról a másikra megtervezni, legyártani és letesztelni. Éppen ezért még időbe telik, mire a járművekbe beépíthetőek lesznek az intelligens rendszerek és alkalmazások. Tekintettel kell lenni továbbá az európai gépjárműpiac szétaprózódottságára is.

A fogyasztók számára kulcskérdés a megfizethetőség. Sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak ezeket a rendszereket. Ezért fontos, hogy az intelligens közlekedési rendszerek megfizethetőek legyenek és mihamarabb széles körben rendelkezésre álljanak. A fogyasztók világos és érthető információt igényelnek a termékeket illetően.

Tájékoztatni kell a fogyasztókat az „intelligens autókról”. Ennek a tájékoztatásnak tömörnek, világosnak és érthetőnek kell lennie, és fontos, hogy a lehető legszélesebb közönséghez eljusson. Az autókereskedések és az eladók kulcsszerephez jutnak e téren, akárcsak a média, különösen a televízió és az internet. Az előadó azt javasolja, hogy a Bizottság fordítson különös figyelmet azokra az országokra, ahol csak nagyon korlátozott mértékben lehet hozzájutni az intelligens rendszerekhez. Fel kell hívnunk a fogyasztók és a döntéshozók figyelmét az információs és kommunikációs technológiákon alapuló megoldások potenciális előnyeire.

Egészében véve üdvözlendő a Bizottság közleménye mint az intelligens gépjárműrendszerek optimális kiépítésének és alkalmazásának elérése felé megtett lépés.

(1) COM(2007)0146 (2) COM(2006)0059 (3) http://ec.europa.eu/information_society/activities/esafety/doc/esafety_library/mou/list_of_signatures_mou.pdf