a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv biztosítás és pénzügyi szolgáltatások tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv biztosítás és pénzügyi szolgáltatások tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(1) A pénzügyi szolgáltató ágazat jelentősen hozzájárul a növekedéshez, a versenyképességhez és a munkahelyek teremtéséhez, de a szerepét csak semleges belső piaci versenyfeltételek mellett képes ellátni. Egy olyan keret biztosítására van szükség, amely a pénzügyi termékek, valamint a forgalomba hozataluk és kezelésük hozzáadottérték-adó(HÉA) vonatkozásában jogbiztonságot nyújt.
(1) A pénzügyi szolgáltató ágazat jelentősen hozzájárul a növekedéshez, a versenyképességhez és a munkahelyek teremtéséhez, de a szerepét csak semleges belső piaci versenyfeltételek mellett képes ellátni. Egy olyan keret biztosítására van szükség, amely a pénzügyi termékek, valamint a forgalomba hozataluk és kezelésük hozzáadottérték-adó(HÉA) vonatkozásában ilyen semleges feltételeket nyújt.
Indokolás
A jogbiztonsággal a (2) preambulumbekezdés foglalkozik. Az (1) preambulumbekezdés a semlegesség elvéről és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséről szól.
(2) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben megállapított, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó hatályos szabályok elavultak, azokat eltérően értelmezték és alkalmazták. A szabályok bonyolultsága és az eltérő adminisztratív gyakorlatok jogbizonytalanságot teremtenek a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára. Ez a bizonytalanság több peres ügyhöz vezetett és növelte az adminisztrációs terheket. Ezért egyértelműsíteni kell, hogy mely biztosítási és pénzügyi szolgáltatások mentesülnek az adó alól, ezáltal nő a jogbiztonság és csökkennek a gazdasági szereplők és hatóságok adminisztratív terhei.
(2) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben megállapított, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó hatályos szabályok elavultak, azokat eltérően értelmezték és alkalmazták. A szabályok bonyolultsága és az eltérő adminisztratív gyakorlatok jogbizonytalanságot teremtenek a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára és nem képes egyenlő feltételeket biztosítani az EU-ban. Ez a bizonytalanság több peres ügyhöz vezetett és növelte az adminisztrációs terheket. Ezért egyértelműsíteni kell, hogy mely biztosítási és pénzügyi szolgáltatások mentesülnek az adó alól, ezáltal nő a jogbiztonság, valamint egyenlő feltételek alakulnak ki, és csökkennek a gazdasági szereplők és hatóságok adminisztratív terhei.
Indokolás
Hangsúlyozni kell az Európai Unióban a gazdasági szereplők és a tagállamok közötti egyenlő feltételekre való törekvést.
(5) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatásoknak hasonló a közvetítési formákra van szükségük. Ezért célszerű a biztosítási és pénzügyi közvetítői szolgáltatásokat egyformán kezelni.
(5) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatásoknak hasonló a közvetítési formákra van szükségük. Ezért célszerű a biztosítási és pénzügyi közvetítői szolgáltatásokat egyformán kezelni, ideértve az olyan közvetítő általi közvetítést, akinek nincs szerződéses vagy más közvetlen kapcsolata azon biztosítási vagy pénzügyi tranzakció egyik szerződő felével sem, amelynek megkötéséhez az adott közvetítő hozzájárul. Az ilyen esetekben az adómentességnek egységesen ki kell terjednie minden olyan tevékenységre, amely tipikus egy biztosítási és pézügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökre, beleértve egy szerződés megkötésének előkészítésével kapcsolatos és az azt követően szükséges valamennyi tevékenységet.
Indokolás
Egyértelműsíti azt a pontot, miszerint a közvetítés esetén fennálló mentességet nem szabad a jelenlegi jogi állásponttal összehasonlítva korlátozni. Ilyen esetekben nem feltétlenül szükséges az egyes szerződéses felekkel szembeni fellépés. Az egyértelműsítés összhangba hozza a szöveget a biztosítási közvetítésről szóló 2002/92/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével, amely hasonló módon a közvetítés széles értelmű definícióján alapul.
(5a) A befektetési alapok kezelését alkotó tevékenységek érdekében szükséges, hogy azok továbbra is a mentesség alá tartozzanak, amennyiben harmadik személy gazdasági szereplők végzik őket.
Indokolás
Ezzel a tényezővel a 135. cikk (1a) bekezdése foglalkozik, nincs azonban kifejezetten kezelve azon alapkezelési szolgáltatások mentessége, amelyeket harmadik fél végez. Az új preambulmbekezdés eloszlatja azon kétségeket, amelyek a harmadik személyek mentességének alapkezelési szolgáltatásokra történő alkalmazhatóságára vonatkoznak.
(7) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatók egyre inkább képesek lesznek átlátni, hogy a felmerülő költségeikre előzetesen felszámított adó pontosan mely adóköteles értékesítéseikhez köthető. Ha kínált szolgáltatásaikat díjfizetés ellenében nyújtják, akkor könnyedén meg tudják állapítani e szolgáltatások adóalapját. Ezért célszerű az adózás választásának lehetőségét kiterjeszteni az ilyen gazdasági szereplőkre.
(7) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatók egyre inkább képesek lesznek átlátni, hogy a felmerülő költségeikre előzetesen felszámított adó pontosan mely adóköteles értékesítéseikhez köthető. Ha kínált szolgáltatásaikat díjfizetés ellenében nyújtják, akkor könnyedén meg tudják állapítani e szolgáltatások adóalapját. Ezért célszerű az adózás választásának lehetőségét kiterjeszteni az ilyen gazdasági szereplőkre, megelőzve minden esetlegesen felmerülő kettős adóztatással kapcsolatos aggodalmat az ilyen adóztatásnak a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra kivetett nemzeti adókkal történő összehangolása révén.
Indokolás
Noha ideális esetben az adóztatási, illetve a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti alapú adók kapcsán fennálló HÉA opciót bele kell foglalni a HÉA-irányelvbe, bátorságra vall egy olyan témát európai szinten kezelni, amely a tagállamok adózási szuverenitásával kapcsolatos, és amely nem tartozik közvetlenül a HÉA hatálya alá.A HÉA-irányelv preambulumában szereplő ilyen hivatkozás azonban alapvetően fontos és rendkívül hasznos nem csak a végleges HÉA-rendszer kezelése, és az adóztatásra vonatkozó HÉA-opció bizonyos fokú harmonizációjának beindítása érdekében, hanem e téma ECONFIN napirendre való tűzéséhez is.
(8a) Az adózás lehetőségével kapcsolatos választási jogra vonatkozó 2006/112/EK irányelv hatálya alá tartozó rendelkezések elfogadása során a Tanácsnak biztosítania kell ezen szabályok egyenlő alkalmazását a belső piacon. E szabályok Tanács általi elfogadásáig a tagállamok részletes szabályokat állapíthatnak meg a választási jog gyakorlására vonatkozóan. A tagállamok értesítik a Bizottságot az erre vonatkozó intézkedések tervezetéről hat hónappal azok elfogadása előtt. Ebben az időszakban a Bizottság értékeli a tervezett intézkedéseket és ajánlást ad ki.
Indokolás
A 137a. cikk túlságosan nyitott megfogalmazása miatt helyénvaló egy olyan preambulumbekezdés beiktatása, amely bizonyossá teszi, hogy a Tanács elfogad egy, a piac felaprózódását megelőző egységes szabályt.
A „viszontbiztosítás” kifejezésnek a „biztosítási” mentességről szóló rendelkezés latus sensus hatálya alá történő vonására történő hivatkozás lehetővé teszi, hogy a viszontbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseket szisztematikusan kezeljék a jogalkotási javaslatok során azáltal, hogy egyszerűen „biztosításra” történik hivatkozás, és ezzel megmarad a javaslatokban már elfogadott megközelítés.
d) valutaváltás és készpénzellátás, illetve készpénzkövetelési ügyletek;
Indokolás
Ezen adómentességi rendelkezés eltörlése valamennyi követelés-értékesítés vonatkozásában forgalmi adókötelezettséghez vezetne, ami komoly következményekkel járna különösen a németországi értékpapírpiacon. A hitelező által a különleges rendeltetésű cég irányába végzett ilyen értékesítés forgalmi adó köteles lenne, aminek eredményeképpen a hitelező követeléseinek beszedése és adminisztrációja szintén adóköteles lenne mint az értékesítés kiegészítő szolgáltatása.
A származékokat ki kell vonni a forgalmi adó alól, függetlenül az alapjukul szolgáló eszközöktől. Forgalmiadó-kötelezettség csak akkor keletkezhet, ha egy ügylet teljesítése adóköteles értékesítéshez vezet.
(1a) Az(1) bekezdés a)–e) pontjában előírt adómentesség kiterjed a biztosítás vagy a pénzügyi szolgáltatás bármelyik, önálló egészet alkotó és a mentesített szolgáltatás specifikus és lényegi jellemzőjével bíró elemének nyújtására.
(1a) Az(1) bekezdés a)–f) pontjában előírt adómentesség kiterjed a biztosítás vagy a pénzügyi szolgáltatás bármelyik, önálló egészet alkotó és a mentesített szolgáltatás specifikus és lényegi jellemzőjével bíró elemének nyújtására.
1. „biztosítás és viszontbiztosítás” olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján valaki, fizetés ellenében, valamely biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a kötelezettségvállalásban meghatározott – kártérítést vagy vagyoni előnyt nyújt más részére;
1. „biztosítás” olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján egy vagy több személy fizetés ellenében, valamely biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a kötelezettségvállalásban meghatározott – kártérítést vagy vagyoni előnyt nyújt egy vagy több személy részére;
Indokolás
A mentességet élvező ügyletek definíciójának kifejezetten lehetővé kell tenniük mind az együttes biztosítást vagy kockázatmegosztást, mind a csoportos biztosítást, mivel ezen politikatípusok mindegyikét széles körben használja a biztosítási ágazat a kockázatok adott kategóriáinak fedezésére.
8. „értékpapír-értékesítés” olyan, pénzben kifejezett értéket képviselő átruházható eszközök értékesítése, amelyek nem árukat, illetve a 15. cikk(2) bekezdésében említett jogokat megtestesítő eszközök és az alábbi jellemzők legalább egyikével rendelkeznek:
8. „értékpapír-kereskedelmi ügyletek”: olyan, pénzben kifejezett értéket képviselő, átruházható eszközök értékesítése, amelyek nem árukat vagy a 15. cikk(2) bekezdésében említett jogokat megtestesítő eszközök, és az alábbi jellemzők legalább egyikével rendelkeznek:
Indokolás
Jobb megfogalmazás, mivel az értékpapír-kereskedelmet egyéb szolgáltatásként, nem pedig értékesítésként kell definiálni.
c)az a) illetve b) pontban említett, átruházható értékpapírokkal és egyéb a 135. cikk (1) bekezdése a)–d) pontokban említett adómentes pénzügyi eszközökkel foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokban levő vagy más kollektív befektetési vállalkozásban levő tulajdoni rész;
c) a 10. pontban meghatározott, befektetési alapokban vagy vállalkozásokban levő vagy más kollektív befektetési ügynökségben levő tulajdoni rész;
Indokolás
A módosítás kiszélesíti a “befektetési alapok” definícióját.A c) pont megváltoztatása azt jelenti, hogy az alapok tulajdoni részébe történő befektetés (függetlenül attól, hogy a kérdéses alapok részvény, ingatlan vagy nyugdíjalap összetételűek), továbbra is profitálnak a hatályos mentességi szabályokból.
ca) tulajdonjog a készpénzzel rendezett pénzügyi, hitel- és áruszármazékokban és kapcsolódó opciókban;
Indokolás
A fenti ca) ponttal azért egészült ki a szöveg, hogy a származékos eszközök és a kapcsolódó opciók ügyleteit a mentességet élvező pénzügyi szolgáltatások közé illessze. A definíció kiterjed valamennyi készpénzzel rendezett származékra, függetlenül attól, hogy milyen az alapul szolgáló eszközök természete (árucikkek és/vagy pénzügyi eszközök).
9. „biztosítási és pénzügyi ügyletek közvetítése” valamely szerződéses fél részére, az általa díjazásban részesített harmadik személy közvetítő által a 135. cikk(1) bekezdésének a)–e) pontjában említett biztosítási, illetve pénzügyi ügyletekkel kapcsolatban, önálló közvetítési tevékenységként nyújtott szolgáltatás;
9. „biztosítási és pénzügyi ügyletek közvetítése”, harmadik személy közvetítők által a 135. cikk(1) bekezdésének a)–f) pontjaiban említett biztosítási, illetve pénzügyi ügyletekkel kapcsolatban, önálló közvetítési tevékenységként közvetlenül vagy közvetve nyújtott szolgáltatás, amennyiben ezek a közvetítők egyike sem részes fél az említett biztosítási vagy pénzügyi ügyletekben;
10.„befektetési alapok” a 135. cikk (1) bekezdésének a) – e) pontjaiban említett adómentes pénzügyi eszközökkel, illetve ingatlanokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások;
10. a befektetési alapok” olyan speciálisan kialakított befektetési eszközök, amelyek egyetlen célja, hogy a befektetőktől vagyont gyűjtsenek, majd e vagyont olyan diverzifikált eszközportfólióba fektessék, amelybe beletartoznak a közös nyugdíjrendszerek végrehajtására és megvalósítására használt nyugdíjalapok és eszközök is;
Indokolás
A javaslat arra kényszeríti a befektetési alapok kezelőit, hogy ellenőrizzék azon eszközök HÉA-státuszát, amelyekbe befektetőik forrásait fektetik.Ez a fogalommeghatározás túlságosan megszorító az ágazatban általános elismert fogalommeghatározás tekintetében.A módosítás a befektetési alapok azon fogalommeghatározásának használatát javasolja, amelyet a Bizottság maga is használ a befektetési alapokra vonatkozó egységes piaci keretszabályozás javításáról szóló fehér könyvében (COM(2006)0686).A meghatározásnak a közös nyugdíjrendszerek végrehajtására és megvalósítására használt nyugdíjalapokra és eszközökre való kiterjesztése egyenletes színteret biztosít és kiküszöböli a torzulást.
11. befektetési alapkezelés”: az érintett befektetési alap befektetési céljainak megvalósítását célzó, és legalább a stratégiai és taktikai vagyonkezelésre, valamint eszközallokációra, többek közt tanácsadói szolgálatokra, valamint pénz- és kockázatkezelésre kiterjedő tevékenységek.
Indokolás
Be kell szúrni a tanácsadás vagy tanácsadói szolgálatok kifejezést, hogy kiterjedjen a szabályozói rendelkezések, illetve alapokra vonatkozó szabályok teljes figyelembe vétele mellett befektetési döntéseket hozó, valamint az alapkezelőt ennek megfelelően tanáccsal ellátó harmadik személy tanácsadók nyújtotta szolgáltatásokra is.A másik ok, amely miatt ez a fajta befektetési tanácsadás mentességet élvez az alapkezelővel szemben az, hogy az erre vonatkozó HÉA kiadása máskülönben végső soron a befektetőt terhelné.
(3) A 137. cikk (1) bekezdésének a) pontját el kell hagyni.
törölve
Indokolás
A 3. és 4. módosításhoz fűzöttel megegyező indokolás.Mivel az adózás választásának joga csak a vállalkozások közötti ügyletek tekintetében létezik, a vállalkozások és lakossági fogyasztók közötti ügyletekre továbbra is a jelenlegi szabálynak kellene vonatkoznia.
(1) 2012. január 1-től a tagállamok lehetővé teszik az adóalanyok számára az adózás választásának jogát a 135. cikk(1) bekezdésének a) – g) pontjában felsorolt szolgáltatások tekintetében.
(1) 2012. január 1-től a tagállamok minden esetben lehetővé teszik az adóalanyok számára az adózás választásának jogát a 135. cikk(1) bekezdésének a)–ga) pontjában felsorolt egy olyan szolgáltatás tekintetében, amelyet ugyanabban az országban, vagy a Közösség területén máshol székhellyel rendelkező egyéb adóalany vesz igénybe.
(1a) A Bizottság ...-ig* jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az (1) bekezdés értelmében a választás jogával kapcsolatos műveletről. Adott esetben a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő a választási jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokról, és a(z) .../.../EK irányelv ilyen irányú egyéb módosításairól.
* A(z) .../.../EK irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül.
Indokolás
A jogalkotás fokozottabb érvényesítése és az Európai Parlament konzultatív szerepe.
(2) A Tanács – a 397. cikkben meghatározott eljárás szerint – meghozza az(1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Addig, amíg a Tanács meg nem hozza ezeket az intézkedéseket a tagállamok állapíthatják meg az(1) bekezdésben foglalt választási lehetőség gyakorlását szabályozó részletes szabályokat.
(2) A Tanács – a 397. cikkben meghatározott eljárás szerint – meghozza az(1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Addig, amíg a Tanács meg nem hozza ezeket az intézkedéseket a tagállamok fenntarthatják az(1) bekezdésben foglalt választási lehetőség gyakorlását szabályozó részletes szabályokat.
1. a csoport maga és minden tagja a Közösség területén letelepedett vagy állandó lakhellyel rendelkezik,
1. a csoport maga a Közösség területén székhellyel rendelkezik,
Indokolás
Ahhoz, hogy a költségmegosztás szabályai az egységes piacon valóban a remélt előrelépést eredményezzék, két szabályozói tényezőn kell változtatni: 1: lehetővé kell tenni az EU-ban állandó székhellyel nem rendelkező vállalkozások számára az ilyen csoportokban való tagságot, illetve e csoportok számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik felek számára szolgáltatást nyújtsanak, a forgalmi adóra vonatkozó általános elveknek megfelelően, anélkül, hogy ez adómentességük elvét érintené.
3. A csoport tagjai olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a 135. cikk(1) bekezdésének a)–g) pontja értelmében adómentesek, vagy más olyan szolgáltatásokat, amelynek tekintetében nem számítanak adóalanynak,
3. A csoport tagjai olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a 135. cikk(1) bekezdésének a)–ga) pontja értelmében adómentesek, vagy más olyan szolgáltatásokat, amelynek tekintetében nem számítanak adóalanynak,
4. A csoport által értékesített szolgáltatásokat csak a tagjainak értékesíti, és azok szükségesek ahhoz, hogy a tagjainak lehetővé tegye a 135. cikk(1) bekezdésének a) – g) pontja alapján adómentes szolgáltatások értékesítését,
4. A csoport által értékesített szolgáltatások ahhoz szükségesek, hogy csoport tagjainak lehetővé tegyék a 135. cikk(1) bekezdésének a) – ga) pontja alapján adómentes szolgáltatások értékesítését,
Indokolás
Ahhoz, hogy a költségmegosztás szabályai az egységes piacon valóban a remélt előrelépést eredményezzék, két szabályozói tényezőn kell változtatni: 1: lehetővé kell tenni az EU-ban állandó székhellyel nem rendelkező vállalkozások számára az ilyen csoportokban való tagságot, illetve e csoportok számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik felek számára szolgáltatást nyújtsanak, a forgalmi adóra vonatkozó általános elveknek megfelelően, anélkül, hogy ez adómentességük elvét érintené.
5. A csoport a tagjaitól csak a közös költségek rájuk eső részének pontos megtérítését követelheti, eltekint bármilyen a közvetlen adózás céljából végrehajtott transzferár-képzési kiigazításoktól.
5. A csoport a tagjaitól csak a közös költségek rájuk eső részének pontos megtérítését követelheti, a közvetlen adózás céljából végrehajtott transzferár-képzési kiigazítások nem befolyásolják a csoport forgalmi adó alóli mentességét.
Indokolás
Ahhoz, hogy a költségmegosztás szabályai az egységes piacon valóban a remélt előrelépést eredményezzék, két szabályozói tényezőn kell változtatni: 1: lehetővé kell tenni az EU-ban állandó székhellyel nem rendelkező vállalkozások számára az ilyen csoportokban való tagságot, illetve e csoportok számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik felek számára szolgáltatást nyújtsanak, a forgalmi adóra vonatkozó általános elveknek megfelelően, anélkül, hogy ez adómentességük elvét érintené.
(4a) A 169. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a 135. cikk (1) bekezdésének a)–ga) pontja értelmében adómentes ügyletek, ha a megrendelő a Közösség területén kívül telepedett le, vagy ha ez az ügylet közvetlenül a Közösségen kívüli országba történő termékexportjával kapcsolatos.”
Indokolás
A banki, biztosítási és alapkezelői szakágak közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a harmadik országoknak nyújtott befektetési alapkezelői szolgáltatások HÉÁ-ja is levonható kell, hogy legyen.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. december 31-éig megfeleljenek. Haladéktalanul kötelesek benyújtani a Bizottságnak a rendelkezések szövegét és az irányelv és a rendelkezések közötti megfelelési táblázatot.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, ugyanakkor biztosítva, hogy a jelenlegi HÉA-rendszer átszervezése kedvezzen a végső felhasználó ügyfeleknek. Haladéktalanul kötelesek benyújtani a Bizottságnak a rendelkezések szövegét és az irányelv és a rendelkezések közötti megfelelési táblázatot.
Indokolás
A gazdasági döntéseket az illető ügy átlátható és számszerű elemzésére kell alapozni.A Bizottságnak ilyen jellegű kérdőívet kell készítenie, amely alátámaszthatja, hogy az átlagügyfelek profitálhatnak a pénzügyi szolgáltatások jelenlegi HÉA-rendszerének módosításából.Ennek a kérdőívnek magában kell foglalnia a kiegészítő szolgáltatások jelenlegi nagyságát, amelyeket az alacsonyabb bérszínvonalú országokba szerveznek ki, és mérnie kell a kiszervezett kiegészítő szolgáltatások lehetséges növekedését, támogatva a pénzügyi szolgáltató iparban végrehajtott HÉA-mentesség megszüntetésének tulajdonított szolgáltatásokat.
INDOKOLÁS
Háttér
A javaslat a Bizottság első kísérlete az utóbbi három évtizedben lényegében változatlan jogszabály naprakésszé tételére és a gazdasági realitásokkal való összhangjának megteremtésére. A legtöbb pénzügyi szolgáltatás – ideértve a biztosítást és a befektetési alapok kezelését – 1977 óta HÉA-mentes. Bár a mentesítés pontos okát soha nem fogalmazták meg, annak fő oka – feltehetően – a pénzügyi szolgáltatások adóztatásának technikai összetettségében rejlik. E mentesítés ellentételeként a mentesített szolgáltatások nyújtása érdekében keletkezett előzetesen felszámított adó nem vonható le és ezért abból le nem vonható, beágyazott vagy „rejtett” HÉA lesz.
Az eredeti jogszabály elfogadásának idején (1977) a pénzügyi intézmények és biztosítótársaságok legtöbb irodai háttér- és támogató tevékenységüket helyben irányították. Az intézményi struktúrák nemzeti alapúak voltak és főként a belföldi piacnak történő értékesítésre összpontosítottak. Azóta ez a helyzet drámai változáson ment át. E fejlődés főbb jellemzői: a Közösségen belüli, határokon átnyúló konszolidáció felé irányuló tendencia és a kiszervezés növekedése. Ezek a fejlemények nemcsak a piaci globalizáció következményei, hanem mindenek előtt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv (FSAP) sikeres végrehajtásának eredményei is, amelynek köszönhetően az integráció akadályai elhárultak és amely erősen ösztönözte a konszolidációt. Az ágazat 1977 óta bekövetkezett fejlődése – a jogi és szabályozási környezet változásaival együtt – növelte a le nem vonható adónak való kitettséget. A pénzügyi ágazat számára a megnövekedett adóterhek felemésztik a határokon átnyúló konszolidációból és a kiszervezésből származó hatékonysági előnyök első hasznát. Ez aggályokat kelt a FSAP azon célkitűzéseivel való összhang tekintetében, amely lehetővé teszi a belső piacon „rejtett HÉA” létezését.
Az a jogszabály, amelynek korszerűsítését a Bizottság javasolja, nemcsak elavult, de egyre homályosabbá is vált. Ez jogi bizonytalanságot kelt. Az Európai Bíróság visszatérő jelleggel kérte a beavatkozást egy olyan jogszabály értelmezésének és alkalmazásának egyértelművé tétele érdekében, amelyet már nem igazítanak az eredeti megfogalmazásakor előre nem látott gazdasági összefüggésekhez. Felmerül a kérdés – hogy a Bizottság szavaival éljünk –, hogy vajon a jogalkotói nemtörődömség miatt az „EB az adópolitikát meghatározó ítéletek meghozatalára kényszerült”-e.
Emellett a jelenlegi jogszabály értelmében a tagállamok szabad belátása szerint eldönthető levonási mértékek nem felelnek meg a semlegesség elvének. A tagállamok közötti egyenlőtlenségek szemléltetésére a Nemzetközi Adóügyi Dokumentációs Központ felmérést végzett az előzetesen felszámított HÉA levonására a tagállamok által használt módszerekről, amely azt mutatta, hogy a levonási mértékek 0–74% között változnak, azon tény ellenére, hogy a HÉA-irányelv a harmonizáció bizonyos fokát előirányozta. A hatásvizsgálat elkészítése érdekében a tagállamokat felkérték számadatok megadására az olyan tényleges HÉA-bevételeket illetően, amelyek a pénzügyi intézmények és biztosítók le nem vonható HÉA-jának tudhatók be, valamint az e szolgáltatások mentesítése miatt kiesett HÉA-bevétel értékéről is. Nyilvánvalóan a tagállamoknak alig a fele válaszolt erre a felkérésre.
Célkitűzések
A fent felvetett aggályok kezelése érdekében a Bizottság javasolja a HÉA-jogszabályok reformját a következő célkitűzések elérése érdekében:
1. a jogbiztonság fokozása valamennyi érintett számára – a vállalkozói szektortól a nemzeti adóhatóságokig –, és ezzel a pénzügyi kötelezettségek teljesítésével járó adminisztratív terhek csökkentése, a tagállamok költségvetési biztonságának megteremtésével egyidejűleg;
2. az adó egységesebb alkalmazásának biztosítása és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek létrehozása azon versenytorzulások megszüntetésével, amelyek a pénzügyi szolgáltatások jelenlegi HÉA-rendszerének tudhatók be;
3. a gazdasági szereplők számára a tevékenységüket terhelő, le nem vonható HÉA hatásai megfelelőbb kezelésének lehetővé tétele;
4. általánosabban: az EU HÉA-rendszere alapköveinek egyikét képező adósemlegesség elvének előmozdítása.
Intézkedések
Az e célkitűzések elérésére javasolt három fő intézkedés a következő:
1. A mentesített pénzügyi és biztosítási szolgáltatások fogalommeghatározásának korszerűsítése.
2. Az adóalanyok számára pénzügyi és biztosítási szolgáltatásaik tekintetében az adózás választásának lehetősége, a Bizottság javaslatában újonnan meghatározott módon. Az adózás e lehetősége kizárólag a pénzügyi szolgáltatások tekintetében(1) már létezik a HÉA-irányelvben, de jelenleg a tagállamok mérlegelésére van bízva és nem használják széles körben(2). A Bizottság szerint annak mai korlátozott elérhetősége potenciális torzító hatású.
3. Az ágazatspecifikus HÉA-mentesség bevezetése a költségmegosztási megállapodások tekintetében.
Előzetes megjegyzések
A javasolt intézkedések értékelhetők a vállalkozások, az adóhatóságok és a fogyasztók szemszögéből.
A vállalkozások szemszögéből: A Bizottság elemzésének tanúsága szerint a nem levonható előzetesen felszámított HÉA keletkezése fontos tényezővé vált az arra vonatkozó döntéshozatali folyamatban, hogy a gazdasági szereplő hol és miként nyújt pénzügyi vagy biztosítási szolgáltatásokat, a lisszaboni stratégiának megfelelően.
Az adóhatóságok szemszögéből: A jogalkotónak szem előtt kell tartania, hogy a levonhatóság növelő bármely intézkedés – kompenzációs intézkedések hiányában – a tagállamok HÉA-bevételeinek csökkentését eredményezi.
A fogyasztók szemszögéből: Nem egyértelmű, hogy a hatékonyság és költségcsökkentés tekintetében jelentkező előnyöket milyen mértékben adják tovább a fogyasztóknak. Ahogy arra a hatásvizsgálat helyesen figyelmeztet, mindig fennáll annak a kockázata, hogy a kereskedelmi megszorítások a költséget egyenlőtlenül fogják elosztani a teljes ügyfélkörben, úgy, hogy az üzleti ügyfelek még mindig viselni fogják a le nem vonható HÉA költségének egy részét.
A javaslat előzetes értékelését követően az előadó véleménye a következő:
1. a javaslat hatálya pozitív tényezőként üdvözölhető, különösen mivel nagyobb jogbiztonságot teremt. A Bizottság által javasolt új fogalommeghatározások hasznosak és régóta vártak a gazdasági realitásokhoz való felzárkózás érdekében.
2. Biztosítani kell a fogalommeghatározásoknak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervvel való összhangját. Azonban – és a HÉA-mentességek szigorú értelmezésének szükségessége miatt – az új fogalommeghatározásoknak adott esetben szűkebbnek kell lenniük, mint a belső piaci szabályokban előírt meghatározások.
3. Alaposan és körültekintéssel meg kell vizsgálni azt a hatást, amely a pénzügyi szolgáltatások és a biztosítás adózásának széles körű lehetősége gyakorolni fog a végső fogyasztói árakra, szem előtt tartva különösen a lehetőség használatával kapcsolatos korlátozott tapasztalatok és a hatás pontos értékelését lehetővé tevő, megbízható számadatok hiányát. Az üzleti eljárások megkönnyítése nem történhet az emelkedő fogyasztói árak terhére. Ez az aggály a legfontosabb a biztosítási szektor sajátos HÉA-mentességi rendszerébe történő felvétele tekintetében, különösen azokban az országokban, amelyekben létezik a biztosítási díjak adója.
·Túl sok jelentős részletet hagytak a tagállamokra a választási lehetőség terjedelmét illetően (pl. az csak meghatározott díjalapú szolgáltatásokra vonatkozik-e stb.). Emiatt a végső eredmény a végrehajtási intézkedések pontos részletein fog múlni. Amint fent jeleztük, bár a javaslat jelzi, hogy a Tanács végrehajtási intézkedéseket fog elfogadni, mindazonáltal megerősíti azt, hogy tanácsi intézkedések hiányában a tagállamok határozzák meg ezeket a szabályokat. A javaslatnak biztosítékokat kell tartalmaznia a piac annak eredményeként történő felaprózódásának megelőzésére, hogy a tagállamok nem értenek egyet a mentesség választásának joga végrehajtásának mikéntjében.
4. Amint a Bizottság hatásvizsgálatából kiderül, a határokon átnyúló konszolidáció mellékhatása az, hogy a beszerzésekre előzetesen felszámított HÉA-ból keletkező bevételek főként abban az országban halmozódnak fel, amelyben a szolgáltató a szolgáltatást létrehozza, nem pedig azokban a tagállamokban, amelyekben a szolgáltatás (magánszemély vagy üzleti) fogyasztója letelepedett. Van olyan biztosíték, ami el tudná kerülni az adóbevételek keletkezésének egyenlőtlen újraelosztását is? A javasolt intézkedések hatására vonatkozó megbízható információk hiányában a jogszabály szövegébe be lehetne illeszteni egy, az intézkedések működése mikéntjének elemzésére vonatkozó kötelezettséget, a Tanácsnak és a Parlamentnek történő beszámolási kötelezettséggel együtt.
A jelenlegi HÉA-irányelv előírja, hogy a tagállamok lehetővé tehetik az adóalanyoknak a pénzügyi szolgáltatások tekintetében az adózás választását; a Bizottság javaslata pedig előírja, hogy a tagállamok lehetővé teszikaz adóalanyoknak ezt a jogot.
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma
18.12.2007
Illetékes bizottság
A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
ECON
15.1.2008
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
JURI
15.1.2008
Nem nyilvánított véleményt
A határozat dátuma
JURI
6.2.2008
Előadó(k)
A kijelölés dátuma
Joseph Muscat
15.1.2008
Vizsgálat a bizottságban
1.4.2008
2.6.2008
16.7.2008
Az elfogadás dátuma
10.9.2008
A zárószavazás eredménye
+:
–:
0:
40
1
0
A zárószavazáson jelen lévő tagok
Mariela Velichkova Baeva, Pervenche Berès, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, David Casa, Christian Ehler, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Benoît Hamon, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in ‘t Veld, Othmar Karas, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Andrea Losco, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Joseph Muscat, John Purvis, Dariusz Rosati, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček, Ieke van den Burg, Cornelis Visser, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Daniel Dăianu, Ján Hudacký, Piia-Noora Kauppi, Baroness Sarah Ludford, Thomas Mann, Poul Nyrup Rasmussen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178.cikk (2) bekezdés)
Evelyne Gebhardt, Eleonora Lo Curto, Florencio Luque Aguilar, Pierre Pribetich