Eljárás : 2008/2119(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0435/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0435/2008

Viták :

PV 03/12/2008 - 22
CRE 03/12/2008 - 22

Szavazatok :

PV 04/12/2008 - 7.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0582

JELENTÉS     
PDF 189kWORD 133k
2008. november 11.
PE 409.717v02-00 A6-0435/2008

a nők helyzetéről a Balkánon

(2008/2119(INI))

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Előadó: Zita Gurmai

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a nők helyzetéről a Balkánon

(2008/2119(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 6. és 49. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára,

–   tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1979-ben elfogadott egyezményre,

–   tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) számú határozatára,

–   tekintettel az emberi jogokról szóló bécsi konferencia (1993) munkájára, amely megerősítette az emberi jogokat és elítélte ezen emberi jogoknak a kultúra, illetve a hagyomány nevében történő megsértését,

–   tekintettel az emberkereskedelem megakadályozásáról és az ellene való küzdelemről szóló, 2002. szeptember 20-án elfogadott brüsszeli nyilatkozatra,

–   tekintettel a Bizottság tagjelölt vagy esetlegesen tagjelölt országokról szóló 2007. évi országjelentéseire,

–   tekintettel „Az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszai felé – a fenntartható fejlődés, stabilitás és béke érdekében történő, nehéz körülmények közötti kötelezettségvállalásról” (COM(2007)0643) című 2007. október 25-i bizottsági közleményre,

–   tekintettel a „Nyugat Balkán: az európai perspektíva erősítése” című 2008. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2008)0127,

–   tekintettel a délkelet-európai stabilitási egyezmény (2004) keretében működő, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkacsoport tevékenységeire és az elért haladásról szóló jelentésére,

–   tekintettel „A nők helyzete a balkáni országokban: összehasonlító tanulmány” című, Marina Blagojević által 2003 februárjában Belgrádban az Európai Parlament nevében végzett kutatásra,

–   tekintettel a nők dél-kelet-európai helyzetéről szóló 2004. április 22-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a nők Törökország társadalmi, gazdasági és politikai életében betöltött szerepéről szóló 2005. július 6-i(2) és a nők Törökország társadalmi, gazdasági és politikai életében betöltött szerepéről szóló 2007. február 13-i állásfoglalására(3),

   tekintettel az Európai Unióban élő roma nők helyzetéről szóló 2006. június 1-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a „Nők a konfliktuskezelésben” című, 2008. június 21–22-én Ljubljanában az Institutum Studiorum Humanitatisban (Ljubljanai Tudományegyetem) tartott nemzetközi konferencia következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A6-0435/2008),

1.  úgy véli, hogy a balkáni országok politikai és gazdasági stabilizációjának folytatása, illetve a demokratikus intézmények létrehozása megkívánja a nők aktív részvételét, mivel a népesség valamivel több mint felét ők alkotják;

2.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a nemek közötti egyenlőségre irányuló (intézményi, pénzügyi, emberi) jogszabályokat és gyakorlatokat nem biztosítják teljes mértékben, mindazonáltal van különbség a csatlakozási tárgyalásokat már megkezdett és még nem megkezdett országok között;

3.  hangsúlyozza a nők egyenlő jogainak és a munkaerőpiacon való egyenlő részvételük fontosságát, amelyek elengedhetetlenek a nők gazdasági függetlenségéhez, a nemzeti gazdasági növekedéshez, valamint a szegénység – amellyel szemben a nők kiszolgáltatottabbak mint a férfiak – elleni küzdelemhez;

4.  megjegyzi, hogy a nőket aránytalanul érinti az olyan szociális szolgáltatások és közkiadások csökkentése, mint az egészségügy, családi és gyermekellátás; rámutat, hogy ezek a korábban béren kívül nyújtott juttatások és szolgáltatások lehetővé tették a nők számára a fizetett foglalkoztatásban való részvételt, és ennek köszönhetően a munka és a családi élet összeegyeztetését;

5.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy bár a munkaerőpiacon a nők általában véve alulképviseltek, néhány (hagyományosan „női”) szakmában éppen túlképviseltek, ahol helyzetük – különösen a vidéki területeken – még bizonytalanabb; ebben a tekintetben felhív az alulfizetett ágazatok elnőiesedését megakadályozó különleges intézkedésekre; aggodalommal tölti el továbbá a „nemek közötti díjazási különbség” jelenségének létezése, illetve hogy a nők nehezen tudják saját vállalkozásukat elindítani;

6.  felhívja a balkáni országok kormányait, hogy hozzanak létre jogi keretet a nemek egyenlő díjazása érdekében, segítsék a nőket a magán- és szakmai életük összehangolásában, illetve ennek érdekében biztosítsanak jó minőségű, hozzáférhető és megfizethető gyermek- és idősgondozási lehetőségeket, továbbá szüntessék meg a nők vállalkozását akadályozó tényezőket;

7.  hangsúlyozza az oktatás abban játszott szerepét, hogy megszüntessék a női és férfi társadalmi szerepmintákkal kapcsolatos sztereotípiákat, valamint a kulturális sztereotípiákat, illetve hogy magának az oktatási rendszernek nem szabadna sztereotip mintákat támogatnia, beleértve a pályaválasztást is;

8.  felhívja a figyelmet az általában – különösen a vidéki területeken – elégtelen egészségügyi infrastruktúrára, és felhívja a kormányokat, hogy a nők számára biztosítsanak rendszeres méhnyak- és mellrák-szűrést, illetve HIV/AIDS-szűrést, amelynek a nők a férfiaknál jobban ki vannak szolgáltatva; hangsúlyozza a háború áldozataivá vált nők pszichológiai és orvosi rehabilitációjának jelentőségét;

9.  úgy véli, hogy a háború áldozataivá vált, Balkánon élő nőket többé nem pusztán a háború áldozatainak, hanem a stabilitás és a konfliktusmegoldás tevékeny résztvevőinek kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy általánosságban a Balkánon élő nők csak akkor tudják ezt a szerepet betölteni, ha egyenlő arányban vannak képviselve a politikai és gazdasági döntéshozatalban; üdvözli a kvótákat és felhívja azokat az országokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy mozdítsák elő a nők képviseltségét és szükség esetén hatékonyan alkalmazzák a kvótákat a politikai pártokban és a nemzetgyűlésekben, és ösztönzi azokat az országokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy folytassák ezt a folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy a nők és a férfiak fiatal korukban ismerjék meg az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és vegyenek részt azok gyakorlásában az „üvegplafon” egyszeri és mindenkori megszüntetése érdekében;

10. aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közelmúltban a Balkán legtöbb országában bevezetett jogalkotási keret ellenére továbbra is jelen van a családon belüli erőszak és a szóbeli bántalmazás; felhívja ezért az érintett országokat, hogy intézkedjenek az áldozatok számára menedékotthonok létrehozásáról, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtó intézmények, a jogi hatóságok és a köztisztviselők érzékenyebbek legyenek e jelenség tekintetében;

11. hangsúlyozza, hogy a családon belüli erőszak elterjedtebb, mint ahogy azt a rendelkezésre álló adatok mutatják, valamint hogy az erre vonatkozó statisztikák és adatok még azokban az országokban is töredékesek, elégtelenül összegyűjtöttek és nem szabványosak, amelyek külön törvényt fogadtak el e tekintetben;

12. hangsúlyozza a tudatosság növelésére irányuló kampányoknak a sztereotípiák, a megkülönböztetés (nemi alapú, kulturális, vallási alapú) elleni harcban, illetve általában a nemek közötti egyenlőség megteremtésében játszott szerepe fontosságát; megjegyzi, hogy ezeket a kampányokat a médián és reklámokon, oktatási anyagokon és az interneten keresztül közvetített pozitív női példaképekkel kell kiegészíteni;

13. üdvözli a nők és férfiak számára biztosított esélyegyenlőség iránti erős elkötelezettséget tükröző jogalkotási és intézményi keret közelmúltbeli fejlődését az érintett országokban; kiemeli ugyanakkor, hogy szigorú intézkedésekre van szükség ezen előírások gyakorlatba való teljes átültetéséhez;

14. felhívja a balkáni kormányokat, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy előkészítsék a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó integrált megközelítésnek a társadalmi és politikai élet valamennyi szintjén és területén történő megvalósítását;

15. felhívja az EU valamennyi olyan tagállamát, amely még nem fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa fent említett 1325. (2000) számú határozatának megvalósítására vonatkozó Nemzeti Terveket, hogy fogadja el és a balkáni országokkal kapcsolatban alkalmazza azokat;

16. aggodalommal veszi tudomásul. hogy a Balkán országai tranzitországok az emberkereskedelem szempontjából, és e kereskedelem áldozatai általában nők és gyermekek; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség, a tudatosságnövelő kampányok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni intézkedések mind létfontosságúak a balkáni országok olyan negatív jelenségeinek, mint a prostitúció és az emberkereskedelem megakadályozásában és a lehetséges áldozatok védelmében;

17. felhívja balkáni országokat, hogy sürgősen intézkedjenek a prostitúció, kiváltképp a gyermekprostitúció, valamint -pornográfia megelőzése, a prostitúcióra való kényszerítésre vagy ösztönzésre és/vagy pornográf anyagok elkészítésében való részvételre vonatkozó büntetések szigorítása, valamint az internetes gyermekpornográfia bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében;

18. hangsúlyozza a nem kormányzati szervezeteknek és a nőjogi szervezeteknek a nők problémáinak megállapításában és a megfelelő megoldás megtalálásában játszott fontos szerepét, különösképp a Délkelet-európai Stabilitási Paktum keretében a nemi ügyekkel foglalkozó munkacsoport szerepét a régióban a demokratikus folyamatok és stabilitás fejlesztése terén; támogatja e nem kormányzati szervezetek munkáját és javasolja a legjobb gyakorlatok érintett országok közötti, illetve az európai nem kormányzati szervek hálózatai közötti megosztását a nemek közötti egyenlőség tekintetében;

19. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson előcsatlakozási támogatásokat a nők jogainak megerősítése érdekében a Balkánon, különösképp a nők helyzetével foglalkozó nem kormányzati szervezeteken és nőjogi szervezeteken keresztül;

20. felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a koppenhágai kritériumok megvalósítását és e téren gyakoroljon nyomást, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre, illetve a nők jogaira a tagjelölt és az esetlegesen tagjelölt országokban; felhívja a Balkán tagjelölt és esetlegesen tagjelölt országait, hogy az esetleges jövőbeni csatlakozás érdekében hangolják össze a megkülönböztetés-ellenes és a nemek közötti esélyegyenlőségről szóló jogszabályaikat a közösségi vívmányokkal;

21. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fent említett 2008. március 5-i bizottsági közleményben foglalt politikája – amely a nem kormányzati szervezetek nyugat-balkáni megerősítésére irányul – kiemelten összpontosít a nők civil társadalomban való részvételének elősegítésére;

22. hangsúlyozza, hogy a roma nők többszörös (faji, etnikai, nemi) megkülönböztetés áldozatai és a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés szempontjából kiszolgáltatottabbak; e problémák megoldásához ezért differenciált megközelítésre van szükség; különösen a roma nők több országban előítélettel találkoznak, sújtja őket az állampolgárság hiánya, korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a minőségi oktatáshoz, elégtelen életkörülmények között élnek, nem jutnak hozzá az egészségügyi ellátásokhoz, valamint nagy arányban munkanélküliek és alacsony mértékben vesznek részt a politikában és a közéletben;

23. aggodalommal veszi tudomásul azon naprakész statisztikai információk és mutatók hiányát, amelyek a nők balkáni helyzetének felmérésében segíthetnének;

24. felhívja a tagjelölt és az esetlegesen tagjelölt balkáni országokat, hogy biztosítsák a többszörös megkülönböztetéssel sújtott nőket, különösen a romákat érő megkülönböztetés és előítélet valamennyi formájának megszüntetését; felhívja a balkáni országokat, hogy vezessenek be egy valamennyi szinten (nemzeti és helyi szinten) megvalósítandó hatékony és gyakorlati stratégiát a megkülönböztetés ellen;

25. felhívja a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét, hogy ellenőrizze a nemek közötti egyenlőséget a Balkán országaiban is, külön figyelmet fordítva a tagjelölt országokra;

26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, az érintett tagjelölt és esetlegesen tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 104. E, 2004.4.30., 1070. o.

(2)

HL C 157E., 2006.7.6., 385. o.

(3)

HL C 287 E., 2007.11.29., 174. o.

(4)

HL C 298. E, 2006.12.8., 283. o.


INDOKOLÁS

E jelentés célja a nemekkel kapcsolatos kérdések és a Balkánon élő nők helyzetének értékelése. A jelentés földrajzi szempontból a tagjelölt országokra (Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság(1)) és az esetlegesen tagjelölt országokra (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244. számú határozata alapján) összpontosít.

Ezek az országok az elmúlt két évtizedben drámai változásokon mentek keresztül. A jelentés nem foglalkozik a múlt eseményeivel, inkább a nők helyzetével kapcsolatos jelenlegi problémákra összpontosít, a mai helyzetet azonban a történelem fényében kell vizsgálni. E történelmet háborúk, etnikai konfliktusok és gazdasági átalakulás, új országok alapítása (még a közelmúltban is), migráció stb. jellemzik.

A demokratikus stabilizáció folyamata már elkezdődött, de még sok munka van hátra. Ehhez a nők részvétele szükséges. A nők csak akkor játszhatnak vezető szerepet a régió demokratizálódási és stabilizációs folyamatában, ha egyenlő esélyeket és egyenlő lehetőségeket biztosítanak számukra. Sajnos jelenleg úgy tűnik, hogy a fent említett országokban nem ez a helyzet.

Rendkívül nehéz a nemek közötti esélyegyenlőséget értékelni ezekben az országokban, mivel nem állnak rendelkezésre megbízható és naprakész adatok. E szabály alól van néhány kivétel(2), de a legtöbb esetben a rendelkezésre álló adatok elavultak. A jelentés az alábbi, a nők jogai és a nemek közötti esélyegyenlőség tekintetében leginkább problematikusnak tűnő kérdéseket tárgyalja.

Nők a munkaerőpiacon

A nők gazdasági függetlensége a nemek közötti esélyegyenlőség döntő tényezője. A nők számára a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést és minőségi munkahelyeket kellene biztosítani. Valamennyi említett országban több nő mint férfi szembesül a munkanélküliség problémájával. Ez nem azt jelenti, hogy a nők nem dolgoznak, épp ellenkezőleg, a „nem hivatalos” munkaerőpiacon kényszerülnek dolgozni és be nem jelentett munkát végezni, beleértve a háztartási feladatokat, illetve az idősekről és a gyermekekről való gondoskodást.

Ezen felül még a hivatalosan alkalmazott nők is kiszolgáltatottabbak a rossz munkakörülmények és a munkanélküliség tekintetében. Mindez arra vezethető vissza, hogy a nők nagyobb arányban fordulnak elő a hagyományosan „női” ágazatokban, és ezeket a munkákat kevésbé díjazzák és kevésbé biztonságosak. Ezenkívül a munkaerőpiac valamennyi részén tapasztalható a „nemek közötti díjazási különbség”, ami azt jelenti, hogy a nők azonos munkáért kevesebb díjazást kapnak mint férfi kollégáik. (A díjazási különbség országonként változó, 9% Szlovéniában – amely még az EU-ban is az egyik legjobb eredmény – és ennél jóval több Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Szerbiában, de az adatokat nehéz összevetni vagy nem is állnak rendelkezésre.)

A kormányoknak biztosítaniuk kellene, hogy a meglévő megkülönböztetés-ellenes és/vagy a nemek közötti esélyegyenlőségről szóló jogszabályok egyenlő lehetőségeket biztosítanak a nők és a férfiak számára a munkaerőpiachoz való hozzáférés tekintetében. A jogalkotási keret önmagában nem elég, a jogszabályokat megfelelően kell végrehajtani és teljes mértékben betartani. Az előadó üdvözli a régió több országában az utóbbi öt évben a nemek közötti esélyegyenlőségről szóló, erőszakellenes és megkülönböztetés-ellenes jogszabályok(3) elfogadását.

A magán- és szakmai élet összegegyeztetése további olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni a nők munkaerőpiacon való jelenléte tekintetében. A férfiaknak és nőknek meg kell osztaniuk a gyermekgondozási feladatokat és a férfiakat ösztönözni kell erre. Ezenkívül nagy szükség van jó minőségű, hozzáférhető és megfizethető gyermekgondozási lehetőségekre. Az ilyen intézmények rendelkezésre állása országonként változó. A vidéki területeken – ahol a szociális szolgáltatások (beleértve a gyermekgondozást) korlátozott rendelkezésre állása miatt nagyobb teher nehezedik a nőkre – általában rosszabb a helyzet. Jó lenne a barcelonai célkitűzések(4) megvalósítását – amely a jó mutatók alapja – megcélozni, de ennek érdekében hatalmas elkötelezettségre van szükség.

A sztereotípiák elleni küzdelem

A jogalkotási akadályokon felül a sztereotípiák és a nőkről alkotott negatív kép is lehetetlenné teszi számukra, hogy egyenlő lehetőségekkel éljenek. Ennek a képnek mély társadalmi gyökere van és időnként megerősítik a kulturális különbségek, illetve az etnikai és/vagy faji megkülönböztetések. Ezen országok nagyobb részében az emberek ezzel a viselkedésmintával az iskolában (oktatási anyagok), a médiában (televízió, könyvek, újságok, rádió) és az interneten találkoznak.

A tudatosságot növelő kampányokra van szükség a közvélemény átformálásához. Ezt már fiatal korban el kell kezdeni, az iskolai oktatóanyagoknak pozitív képet kellene közvetíteniük a nőkről, vagyis a dolgozó, független, férfiakkal egyenlő nő képét. Ez különösen fontos a karrierminták sztereotípiáinak és a bizonyos szakmák elnőiesedésének megszüntetésére irányuló folyamat szempontjából.

A média és az internet esetében ugyanezt az utat kell követni. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó példával jár elöl, hiszen itt a jelenlegi nemzeti információs társadalmi stratégia elfogadását követően az információs és távközlési technológiák nemekkel kapcsolatos szempontjairól való információgyűjtés és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében azonnal tanulmányt készítettek Az elemzést az Akcija Zdruzenska, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság egy nőjogi nem kormányzati szervezete(5) kérte és finanszírozta. Az oktatás szintjén kitűnő példával szolgál Albánia, ahol a Tiranai Egyetem 2006-tól mesterfokozatú képzést ajánl a nemekről és a fejlődésről(6).

A nők egészsége

Az ebben a jelentésben említett legtöbb balkáni országban a politikai és gazdasági rendszer átállása következtében romlott a közegészségügyi megelőzés rendszere és romlottak a szolgáltatások is. Sok esetben ez a nem megfelelő privatizáció miatt történt.

Bizonyos betegségeknek a nők jobban ki vannak szolgáltatva (méhnyakrák, mellrák). E betegségek tekintetében rendszeres szűrésre van szükség. Néhány országban (például Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban) ezt már elismerték. Ennek ellenére továbbra sincs megfelelő állami támogatás az ilyen programokhoz (pozitív példát mutat Horvátország, ahol a méhnyakrák elleni oltáshoz ingyenesen lehet hozzáférni). Jobb tájékoztatást kellene nyújtani a szexuális úton terjedő betegségekről. Külön figyelmet kellene fordítani azon nők pszichológiai és fizikai rehabilitációjára, akik szexuális jellegű erőszak vagy kizsákmányolás áldozataivá váltak a háború vagy az etnikai konfliktusok alatt.

Nők döntéshozó beosztásokban

A nőket többé nem pusztán a háború áldozatainak kell tekinteni, hiszen ők a stabilitás és a konfliktusmegoldás tevékeny résztvevőivé válhatnak és így is kell tenniük. A politikai és gazdasági szférában is döntéshozó beosztásban kell lenniük, hogy megtehessék hozzájárulásukat e folyamathoz. Pontosabban politikai szinten a következő célkitűzést kellene megvalósítani: a nők egyenlő részvétele és képviselete a politikai pártokban, nemzetgyűlésekben és kormányokban. Ezt kvóták segítségével kellene megvalósítani.

A magánszférában a kvóták alkalmazása valószínűleg nem megoldható. Több nőnek kellene azonban vezető beosztást elfoglalnia és nem kizárólag menedzseri beosztásokat. A kormányoknak biztosítaniuk kell a meglévő jogszabályok helyes végrehajtását és el kellene ítélniük az „üvegplafon” jelenségét. A nőket semmiképpen nem szabadna kizárni a felelős, gazdasági döntéshozó beosztásokból. A nőknek meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy a nők érdekeit magasabb szinten képviseljék. A tapasztalat azt mutatja, hogy a női legfelsőbb vezetők jobban értik a nők problémáit és hajlandók rugalmasabb munkakörülményeket ajánlani, ami segítené a nőket a szakmai és a családi élet összeegyeztetésében.

A nők elleni erőszak

A zéró tolerancia elvét kell követni a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak esetében és ezt nem szabad pusztán jogalkotási intézkedésekre korlátozni. A jogszabályokat megfelelően kellene végrehajtani, a tudatosságot növelő kampányokat kellene szervezni, képzéseket kellene nyújtani a köztisztviselők és rendőrök számára, amelyek által jobban tudják kezelni a nők elleni és a családon belüli erőszakot. További szülséges elem a menedékházak létrehozása az áldozatok számára.

Ennek kiemelkedő példája a CESI nemi alapú erőszak megelőzésére irányuló nemzeti kampánya. A CESI Oktatási, Tanácsadási és Kutatási Központ a Nyílt Média Csoporttal (OMG) karöltve kezdte meg 2007-ben a nemi alapú erőszak megelőzésére irányuló nemzeti kampány végrehajtását. A kampány a fiatalok e problémával kapcsolatos tudatosságának növelését és a nemi alapú erőszak megelőzését célozza. A kampányhoz tartoznak: a serdülőkorú lakosság körében tapasztalható nemi alapú erőszakra irányuló kutatás, médiakampány, oktatási szemináriumok középiskolai tanárok számára, nyílt viták, fiatalkorúak által készített munkák bemutatása, támogatói és állami politikai tevékenységek.(7)

Emberkereskedelem

Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem globális jelenség. Az ellene való küzdelemnek egyrészt a szervezett bűnözésre, másrészt a kereskedelem fő okainak megszüntetésére kell összpontosítania. Ehhez kapcsolódik a nők jogainak és gazdasági függetlenségének biztosítása. A munkanélküli nők stabil jövedelem nélkül könnyen az emberkereskedelem áldozatává válnak a kényszerprostitúció, kényszermunka vagy az emberi szervek kikényszerített eltávolítása szempontjából, ezért rendkívül fontos a nők munkaerőpiachoz való teljes hozzáférése és az abba való teljes beilleszkedése.

Az Európai Unió beavatkozása szükséges ahhoz, hogy a nők helyzete a Balkánon javuljon és megoldásokat lehessen találni. A helyi nőjogi szervezetek és nemzetközi nem kormányzati szervek közötti további együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréje is hozzájárulhat a helyzet javításához. A „Nők a konfliktuskezelésben” című, 2008. június 21–22-én Ljubljanában az Institutum Studiorum Humanitatisban (Ljubljanai Tudományegyetem) tartott nemzetközi konferencia következtetéseiből idézve: „Az 1325. számú határozat legeredményesebb végrehajtása úgy tűnik Koszovóban történik, ahol a nemzetközi ügynökségek és a nemzeti nőjogi mozgalom szendvicsszerű stratégiát alkalmazva dolgozott együtt és sikeresen vezettek be kvótarendelkezéseket a nemzeti és helyi választások tekintetében, illetve sikeres képzéseket nyújtottak a rendőrség és katonaság számára, amellyel érzékenyebbé tették őket a nők emberi jogai, illetve a konfliktus utáni szükségletei iránt.”

Az EU-hoz való jövőbeni csatlakozás lehetősége természetesen a tagjelölt és az esetlegesen tagjelölt országokra is ösztönzőleg hat a politikák kidolgozása tekintetében. Az emberi jogok és a nők jogai ezért olyan létfontosságú kritériumok, amelyeket valamennyi érintett országban teljesíteni kell. A csatlakozási tárgyalások alatt ezt szigorúan figyelemmel kell kísérni és a csatlakozás előtt látható eredményeket kell elérni.

MELLÉKLET

Összehasonlító táblázat

Ország

Nemek közötti egyenlőség szabályozása

Nemek kvótája a nemzetgyűlésben1

A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szerv

Nemekkel kapcsolatos tanulmányok

Egyéb

Albánia

igen; a nemek közötti egyenlőség átfogó szabályozása, 2008 július5

igen, a listákon egyetlen nemből 70%-nál nem szerepelhet több jelölt (jelenleg 7,2% nő)

Munkaügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

A nemekkel kapcsolatos tanulmányok intézete, Tiranai Egyetem4

a nemek egyenlőségéről és a családi erőszakról szóló nemzeti stratégia, 2007-20103

Bosznia és Hercegovina

igen, 2003-ban a nemek egyenlőségéről szóló jogszabály Bosznia-Hercegovinánan6

igen, a kevésbé képviselt nem jelöltjeiből 1 a listák első két jelöltje között, 2 az első 5 jelölt között, 3 az első 8 jelölt között. A kevésbé képviselt nem legalább egyharmadát fel kell venni a pártlistákra (jelenleg 13,3% nő)

a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó parlamenti közgyűlési bizottság, az Emberi Jogok és a Bosznia-Hercegovinai Menekültek Minisztériuma, a nemek közötti egyenlőség hivatala, Bosznia-Hercegovina nemekkel foglalkozó központja7

nemekkel kapcsolatos tanulmányok, mesterfokozat (2008-2010), Szarejevói Egyetem8

a nemek közötti egyenlőségre irányuló cselekvési terv, Bosznia-Hercegovina9

Horvátország

igen, a nemek közötti egyenlőségről szóló jogi aktus 2008-ban, illetve a diszkriminációellenes jogi aktus 2008-ban10

nem (jelenleg 20,9% nő)

a parlament nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó bizottsága; a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó ombudsman asszonyok; a kormány nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó hivatala

a nőkkel kapcsolatos tanulmányok központja11

a nemek közötti egyenlőséget előmozdító harmadik nemzeti program, 2006-2008; az emberkereskedelem megelőzésére irányuló nemzeti program, 2005-200812

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság13

igen, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló jogszabályok 2006-ban

igen, 30% és megvalósult (jelenleg 32% nő)

a nemzeti közgyűlés nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó bizottsága

nemekkel kapcsolatos tanulmányi program az állami egyetemen: Cirill és Metód Egyetem, Szkopje, Társadalomtudományi ás Bölcsészkar, 2007-ben indult

a családi erőszakkal szembeni védelemre irányuló nemzeti stratégia, 2008-2011, 2008 áprilisában fogadták el

Koszovó az UNSCR 1244 értelmében2

igen, a nemek közötti egyenlőségről szóló 2004. évi jogszabályok

igen, 30%

a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó koszovói hivatal, nemzeti szinten a miniszterelnök hivatalában

a nemek közötti egyenlőségre irányuló program keretében előirányozták a nemekkel kapcsolatos struktúra (intézmény/központ) létrehozását

a nemek közötti egyenlőség koszovói programja, 2008-2013, a Miniszterelnöki Hivatal készítette

Moldovai Köztársaság15

igen, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget biztosító jogszabályok 2006-ban14

nem (jelenleg 20,8% nő)

Munkaügyi, Szociális Védelmi és Családügyi Minisztérium, esélyegyenlőség és erőszak-megelőzés igazgatósága

közösségi szolciológiai és a nemekkel foglalkozó tanulmányi központ

női miniszterelnök, a nemek közötti egyenlőséget előmozdító nemzeti cselekvési terv

Montenegró17

igen, a nemek közötti egyenlőségről szóló 2007. évi jogszabályok16

nincs adat (jelenleg 11,1% nő)

Egészségügyi, Munkaügyi és Társadalmi jólléti Minisztérium, illetve a nemek közötti egyenlőség irodája Montenegróban19

ANIMA - a béke és a nőkkel kapcsolatos tanulmányok központja, Monenegró18

a nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégia; a nemek közötti egyenlőséget célzó projekt, Montenegró (2007-2009)20

Szerbia

még nem fogadtak el konkrét jogszabályokat, kivéve a vojvodinai parlamenti közgyűlés nemek közötti egyenlőségről szóló nyilatkozatát és határozatát21

igen, a nemzeti közgyűlésben, ahol biztosítani kell a különböző nemek és nemzeti kisebbségek egyenlő képviseltségét (jelenleg 21,6% nő)22

a nemek közötti egyenlőség tanácsat, elnöke jelenleg a munkaügyért, foglalkoztatásért és szociális politikáért felelős miniszter; a nemzeti közgyűlés nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó bizottsága; a Szerb Köztársaság nemekkel foglalkozó központja24

további intézményesítés szükséges

nemzeti cselekvési terv folyamatban23

Forrás:

1. http://www.quotaproject.org/

2. Women for Women International, Koszovó: www.womenforwomen.org

3. http://www.mpcs.gov.al/dshb/content/view/74/5/lang,en/

4. http://see.oneworldsee.org/article/view/143043/1/

5. http://www.womankind.org.uk/albania.html

6. http://www.arsbih.gov.ba/?PID=3&RID=71

7. http://www.fgenderc.com.ba/en/o_gender_centru.html

8. http://www.cps.edu.ba/CIPSdocs/call_for_applications_2008-18_July_2008.pdf

9. http://gender.undp.ba/index.aspx?PID=3&RID=84

10. http://www.balkaninsight.com/en/main/news/11835/

11. http://www.zenstud.hr/

12. http://www.undp.hr/show.jsp?page=62943 and http://www.stopvaw.org/sites/3f6d15f4-c12d-4515-8544-26b7a3a5a41e/uploads/CROATIA_VAW_FACT_SHEET_2006.pdf

13. A Női emancipáció, szolidaritás és egyenlőség Szövetsége (Macedón Köztársaság), illetve Susannah Petrie asszony, a tanácsadó testület tagja, Külügyminisztérium, Macedón Köztársaság

14.http://www.stopvaw.org/Moldova_Law_on_Gender_Equality_Passed_February_9_2006.html

15. http://www.gender-centru.md/en/situation.html

16. http://www.legislationline.org/legislation.php?tid=99&lid=8315&less=false

17. http://europeandcis.undp.org/environment/montenegro/show/B849CA14-F203-1EE9-B337BA74982D23A7

18. http://www.gender.vlada.cg.yu/files/1216719484.ppt

19. http://www.gender.vlada.cg.yu/files/1216719484.ppt

20. http://www.gov.me/eng/gender/vijesti.php?akcija=rubrika&rubrika=105

21. http://see.oneworldsee.org/article/view/147707/1/

22. http://see.oneworldsee.org/article/view/151092/1/

23. http://europeandcis.undp.org/gender/show/B861E39E-F203-1EE9-BB6A9B82C79B1E39 and http://www.eaea.org/news.php?aid=13515&k=2088&%20d=2007-05

24. http://www.parlament.sr.gov.yu/content/eng/aktivnosti/skupstinske_detalji.asp?Id=1287&t=A

(1)

Törökország ide tartozna, de a FEMM jelentések (INI 2004/2215 és INI 2006/2214 – Emine Bozkurt) már részletesen tárgyalták, ezért az előadó itt nem említette.

(2)

Néhány példa: Horvátország: Életszínvonal Horvárországban: a nemzeti tanulmány főbb erdményei http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/2007/29/en/1/ef0729en.pdf ; Bosznia-Hercegovina: A bosznia-hercegovinai emberi jogok helsinki bizottsága: Jelentés az emberi jogok bosznia-hercegovinai helyzetéről, a 2007 január-december közötti időszak vizsgálata: http://www.bh-hchr.org/Reports/Report%20on%20the%20status%20of%20HR%20for%202007.doc ; Horvát Köztársaság – Központi Statisztikai Hivatal: Nők és féfiak Horvátországban 2007-ben; Nők és férfiak Bosznia-Hercegovinában 2006-ban; Montenegró: http://www.monstat.cg.yu/EngPublikacije.htm

(3)

Néhány példa: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 2006-ban a nők és férfiak egyenlő esélyeiről szóló jogszabály, 2004-ben a büntető törvénykönyv kiegészítése a szexuális szabadság ellen elkövetett bűncselekményekkel, illetve a nemekre vonatkozó 2007-2012-es cselekvési terv; Montenegró: A nemek közötti egyenlőségről szóló 2007. évi törvény; Bosznia és Hercegovina A nemek közötti egyenlőségről szóló 2003. évi törvény, a nemek központjának létrehozása 2005-ben; Szerbia: nincsen a nemek közötti egyenlőségről szóló szabályozás, de létezik a Nemek és Etnikumok Kutatóközpontja; Horvátország: a nemek közötti egyenlőségről szóló jogszabályok elfogadása 2008. július 15-én; a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó ombudsmani pozíció létrehozása; Albánia: A nemek közötti egyenlőségről szóló 2004. évi törvény

(4)

Az Európai Tanács 2002 márciusi barcelonai ülésén elismerte a gyermekgondozás jelentőségét a növekedés és az esélyegyenlőség tekintetében és felhívta a tagállamokat, hogy „számolják fel a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó tényezőket, valamint törekedjenek arra, hogy ― figyelembe véve a gyermekgondozási lehetőségek iránti igényt és az adott országra jellemző gyermekgondozási rendszert ― 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára nyújtsanak gyermekgondozási ellátást”.

(5)

Forrás: http://see.oneworldsee.org/article/view/145292/1/

(6)

További információ: http://see.oneworldsee.org/article/view/143043/1/

(7)

További információ: http://see.oneworldsee.org/article/view/147167/1/ és http://www.cesi.hr/eng/raspis.php?p=Programmes%20and%20Projects


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Emine Bozkurt, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Claire Gibault, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Urszula Krupa, Roselyne Lefrançois, Astrid Lulling, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Doris Pack, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Anni Podimata, Maria Robsahm, Raül Romeva i Rueda, Eva-Britt Svensson, Britta Thomsen, Anne Van Lancker, Anna Záborská, Iva Zanicchi

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Iratxe García Pérez, Donata Gottardi, Mary Honeyball, Elisabeth Jeggle, Ria Oomen-Ruijten, Maria Petre

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Inger Segelström

Utolsó frissítés: 2008. november 21.Jogi nyilatkozat