Eljárás : 2008/2123(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0460/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0460/2008

Viták :

PV 18/12/2008 - 3
CRE 18/12/2008 - 3

Szavazatok :

PV 18/12/2008 - 6.23
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0638

JELENTÉS     
PDF 174kWORD 110k
2008. november 24.
PE 412.250v02-00 A6-0460/2008

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a felnőttek jogi védelméről és annak határokon átnyúló vonatkozásairól

(2008/2123(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Antonio López-Istúriz White

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 39. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY MELLÉKLETE:A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a felnőttek jogi védelméről és annak határokon átnyúló vonatkozásairól

(2008/2123(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második bekezdésére,

–   tekintettel a felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i Hágai Egyezményre,

–    tekintettel a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló 2006. december 13-i ENSZ-egyezményre,

–   tekintettel a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény Európai Közösség általi megkötésére vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0530),

–   tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „A Hágai Program: Tíz prioritás a következő öt évre – Partnerség Európának a szabadság, biztonság és jog területén való megújulásáért” című 2005. május 10-i közleményre (COM(2005)0184),

–   tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0460/2008),

A. mivel a fent említett, a hágai programról szóló közleményben a Bizottság prioritásként említette egy tényleges európai polgári jogi térség biztosítását, többek között a bírósági határozatok elismerését és végrehajtását illetően,

B.  tekintettel az e téren a családi vagyon, az örökösödés és a végrendeletek kapcsán az új jogalkotási javaslatok előkészítése végett végzett munkára és konzultációkra,

C. mivel elő kell mozdítani a védelmi intézkedéseket élvező személyek vonatkozásában hozott bírósági vagy közigazgatási határozatok elismerését és végrehajtását is,

D. mivel figyelmet kell szentelni a védelmi intézkedéseket élvező személyek gyakran sérülékeny és kiszolgáltatott helyzetének, valamint gyorsítani kell az együttműködésre, tájékoztatásra vagy elismerésre és végrehajtásra irányuló kérelmek kezelését,

E.  mivel olyan helyzetek alakultak ki, amelyekben a jogi védelem megvalósítása két vagy több tagállamot érint,

F.  mivel olyan helyzetek is kialakultak, amelyekben a jogi védelemmel kapcsolatos ügyek két vagy több tagállamot, illetve tagállamokat és nem uniós tagállamokat érintenek, különösen a hagyományos migrációs áramlások (egykori gyarmatok, az Egyesült Államok és Kanada) miatt,

G. mivel problémák merültek fel az olyan tagállamok közötti, egyre fokozódó mozgás miatt, ahonnan a nyugdíjasok – többek között kiszolgáltatott felnőttek – kiáramolnak, valamint az olyan tagállamok között, ahová a nyugdíjasok beáramolnak,

H. mivel a kiszolgáltatott felnőttek jogi védelmének szükségességére, valamint az irányadó elvekre vonatkozóan valamennyi EU-tagállam elfogadta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz címzett, a cselekvőképtelen felnőttek jogi védelméről szóló, 1999. február 23-án elfogadott R (99) 4. számú ajánlását,

I.   mivel a személyek szabad mozgáshoz való jogának egyik pillérét a kiszolgáltatott felnőttek jogi védelmének kell alkotnia,

J.   mivel a védelmi intézkedések kapcsán a tagállamok jogszabályai között eltérések vannak,

K. mivel a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseit szem előtt kell tartani,

L.  mivel a Hágai Egyezmény rendelkezései hozzájárulhatnak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához, megkönnyítve a védelmi intézkedést bevezető határozatok elismerését és végrehajtását, az alkalmazandó jog meghatározását és a központi hatóságok közötti együttműködést,

M. mivel hasznos lenne egyedi és kimondottan a tagállamok közötti együttműködést célzó intézkedéseket hozni, amelyek ihletet meríthetnének ezen egyezmény eszközeiből,

N. mivel egységes közösségi formanyomtatványokat lehetne bevezetni a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás, illetve az ilyen határozatok köröztetésének, elismerésének és végrehajtásának megkönnyítése végett,

O. mivel egységes, európai szintű közösségi formanyomtatványt lehetne létrehozni a cselekvőképtelenséget kimondó határozatok esetére, ezáltal biztosítva hatályukat az összes tagállamban,

P.  mivel mechanizmusokat lehetne bevezetni az állandó megbízottak Európai Unión belüli könnyebb elismerése, bejegyzése és alkalmazása érdekében,

1.  üdvözli a francia elnökségnek a kiszolgáltatott felnőttek helyzetére és határokon átnyúló jogi védelmükre irányuló kötelezettségvállalását; gratulál azoknak a tagállamoknak, amelyek aláírták és ratifikálták a Hágai Egyezményt, és arra ösztönzi azon tagállamokat, amelyek azt még nem írták alá, vagy nem ratifikálták, hogy ezt tegyék meg;

2.  kéri a Bizottságot, hogy amint elegendő tapasztalat gyűlik össze a Hágai Egyezmény végrehajtásáról, az EK-Szerződés 65. cikke alapján az alábbi részletes ajánlásokat követve nyújtson be a Parlamentnek a tagállamok közötti együttműködést erősítő, illetve a felnőttek védelmére irányuló, a cselekvőképtelenséget kimondó, valamint az állandó megbízottakkal kapcsolatos határozatok elismerését és végrehajtását javító jogalkotási javaslatot;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a Hágai Egyezmény végrehajtását és tagállami szintű átültetését, és megfelelő időben nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben összefoglalja a gyakorlati végrehajtás során felmerülő problémákat és legjobb megoldásokat, és adott esetben javaslatokat is tartalmaz az Egyezmény végrehajtási módját felváltó vagy pontosító közösségi rendelkezésekre;

4.   felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a Közösség csatlakozásának lehetőségét a Hágai Egyezményhez; megjegyzi, hogy ezen a területen megerősített együttműködést lehetne kialakítani a tagállamok között;

5.   felkéri azon tagállamokat, amelyek még nem írták alá vagy ratifikálták az egyezményt, hogy csatlakozzanak a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez, mivel ez megerősítené a kiszolgáltatott felnőttek védelmét az EU-n belül;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy finanszírozzon egy tanulmányt a tagállamok kiszolgáltatott felnőttekre és azok védelmére vonatkozó jogszabályainak összehasonlításáról annak megállapítása érdekében, hogy hol merülhetnek fel jogi kérdések, és milyen intézkedések szükségesek az EU vagy a tagállamok szintjén az ilyen természetű problémák megoldására; úgy véli, hogy a tanulmánynak a szellemi fogyatékkal élő, intézményekben elhelyezett felnőttek kérdésével is foglalkoznia kell, gyámságuk, valamint törvényes jogaik gyakorlására irányuló képességük tekintetében; felkéri a Bizottságot, hogy rendezzen konferenciasorozatot az ilyen ügyekben közvetlenül érintett jogi szakértők részére, valamint arra, hogy a jövőbeli jogalkotás során vegye figyelembe a tanulmány eredményeit és a szakértők véleményét;

7.   kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a védintézkedések arányosak legyenek a kiszolgáltatott felnőttek állapotával annak érdekében, hogy az uniós polgárokat ne fosszák meg olyan joguktól, amelyet még képesek gyakorolni;

8.   felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a kiszolgáltatott felnőttek védelme érdekében, hogy ne váljanak személyazonossággal való visszaélés vagy csalás, illetve telefonos vagy számítógépes bűnözés áldozataivá, beleértve olyan jogi intézkedéseket, amelyek a kiszolgáltatott felnőttek személyes adatainak fokozott védelmére és/vagy az azokhoz való hozzáférés korlátozására irányulnak;

9.   támogatja a személyes adatok védelmére és a hozzáférés korlátozására irányuló szigorú szabályozás alá eső, biztonságos mechanizmusok létrehozását a jelenleg hatályos védintézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok és más információk tagállamok közötti megosztása érdekében, beleértve a kiszolgáltatott felnőttek védelmére vonatkozó információk megosztásának lehetőségét a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei között;

10. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nem minden esetben az előrehaladott kor az oka a kiszolgáltatottságnak, és kéri, hogy tegyenek lépéseket nem csupán az időskorú, hanem a súlyos fizikai és/vagy szellemi fogyatékosságból adódóan kiszolgáltatott felnőttek jogvédelmének és jogainak megerősítése érdekében is, és vegyék figyelembe azok igényeit akkor is, amikor a jövőben szociális intézkedéseket hoznak e jogok biztosítására;

11. megerősíti, hogy az ajánlások megfelelnek a szubszidiaritás elvének és az alapvető polgári jogoknak;

12. úgy véli, hogy a kért javaslatnak nem lesznek pénzügyi vonatkozásai;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kísérő, részletes ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY MELLÉKLETE:A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

A.       A JAVASLAT ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

1. Elő kell mozdítani a védelmi intézkedéseket élvező személyek vonatkozásában hozott bírósági vagy közigazgatási határozatok elismerését és végrehajtását.

2. Ezek a rendelkezések hozzájárulhatnak a jog, a szabadság és a biztonság érvényesülésén alapuló térség létrehozásához, megkönnyítve a védelmi intézkedést bevezető határozatok elismerését és végrehajtását, az alkalmazandó jog meghatározását és a központi hatóságok közötti együttműködést.

3. A tagállamok közötti együttműködést célzó megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani a Hágai Egyezmény szerint rendelkezésre álló eszközök alapul vételével.

4. Egységes közösségi formanyomtatványokat kell kidolgozni a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás, illetve az ilyen határozatok köröztetésének, elismerésének és végrehajtásának megkönnyítése végett.

5. Európai uniós szintű egységes formanyomtatványt kell kidolgozni a cselekvőképtelenséget kimondó határozatok esetére, ezáltal biztosítva hatályukat az összes tagállamban.

B.       A JAVASOLT LÉPÉSEK

1. kéri a Bizottságot, hogy amint elegendő tapasztalat gyűlik össze a Hágai Egyezmény végrehajtásáról, az EK-Szerződés 65. cikke alapján nyújtson be a Parlamentnek a tagállamok közötti együttműködést erősítő, illetve a felnőttek védelmére irányuló, a cselekvőképtelenséget kimondó, valamint az állandó megbízottakkal kapcsolatos határozatok elismerését és végrehajtását javító jogalkotási javaslatot.


INDOKOLÁS

I. Összefüggések

A várható élettartam növekedésével az Európai Unió kénytelen szembenézni a tagállamok lakosságának fokozott elöregedésével. A 60 év felettiek aránya 2050-re várhatóan eléri az európai lakosság 37%-át, és ezek közül 10% 80 évnél is idősebb lesz. Ez a demográfiai jelenség gazdasági, társadalmi, egészségügyi és költségvetési hatásokkal jár majd, amelyekre vonatkozóan számos becslés készül szerte az Európai Unióban(1).

Mindezek miatt olyan védelmi mechanizmusokat kell bevezetni e személyek érdekében, amelyek a tagállamok szándékai szerint képesek számukra egyenlő jogokat és kötelezettségeket garantálni a társadalom életének valamennyi területén, illetve biztosítják az egyén, és konkrétan az idősek tiszteletét és magánélethez való jogát. Biztosítani kell azt is, hogy a legidősebbek is kezelhessék vagyonukat és mindennapi ügyeiket.

A tagállamok külön szabályozást alkottak a személyek és vagyonuk védelmére alkalmas rendszerek létrehozása érdekében. A kilencvenes években több jelentős reformra is sor került. Ez a helyzet például Németországban, ahol a felnőttek gyámság és gondnokság alá helyezésének reformjáról szóló, 1990. szeptember 12-i törvény 1992. január elsejével új, egységes segítségnyújtási rendszert vezetett be, amely modernizálta a védelmi eszközöket; Spanyolországban 2003. november 18-án valósult meg a reform a cselekvőképtelen személyek vagyonának védelméről szóló törvénnyel; Olaszországban 2004. január 9-én, a gyámság és gondnokság alá helyezés reformjáról szóló, és könnyített védelmi intézkedések bevezetéséről szóló törvénnyel, illetve az Egyesült Királyságban 2007 áprilisában, a 2005. április 7-i törvény hatálybalépésével. Franciaországban a felnőttek jogi védelméről szóló 2007. március 5-i törvény 2009. január elsején lép majd hatályba.

E jogalkotási reformok lényege az volt, hogy lehetővé tegye egyénre szabottabb határozatok meghozatalát, ily módon biztosítva, hogy a védelemben részesülő személyek továbbra is gyakorolhassanak bizonyos jogokat, illetve hogy előre is életbe lehessen léptetni védelmi intézkedéseket. Ez a helyzet valósul meg például az angol jogban a „Lasting power of Attorney” révén, amely olyan jogi aktus, amit szabad akaratából, magánjogi jelleggel, adott esetben tanácsadóra támaszkodva lehet meghozni, vagy a „Vollmacht” a német jogban, amely magánúton vagy – amennyiben rendelkezési részt is tartalmaz – közjegyző közreműködésével jöhet létre. A francia jog által biztosított jövőbeni védelemre vonatkozó határozat azt is lehetővé teszi, hogy az érintett személy előre rendelkezzen a védelméről, és meghatalmazást adjon egy általa választott személynek, mindezt magánúton vagy – amennyiben rendelkezési részt is tartalmaz – közjegyző közreműködésével teheti meg.

Ezeket a védelmi rendszereket könnyen elismerhetővé és végrehajthatóvá kell tenni az Európai Unión belüli, határokon átnyúló esetekben is, amikor a védelmet élvező személy kénytelen elköltözni, vagy a szokásos lakhelyétől eltérő tagállamban fogadják be, illetve ha vagyona több tagállam területén található. Ez azért is fontos, mert tagállamonként jelentős különbségek vannak a védelmi rendszerek között, miközben az ilyen intézkedéseket élvező személyek mobilitása egyre nő.

Többek között a tagállamok egészségügyi rendszeréhez való könnyebb hozzáférés miatt egyre gyakoribbak ugyanis az olyan helyzetek, amikor a védett személyek a szokásos lakhelyüktől eltérő tagállamban élnek, és nem abban az országban kerülnek kórházba, ahol vagyonuk található. Ez részben a más tagállamok egészségügyi rendszerekhez való könnyebb hozzáférés miatt van.

A jogi védelmet biztosító rendszereknek azonban ilyen esetekben is hatályban kell maradniuk, hogy biztosítani lehessen a bírósági vagy közigazgatási szinten, illetve az érintett személy által hozott határozatok folytonosságát. Ez vonatkozik a cselekvőképtelenséget kimondó vagy jövőbeni védelmi intézkedést bevezető határozatokra, amelyeket az egész EU-ban alkalmazni kell.

II. A tagállamok közötti együttműködést célzó intézkedések bevezetéséről

1. Tartalom

Az Európai Uniónak a 2000. január 13-i Hágai Egyezmény révén rendelkezésére állnak a tagállamok közti együttműködés lehetőségét biztosító potenciális eszközök, amelyek révén megvalósítható a tagállamokban hozott védelmi intézkedések elismerése és végrehajtása.

Az Európai Közösségnek a 2007. április 3-i, Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciához való csatlakozása azt eredményezheti, hogy a Közösség ratifikálja azokat az egyezményeket, amelyeket még nem ratifikált valamennyi tagállam.

Mindmáig csak 9 tagállam (Németország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Egyesült Királyság) és Svájc írta alá a felnőttek védelméről szóló, 2000. január 13-i Hágai Egyezményt, és csak Németország, Franciaország é az Egyesült Királyság (Skócia) ratifikálta. Ez a nemzetközi magánjogi eszköz az egész Unióban megkönnyíti az illetékes hatóság és az alkalmazandó jog megállapítását, illetve biztosítja a tagállamok által hozott védelmi intézkedések elismerését és végrehajtását.

Az egyezmény Közösség általi ratifikálása olyan eszközt biztosíthat, amely megfelel a legutóbbi jogalkotási fejleményeknek a felnőttek jogi védelme terén, és szentesíti a szoros együttműködést a Hágai Konferenciával. Az igazságügyi együttműködés jelenleg korlátozott, ilyen eszközökre pedig egyre nagyobb szükség van az Európai Unió lakosságának elöregedése miatt jelentkező demográfiai, társadalmi és egészségügyi változások miatt.

A tagállamok közti együttműködés előmozdítása érdekében azonban már most létre lehetne hozni az Európai Unióra korlátozódó, közvetlenül alkalmazható mechanizmusokat.

Összehangolt közösségi formanyomtatványokat kellene tehát bevezetni a meghozott határozatok köröztetése és elismerése érdekében, valamint a védelem megszervezése és irányítása végett. Ugyanígy létre kellene hozni egy, az akták továbbítására szolgáló, ezt hatékonyabbá tevő mechanizmust, például a sürgős esetekre, amikor egy védelmi intézkedés alá vetett, és a szokásos lakhelyétől eltérő államban tartózkodó személyt kórházba szállítanak.

A cselekvőképtelenséget kimondó határozatokkal kapcsolatos egységes formanyomtatvány kidolgozása igen hasznos lenne, és összehangolt közösségi eszköz révén biztosítaná az ilyen határozatok köröztetését, elismerését és végrehajtását. Azok a személyek, akik megállapodás vagy egyoldalú aktus révén harmadik személyre ruházták képviseleti jogukat, anélkül élhetnének vagy tartózkodhatnának a származási országuktól eltérő tagállamban, hogy tartaniuk kellene e meghatalmazás figyelmen kívül hagyásától.

Melléklet: A 2000. január 13-i Hágai Egyezmény bemutatása

1. A 2000. január 13-i Hágai Egyezmény a védelmet élvező személy szokásos lakhelye szerinti állam igazságügyi hatóságait jelöli meg illetékesnek az adott személlyel vagy javaival kapcsolatos védelmi intézkedések meghozatalára, rugalmasan biztosítva ugyanakkor más államok, elsősorban a tartózkodás szerinti állam jogkörét: ez vonatkozik a szokásos lakóhely szerinti országtól eltérő országban kórházba került vagy ápolásra szoruló személyekre. Az illetékes állam hatóságai saját szabályozásukat alkalmazzák, kivéve ha felmerülhet, hogy más állam szabályozása irányadó, amellyel az adott helyzetben szorosabb kötelékek állhatnak fenn, például örökösödési kérdésekben (13. cikk) vagy amennyiben feltételezhető, hogy több államot érint az ügy.

2. A cselekvőképtelenséget kimondó határozatok figyelembe vétele ezen egyezmény keretében fontos újítást jelent, és olyan helyzetekre vonatkozik, amikor az adott személy megállapodás vagy egyoldalú aktus révén harmadik személyre ruházta képviseleti jogát. A vonatkozó szabályozás tagállamokban tapasztalható fejlődése és számos hasonló mechanizmus bevezetése garantálja az ilyen határozatok köröztetését és tényleges alkalmazását az összes tagállamban.

3. A 2000. január 13-i Hágai Egyezmény rögzíti a részes államok hatóságai által hozott határozatok teljes elismerésének elvét is.

4. Kialakítottak az együttműködést célzó intézkedéseket is, például valamennyi állam kijelölte azt a központi hatóságot, amelyik gondoskodik az együttműködésről, a szabályozással kapcsolatos információcseréről és az egyes tagállamokban rendelkezésre álló szolgáltatásokról. Ezek a hatóságok, ha például egy felnőtt helyzete megkívánja, információt kérhetnek egy másik állam illetékes hatóságától, amint felmerül valamiféle védelmi intézkedés. Az illetékes hatóságok egy felnőtt vagy javai sorsa kapcsán ösztönözhetik a békítést is a peren kívüli megállapodások elérése érdekében.

(1)

Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának az elöregedéssel és az egészségüggyel kapcsolatban közzétett tájékoztatása és adatai: http://ec.europa.eu/healthph_information/dissemination/diseases/age_fr.htm


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (11.11.2008)

a Jogi Bizottság részére

a felnőttek jogi védelméről és annak határokon átnyúló vonatkozásairól

(2008/2123(INI))

A vélemény előadója: Urszula Gacek

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 39. cikke)

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a törvényes gyám által hozott helyettesítő döntéshozataltól a maguk a kiszolgáltatott felnőttek általi, támogatott döntéshozatal irányába történő elmozdulás olykor segíthet a kiszolgáltatott felnőttek emberi méltóságtól való megfosztásának megakadályozásában és megelőzheti a konfliktusokat, továbbá biztosíthatja a kiszolgáltatott felnőttek méltóságának tiszteletben tartását,

B.  mivel olyan helyzetek alakultak ki, amelyekben a jogi védelemmel kapcsolatos ügyek két vagy több tagállamot, illetve tagállamokat és nem uniós tagállamokat érintenek, különösen a hagyományos migrációs áramlások miatt (egykori gyarmatok, az Egyesült Államok és Kanada),

C. mivel problémák merültek fel az olyan tagállamok közötti, egyre fokozódó mozgás miatt, ahonnan a nyugdíjasok – többek között kiszolgáltatott felnőttek – kiáramolnak, valamint az olyan tagállamok között, ahová a nyugdíjasok beáramolnak,

D. mivel a kiszolgáltatott felnőttek jogi védelmének szükségességére, valamint az arra irányadó elvekre vonatkozóan valamennyi EU-tagállam megállapodott az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz címzett, a cselekvőképtelen felnőttek jogi védelméről szóló, 1999. február 23-án elfogadott R (99) 4. számú ajánlásában,

E.  mivel a személyek szabad mozgáshoz való jogának egyik pillérét a kiszolgáltatott felnőttek jogi védelmének kell alkotnia,

1.  üdvözli a francia elnökségnek a kiszolgáltatott felnőttek helyzetére és határokon átnyúló jogi védelmükre irányuló kötelezettségvállalását; gratulál azoknak a tagállamoknak, amelyek aláírták és ratifikálták a felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i Hágai Egyezményt, és arra ösztönzi azon tagállamokat, amelyek azt még nem írták alá vagy nem ratifikálták, hogy ezt tegyék meg;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy felügyelje a hágai egyezmény végrehajtását a tagállamokban, és nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a gyakorlati alkalmazás során tapasztalt problémákról és bevált gyakorlatokról;

3.   felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a Közösség csatlakozásának lehetőségét a hágai egyezményhez; megjegyzi, hogy ezen a területen megerősített együttműködést lehetne kialakítani a tagállamok között;

4.   felkéri azon tagállamokat, amelyek még nem írták alá vagy ratifikálták az egyezményt, hogy csatlakozzanak a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló, 2006-os ENSZ-egyezményhez, amely csak megerősítené a kiszolgáltatott felnőttek védelmét az EU-n belül;

5.   felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a tagállamok fogyatékkal élő személyekkel és a rájuk vonatkozó jogvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos olyan jogszabályainak kölcsönös elismeréséről, amelyek korlátozzák vagy másra ruházzák egy kiszolgáltatott felnőtt döntéshozatali hatáskörét, és támogatja egyértelmű joghatósági szabályok bevezetését annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan helyzetekből adódó összeférhetetlenségi vagy egyéb jogi kérdések, amikor egy kiszolgáltatott felnőtt több, különböző tagállamban élő családtag gyámsága alatt áll;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok kiszolgáltatott felnőttekre és azok védelmére vonatkozó jogszabályainak tanulmányozását annak megállapítására, hogy hol merülhetnek fel jogi kérdések, és milyen intézkedések szükségesek az EU vagy a tagállamok szintjén az ilyen természetű problémák megoldására; a tanulmánynak a szellemi fogyatékkal élő, intézményekben elhelyezett felnőttek kérdésével is foglalkoznia kell, gyámságuk, valamint törvényes jogaik gyakorlására irányuló lehetőségük tekintetében; felkéri a Bizottságot, hogy rendezzen konferenciasorozatot az ilyen ügyekben közvetlenül érintett jogi szakértők részére, valamint arra, hogy vegye figyelembe a tanulmány eredményeit és a szakértők véleményét a jövőbeli jogalkotás során;

7.   felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálják meg a nemzeti és határokon átnyúló jogi intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogképesség hiányának megállapítása, vagy a döntéshozatali jog gyámra való átruházása helyett lehetővé váljon a kiszolgáltatott felnőttek nagyobb mértékű „támogatott döntéshozatala”; kéri, hogy – ameddig csak lehet – a „támogatott döntéshozatalt” mint első és legfontosabb lehetőséget alkalmazzák;; kéri, hogy jobban összpontosítsanak az időskorúak és más kiszolgáltatott felnőttek helyzetének megerősítésére;

8.   felkéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a védintézkedések arányosak legyenek a kiszolgáltatott felnőttek állapotával annak érdekében, hogy az uniós polgárokat ne fosszák meg olyan jogtól, amelyet még képesek gyakorolni;

9.   felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a kiszolgáltatott felnőttek védelmének érdekében, hogy ne váljanak személyazonossággal való visszaélés vagy csalás, illetve telefonos vagy számítógépes bűnözés áldozataivá, beleértve olyan jogi intézkedéseket, amelyek a kiszolgáltatott felnőttek személyes adatainak fokozott védelmére és/vagy az azokhoz való hozzáférés korlátozására irányulnak;

10. támogatja a személyes adatok védelmére és a hozzáférés korlátozására irányuló szigorú szabályozás alá eső, biztonságos mechanizmusok létrehozását a jelenleg hatályos védintézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok és más információk tagállamok közötti megosztása érdekében, beleértve a kiszolgáltatott felnőttek védelmére vonatkozó információk megosztását a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei között;

11. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nem minden esetben az előrehaladott kor az oka a kiszolgáltatottságnak, és kéri, hogy tegyenek lépéseket nem csupán az időskorú, hanem a súlyos fizikai és/vagy szellemi fogyatékosságból adódóan kiszolgáltatott felnőttek jogvédelmének és jogainak megerősítése érdekében is, és vegyék figyelembe azok igényeit akkor is, amikor a jövőben szociális intézkedéseket hoznak e jogok biztosítására;

12. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot az összes időskorú uniós polgár szabad mozgásával kapcsolatos egyéb kérdések tisztázására, beleértve a nagykorú gyermekek által a pénzügyi nehézségekkel küzdő szülőknek biztosított „tartásdíjakra” vonatkozó nemzeti jogszabályokat, egy időskorú felnőttről annak nyugdíjazása miatt nagykorú gyermekére átruházott vagyonhoz való hozzáféréssel és a vagyon felhasználásával kapcsolatos kérdéseket, valamint egyéb olyan problémákat, amelyek csökkenthetik egy időskorú felnőtt képességét, hogy megvédje saját alapvető jogait a nagykorú gyermekének vagy más rokonának szándékával szemben.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Elfogadás dátuma

4.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

12

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mihael Brejc, Maddalena Calia, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Urszula Gacek, Inger Segelström, Csaba Sógor, Vladimir Urutchev, Manfred Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Adamos Adamou, Luca Romagnoli


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Neena Gill, Othmar Karas, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jean-Paul Gauzès, József Szájer, Jacques Toubon, Ieke van den Burg

Utolsó frissítés: 2008. december 3.Jogi nyilatkozat