Eljárás : 2008/2210(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0478/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0478/2008

Viták :

PV 02/02/2009 - 18

Szavazatok :

PV 03/02/2009 - 6.3
CRE 03/02/2009 - 6.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0034

JELENTÉS     
PDF 170kDOC 90k
2008. december 5.
PE 414.259v02-00 A6-0478/2008

Európa érintetlen természeti területeiről

(2008/2210(INI))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Gyula Hegyi

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Európa érintetlen természeti területeiről

(2008/2210(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvre (madárvédelmi irányelv)(1),

–   tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (élőhely-irányelv)(2),

–   tekintettel az Európai Unió különleges természetmegőrzési területeinek „Natura 2000” elnevezésű, egységes ökológiai hálózatára, amelyet a két fenti irányelv hozott létre,

–   tekintettel a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes felei konferenciája kilencedik rendes ülésének (COP 9) eredményeire,

–   tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 3/2008 számú, „Európai erdők – az ökoszisztéma állapota és fenntartható használata” című jelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0478/2008),

A. mivel Európa utolsó érintetlen természeti területeinek hatékony védelme és – szükség esetén – helyreállítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy 2010-re megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenését,

B.  mivel a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-re történő megállítására irányuló célkitűzés nem valósul meg, és a biológiai sokféleség csökkenésének és a romló ökoszisztéma-szolgáltatások társadalmi és gazdasági hatásai már érezhetőek;

C. mivel az Európai Uniónak a jelenlegi eredményekre, például a Natura 2000-re kellene alapoznia, és jelentősen megerősített és nagyraívelő új politikai kereteket kellene kidolgoznia a 2010 utáni biológiai sokféleségre vonatkozóan,

D. mivel a madárvédelmi és az élőhely-irányelv határozott és működőképes kereteket biztosít a természet káros hatásoktól való védelme számára, ideértve az érintetlen természeti területekét is,

E.  mivel az Európai Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikájának, valamint a madárvédelmi és az élőhely-irányelv célkitűzései távolról sincsenek megfelelően beágyazva az ágazati politikákba, így például a mezőgazdasági, a regionális fejlesztési, az energia- vagy a közlekedéspolitikába,

F.  mivel számos érintetlen természeti terület jelentős széntartalékot biztosít, amelynek védelme mind a biológiai sokféleség, mind az éghajlat védelme szempontjából fontos,

G. mivel az invazív idegen fajok biológiai sokféleségre gyakorolt hatásai különösen nagy veszélyt jelentenek az érintetlen természeti területekre, amelyekben az invazív fajok korai észlelése nem mindig lehetséges, és amelyekben az intézkedések meghozataláig jelentős környezeti és anyagi kár keletkezhet,

Meghatározás és feltérképezés

1.  felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az „érintetlen természeti terület” fogalmát; a fogalommeghatározásnak olyan szempontokkal kell foglalkoznia, mint az ökoszisztéma-szolgáltatások, a természetvédelmi érték, az éghajlatváltozás és a fenntartható használat;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget és más illetékes európai testületeket Európa utolsó érintetlen természeti területeinek feltérképezésével annak érdekében, hogy felbecsülje a még érintetlen területek, valamint az emberi tevékenység által minimális mértékben érintett területek jelenlegi eloszlását, biodiverzitási szintjét és kiterjedését (az alábbi élőhelyfajtákra lebontva: érintetlen erdei, édesvízi és tengeri területek);

3.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az érintetlen természeti területek védelmének értékéről és előnyeiről; a tanulmánynak különösen az ökoszisztéma-szolgáltatások kérdésével és az érintetlen természeti területek biológiai sokféleségének szintjével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a fenntartható természetjárással kell foglalkoznia;

Az érintetlen természeti területek fejlesztése

4.  felhívja a Bizottságot, hogy egy, az ökoszisztémákon alapuló megközelítés alapján, a madárvédelmi és az élőhely-irányelvvel összhangban dolgozza ki az EU érintetlen természeti területekre vonatkozó stratégiáját, azonosítva a veszélyeztetett fajokat és biotópokat, valamint célkitűzéseket megállapítva;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék az érintetlen természeti területeket; hangsúlyozza, hogy részesítsék különleges finanszírozásban a visszavadítási területek széttöredezettségének csökkentését és gondos kezelését, a kompenzációs mechanizmusok és programok fejlesztését, a tudatosság növelését, a megértés előmozdítását, valamint az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos koncepciók így a szabad természetes folyamatok szerepének és az e folyamatokból eredő strukturális elemek beépítését a kedvező védettségi állapot nyomon követésébe és mérésébe; úgy véli, hogy e feladatot a helyi lakossággal és az egyéb érintettekkel együttműködve kell elvégezni;

Támogatás

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a helyi nem kormányzati szervezetekkel, az érintettekkel és a helyi lakossággal együttműködve segítsék elő, hogy az érintetlen természeti terület érték legyen;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy indítsanak és támogassanak olyan tájékoztatási kampányokat, amelyek növelik a nyilvánosság tudatosságát az érintetlen természeti területekkel és azok jelentőségével kapcsolatban, továbbá hogy képviseljék azt a felfogást, hogy a biológiai sokféleség védelme összeegyeztethető lehet a gazdasági növekedéssel és a munkahelyekkel;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat érintő tapasztalataikat azáltal, hogy összehozzák a vezető európai szakértőket az Európai Unió érintetlen természeti területeivel kapcsolatos koncepció megvizsgálása és az érintetlen természeti területek uniós napirendre tűzése céljából;

9.  a turizmus által Európa legértékesebb természeti örökségének jelentős részében a múltban és jelenleg is okozott, megfelelően dokumentált károkra való tekintettel felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a turizmust – még ha az a látogatók valamely érintetlen természeti terület élőhelyeivel és vadvilágával való megismertetésére irányul is – különös elővigyázatossággal kezeljék, az Európában és Európán kívül a turizmus hatásainak minimalizálásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok teljes körű felhasználásával, és megfelelő esetben az élőhely-irányelv 6. cikkére való hivatkozással. Megfontolás tárgyává kellene tenni azokat a modelleket, amelyekben az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzárják a látogatók elől (az engedélyezett tudományos kutatások kivételével), korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, a vadonélményen alapuló minőségi turizmus számára, és amelyek gazdasági előnyeit a helyi közösségek élvezik;

Megfelelőbb védelem

10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szenteljenek különös figyelmet az érintetlen természeti területek hatékony védelmének;

11. felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa az érintetlen természeti területeket érintő közvetlen veszélyeket;

12. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő ajánlásokat, amelyek a tagállamok számára iránymutatásokkal szolgálnak a természetes élőhelyek védelmét biztosító legjobb megközelítésekre vonatkozóan;

13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a madárvédelmi, az élőhely-irányelv, a vízügyi keretirányelv(3), illetve a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv(4) hatékonyabb és egységesebb végrehajtása révén, megfelelőbb finanszírozással védjék az érintetlen természeti területeiket, hogy elkerüljék ezen területek káros, nem fenntartható hatások miatti sérülését;

14. örömmel fogadja a madárvédelmi és az élőhely-irányelv felülvizsgálatát, amelynek célja, hogy megfelelő esetben a veszélyeztetett fajok és biotópok számára megfelelőbb védelmet biztosító módosításokra kerüljön sor;

15. felhívja a Bizottságot, hogy karolja fel a Wild Europe kezdeményezést, amely több természetvédelmi szervezet – köztük az IUCN, az IUCN-WCPA, a WWF, a Birdlife International és a PAN-Parkok – partnerségén alapul, és amely nagymértékben érdekelt az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megőrzésében;

Az érintetlen természeti területek és a Natura 2000

16. felhívja a Bizottságot, hogy az érintettekkel együttműködésben dolgozzon ki iránymutatásokat az érintetlen természeti területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, irányítására, fenntartható használatára, felügyeletére és finanszírozására vonatkozóan, különösen az előttünk álló kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, az illegális fakitermelésre és az áruk iránti fokozódó igényre való tekintettel;

17. mélységes aggodalmának ad hangot a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai politika miatt, mivel a Natura 2000 hálózat irányítására nem áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy az élőhely-irányelvben foglaltak értelmében nyújtson közösségi társfinanszírozást a tagállami helyszínek irányítása számára;

18. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson különleges státuszt és szigorúbb védelmet a Natura 2000 hálózat részét képező érintetlen természeti területek számára;

19. úgy véli, hogy a vidékfejlesztési politikát és a környezetvédelemnek az EU mezőgazdasági ágazatba való beépítését meg kell erősíteni; úgy ítéli meg azonban, hogy a Vidékfejlesztési Alap az erőforrásokat, a programozást és a szakértelmet tekintve nem elégséges a biológiai sokféleség és az érintetlen természeti területek megőrzésének finanszírozásához;

20. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Natura 2000 hálózat tovább erősödjék, és olyan átfogó és jól működő ökológiai hálózattá váljék, amelyben az érintetlen természeti területek központi szerepet játszanak; hangsúlyozza, hogy a Natura 2000 megőrzéssel kapcsolatos céljainak eléréséhez összehangolt politikára van szükség elsősorban a közös agrárpolitika, a közlekedés, az energiaágazat és a költségvetés területén;

Invazív idegen fajok

21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az invazív idegen fajokra vonatkozó szilárd jogi keret kidolgozásában, amely az e fajokból eredő ökológiai és gazdasági hatásokkal, valamint az érintetlen természeti területek e veszéllyel szembeni rendkívüli sérülékenységével is foglalkozik;

Az érintetlen természeti területek és az éghajlatváltozás

22. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és értékelje az éghajlatváltozás érintetlen természeti területekre gyakorolt hatásait;

23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érintetlen természeti területek megőrzését tegyék az éghajlatváltozás kezelésére irányuló stratégiájuk egyik fő céljává;

24. felhívja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben folytasson kutatást és nyújtson iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a megőrzés érdekében emberi beavatkozással milyen esetben és hogyan kezelhetők az érintetlen természeti területek;

0

0 0

25. határozott támogatásáról biztosítja az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos politikák és intézkedések megerősítését;

26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 103., 1979.4.25., 1. o.

(2)

HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL 327., 2000.12.22., 1. o.)

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL 164., 2008.6.25., 19. o.)


INDOKOLÁS

Az érintetlen természeti terület a „szűzi” területeket jelenti, azokat a természetes környezeteket, amelyeket az emberi tevékenység nem változtatott meg jelentős mértékben. E területek a természet számára kulcsfontosságú területek. Az érintetlen természeti területek azok a helyek, ahol a természet fejlődik, és ahol az állat- és növényvilág gyarapszik. E területek hatalmas szárazföldi vagy tengeri területek, amelyek – őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt – természetes állapotban vannak, és ahol a nagyobb emberi beavatkozást kerülni kell. A világ földterületének mintegy 46%-a tekinthető érintetlen természeti területnek.

Az érintetlen természeti terület kétféle módon fogható fel. Egyfelől rémisztő és kerülendő helynek tekintik, ahol szörnyek és ismeretlen veszélyek leselkednek ránk. Másfelől olyan helynek is tűnik, amiben kedvünket lelhetjük, és ahol szemlélődhetünk, amely pillanatnyi menedéket nyújt számunkra a városias-iparosodott civilizáció jelentette stresszel szemben. Komoly vita folyik arról, hogy melyek a „vadonkultusz” előnyei és hátrányai; egyesek szerint például felmentést ad az azon helyekre vonatkozó felelősségünk alól, ahol ténylegesen élünk. Különbséget kell tenni továbbá a megőrzés (a természet megfelelő használata) és a megóvás (a természet használattól való védelme) között is. E filozofikus viták meghaladják egy efféle jelentés kereteit. Az előadó azonban a párbeszédet szorgalmazza, legalábbis itt, Európában.

Meg kell védenünk a természetet, de emberi használat által. Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában. Jelenleg az EGT-tagállamok 185 millió hektáros (ha) földterületének 33%-át borítják erdők. Az erdőknek csupán 9 millió hektáros területét (a teljes erdőterület 5%-át) tekinthetjük „vadnak”. E területek őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt tulajdonképpen természetes állapotban vannak. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy ezen érintetlen természeti területeknek hatékony és különleges védelmi státuszt biztosítsunk. Európának számtalan ok miatt kellene jobban ügyelnie érintetlen természeti területeire. Először is, számtalan olyan faj és genetikai tartalék menedékhelyeként szolgálnak, amelyek még a csekély mértékben megváltozott feltételek között sem képesek fennmaradni, különösen a nagyemlősök, mint a barna medve, a farkas és a hiúz. Létezik még számos, felfedezésre és leírásra váró faj is. Ezek többsége a talajban vagy a korhadó fákban él, és a változásokra rendkívül érzékeny. E háborítatlan területek tökéletesen alkalmasak arra, hogy a természetben végbemenő természetes változásokat, az evolúciót tanulmányozzuk. Az az ismeret, hogy e területeken a természet uralkodik, különleges és egyedülálló izgalmat kelt, amit gazdaságilag új turisztikai termékek kifejlesztésében lehet hasznosítani. Ugyanakkor e területek rendkívül sérülékenyek az ember által okozott, a területükön kívül bekövetkező környezeti változásokkal, például az éghajlatváltozással, az invazív idegen fajok megjelenésével és az e területek vízrendszereinek felső szakaszán történő változásaival szemben. Végül számos pusztán erkölcsi indoka is van annak, hogy megőrizzük Európa érintetlen természeti területeit. Erkölcsi kötelességünk annak biztosítása, hogy a jövő generációi is élvezhessék és hasznukra fordíthassák Európa valóban vad területeit. A fenntartható turizmusfejlesztést az érintetlen területek gazdasági értékkel való felruházására és a megőrzés támogatásának biztosítására szolgáló eszközként használják.

A fenntartható turizmus lényeges eleme Európa érintetlen területei használatának. A fenntartható turizmus arra ösztönzi az átlagembereket, hogy felfedezzék a természet rejtett értékeit anélkül, hogy kárt okoznának benne. A fenntartható turizmus segíti a megőrzésre irányuló politika elfogadását, mivel a polgárok a megőrzés szükségességét személyes tapasztalataik révén ismerik fel. A fenntartható turizmus hozzájárul az érintetlen természeti területek gazdasági fenntartásához, és munkalehetőségeket teremt a megőrzési szakemberek számára.

Az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos programok és a fenntartható európai turizmus összekapcsolására érdekes kezdeményezés a PAN (Védett Területek Hálózata) Parkok Alapítvány (PPF). A PPF azon védett területek hálózatát irányítja, amelyek Európa utolsó érintetlen földterületei. Az immár 10 éves PPF célja a fenntartható turizmus megőrzése e területeken. Európa-szerte már 10 PAN-park létezik, az északi sarkkörtől a Földközi-tengerig. A PPF serkenti az idegenforgalmat, hogy a megőrzés számára új támogatókat szerezzen. Az érintetlen területre vonatkozóan igen szigorú küszöbértéket alkalmaznak. A területből legalább 10.000 ha-nak még természetes állapotban kell lennie, ami kizárja az emberi kitermelő tevékenységeket. A PAN-parkok érintetlen területekre vonatkozó meghatározása:

Ökológiai szempontból nem töredezett, legalább 10.000 ha méretű magterület/érintetlen övezet, ahol a kitermelés tilos, és ahol a megengedett gazdálkodási beavatkozások kizárólag a természetes ökológiai folyamatok fenntartására vagy helyreállítására irányulhatnak. A magterület/érintetlen terület mérete a múltban nem csökkenhetett.

A PAN-parkokhoz tartozó érintetlen övezetek:

Az érintetlen természeti területek megőrzése a PAN-parkok rendszerének legfontosabb eredménye és a PAN-parkok legfőbb céljának eleme. Ezen eredmények rövid összefoglalása:

· Saaristomeri Nemzeti Park (Finnország):                           10.600 ha

· Beszkádok Nemzeti Park (Lengyelország):                         18.425 ha

· Borjomi-Kharagauli Nemzeti Park (Grúzia):                       50.325 ha (nem EU)

· Fulufjället Nemzeti Park (Svédország):                              22.140 ha

· Oulanka Nemzeti Park (Finnország):                                  12.924 ha

· Közép-Balkán Nemzeti Park (Bulgária):                             21.019 ha

· Majella Nemzeti Park (Olaszország):                                     25.500 ha

· Paanajärvi Nemzeti Park (Oroszország):                                30.000 ha (nem EU)

· Retyezát Nemzeti Park (Románia):                                     14.215 ha

· Rila Nemzeti Park (Bulgária):                                    16.350 ha

· Tanúsított érintetlen természeti terület összesen:             226.498 ha

· Az Európai Unió tagállamainak területén:                        146.173ha

E megközelítés egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy legalábbis részben megoldjuk a sűrűn lakott területek növekedésének Európa-szerte fennálló problémáját, és létrehozzuk az érintetlen védett természeti területek kis terjedelmű, de alapvetően fontos hálózatát.

Európai nem kormányzati szervezetek, így a PAN-Parkok Alapítvány, az Europarc Szövetség, az Eurosite, a Wild Europe, a Birdlife International és a WWF arra szövetkeztek, hogy támogassák Európa érintetlen természeti területeinek mint örökségnek a fokozottabb védelmét.

A Natura 2000 európai hálózat már magában foglalja az Európai Unió legértékesebb és biológiailag legsokszínűbb területeit. Ennek értelmében Európa érintetlen természeti területeinek legalábbis nagy részére kiterjed a Natura 2000 szerinti védelem. E kihívásnak kell tehát megfelelnünk. Az EU madárvédelmi és élőhely-irányelv értelmében a 27 EU-tagállam erdőterületének 13%-át jelölték ki a Natura 2000-hez tartozó területként. A Natura 2000 rugalmas keretet biztosít, és felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg a megőrzéssel kapcsolatos célokat, valamint a területeket olyan módon védjék és irányítsák/kezeljék, amely helyreállítja vagy fenntartja azon fajok és élőhelyek kedvező védettségi állapotát, amelyek számára a területet kijelölték.

Az érintetlen természeti területekre vonatkozóan nincs szükség új jogszabályra, de a Natura 2000 keretén belüli érintetlen természeti övezetek számára erősen indokolt különleges státuszt és rendkívüli védelmet biztosítani. Az Európai Bizottságnak ezért megfelelő ajánlásokat kellene kidolgoznia, amelyek a tagállamok számára iránymutatással szolgálnak arra nézve, hogy miként biztosítsák a jelenlegi és a Natura 2000-be potenciálisan felveendő érintetlen természeti területek védelmét és az ott folyó természetes folyamatokat. Ennek ki kell terjednie az alábbiakra: az érintetlen természeti területek meghatározása az Európai Parlament által és Európa utolsó érintetlen természeti területeinek feltérképezése, mivel ismernünk kell a még érintetlen területek eloszlását és jelenlegi kiterjedését (az alábbi élőhelyfajtákra lebontva: érintetlen erdei, édesvízi és tengeri területek), tanulmány készítése az érintetlen természeti területek védelmének értékeiről/előnyeiről, az érintetlen természeti területekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása a Natura 2000 hálózat számára, beleértve az EU érintetlen természeti területekre vonatkozó stratégiáját is. Finanszírozást kell biztosítani a visszavadítási területek széttöredezettségének csökkentésére és gondos kezelésére, a kompenzációs mechanizmusok és programok fejlesztésére, a tudatosság növelésére, a megértés előmozdítására, a turisztikai csomagokra, valamint a gazdálkodás hatékonyságának mérésére és fokozására.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Martin Callanan, Dorette Corbey, Magor Imre Csibi, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Holger Krahmer, Linda McAvan, Riitta Myller, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Iles Braghetto, Christofer Fjellner, Johannes Lebech

Utolsó frissítés: 2008. december 23.Jogi nyilatkozat