Eljárás : 2008/2179(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0010/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0010/2009

Viták :

Szavazatok :

PV 19/02/2009 - 7.2

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0068

JELENTÉS     
PDF 167kDOC 85k
2009. január 23.
PE 414.345v02-00 A6-0010/2009

a Közösség részvételéről az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában

(2008/2179(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Ivo Belet

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Közösség részvételéről az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában

(2008/2179(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet felállításáról szóló, 1992. december 15-i (92) 70. sz. állásfoglalására és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet folytatását megerősítő, 1997. március 20-i (97) 4. sz. állásfoglalására, valamint a Megfigyelő Intézet annak csatolt mellékletét képező alapokmányára,

–   tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet alapokmányának módosításaira vonatkozó 2000. szeptember 21-i, Res (2000) 7. sz. állásfoglalására,

–   tekintettel a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételéről szóló, 1992. november 22-i 1999/784/EK tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel a 2239/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal módosított, a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételéről szóló, 1999. november 22-i 1999/784/EK tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó bizottsági jelentésre (COM(2006)0835),

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)(3),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0010/2009),

A. mivel az audiovizuális szektor jelentős hozzájárulást nyújt Európa kreatív és tudásalapú gazdaságához és központi szerepet játszik a kulturális sokszínűség és pluralizmus előmozdításában az EU-ban,

B.  mivel az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és a médiaszolgáltatások, hálózatok és készülékek egymáshoz közelítése sok területen új kihívásokat jelent a jogokat és kötelezettségeket tartalmazó jelenlegi jogi keret kiigazítása tekintetében, és számos új lehetőséget kínál,

C. mivel az európai audiovizuális piacra vonatkozó megbízható és összehasonlítható információk átláthatósága és hozzáférhetősége növelheti a szektorban működő piaci szereplők, és különösen a KKV-k versenyképességét az ágazatban rejlő lehetőségek jobb megismerése révén, és a felhasználók javára válhat,

D. mivel az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet (a Megfigyelő Intézet) ennélfogva hozzájárul az európai audiovizuális ágazat versenyképességéhez az ágazatra vonatkozó részletes információk gyűjtése és terjesztése révén,

E.  mivel a Megfigyelő Intézet a termékek széles skáláját nyújtja, beleértve az online szolgáltatásokat, kiadványokat és adatbázisokat, amelyek az ágazat, valamint a nemzeti és közösségi szintű döntéshozók számára egyaránt igen értékesnek bizonyultak,

F.  mivel az audiovizuális ágazat versenyképességét támogató közösségi fellépés hozzá fog járulni a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez,

1.  elismeri, hogy a Megfigyelő Intézet az egyetlen páneurópai közintézmény, amely az európai audiovizuális ágazatot érintő információk gyűjtésével és terjesztésével foglalkozik, és alapvető szerepet játszik azáltal, hogy részletes információkat nyújt az ágazatra vonatkozóan az e területen működő közintézményeknek és magánszervezeteknek;

2.  hangsúlyozza, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és a médiaszolgáltatások, hálózatok és készülékek egymáshoz közelítése az audiovizuális ágazatban folyó kutatások számára új kihívásokat teremt, aminek a Megfigyelő Intézet tevékenyégében is tükröződnie kell;

3.  ismételten leszögezi, hogy a multimédia és az új technológiák meg nagyobb szerepet fognak játszani az audiovizuális ágazatban, és a Megfigyelő Intézetnek az ágazatban betöltött fontos szerepének fenntartása érdekében idővel meg kell erősítenie az újdonságok nyomon követésének képességét;

4.  hangsúlyozza, hogy a Megfigyelő Intézetet el kell látni a célkitűzései megvalósításához szükséges forrásokkal, amelyek révén hatékonyan lépést tud tartani a multimédia és az új technológiák világában keletkező új fejleményekkel;

5.  e tekintetben felhívja a Megfigyelő Intézetet, hogy konkrétabban a médiakonvergenciából és az új fejleményekből fakadó legújabb kihívásokkal foglalkozzon, különös figyelmet szentelve az arra irányuló elemzésnek, hogy a digitalizáció általában milyen hatással van a film- és audiovizuális iparra, valamint az online audiovizuális szolgáltatások, a mobiltelevízió és a videojátékok elemzésének;

6.  hangsúlyozza a kapcsolattartás és a koordináció megerősítésének fontosságát a nemzeti szabályozók valamint az audiovizuális média ágazatában érdekelt felek között a hozzáadott érték biztosítása érdekében;

7.  üdvözli a Megfigyelő Intézet szerzői jogokkal és szomszédos jogokkal foglalkozó kiadványát, és javasolja, hogy a Megfigyelő Intézet rendszeresen taglalja e témákat, és – amennyiben lehetséges – a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény(4) fényében terjessze ki azok körét az európai audiovizuális ágazat adójogi és munkajogi kérdéseire is;

8.  felhívja a Megfigyelő Intézetet mint szakértő testületet, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat és politikai alternatívákat, amelyek megteremthetik egy európai politika alapját, figyelembe véve a világ más részein (például Ázsiában vagy Észak-Amerikában) használatban lévő bevált gyakorlatokat és a megfelelő fejlesztéseket az audiovizuális média területén;

9.  üdvözli a Megfigyelő Intézet vizsgálatát a harmadik országokból származó audiovizuális alkotások fontosságáról az európai piacon, és elemzést javasol a harmadik országokból származó felekkel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv(5) végrehajtására irányuló együttműködési minták kidolgozására, tekintettel az 1. cikk szerinti „európai alkotásokra” és magában foglalva a Media International kísérleti projektet,

10. elismeri a tagállamok közötti kulturális különbségeket, amelyek eltérő módszereket eredményezhet a káros vagy sértő audiovizuális anyagok elleni fellépés kezelésében, különösen kiskorúakkal szemben, figyelembe véve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben a kiskorúak védelme területén meghatározott minimális harmonizációt és – az internetnek és az új online technológiáknak különösen a gyermekek számára biztonságosabb használatát, valamint a jogellenes és a végfelhasználó által nem kívánt tartalom elleni küzdelmet támogató – „biztonságosabb Internet plusz” program keretében tett intézkedéseket;

11. erre vonatkozóan felhívja a Megfigyelő Intézetet, hogy kövesse nyomon a különböző (jogi) eszközöket és dolgozzon ki politikai alternatívákat;

12. támogatja a Megfigyelő Intézet kiadványainak szélesebb körű terjesztését egy intenzívebb kommunikációs politika során a tevékenységével kapcsolatos tájékozottság előmozdítása érdekében;

13. üdvözli a Megfigyelő Intézet honlapjának tervezett felülvizsgálatát, amelynek tükröznie kellene a multimédiás és technológiai fejleményeket, és támogatja annak megjelenése és interaktivitása fejlesztésére irányuló tervezett erőfeszítéseket, amelyek révén a honlap informatívabb és felhasználóbarátabb lesz;

14. elismeri, hogy ugyan bizonyos speciális területek, mint például a médiaműveltség, jelenleg nem képezik a Megfigyelő Intézet tevékenységi körének részét, de tervbe kellene venni az ilyen jellegű kérdések vizsgálatát is;

15. támogatja a Megfigyelő Intézetet, hogy tagjaival együttműködve több adatot szolgáltasson bizonyos audiovizuális szolgáltatások elérhetőségéről, ilyen például a fogyatékkal élő személyeket segítő feliratozás, hangalámondás és jeltolmácsolás;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetnek.

(1)

HL L 307., 1999.12.2., 61. o.

(2)

HL L 327., 2006.11.24., 12. o.

(3)

HL L 332., 2007.12.18., 27. o.

(4)

Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös egyezménye.

(5)

A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.).


INDOKOLÁS

A Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvétele

Mi az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet?

Az európai audiovizuális ágazat megfigyelőközpontját, az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetet (a továbbiakban: Megfigyelő Intézet) 1992-ben hozták létre, a Megfigyelő Intézetet az Európa Tanács keretében egy úgynevezett „részleges és kibővített megállapodás” alapján. Ez az egyetlen központ, amelynek célja az audiovizuális iparról szóló információk gyűjtése és terjesztése. 1997-ben a Tanács úgy határozott, hogy határozatlan időre meghosszabbítja a Megfigyelő Intézet működését. A Megfigyelő Intézet 37 tagból áll (36 ország + Európai Közösség). Az EK-t az Európai Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben (Információtársadalmi és Média Főigazgatóság). Mind a 27 uniós tagállam mellett Albánia, Liechtenstein, Oroszország, Svájc, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Horvátország, Törökország, Izland és Norvégia is tag. Végül három megfigyelő is van: a francia Ministère de la Culture et de la Communication (CNC), a francia Direction du développement des médias (DDM) és az Európa Tanács (Média Osztály).

A Megfigyelő Intézet célkitűzései

A Megfigyelő Intézet célja kettős. Először is a Megfigyelő Intézet az európai audiovizuális iparról lényeges információkat gyűjt össze és terjeszt. Ezeket az információkat az ágazat minden fontos piaci szereplőjének rendelkezésére bocsátja (ismeretterjesztés). Másodszor a Megfigyelő Intézet ezzel az audiovizuális piacok jobb megértéséhez (a piaci átláthatóság megteremtése) is hozzájárul.

A Megfigyelő Intézet ehhez különféle szolgáltatásokat nyújt. Jelentéseket és online kiadványokat jelentet meg, online szolgáltatásokat nyújt, különféle adatbázisokat fejleszt és kezel, valamint konferenciákat és munkaértekezleteket rendez. Alapjában véve a szolgáltatásokat fizetés ellenében nyújtja.

A Megfigyelő Intézet által rendelkezésre bocsátott információk sokfélék. Egyebek között bírósági ítéletekre és a joggyakorlatra, pénzügyi adatokra, piaci jellemzőkről szóló kvalitatív és statisztikai adatokra vonatkozó információkat terjeszt, valamint „az információk feltérképezésével” (ki tájékoztat miről és kit?) foglalkozik. Tehát, elsősorban egyrészt piaci és pénzügyi kérdésekről van szó, és másrészt jogi kérdésekről.

A Megfigyelő Intézet audiovizuális szakértőkre, döntéshozókra, újságírókra, tudósokra és kutatókra, jogászokra és tanácsadókra összpontosít. Alapjában véve ezeket három kategóriába lehet besorolni: az audiovizuális ágazat, az audiovizuális ágazat szolgáltatási ágazata (támogatás), valamint a különböző szintű döntéshozók.

A Megfigyelő Intézet finanszírozása

A Megfigyelő Intézet pénzügyi eszközeit különböző forrásokból szerzi meg. Ezeket a Megfigyelő Intézet alapokmányában rögzítették.

A tagok kötelező és önkéntes hozzájárulásain kívül a Megfigyelő Intézet bevételekre is szert tesz termékei és szolgáltatásai értékesítéséből. Ezek átlagban valamennyivel az egész költségvetésének 10%-a alatt vannak. A tagok hozzájárulásai évente 80% és 90% közötti arányt képviselnek. A költségvetés maradéka adományokból és támogatásokból, valamint a hitelmérlegből származó bevételekből áll.

Az Európai Közösségnek a Megfigyelő Intézetben való részvétele

2000 óta az Európai Közösség a Megfigyelő Intézet tagja, de már fontos szerepe volt a Megfigyelő Intézet létrehozásában. Az EK részvételét a Szerződés 157. cikke (3) bekezdése alapján az 1999/784/EK tanácsi határozattal formalizálták. Ez a cikk utal a közösségi tevékenységekre az ipari ágazaton belül. Az EK belépése előtt átalakították a Megfigyelő Intézet alapokmányát.

A Közösség 1999-ben úgy határozott, hogy ötéves időszakra részt vesz a Megfigyelő Intézetben. 2004-ben ennek a határidőnek két évvel történő meghosszabbítása mellett döntöttek (az Európai Parlament és a Tanács 2239/2004/EK határozata). 2006-ban újból meghosszabbították a részvételt: ez immár az európai audiovizuális ágazat támogatására létrejött program (MEDIA 2007) lejártáig tart (2013. december 31-ig). Ez a határozat (az Európai Parlament és a Tanács 1718/2006/EK határozata) a Megfigyelő Intézetben való részvételt integrálja az európai audiovizuális ágazat támogatására létrejött átfogóbb programba.

A 2004. évi (a Közösség részvételének hosszabbításáról szóló) határozatban felkérték a Bizottságot, hogy növelje a Megfigyelő Intézet kapacitását arra, hogy nyomon kövesse a multimédia és új technológiák új fejlesztéseit. Arra is felkérték, hogy gyűjtsenek és terjesszenek egyedi és rendszeres információkat és szakértelmet az audiovizuális áruk és szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatos korlátozó akadályokról. Végül kérték, hogy gyűjtsenek adatokat a fogyatékkal élő személyeket segítő szolgáltatásokról (például a feliratozás stb.).

Az elmúlt években az EK-hozzájárulás az 1999. évi majdnem 200 000 euróról 2006-ban 235 000 euróra nőtt.

A MEDIA 2007 a 2007–2013. közötti időszakra 755 millió euró összegű összköltségvetést ír elő. Évente 5%-ot tartalékolnak horizontális tevékenységekre, közöttük a Megfigyelő Intézetben való részvételre. Eredeti javaslatában az Európai Bizottság évi 350 000 euró hozzájárulásból indult ki. A Média Bizottság (11. cikk) határozza meg a pénzügyi keretösszeg pontos lebontását.

Az EK részvételének célkitűzései

Az EK Megfigyelő Intézetben való részvételének egyik fő oka az a megfontolás, hogy a Megfigyelő Intézet munkája hozzájárul a közösségi audiovizuális ipar versenyképességének erősítéséhez. Az audiovizuális áruk terjesztését például túl gyakran akadályozza a nemzeti jogszabályok közötti különbségek ismeretének a hiánya. A Megfigyelő Intézet segít áthidalni ezeket az akadályokat azzal, hogy szakértelmet és rendszeres tájékoztatást nyújt minden fontos piaci szereplőnek.

A Bizottság ezenkívül hangsúlyozza, hogy az ismeretek terjesztése és a piaci átláthatóság segíti az ágazat szereplőit a beruházási döntésekben, és ezek új nézőpontokat adnak a szabályozó hatóságoknak.

Végül a Megfigyelő Intézet számos olyan európai országot is felölel, amelyek nem tagjai az EU-nak. A Megfigyelő Intézet értékes információval szolgál ezekről a piacokról az európai iparágnak.

Zárójelentés

A Közösségnek a Megfigyelő Intézetben való részvételéről szóló határozat 4. cikke szerint a Bizottságnak az EK Megfigyelő Intézetben való részvételéről jelentést kell készítenie. Az EK részvételének meghosszabbítása miatt a zárójelentés 2007 elején jelent meg.

A 2007-es jelentésben a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a Közösség részvételét pozitívan kell értékelni. Sajátos ismeretszerzése és kiadványai által a Megfigyelő Intézet „az audiovizuális ipar különböző szegmenseiben [...] a gazdasági és jogi információk kulcsfontosságú forrásává [...]” vált mind a piac magánszereplői, mind a közszereplői számára. A Bizottság továbbá hangsúlyozza, hogy a Megfigyelő Intézet egyik legértékesebb jellemzője a tudományos partnerek hatékony hálózatainak létrehozására és fenntartására irányuló képesség. Ezek a hálózatok hozzájárulnak a Megfigyelő Intézet gazdasági és jogi elemzéseinek minőségéhez.

Megjegyzések

– Kulcsfontosságú információforrás

Fontos hangsúlyozni, hogy a Megfigyelő Intézet az egyetlen páneurópai nem kormányzati szervezet az Európai Unióban, amely függetlenül gyűjti és terjeszti az audiovizuális ágazatra vonatkozó információkat.

A piacelemzések és a piaci fejleményekkel kapcsolatos információk a döntéshozók és az audiovizuális ágazat számára egyedülálló információforrást jelentenek. A tagállamoknak egyebek között lehetővé teszi, hogy a saját helyzetüket európai kontextusban értékeljék.

– A Parlament 2004-es aggodalmai továbbra is jogosak

Az EK részvételének hosszabbításakor a Parlament néhány megjegyzést fűzött a határozat megfontolásaihoz.

Így rámutattak arra, hogy a Megfigyelő Intézet kapacitását az új fejlesztések nyomon követése érdekében meg kell növelni.

Ugyan a Megfigyelő Intézet tevékenységi köreinek kiterjesztésére vonatkozó határozatot a Megfigyelő Intézet végrehajtó tanácsa még 2003 júniusában a poorvo-i (Finnország) ülésén hozta, a tagok közötti pénzügyi megállapodásra várva e határozatot még mindig nem hajtották végre. Az új fejlemények (például az új audiovizuális fogyasztási szokások) Megfigyelő Intézet általi nyomon követésére nagyobb szükség van, mint valaha.

Az online szektor jelenségei közül az alábbiakra kell nagyobb figyelmet szentelni például:

– médiakonvergencia,

– videojátékok,

– közszolgálati műsorszolgáltatás (és annak tevékenységei az online világban),

– audiovizuális alkotások értékesítése az Interneten,

– médiaműveltség.

A Parlament 2004-ben hangsúlyozta azt is, hogy a Megfigyelő Intézet az adó- és munkajog, a szerzői jog és a fogyasztóvédelmi jog területére irányadó nemzeti szabályozások közötti számos eltérésre vonatkozó információival pozitívan működhetne közre.

A közelmúltban kísérleti projekt indult az adóügy területén. A Megfigyelő Intézet újabban egyes szerzői jogot érintő kérdésekkel is foglalkozott, mint például az igény szerinti video (Video on demand), felhasználó által létrehozott tartalommal kapcsolatos szolgáltatások, stb. Ezek jelentik az audiovizuális online ágazatot érintő legfőbb kihívásokat.

A Parlament 2004-ben felkérte a Megfigyelő Intézetet arra is, hogy a fogyatékkal élő személyeket segítő televíziós szolgáltatások színvonaláról (mint például a feliratozás, a hangalámondás és jeltolmácsolás) gyűjtsön adatokat.

A Megfigyelő Intézet szerint ezek megbízatásának mellékes feladatait képezik, a fogyatékkal élő személyeknek nyújtott támogatás általános információihoz mindazonáltal hozzá lehet férni a jogi információk vonatkozásában az IRIS adatbázisból, valamint az ilyen szolgáltatásokat nyújtó csatornákat megnevező MAVIE adatbázis révén.

Fogyasztói elégedettség

Az iparágtól, a közintézményektől és a tudományos élettől származó visszajelzés igen fontos szerepet játszik a Megfigyelő Intézet munkájának értékelésében. Lényeges, hogy a Megfigyelő Intézet a tanácsadó bizottsága hozzájárulásán és visszajelzésein keresztül az ágazat ütőerén tartsa a kezét.

Az információk gyűjtését és terjesztését támogató digitális eszközök fejlődése a rugalmasság növelése érdekében tovább folytatódik.

Az Európai Megfigyelő Intézet internetes szolgálatainak tervezett felülvizsgálata kiváló lehetőséget nyújt a Megfigyelő Intézet hatékony, felhasználóbarát, gyorsan reagáló testületté való továbbfejlesztéséhez a lisszaboni folyamat egyik gyorsan növekedő ágazatában, amely a tudásalapú társadalmunk számára nélkülözhetetlen.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.1.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Ivo Belet, Guy Bono, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Pál Schmitt, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Hegyi Gyula, Tőkés László, Ewa Tomaszewska, Cornelis Visser

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Maria Berger

Utolsó frissítés: 2009. február 5.Jogi nyilatkozat