JELENTÉS az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv alkalmazásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (4.12.2008)

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (20.1.2009)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

27.1.2009 - (2008/2246(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Jean Louis Cottigny

Eljárás : 2008/2246(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0023/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0023/2009

Viták :

Szavazatok :

PV 19/02/2009 - 5.6
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0061

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv alkalmazásáról

(2008/2246(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az EK-Szerződés 136–145. cikkére,

– tekintettel a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi chartára vonatkozóan az államfők által 1989. december 9-én elfogadott nyilatkozatra, és különösen annak 17. és 18. cikkére,

– tekintettel az Európa Tanács 1996-ban felülvizsgált Európai Szociális Chartájára, és különösen annak 21. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió 2000. december 7-én Nizzában elfogadott, és a 27 tagállam állam- és kormányfői által az Európai Parlamentben 2007 decemberében ünnepélyesen aláírt Alapjogi Chartájára, és különösen annak 27. cikkére,

– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről szóló, 1971. június 23-án elfogadott 135. számú egyezményére, és különösen annak 5. cikkére,

– tekintettel az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelvre[1],

– tekintettel a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvre[2],

– tekintettel a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvre[3],

– tekintettel az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendeletre[4],

– tekintettel az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvre[5],

– tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6], valamint az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a munkavállalók képviseletéről szóló közös nyilatkozatára[7],

– tekintettel az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvre[8],

– tekintettel az európai jogalkotásnak a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció területén történő megerősítéséről szóló 2007. május 10-i állásfoglalására[9],

– tekintettel az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK irányelv átdolgozására irányuló bizottsági javaslatra (COM(2008)0419), és annak mellékletére (SEC(2008)2166),

– tekintettel a 2002/14/EK irányelv Unióbeli alkalmazásának vizsgálatáról szóló bizottsági közleményre (COM(2008)0146), és a csatolt munkadokumentumra (SEC(2008)0334),

– tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0023/2009),

A. mivel a 2002/14/EK irányelv tagállami átültetésére késve kerül sor, valamint néhány tagállam mindössze arra szorítkozott, hogy az abban foglalt alkalmazandó minimumkövetelményeket bizonyos szempontok tekintetében átvegye,

B. mivel a jelenlegi pénzügyi válság következményekkel jár majd az EU gazdaságára nézve a szerkezetátalakításon átmenő, összeolvadó és áttelepülő vállalkozások tekintetében uniós szinten,

C. mivel a 2002/14/EK irányelv célja a munkavállalóknak az őket alkalmazó vállalkozások jövőjéről való tájékoztatására, illetve a velük erről folytatandó konzultációra, valamint a vállalkozások gazdasági alakulásának előrejelzése érdekében a munkavállalókkal folytatandó konzultációra vonatkozó általános keret kialakítása,

D. mivel a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció elve a szociális piacgazdaság központi eleme, és nem fogható fel úgy, hogy az a vállalatok gazdasági fejlődésének akadályozó tényezője;

E. mivel az Európai Unióban 23 000 000 millió 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozás található (melyek a vállalkozások 99%-át teszik ki és több mint 100 000 000 embert foglalkoztatnak), illetve mivel az európai intézmények kötelessége garantálni és javítani a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát,

A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció fokozatos erősítése az Unión belül

1. elismeri, hogy a 2002/14/EK irányelv átültetése bizonyos tagállamokban jelentős késedelmet szenvedett, következésképpen értékeléséhez még időre van szükség; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy azokra a tagállamokra egyértelműen hatni fog ez az irányelv, ahol ez idáig nem létezett a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó általános rendszer;

2. felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át megfelelően a 2002/14/EK irányelvet, hogy ezt a lehető leghamarabb tegyék meg;

3. szükségesnek tartja, hogy a Bizottság ilyenirányú kezdeményezéseiről az érintett tagállamok nemzeti hatóságaival és a szociális partnerekkel szorosan együttműködve állapodjanak meg annak érdekében, hogy a 2002/14/EK irányelv értelmezésével és a végrehajtási rendelkezések megfelelőségével kapcsolatos vitás kérdéseket tovább tisztázzák és megoldják;

4. megállapítja, hogy egyes tagállamok nem vettek figyelembe a 2002/14/EK irányelvet átültető intézkedéseikben bizonyos fiatal munkavállalókat, a részmunkaidőben dolgozó nőket és a rövid időtartamú, határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ilyen esetekben igazítsák hozzá a vállalati létszámküszöb kiszámítására vonatkozó rendelkezéseiket az irányelv szelleméhez és szövegéhez, vagyis a létszámküszöb kiszámításához – minden egyéb feltétel nélkül – mindig a ténylegesen foglalkoztatott munkavállalók száma szolgáljon alapul;

5. kívánatosnak tartja, hogy a tagállamok nemzeti szokásaik tiszteletben tartása mellett pontosan előírják a 2002/14/EK irányelv 6. cikkében meghatározott, bizalmas információkra vonatkozó feltételeket és korlátozásokat, továbbá figyelembe vegyék a következőket:

a) e kötelezettségnek az említett munkavállalói képviselők megbízatásának lejárta utáni érvényességi időtartamát;

b) a vállalkozás ezen információk titokban tartását illető jogos érdekének megállapítására szolgáló kritériumokat és eseteket, valamint az ezen információk nyilvánosságra hozatala esetében a vállalkozást esetlegesen érő károk kockázatát;

6. kéri a tagállamokat, hogy átültetési intézkedéseikben ügyeljenek a következőkre:

a) határozzák meg pontosan a „tájékoztatás” fogalmát annak érdekében, hogy ne legyen lehetőség az eltérő értelmezésre, valamint ennek során kövessék a 2002/14/EK irányelv szellemét, azaz tegyék lehetővé a munkavállalók képviselői számára a rendelkezésre bocsátott adatok megvizsgálását, illetve a munkavállalókra közvetlen hatást gyakorló vállalati döntések esetében ne várják ki a tájékoztatási eljárás végét;

b) a tájékoztatásban szerepeljenek a 2002/14/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett információk;

c) követeljék meg, hogy az információkat a konzultációt megelőzően kellő időben bocsássák rendelkezésre;

d) biztosítsák a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való jog tekintetében a 2002/14/EK irányelv 4 cikke szerinti kötelezettségek teljes körű betartását annak érdekében, hogy a 4. cikk (4) bekezdésének e) pontja értelmében megegyezésre törekedjenek;

e) a társadalmi párbeszéd támogatásába vonják be a vállalatnál működő szakszervezeteket is;

7. arra ösztönzi azon tagállamokat, amelyek még nem rendelkeznek a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való munkavállalói jog gyakorlására vonatkozó szabályok megszegése esetén alkalmazandó, a 6. cikk (3) bekezdésében lefektetett hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal, hogy vezessenek be ilyen szankciókat;

8. felhívja a munkavállalók képviselőinek védelmét biztosító rendszerrel még nem rendelkező valamennyi tagállamot, hogy vezessenek be ilyen rendszert;

9. javasolja azoknak a tagállamoknak, amelyekben a munkavállalók képviselőinek védelmét hagyományosan a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei közötti tárgyalásos megegyezés biztosítja, hogy a tárgyalások kudarca esetére gondoskodjanak más hathatós védelemről a munkavállalók képviselői számára;

A 2002/14/EK irányelv átültetésére vonatkozó intézkedések végrehajtása és javítása

10. úgy véli, hogy azonosítani kell azokat a lehetséges szankciókat, amelyeket a tagállamok alkalmazhatnak a munkavállalók tájékoztatásához és a velük folytatott konzultációhoz való jogot nem tiszteletben tartó munkaadókkal szemben, a 2002/14/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően;

11. hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem hozhatják fel a szubszidiaritást érvként amellett, hogy ne tegyenek eleget azon kötelezettségeiknek, hogy olyan szigorú szankciókat határozzanak meg, amelyek kellőképpen elrettentik a munkaadókat a 2002/14/EK irányelv figyelmen kívül hagyásától;

12. emlékeztet az Európai Közösségek Bíróságának 1994. június 8-i alapítéletére[10], amely szerint a hiányos eljárási és intézményi rendszerrel rendelkező tagállamok kötelesek létrehozni a megfelelő jogi eszközöket, és ennek során megfelelő közigazgatási és bírósági fellebbezési lehetőségekről kell gondoskodniuk, illetve a megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük azon munkaadókkal szemben, akik nem tartják be a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra irányuló kötelezettségüket,

13. felszólítja a tagállamokat, hogy a 2002/14/EK irányelv felülvizsgálatáig a Bíróság ítélkezési gyakorlatát tekintsék mérvadónak a közigazgatási és bírósági fellebbezési lehetőségek, valamint az azon munkaadókkal szembeni szankciók meghatározásában, akik nem tartják be a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra irányuló kötelezettségeiket;

14. úgy véli, hogy a tagállamok által hozott átültetési intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a 2002/14/EK irányelv helyes értelmezésével összhangban automatikusan biztosított legyen a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga,

15. úgy véli, hogy úgy kell meghatározni a munkavállalói képviselő megbízatásának gyakorlására vonatkozó módozatokat, hogy annak gyakorlása munkaidőben és ennek megfelelő bér ellenében történhessen,

16. úgy véli, hogy a közigazgatásban, illetve az állami és a pénzügyi szektorban dolgozó munkavállalók képviselői számára ugyanazokat a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogokat kell biztosítani, mint amelyek a többi munkavállalót is megilletik;

17. úgy véli, hogy választott vagy szakszervezeti képviseleti struktúra megléte esetén újra fontolóra kell venni a közvetlen konzultáció lehetőségét, elkerülendő, hogy a munkaadók a közvetlen konzultáción keresztül beleszólhassanak a szakszervezeti tevékenység részét képező kollektív tárgyalások területére tartozó olyan kérdésekbe, mint a bérezés,

18. kéri, hogy vizsgálják meg a vállalkozásokra és üzemekre vonatkozó azon létszámküszöb módosításának szükségét, amely fölött a 2002/14/EK irányelv alkalmazandó, annak érdekében, hogy csupán a kisgazdaságokat vonják ki az alkalmazási körből,

19. felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a 2002/14/EK irányelvben foglalt „vállalkozás” fogalmának pontos jelentésével kapcsolatos további kételyek esetén a Bíróság e tekintetben jelentős ítélkezési gyakorlattal rendelkezik, és felszólítja a tagállamokat, hogy átültetési intézkedéseikben azt vegyék figyelembe, elkerülve ezáltal a Szerződés esetleges megsértését;

20. haladéktalanul kéri a Bizottságtól, hogy a lehető leghamarabb hozzon intézkedéseket a 2002/14/EK irányelv tagállamok általi helyes átültetésének biztosítása érdekében, ellenőrizze az összes kérdést, amelyek tekintetében hiányosságok vagy nehézségek merültek fel, például a vállalati létszámküszöb kiszámítására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket és gyakorlatot, a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt egyedi rendelkezések alkalmazását és azokat a biztosítékokat, amelyeket a 6. cikkben foglalt titoktartási záradékra kellene alkalmazni. felszólítja a Bizottságot, hogy indítson a Szerződés megsértése miatti eljárást azon tagállamokkal szemben, amelyek az irányelvet nem vagy nem megfelelően ültették át;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést a 2004/14/EK irányelv alkalmazása során elért eredmények értékeléséről a társadalmi párbeszéd erősítése, valamint az irányelv munkaerő-piaci előrejelzésekre, megelőzésre és foglalkoztathatóságra irányuló képességének javítása tekintetében, továbbá arra vonatkozóan, hogy az irányelv alkalmazásával milyen mértékben nyílik lehetőség a kis- és középvállalkozások igazgatási, jogi és pénzügyi nehézségeinek elkerülésére, adott esetben mellékelve a megfelelő javaslatokat is;

22. üdvözli a Bizottság magánvállalkozások statútumára vonatkozó javaslatát, amely figyelembe veszi a kisvállalkozások különleges igényeit;

23. felszólítja a vállalatok összeolvadásának és felvásárlásának ellenőrzéséért felelős Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az összeolvadásra és felvásárlásra vonatkozó döntések során a tájékoztatással és a konzultációval kapcsolatban betartsák a nemzeti előírásokat és a közösségi jogszabályokat;

24. úgy véli, hogy azokat az információkat, amelyek közzététele a vállalatnak súlyos gazdasági károkat okozhat, feltétlenül bizalmasan kellene kezelni a vállalatot érintő lényeges gazdasági kérdésekről való végleges döntésig (például szándéknyilatkozat formájában);

25. felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeres tájékoztatást nyújtson a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának javításáról, és a kérdést tűzze az európai társadalmi párbeszéd napirendjére mind ágazatközi szinten, mind az egyes ágazatok szintjén;

26. felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a szociális partnereket, hogy a jövőre összpontosítva és pozitív irányban – többek között a helyes gyakorlatok terjesztésével – befolyásolják az irányelv nemzeti jogba való átültetést;

27. felszólítja a Bizottságot, hogy a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatandó konzultáció terén mielőbb tegyen kezdeményezéseket a szociális partnerek közötti valódi és hatékony együttműködési kultúra uniós szintű fellendítésére, figyelembe véve ennek során a kérdések jellegét, valamint a vállalkozások sajátosságait és méretét is.

28. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján megkötött megállapodásban megemlítik az olyan különböző kérdésekről folyó konzultációt, mint a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető tényezők vagy a munkaszerződés felmondása;

29. üdvözli a Bizottságnak a több és jobb EU-beli tengerhajózási állás érdekében a szociális szabályozási keret újraértékeléséről szóló közleményében (COM(2007)0591) ismertetett, a 2002/14/EK irányelvet érintő kezdeményezését, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 2002/14/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdése által az irányelv alkalmazása tekintetében biztosított eltérés lehetőségét;

30. kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a 94/45/EK, 98/59/EK, 2001/23/EK, 2001/86/EK, 2002/14/EK, 2003/72/EK irányelvek és a 2157/2001/EK rendelet összehangolásának szükségességét az átfedések és ellentmondások kiigazítását célzó esetleges módosítások célszerűségének értékelése érdekében; úgy véli, hogy az esetleges módosításokat egyidőben kell meghozni.

o o

31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 254., 1994.9.30., 64. o.
[2] HL L 225., 1998.8.12., 16. o.
[3] HL L 82., 2001.3.22., 16. o.
[4] HL L 294., 2001.11.10., 1. o.
[5] HL L 294., 2001.11.10., 22. o.
[6] HL L 80., 2002.3.23., 29. o.
[7] HL L 80., 2002.3.23., 34. o.
[8] HL L 207., 2003.8.18., 25. o.
[9] HL C 76. E, 2008.3.27., 138. o.
[10] Az 1994. június 8-i ítélet a Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben (C-382/92, EBHT, 1994, I-2435. o.); az 1994. június 8-i ítélet a Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben (C-383/92, EBHT, 1994, I-2479. o.).

Bevezetés

A 2002/14/EK irányelv az Unió első olyan irányelve, amely a munkavállalóknak a vállalkozáson belüli tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozóan általános kötelezettséget ír elő, amely a munkavállalók képviselete európai modelljének egyik legfőbb tengelyét alkotja. A munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó nemzeti jogszabályok bizonyos vállalkozások általi nyilvánvalóan szándékos figyelmen kívül hagyására válaszul került elfogadásra. A nemzeti jog megsértését annál is inkább könnyen figyelmen kívül lehetett hagyni, mivel közösségi szinten joghézag mutatkozott ezen a téren.

Bizonyos tagállamokban ez az irányelv az egyetlen jogalap, amely biztosítja a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó jogot, és amint a Bizottság jelzi a közleményében, az irányelv hatása ezekben az országokban még erősebb lesz.

Az előadó elismeri, hogy a voluntarista hagyományokkal rendelkező tagállamokban a munkavállalói képviselet állandó struktúrájának létrehozása jelentős változást hoz a munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolatokban. Ugyanakkor a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga több közösségi szövegben is szerepel, következésképpen e tagállamoknak az irányelv szellemének megfelelő módon át kell ültetniük ezt az irányelvet.

Az előadó véleménye szerint részben az egyes pénzügyi társaságok vezetőinek magatartása következtében előállt pénzügyi válság okozta jelenlegi zavaros helyzetben meg kellene erősíteni a munkavállalók demokratikus részvételét a vállalatukat érintő olyan lépésekre vonatkozó döntésekben, mint a szerkezetátalakítások, az összeolvadások vagy a telephely-áthelyezések többek között.

A 2002/14/EK irányelv átültetésére vonatkozó intézkedések javítása

Az előadó egyetért a Bizottsággal abban, hogy bizonyos tagállamokban minimális mértékben vagy szándékosan homályosan, esetleg egyáltalán nem történt meg a 2002/14/EK irányelv átültetése. A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga védelmének egyes lényeges elemei következésképpen kárt szenvedtek és nem kerültek átültetésre, noha egyértelműen az irányelv szellemét követik. A következő elemekről van szó:

- az irányelv hatálya: az „atipikus” munkavállalók figyelmen kívül hagyása a létszámszámításokban, illetve a munkavállalók szolgálati idejének tekintetbevétele a létszám vonatkozásában,

- az irányelv által előírt kötelezettségek: a tájékoztatás fogalmának homályos meghatározása, melynek értelmezése néha a munkaadó megítélésére van bízva, illetve amely néha nem tartalmazza a foglalkoztatásra való hivatkozásokat, néha pedig nem előfeltétele a konzultációnak, noha e tájékoztatásnak megfelelőnek kell lennie, és lehetővé kell tennie a munkavállalók képviselői számára, hogy megfelelően reagálhassanak a munkaadó döntési javaslataira,

- az ezen kötelezettségeket nem teljesítő munkaadókkal szembeni szankciók: ritkán visszatartó erejűek, néha teljesen hiányoznak.

Az előadó attól tart, hogy az ilyen minimális szintű átültetések megfosztják az irányelvet hatékonyságától, és helyteleníti a közösségi kötelezettségek megkerülésének egyes tagállamok által alkalmazott ezen stratégiáját.

Ugyanakkor a munkavállalói képviselet egyes lényeges elemeit, amelyek ugyan nem szerepelnek az irányelvben, viszont annak szükséges kiegészítői és benne foglaltatnak a nemzetközi munkaügyi egyezményekben, érdemes végrehajtani a tagállamokban. Többek között a munkavállalók képviselőinek védelméről van szó. Az előadó szerint e védelem biztosítása hiányában a 2002/14/EK irányelv üres keretnek bizonyul, amely nem teszi lehetővé, hogy a munkavállalók képviselőit megfelelően tájékoztassák, illetve megfelelően konzultáljanak velük, akik ezért komolyan kockára teszik állásukat, ha kétségbe vonják a munkaadó által nyújtott tájékoztatást és konzultációt. Azon tagállamok, ahol hiányzik az eljárási és intézményi rendszer, kötelesek megteremteni a megfelelő jogi eszközöket. Ez az elv az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatából ered, és az előadó szerint az olyan eljárási és intézményi rendszer, amelyben nem biztosított a munkavállalók képviselőinek védelme, fogyatékosnak számít az irányelv átültetése szempontjából.

A munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos közösségi jog javítása

Tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikálására irányuló írországi népszavazáson a nemmel szavazók többsége a munkások köréből került ki, az előadó szerint jelezni kell az európai munkások – például az óceánjáró hajók legénysége – számára, hogy léteznek olyan közösségi kezdeményezések, amelyek védelmezik a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát a munkahelyük jövőjét érintő döntések esetében. Ennek érdekében az Unió rendszeresen és mélyrehatóan foglalkozik e jog védelmével, amely még messze van attól, hogy mindenhol meghonosodjék.

E körülmények között, még ha ezen irányelv átültetésének következményei nem is értékelhetőek teljesen, nyilvánvaló, hogy a munkavállalók életére gyakorolt hatását a közösségi hatóságok általi rendszeres aktualizálás révén el kell mélyíteni és meg kell erősíteni, ami megmutatná, hogy lépést tartanak a világgazdasági fejleményekkel. Az előadó ezért helyteleníti, hogy a Bizottság nem tervezi ezen irányelv módosítását.

Az előadó szerint az irányelvet több területen is módosítani kellene:

- Először is meg kell erősíteni a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó kötelezettségüket nem teljesítő munkaadókkal szembeni szankciókat, amelyek jelenleg nem igazán visszatartó hatásúak.

- E jog automatikussá tétele elkerülhetővé tenné, hogy a munkaadó egyoldalúan döntsön a munkavállalóknak nyújtott tájékoztatás tartalmáról.

- Az Európai Unióban 23 millió 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozás található, melyek a vállalkozások 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió személyt foglalkoztatnak. E körülmények között az előadó szerint szükség van azon létszámküszöbök csökkentésére, amelyek fölött az irányelvet alkalmazni kell, még akkor is, ha azok már most is 250 fő alattiak, annak érdekében, hogy az európai kis- és középvállalkozások – még a legkisebbek, illetve az óceánjáró hajókon dolgozó legénységet foglalkoztatók – se kerüljenek hátrányos helyzetbe másokhoz képest. Mindezen vállalkozásoknak a lehető legnagyobb mértékben hasznát kell látniuk a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció hatásos vezetői eszközének.

Ugyanakkor és ugyanezen okokból a munkavállalók tájékoztatásával és a velük való konzultációval kapcsolatos más specifikus irányelveket, mint például az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK irányelvet is felül kell vizsgálni és meg kell erősíteni.

Ezért az előadó mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság megtagadja az Európai Parlamenttől a társjogalkotói szerepet azáltal, hogy az európai társadalmi viszonyok szempontjából ilyen kardinális jelentőséggel bíró szöveg felülvizsgálatára az eljárási szabályzat 80a. cikkét alkalmazza. Ezt az irányelvet a következő parlamenti ciklus során elvégzendő valódi felülvizsgálat révén alaposan meg kellene erősíteni, ha nem akarjuk súlyosbítani az európai munkavállalók Unióval szembeni bizalmatlanságát.

A munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultációnak az EU-n belüli fokozatos harmonizációja

A jelenlegi globális pénzügyi válság válogatás nélkül minden tagállam gazdasági szerkezetére hatással lesz, ezért az előadó úgy véli, hogy másképpen kellene gondolkodni a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogáról. Ez a jog az általános vélekedésekkel szemben nem akadályozza a vállalkozások cselekvőképességét. Ezt az eljárást úgy kell kialakítania a részt vevő feleknek (munkaadók, munkavállalók és hatóságok), hogy az lehetővé tegye a számukra, hogy jobban előre tudják jelezni a vállalkozások környezetében bekövetkező változások gazdasági és társadalmi következményeit.

Ezért ezt az európai szociális modellen alapuló eljárást ismernie kell és el kell ismernie valamennyi európai munkaadónak és munkavállalónak. Minden Európában működő vállalkozásnak rendelkeznie kell ugyanazokkal az előrejelzési és előkészítési eszközökkel, mint Unión belüli versenytársaiknak, arra az esetre, ha gazdasági környezetük ilyen megváltozásával kell szembenézniük, amely elő is segíti a vállalkozások közötti, a belső piac szabályaival összhangban lévő egészséges versenyt.

A munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos közösségi kezdeményezések összehangolásának javítása

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége a Bizottság munkadokumentumának 2. mellékletében található, a Bizottság általi megkeresésre adott válaszában kifejti, hogy mivel több irányelv is előírja a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, fennáll annak a veszélye, hogy a különböző részt vevő felek ugyanazt a problémát több különböző, de azonos célt szolgáló eljárást követve kezelik. Az előadó elismeri e kockázat fennállását.

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv alkalmazásáról
(2008/2246(INI))

A vélemény előadója: Harald Ettl

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy a munkavállalók csak akkor tudják a döntéseket befolyásolni, és ezzel a vállalkozások eredményességi célkitűzéseihez pozitív módon hozzájárulni, ha időben tájékoztatják őket és konzultációt folytatnak velük, ezért többek között átszervezések, a vállalatok összeolvadása, megvétele vagy eladása, illetve pénzügyi befektetők – például fedezeti alapok, magántőke-befektetési alapok vagy állami befektetési alapok– általi felvásárlása esetén a megfelelő határozatok elfogadása előtt időben tájékoztatni kell őket, illetve átfogó módon konzultálni kell velük; ezért úgy véli, hogy az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] felülvizsgálata során világosan meg kell határozni a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát;

2. rámutat, hogy a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jog a munkavállalók alapvető joga, és hogy a vállalkozások tevékenységének diverzifikálódása és az új finanszírozási eszközök kialakulása közepette ezt a jogosultságot a körülmények figyelembevételével módosítani és a fedezeti alapok, a magántőke-befektetési alapok és állami befektetési alapok általi felvásárlások esetén is garantálni kell; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy nyújtson be megfelelő javaslatot a 2002/14/EK irányelv módosítására;

3. úgy véli, hogy azokat az információkat, amelyek közzététele a vállalatnak súlyos gazdasági károkat okozhat, feltétlenül bizalmasan kellene kezelni a vállalatot érintő lényeges gazdasági kérdésekről való végleges döntésig (például szándéknyilatkozat formájában);

4. megállapítja, hogy egyes közösségi jogszabályok korlátozzák a munkavállalók részvételi jogának hatályát, például a küszöbérték kiszámítása esetében; rámutat, hogy néhány tagállam a küszöbérték kiszámításánál a munkavállaló komplex meghatározását alkalmazza; úgy véli, hogy a számításoknál mindig a bejelentett munkavállalók számát kell figyelembe venni, függetlenül a munkavállalók korától és a munkaszerződés fajtájától; felhívja a Bizottságot, hogy az ilyen jellegű korlátozásokat vizsgálja felül;

5. felszólítja a vállalatok összeolvadásának és felvásárlásának ellenőrzéséért felelős Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az összeolvadásra és felvásárlásra vonatkozó döntések során a tájékoztatással és a konzultációval kapcsolatban betartsák a nemzeti előírásokat és a közösségi jogszabályokat;

6. felszólítja a Bizottságot, hogy az óceánjáró hajók legénysége számára biztosítson az egyéb munkavállalókkal megegyező bánásmódot, valamint hogy a 2002/14/EK irányelv módosítására irányuló javaslatában az irányelv hatályát terjessze ki az óceánjáró hajók legénységére is.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

[1] HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

A vélemény előadója: Gabriele Stauner

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az alkalmazottak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció a szociális piacgazdaság központi elemeit képezik, és nem tekinthetők a vállalatok gazdasági kibontakozását gátló tényezőknek,

B. mivel a 2002/14/EK irányelv átültetésére megszabott, az irányelv 11. cikke szerinti határidő már lejárt, valamint az irányelv bizonyos üzemekben történő korlátozott alkalmazására vonatkozóan bizonyos tagállamok esetében a fenti irányelv 10. cikke által megállapított átmeneti időszak is véget ért,

1. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket az irányelv tagállamok általi teljes körű és helyes átültetésének biztosítása érdekében, és a rendelkezésére álló eszközök segítségével azon tagállamok esetében is gondoskodjék az irányelv tagállamok általi teljes körű átültetéséről, amelyek éltek az átmeneti időszak lehetőségével;

2. rámutat különösen arra, hogy a 2002/14/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett jogorvoslati eljárások tagállamok általi biztosítása döntő fontosságú annak érdekében, hogy egyrészt biztosítani lehessen a munkaadók jogos érdekeinek hatékony védelmét, másrészt elkerülhető legyen a tájékoztatási és a konzultációs jognak a titoktartási záradékra való indokolatlan hivatkozáson keresztül történő korlátozása; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy e téren is biztosítható legyen az irányelv tagállamok általi helyes átültetése;

3. úgy véli, hogy a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való joga a szociális piacgazdaságban betöltött központi szerepére tekintettel alapvetően nem korlátozható a nagyobb vállalatokra;

4. következésképp felszólítja a Bizottságot, hogy csökkentse az irányelv 3. cikkében rögzített küszöbértékeket, hogy ezáltal a kis- és középvállalkozások esetében is biztosítani lehessen a hatékony tájékoztatást és a konzultációt, és ez alól csak a mikrovállalkozások képezzenek kivételt.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mariela Velichkova Baeva, Paolo Bartolozzi, Zsolt László Becsey, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, David Casa, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Jonathan Evans, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Louis Grech, Othmar Karas, Wolf Klinz, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček, Sahra Wagenknecht

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Harald Ettl

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat