Eljárás : 2007/0286(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0046/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0046/2009

Viták :

PV 10/03/2009 - 6
CRE 10/03/2009 - 6

Szavazatok :

PV 10/03/2009 - 8.12
CRE 10/03/2009 - 8.12
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0093

JELENTÉS     ***I
PDF 417kWORD 568k
2009. február 9.
PE 407.661v02-00 A6-0046/2009

az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2007)0844 – C6-0002/2008 – 2007/0286(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Holger Krahmer

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 80a. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2007)0844 – C6-0002/2008 – 2007/0286(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0844),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0002/2008),

–   tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel az eljárási szabályzata 80a. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak küldött 2008. szeptember 10-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0046/2009),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő szövegek változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában, a Jogi Bizottság által jóváhagyott technikai módosításokkal együtt, és az alábbiakban módosított formában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az ezen irányelvben meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelést a szennyezés megelőzésének és csökkentésének, valamint a környezet, a talajvíz, a levegő, a talaj és a népesség magas fokú védelmének tekintetében kitűzött céloknak való megfelelés szükséges, de nem elégséges feltételének kell tekinteni. A célkitűzéseknek való megfelelés érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó szennyező anyagok, valamint az egyéb anyagok és környezeti összetevők kibocsátási értékeinek tekintetében szigorúbb határértékek meghatározására, illetve egyéb feltételek kikötésére lehet szükség.

Indokolás

Meg kell jegyezni, hogy a BAT használata az irányelv célkitűzéseinek megvalósítását mozdítja elő. A határértékeket ezért általános minimumkövetelménynek kell tekinteni, amelyek önmagukban nem az optimumot jelentik, és nem elégségesek a szennyezés, a környezeti kitettség, valamint az ezekből eredő egészségkárosodás csökkentéséhez, bármilyen legyen is a környezet állapota.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A környezetszennyezés megelőzésének és csökkentésének feltétele, hogy csak engedéllyel rendelkező létesítmények működhessenek, illetve a szerves oldószereket alkalmazó létesítmények működését vagy az ilyen anyagokkal felhasználásával folytatott tevékenységet engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kössék.

(5) A környezetszennyezés megelőzésének és csökkentésének feltétele, hogy csak engedéllyel rendelkező létesítmények működhessenek, illetve a szerves oldószereket alkalmazó létesítmények működését vagy az ilyen anyagok felhasználásával folytatott tevékenységet engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kössék. A szerves oldószerek általános használatát a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

Indokolás

A szerves oldószer szennyezőforrás, ezért a fenntartható termelésnek oldószermentes vagy vízalapú technikákon kell alapulnia.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az engedély tartalmazza a környezet egészének magas szintű védelméhez szükséges intézkedéseket, ugyanakkor magában foglalja a szennyező anyagok kibocsátási határértékeit, a talaj és a talajvíz védelmét célzó megfelelő követelményeket, valamint az ellenőrzési követelményeket. Az engedély feltételeit az elérhető legjobb technikák alapján kell meghatározni.

(9) Az engedély tartalmazza a környezet egészének magas szintű védelméhez szükséges intézkedéseket, ugyanakkor magában foglalja a szennyező anyagok kibocsátási határértékeit, a talaj és a talajvíz védelmét célzó megfelelő követelményeket, valamint az ellenőrzési követelményeket, és a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EK tanácsi irányelvben1 meghatározott, felhasznált veszélyes anyagok és készítmények listáját. Az engedély feltételeit az elérhető legjobb technikák alapján kell meghatározni.

 

1 HL 196., 1967.8.16., 1. o.

Indokolás

A veszélyes anyagok használata átláthatóságának fokozása és az engedélyezési feltételek kielégítése érdekében az engedélyben fel kell sorolni a létesítményben használt veszélyes anyagokat.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Egyes sajátos körülmények figyelembe vétele céljából az illetékes hatóságok eltérésekre nyújthatnak lehetőséget, hogy az ekkor megvalósuló kibocsátási határértékek meghaladhassák a BAT referenciadokumentumban leírt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. Az ilyen eltérések jól meghatározott kritériumok alapján engedélyezhetők és nem haladhatják meg az ebben az irányelvben rögzített kibocsátási határértékeket.

(11) Egyes sajátos körülmények figyelembevétele céljából az illetékes hatóságok megállapíthatják, hogy a kibocsátási szinteken megvalósuló kibocsátási határértékek, azonos paraméterek és műszaki előírások meghaladhassák a BAT referenciadokumentumban leírt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

Indokolás

En général, les valeurs limites d'émission fixées dans les permis correspondent à un maximum sur une courte période donnée. Elles peuvent, par conséquent, être supérieures aux niveaux d’émissions associés aux meilleures techniques disponibles (qui sont indiqués dans les documents de référence MTD) et malgré tout permettre d’atteindre ces niveaux d'émission associés aux meilleures techniques disponibles. La formulation «… qui résultent en ... » doit être ajoutée afin de prendre en compte la différence qui existe entre les valeurs limites d’émissions ”instantanées” et les niveaux d’émissions associés aux meilleures techniques disponibles (qui sont indiqués dans les documents de référence MTD) qui représentent une valeur moyenne.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Biztosítani kell, hogy a létesítmény üzemeltetése ne eredményezze a talaj és a talajvíz minőségének romlását. Az engedély feltételeinek ezért tartalmaznia kell a talaj és a talajvíz ellenőrzését, továbbá az üzemeltetőnek a tevékenységek végleges beszüntetését követően kötelessége az adott helyszín helyreállítása.

(16) Biztosítani kell, hogy a létesítmény üzemeltetése ne eredményezze a talaj és a talajvíz minőségének jelentős romlását. Amennyiben szükséges és célszerű, az engedély feltételeinek ezért tartalmaznia kell a talaj és a talajvíz ellenőrzését, továbbá a tevékenységek végleges beszüntetését követően az adott helyszín helyreállítására vonatkozó követelményt, a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott követelményekkel összhangban. Amint a talajvédelemről szóló 2004/35/EK irányelvet módosító közösségi jogszabály hatályba lép, a Bizottság felülvizsgálja az ebben az irányelvben előírt, a talaj és a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos rendelkezéseket a következetesség biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Ezen irányelv hatékony végrehajtásához és érvényesítéséhez elengedhetetlen, hogy az üzemeltetők rendszeresen jelentést tegyenek az engedély feltételeinek való megfelelésről az illetékes hatóságnak. A tagállamok biztosítják, hogy ennek az irányelvnek való megfelelés hiányában az üzemeltető és az illetékes hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket és gondoskodnak a környezetvédelmi ellenőrzés rendszeréről.

(17) Ezen irányelv hatékony végrehajtásához és érvényesítéséhez elengedhetetlen, hogy az üzemeltetők rendszeresen jelentést tegyenek az engedély feltételeinek való megfelelésről az illetékes hatóságnak. A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők megfelelnek ezeknek a feltételeknek, és hogy ennek az irányelvnek való megfelelés hiányában az üzemeltető és az illetékes hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket és gondoskodnak a környezetvédelmi ellenőrzés rendszeréről. A tagállamok feladata a leginkább megfelelő jogalkalmazási rendszer, és többek között annak megállapítása, hogy a kibocsátási határértékeknek hogyan kell megfelelni.

Indokolás

A tagállamok feladata a jogalkalmazási rendszer megállapítása.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele szükségszerű ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggályok kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatosításához és a meghozott határozatok támogatásához. A nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogához.

(18) Tekintettel az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseire, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele szükségszerű ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggályok kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatosításához és a meghozott határozatok támogatásához. A nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogához.

Indokolás

A módosítás célja egy olyan konkrét uniós dokumentumra való utalás, amelyet 1998. június 25-én írtak alá Aarhusban, amely a környezetvédelmi információhoz való hozzájutásról, a nyilvánosságnak a környezetvédelmi döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szól.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) A titán-dioxidot előállító berendezések jelentős levegő- és vízszennyezést okozhatnak. E hatások csökkentése érdekében közösségi szinten egyes szennyező anyagok esetében szigorúbb kibocsátási határértékek megállapítására van szükség.

(24) A titán-dioxidot előállító berendezések jelentős levegő- és vízszennyezést okozhatnak és toxikológiai kockázattal járhatnak. E hatások csökkentése érdekében közösségi szinten egyes szennyező anyagok esetében szigorúbb kibocsátási határértékek megállapítására van szükség.

Indokolás

A titán-dioxid toxikológiai kockázatot jelent, mivel bőr-, szem- és légúti nyálkahártya-irritációt okozhat.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) A Bizottságra kell ruházni különösen a BAT referenciadokumentumokban szereplő elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintektől való eltérés biztosítására, illetve az időszakos ellenőrzések gyakoriságára és az alapjelentés tartalmára vonatkozó kritériumok, valamint a környezeti kockázatok értékelésére alkalmazandó kritériumok megállapításának hatáskörét. A Bizottságra kell továbbá ruházni a következő hatásköröket: az új keletű technológiák fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó intézkedések elfogadása, egyes esetekben az átlagos kén-dioxid kibocsátási határérték megállapítása; azon időpont meghatározása, amelytől kezdődően a nehézfémek, a dioxinok és a furánok levegőbe való kibocsátásának határértékeit folyamatosan mérni kell; a tagállamok által ezen irányelv végrehajtásáról a Bizottság számára rendelkezésre bocsátandó információk típusának és formátumának meghatározása, valamint az V.–VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való igazítása. A hulladékégető és hulladékegyüttégető művek esetében a hatáskör magában foglalhatja a teljes porkibocsátás folyamatos ellenőrzésétől való eltérés engedélyezési kritériumainak meghatározását is. Az említett intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, mivel általános hatályúak és céljuk az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, illetve az irányelv kiegészítése új, nem alapvető fontosságú elemekkel.

törölve

Indokolás

A szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani. Ezenkívül elengedhetetlen az érdekelt felek, például az ipari szakértők bevonása az eljárásokba. Technikai szakértelemre a technikailag hibátlan és megvalósítható megközelítések kifejlesztése érdekében van szükség.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) A tagállamok megállapítják a hatályos szankciókat tartalmazó szabályokat, amelyeket ezen irányelv megsértése esetén kell alkalmazni, és biztosítják azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük,

(27) A „szennyező fizet” elvének megfelelően a tagállamok megállapítják a hatályos szankciókat tartalmazó szabályokat, amelyeket ezen irányelv megsértése esetén kell alkalmazni, és biztosítják azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük,

Indokolás

A módosítás célja a rendelkezések pontosítása, valamint az, hogy a tagállamok eljárást indíthassanak a szennyezők ellen.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) A nyersvasat és acélt, valamint különösen szinterelt vasércet előállító létesítmények által kibocsátott dioxin, furán és más kapcsolódó szennyező anyagok levegőbe való kibocsátása következtében fennálló jelentős problémák kezelése érdekében az ilyen létesítményekre elsődlegesen és 2011. december 31-re mindenképpen az ebben az irányelvben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) „az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek” (BAT-AEL-ek): a BAT referenciadokumentumokban leírt elérhető legjobb technikák alkalmazása révén elért kibocsátási tartomány normális működési feltételek esetén és adott időszak átlagában megadva, konkrét referenciakörülmények között.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 12 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) „érintett nyilvánosság”: az engedély vagy az engedély feltételeinek a kiadására vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatala által érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság;

(12) „érintett nyilvánosság”: az engedély vagy az engedély feltételeinek a kiadására vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatala által érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet ösztönző, a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni;

Indokolás

Az utolsó mondat Bizottság általi eltörlése az Aarhusi Egyezmény megszegését jelenti, ezért azt vissza kell állítani.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) „új keletű technológia”: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technológia, amely üzleti megvalósítása esetén magasabb fokú általános környezetvédelmet vagy nagyobb költségmegtakarítást biztosít a meglévő legjobb elérhető technológiáknál;

(13) „új keletű technológia”: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technológia, amely ha iparilag bizonyított és üzletileg megvalósítható, magasabb fokú általános környezetvédelmet, illetve legalább ugyanolyan védelmi szintet és nagyobb költségmegtakarítást biztosít a meglévő legjobb elérhető technológiáknál;

Indokolás

Ez jobb meghatározás.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 15 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) „alapjelentés”: a veszélyes anyagok által okozott talaj- és talajvízszennyeződés állapotára vonatkozó számszerűsített információ;

(15) „alapjelentés”: jelentős mennyiségű veszélyes anyag által okozott talaj- és talajvízszennyeződés állapotára vonatkozó számszerűsített információ;

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 17 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) „környezetvédelmi vizsgálat”: minden olyan tevékenység, amely egy létesítménynek a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésére irányuló ellenőrzését foglalja magában;

Indokolás

A környezetvédelmi vizsgálat fogalmát tagországonként eltérő módon értelmezik. Ezért az irányelv végrehajtásáról szóló egységes jelentés érdekében egyértelmű meghatározásra van szükség.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 34 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) „általánosan kötelező erejű szabályok”: a környezetvédelmi jogszabályokban legalább ágazati szinten meghatározott olyan határértékek, illetve más feltételek, amelyek célja az engedélyezési feltételek megállapításánál történő közvetlen felhasználás.

Indokolás

Szükséges meghatározni az általánosan kötelező erejű szabályokat is.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az engedély kettő vagy több létesítményre vagy a létesítmény részeire terjedhet ki, amelyet ugyanaz az üzemeltető ugyanazon a telephelyen vagy különböző telephelyeken üzemeltet.

2. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az engedély kettő vagy több létesítményre vagy a létesítmény részeire terjedhet ki, amelyet ugyanaz az üzemeltető ugyanazon a telephelyen vagy különböző telephelyeken üzemeltet.

Amennyiben az engedély kettő vagy több létesítményre terjed ki, az egyes létesítményeknek meg kell felelniük az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek.

Amennyiben az engedély kettő vagy több létesítményre terjed ki, az egyes létesítményeknek külön-külön meg kell felelniük az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek.

Indokolás

A javasolt kompromisszum célja annak tisztázása, hogy a tagállamoknak hagyott lehetőségről van szó, és hogy nem kötelező rájuk nézve e rugalmasság használata (például, ha engedélyező szervük nem engedélyezhet egy ilyen rendszert).

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Egy létesítményt, tüzelőberendezést, hulladékégető művet, vagy hulladékegyüttégető művet közösen üzemeltethet kettő vagy több természetes vagy jogi személy, illetve lehet a létesítmény vagy üzem különböző részeinek üzemeltetői.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy kettő vagy több természetes vagy jogi személy jogosult arra, hogy egy létesítményt, tüzelőberendezést, hulladékégető művet, vagy hulladékegyüttégető művet közösen üzemeltessen, illetve lehet a létesítmény vagy üzem különböző részeinek üzemeltetői. Egyetlen természetes vagy jogi személyt megneveznek, aki felelősséget vállal az irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) az üzemeltető legalább tizenkét havonta jelentést tegyen az engedély feltételeinek való megfelelésről az illetékes hatóságnak;

(1) az üzemeltető legalább huszonnégy havonta juttassa el a vonatkozó adatokat az engedély feltételeinek való megfelelésről az illetékes hatóságnak, és haladéktalanul tegye azokat hozzáférhetővé az interneten. Abban az esetben, ha egy, a 25. cikknek megfelelően lefolytatott vizsgálat során az engedélyezési feltételek megszegését tapasztalják, a jelentéstétel gyakoriságát növelni kell évente legalább egyszeri alkalomra;

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A követelmények megszegésének olyan eseteiben, amelyek veszélyt jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre, ameddig a megfelelést az első albekezdés b) pontjának megfelelően helyre nem állítják, a létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető mű, vagy hulladékegyüttégető mű üzemeltetését felfüggesztik.

A követelmények megszegésének olyan eseteiben, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre, ameddig a megfelelést az első albekezdés b) pontjának megfelelően helyre nem állítják, a létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető mű, vagy hulladékegyüttégető mű üzemeltetését felfüggesztik.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) végleges leállítás esetén megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elkerüljék bármilyen környezetszennyezés kockázatát, és a működés helyszínét a 23. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti állapotba  állítsák vissza.

(8) végleges leállítás esetén megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elkerüljék bármilyen környezetszennyezés kockázatát, és a működés helyszínét kielégítő állapotba állítsák vissza a 23. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények szerint.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) adott esetben az alapjelentés;

e) ha a tevékenység jelentős mennyiségű veszélyes anyagot foglal magában, egy ezekről az anyagokról információt szolgáltató alapjelentés;

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) intézkedések a létesítményből származó hulladék keletkezésének megelőzésére és a hulladék hasznosítására;

h) ahol szükséges, intézkedések a létesítményből származó hulladék keletkezésének megelőzésére és a hulladék hasznosítására;

Indokolás

Kérdéses, hogy az intézkedésekre minden létesítmény – például a 20–50 MW hőteljesítményű tüzelőberendezések – esetén szükség van-e (amennyiben ezek az átdolgozott irányelv hatálya alá fognak esni). Ezeknek a létesítményeknek az esetében elsősorban a kibocsátott szennyező anyagok hatására kell odafigyelni, valamint olyan integrált megközelítést kell alkalmazni velük kapcsolatban, amely a talaj és a víz szennyezésének ellenőrzésére szolgáló intézkedéseket is tartalmaz.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – k pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k) a javasolt technológiák, technikák és intézkedések a kérelmező által tanulmányozott főbb alternatíváinak körvonalai.

k) a javasolt technológiák, technikák és intézkedések a kérelmező által tanulmányozott főbb vonatkozó alternatíváinak körvonalai.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az engedélykérelem ugyanakkor tartalmazza az első albekezdésben említett részletek nem technikai jellegű összefoglalóját.

Az engedélykérelem ugyanakkor tartalmazza az első albekezdésben említett részletek nem technikai jellegű összefoglalóját, és bizonyos esetekben az alapjelentést.

Indokolás

Az alapjelentést csak a nagyobb üzemek esetén kell megkövetelni.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

BAT referenciadokumentumok

BAT referenciadokumentumok és információcsere

1. A Bizottság a 29. cikkben említett információcsere eredményein alapuló BAT referenciadokumentumokat fogad el.

1. A Bizottság információcserét szervez a tagállamok, vonatkozó illetékes hatóságaik képviselői, az érintett iparágakat képviselő üzemeltetők és szolgáltatók, a környezetvédelmet ösztönző nem kormányzati szervezetek és a Bizottság közreműködésével a következőkről:

 

a) a létesítmények teljesítménye a kibocsátás, a szennyezés, a nyersanyag felhasználása és jellege, az energiafelhasználás vagy a hulladékképződés vonatkozásában; illetve

 

b) az alkalmazott technikák, a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési intézkedések és ezek fejlődése.

 

A Bizottság a tagállamok, vonatkozó illetékes hatóságaik képviselői, az érintett iparágak képviselői és a környezetvédelmet ösztönző nem kormányzati szervezetek közreműködésével információcsere-fórumot állít fel az (1) bekezdésben említett információcsere lebonyolítására.

 

A Bizottság az információcsere – többek között az adatgyűjtés és a BAT referenciadokumentumok tartalmának meghatározása – tekintetében irányelveket dolgoz ki. A Bizottság ezzel kapcsolatosan értékelési jelentést tesz közzé. A jelentés az interneten lesz hozzáférhető.

 

1a. A Bizottság a (1) bekezdésben említett információcsere eredményeit fogja új vagy frissített BAT referenciadokumentumokként közzétenni.

2. A BAT referenciadokumentumok különösen az elérhető legjobb technikákat, a kapcsolódó kibocsátási szinteket és a kapcsolódó ellenőrzést, a talaj és a talajvíz ellenőrzését, a telephely helyreállítását és az új keletű technológiákat tárgyalják, különös figyelmet fordítva a III. mellékletben felsorolt kritériumokra. A Bizottság szükség szerint felülvizsgálja és frissíti a BAT referenciadokumentumokat.

2. A BAT referenciadokumentumok különösen az elérhető legjobb technikákat, a kapcsolódó kibocsátási és fogyasztási szinteket és a kapcsolódó ellenőrzést, a talaj és a talajvíz ellenőrzését, a telephely helyreállítását és az új keletű technológiákat tárgyalják, különös figyelmet fordítva a III. mellékletben felsorolt kritériumokra, és az előző változat közzétételét követő nyolc éven belül lezárják a felülvizsgálatot. A Bizottság biztosítja, hogy a BAT referenciadokumentumok BAT-következtetései a tagállamok hivatalos nyelvein elérhetők legyenek. A Bizottság bármely tagállam kérésére hozzáférhetővé teszi a teljes BAT referenciadokumentumot a kért nyelven.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(b) megfelelő követelményeket a talaj és a felszín alatti víz védelmének biztosítására, és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék kezelésére;

(b) szükség esetén megfelelő követelményeket a talaj és a felszín alatti víz védelmének biztosítására, és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék kezelésére;

Indokolás

Szükség van a rugalmasság megőrzésére, ezért javasoljuk a „szükség esetén” kifejezés beillesztését.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(d) a helyszínen valószínűsíthetően előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendszeres ellenőrzés követelményeit, tekintettel a talaj- és talajvízszennyeződés lehetőségére a létesítmény telephelyén;

(d) a helyszínen valószínűsíthetően előforduló jelentős mennyiségű érintett veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendszeres ellenőrzés követelményeit, tekintettel a talaj- és talajvízszennyeződés lehetőségére a létesítmény telephelyén;

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. Amennyiben a létesítmény, vagy annak egy része nem tartozik a BAT referenciadokumentumok hatálya alá, vagy amennyiben e dokumentumok nem tárgyalják az összes lehetséges környezeti hatást, az illetékes hatóságok a III. mellékletben felsorolt kritériumok alapján meghatározzák az érintett létesítményre vagy tevékenységre vonatkozóan elérhető legjobb technológiákattechnikákat, és ennek megfelelően megállapítják az engedély feltételeit.

4. Amennyiben a létesítmény, vagy annak egy része nem tartozik a BAT referenciadokumentumok hatálya alá, vagy amennyiben e dokumentumok nem tárgyalják az összes lehetséges környezeti hatást, az illetékes hatóságok, együttműködve az üzemeltetővel a III. mellékletben felsorolt kritériumok alapján meghatározzák az érintett létesítményre vagy tevékenységre vonatkozóan elérhető legjobb technológiák használata révén elérhető kibocsátási szinteket, és ennek megfelelően megállapítják az engedély feltételeit.

Indokolás

Az üzemeltető ismeri a legjobban saját eljárásait, ezért érdemes bevonni a legjobb elérhető technológiák használata révén elérhető kibocsátási szintek meghatározásába.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek nem haladják meg a BAT referenciadokumentumban ismertett elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

Az illetékes hatóság kibocsátási határértékeket, ellenőrzési és teljesítési követelményeket határoz meg annak biztosítására, hogy a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szinteket nem haladják meg.

 

A kibocsátási határértékek kiegészíthetők az azokkal egyenértékű műszaki paraméterekkel vagy intézkedésekkel, amennyiben ugyanolyan szintű környezetvédelmet lehet elérni.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A (2) bekezdés második albekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok – különleges esetekben – a környezeti és gazdasági költségeknek és előnyöknek a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének és a helyi környezeti feltételeknek figyelembe vételével elvégzett értékelése alapján olyan kibocsátási határértékeket határozhatnak meg, amelyek meghaladják a BAT referenciadokumentumban leírt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

3. A (2) bekezdés második albekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok – különleges esetekben – a környezeti és gazdasági költségeknek és előnyöknek a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének és a helyi környezeti feltételeknek figyelembevételével elvégzett értékelése eredményekéntolyan kibocsátási határértékeket, azokkal egyenértékű paramétereket vagy technikai előírásokat, illetve ellenőrzési és teljesítési követelményeket határozhatnak meg, amelyek meghaladhatják a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, .

E kibocsátási határértékek azonban – adott esetben – nem haladhatják meg a V.–VIII. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket.

E kibocsátási határértékek, azokkal egyenértékű paraméterek vagy technikai előírások azonban nem haladhatják meg a 68. cikk a) pontjában vagy adott esetben az V–VIII. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket.

 

A tagállamok biztosítják, hogy az érintett személyek kellő időben megfelelő lehetőséget kapjanak az e bekezdésben említett eltérések jóváhagyásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásban való részvételre.

 

Amikor e bekezdés alapján kibocsátási határértékeket, azokkal egyenértékű paramétereket és technikaii előírásokat határoznak meg, dokumentálni és az engedélyezési feltételekhez kapcsolt mellékletben indokolni kell a BAT referenciadokumentumokban szereplő BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási értékektől eltérő kibocsátási szintek engedélyezését.

A Bizottság kritériumokat állapíthat meg az ebben a bekezdésben említett eltérés engedélyezésére vonatkozóan.

A Bizottság kritériumokat állapíthat meg az ebben a bekezdésben említett eltérés engedélyezésére vonatkozóan.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdés sérelme nélkül, a rendszeres ellenőrzést legalább hétévente egyszer el kell végezni.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a rendszeres ellenőrzést a talajvíz esetében legalább öt, a talaj esetében pedig tízévente egyszer el kell végezni, amennyiben az ellenőrzés nem a szennyezés jelentette kockázatok rendszeres értékelésen alapul.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az általánosan kötelező erejű szabályok a legjobb elérhető technológián alapulnak, anélkül, hogy előírnák bármiféle technika vagy adott módszer alkalmazását.

2. Az általánosan kötelező erejű szabályok a legjobb elérhető technológián alapulnak, anélkül, hogy előírnák bármiféle technika vagy adott módszer alkalmazását a 15. és a 16. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében.

A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az általánosan kötelező erejű szabályok olyan kibocsátási határértékeket – illetve egyenértékű paramétereket vagy műszaki intézkedéset – határozzanak meg, amelyek nem haladják meg a BAT referenciadokumentumban ismertett elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

 

Indokolás

A (2) és (3) bekezdés az általánosan kötelező erejű szabályokban a feltételek megállapítására, és azoknak a BREF közzétételét követő felülvizsgálatára vonatkozik. A BAT- és az engedély-felülvizsgálatokhoz kapcsolódó ügyek újraindítása helyett ez a kompromisszum közvetlen kapcsolat létrehozását javasolja a BAT-ról és a BREF-ekről (15. és 16. cikk), valamint az engedély-felülvizsgálatról (22. cikk) szóló cikkekhez.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általánosan kötelező erejű szabályokat az elérhető legjobb technikákban bekövetkezett fejlődéshez igazítsák.

3. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általánosan kötelező erejű szabályokat az elérhető legjobb technikákban bekövetkezett fejlődéshez igazítsák a 22. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében.

Ha a Bizottság új, vagy frissített BAT referenciadokumentumot fogad el, a tagállamok, amennyiben szükséges, a kihirdetéstől számított négy éven belül újraértékelik és frissítik az érintett létesítményre vonatkozó általánosan kötelező erejű szabályokat.

 

Indokolás

A (2) és (3) bekezdés az általánosan kötelező erejű szabályokban a feltételek megállapítására, és azoknak a BREF közzétételét követő felülvizsgálatára vonatkozik. A BAT- és az engedély-felülvizsgálatokhoz kapcsolódó ügyek újraindítása helyett ez a kompromisszum közvetlen kapcsolat létrehozását javasolja a BAT-ról és a BREF-ekről (15. és 16. cikk), valamint az engedély-felülvizsgálatról (22. cikk) szóló cikkekhez.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikák fejlődését, vagy a hatóságot tájékoztatják arról és bármely új vagy felülvizsgált BAT referenciadokumentum közzétételéről.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikák fejlődését, vagy a hatóságot tájékoztatják arról és bármely új vagy felülvizsgált BAT referenciadokumentum közzétételéről, az érintett nyilvánosság tájékoztatásával.

Indokolás

Hasznos, ha a tagállamok tájékoztatják az érintett nyilvánosságot a BREF-ek fejlődéséről.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Ha a Bizottság új, vagy frissített BAT referenciadokumentumot fogad el, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságaik, amennyiben szükséges, a kihirdetéstől számított négy éven belül újraértékeljék és frissítsék az érintett létesítményre vonatkozó engedélyezési feltételeket.

3. Ha a Bizottság új vagy frissített BAT referenciadokumentumot tesz közzé, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságaik újraértékeljék, és amennyiben szükséges, a kihirdetéstől számított négy éven belül frissítsék az érintett létesítményre vonatkozó engedélyezési feltételeket.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az elérhető legjobb technikák fejlődése  lehetővé teszi a kibocsátások jelentős mértékű csökkentését ,

b) az elérhető legjobb technikák jelentős változása lehetővé teszi a kibocsátások jelentős mértékű csökkentését,

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 4 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)ha egy környezetminőségi szabványnak való megfelelés a kívánalom a 19. cikknek megfelelően. 

d) amennyiben az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek1 vagy a 19. cikknek megfelelően egy környezetminőségi szabványnak való megfelelés érdekében szükséges.

 

1 HL L 309., 2001.11.27., 22. o.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 20../…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül, az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a 12. cikk 8. pontjában előírt alapelv tiszteletben tartásának biztosítására megállapított engedélyezési feltételeket végrehajtsák a tevékenység végleges leállítása esetén.

1. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv1, a környezet büntetőjogi védelméről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv2, és a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2009../…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 sérelme nélkül, az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a 12. cikk 8. pontjában előírt alapelv tiszteletben tartásának biztosítására megállapított engedélyezési feltételeket végrehajtsák a tevékenység végleges leállítása esetén.

 

_________________

 

1 HL L ...

 

2 HL L ... (COM(2007)0051).

 

3 HL L ... (COM (2006)0232).

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Ahol a tevékenység magában foglalja a veszélyes anyagok felhasználását, előállítását vagy kibocsátását – tekintettel a létesítmény telephelyén bekövetkező talaj- és talajvízszennyeződés lehetőségére –, az üzemeltetőnek egy létesítmény üzembe helyezésének vagy egy létesítmény engedélyének frissítése előtt alapjelentést kell készítenie. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell a talaj és talajvíz eredeti állapotának meghatározásához szükséges számszerűsített információkat.

2. Ahol a tevékenység magában foglalja az érintett veszélyes anyagok jelentős mennyiségű felhasználását, előállítását vagy kibocsátását – tekintettel a létesítmény telephelyén bekövetkező talaj- és talajvízszennyeződés lehetőségére –, az üzemeltetőnek egy létesítmény üzembe helyezésének vagy egy létesítmény engedélyének frissítése előtt alapjelentést kell készítenie. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell a talaj és talajvíz eredeti állapotának meghatározásához szükséges számszerűsített információkat, tekintettel a veszélyes anyagok jelentős mennyiségeire.

A Bizottság megállapítja az alapjelentés tartalmára vonatkozó kritériumokat.

A Bizottság megállapítja az alapjelentés tartalmára vonatkozó általános kritériumokat.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető értékeli a veszélyes anyagok által okozott talaj- és talajvízszennyeződés mértékét. Az üzemeltető helyreállítja a helyszínt és visszaállítja annak eredeti állapotát, amennyiben a (2) bekezdésben említett alapjelentésben rögzített eredeti állapothoz viszonyítva a létesítmény veszélyes anyagoktól származó talaj- vagy a talajvízszennyeződést okozott.

3. A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető tájékoztatja az illetékes hatóságot, és értékeli a veszélyes anyagok által okozott talaj- és talajvízszennyeződés mértékét. Az üzemeltető helyreállítja a helyszínt és visszaállítja annak eredeti állapotát, amennyiben a (2) bekezdésben említett alapjelentésben rögzített eredeti állapothoz viszonyítva a létesítmény veszélyes anyagoktól származó talaj- vagy a talajvízszennyeződést okozott.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Megfelelőségi jelentés

A kibocsátás összehasonlítása az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel

A 8. cikk 1. pontjában említett megfelelőségi jelentésnek tartalmaznia kell a létesítmény üzemeltetése – beleértve a kibocsátási szinteket – és a BAT referenciadokumentumokban leírt elérhető legjobb technikák közötti öszehasonlítást.

A 8. cikk 1. pontjában említett, az engedély feltételeinek való megfelelésre vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell a kibocsátás és a BAT referenciadokumentumokban leírt elérhető legjobb technikákhoz társuló kibocsátási szintek közötti összehasonlítást. A vonatkozó adatok haladéktalanul hozzáférhetők az interneten.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. Az illetékes hatóságok a vizsgálati tervek alapján rendszeresen vizsgálati programokat dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a különböző típusú létesítményekre vonatkozó helyszíni látogatások gyakoriságát.

4. Az illetékes hatóságok a vizsgálati tervek alapján rendszeresen vizsgálati programokat dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a különböző típusú létesítményekre vonatkozó helyszíni látogatások gyakoriságát.

 

A tagállamok biztosítják, hogy elegendő számú képzett szakember álljon rendelkezésre a vizsgálatok elvégzésére.

A programok minden egyes létesítmény vonatkozásában tizenkéthavonként legalább egy látogatást tartalmaznak, kivéve ha a programok az érintett létesítmény környezeti kockázatainak szisztematikus értékelésén alapulnak.

A programok minden egyes létesítmény vonatkozásában tizennyolc havonként legalább egy véletlenszerű látogatást tartalmaznak. E gyakoriságot növelni kell legalább félévenkénti alkalomra, ha egy vizsgálat a feltételeknek való nem megfelelés esetét állapítja meg.

 

Ha a programok az érintett létesítmény környezeti kockázatainak szisztematikus értékelésén alapulnak, a látogatás gyakoriságát csökkenteni lehet kétévenként legalább egyszeri alkalomra.

 

A környezeti kockázatok szisztematikus értékelése az alábbi objektív kritériumokon alapul:

 

a) az üzemeltetőknek az engedély feltételeinek való megfelelésére vonatkozó nyilvántartás;

 

b) a létesítménynek a környezetre és az emberi egészségre kifejtett hatásai;

 

c) az üzemeltetőnek a 761/2001/EK rendeletnek megfelelően a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való részvétele vagy megegyező környezetvédelmi vezetési rendszer végrehajtása.

A Bizottság megállapítja a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozó kritériumokat.

A Bizottság megállapíthat a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozó további kritériumokat.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. A nemrutinvizsgálatot súlyos környezetvédelmi panasz, súlyos környezetvédelmi baleset, váratlan esemény és nemmegfelelőség esetén késedelem nélkül és – adott esetben – az engedély kibocsátása, újraértékelése vagy aktualizálása előtt végre kell hajtani.

6. A nem rutin, véletlenszerű vizsgálatot súlyos és minősített környezetvédelmi panasz, súlyos környezetvédelmi baleset, váratlan esemény és nem megfelelőség vagy az emberi egészségre komolyan kiható események esetén késedelem nélkül és – adott esetben – az engedély kibocsátása, újraértékelése vagy aktualizálása előtt végre kell hajtani.

 

Az illetékes hatóságok az ilyen nem rutinszerű vizsgálatok elvégzése során előírhatják az üzemeltetőknek, hogy tájékoztatást nyújtsanak a baleset, esemény vagy az engedély feltételei nem teljesítésének kivizsgálása érdekében, beleértve az egészségügyi statisztikákat.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésről értesítik az érintett üzemeltetőt és azt a vizsgálat idejétől számított két hónapon belül nyivánosan hozzáférhetővé teszik.

A jelentésről az érintett üzemeltetőt két hónapon belül értesítik. A jelentést a vizsgálat idejétől számított négy hónapon belül az illetékes hatóság az interneten hozzáférhetővé teszi.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) A 7. és a 18. cikkben előírt általánosan kötelező erejű szabályok elfogadása.

d) egy létesítmény engedélyének vagy engedélyezési feltételeinek a frissítése, ahol a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban eltérés engedélyezendő.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A környezetvédelmet előmozdító, a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az (1) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

törölve

(a) az új létesítmény vagy a lényeges változtatás a 85/337/EGK irányelv hatálya alá tartozik;

 

(b) az általánosan kötelező erejű szabályok az összes szükséges engedélyezési feltételre kiterjednek;

 

(c) nincs szükség szigorúbb követelmények bevezetésére a 19. cikknek való megfelelés érdekében.

 

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés – bevezető bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére, illetve az általánosan kötelező erejű szabályok elfogadására vagy frissítésére vonatkozó  határozat meghozatalát követően a hatáskörrel rendelkező hatóság a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

3. Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően a hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az engedélyben foglalt kibocsátási határértékek vagy az általánosan kötelező erejű szabályok meghatározásának módja a BAT referenciadokumentumban ismertett elérhető legjobb technikák és a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintek viszonylatában;

e) a 15. cikkben említett engedélyezési feltételek meghatározásának módja a BAT referenciadokumentumban ismertett elérhető legjobb technikák és a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintek viszonylatában;

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) az eltérés és az előírt feltételek indokai, amennyiben a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban eltérést engedélyeztek;

f) az eltérés és az előírt feltételek – a 16. cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumokon alapuló – konkrét indokai, amennyiben a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban eltérést engedélyeztek;

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) az általánosan kötelező erejű szabályoknak a 18. cikk (3) bekezdésében és az engedélyek 22. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett újraértékelési eredménye;

g) az engedélyeknek a 22. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett újraértékelési eredménye;

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok biztosítják, hogy az a)–g) pontokban említett információkat haladéktalanul hozzáférhetővé teszik az interneten.

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

29 cikk

törölve

Információcsere

 

A Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelmet ösztönző nemkormányzati szervezetek  közreműködésével  a következőkről:

 

(a) a létesítmények teljesítménye a kibocsátások, a szennyezés, a nyersanyag felhasználása és jellege, az energiafelhasználás vagy a hulladékképződés vonatkozásában;

 

(b) az alkalmazott  technikákról, a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési intézkedésekről és ezek fejlődéséről.

 

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – bevezető bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottság intézkedéseket fogad el a következők meghatározására:

Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottság a következő kritériumokat fogadja el:

Indokolás

A javaslat a komitológia megtartására irányul, de hangsúlyozza, hogy kritériumokat (nem intézkedéseket) fogadnak el.

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. Amennyiben a tüzelőberendezést bővítik, az V. melléklet 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek a létesítmény változtatás által érintett  részére vonatkoznak, és az egész tüzelőberendezés  névleges  hőteljesítménye arányában állapítják meg őket.

6. Amennyiben a tüzelőberendezést legalább 20 MW-tal bővítik, az V. melléklet 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek a létesítmény változtatás által érintett részére vonatkoznak, és az egész tüzelőberendezés névleges hőteljesítménye arányában állapítják meg őket.

Indokolás

A tüzelőberendezések kisebb bővítéseire nem kell, hogy vonatkozzon ez a rendelkezés.

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

35 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok az V. melléklet 3. részének megfelelőengondoskodnak arról , hogy  elvégezzék a légszennyező anyagok  ellenőrzését.

1. A tagállamok az V. melléklet 3. részének megfelelően gondoskodnak arról, hogy elvégezzék a légszennyező anyagok ellenőrzését. A tagállamok megkövetelhetik, hogy az ellenőrzést az üzemeltető költségére végezzék.

Indokolás

A szöveget törölték a nagy tüzelőberendezésekről (LCP) szóló irányelvben. A pontosság kedvéért most visszakerül.

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok a 15. és 16. cikknek megfelelően gondoskodnak róla, hogy az ezen irányelv végrehajtására, a kibocsátásokat és egyéb környezeti hatásokat érintő reprezentatív adatokra, a kibocsátási határértékekre és az elérhető legjobb technikák alkalmazására vonatkozó információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

1. A tagállamok a 15. és 16. cikknek, valamint a 16. cikk (3) bekezdésének értelmében biztosított eltéréseknek megfelelően gondoskodnak róla, hogy az ezen irányelv végrehajtására, a kibocsátásokat és egyéb környezeti hatásokat érintő reprezentatív adatokra, a kibocsátási határértékekre és az elérhető legjobb technikák alkalmazására vonatkozó információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok az első albekezdésben említett információ elektronikus formátumban való hozzáférhetővé tétele céljából nemzeti információs rendszereket dolgoznak ki, és azokat rendszeresen aktualizálják.

A tagállamok az első albekezdésben említett információ elektronikus formátumban való hozzáférhetővé tétele céljából nemzeti információs rendszereket dolgoznak ki, és azokat rendszeresen aktualizálják. A biztosított információkról a tagállamok összefoglalót készítenek, és azt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

Indokolás

Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen az irányelv alkalmazásának nyomon követéséhez és különösen a BAT-tól származó eltérések felhasználásának értékeléséhez szükséges valamennyi eszközzel, meg kell követelni, hogy a tagállamok konkrét információt adjanak e lehetőség használatával kapcsolatban. A tagállamok által a BAT használatával és a kibocsátási szintekkel kapcsolatban nyújtott adatok ezenkívül a BREF-ek felülvizsgálatát is segítik. A nyilvánosság megfelelő tájékoztatása érdekében összefoglaló jelentésekre van szükség.

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

68 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság az elérhető legjobb technológiák alapján elvégzi az V. melléklet 3. és 4. részének, a VI. melléklet 1., 2., 6., 7. és 8. részének, a VII. melléklet 1., 5., 6., 7. és 8. részének, valamint a VIII. melléklet 2. és 4. részének tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását.

A vonatkozó BAT referenciadokumentumokban leírt elérhető legjobb technológiák alapján a Bizottság a BAT referenciadokumentumban leírt következtetéseken alapuló BAT referenciadokumentum 14. cikkel összhangban történő közzétételétől számított 12 hónapon belül módosítja az V., VI., VII. és VIII. mellékletet a kibocsátási határértékekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása révén. A kibocsátási határértékek kiegészíthetők az azokkal egyenértékű műszaki paraméterekkel vagy intézkedésekkel, valamint ellenőrzési és teljesítési követelményekkel, amennyiben ugyanolyan szintű környezetvédelmet lehet elérni.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

 

2. Az (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál az érdekelt ipari és a környezetvédelmet ösztönző nem kormányzati szervezetek képviselőivel, majd jelentést tesz a konzultáció eredményéről és arról, hogy azt hogyan veszi figyelembe.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

68 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

68a. cikk

 

Minimumkövetelmények

 

1. A 68. cikk sérelme nélkül a Bizottság a BAT referenciadokumentumban leírt következtetéseken alapuló BAT referenciadokumentum 14. cikkel összhangban történő közzétételétől számított 12 hónapon belül a kibocsátási határértékekre, valamint az ellenőrzési és teljesítési követelményekre vonatkozó minimumkövetelményeket határoz meg. A kibocsátási határértékek kiegészíthetők az azokkal egyenértékű műszaki paraméterekkel vagy intézkedésekkel, amennyiben ugyanolyan szintű környezetvédelmet lehet elérni az azokkal egyenértékű műszaki paraméterekkel.

 

A minimumkövetelményeket a szóban forgó tevékenységek vagy létesítmények környezeti hatásai vonatkozásában kell megállapítani, és a BAT-AEL-eken kell alapulniuk.

 

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

 

2. Az (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál az érdekelt ipari és a környezetvédelmet ösztönző nem kormányzati szervezetek képviselőivel, majd jelentést tesz a konzultáció eredményéről és arról, hogy azt hogyan veszi figyelembe.

 

3. Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban a Bizottság 2011. december 31-ig kibocsátási határértékeket, valamint ellenőrzési és teljesítési követelményeket határoz meg különösen az I. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában említett tevékenységeket végző létesítmények által kibocsátott dioxin és furán esetében.

 

A tagállamok vagy illetékes hatóságaik ennél szigorúbb kibocsátási határértékeket is meghatározhatnak a dioxin- és furánkibocsátás esetében.

 

Az említett intézkedéseket – amelyek célja az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása – a 69. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 1.1. pontban említett létesítmények teljes névleges hőteljesítményének kiszámításakor az 50 MW-nál kisebb névleges hőteljesítménnyel rendelkező és évente legfeljebb 350 órát üzemelő tüzelőberendezéseket nem kell figyelembe venni.

Az 1.1. pontban említett létesítmények teljes névleges hőteljesítményének kiszámításakor az 50 MW-nál kisebb névleges hőteljesítménnyel rendelkező és évente legfeljebb 500 órát üzemelő tüzelőberendezéseket nem kell figyelembe venni.

Indokolás

A küszöbérték megváltoztatása helyett a 20 MW-os küszöbérték megtartása, de a minimális küszöb olyan irányú módosítása javasolt, hogy több kisebb létesítmény a számításon kívül maradjon.

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2.5 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(c) fémöntvénytermékeket előállító nemvasfémöntödék tevékenysége, ólom és kadmium esetében napi 2,4 tonna hibamentes öntvény feletti, egyéb fémek esetében napi 12 tonna hibamentes öntvény feletti termelőkapacitással.

(c) fémöntvénytermékeket előállító nemvasfém-öntödék tevékenysége, ólom és kadmium esetében napi 2,4 tonna feletti, egyéb fémek esetében napi 12 tonna feletti olvasztási kapacitással.

Indokolás

Egy létesítményben a hibamentes és nem hibamentes öntvény előállítása ugyanolyan környezeti hatásokkal jár. Ezenkívül nehéz lenne egy csak hibamentes öntvényben kifejezett küszöbértéket végrehajtani. A szöveget tehát javítani lehet, hogy az alkalmazási kör pontosabban és egyértelműbben legyen leírva anélkül, hogy radikálisan megváltoztatnánk a jelenlegi IPPC alkalmazási körét.

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 5.2 pont – bevezető bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.2. Nem veszélyes  hulladékok égetése 3 tonna/óra kapacitás felett.

5.2. Nem veszélyes hulladékok égetése és együttégetése 3 tonna/óra kapacitás felett.

Indokolás

Az együttégetést már más tevékenységek, mint cementelőállítás leírása útján bevonták. Érdemes lenne azonban tisztázni, hogy az együttégetés valóban az irányelv hatálya alá tartozik (mint ahogy már történt a veszélyes hulladékok esetében az 5.1. pont c) alpontja alatt).

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 5.3 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) fizikai-kémiai kezelés;

b) fizikai-kémiai kezelés; a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatályán kívül eső és kizárólag a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelvben meghatározott, kezelt iszapot eredményező tevékenységek kivételével. Ez a kizárás csak olyan esetekre érvényes, amikor legalább ugyanolyan szintű környezetvédelmet lehetne elérni, mint ezenirányelv értelmében.

 

1 HL 135., 1991.5.31.

 

2 HL 181., 1986.7.4.

Indokolás

A jogszabályok közötti átfedések elkerülése és a következetesség biztosítása érdekében jogos a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó létesítményeket ezen irányelv alkalmazási körén kívül hagyni. Ezenkívül a módosítás megfelelően hivatkozik a szennyvíziszapról szóló irányelvre a „kezelt iszap” meghatározását illetően.

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 5.3 pont – d alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) salak és hamu kezelése;

d) az ipari tevékenységek más kategóriáiba nem tartozó salak és hamu kezelése;

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 5.23 pont – e alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(e) fémhulladék kezelése.

(e) aprított fémhulladék kezelése.

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 6.6 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ugyanazon létesítményben tenyésztett, de az a) pontban nem említett baromfifajok esetében, illetve az a), b) és c) pontban felsorolt állatfajoktól eltérő fajoknál a fenti küszöbértékek alapján kiszámított nitrogénkiválasztási tényezővel egyenértékű küszöbérték az irányadó.

Ugyanazon létesítményben tenyésztett, de az a) pontban nem említett baromfifajok esetében, illetve az a), b) és c) pontban felsorolt állatfajoktól eltérő fajoknál a fenti küszöbértékek alapján kiszámított nitrogénkiválasztási tényezővel egyenértékű küszöbérték az irányadó. A Bizottság irányelveket dolgoz ki a küszöbérték kiszámítására és az egyenértékű nitrogénkiválasztási tényezők meghatározására.

Indokolás

Ebben a szakaszban technikailag nehéz specifikus küszöbértéket javasolni azon baromfifajok számára, amelyek itt nincsenek megemlítve (gyakorlatilag csak nagyon kevés gazdaság lenne érintve olyan baromfifajok, mint fürjek, struccok, fácánok miatt, amelyeket nem említenek az I. mellékletben) vagy a vegyes típusú gazdaságok számára. Kompromisszumként és az ügy nagyon technikai jellegére tekintettel a Bizottságnak iránymutatásokat kell adnia.

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 6.9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Faanyagok és faipari termékek tartósítása legalább 75 m3/nap termelőkapacitással.

Faanyagok és faipari termékek tartósítása legalább 50 m/nap termelőkapacitással.

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 2 pont – a táblázatot követő bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azoknál a szilárd tüzelőanyagot égető  műveknél, amelyek 2002. november 27-ike előtt kaptak működési engedélyt  és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve  nem üzemelnek többet évi 1500  üzemóránál, az SO2- kibocsátási  határérték 800 mg/Nm3.

Azoknál az 500 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű, cseppfolyós tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt szereztek működési engedélyt, és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1500 üzemóránál, az SO2-kibocsátási határérték 800 mg/Nm3.

Indokolás

A cseppfolyós üzemanyaggal „csúcsban” működő tüzelőberendezések kevésbé szigorú SO2-kibocsátási határértékének engedélyezésével elkerülhető, hogy ezen berendezések esetében másodlagos kibocsátáscsökkentő intézkedéseket kelljen életbe léptetni, mivel az elsődleges intézkedések (különösen a < 0,5% kéntartalmú cseppfolyós üzemanyagok használata) minden esetben elegendőek lesznek. Az éves üzemórák meghatározott száma következtében környezeti hatásuk aránylag korlátozott. A cseppfolyós üzemanyaggal működő tüzelőberendezések esetében az eltérésnek az 500 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű berendezésekre kell korlátozódnia, mivel ezeknek a nagy tüzelőberendezésekről szóló irányelv értelmében még szigorúbb kibocsátási határértékeknek kell már megfelelniük.

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 4 pont – a táblázatot követő bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azoknál a maximum 500 MW névleges hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27-ike előtt szereztek működési engedélyt , és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve  nem üzemelnek többet évi 1500 üzemóránál, az NOx -kibocsátási határérték 450 mg/Nm3.

Azoknál a maximum 500 MW névleges hőteljesítményű, szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt szereztek működési engedélyt, és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1500 üzemóránál, az NOx-kibocsátási határérték 450 mg/Nm3.

Azoknál a minimum 500 MW névleges hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 1987. július 1-je előtt szereztek működési engedélyt, és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1500 üzemóránál, az NOx-kibocsátási határérték 450 mg/Nm3.

Azoknál a minimum 500 MW névleges hőteljesítményű, szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 1987. július 1. előtt szereztek működési engedélyt, és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1500 üzemóránál, az NOx-kibocsátási határérték 450 mg/Nm3.

Indokolás

Ahogy a kompromisszum javasolja a cseppfolyós üzemanyaggal „csúcsban” működő tüzelőberendezések kevésbé szigorú NOx-kibocsátási határértékének engedélyezésével elkerülhető, hogy ezen berendezések esetében másodlagos kibocsátáscsökkentő intézkedéseket (különösen szelektív katalitikus redukciót [SCR]) kelljen életbe léptetni, mivel az elsődleges intézkedések (különösen az égési folyamat kiigazításai) minden esetben elegendőek lesznek. Az éves üzemórák meghatározott száma következtében környezeti hatásuk aránylag korlátozott.

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 5 pont – 4 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az évi 500 óránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra vonatkozó kibocsátási  határértékekről ez a pont  nem rendelkezik . E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek  vezetni az üzemidő-felhasználásról.

Az évi 500 óránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra vagy gázmotorokra vonatkozó kibocsátási határértékekről ez a pont nem rendelkezik. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek vezetni az üzemidő-felhasználásról.

Módosítás                74

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 5 pont – 4a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Azoknál a gázturbináknál, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak működési engedélyt, és amelyek az elmúlt öt év mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, a NOx-kibocsátási határérték 150 mg/Nm3.

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 2 rész – 5 pont – 2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az évi 500 óránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra az ebben a pontban meghatározott  kibocsátási  határértékek nem vonatkoznak. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek  vezetni az üzemidő-felhasználásról.

Az évi 500 óránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra vagy gázmotorokra vonatkozó kibocsátási határértékekről ez a pont nem rendelkezik. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek vezetni az üzemidő-felhasználásról.

Indokolás

A villamosenergia-fejlesztést illetően a gázmotorok gyakran közvetlen versenyben állnak a gázturbinákkal. Annak engedélyezése, hogy a „tartalék” gázmotorok mentesek legyenek a kibocsátási határértékektől, biztosítja, hogy egyenlő elbánás alá esnek a gázturbinákkal. E berendezések esetében az üzemórák meghatározott száma és a csak „tartalékhelyzetben” való működésük következtében a másodlagos kibocsátáscsökkentő intézkedések (különösen szelektív katalitikus redukció [SCR]) alkalmazása, magas költségekhez vezetne elhagyagolható környezetvédelmi haszonnal, tekintve az éves üzemórák meghatározott számát.

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 3 rész – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az egyes, legalább 100 MW hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgázainak SO2-, NOx- és porkoncentrációját folyamatosan mérni kell  .

1. Az egyes, legalább 100 MW hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgázainak SO2-, NOx-, CO- és porkoncentrációját folyamatosan mérni kell.

A gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokat égető, legalább 100 MW hőteljesítményű tüzelőberendezések füstgázainak CO-koncentrációját folyamatosan mérni kell.

 

Indokolás

A Bizottság javaslata csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokat égető tüzelőberendezésekre vezette be a folyamatos CO-ellenőrzés követelményét, mivel ezen berendezések esetében kibocsátási határértéket határoztak meg az V. mellékletben. Az illetékes hatóságoknak az engedélyekben meg kell határozniuk a BAT-nak megfelelő (17. cikk) ellenőrzési követelményeket. Mivel a CO-t minden tüzelőberendezésre nézve releváns paraméternek lehet tekinteni az égési folyamat ellenőrzése tekintetében, fontos, hogy az ellenőrzés folyamatos legyen.

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 4 rész – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Folyamatos mérés esetén az 1–2. részben meghatározott kibocsátási határértékek abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha a mérési eredmények értékelése az üzemórák számára vonatkoztatva egy naptári éven belül azt mutatja, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

1. Folyamatos mérés esetén az 1–2. részben meghatározott kibocsátási határértékek abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha a mérési eredmények értékelése az üzemórák számára vonatkoztatva egy naptári éven belül azt mutatja, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a) egyetlen érvényesített havi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékeket;

a) egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékeket;

b) egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 110%-át;

 

c) kizárólag szénnel működő kazánokból álló, 50 MW alatti névleges hőteljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések esetében egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 150%-át;

 

d) az érvényesített, órás átlagértékek 95%-a az év folyamán nem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 200%-át.

d) az érvényesített, órás átlagértékek 95%-a az év folyamán nem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 200%-át.

Az érvényesített átlagérték meghatározása a 3. rész 10. pontja alapján történik.

 

Az átlagos kibocsátási határértékek kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 33. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 34. cikkben foglalt időszakok alatt, valamint az indítási és a leállási időszakban végzett méréseket.

 

Indokolás

A Bizottság javaslata a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó BREF-fel összehasonlítva további rugalmasságot engedélyez.

Míg a BREF BAT-szintjei napi átlagot tükröznek, az V. melléklet megköveteli a kibocsátási határértékek havi alapon való elérését. Ezenkívül a napi átlagértékek nem haladhatják meg a kibocsátási határérték 110%-át, és az óránkénti átlag 95%-a egy éven keresztül nem haladhatja meg a kibocsátási határértékek több mint kétszeresét. A Bizottság javaslata nem tesz különbséget a 2016 előtti és a 2016 utáni berendezések között. Míg ugyanazok a megfelelési szabályok érvényesek az új és a meglévő berendezésekre, fontos azokat összehangolni a BREF BAT-következtetéseivel, amelyek napi átlagon, nem pedig havi átlagon alapulnak.

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – 6 rész – 2.5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.5. Az illetékes hatóságok eltekinthetnek a HCl, a HF és az SO2 folyamatos mérésének kötelezettségétől a hulladékégető vagyegyüttégető művekben csak a 2.1.c) pontban meghatározott időszakos mérést előírva  , illetve engedélyezhetik a mérés mellőzését , ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy ezen szennyező anyagok kibocsátása semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

2.5. Az illetékes hatóságok eltekinthetnek a HCl, a HF és az SO2 folyamatos mérésének kötelezettségétől a hulladékégető vagy -együttégető művekben csak a 2.1.c) pontban meghatározott időszakos mérést előírva, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy ezen szennyező anyagok kibocsátása semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az előírt kibocsátási határértékeket. Az eltérés nem alkalmazandó a különböző forrásokból származó, kevert hulladék égetésének eseteiben.

Az illetékes hatóságok eltekinthetnek az NOx folyamatos mérésének kötelezettségétől az óránként 6 tonnánál kisebb névleges teljesítményű meglévő hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben csak a 2.1.c) pontban meghatározott időszakos mérést előírva, ha az üzemeltető a kérdéses hulladék minőségére, az alkalmazott technológiákra és a kibocsátás ellenőrzési eredményeire vonatkozó adatokkal bizonyítani tudja, hogy az NOx-kibocsátás szintje semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

 

Indokolás

A Bizottság javaslata egyedi eseteket irányoz elő, amelyekben a HCl-re, a HF-re és az SO2-re nézve az illetékes hatóságok nem támaszthatnak követelményeket. A kompromisszumos javaslat figyelembe veszi a módosításokat, amelyekben a javasolt további rugalmasságot eltörölték.

A Bizottság javaslata továbbá egyedi eseteket irányoz elő, amelyekben a NOx-t folyamatos mérés helyett időszakos mérésnek lehet alávetni. A javasolt további rugalmasság eltörlését több módosítás javasolta.

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – 6 rész – 2.6 pont – bevezető bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.6. Az illetékes hatóság a nehézfémek, dioxinok és furánok vonatkozásában  az alábbi esetekben  engedélyezheti a mérések évi két alkalomra való csökkentését vagy teljes mellőzését  :

2.6. Az illetékes hatóság a nehézfémek, dioxinok és furánok vonatkozásában az alábbi esetekben engedélyezheti a mérések évi egyetlen alkalomra való csökkentését:

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – 6 rész – 2.6 pont – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) az üzemeltetőnek bizonyítani tudja, hogy sem elektromos vagy elektronikai hulladékot, sem klórozott vegyületet tartalmazó hulladékot nem kezel,

(1)

HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


INDOKOLÁS

Környezetvédelem integrált kezdeményezéssel a létesítmények engedélyezésekor

Az irányelvre irányuló javaslat célja az ipari kibocsátásokról szóló hét külön irányelv egyetlen szövegbe történő összefoglalása és átdolgozása.

A jogalkotási eljárás 52.000 ipari létesítményt érint Európában, amelyek az európai káros anyag kibocsátás nagy részét egyesítik magukban, és hozzájárulnak a levegő tisztán tartására irányuló tematikus stratégiában a célok elérésének elmulasztásához.

A Bizottság tervezete integrált kezdeményezést ír elő annak érdekében, hogy a lehető legátfogóbban és legkiegyenlítettebb módon bevonják a környezeti aspektusokat a létesítmények engedélyezése során. A legjobb elérhető technológiák (BAT) kibocsátásainak hatékony korlátozására törekszenek, amelynek alkalmazását ezért az eddigieknél következetesebben kell végrehajtani. Ennek során meg kell szüntetni a Közösség területén fellépő versenytorzulást is, amelyet a fennálló jogalkotás nem egységes átültetése idéz elő.

Az előadó támogatja a Bizottság stratégiáját. Az integrált kezdeményezés pozitív fogadtatásban részesült, csakúgy mint a legjobb rendelkezésre álló technológiák végrehajtásánál alkalmazott racionálázás. A módosítások arra irányulnak, hogy biztosítsák és erősítsék az irányelvek félreértelmezéssel szembeni eszközeit, egyszerűsítsék az átültetést és hogy leépítsék a bürokráciát.

Európai biztonsági háló

Az első alapvető módosítás célja, hogy annak eddigi formájában megőrizze az olyan érdekcsoportok, mint az ipar vagy a nemdohányzó szervezetek közötti gyümölcsöző információcserét ("Sevillai folyamat"), amely a legjobb elérhető technológiák leírására irányul. Ennek eredménye továbbra is a BAT dokumentum elkészítése kell, hogy legyen.

A jogilag kötelező kibocsátási értékek bevezetését támogatjuk. A bizottsági javaslat a határértékek BAT dokumentumból való közvetlen levezetését írja elő. Ez nem egyeztethető össze a gyakorlattal, és következésképpen nem kívánatos politikai befolyást vonna maga után a sevillai folyamatra nézve. Az előadó által javasolt második alapvető módosítással ezért parlamenti ellenőrzés mellett működő komitológiai bizottságot bíznak meg, amelynek feladata a kibocsátás csökkentő intézkedések minimumkövetelményekként való megállapítása. A minimumkövetelmények európai biztonsági hálót képeznek, és egyetlen létesítmény sem sértheti meg őket.

A helyi illetékes hatóságok szintjén az egyes létesítményekre kibocsátás korlátozó intézkedések vannak megadva, amelyek a BAT dokumentumok követelményeit teljesítő kibocsátásokat eredményeznek, hogy megfelelően lehessen kezelni a helyi adottságokkal kapcsolatos rugalmasság mozgásterét. Így kerül megoldásra a probléma, miszerint normálüzemben minden létesítménynél annak beindításakor jelentkező olyan kibocsátási maximumértékek lépnek fel, amelyek meghaladhatják a legjobb rendelkezésre álló technológiák leírásaival összekötött kibocsátásokat. Semmiképpen nem sérthetők meg az európai biztonsági hálóban megállapított határértékek.

Ez a javaslat egyensúlyt teremt egyrészt abban a tekintetben, hogy európai standardokat állapítsanak meg az ipari létesítmények engedélyezésekor. Másrészt a javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy sürgősen szükséges döntési mozgástereket figyelembe vegyenek az adott létesítmény műszaki jellemzői, földrajzi elhelyezkedése és a helyi környezeti feltételei terén.

Az adminisztratív költségek korlátozása

A Bizottság célkitűzései közé tartozik az irányelvek felülvizsgálata során többek között a bürokrácia leépítése, amelyet az előadó teljes mértékben támogat. Egy sor módosítást kell még a felülvizsgálatnak ebben a tekintetben még javítania, ehhez tartozik a merev előírások rugalmassá tétele a létesítmények felülvizsgálatakor, valamint a követelmények betartásáról szóló előadói vélemény kapcsán az üzemeltetők kötelezettsége terén. Egy ezen a téren beiktatott tehermentesítés nem utolsó sorban az illetékes hatóságnak is jót tesz, amelyek kapacitásaikat ott tudják kiaknázni, ahol szükséges, vagyis olyan létesítményeknél, amelyeket a környezetbiztonság aspektusából lehet sürgősebben figyelembe venni.

Emellett az előadó azért nyújt be módosításokat, hogy erősítse a Parlament jelentőségét az irányelv nem lényeges részeinek jövőbeli módosításaikor, illetve hogy a Bizottság döntéseinél biztosítsa, hogy megfelelően bevonják a külső szakértelmet és a döntések gazdasági hatásait átláthatóvá teszik.

Az irányelv alkalmazási körének kiszélesítését ezzel szemben az eredeti állapotba kell visszaállítani, ha a várható környezeti hasznok nem igazolják a ráfordítást. Ugyanez érvényes a talaj- és talajvízvédelemre vonatkozó széleskörű rendelkezésekre, amelyeket már közösségi vagy nemzeti szinten szabályoztak.


MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

JOGI BIZOTTSÁG

ELNÖK

Ref.: D(2008)53399

Miroslav OUZKÝ

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elnöke

ASP 05F69

Brüsszel

Tárgy :          Az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozott változat)

                    (COM(2007)844 – C6 0002/2008 – 2007/0286(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság, melynek elnöki tisztségét van szerencsém betölteni, az Európai Parlament eljárási szabályzatának a 2007. május 10-én elfogadott határozat szerinti átdolgozásról szóló 80a. cikkével összhangban megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A szabályzat (3) és (4) bekezdése a következő:

"(3) Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 150. és a 151. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

A változatlanul maradt részekre vonatkozó módosításokat azonban kivételesen és eseti jelleggel e bizottság elnöke elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való kapcsolatuk folytán erre szükség van. Ezen okoknak szerepelniük kell a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban.

(4) Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben az Elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament azt visszautalja az illetékes bizottsághoz, amely a rendes eljárás szerint megvizsgálja.

A Jogi Szolgálat véleményét követően, amelynek képviselői részt vettek a felülvizsgálati javaslatot vizsgáló konzultációs munkacsoport ülésein, továbbá megfogadva a javaslat előadójának ajánlásait, a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérdéses javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban, a véleményben vagy a továbbiakban lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint, hogy az azon változásokat tartalmazó korábbi jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezéseinek kodifikációját illetően a javaslat lényegi változtatás nélkül egyenesen kodifikálja a már meglévő szövegeket.

A Szabályzat 80a. cikkének (2) bekezdése és 80. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent nevezett munkacsoport véleményében javasolt technikai jellegű kiigazítások szükségesek annak érdekében, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak, és nem vezetnek a javaslat lényegi megváltozásához.

Ezenkívül a javaslat előadójának javaslatait követően és a Szabályzat 80a. cikkének (2) bekezdése és 80. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a már kettős áthúzással jelölt alábbi rendelkezéseket a lényegi változtatásra utaló szürke kiemeléssel kellene jelölni:

· 3. cikk, (12) bekezdés, a második mondat elhagyása „e meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító, a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni.”

· 12. cikk, 8. pont, az alábbi szavak elhagyása: „a 23. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti állapotba”;

· a 29. cikkben az alábbi szavak elhagyása: „között” és „az elérhető legjobb technikákról, a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési intézkedésekről és ezek fejlődéséről”.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 80a. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a Jogi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent felsorolt pontok megfelelnek az átdolgozás és a kodifikáció szabályainak, amennyiben azokat az eljárási szabályzat 80a. cikkének (2) bekezdése és 80. cikkének (3) bekezdése szerint vizsgálták felül.

Összegezve, 2008. szeptember 8–9-i ülésén a Jogi Bizottság úgy határozott, hogy javasolja, hogy az Önök bizottsága mint felelős bizottság vizsgálja meg a szóban forgó javaslatot a fenti indítványoknak megfelelően és az eljárási szabályzat 80a. cikkével összhangban.

Tisztelettel:

Giuseppe GARGANI


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

 

                     Brüsszel,

VÉLEMÉNY

A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE: AZ EURÓPAI PARLAMENT

                                                       A TANÁCS

                                                       A BIZOTTSÁG

az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

COM(2007) 844 végleges, 2007.12.21. – 2007/0286 (COD)

Tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2008. január 16-án, 22-én, 24-én és 31-én, valamint február 13-án és április 3-án azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja – többek között – a Bizottság által benyújtott fent nevezett javaslatot.

Ezen ülések alkalmával(1), a titán-dioxid-iparból származó hulladékról szóló 1978. február 20-i 78/176/EGK tanácsi irányelv, a titándioxid-iparból származó hulladék által érintett környezeti elemek felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokról szóló 1982. december 3-i 82/883/EGK tanácsi irányelv, a titán-dioxid-ipar hulladékai által okozott szennyezés csökkentésére és lehetséges megszüntetésére kidolgozott programok közelítését szolgáló eljárásokról szóló 1992. december 15-i 92/112/EGK tanácsi irányelv, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv, a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelv, a hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel a következőket állapította meg.

1) Megállapításra került, hogy az átdolgozási javaslat jogalkotó hatósághoz történő benyújtása óta a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelvet visszavonták, és helyébe a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat(2)) lépett. Ennek következtében az átdolgozott változatban a 96/61/EK irányelvre történő valamennyi hivatkozást a 2008/1/EK irányelvre történő hivatkozásként kell érteni.

2) az átdolgozott változat szövegében az alábbi részeket a lényegi változtatásra utaló szürke kiemeléssel kellett volna jelölni:

– a 3. cikk (5) bekezdésében a „Kibocsátási határértékeket anyagok egyes csoportjára, családjára vagy kategóriáira is meg lehet határozni” szövegrész, amelyet kettős áthúzással jelöltek;

– a 4. cikk (2) bekezdés első albekezdésében a „vagy különböző telephelyeken” szavak;

– a 9. cikk (2) bekezdés második albekezdésében a „vagy a környezetre” szavak (amelyek kiigazításra utaló nyilak között szerepelnek);

– a 35. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata „A tagállamok előírhatják, hogy ezen ellenőrzés költsége az üzemeltetőt terhelje.” (amely kettős áthúzással szerepel);

– a 43. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata „A kalibrációt legalább háromévente, a referenciamódszerekkel végrehajtott párhuzamos vizsgálatok segítségével kell végezni.” (amely kettős áthúzással szerepel;

– az I. melléklet 1.4. pontjában a „Szén” (kettős áthúzással jelezve) és a „tüzelőanyagok” szavak;

– az I. mellékletben az 5.1. pont h) és k) alpontjának teljes szövege;

– az I. mellékletben a 6.4. pont b) ii. alpontjában a „negyedéves átlag alapján” kifejezés (kettős áthúzással jelölve);

– az V. melléklet 1. részének 2. pontjában a „Szén és lignit”, „Biomassza” és „Tőzeg” szavak;

– az V. melléklet, 1. rész 5. pontjának (4) megjegyzésében az „és CO” szavak.

3) A 3. cikk (26) bekezdésében az „amennyiben” kifejezést kiigazításra utaló nyilak között kellett volna szerepeltetni.

4) Megállapították, hogy a 26. cikk (3) bekezdésének bevezető részében az „a megfelelő eljárásokkal összhangban tájékoztatja a nyilvánosságot”, illetve az „és” szavak hibásan szerepelnek kettős áthúzással. Az említett kifejezéseket vissza kell emelni a szövegbe, a bevezető rész tehát a következőképpen hangzik: „Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére, illetve az általánosan kötelező erejű szabályok elfogadására vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a nyilvánosságot és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:”.

5) A 38. cikk (2) bekezdés a) pontjának i. alpontjában a „3. cikk (21) bekezdésére” való hivatkozás helyébe a 3. cikk (20) bekezdésére való hivatkozás lép.

6) A 47. cikk (4) bekezdésének b) pontjában a „vagy együttégetését” szavakat a kiigazításra utaló nyilak között kellett volna szerepeltetni.

7) Az V. melléklet 1. részének 4. pontjában a kettős áthúzással jelölt szöveget megelőző „(2)” jelet is kettős áthúzással kellett volna szerepeltetni.

8) Az V. melléklet 3. részének 3. pontjában az angol változatban a „per” szót a kiigazításra utaló nyilak között kellett volna szerepeltetni (a „once” szóval együtt).

9) A VI. melléklet 3. részének 1. pontjában az „5. rész 2.7. pontjában” hivatkozást a „6. rész 2.7. pontjában” hivatkozással kellett volna kiigazítani.

A javaslat vizsgálata során tehát a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az akként megjelölteken és a jelen véleményben említetteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                                  J.-C. PIRIS                C.-F.DURAND

jogtanácsos                                      jogtanácsos                megb. főigazgató

(1)

A tanácsadó munkacsoport számára a javaslat angol, francia és német nyelvű változata állt rendelkezésre, és a csoport a kérdéses szöveg eredeti, angol nyelvű változata alapján dolgozott.

(2)

HL L 24., 2008.1.29., 8. o.


ELJÁRÁS

Cím

Ipari kibocsátások (a szennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2007)0844 – C6-0002/2008 – 2007/0286(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

21.12.2007

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

10.4.2008

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

10.4.2008

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

9.9.2008

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Holger Krahmer

21.2.2008

 

 

Vizsgálat a bizottságban

8.4.2008

26.5.2008

9.9.2008

 

Az elfogadás dátuma

22.1.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

10

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Liam Aylward, Maria Berger, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Magor Imre Csibi, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Alessandro Foglietta, Elisabetta Gardini, Satu Hassi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Marie-Noëlle Lienemann, Peter Liese, Jules Maaten, Marios Matsakis, Linda McAvan, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Dimitrios Papadimoulis, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Daciana Octavia Sârbu, Amalia Sartori, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Bart Staes, Anja Weisgerber, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Christofer Fjellner, Jutta Haug, Robert Sturdy, Andres Tarand

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Daniel Cohn-Bendit, Constanze Angela Krehl, Bernhard Rapkay

Benyújtás dátuma

9.2.2009

Utolsó frissítés: 2009. február 26.Jogi nyilatkozat