az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK és a 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó közös szövegtervezetről

(PE-CONS 3723/2008 – C6-0046/2009 – 2005/0240(COD))

(Együttdöntési eljárás: harmadik olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetre (PE-CONS 3723/2008 – C6-0046/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2005)0590) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel a második olvasat során a Tanács közös álláspontjával(2) kapcsolatban kialakított álláspontjára(3),

–   tekintettel a Bizottság véleményére a Parlament közös állásponthoz fűzött módosításairól (COM(2008)0827)(4),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 65. cikkére,

–   tekintettel az egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttségének jelentésére (A6-0101/2009),

1.  elfogadja a közös szövegtervezetet;

2.  utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

3.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogszabályt, és a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 74. E, 2008.3.20., 546. o. (2) HL C 184. E, 2008.7.22., 23. o. (3) Elfogadott szövegek, 2008.9.24., P6_TA(2008)0444. (4) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

I. Háttér

I.1. A harmadik tengerbiztonsági csomag

Az Erika III. csomagként is ismert, harmadik tengerbiztonsági csomagról a Bizottság 2005 végén készített javaslatot. E csomag az Erika tartályhajó Franciaország atlanti-óceáni partjainál 1999-ben bekövetkezett balesete következményeként javasolt Erika I. és II. csomagok folytatása volt. A csomag megfelelt a Parlament 2004. április 21-i állásfoglalásának is, amelyet a Prestige nevű tankhajó 2002-es hajótörése után felállított, a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó ideiglenes bizottság (MARE bizottság) dolgozott ki.

A harmadik tengerbiztonsági csomag célja, hogy tovább erősítse az EU biztonsági jogszabályait és a közösségi jogba átültesse a fontosabb nemzetközi eszközöket. Hét javaslatának célja a balesetek megelőzése (az európai lobogók minőségének javítása, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéssel és a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő rendszerrel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata és a minősítő társaságokra vonatkozó szabályok javítása révén), valamint hatékony fellépések biztosítása baleset esetén (a balesetek kivizsgálását szabályozó, összehangolt keret létrehozása, a balesetet szenvedett utasok kártérítésére vonatkozó szabályok kidolgozása, valamint a hajótulajdonos felelősségével kapcsolatos szabályok és egy kötelező biztosítási rendszer létrehozása révén).

I.2. E javaslat

A Bizottság 2005. november 23-án fogadta el a tengeri közlekedési ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK és a 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot. A harmadik tengerbiztonsági csomagban szereplő többi javaslathoz hasonlóan ez is tartalmaz a MARE bizottság által tett javaslatokat, amely elsősorban a Prestige balesetét követő vizsgálatok nagyon lassú lefolyása miatt aggódott. E javaslat alapvető célja egyértelmű és kötelező érvényű iránymutatások kidolgozása uniós szinten arra vonatkozóan, hogy műszaki szempontból hogyan kell kivizsgálni a hajózás során bekövetkező baleseteket és milyen visszajelzéseket kell adni a jövőbeli balesetek megelőzése érdekében. E célból például rendelkezik a balesetek utáni műszaki kivizsgálásra vonatkozó kötelezettségről, e vizsgálatok státuszáról és módszereiről, a jelentéstételről, a tengeri baleseteket tartalmazó európai adatbázisról és a jövőbeli balesetek megelőzésére szolgáló visszajelzésként biztonsági ajánlásokról.

II. Az egyeztetés előtti jogalkotási folyamat

II.1. A harmadik tengerbiztonsági csomag az első és a második olvasat során

A Parlament a tengerbiztonsági csomagot mindig is csomagként kezelte, ezért az egyes dossziékkal együtt foglalkozott. A hét javaslat első olvasatára 2007 márciusában és áprilisában került sor. A Tanács 2007. júniusi és novemberi ülésén a nyolc javaslat közül (egy javaslatot kettéosztottak egy irányelvre és egy rendeletre) hat esetében jutott politikai megállapodásra. Két dossziét (a lobogó szerinti állam kötelezettségeiről és a polgári jogi felelősségről szólót) azonban megvétóztak, mivel a tagállamok ódzkodtak ilyen jogszabályok uniós szintű meghozatalától. A dossziék újbóli megnyitására irányuló, 2008. áprilisi kísérlet kudarcba fulladt.

A tagállamok – a közös álláspontok továbbítása révén – nyomást kívántak gyakorolni a Parlamentre annak érdekében, hogy a hat dosszié esetében folytassa a jogalkotási eljárást. Az előrelépés érdekében a Parlament végül elfogadta e megközelítést.

A közös álláspontok 2008. júniusi továbbítása után a Parlament továbbra is arra ösztönözte a Tanácsot, hogy a fennmaradó két („hiányzó kettő”-ként elhíresült) dosszié terén is tegyen előrelépéseket. Ez abban nyilvánult meg, hogy a Parlament e két dosszié tartalmát a csomag aktív jogalkotási dossziéihoz fűzött módosításokba foglalta.

Ezzel párhuzamosan a hat dossziéról folytatott, második olvasatbeli tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. A „hiányzó kettő” sorsa, valamint a többi dossziéval kapcsolatos nehézségek nyomán végül az a határozat született, hogy a második olvasat során sem lesz megállapodás a dossziék tekintetében. A Parlament a plenáris ülésen az összes dosszié esetében visszaállította első olvasatbeli módosításait, amelyek magukban foglalták a „hiányzó kettő” tartalmát is. Ezután a hat dossziéról egyeztetés kezdődött.

II.2. E javaslat az első és a második olvasat során

Az első olvasat során a Parlament 24 módosítást fogadott el olyan kérdésekben, mint a balesetek kivizsgálásának megkülönböztetése a büntetőjogi vizsgálatoktól, az adatok bizalmas kezelése, a tanúk védelme, a kivizsgáló szerv függetlensége és hatásköre, az EMSA bevonása, a kivizsgálás megkezdésének határideje, a párhuzamos kivizsgálás elkerülése, a komitológia, a tengerészekkel szembeni tisztességes bánásmód és a visszajelzési mechanizmus.

A közös álláspont az EP módosításai közül csak néhányat, nevezetesen a komitológiára vonatkozókat tartalmazta. Továbbá olyan új elemeket tartalmazott, mint az irányelv hatályának a nagyon súlyos balesetekre való korlátozása és egy rugalmasabb módszertan, amely csak arra kötelezi a tagállamokat, hogy a közös módszertant kövessék.

A többi dossziéhoz hasonlóan a második olvasat során tárgyalások folytak. E dosszié esetében egy háromoldalú megbeszélésre került sor, amelynek során kisebb jelentőségű pontokban történt némi előrelépés.

A tárgyalások kudarcát látva a Parlament 2008. szeptember 24-én, a második olvasat során visszatért az első olvasatban benyújtott módosítások nagy részéhez és elvetette a közös álláspontban szereplő legtöbb új elemet, mivel ezek arra irányultak, hogy az irányelvet csupán nem kötelező erejű ajánlássá alakítsák át.

III. Egyeztetés

III.1. A harmadik tengerbiztonsági csomagról folytatott egyeztetés

A 2008. szeptember 24-i, második olvasatbeli szavazás után és tekintettel arra a politikai szándékra, hogy az egyeztetésre még a francia elnökség alatt sor kerüljön, a Parlament nagyon gyorsan, már 2008. október 7-én felállította az egyeztetőbizottság munkájában részt vevő küldöttségét, amelyet Rodi Kratsa-Tsagarapoulou képviselő asszony vezetett.

Ezzel párhuzamosan a hiányzó két dossziéról elérendő megállapodás tárgyában a Parlament által a Tanácsra gyakorolt nyomás eredményesnek bizonyult. A Tanács e kérdéssel foglalkozó, nem hivatalos ülését követően, amely Paolo Costa, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke jelenlétében zajlott, 2008. október 9-én végül politikai megállapodás született mindkét dosszié ügyében.

A tárgyalásokat lezáró, december 8-i egyeztetőbizottsági ülés előtt a Parlament és a Tanács két háromoldalú megbeszélést folytatott (november 4-én és december 2-án), valamint a legbonyolultabb dossziék tekintetében egy nem hivatalos találkozóra is sor került. A tárgyalásokat lefolytató, a csomag méretére tekintettel kivételesen a TRAN-koordinátorokat is magában foglaló csoport ülésein kívül a parlamenti küldöttség még kétszer (november 5-én és december 3-án) találkozott.

A legösszetettebb dosszié (Paolo Costa dossziéja) utolsó megválaszolatlan kérdéseiről december 8-án született megállapodás. E napon a Parlament levelet intézett a Tanács elnökségéhez, amelyben megerősítette azon szándékát, hogy a hiányzó két dossziéról második olvasatban gyors megállapodásra jusson, ezáltal lehetővé téve a Tanács számára, hogy két közös álláspontját december 9-i ülésén elfogadja.

Az egyeztetőbizottságban a Tanácsot Dominique Bussereau, a Tanács soros elnöke és Franciaország közlekedési államtitkára képviselte. A Bizottságot Tajani alelnök képviselte. Ez ismét bizonyította, hogy nagyon bonyolult tárgyalások esetében a legmagasabb politikai szint bevonása és a dinamikus egyeztetés óriási jelentőséggel bír a megállapodás létrejötte szempontjából.

Az egyeztetés végeredménye a Parlamentre nézve nagyon kedvező. Nem csupán a „hiányzó kettő” kérdését sikerült egyszerre lezárni, hanem az egyeztetésen elfogadott szövegek minősége is javult. Ez elsősorban a képviselők szolidaritásának volt köszönhető, akik egyetlen dossziét sem engedtek lezárni addig, amíg nem született mindegyik dossziét magában foglaló, átfogó megállapodás.

A tengerbiztonsági csomag különleges körülményei azonban rámutattak arra, hogy nem ideális az a helyzet, ha ugyanaz az elnökség felelős a második és harmadik olvasat során folytatott tárgyalásokért. Az elnökség csak nagyon nehezen tudta a Coreperben újabb erőfeszítésekre ösztönözni a tagállamokat, mivel lélektani szempontból a tárgyalások már így is túlságosan elhúzódtak. Másfelől, a Parlament számára az egyeztetéssel teljesen új szakasz kezdődött, míg a Tanácsban az azonos elnökség miatt az egyeztetést a korábbi szakaszok folytatásának tekintették.

III.2. A jelen javaslat az egyeztetés során

E dosszié ügyében a tárgyalások a november 4-i és december 2-i háromoldalú megbeszélés és a november 13-i nem hivatalos találkozó után átmenetileg lezárultak. E megbeszélések előtt nagy előrelépés történt a Coreper új javaslatait és a kompromisszumos javaslatoknak a Bizottság szolgálatai és az előadó közötti cseréjét követően is. Az adatok bizalmasságának kérdése megoldódott, miután az előadó nem hivatalosan tanácskozott az európai adatvédelmi biztossal. Az ő ajánlásait mind a Parlament, mind a Tanács elfogadta.

IV. A megállapodás főbb pontjai

Az egyeztetés során sikerült kompromisszumot kötni a legtöbb vitatott kérdésben, ami jelentősen erősíti és javítja az irányelv rendelkezéseit. A megállapodás főbb pontjai:

· Hatály: A vészjelzéseknek az irányelv hatályába történő belefoglalására irányuló módosítások (3., 7., 8., 10., 14., 17. és 20. módosítás) visszavonása után a Parlament meg tudta győzni a Tanácsot, hogy valamennyi súlyos baleset (9., 13., 14., 18. és 28. módosítás) esetében tegye kötelezővé az előzetes értékelést. Amennyiben a vizsgálati szerv úgy dönt, hogy nem végez teljes körű biztonsági vizsgálatot, annak okait rögzíteni kell és ennek rövid leírása szerepelni fog a tengeri baleseteket tartalmazó európai adatbázisban. Kizárásra került annak lehetősége, hogy súlyos balesetek kivizsgálását követően egyszerűsített jelentés készüljön.

· A balesetek kivizsgálásának módszertana (főleg a 15. módosítás): A Parlament meg tudta győzni a Tanácsot annak elfogadásáról, hogy a vizsgálóbiztosok munkája közös módszertanon és ne csak egy közös módszertan elvein alapuljon. Ez egy olyan megállapodás elfogadását követően vált lehetővé, amely rendelkezik arról, hogy a vizsgálóbiztosok mikor térhetnek el a közös módszertantól. Rögzítésre került, hogy erre csak különleges esetben, bizonyos feltételek függvényében kerülhet sor. A Parlament tovább erősítette a közös módszertant azáltal, hogy törölte a Bizottság és a tagállamok arra való felkérésére irányuló rendelkezést, hogy dolgozzanak ki a közös módszertan végrehajtása során alkalmazandó iránymutatásokat.

· A vizsgálatról szóló határozat (főleg a 16., 18., 19. és 20. módosítás): Eredetileg a Parlament azt javasolta, hogy a Bizottság határozata révén kerüljék el, hogy több tagállam párhuzamosan vizsgálja ugyanazt a balesetet. A tárgyalások során a Parlament elfogadta, hogy kivételes és kellően indokolt esetekben (például az áldozatok állampolgársága, a baleset helye vagy a hajó lobogója miatt) párhuzamos vizsgálatokat is lehessen folytatni. A Parlamentnek azonban sikerült erősítenie az egy vizsgálat elvét és a párhuzamos vizsgálatok lehetőségét nagyon szorosan korlátoznia. A Tanács továbbá elfogadta a Parlament arra irányuló módosító javaslatát, hogy a vizsgálatot mindenképpen legkésőbb a balesetet követő két hónapon belül meg kelljen kezdeni.

· A tengerészekkel szembeni tisztességes bánásmód (1. és 33. módosítás): Ugyanazok a szövegek kerültek bele az irányelvbe, mint amelyek Dirk Sterckx hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő rendszerrel kapcsolatos dossziéjában szerepelnek. Preambulumbekezdés hangsúlyozza a tengerészekkel szembeni tisztességes bánásmód fontosságát a tengeri baleseteknél, és külön cikk kötelezi a tagállamokat az e tárgyban hozott IMO-iránymutatások megfelelő rendelkezéseinek figyelembevételére.

· Tanúk védelme/Adatok bizalmas kezelése (12., 22., 23. és 25. módosítás): Az európai adatvédelmi biztos ajánlását követően a bizalmas információkról szóló cikk átírásra került. Tisztázásra került, hogy az adatvédelmi irányelv alkalmazandó (ebből a célból sablonszöveget tartalmazó preambulumbekezdés került az irányelvbe), és új szövegezés került bevezetésre az irányelvnek az adatvédelemről és a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezésekhez történő hozzáigazítása céljából. Ez lehetővé tette a harmadik országokkal való kapcsolatokról szóló, 25. módosítás visszavonását, mivel a harmadik országokkal való információcsere így már az adatvédelmi irányelv szabályainak hatálya alá tartozna. Végül preambulumbekezdés került bevezetésre a tanúk védelméről.

· Egyéb: Sikerült kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni számos egyéb módosítás kérdésében is, mint például a jelentéstétel és a nyomon követés, a vizsgálóbiztosok számára történő információszolgáltatás kötelezettsége és a vizsgálatokért felelős hatóság függetlensége.

V. Következtetés

Mivel a létrejött megállapodás sokkal többet ért el, mint azt a folyamat korábbi szakaszaiban remélni lehetett, a küldöttség azt javasolja, hogy a Parlament harmadik olvasatban fogadja el a közös szövegtervezetet.

HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA