Eljárás : 2008/2223(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0187/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0187/2009

Viták :

Szavazatok :

PV 24/04/2009 - 7.9

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0317

JELENTÉSTERVEZET     
PDF 144kDOC 85k
2009. március 27.
PE 418.118v02-00 A6-0187/2009

a közös halászati politika keretében az irányításról: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és egyéb szereplők

(2008/2223(INI))

Halászati Bizottság

Előadó: Elspeth Attwooll

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a közös halászati politika keretében az irányításról: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és egyéb szereplők

(2008/2223(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a halászati ágazattal és a közös halászati politika által érintett csoportokkal folytatott szorosabb párbeszédről szóló, 2000. március 27-i 657/2000/EK tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel a 71/128/EGK, 1999/478/EK és 2004/864/EK bizottsági határozatokra,

–   tekintettel a 2005/629/EK bizottsági határozattal megújított 93/619/EK bizottsági határozatra,

–   tekintettel a 74/441/EGK és 98/500/EK bizottsági határozatokra,

–   tekintettel a 2007. június 11-i 2007/409/EK tanácsi határozattal(3) módosított, a közös halászati politika alapján történő regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló, 2004. július 19-i 2004/585/EK tanácsi határozatra(4),

–   tekintettel a regionális tanácsadó testületek működésének felülvizsgálatáról szóló, 2008. június 17-i bizottsági közleményre (COM (2008)0364),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0187/2009),

A. mivel a közös halászati politika (KHP) intézményi irányításának szereplői a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság, a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB), a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság (SSDC) és a regionális tanácsadó testületek,

B.  mivel a KHP irányításában részt vesznek a tagállamok nemzeti és regionális közigazgatási szervei is,

C. mivel a Közösség számos regionális halászati szervezetnek részes fele, és halászati partnerségi megállapodásokat is kötött harmadik országokkal,

D. mivel a Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlament továbbra is ki van zárva a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták meghatározásából,

E.  mivel a Parlament képviselői jelenleg eseti jelleggel vannak jelen a regionális halászati szervezetek ülésein,

F.  mivel a halászati partnerségi megállapodások tényleges működésére, többek között a közös támogatásfelügyeleti bizottságok tevékenységére vonatkozó kommunikáció kielégítőbb lehetne,

G. mivel a HTMGB-t 1993-ban hozták létre, a halászati tanácsadó bizottságot 1971-ben, amelyet 1999-ben halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottsággá neveztek át, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságot pedig 1999-ben, amely az 1974 óta létező vegyes bizottság helyébe lépett,

H. mivel mostanra mind a hét regionális tanácsadó testület működik,

I.   mivel létrejött a regionális tanácsadó testületek közös bizottsága, amely koordinációs üléseket tart a Bizottsággal,

J.   mivel a Bizottság a közelmúltban végezte el a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és a regionális tanácsadó testületek értékelését, azonban eddig nem értékelte a HTMGB munkáját,

K. mivel a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság értékelésében számos operatív ajánlást fogalmaztak meg, és különböző választási lehetőségeket javasoltak annak hosszú távú jövőjére vonatkozóan,

L.  mivel a regionális tanácsadó testületek értékelése pozitív volt, de a Bizottság működésük javítása céljából számos intézkedést jelölt meg, amelyek nem igényelnek új jogszabályt;

M. mivel valamennyi fél egyetértett abban, hogy fokozottabb párbeszédre van szükség a tudósok és a halászok között, és a regionális tanácsadó testületek is jobb társadalmi-gazdasági közreműködést kértek a döntéshozatalban,

N. mivel egyes regionális tanácsadó testületek és az Európai Parlament képviselői hangot adtak a hivatalosabb kapcsolat iránti óhajuknak,

O. mivel a korlátozott finanszírozás és a Bizottság túlzottan bürokratikus és rugalmatlan irányítási és pénzügyi ellenőrzési hozzáállása akadályozza a regionális tanácsadó testületek tevékenységeinek fokozását a részükre biztosított források tekintetében,

P.  mivel a Bizottság azt állította, hogy az új jogi szabályok bevezetése előtt meghallgatja az Európai Parlament, a Tanács és az érdekelt felek véleményét,

Q. mivel a Bizottság képviselői gyakran nem jelennek meg a regionális tanácsadó testületek munkacsoportjainak ülésein,

R.  mivel azonban már bizonyított, hogy ha bevonják az érdekelt feleket a KHP formálásába és végrehajtásába, akkor nagyobb mértékben tartják be annak szabályait,

S.  mivel közösségi halászatnak számos módja van, és mindegyik saját jellemzőkkel rendelkezik,

T.  mivel már folynak konzultációk a KHP reformjáról,

U. mivel a regionális tanácsadó testületi ajánlásokat nem veszik mindig megfelelően figyelembe, különösen amikor azokat a végrehajtó bizottságok nem egyhangúlag hagyták jóvá,

1.  kéri, hogy a Halászati Bizottság tagjai kapjanak megfigyelői státuszt a halászati Miniszterek Tanácsának ülésein;

2.  kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy végezze el az eredményes megállapodás megkötésére irányuló munkálatokat, amely a Parlament Halászati Bizottsága képviselői részvételének formáit szabályozza a regionális halászati irányító szervezetekben és más olyan nemzetközi szervezetekben, amelyek üléseinek hatáskörébe tartozik a közös halászati politikát érintő témák megvitatása, olyan módon, hogy mindez semmiképp nem csökkentheti a képviselők jelenlegi megfigyelő státuszát az ilyen megállapodásokról szóló üléseken;

3. felhívja továbbá a Tanácsot, hogy a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel egyetértésben tegye lehetővé a Parlament Halászati Bizottságának tagjai részére, hogy részt vegyenek a halászati partnerségi megállapodások által létrehozott közös bizottságok munkájában, lehetővé téve számukra, hogy gyakorolhassák az e megállapodásokkal kapcsolatban előírt ellenőrzést; továbbá rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése sokkal nagyobb felelősségi kört fog a Parlamentre ruházni, mivel a partnerségi megállapodásokat hozzájárulási eljárással kell elfogadni;

4.  rámutat arra, hogy fontos biztosítani a bizottsági képviselőknek a regionális tanácsadó testületi és végrehajtó bizottsági üléseken való rendszeresebb részvételét;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a KHP-val és a tengerészeti politikával kapcsolatos valamennyi konzultációról;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy kezdje meg a HTMGB értékelését;

7.  tudomásul veszi a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság értékelésének eredményét, valamint azt, hogy a Bizottság megvárja a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság saját ajánlásait a következőkkel kapcsolatban:

- saját szerepének és célkitűzéseinek világosabb meghatározása, és az ezeket megfelelően tükröző és valóban reprezentatív képviseleti összetétel, valamint az újabb tagállamok nagyobb fokú részvétele;

- saját munkamódszerei a tevékenységek plenáris ülések és munkacsoportok közötti megosztását illetően, azok száma és megbízatása, valamint eljárásaik;

- a hozzá intézett kérdések jobb megfogalmazása;

- a kommunikáció és tájékoztatás javítása az elektronikus média alkalmazása, az adatokhoz való közvetlenebb hozzáférése, valamint a fordítás és tolmácsolás eszközeinek javítása révén;

- a finanszírozás megfelelősége és a támogató funkciók fenntartásának legjobb eszközei.

8.  hangsúlyozza az átfedések elkerülésének fontosságát, különös tekintettel a regionális tanácsadó testületek munkájára;

9.  rámutat arra, hogy a halászati ágazatnak még mindig nincs elegendő beleszólása az őt érintő döntésekbe; rámutat a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és a regionális tanácsadó testületek közötti működésbeli különbségekre, amennyiben az előbbi a KHP egészére kiterjedő tanácsadó szerepet tölt be, és lefedi a Közösség teljes térségét, míg a regionális tanácsadó testületek a hatókörükbe tartozó speciális tanácsadást látnak el; ennek megfelelően úgy véli, hogy a különböző tanácsadó testületek egyidejű létezése elősegíti az összeegyeztethetőséget a tengerészeti és tengerpolitikával, valamint a tengerparti zónák integrált kezelésével;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a következő intézkedéseket a regionális tanácsadó testületeket illetően:

- a láthatóságuk javítása, valamint az érdekelt felek szélesebb köre részvételének ösztönzése;

- a tudományos bizonyítékokhoz és adatokhoz való hozzáférésük javítása, valamint kapcsolattartás a HTMGB-vel;

- a lehető legkorábbi szakaszban bevonásuk a konzultációs folyamatba;

- viszonyítási pontok megadása, hogy értékelhető legyen, hogy tanácsadásuk mennyire egyeztethető össze a KHP célkitűzéseivel, továbbá meghallgatásuk arról, hogy miként használták azokat.

11. úgy ítéli meg, hogy a regionális tanácsadó testületek az általuk végzett munkamennyiséghez mérten jelenleg alulfinanszírozottak; tudomásul veszi, hogy a Bizottság iránymutatásokat adott ki a pénzügyi irányításról, azonban úgy véli, hogy további párbeszédre van szükség ebben a tekintetben, és fel kell tárni a jelenlegi rendszer alternatíváit;

12. úgy véli, hogy a regionális tanácsadó testületek szélesebb körű részvétele a testületek összetételének felülvizsgálatát teszi szükségessé, azonban a halászati ipar és más szervezetek közötti jelenlegi egyensúlyt nem szabad megbontani;

13. nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy a regionális tanácsadó testületekben közreműködő egyes szervezetek mint „egyéb érdekcsoportok” visszatérően, még esetleges kisebbségi helyzetben is arra használják jelenlétüket, hogy blokkolják a halászati ágazat képviselőinek többsége által támogatott döntéseket, és gátolják a konszenzusos döntéshozatalt;

14. szorosabb kapcsolatok kiépítésére szólít fel a regionális tanácsadó testületek, a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között;

15. kéri a technikai és a politikai döntések szétválasztását; a politikai döntéseket regionális megközelítésben és a műszaki döntéseket pedig tudományos megközelítésben kezeli;

16.      felkéri a Halászati Bizottságot, hogy a kötelező jóváhagyási eljárásokra is figyelemmel:

- nevezzen ki bizottsági képviselő(ke)t az egyes regionális tanácsadó testületekkel való kapcsolattartásra, és számoljon be tevékenységeiről;

-            biztosítsa, hogy tanácsaik és ajánlásaik megtétele érdekében a regionális tanácsadó testületeket rendszeresen felkérjék a Parlament Halászati Bizottság ülésein való részvételre, különösen amennyiben olyan kérdések kerülnek napirendre, amelyekben tanácsadás vagy ajánlások megfogalmazása révén e testületek érintettek;

- hozzon létre olyan eljárást, amely biztosítja, hogy a Halászati Bizottság, a regionális tanácsadó testületek és a regionális tanácsadó testületek közös bizottságának titkárságai rendszeresen kapcsolatban állnak egymással a tevékenységeikhez, tanácsadói munkájukhoz és ajánlásaikhoz kapcsolódó információk cseréje és összegyűjtése érdekében;

- tartson éves konferenciát a regionális tanácsadó testületek és a Bizottság bevonásával.

17. felszólítja a költségvetési hatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a fentiek céljából;

18. felkéri a regionális tanácsadó testületeket, hogy folyamatosan tájékoztassák a Halászati Bizottság képviselőit tevékenységükről, tanácsadásukról és ajánlásaikról, és hívják meg a képviselőket az üléseikre;

19. kéri, hogy a regionális tanácsadó testületekről szóló bármely későbbi jogszabály az üléseken részt vevő aktív megfigyelőként biztosítson hivatalos státuszt az Európai Parlament képviselőinek;

20. felkéri a Bizottságot és a regionális tanácsadó testületek közös bizottságát, hogy egyezzenek bele abba, hogy a Halászati Bizottság képviselői jelen legyenek a koordinációs üléseiken;

21. hangsúlyozza a közös halászati politika fontosságát, mivel ez az eszköz a közösségi vizek összességére és minden közösségi hajóra nézve garantálja az alkalmazandó szabványok, elvek és szabályok meglétét;

22. felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul fogadja el és tartsa tiszteletben a regionális tanácsadó testületek tanácsadó szerepét, és tekintettel a KHP reformjára, javasolja az irányítási hatáskörökbe való bevonásuk bővítését;

23. úgy véli, hogy a KHP küszöbön álló reformjának a politika fokozott decentralizálása céljából maradéktalanul ki kell használnia a regionális tanácsadó testületek megszilárdítását annak érdekében, hogy az elfogadott közös intézkedéseket az eltérő övezetekben az eltérő halászati feltételek egyedi részleteinek megfelelően lehessen alkalmazni;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a regionális tanácsadó testületeknek, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságnak, a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)

HL L 80., 2000.3.31., 7. o.

(3)

HL L 155., 2007.6.15., 68. o.

(4)

HL L 256., 2004.8.3., 17. o.


INDOKOLÁS

A közös halászati politika (KHP) intézményi irányítása a Bizottság, a Tanács és a Parlament mellett különböző szerveket ölel fel, mint például a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB), a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság és a regionális tanácsadó testületek. A Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság is rendelkezik véleménynyilvánító szereppel. A KHP keretében végzett irányítás magában foglalja a tagállamok nemzeti és regionális közigazgatási szerveit is.

A jogszabályok és a politika alakítására az ipari érdekelt felek közvetlen hozzájárulása is befolyást gyakorol, amelyet vagy egyénileg, vagy pedig ernyőszervezeteken keresztül nyújtanak, mint amilyen a COCEGA, az Europêche és a FEAP; emellett közreműködnek az irányításban a fogyasztóvédelmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek is, különösen azok, amelyek környezetvédelmi irányultságúak, valamint kisebb mértékben a szociális partnerek.

A KHP irányítását az átfogóbb fejlemények összefüggésében is értékelni kell, mint amilyen az integrált tengerpolitika és a tengerstratégia, a Natura 2000 hálózat kiterjesztése a tengeri környezetre és a tengerparti zónák integrált kezelése irányába tett lépések. Ezen utóbbi összefüggésében a KHP-nak adott esetben egyensúlyt kell teremtenie a halfogás és az akvakultúra érdekei között, valamint figyelembe kell vennie az egymással ütköző gazdasági érdekeket, mint például az energiatermelést.

Történeti fejlődése során a KHP-t központilag mikroszinten irányították, és kritikával illették az „univerzális” és „felülről lefelé” megközelítések miatt, amelyek nem segítették elő a megfelelőséget. A 2002-es reform óta ez megváltozott, amióta nagyobb mértékben bevonják az érdekelt feleket a regionális tanácsadó testületeken keresztül, amelyek közül az elsőt 2004-ben hozták létre. 2007-ben a testületeket általános európai érdeket követő szervként jelölték meg, ami lehetővé tette, hogy finanszírozásuk biztosabb alapokon álljon.

Immár működik mind a hét, jogszabályban előírt regionális tanácsadó testület, emellett pedig a regionális tanácsadó testületek közös üléseket is tartanak, köztük a Bizottság részvételével tartott koordinációs ülést is. Amellett, hogy tanácsadást nyújtanak az őket közvetlenül érintő kérdésekben, a regionális tanácsadó testületek más szervekkel is együttműködnek, mint amilyen a regionális tanácsadó testületek közös bizottságának és a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságnak az ellenőrzésről tartott ülése 2008 áprilisában, Brüsszelben. A halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság egy képviselője jogosult aktív megfigyelőként részt venni a regionális tanácsadó testületek ülésein is.

A Bizottság által a regionális tanácsadó testületekről készített legutóbbi értékelés pozitív eredményekkel zárult, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy továbbra is vannak megoldatlan kérdések a finanszírozás, az összetétel és a földrajzi hatókör terén, és intézkedésekre van szükség a testületek láthatóságát, a konzultációs eljárásokat és a tudományos bizonyítékokhoz való hozzáférést illetően.

Az érdekelt feleknek a döntéshozatali folyamatba való szorosabb bevonása egyértelműen előnyös hatással jár, amit például bizonyít a skót halászok önkéntes beleegyezése abba, hogy lezárják azokat a területeket, ahol sok tőkehalivadék van, továbbá az északi-tengeri regionális tanácsadó testület azon döntése, hogy megtiltja a forgalmazható tőkehal visszaengedését.

A Bizottság által a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságról készített értékelés számos kérdést vetett fel annak célkitűzéseiről, összetételéről és eljárásairól, valamint a bizottság hosszabb távon betöltendő szerepéről is. Azt javasolták, hogy ez utóbbit az integrált tengerpolitika fejlődésének összefüggésében vizsgálják, elkerülve így az átfedéseket a regionális tanácsadó testületek munkájával, ugyanakkor lehetővé téve a kapcsolattartást a tevékenységeket illetően.

A regionális tanácsadó testületek hangot adtak annak, hogy jobb hozzáférést kívánnak kapni a társadalmi és gazdasági tanácsadáshoz, valamint a tudományos tanácsadáshoz. Ebben az összefüggésben segítséget jelentene, ha a Bizottság is megkezdené a HTMGB értékelését, és szorosabb kapcsolatokat lehetne kialakítani a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal.

Egyes regionális tanácsadó testületek és a Halászati Bizottság koordinátorai annak is hangot adtak, hogy formalizáltabb kapcsolatokat kívánnak létrehozni. Az állásfoglalásra irányuló indítvány jelzi annak módját, hogy ezt hogyan lehet kialakítani.

Az előadó véleménye szerint az érdekelt felek bevonásával véghezvitt javítások a KHP későbbi reformja felé mutatnak, amely radikális decentralizálásból állna, hogy az intézkedéseket az adott területek halászatához igazítsák az ott uralkodó feltételekkel összhangban. A regionális tanácsadó testületeknek kell képezniük e decentralizáció központi elemét.

Miközben a KHP céljait és célkitűzéseit, általános szabályozását, igazgatását és felügyeletét illetően továbbra is közös politika kell, hogy legyen, tényleges irányítását fokozatosan decentralizálni kell, és a regionális tanácsadó testületekre kell ruházni, annak érdekében, hogy e testületek lássák el a teljes körű irányítást, amikor a KHP közelgő reformja életbe lép.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.3.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Iles Braghetto, Luis Manuel Capoulas Santos, Paulo Casaca, Emanuel Jardim Fernandes, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Daniel Hannan, Ian Hudghton, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Struan Stevenson, Margie Sudre

Utolsó frissítés: 2009. április 8.Jogi nyilatkozat