a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2008)0814 – C6-0468/2008 – 2008/0230(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0814),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 169. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0468/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0221/2009),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A PARLEMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 169. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)    Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(4) (║ „hetedik keretprogram”) rendelkezik a Szerződés 169. cikke értelmében a Közösségnek több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételéről, beleértve az e programok végrehajtására létrehozott struktúrákban való részvételt is.

(2)    A hetedik keretprogram a következő kritériumokat határozta meg a Szerződés 169. cikke alapján útjára indítható kezdeményezések tárgyterületének megállapítására: jelentősége a közösségi célok szempontjából; a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a keretprogram céljai szempontjából; létező alapok (létező vagy tervbe vett kutatási programok); európai hozzáadott érték; kritikus tömeg, az érintett programok nagyságát és számát, valamint a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően; a 169. cikk hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

(3)    Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat(5) (║„Együttműködés” egyedi program) bátorítja a több témát érintő, a hetedik keretprogram egy vagy több témája szempontjából releváns kutatási területek kijelölését, és ebben az összefüggésben a Szerződés 169. cikke alapján a metrológia területén útjára indítandó kezdeményezéssel összefüggésben megállapítja, hogy a szakterület alkalmas arra, hogy keretei között a Közösség a Szerződés 169. cikke alapján közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban vegyen részt.

(4)    A metrológia olyan, több tudományágat érintő terület, amely létfontosságú alkotóeleme a korszerű tudásalapú társadalomnak. A megbízható és egymással összehasonlítható mérésügyi szabványok, a megfelelő, validált mérési és vizsgálati módszerek alapul szolgálnak a tudományos haladás és a műszaki innováció különböző folyamatai számára, és ezáltal jelentős hatást gyakorolnak Európa gazdaságára és az európai lakosság életminőségére.

(5)    Jelenleg több, a tagállamok által a metrológiai K+F támogatása céljából önállóan, nemzeti szinten útjára indított kutatási és fejlesztési program és tevékenység is van folyamatban, amelyek azonban európai szinten nincsenek kellőképpen koordinálva, és amelyek nem teszik lehetővé a kutatás és a fejlesztés stratégiai területein szükséges kritikus tömeg mozgósítását.

(6)    A metrológia területére vonatkozó következetes európai szemléletmód kialakítása és a hatékony fellépés céljából több tagállam kezdeményezte egy „európai metrológiai kutatási program” elnevezésű közös kutatási és fejlesztési program (║EMKP) létrehozását annak érdekében, hogy kielégítsék az innovációban, a tudományos kutatásban és a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban eszközként felhasználható legkorszerűbb metrológiai megoldások iránt különösen a technológia újszerű területein jelentkező, egyre növekvő európai keresletet.

(7)    Az „Együttműködés” egyedi program végrehajtása keretében 2007. június 11-én elfogadott, a 2007–2008. időszakra vonatkozó munkaprogramjában(6) a Bizottság rendelkezett egy, a metrológia területén végrehajtandó ERA-NET Plus-cselekvés pénzügyi támogatásáról azzal a céllal, hogy segítse az átmenetet az iMERA elnevezésű ERA-NET-projekt és az EK-Szerződés 169. cikke alapján a metrológia területén végrehajtandó közös kutatási és fejlesztési program között. Ennek eredményeképpen jött létre az EMKP, amely meghatározta a közös program főbb kihívásait és tevékenységeit.

(8)    A tudományos fejlődés és az innováció támogatására az EMKP létrehozza azt a jogi és szervezeti keretet, amely a tagállamok által a metrológiai kutatás területén folytatandó kiterjedt európai együttműködéshez szükséges, függetlenül attól, hogy a szóban forgó kutatás a technológia vagy az ipar mely területét szolgálja. Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Norvégia, Svájc és Törökország (║részt vevő államok) megállapodtak abban, hogy az EMKP-hez való hozzájárulás céljából közösen tevékenységeket koordinálnak és hajtanak végre. Részvételük teljes becsült értéke a javasolt hétéves időtartamra vonatkozóan legalább 200 millió EUR, amelyet 100 millió EUR összegű tartalékképzési képesség egészít ki.

(9)    Az EMKP hatásainak növelése érdekében a részt vevő államok egyetértettek abban, hogy az EMKP-ben a Közösség is részt vegyen. A Közösségnek az EMKP-ben – annak időtartama alatt – legfeljebb a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulással megegyező, 200 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulás nyújtásával indokolt részt vennie. Mivel az EMKP megfelel a hetedik keretprogram célkitűzéseinek, továbbá tekintettel arra, hogy a metrológia területén végrehajtandó cselekvések horizontális jellegűek és a tíz téma egyikéhez sem kapcsolódnak közvetlenül, az EMKP-t együttesen, valamennyi érintett téma bevonásával indokolt támogatni.

(10)  További finanszírozás igénybevételére ad módot egyebek mellett az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB), különösen pedig az EBB-vel és a Bizottsággal az „Együttműködés” egyedi program III. melléklete alapján közösen létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus.

(11)  A közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtását finanszírozási terv létrehozásához indokolt kötni, amelynek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által a nemzeti szinten végrehajtott kutatási és fejlesztési programok és tevékenységek közös végrehajtására és az EMKP közös végrehajtásának finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozóan tett hivatalos kötelezettségvállalásokon indokolt alapulnia.

(12)  Az „Együttműködés” egyedi program értelmében a nemzeti kutatási programok közös végrehajtásához egy célzott végrehajtó struktúra létrehozása vagy megléte szükséges. Az EMKP végrehajtása céljából a részt vevő államok már megállapodtak egy ilyen célzott végrehajtó struktúra létrehozásában. A célzott végrehajtó struktúra feladatkörébe indokolt utalni a közösségi pénzügyi hozzájárulás fogadását és az EMKP hatékony végrehajtásának biztosítását.

(13)  A közösségi pénzügyi hozzájárulást indokolt függővé tenni a részt vevő államok által az erőforrásokra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásoktól és pénzügyi hozzájárulásuk tényleges megfizetésétől.

(14)  Miközben a Közös Kutatóközpont a Bizottság szervezeti egysége, intézetei olyan kutatási kapacitással rendelkeznek, amely az EMKP szempontjából releváns, és amelyet ennek megfelelően az EMKP végrehajtása során indokolt hasznosítani. Ennek megfelelően a részvételre és a finanszírozásra való jogosultság, valamint az EMKP irányításában való részvétel szempontjából indokolt meghatározni a Közös Kutatóközpont jogállását.

(15)  A közösségi pénzügyi hozzájárulás megfizetését indokolt függővé tenni egy általános megállapodás megkötésétől, amely az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között jön létre, és tartalmazza a közösségi hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait. Ennek az általános megállapodásnak indokolt megállapítania a Közösség pénzügyi érdekei védelmének szavatolása céljából szükséges rendelkezéseket.

(16)  Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(7) (║költségvetési rendelet) 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közösségi pénzügyi hozzájárulásból származó kamatjövedelmet indokolt célhoz kötött bevételnek tekinteni. A Bizottság ennek megfelelően jogosult megnövelni a közösségi hozzájárulás e határozatban megjelölt legnagyobb összegét.

(17)  Indokolt, hogy a Közösség – a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra közötti általános megállapodásban meghatározott feltételek szerint – csökkenthesse, visszatarthassa vagy megszüntethesse pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha az EMKP végrehajtása nem megfelelő, részleges vagy késedelmet szenved, valamint abban az esetben, ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az EMKP-hez.

(18)  Az EMKP hatékony végrehajtása érdekében a célzott végrehajtott struktúra felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően kiválasztott EMKP-projektek résztvevőinek pénzügyi támogatást indokolt nyújtani. Ennek a pénzügyi támogatásnak és a hozzá kapcsolódó kifizetéseknek átláthatóknak és hatékonyaknak kell lenniük.

(19)  Kívánatos, hogy a pályázatok értékelését független szakértők központilag, a célzott végrehajtó struktúra felelősségi körében végezzék. A célzott végrehajtó struktúrának indokolt jóváhagynia egy rangsort, amelyet a közösségi pénzügyi hozzájárulásból és az EMKP-projektek céljára elkülönített nemzeti költségvetésekből nyújtott finanszírozás felosztása során kötelező követni.

(20)  A költségvetési rendelettel, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel(8) (║végrehajtási rendelet) összhangban a közösségi hozzájárulást a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a végrehajtási rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a közvetett központi irányítás keretei között kell igazgatni.

(21)  Kívánatos, hogy az EMKP-hez bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország csatlakozhasson.

(22)  A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban bármely más országnak az EMKP-ben való részvételét akkor indokolt lehetővé tenni, ha ezt a részvételt az irányadó nemzetközi megállapodás előirányozza, továbbá ha ehhez a részvételhez a Bizottság a Közösség nevében eljárva, valamint a részt vevő államok egyaránt hozzájárulnak. A hetedik keretprogrammal összhangban indokolt, hogy a Közösség az e határozatban megállapított szabályoknak és feltételeknek megfelelően az általa az EMKP céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulásra irányadó feltételek tekintetében ezen más országok részvételét illetően egyetértési joggal rendelkezzen.

(23)  Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel(9), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelettel(10) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(11) összhangban megfelelő intézkedéseket indokolt hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(24)  Különösen fontos, hogy az EMKP keretében végrehajtott kutatási tevékenység megfeleljen az alapvető etikai elveknek, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket is, továbbá kövesse a nemek közötti egyenlőség elvét és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét.

(25)  Indokolt, hogy a Bizottság időközi értékelés keretében elemezze az EMKP végrehajtásának minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítésében elért eredményeket, továbbá a programról záróértékelést is készítsen.

(26)  Indokolt, hogy a célzott végrehajtó struktúra bátorítsa a kiválasztott EMKP-projektek résztvevőit arra, hogy eredményeiket másoknak átadják és terjesszék, továbbá arra, hogy ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Közösségi hozzájárulás

1.      A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt az Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Norvégia, Svájc és Törökország (║ részt vevő államok) által közösen útjára indított „európai metrológiai kutatási programhoz” (║ EMKP).

2.      A Közösség a pénzügyi hozzájárulását az Európai Közösségek általános költségvetésében szereplő előirányzatok terhére, a hetedik keretprogram időtartamára, az e határozat szerves részét képező I. és II. mellékletben megállapított elvekkel összhangban, a részt vevő államok hozzájárulásával megegyező, de legfeljebb 200 millió EUR összegben nyújtja.

3.      A közösségi pénzügyi hozzájárulást a 2006/971/EK határozattal összhangban, a hetedik keretprogram végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi program kapcsolódó témáihoz tartozó költségvetési előirányzatok terhére kell kifizetni.

2. cikk

A közösségi hozzájárulásra irányadó feltételek

A közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtásának feltételei a következők:

a)      a részt vevő államok demonstrálják, hogy az EMKP-t az e határozat I. mellékletében meghatározott módon hatékonyan létrehozták;

b)     az EMKP végrehajtásáért és a közvetett központi irányítás keretében, a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 56. cikkével, továbbá a végrehajtási rendelet 35. cikkével, 38. cikkének (2) bekezdésével és 41. cikkével összhangban a közösségi pénzügyi hozzájárulás fogadásáért, felosztásáért és felhasználásának ellenőrzéséért felelős célzott végrehajtó struktúrát jogi személyként törvényesen megalapítják;

c)      e határozat II. mellékletével összhangban alkalmas és hatékony irányítási modellt fogadnak el az EMKP számára;

d)     a célzott végrehajtó struktúra hatékonyan végrehajtja az EMKP-nek az e határozat I. mellékletben meghatározott tevékenységét, ennek keretében pályázati felhívásokat tesz közzé;

e)      minden részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy az EMKP finanszírozásából rá eső részt rendelkezésre bocsátja, és hozzájárulását 50%-os tartalékkeret létrehozásával kiegészíti arra az esetre, ha résztvevői az EMKP-projektekben nagy arányban bizonyulnak sikeresnek, továbbá a pénzügyi hozzájárulást minden részt vevő állam ténylegesen kifizeti a kedvezményezetteknek;

f)      teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályok, különösen pedig a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében(12) foglalt szabályok;

g)      magas szintű tudományos kiválóság érvényesül, és a hetedik keretprogram általános elveivel összhangban betartják az etikai elveket, a nemek közötti egyenlőség elvét, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét és a fenntartható fejlődés általános elveit;

h)      az EMKP keretében végzett tevékenységekkel összefüggésben keletkező szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan oly módon dolgoznak ki rendelkezéseket, továbbá a részt vevő államok nemzeti szintű kutatási és fejlesztési programjait és tevékenységét oly módon hajtják végre és koordinálják, hogy ezzel elősegítik az ilyen tudás létrehozását, és támogatják a létrehozott tudás széles körű használatát és terjesztését. Ebben a körben a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(13) (║a hetedik keretprogram részvételi szabályzata) felállított modellt kell követni.

3. cikk

Az EMKP tevékenysége

1.      Alaptevékenységeként az EMKP olyan, több partner részvételével megvalósuló, transznacionális EMKP-projekteket finanszíroz, amelyek kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban (║EMKP-projektek). Tekintettel arra, hogy a metrológia területén a kapacitások koncentráltak, az EMKP-projektek központi elemeit a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei(14) hajtják végre.

2.      A metrológia területén rendelkezésre álló kapacitások bővítése és diverzifikálása érdekében az EMKP – az EMKP-projektek kiegészítéseképpen – kutatói ösztöndíjrendszereket is finanszíroz.

3.      Az EMKP-projekteket olyan pályázati felhívások alapján kell kiválasztani és a kutatói ösztöndíjakat olyan pályázati felhívások alapján kell odaítélni, amelyek – e határozat I. mellékletével összhangban – tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás és a nonprofit finanszírozás elveit, valamint a visszamenőleges hatály tilalmának(15) elvét.

4.      Az EMKP-projektek és a kutatói ösztöndíjrendszerek esetében az értékelés során alapkritérium-rendszerként a hetedik keretprogram részvételi szabályzata 15. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában foglalt kritériumokat kell alkalmazni. A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem lehetnek ellentétesek az alapkritérium-rendszerrel.

5.      Az EMKP tevékenységének végrehajtására irányadó további szabályokat e határozat I. melléklete tartalmazza.

4. cikk

A Közös Kutatóközpont jogállása

1.      Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja – a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei esetében alkalmazott feltételekkel összeegyeztethető feltételekkel – jogosult az EMKP-ben részt venni és az EMKP-től finanszírozásban részesülni.

2.      Az 1. cikk alkalmazásában nem minősül közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a Közös Kutatóközpont saját forrásainak azon része, amely nem az EMKP-től kapott finanszírozásból származik.

3.      A Közös Kutatóközpont metrológiáért felelős intézete – mint a Közösség nevében eljáró Bizottság szervezeti egysége – jogosult részt venni az EMKP végrehajtásában, ennek érdekében jogosult szavazati jog nélküli megfigyelőként részt venni a célzott végrehajtó struktúra működésében.

5. cikk

Megállapodások a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra között

A Bizottság a Közösség nevében eljárva a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében általános megállapodást és éves pénzügyi megállapodásokat köt a célzott végrehajtó struktúrával.

A felek az általános megállapodásban megállapítják különösen:

(1)    az átruházott feladatok meghatározását;

(2)    a feladatok elvégzésére irányadó feltételeket és részletes szabályokat, ennek keretében a felelősségi körök elhatárolására és az elvégzendő ellenőrzések megszervezésére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket;

(3)    a feladatok végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság felé teljesítendő jelentéstétel szabályait;

(4)    azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén a feladatok végrehajtását be kell szüntetni;

(5)    a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat;

(6)    az elkülönített bankszámlák használatára vonatkozó feltételeket, a kamatjövedelem kezelésének rendjét;

(7)    a közösségi fellépésnek a célzott végrehajtó struktúra egyéb tevékenységével szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezéseket;

(8)    azt, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget eredményezhet;

(9)    az EMKP 2. cikkben előírt tevékenysége végrehajtásával összefüggésben keletkező szellemi tulajdonjogokra irányadó rendelkezéseket;

(9a)   az időközi és záróértékelés során alkalmazandó kritériumok listája, többek között a 13. cikkben említettek is.

6. cikk

A közösségi hozzájárulásból származó kamatjövedelem

A költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EMKP-nek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásból származó kamatjövedelem célhoz kötött bevételnek minősül. A Bizottság ennek megfelelően növelheti a közösségi hozzájárulás 1. cikkben megjelölt legnagyobb összegét.

7. cikk

A közösségi hozzájárulás csökkentése hibás teljesítés esetén

Ha az EMKP-t nem, nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, akkor a Közösség – az EMKP tényleges végrehajtásától függően – csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását.

Ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak hozzájárulást az EMKP finanszírozásához, akkor a Közösség – a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra által megkötendő általános megállapodásban meghatározott feltételek betartásával, a részt vevő államok által ténylegesen nyújtott közfinanszírozás összege függvényében – csökkentheti pénzügyi hozzájárulását.

8. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme a részt vevő államok részéről

Az EMKP végrehajtása során a részt vevő államok minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést elfogadnak és minden olyan egyéb intézkedést megtesznek, amely a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges. A részt vevő államok a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és a végrehajtási rendelet 38. cikkének (2) bekezdésével összhangban megteszik különösen mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a Közösség számára esedékes összegek maradéktalan megfizetésének biztosításához.

9. cikk

A Számvevőszék ellenőrzési jogköre

Tisztviselői és meghatalmazottai révén a Bizottság és a Számvevőszék jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni, amely szükséges a közösségi pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez. Ennek érdekében a részt vevő államok és/vagy a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot kellő időben köteles a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

10. cikk

Kölcsönös tájékoztatás

A Bizottság minden vonatkozó információt átad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A részt vevő államok ezúton felkérést kapnak arra, hogy a közös végrehajtó struktúrán keresztül a Bizottságnak átadjanak minden olyan további információt, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék a pénzeszközöknek a közös végrehajtó struktúra általi kezelésre vonatkozóan kér, és amely összeegyeztethető a 13. cikkben meghatározott általános jelentéstételi követelményekkel.

11. cikk

További tagállamok és társult országok részvétele

A 2. cikk e) és f) pontjában foglalt kritériumokkal összhangban bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország jogosult csatlakozni az EMKP-hez, és jogosult élvezni a részt vevő államok jogállását.

12. cikk

Egyéb harmadik országok részvétele

A részt vevő államok és a Bizottság – a 2. cikk e) pontjában foglalt kritériumok teljesülése esetén – egyetérthet bármely más ország részvételével, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás erről a részvételről rendelkezik. Ennek érdekében meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az adott országban székhellyel rendelkező jogalanyok és az adott országban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek jogosultak az EMKP-től finanszírozásban részesülni.

13. cikk

Éves jelentéstétel és értékelés

A Szerződés 173. cikke értelmében a hetedik keretprogramról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak beterjesztett éves jelentésben be kell számolni az EMKP keretében elvégzett tevékenységről.

Az EMKP megkezdése után három évvel a Bizottság az EMKP-t időközi értékelésnek veti alá. Az időközi értékelés keretében elemzi az I. mellékletben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket, ajánlásokat fogalmaz meg az EMKP számára az integráció további mélyítésének, illetőleg a végrehajtás minősége és hatékonysága javításának legmegfelelőbb módjaival kapcsolatban, ideértve a tudományos, az igazgatási és a pénzügyi szempontból vett integrációt is, továbbá értékeli, hogy – különböző nemzeti kutatóközösségeik potenciális igényei fényében – a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulása megfelelő mértékű-e.

A Bizottság az értékelés következtetéseiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, egyúttal megteszi saját észrevételeit, és javaslatokat terjeszt elő e határozat esetleges módosítására vonatkozóan.

Az EMKP-ben való, e határozatban előírt közösségi részvétel végén, de legkésőbb 2017-ben a Bizottság egy független szakértői csoport segítségével az EMKP t annak általános, konkrét és működési céljait illetően záróértékelésnek veti alá. A csoport értékelését többek között a következő mutatók alapján végzi:

a)     a projektek tudományos kiválósága és a megítélt ösztöndíjak, amelyet a publikációk száma, a szabadalmak és más tudományos teljesítménymutatók alapján mérnek;

b)     külső kutatók és kutatóintézmények részvételi aránya a programban;

c)      a hetedik keretprogramhoz társult azon tagállamok és országok metrológiai kapacitásának növekedése, amelyek metrológiai programja a fejlődés korai szakaszában van;

d)     a képzési tevékenységek száma és minősége;

e)      a metrológiai kommunikációval és a terjesztéssel kapcsolatos tevékenységek száma és minősége.

A záróértékelés eredményeit megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║

az Európai Parlament részéről                                                                     a Tanács részéről

az elnök                                                                                        az elnök

I. MELLÉKLET

Az európai metrológiai kutatási program (EMKP) célkitűzéseinek és tevékenységének leírása

I.         CÉLKITŰZÉSEK

Napjaink globális gazdaságában a metrológia fontos szerepet játszik a világ számos országának műszaki és gazdasági fejlődésében. A metrológiai kutatásra szükség van a társadalmi problémák megoldásához: a világűr hasznosítása és ezen belül a műholdas navigáció, a védelem, az egészségügyi ellátás, a félvezetőipar és az éghajlatváltozás mind olyan terület, ahol szerep jut a metrológiának. A metrológiai kutatás hangsúlyosan a „közjavak” körébe tartozik, és az állami szabályozás és szabványosítás fontos támogató tevékenységének számít. A metrológia nem áll a közvélemény érdeklődésének homlokterében, napjaink modern kereskedelmében és hírközlésében mégis alapvető szerepet játszik. A különböző piacokhoz való hozzáférést nagyban gátolhatja, ha nincsenek egységes, kellően pontos mértékegységeink. A világ valamennyi gazdasági nagyhatalma felismerte, hogy egy fejlett nemzet hosszú távú gazdasági növekedésében központi szerepet játszik a metrológiai technológiákra irányuló kutatás-fejlesztés.

A metrológia kutatása számos országban hagyományosan kiemelt területnek számít. Az európai országok azonban metrológiai kutatásukat egymástól teljes mértékben elkülönülve végzik, az Európai Unió tagállamai mindeddig képtelenek voltak saját maguk egységes, ténylegesen integráltnak tekinthető európai metrológiai kutatási programot (EMKP) létrehozni. A nemzeti metrológiai programokat a nemzeti metrológiai intézetek hajtják végre az ún. kijelölt intézetek támogatásával, és ehhez a központi kormányszervektől vagy a minisztériumoktól kapnak intézményi finanszírozást. Az európai metrológiai kutatóközösség olyan, erősen szakosodott közösség, amely csak lazán kapcsolódik a kutatószervezetekhez vagy az akadémiai szektorhoz. Az egyes szereplők egymástól elkülönülve, széttagoltan végzik tevékenységüket, és egész Európában csak néhány olyan központ létezik, amely világviszonylatban is kiválónak számít; ezeknek előnyére válna, ha széles körű nemzetközi versenyben vehetnének részt. Egyértelmű, hogy a rendszer számtalan átfedést tartalmaz.

A Közösséget az e területen való fellépésre a Szerződés több cikke is feljogosítja, amelyek a tagállamok és a Közösség közötti kutatáskoordinációról és kutatási együttműködésről rendelkeznek. A 165. cikk értelmében „a Közösség és a tagállamok a nemzeti politikák és a közösségi politika kölcsönös összhangjának biztosítása érdekében összehangolják kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeiket”. Természetesen a 169. cikk is ide tartozik, amely lehetővé teszi a Közösség számára, hogy részvételt irányozzon elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban. Esetünkben a közösségi fellépés fokozottan indokoltnak mutatkozik, mert valószínűsíthető, hogy a tagállamok önállóan nem lennének képesek megoldani ezeket a problémákat.

Az EMKP huszonkét részt vevő állam nemzeti programját fogja össze egyetlen közös kutatási programban, és egyebek mellett támogatja az európai nemzeti mérési rendszerek célkitűzéseit. Az EMKP célkitűzése az, hogy felgyorsítsa az új mérési technikák, mérésügyi szabványok, mérési folyamatok, mérőműszerek, referenciaanyagok és szaktudás kifejlesztését, validálását és hasznosítását, és ezen keresztül serkenti az innovatív fejlesztéseket az iparban és az üzleti életben, javítja a tudomány, az ipar és a politikai döntéshozatal számára rendelkezésre álló adatok minőségét, és segíti a jogalkotást és a jogszabályok végrehajtását.

Az EMKP ezeket a célkitűzéseket a következőképpen fogja valóra váltani:

a)      a metrológiai kutatás területén meglévő kiválóság összefogásával – olyan versenyalapú közös kutatási projektek (║EMKP-projektek) létrehozásával, amelyek a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinek és kijelölt intézeteinek hálózataiból létrehozzák azt a kritikus tömeget, amely a metrológia területén előttünk álló legfontosabb európai szintű kihívások kezeléséhez szükséges;

b)     azzal, hogy a rendszert nyitva tartja a legkiválóbb kutatók előtt – a szélesebb európai kutatóközösség részvételének biztosításával, kutatói ösztöndíjak útján;

c)      kapacitásépítéssel – az európai metrológiai kutatóközösség kapacitásának növelésével, a korlátozottabb metrológiai kutatási potenciállal rendelkező EURAMET-tagországokat célzó kutatói mobilitási ösztöndíjak útján.

Az EMKP kiegészíti a csupán a nemzeti prioritások szolgálatába állított, folyamatban lévő nemzeti programokat és tevékenységeket.

Az EMKP-re vonatkozó kezdeményezés a nemzeti metrológiai kutatási tevékenységek egymáshoz igazításával és integrálásával olyan közös kutatási programot hoz létre, amely mind tudományos tartalmát, mind vezetését, mind pénzügyeit tekintve integrált keretek között működik, nagyban hozzájárul az európai kutatási térség megvalósításához, és alapot szolgáltat a lisszaboni stratégia végrehajtásához, azaz ahhoz a törekvéshez, hogy Európából „a legversenyképesebb és a legdinamikusabb tudásalapú gazdaság” váljék. A tudományos szempontból vett integráció az EMKP keretében megvalósítandó tevékenységek közös meghatározását és végrehajtását jelenti, míg a vezetési szempontból vett integráció oly módon valósul meg, hogy egy német jog szerinti nonprofit társaság, az EURAMET e.V. a II. mellékletben megállapított részletes szabályoknak megfelelően, célzott végrehajtó struktúraként fogja össze a program tevékenységét.

Pénzügyi szempontból az integráció azt jelenti, hogy a részt vevő államok kifejezetten kötelezettséget vállalnak az EMKP finanszírozásában való részvételre: vállalják, hogy – ha szükséges, akár az előre meghatározott költségvetés 50%-ának megfelelő összegű tartalékkeret terhére – a kiválasztott EMKP-projektek minden arra jogosult résztvevőjének biztosítják a nemzeti finanszírozást, továbbá „készpénzben” hozzájárulnak egy olyan közös „kasszához”, amely az EMKP működési költségei mellett a kutatási kiválósági és mobilitási ösztöndíjak finanszírozására szolgál. A pénzügyi szempontból vett integráció másik fontos eleme, hogy a finanszírozható költségek tekintetében egységes feltételrendszer érvényesül, amely a hetedik keretprogram szabályaiból merít ihletet.

II.     TEVÉKENYSÉG

Az EMKP elsődleges tevékenysége négyfajta közös kutatási és technológiafejlesztési tevékenységből tevődik össze:

A.     Alaptevékenysége olyan, több partner részvételével megvalósuló, transznacionális EMKP-projektek megvalósításában áll, amelyek kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban. Tekintettel arra, hogy a metrológia területén a kapacitások koncentráltak, az EMKP-projektek központi elemeit a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei hajtják végre.

B.     A metrológia területén rendelkezésre álló kapacitások bővítése és diverzifikálása céljából három ösztöndíjrendszert kell létrehozni:

B1.   Annak érdekében, hogy minél több szervezet rendelkezzen a metrológiához szorosan kapcsolódó kapacitásokkal, a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok szélesebb kutatóközösségéhez tartozó azon szervezetek és/vagy magánszemélyek számára kutatói kiválósági ösztöndíjakat kell kínálni, amelyek képesek a közös program kutatási tevékenységeihez lényegesen hozzájárulni. Minden kiválasztott szervezetnek és/vagy magánszemélynek kötődnie kell valamelyik EMKP-projekthez.

B2.   Annak érdekében, hogy a metrológia területén dolgozók a mobilitás révén is fejleszthessék felkészültségüket, a következő három célcsoportnak kutatói mobilitási ösztöndíjakat kell kínálni: (1) a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinél és kijelölt intézeteinél dolgozó kutatóknak; (2) a saját személyükben vagy foglalkoztatójukon keresztül kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő kutatóknak; (3) az EMKP-ben részt nem vevő, jelenleg metrológiai kutatási kapacitással nem vagy csak csekély mértékben rendelkező EURAMET-tagországok kutatóinak. E kutatói mobilitási ösztöndíjak kedvezményezettjei vagy valamelyik EMKP-projektben részt vevő nemzeti metrológiai intézetnél vagy kijelölt intézetnél, vagy pedig kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő szervezetnél tölthetnek el egy meghatározott időt.

B3.   A részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei közötti együttműködés fenntarthatóságának biztosítása, valamint a tapasztalt metrológiai kutatók következő nemzedékének formálása céljából a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinél és kijelölt intézeteinél dolgozó pályakezdő kutatóknak olyan, pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjakat kell kínálni, amelyek keretében az adott személyek valamely nemzeti metrológiai intézetnél, kijelölt intézetnél, kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő szervezetnél vagy saját költségén kutatási célú EMKP-projektben részt vevő egyéb szervezetnél tölthetnek el egy meghatározott időt.

E tevékenységek hatásait – a lehetőségek szabta keretek között – más, saját forrásból részt vevő, releváns vagy érdeklődő európai és Európán kívüli szervezetekkel folytatott együttműködés révén fokozni kell.

Ezen túlmenően, az EMKP előmozdítása és hatásának erősítése céljából – korlátozott mértékben – hálózatba szervezési tevékenységekhez is kell támogatást nyújtani. Ennek szükség szerint ki kell terjednie az EMKP számára kijelölt kutatási területek karbantartását és aktualizálását célzó munkatalálkozók szervezésére és egyéb hasonló jellegű tevékenységekre, valamint az Európában és Európán kívül tevékenykedő egyéb megfelelő érdekeltekkel való kapcsolattartásra is.

III.    A TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSA

Az EMKP-projektek kiválasztását és a kutatói kiválósági és kutatói mobilitási ösztöndíjak odaítélését rendszeresen közzétett pályázati felhívások alapján kell végezni. Az indikatív naptár szerint a pályázati felhívásokat legfeljebb hét éven át, tizenkét-tizennyolc hónapos időközönként kell közzétenni. A pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjakat folyamatos pályázati kihívás alapján kell odaítélni.

A.     EMKP-projektek

         (a)    Témapályázat az EMKP-projektek lehetséges kutatási területeinek kijelölésére (1. szakasz)

                  Az EMKP-projektek számára kiírt pályázati felhívások közzétételét megelőzően a következő lépések szerint minden esetben meg kell határozni a pályázati felhívás tématerületét. Elsőként az EMKP Bizottsága (l. II. melléklet) a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően megjelöli az EMKP-n belüli kutatási tevékenységek azon részeit, amelyekre a pályázati felhívás vonatkozni fog. Második lépésben a kutatóközösség – vagyis a kérdés iránt érdeklődő bármely magánszemély vagy szervezet – nyilvános pályázati felhívás útján lehetséges kutatási témákat javasolhat ▌. Harmadik lépésben az EMKP Bizottsága meghatározza, melyek a beérkezett legjobb lehetséges kutatási témák. Az EMKP Bizottsága a beérkezett témajavaslatokat a 2. szakaszban közzéteendő pályázati felhívás optimálissá tétele érdekében módosíthatja, összevonhatja vagy szétbonthatja, és új témákat is meghatározhat. Az EMKP Bizottsága köteles gondoskodni arról, hogy a végleges kutatási témák ne legyenek visszavezethetők egy-egy javaslattevőre, és így anonimak legyenek.

         (b)    Pályázati felhívás EMKP-projektek számára (2. szakasz)

                  A kutatási témák kiválasztását követően az EURAMET e.V. pályázati felhívást tesz közzé, amelyben a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinek és kijelölt intézeteinek érdeklődő kutatócsoportjait felkéri konzorciumok létrehozására és projektjavaslatok benyújtására.

                  A pályázati felhívás keretében legalább két hónapon át kell fogadni a pályázatokat.

                  Az EURAMET e.V. minden beérkezett pályázatot legalább három független szakértő bevonásával értékel. A független szakértőket a hetedik keretprogram részvételi szabályzatában foglalt kritériumok alapján az EURAMET e.V. jelöli ki. A szakértők rangsort állítanak fel, amelyhez a közösségi és a nemzeti finanszírozás felosztása során kötelező igazodni.

                  Az EMKP-projektekre a következő értékelési alapkritérium-rendszert kell alkalmazni:

                  -       tudományos és/vagy technológiai kiválóság;

                  -       kapcsolódás az EMKP célkitűzéseihez;

                  -       a fejlesztés, a terjesztés és a projekt eredményeinek felhasználása révén gyakorolt lehetséges hatás;

                  -       a végrehajtás és az irányítás minősége és hatékonysága.

                  A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és az alapkritérium-rendszerrel nem lehetnek ellentétesek.

                  Az EMKP-projekt létrehozása céljából pályázatot benyújtó konzorciumok olyan európai és nem európai jogalanyokat is magukban foglalhatnak, amelyek finanszírozásra nem jogosultak, amennyiben a kérdéses jogalanyok reálisan garantálni tudják, hogy rendelkeznek a részvételhez szükséges erőforrásokkal.

                  Amennyiben a projekt tudományos értéke szempontjából szükséges, az EMKP-projekt létrehozása céljából pályázatot benyújtó konzorciumok pályázatukban már ebben a szakaszban pályázhatnak kutatói kiválósági ösztöndíjra is. Ebben az esetben a kutatói kiválósági ösztöndíjra vonatkozó pályázat értékelésére a projekt átfogó értékelésén belül kerül sor. A projekt finanszírozásra való kiválasztása egyúttal az ösztöndíj odaítélését is jelenti.

                  A határozat II. mellékletében említett EURAMET e.V. Kutatási Tanácsa köteles független álláspontot kiadni az EMKP-projektek számára közzétett pályázati felhívások értékelésének eredményeiről általában (az 1. és a 2. szakaszt is ideértve), amely azonban egyes EMKP-projektekre vonatkozóan nem tartalmazhat észrevételeket. Ezt az álláspontot a következő pályázati felhívások alkalmával a EURAMET e.V. köteles figyelembe venni.

B.     Pályázati felhívás kutatói kiválósági ösztöndíjakra és kutatói mobilitási ösztöndíjakra (3. szakasz)

         A pályázati felhívás nyomán kiválasztott EMKP-projektek jegyzékének kíséretében közzé kell tenni egy újabb felhívást, amely a szélesebb kutatóközösségnek szól, és arra biztatja a kutatókat, hogy kutatói kiválósági ösztöndíjak és/vagy kutatói mobilitási ösztöndíjak révén csatlakozzanak az EMKP-projektekhez.

         Minden egyes EMKP-projektkonzorciumot (azok kivételével, amelyek az EMKP-projekt létrehozása céljából benyújtott pályázatukban az előző A. b) pont hetedik bekezdése értelmében egyben kutatói kiválósági ösztöndíjra is pályáztak) fel kell kérni arra, hogy az EMKP-projektszerződés hatálybalépését követően három hónapon belül tegyenek közzé pályázati felhívást a potenciális kedvezményezettek számára, és javasolják az EURAMET e.V.-nek, hogy ítéljen nekik oda kutatói kiválósági és/vagy kutatói mobilitási ösztöndíjat. Az EMKP finanszírozásának indikatív bontása úgy van meghatározva, hogy átlagban minden EMKP-projekthez társulhasson legalább egy kutatói kiválósági vagy kutatói mobilitási ösztöndíj. Ez a követelmény azonban nem kötelező erejű, ezeket az ösztöndíjakat a lehető legrugalmasabb módon kell kezelni.

         Az EMKP-projektkonzorcium a pályázati felhívást köteles legalább egy nemzetközi folyóiratban és három különböző részt vevő állam ▌országos lapjában közzétenni. A konzorcium köteles a felhívást konkrét tájékoztatási támogató eszközök, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalai, szakmai sajtótermékek és kiadványok, valamint a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok által tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok felhasználásával, széles körben hirdetni. A pályázati felhívások közzétételének és a hirdetéseknek követniük kell az EURAMET e.V. által kiadott esetleges utasításokat és iránymutatásokat. A konzorcium a közzététel tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal köteles tájékoztatni az EURAMET e.V.-t a pályázati felhívásról és annak tartalmáról. Az EURAMET e.V. köteles megvizsgálni az irányadó szabályok, utasítások és iránymutatások teljesülését.

         A pályázati felhívás keretében legalább öt héten át kell fogadni a pályázatokat.

         Az EMKP-projektkonzorcium a beérkezett pályázatokat legalább két független szakértő bevonásával értékeli. A független szakértőket a hetedik keretprogram részvételi szabályzata alapján a konzorcium jelöli ki.

         A pályázatok értékelésére a következő értékelési alapkritérium-rendszert kell alkalmazni:

         -       tudományos és/vagy technológiai kiválóság,

         -       kapcsolódás az EMKP-projekt célkitűzéseihez,

         -       a pályázó felkészültsége minőségi és végrehajtási szempontból, valamint potenciálja további eredmények elérésére,

         -       a pályázatban megjelölt, tudományos képzésre és/vagy tudásátadásra vonatkozó tevékenység minősége.

         A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem lehetnek ellentétesek az alapkritérium-rendszerrel.

         Az EMKP-projektkonzorcium javaslatot tesz az EURAMET e.V.-nek arra vonatkozóan, hogy az ösztöndíjat melyik kedvezményezett kapja, és beszámol a pályázati felhívás lebonyolításának rendjéről, ezen belül különösen a közzététel módjáról és az értékelésben részt vevő szakértők nevéről és szervezeti hovatartozásáról. E javaslat kézhezvételét követően 45 napon belül az EURAMET e.V. odaítéli az ösztöndíjat, vagy – ha a kiválasztás nem az irányadó szabályoknak, utasításoknak és iránymutatásnak megfelelően történt – megtagadja az ösztöndíj odaítélését.

         Az EURAMET e.V. köteles felkérni azokat az európai országokat, amelyek a metrológia területén nem vagy csekély mértékben rendelkeznek kutatási kapacitással, hogy kutatóintézeteiket és egyetemeiket – metrológiai kutatási kapacitásaik kiépítésének egyik módjaként – bátorítsák kutatói mobilitási ösztöndíjakra vonatkozó pályázatok benyújtására.

C.     Pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíj

         Az EURAMET e.V. a pályakezdő kutatóknak szánt mobilitási ösztöndíjakra vonatkozóan köteles folyamatosan nyitva álló pályázati felhívást kiírni, és ezt legalább egy nemzetközi folyóiratban és három különböző részt vevő állam ▌országos lapjában közzétenni. Az EURAMET e.V. köteles a pályázati felhívást konkrét tájékoztatási támogató eszközök, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalai, szakmai sajtótermékek és kiadványok, valamint a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok által tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok felhasználásával, széles körben hirdetni.

         A pályázatokat a kutató, valamint a küldő és a fogadó szervezet (nemzeti metrológiai intézet, kijelölt intézet vagy EMKP-projektben részt vevő más szervezet) nyújtja be. A finanszírozás indikatív bontása úgy van meghatározva, hogy átlagban minden EMKP-projekthez társulhasson legalább egy pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíj. Ez a követelmény azonban nem kötelező erejű, ezeket az ösztöndíjakat a lehető legrugalmasabb módon kell kezelni. A beérkezett pályázatokat az EURAMET e.V. értékeli.

         A értékelés során a következő alapkritérium-rendszert kell alkalmazni:

         -       tudományos és/vagy technológiai kiválóság,

         -       kapcsolódás az EMKP-projekt célkitűzéseihez,

         -       a pályázó felkészültsége minőségi és végrehajtási szempontból, valamint potenciálja további eredmények elérésére,

         -       a pályázatban megjelölt, tudományos képzésre és/vagy tudásátadásra vonatkozó tevékenység minősége.

         A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem lehetnek ellentétesek az alapkritérium-rendszerrel.

         Az EURAMET e.V. köteles törekedni arra, hogy a pályázatok benyújtására évente két határnapot tűzzön, amelyeket követően az ösztöndíjakat egyszerűsített eljárással, minden pályázat esetében legalább két független szakértő véleménye alapján, valamennyi javaslat megvitatásával és rangsorolásával odaítéli.

D.     Összefoglaló táblázat

IV.    A FINANSZÍROZÁS RENDJE

A.     Programszintű finanszírozás

         Az EMKP-t a részt vevő államok és a Közösség finanszírozza.

         Az EMKP-ben való részvétel és az EMKP tevékenységének finanszírozásához való hozzájárulás érdekében a részt vevő államok többéves finanszírozási tervet határoznak meg. A nemzeti hozzájárulás olyan, folyamatban lévő vagy újonnan létrehozott programokból származhat, amelyek megfelelnek a magas színvonalú közfinanszírozású metrológiai kutatás alapvető jellemzőinek. Annak érdekében, hogy az EMKP működése a teljes időtartam során kellően rugalmas és a rangsor érvényesíthető legyen, az elsődleges finanszírozásra (az EMKP számára előirányzott költségvetésre) vonatkozó követelményen túlmenően minden részt vevő állam köteles e követelmény összege 50%-ának megfelelő összegben tartalékkeretet létrehozni. Az EMKP finanszírozása kötelezettségvállalást jelent különösen arra nézve, hogy a szóban forgó állam az EMKP számára előirányzott nemzeti költségvetés terhére hozzájárul a kiválasztott EMKP-projektek résztvevőinek finanszírozásához, továbbá az EMKP-re elkülönített költségvetéssel arányos kvótákkal „készpénzben” hozzájárul egy olyan közös „kasszához”, amely az EMKP működési költségei mellett a kutatási ösztöndíjak finanszírozására szolgál.

         A Közösség által az EMKP-hez nyújtott pénzügyi hozzájárulás teljes összege megfelel a részt vevő államok által ténylegesen nyújtott finanszírozás összegének (nem számítva a működési költségek 16 millió EUR-t meghaladó részét és a tartalékkeret összegét), de nem haladhatja meg a 200 millió EUR-t. Mivel a működési költségek szerepelnek a közösségi hozzájárulást megalapozó tényleges finanszírozás összegében, az EURAMET e.V. köteles igazolni e költségek indokoltságát.

         A Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem használható fel az EURAMET e.V. működési költségeinek fedezésére.

B.     A finanszírozás indikatív bontása

         Mindösszesen: 400 millió EUR (+ 100 millió EUR összegű tartalékkeret)

C.     Az EMKP-projektek és a kutatói ösztöndíjak finanszírozása

         Az EMKP számára elkülönített költségvetésekből és a közösségi hozzájárulásból származó finanszírozást a jóváhagyott értékelési rangsor alapján kell felosztani az EMKP-projektek között.

         Az ezen EMKP-projektek résztvevőinek nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét a hetedik keretprogram részvételi szabályzatában meghatározott támogatható költségek alapján kell meghatározni. Ha egy adott részt vevő állam nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei nagyon sikeresnek bizonyulnak, és emiatt az adott állam által az EMKP számára elkülönített költségvetés kimerül, akkor ez az állam a rangsorban soron következő kiválasztott pályázatokat az EMKP számára elkülönített költségvetése 50%-ának megfelelő összegű tartalékkeretből finanszírozza.

         Az EMKP-projektek számára nyújtott közösségi finanszírozás összegét minden pályázati felhívás tekintetében a támogatható költségek egy bizonyos, 50%-nál kisebb százalékában kell rögzíteni. Ezt a hozzájárulást az EURAMET e.V. közvetlenül az EMKP-projekt résztvevőinek utalja át.

         Az EMKP-projektek számára nyújtott nemzeti hozzájárulásokat az érintett államok finanszírozási mechanizmusainak megfelelően kell nyújtani.

         A kutatói kiválósági ösztöndíjak, a kutatói mobilitási ösztöndíjak és a pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjak finanszírozására szolgáló, „készpénzben” szolgáltatott közösségi és nemzeti hozzájárulást az EURAMET e.V.-nek kell átutalni, amely a megfelelő összegeket továbbutalja az ösztöndíjak kedvezményezettjeinek.

         A mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségéről, ezen belül különösen a nemzeti hozzájárulás meglétéről és tényleges kifizetéséről, a közösségi finanszírozás megfelelő felhasználásáról, valamint az elszámolt költségek támogathatóságáról az EURAMET e.V. felelősségi körében kell gondoskodni, és az EMKP-projektek független, a hetedik keretprogram elveit követő könyvvizsgálata keretében kell meggyőződni.

         A kutatói kiválósági ösztöndíjat, a kutatói mobilitási ösztöndíjat és a pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjat rögzített összegű, előre meghatározott egységre vetített költségskála alapján kell folyósítani, a mögöttes kiadásokat részletes könyvvizsgálatnak nem kell alávetni. Az ezen ösztöndíjak által fedezett költségkategóriák az EMKP-projekt finanszírozása szempontjából nem minősülnek támogathatónak. Okirati bizonyítékkal kizárólag azt kell igazolni, hogy a meghatározott összeget a végső kedvezményezettnek ténylegesen és hiánytalanul kifizették. A készpénzkifizetés nem minősül megfelelően igazoltnak, ezért támogatásra nem jogosít. Nem magánszemély jogalany esetén az EURAMET e.V. kérheti a kutatói kiválósági ösztöndíj kedvezményezettjétől a saját rész meglétének igazolását.

V.     A SZELLEMI TULAJDONRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Az EURAMET e.V. e határozat 2. cikkének h) pontjával összhangban elfogadja az EMKP szellemi tulajdonra vonatkozó szabályzatát.

II. MELLÉKLET

Az európai metrológiai kutatási program (EMKP) irányítása és végrehajtása

I.         BEVEZETÉS

Az EMKP célzott végrehajtó struktúrája az EURAMET e.V. Az EURAMET e.V.-t 2007-ben a német jog alapján, nonprofit társaságként alapították. Ez a társaság tölti be az európai regionális metrológiai szervezet szerepét. Az EURAMET e.V.-nek az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás bármely tagállamában, továbbá a bármely más európai államban működő nemzeti metrológiai intézetek tagjai, az ezen államokban működő kijelölt intézetek pedig társult tagjai lehetnek. Társult tag lehet továbbá az Európai Bizottság Etalonanyag- és Mérésügyi Intézete. A társaság tagjai között jelenleg harminckét ország képviselteti magát. Közülük huszonkettő részt vevő állama az EMKP-nek.

II.     AZ EMKP IRÁNYÍTÁSA AZ EURAMET E.V.-N BELÜL

Az EMKP végrehajtásában a következő szervek és az EURAMET e.V. következő szervezeti egységei vesznek részt:

(1)    Az EMKP elnökét és elnökhelyettesét az EMKP Bizottsága választja. Az EMKP elnöke automatikusan az EURAMET e.V. két alelnöke közül az egyik. Ez a személy az EURAMET e.V. törvényes képviselője az EMKP-vel összefüggő kérdésekben.

(2)    Az EMKP Bizottságát az EURAMET azon tagjai (tehát nemzeti metrológiai intézetek) alkotják, amelyeknek országa részt vevő állam. Az EMKP Bizottsága az EMKP döntéshozó szerve, amelynek felelősségi körébe tartozik az EMKP-vel kapcsolatos minden kérdés, így különösen a program meghatározásával és naprakésszé tételével, a pályázati felhívások tervezésével, a költségvetés általános felépítésével, a támogathatósági és a kiválasztási kritériumokkal, az értékelők körével, a finanszírozásban részesítendő EMKP-projektek rangsorának jóváhagyásával, a finanszírozásban részesített EMKP-projektek munkája előrehaladásának figyelemmel kísérésével, valamint a Titkárság EMKP-vel kapcsolatos feladatai megfelelő és rendben történő ellátása felügyeletével kapcsolatos döntések meghozatala. Az EMKP Bizottsága választja meg az EMKP elnökét (aki automatikusan az EURAMET „alelnöke (EMKP)”) és elnökhelyettesét.

(3)    A Kutatási Tanács az ipar, a kutatószervezetek és az akadémiai szektor, valamint az érdekelt nemzetközi szervezetek magas szinten jegyzett szakértőiből álló, kiegyensúlyozott összetételű szerv. A Kutatási Tanács stratégiai tanácsadással szolgál az EMKP-vel kapcsolatban, továbbá szükség szerint és felkérésre jelentéseket készít és észrevételeket fogalmaz meg az EMKP Bizottsága számára. Ez utóbbi feladatkörében köteles legalább minden pályázati felhívásról és kiválasztási ciklusról véleményt alkotni.

(4)    A Titkárság az EURAMET e.V. által foglalkoztatott vagy hozzá kirendelt személyekből áll. Felépítéséről és feladatairól az EURAMET e.V. eljárási szabályzata rendelkezik. A Titkárság egy része, amely az EMKP végrehajtásával foglalkozik, az EURAMET e.V. egyesült királyságbeli tagja, a National Physical Laboratory (║ fogadó tag) keretében működik.

(5)    Az EMKP programigazgatója olyan felső vezető, aki ideiglenesen a fogadó tag által kirendelt személy is lehet, és aki az EMKP-vel kapcsolatos bármely kérdésben kizárólag közvetlenül az EURAMET e.V.-nek alárendelve jár el és az EMKP szervei előtt felel. Az EURAMET e.V. hatékony eljárások révén köteles biztosítani, hogy az EMKP programigazgatója tekintetében egyetlen pályázó, résztvevő vagy kedvezményezett vonatkozásában se állhasson fenn összeférhetetlenség.

III.    AZ EURAMET E.V. KIZÁRÓLAGOS FELELŐSSÉGE, AZ EMKP VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADMINISZTRATÍV ÉS LOGISZTIKAI FELADATOK ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁSA A FOGADÓ TAGNAK

Az EURAMET e.V. kizárólagos felelősséggel tartozik az EMKP végrehajtásáért. Kezeli a Közösség által az EMKP részére nyújtott pénzügyi hozzájárulást, továbbá felelősségi körében:

-       naprakészen tartja az EMKP-t,

-       meghatározza a pályázati felhívásokat,

-       közzéteszi a pályázati felhívásokat,

-       fogadja az 1. és a 2. szakaszban benyújtott pályázatokat, valamint a pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjakra vonatkozó pályázatokat,

-       kiválasztja az értékelésben részt vevő független szakértőket,

-       átveszi a független szakértők által készített egyedi értékeléseket, ellátja az értékelő testületek elnöki teendőit,

-       meghozza a kiválasztásra vonatkozó végleges döntéseket,

-       szerződés-előkészítő tárgyalásokat kezdeményez a kiválasztott EMKP-projektkonzorciumokkal és más kedvezményezettekkel, továbbá megköti ezeket a szerződéseket,

-       fogad és megválaszol mindennemű panaszt,

-       átveszi és felosztja a közösségi pénzügyi hozzájárulást, ellenőrzi annak felhasználását,

-       teljesíti a kifizetéseket az EMKP-projektek finanszírozott résztvevői és az ösztöndíjak kedvezményezettjei felé,

-       teljesíti a Bizottsággal szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségeket(18).

Miközben a fenti feladatok elvégzése és az EMKP-vel kapcsolatos döntések meghozatala az EURAMET e.V. felelősségi körében marad, az EMKP végrehajtásával összefüggésben egyes adminisztratív és logisztikai feladatok – térítés ellenében – alvállalkozásba adhatók a fogadó tagnak.

Ezek az adminisztratív és logisztikai támogatási feladatok a következők:

–       adminisztratív és logisztikai támogatás nyújtása a pályázati felhívásokhoz kapcsolódó eljárások lebonyolításában, beleértve egy külön erre a célra létrehozott telefonos tanácsadó szolgálat működtetését is,

–       segítségnyújtás az EURAMET e.V. részére az iránymutatások és egyéb dokumentumok megszövegezésében,

–       a program weboldalainak tárolása,

–       támogatás nyújtása a szerződések előkészítésében, a projektek munkájának figyelemmel kísérésében, valamint az EMKP-projektekkel és a kutatói ösztöndíjakkal összefüggésben felmerülő feladatok ellátásában,

–       támogatás nyújtása – szükség szerint – az EMKP Bizottságának és az EMKP elnökének.

Az EURAMET e.V. állandó titkárságának kiépítésével párhuzamosan a Bizottság hozzájárulásával a fogadó tagnak további feladatok is alvállalkozásba adhatók.

(1) *             Politikai módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja. Technikai módosítások és a szolgálatok kiigazításai: az új vagy módosított szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ║ jel mutatja. (2)             HL C … (3)              HL C … (4)              HL L 412., 2006.12.30., 1. o. (5)              HL L 400., 2006.12.30., 86. o. (6)              C(2007) 2460, 2007. június 11. (7)              HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (8)              HL L 357., 2002.12.31., 1. o. (9)              HL L 312., 1995.12.23., 1. o. (10)              HL L 292., 1996.11.15., 2. o. (11)             HL L 136., 1995.12.23., 1. o. (12)             HL C 323., 2006.12.30., 1. o. (13)             HL L 391., 2006.12.30., 1. o. (14)           Bizonyos szakmai intézetek, amelyek olyan nemzeti szabványokért és kapcsolódó szolgáltatásokért felelősek, amelyekre a nemzeti metrológiai intézetek tevékenységei nem terjednek ki. (15)           Lásd költségvetési rendelet 112. cikkének (1) bekezdése. (16)             A Közös Kutatóközpont nemzeti metrológiai intézetként kezelendő. (17)          A többi összegtől eltérően ezek az összegek a részt vevő államok által nyújtott, közösségi hozzájárulást megalapozó hozzájárulás számítása szempontjából kötelező maximumot jelentenek. (18)             A közösségi pénzügyi hozzájárulás felhasználásának figyelemmel kísérése minden olyan előzetes és utólagos ellenőrzés és audit jellegű tevékenységet magában foglal, amely a Bizottság által a célzott végrehajtó struktúrára ruházott végrehajtási feladatok kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesnek mutatkozik. Ezeknek a tevékenységeknek az a célja, hogy ésszerű keretek között bizonyosságot lehessen szerezni a mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségéről, valamint arról, hogy az elszámolt költségek valóban támogathatók voltak.

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal meghatározása szerint a metrológia méréstudomány, amely magában foglalja a méréseknek mind az elméleti, mind a gyakorlati szempontjait, függetlenül a pontossági szinttől és a tudományban vagy a műszaki életben való alkalmazás területétől. A tudományos, illetve alapmetrológia a mértékegységekkel, egységrendszerekkel, új mérési módszerek fejlesztésével, mérési etalonok megvalósításával, valamint ezen etalonoktól az általános felhasználókig történő nyomon követhetőség átadásával foglalkozik.

A metrológiai kutatás fontossága a feldolgozóipar és kereskedelem terén megmutatkozó, elegendően pontos mérések iránti igényen alapul. Ez az oka annak, hogy a metrológiai etalonok a kőkorszaki naptárakból kiindulva fejlődtek ki egészen a minden országban megtalálható nemzeti metrológiai intézetek létrehozásáig.

Napjainkban a metrológiai kutatás a tudomány és a feldolgozóipar határmezsgyéjén áll, elősegítve az olyan területeken előforduló mérési problémákra nyújtandó megoldásokat, mint a félvezetőipar vagy a GPS navigáció. A metrológia elengedhetetlenül fontos a politikai kezdeményezések végrehajtása terén is – például az európai irányelvek által meghatározott mennyiségek számértékeinek pontos mérésénél –, ennek következtében támogatja a szabványosítást és az állami szabályozást.

A metrológia a harmonizált etalonok és a nemzetközileg elfogadott tanúsítványok révén elősegíti a tisztességes kereskedelmet. Ennél fogva az egyik országban gyártott alkatrészek illeszkednek egy másik országban gyártott géphez, vagy az egyik ország által tesztelt és jóváhagyott eszközt el lehet adni és felhasználni egy másikban anélkül, hogy az további műszaki ellenőrzést kívánna.

A metrológia az innovációt is ösztönzi, mivel a nagy pontosságú gyártás-technológiáknak még nagyobb pontosságú méréstechnológiával kell párosulniuk a folyamatok ellenőrzése, valamint az elektronikus és mechanikus mikro- és nanostruktúrák összeállítása érdekében.

A metrológia az irányelvekre vonatkozó szakpolitikai tanácsadás és mérési referenciák révén a jogszabályok alátámasztásául szolgál. Például a metrológiai technikák meghatározzák a gáz-, villany- és vízórákra stb. vonatkozó mérési hibák megengedett határértékeit és segítik azok érvényre juttatását. E tekintetben a metrológiai technikák például megbízható radioaktív vagy orvostudományi mérések révén védik a polgárokat.

A bizottsági javaslat célja az, hogy a tagállamok meglévő kutatási kapacitásának összevonásával a metrológiai kutatás számára növelje az elérhető forrásokat. Ezt a kapacitást általában a nemzeti metrológiai intézetekben megtalálható szakosodott közösségekre bízzák, amelyek előnyére válna, ha széles körű európai szintű versenyben vehetnének részt.

A felesleges párhuzamosságok elkerülése, valamint a finanszírozás növelése érdekében az előadó egyetért azzal, hogy fokozni kell az európai metrológiai kutatás minőségét és a nemzeti erőfeszítések összehangolását.

A metrológiával foglalkozó kutatói közösség is nyerhet más szakterületekről érkező új kutatók bekapcsolásával, illetve a különböző metrológiai intézetek tagjaiból álló konzorciumoktól származó szakismeretek cseréjével. A Közös Kutatóközponthoz tartozó intézetek részvétele szintén előnyös a közös programhoz történő további kutatói kapacitás növelése szempontjából.

Az előadó elégedett a javaslat 7. és 8. cikkének rendelkezéseivel, amelyek a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának elmaradása esetén a közösségi érdekeket védik.

Az előadó legfőbb aggodalma az, hogy a Közösség részéről nincs megfelelő költségvetés, amely szavatolná a program 2010 utáni folytatását. A közös programot a legjobb európai kutatócsoportok odavonzására legalább 5 évig, vagy a 7. keretprogram végéig kell finanszírozni.

További gondot jelent az EURAMET e.V., egy célzott végrehajtó struktúrával rendelkező irányítási modell, amelynek székhelye Németországban van, de a legtöbb irányítási feladatot átmenetileg az egyesült-királysági tagszervezete látja el. Az irányítási modell állandóbb jellegű rendszerére lenne szükség. Az egyértelműség kedvéért szükség van néhány fogalom – például a kijelölt intézetek fogalmának– meghatározására.

A közös program célkitűzései – azon kívül, hogy hangsúlyozzák, hogy a cél a 22 résztvevő állam nemzeti programjának integrációja – nincsenek meghatározva. A program jövőbeli értékeléséhez szükséges a célok pontosabb meghatározása.

A tevékenységek tekintetében van egy probléma a kutatói kiválósági ösztöndíjak meghatározásával is, szerencsétlen a megfogalmazás, mivel az mind szervezetek, mind pedig kutatók számára adandó ösztöndíjakra is vonatkozik. Az ösztöndíjak célja nincs meghatározva. Ezen kívül kutatói mobilitási ösztöndíjat olyan kutatónak is meg lehet ítélni, aki már részesül kiválósági ösztöndíjban, és ez lehetővé teszi, hogy ugyanannak a kutatónak két ösztöndíjat ítéljenek meg.

Ezen kívül van még a program megvalósításával kapcsolatos néhány kérdés, amely a pályázati felhívás tématerületének meghatározási folyamatára és az értékeléssel kapcsolatos alapkritérium-rendszer értelmezésére vonatkozik.