JELENTÉSTERVEZET  a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslatról

3.4.2009 - (COM(2008)0790 – C6‑0026/2009 – 2008/0231(CNS)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Gunnar Hökmark

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2008)0790 – C6‑0026/2009 – 2008/0231(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0790),

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0026/2009),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6‑0236/2009),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Euratom-Szerződés 119. cikkének második bekezdése értelmében, valamint hogy biztosítsa, hogy az Euratom-Szerződés által az e javaslat elfogadására vonatkozóan előírt jogi követelmények teljesüljenek, különös tekintettel a szakértőcsoporttal az Euratom-Szerződés 31. cikkével összhangban történő konzultációra;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Noha minden tagállam szabadon dönthet energiaszerkezetéről, bizonyos gondolkodási időt követően nőtt az új erőművek építése iránti érdeklődés, és egyes tagállamok úgy határoztak, hogy engedélyezik az új építést. Emellett az elkövetkezendő években az engedélyek jogosultjai várhatóan kérelmezik az atomerőművek üzemi időtartamának meghosszabbítását.	(6) Minden tagállam szabadon dönthet energiaszerkezetéről.
Indokolás
Fontos annak az elvnek a fenntartása, miszerint a tagállamok szabadon dönthetnek energiaszerkezetükről. Ugyanilyen fontos hangsúlyozni azt, hogy ezen irányelvnek nem célja ösztönzők létrehozása annak érdekében, hogy a tagállamok az atomenergiát beépítsék energiaszerkezetükbe. Ennélfogva a (6) preambulumbekezdés törölt részeinek érdemi részét a (7) preambulumbekezdésbe kell áthelyezni e különbségtétel megteremtése érdekében.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Ebből a célból olyan bevált gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek a szabályozó testületek számára iránymutatást nyújtanak a nukleáris létesítmények üzemi élettartamának meghosszabbítására vonatkozó döntésekben.	(7) A nukleáris biztonság közösségi érdek, amelyet az új üzemek engedélyezésére és/vagy a nukleáris létesítmények élettartamának meghosszabbítására irányuló döntések során figyelembe kell venni. Ebből a célból olyan bevált gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek a szabályozó testületek és a tagállamok számára iránymutatást nyújtanak akkor, amikor arról döntenek, hogy engedélyezzenek-e új üzemeket, valamint a nukleáris létesítmények üzemi élettartamának meghosszabbítására vonatkozó döntésekben.
Indokolás
A nukleáris biztonság a Közösség közös érdeke, ennélfogva a bevált gyakorlat kialakításának alapjául, nem pedig annak indokaként kell szolgálnia, hogy néhány tagállam új üzemeket akar engedélyezni. Ezen túlmenően pedig érdemes megemlíteni, hogy ennek a bevált gyakorlatnak nem csak a szabályozó testületek számára, hanem a tagállamok számára is iránymutatásként kell szolgálnia.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A nukleáris biztonság szintjének folyamatos emelésére irányuló célkitűzés szükségessé teszi, hogy az irányítási rendszerek és az engedélyek jogosultjai a lakosság tekintetében magas biztonsági szintet biztosítsanak.	(9) A nukleáris biztonság szintjének folyamatos emelésére irányuló célkitűzés szükségessé teszi, hogy az irányítási rendszerek, az engedélyek jogosultjai és a hulladékgazdálkodók a lakosság tekintetében a lehető legmagasabb biztonsági szintet biztosítsák.
Indokolás
Az esetleges új és már meglévő nukleáris létesítmények biztonsági előírásainak az Unióban meglévő technológiai, szabályozási és működési csúcstechnológiának megfelelő, legmagasabb szintű előírásoknak kell lenniük. Ugyanezt az alapelvet kell alkalmazni a nukleáris hulladék kezelése során is.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapelvei és követelményei olyan gyakorlati keretrendszert alkotnak, amelyen a nemzeti biztonsági követelményeknek indokolt alapulniuk. A tagállamok jelentősen hozzájárultak az említett alapelvek és követelmények kidolgozásához.	(10) A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapelvei, követelményei és iránymutatásai alkotják azt a szabálycsomagot és gyakorlati keretrendszert, amelyen a nemzeti biztonsági követelményeknek alapulniuk kell. A tagállamok jelentősen hozzájárultak az említett alapelvek, követelmények és iránymutatások kidolgozásához. E szabályoknak tükrözniük kell a biztonsági követelmények tekintetében meglévő legjobb nemzetközi gyakorlatot és ennélfogva a közösségi jogalkotás számára megfelelő alapot kell képezniük. Ezek nem vezethetők be a közösségi jogba pusztán az ezen irányelvben a NAÜ SF-1. sz. biztonságielőírás-sorozatára (2006) való hivatkozással. Ezen irányelvet ezért ki kell egészíteni egy, az alapvető biztonsági elveket tartalmazó melléklettel.
Indokolás
A NAÜ biztonsági elvei, lévén kötelező jogi erő nélküli, puszta ajánlások, nem vezethetők be a közösségi jogba pusztán az ezen irányelvben a NAÜ SF-1. sz. biztonsági előírás-sorozatára (2006) való hivatkozással. Az irányelvet ezért ki kell egészíteni egy, az alapvető biztonsági elveket tartalmazó melléklettel. Ez a megközelítés jelenti a közösségi szintű szabályozás fokozott bizonyosságának egyértelmű előnyét, és jogalappal szolgálna ezen elvek végrehajtására.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A lakosság nukleáris biztonságot érintő fontos kérdésekre vonatkozó pontos és időben történő tájékoztatásának alapja a magas szintű átláthatóság a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos kérdésekben.	(13) A nukleáris iparágban dolgozók és a lakosság nukleáris biztonságot érintő fontos kérdésekre vonatkozó pontos és időben történő tájékoztatásának alapja a magas szintű átláthatóság a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos kérdésekben.
Indokolás
A módosítás összhangban van az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 30. cikkével, amely előírja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozóan, valamint a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról szóló uniós irányelvekkel.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Az információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az átláthatóság érdekében a tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek azon nemzetközi egyezményekben megállapított kötelezettségek teljesítésére, amelyek már előírják a nemzeti, nemzetközi és határokon átnyúló összefüggésben a szükséges követelményeket, mint amilyen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az 1998. június 25-i Ǻrhusi Egyezmény1).
	---------------------------------------------------------------1 HL L 124., 2005.5.17., 1. o.; HL L 164., 2006.6.16., 17. o. és az 1367/2006/EK rendelet, HL L 264., 2006.9.25., 13. o.
Indokolás
A jelenlegi javaslat 5. cikkében szereplő átláthatósági rendelkezésekkel kapcsolatban.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A nukleáris létesítmények biztonsági követelményeinek eredményes végrehajtását biztosítandó a tagállamoknak független hatóságként működő szabályozó testületeket kell létrehozniuk. A szabályozó testületeket feladataik ellátására megfelelő hatáskörrel ruházzák fel, és megfelelő erőforrásokat biztosítanak számukra.	(15) A nukleáris létesítmények eredményes szabályozását biztosítandó, a tagállamoknak a nukleáris biztonsági kérdésekre vonatkozó döntések indokolatlan befolyásolására alkalmas érdekektől független hatóságként működő szabályozó testületeket kell létrehozniuk. A szabályozó testületeket feladataik ellátására megfelelő hatáskörrel ruházzák fel, és megfelelő erőforrásokat biztosítanak számukra.
Indokolás
A 4. cikk (1) bekezdésére vonatkozó 20. módosítással kapcsolatban, amelyet az előadó a szabályozó testület függetlenségére vonatkozóan vezetett be.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A tagállamokban a nukleáris létesítmények biztonságáért felelős szabályozó testületek egymással elsősorban a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport közvetítésével működnek együtt, amely tíz elvet határozott meg a nukleáris biztonság szabályozására. Kívánatos, hogy a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport részt vegyen a Közösség nukleáris biztonsági keretének kialakításában, annak folyamatos fejlesztése céljából,	(19) A tagállamokban a nukleáris létesítmények felügyeletéért felelős szabályozó testületek egymással elsősorban a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport közvetítésével működnek együtt. A magas szintű munkacsoport tíz elvet határozott meg a nukleáris biztonság szabályozására, amelyek fontosak ezzel az irányelvvel összefüggésben. Kívánatos, hogy a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport részt vegyen a Közösség nukleáris biztonsági keretének kialakításában, annak folyamatos fejlesztése céljából,
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ezen irányelv célja a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése.	(1) Ezen irányelv célja az Európai Unióban a nukleáris biztonsági közösségi keret létrehozása. Az irányelv meghatározza a tagállamokban a nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogalkotási és szabályozási rendelkezések alapját, célja pedig a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése.
Indokolás
Az irányelv célját egyértelműbben kell meghatározni. Az irányelv célja egy egységes közösségi keret létrehozása. A módosítás ezzel közvetlenül foglalkozik.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni– ideértve az működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.	(2) Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni – ideértve a működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.
Indokolás
Mivel az irányelv célja, hogy közös keretet hozzon létre a NAÜ biztonsági elveinek egy mellékletben történő szerepeltetésével, hangsúlyozni kell, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kell az ezen irányelvben leírtakat.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni– ideértve az működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.	(2) Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, üzembe helyezésére, működtetésére és leszerelésére, valamint az üzemeltetők által igénybe vett alvállalkozók által végzett munkára kell alkalmazni – ideértve a működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.
Indokolás
A munkavállalóknak potenciális kockázati tényezőnek tekinthető és egy nukleáris létesítményben potenciálisan egészségi és biztonsági kockázatnak kitett csoportjába azok a munkavállalók tartoznak, akik a nukleáris létesítmények javításával, karbantartásával, tisztításával és hasonló tevékenységekkel foglalkoznak. Az ilyen tevékenységet igen gyakran szervezik ki és adják alvállalkozásba. Ezek a munkavállalók a legkevésbé képzettek és tájékozottak, továbbá nem vesznek részt az üzemeltető egészségvédelmi és biztonsági eljárásaiban. Az irányelvnek egyértelművé kell tennie, hogy minden szereplőnek jelentős felelőssége van a biztonság és a biztonsági kultúra tekintetében.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) „nukleáris létesítmény”: nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem, kutatóreaktor (ideértve a szubkritikus és a kritikus egységeket), atomerőmű, kiégett fűtőelem tárolására szolgáló létesítmény, dúsító üzem vagy újrafeldolgozó létesítmény;	(1) „nukleáris létesítmény”: nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem, kutatóreaktor (ideértve a szubkritikus és a kritikus egységeket), atomerőmű, kiégett fűtőelem és radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmény, dúsító üzem vagy újrafeldolgozó létesítmény, ideértve az adott létesítmény működtetése során keletkezett radioaktív anyagok kezelésére és feldolgozására szolgáló létesítményeket is;
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) „radioaktív anyag”: bármely olyan anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy koncentrációja a sugárvédelem szempontjából nem elhanyagolható;	A módosítás a magyar változatot nem érinti.
Indokolás
A „radioaktív anyag” kifejezést a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom uniós irányelv alkalmazza.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 8 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) „Szabályozó testület”: az adott tagállamban engedélyek kiadására és a nukleáris létesítmények helye kiválasztásának, a létesítmények tervezésének, építésének, üzembe helyezésének, működtetésének vagy leállításának szabályozására a tagállam által hatáskörrel felruházott testület vagy testületek;	(8) „Szabályozó testület”: egy tagállam által a szabályozási folyamat lefolytatására – többek között az engedélyezésre, ezáltal pedig a nukleáris biztonság, a sugárzásbiztonság, a radioaktív hulladék biztonsága és a szállítási biztonság szabályozására – kijelölt, hatáskörrel felruházott hatóság vagy hatóságok összessége;
Indokolás
A felelősséget egyértelműen a nukleáris létesítmények biztonsági szempontjainak szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős szabályozó testülethez kell rendelni. Ez a folyamat eltér a hatáskörrel rendelkező nemzeti vagy kormányzati hatóságok felelősségébe tartozó engedélyezési rendszerektől.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 9 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) „Engedély”: a szabályozó testület által a kérelmezőnek kiadott bármely olyan engedély, amely a kérelmezőre felelősséget ruház a nukleáris létesítmények helyének kiválasztására, a létesítmények tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, működtetésére vagy leállítására vonatkozóan;	(9) „Engedély”: valamely kormány vagy az adott kormány által jóváhagyott nemzeti hatóság által a kérelmezőnek kiadott bármely olyan engedély, amely a kérelmezőre felelősséget ruház a nukleáris létesítmények helyének kiválasztására, a létesítmények tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, működtetésére vagy leállítására vonatkozóan;
Indokolás
Lásd a 2. cikk 8. pontjához tartozó indokolást.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) „Új erőműreaktorok”: olyan atomerőmű-reaktorok, amelyek az irányelv hatályba lépését követően kapnak működési engedélyt.	(10) „Új erőműreaktorok”: olyan atomerőmű-reaktorok, amelyek az irányelv hatálybalépését követően kapnak építési engedélyt.
Indokolás
A 6. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezés tekintetében azt kell meghatározni, hogy mikor vezethetők be új követelmények, különösen a biztonsági tervezés szempontjából. A működési engedély a szabályozási folyamat végén következik, amikor az építés már befejeződött, a biztonsági dokumentáció felülvizsgálata pedig aligha tervezhető.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nukleáris létesítmények biztonságáért viselt felelősség és e biztonság kerete	A nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogi keret
Indokolás
A jelen helyzetben a módosított 3. cikk a javaslat 3., 4., 8. és 10. cikkének átdolgozása, és a tagállamok azon kötelezettségére vonatkozik, hogy a nukleáris létesítmények szabályozását és felügyeletét biztosító jogszabályi és szabályozási keretet fogadjanak el. Ez a következőkre terjed ki: i) megfelelő szabályozási keret, amely rendelkezik különösen a nemzeti biztonsági követelményekről, engedélyezési rendszerről és szabályozási ellenőrzésekről, valamint a tagállamok azon jogáról, hogy szigorúbb biztonsági intézkedéseket írhassanak elő; ii) a biztonsági döntéseknek biztosított elsőbbség; iii) a meglévő szabályozási keret és a működő szabályozó testület szakértői felülvizsgálata.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viseli az elsődleges felelősséget, a szabályozó testület ellenőrzése alatt. A nukleáris létesítményben végrehajtandó biztonsági intézkedésekről és ellenőrzésekről kizárólag a szabályozó testület határoz, és azokat az engedély jogosultja alkalmazza.	törölve
Az engedély jogosultja rendelkezik elsődleges felelősséggel a biztonság tekintetében a nukleáris létesítmények üzemi élettartama során. Az engedély jogosultjának ezen felelőssége át nem ruházható.
Indokolás
(Lásd a 7. cikk (1) (új) bekezdésében bevezetett rendelkezéseket.)
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet hoznak létre és tartanak fenn, amely rendelkezik a nemzeti biztonsági követelményekről és szabályokról, a nukleáris létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének rendszeréről és a létesítmények engedély nélküli működésének betiltásáról, valamint a rendszeres vizsgálat rendszeréről, ideértve a szükséges végrehajtást is.	(1) A tagállamok a rendelkezésre álló uniós és nemzetközi bevált gyakorlatok alapján a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet hoznak létre és tartanak fenn, amely rendelkezik a nemzeti biztonsági követelményekről, a nukleáris létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének rendszeréről és a létesítmények engedély nélküli működésének betiltásáról, valamint a szabályozói felügyeletnek az engedélyek felfüggesztése, módosítása vagy visszavonása által gyakorolt rendszeréről, ideértve a szükséges végrehajtást is.
Indokolás
Lásd a 3. cikk címére vonatkozó 11. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény működési engedélyének visszavonására irányuló jogszabályokat hoznak arra az esetre, ha az engedély feltételeinek súlyos megszegésére kerül sor.
(A 8. cikk (2) bekezdéséből eredő, részben átdolgozott, új módosítás.)
Indokolás
Lásd a 3. cikk címére vonatkozó 11. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket végző valamennyi szervezet olyan politikákat dolgozzon ki, amelyek kellő prioritást biztosítanak a nukleáris biztonság számára.
Indokolás
Lásd a 3. cikk címére vonatkozó 11. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testületet és a nemzeti szabályozási rendszert legalább tízévente nemzetközi szakértői felülvizsgálatnak vessék alá, amelynek célja a szabályozási infrastruktúra folyamatos javítása.
	A tagállamok értesítik a Bizottságot a nemzetközi szakértői felülvizsgálat eredményeiről.
(A 4. cikk (5) bekezdéséből eredő, részben átdolgozott, új módosítás.)
Indokolás
A nemzetközi szakértői felülvizsgálatok lehetővé teszik a tagállamok és szabályozó testületeik számára, hogy megosszák egymással a legjobb szabályozási gyakorlatokat és kidolgozzák a nemzetközi és az európai közösségi követelmények közös felfogását. Ez hozzájárulna a biztonsági követelmények közösségi szintű harmonizációjának fokozásához és a Közösségben a nukleáris biztonság folyamatos javulásához. Ekként pedig a Bizottságot folyamatosan tájékoztatni kell a szakértői felülvizsgálatok eredményeiről.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) A tagállamok az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb biztonsági intézkedéseket is megállapíthatnak.
(Az új módosítás teljes egészében a 10. cikkből származik.)
Indokolás
Lásd a 3. cikk címére vonatkozó 11. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Szabályozó testületek	A szabályozó testületek kijelölése és felelőssége
Indokolás
Az átdolgozott 4. cikk a szabályozó testületre, annak feladataira, erőforrásaira és hatásköreire vonatkozik. Különösen a szabályozó testületnek a kormányok és a nukleáris iparpolitika tekintetében meglévő függetlenségét kell egyértelműen megerősíteni és továbbfejleszteni.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) A tagállamok kijelölik a nukleáris létesítmények biztonságának szabályozásáért, felügyeletéért és értékeléséért felelős nemzeti szabályozó testületet.
Indokolás
Lásd a 4. cikk címére vonatkozó 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület ténylegesen független bármely olyan szervezettől, amelynek feladata a nukleáris létesítmények támogatása, működtetése, továbbá a társadalmi előnyök indokolása, illetve hogy mentes a biztonságot adott esetben érintő bármiféle befolyástól.	(1) A tagállamok biztosítják a szabályozó testület tényleges függetlenségét. E célból a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel rájuk ruházott feladatok elvégzésekor:
	a) a szabályozó testület jogilag elkülönül, funkcionálisan pedig független bármely olyan köz- vagy magánjogi jogalanytól, amelynek feladata a nukleáris létesítmények támogatása, működtetése, továbbá a társadalmi előnyök indokolása, illetve hogy mentes a biztonságot adott esetben érintő bármiféle befolyástól;
	b) a szabályozó testület személyzete és az annak irányításáért felelős személyek a piaci érdekektől függetlenül járnak el, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el utasítást semelyik kormányzati szervtől vagy más közjogi jogalanytól.
	Ez a követelmény nem érinti az adott esetben más érintett nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködést.
Indokolás
Támogatva az előadónak a szabályozó testület függetlenségéhez való ragaszkodását, ezt annak valamennyi tevékenysége során biztosítani kell, és kizárólag akkor, amikor „szabályozói feladatokat” lát el.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szabályozó testület feladatai és kötelezettségei teljesítéséhez megfelelő felhatalmazással, hatáskörrel, pénzügyi és humán erőforrással rendelkezik. A testület felügyeli és szabályozza a nukleáris létesítmények biztonságát, és biztosítja a biztonsági követelmények, feltételek és biztonsági szabályok végrehajtását.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület feladatai és kötelezettségei teljesítéséhez megfelelő felhatalmazással, hatáskörrel, pénzügyi és humán erőforrással rendelkezzen. A szabályozó testület felügyeli és szabályozza a nukleáris létesítmények biztonságát, és biztosítja, hogy az alkalmazandó biztonsági követelmények és engedélyezési feltételek teljesüljenek.
Indokolás
Lásd a 4. cikk címére vonatkozó 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szabályozó testület adja ki az engedélyeket, és ellenőrzi azok alkalmazását a nukleáris létesítmények helyének kiválasztásával, a létesítmények tervezésével, építésével, üzembe helyezésével, működtetésével és leállításával kapcsolatban.	törölve
Indokolás
Lásd a 2. cikk (8) pontjára vonatkozó 8. módosításhoz fűzött indokolást, valamint a 4. cikk (3a) bekezdésére (új) vonatkozó 23. módosítással bevezetett rendelkezéseket.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat, ellenőrzéseket folytasson és – ha szükséges – végrehajtási intézkedéseket foganatosítson a nukleáris létesítményekben azok teljes üzemi élettartama alatt, beleértve a leszerelés időszakát is.
(A 8. cikk (1) bekezdéséből eredő, részben átdolgozott, új módosítás.)
Indokolás
Lásd a 4. cikk címére vonatkozó 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület elrendelhesse bármely nukleáris létesítmény működésének felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy a biztonság nem teljes mértékben szavatolható.
(A 8. cikk (3) bekezdéséből eredő, részben átdolgozott, új módosítás.)
Indokolás
Lásd a 4. cikk címére vonatkozó 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A szabályozó testület gondoskodik arról, hogy az engedély jogosultja megfelelő létszámú és képesítésű személyzettel rendelkezzék.	törölve
(Lásd a 7. cikk (3) bekezdésébe visszaillesztett rendelkezéseket.)
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A szabályozó testület legalább tízévente aláveti magát és a nemzeti szabályozási rendszert a szabályozási infrastruktúra folyamatos javítását célzó nemzetközi szakértői vizsgálatnak.	törölve
(Lásd a 3. cikk (2c) bekezdésébe (új) visszaillesztett, a tagállamok által megállapított jogi keretről szóló rendelkezéseket.)
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A tagállamok szabályozó testületei megosztják egymással a legjobb szabályozói gyakorlatot, és kidolgozzák a nemzetközileg elfogadott nukleáris biztonsági követelmények közös értelmezését.
Indokolás
Ennek a biztonsági követelmények és a szabályozási folyamatok keretének harmonizációját kell eredményeznie az Európai Unióban.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok tájékoztatják a lakosságot a nukleáris biztonság terén elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárásokról és azok eredményeiről. Biztosítják továbbá, hogy a szabályozó testületek ténylegesen tájékoztatják a lakosságot a hatáskörüket érintő ügyek tekintetében. Biztosítani kell az információkhoz való hozzáférést, összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzetközi kötelezettségekkel.	A tagállamok tájékoztatják a lakosságot és a Bizottságot a nukleáris biztonság terén elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárásokról és azok eredményeiről, valamint baleset esetén haladéktalanul tájékoztatják a lakosságot. Biztosítják továbbá, hogy a szabályozó testületek ténylegesen tájékoztatják a lakosságot a hatáskörüket érintő ügyek tekintetében. Biztosítani kell az információkhoz való hozzáférést, összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzetközi kötelezettségekkel.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok tiszteletben tartják a NAÜ biztonsági alapelveit (NAÜ biztonsági alapelvek: biztonsági alapelvek, a NAÜ biztonsági normái, SF-1 sorozat (2006), és eleget tesznek a nukleáris biztonságról szóló egyezményben (NAÜ INFCIRC 449, 1994. július 5.) foglalt kötelezettségeknek és követelményeknek.	(1) A nukleáris létesítmények helyének kiválasztása, tervezése, megépítése, működtetése és leszerelése tekintetében a tagállamok alkalmazzák a NAÜ mellékletben meghatározott biztonsági alapelveinek azon részeit (NAÜ biztonsági alapelvek: biztonsági alapelvek, a NAÜ biztonsági normái, SF-1 sorozat, 2006), amelyek lényegesek a nukleáris biztonsági közösségi keret létrehozása szempontjából. Alkalmazzák továbbá a nukleáris biztonságról szóló egyezményben1 foglalt kötelezettségeket és követelményeket
	________________________________________________________________1HL L 318., 1999.12.11., 20. o. és HL L 172., 2004.5.6., 7. o.
Indokolás
Lásd a (10) preambulumbekezdést. Az irányelvben a nem kötelező jogi aktusra való hivatkozás azt nem teszi kötelezővé. Az alapvető biztonsági elvek tartalmának kötelezővé tétele érdekében annak rendelkezéseit egy kötelező erejű jogi aktus részeként kell meghatározni. Egy, az alapvető biztonsági elvek rendelkezéseit tartalmazó melléklet lehetővé tenné, hogy: i) az összhangban legyen az EP, a Tanács és a Bizottság által a közösségi intézményeken belül a jogszabályok kidolgozásával foglalkozó személyekre vonatkozó közös gyakorlati iránymutatással; ii) biztosítsa a szöveg jogi egyértelműségét a NAÜ fent említett elveire való „statikus” hivatkozással.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különösen gondoskodnak arról, hogy a NAÜ biztonsági alapelveiben foglalt alkalmazandó elvek végrehajtásra kerüljenek a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságának biztosítása érdekében, ideértve többek között a potenciális radiológiai veszélyekkel szembeni hatékony rendelkezéseket, a balesetmegelőzést és a reagálást, az idősödő vezetőséget, az előállított valamennyi radioaktív anyag hosszú távú kezelését, valamint a lakosság és a szomszédos országok hatóságainak tájékoztatását.	törölve
Indokolás
Lásd a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdésére vonatkozó 28. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az új atomerőmű-reaktorok biztonsága tekintetében a tagállamok törekszenek további biztonsági követelményeknek a WENRA által létrehozott biztonsági szintek alapján és a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal szoros együttműködésben történő kialakítására, a biztonsági szint folyamatos emelésének céljával összhangban.	(2) Az új atomerőmű-reaktorok építési engedélyezése tekintetében a tagállamok törekszenek további biztonsági követelmények kialakítására, amelyek tükrözik a már meglévő reaktorok működtetésével kapcsolatos tapasztalatok, a működő üzemek biztonsági elemzéseibe nyert betekintés, a csúcstechnológiai módszerek és technológiák, valamint a biztonsági kutatás eredményeinek folyamatos javítását.
Indokolás
A technológiák és a biztonsági előírások javulásával a nukleáris létesítményekre vonatkozó biztonsági követelményeknek is folyamatosan erősödniük kell. A nukleáris létesítményekben a biztonsági szintnek a legmagasabb szintek felé kell haladnia annak érdekében, hogy mindenkor a lehető legjobb biztonságot lehessen elérni. A WENRA által az új nukleáris reaktorok tekintetében kidolgozott biztonsági szintekre való hivatkozás nem építhető be az irányelv lényegi részébe, mivel a jövőbeli reaktorokra vonatkozó közös biztonsági referenciaszintek még nincsenek részletesen kidolgozva. Az EB nem kötelezheti a tagállamokat azok végrehajtására.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A Bizottság biztosítja, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokat megkezdeni vagy e tárgyalásokat folytatni kívánó valamennyi harmadik ország legalább az ezen irányelvben meghatározott előírásokat és a NAÜ által meghatározott, a mellékletben szereplő elveket betartja.
Indokolás
Létfontosságú annak biztosítása, hogy az EU-val szomszédos országok legalább ugyanazon nukleáris biztonsági előírásokat betartsák, mivel a nukleáris balesetek következményei mindig határokon átnyúlóak.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az engedélyek jogosultjainak kötelezettségei	Az engedélyek jogosultjainak felelőssége
Indokolás
Ez az átdolgozott és átszerkesztett cikk az engedélyek jogosultjainak felelősségére vonatkozik: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nukleáris létesítmény biztonsága tekintetében az elsődleges felelősség az engedély jogosultjáé legyen, valamint a tagállamok kötelesek meghozni a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az engedély jogosultja teljesítse felelősségét.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viselje az elsődleges felelősséget a létesítmény teljes üzemi élettartama során. Az engedély jogosultjának ezen felelőssége át nem ruházható.
(A 3. cikk (1) és (2) bekezdéséből eredő, részben átdolgozott, új módosítás.)
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az engedélyek jogosultjai nukleáris létesítményeiket a 6. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban tervezhetik és építhetik meg, működtethetik és szerelhetik le.	(1) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai legyenek felelősek nukleáris létesítményeiknek a 6. cikk rendelkezéseivel összhangban történő megtervezéséért, megépítéséért, működtetéséért és leállításáért.
Indokolás
Az irányelv címzettjeinek a tagállamoknak, nem pedig az engedélyek jogosultjainak kell lenniük.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az engedélyek jogosultjai a szabályozó hatóság által rendszeresen ellenőrzött irányítási rendszereket hoznak létre és valósítanak meg.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai a szabályozó hatóság által rendszeresen ellenőrzött irányítási rendszereket hozzanak létre és valósítsanak meg.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az engedélyek jogosultjai megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat irányoznak elő kötelezettségeik teljesítéséhez.	(3) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat irányozzanak elő kötelezettségeik teljesítéséhez. Az engedélyek jogosultjai személyzetének megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie a nukleáris biztonság szempontjából lényeges valamennyi tevékenység tekintetében.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület az engedély jogosultja által készített, a foglalkoztatási kérdésekről – így az egészségről és biztonságról, a biztonsági kultúráról, a képesítésekről és képzésekről, az alkalmazott személyzet létszámáról és az alvállalkozók alkalmazásáról – szóló jelentés alapján rendszeresen értékelje az engedély jogosultja személyzetének megfelelő létszámát és képesítését mint a nukleáris biztonság garantálásának előfeltételeit.
Indokolás
Általánosságban elismert tény, hogy az emberi tényező fontos kockázatot jelent a nukleáris műveletek során. Míg az engedély jogosultjának felelőssége egyértelmű, addig az emberi tényezővel kapcsolatos biztonsági kultúrára vonatkozó jelentéstétel javítható. A rendszeres jelentéstétel lehetővé teszi a javulást. A módosítás összhangban van az előadó 35. módosításával és kiegészíti azt.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az illetékes szabályozó hatóságok háromévente jelentést nyújtanak be az Európai Bizottságnak és az európai szociális partnereknek a nukleáris biztonságról és a biztonsági kultúráról. A Bizottság az európai szociális partnerekkel konzultálva javításokat javasolhat a nukleáris biztonság és egyúttal az uniós szinten elérhető lehető legmagasabb szintű egészségvédelem biztosítása érdekében.
Indokolás
Az Európai Bizottság által említett biztonsági alapelvek – ha azokat az előadó 43. módosítása révén elfogadják – nem határozzák meg, hogy miként alakulnak a tapasztalatok a nukleáris biztonság – és különösen az egészség és biztonság – tekintetében. A tagállamok, a szabályozók, az Európai Bizottság, valamint az üzemeltetők és a munkavállalók képviselői is mind részesülnek a javításokat és az uniós szintű biztonsági kultúra megteremtését lehetővé tevő rendszeres információ- és tapasztalatcsere előnyeiből. Az érintett szociális partnerek a villamosenergia-ágazattal kapcsolatos ágazatközi és ágazati szociális párbeszédben részt vevő partnerek.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A szabályozó testület nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat, ellenőrzéseket folytat és – ha szükséges – végrehajtási intézkedéseket foganatosít a nukleáris létesítményekben azok teljes élettartama alatt, beleértve a leszerelés időszakát is.	törölve
(Lásd a 4. cikk (3a) bekezdésébe (új) visszaillesztett rendelkezéseket.)
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A biztonsági szabályoknak a nukleáris létesítményben történő súlyos vagy ismétlődő megszegése esetén a szabályozó testületnek jogában áll visszavonni a működési engedélyt.	törölve
(Lásd a 3. cikk (2a) bekezdésébe (új) visszaillesztett rendelkezéseket.)
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szabályozó testület elrendelheti bármely erőmű működtetésének időleges leállítását, ha úgy ítéli meg, hogy a biztonság nem teljes mértékben garantált.	törölve
(Lásd a 4. cikk (3b) bekezdésébe (új) visszaillesztett rendelkezéseket.)
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok egyenként és országok közötti együttműködés keretében gondoskodnak megfelelő oktatási és képzési lehetőségekről a nukleáris biztonság terén való folyamatos elméleti és gyakorlati képzés érdekében.	A megfelelő nemzeti humán erőforrások kialakítása és a nukleáris szakértelem fenntartása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy – ha szükséges – országok közötti együttműködés keretében, nemzeti szinten gondoskodjanak megfelelő oktatási és képzési lehetőségekről, beleértve a csereprogramokat is, a nukleáris biztonság terén való alapképzés, illetve folyamatos elméleti és gyakorlati képzés érdekében.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10 cikk	törölve
A biztonság kiemelt fontossága
A tagállamok az irányelvben meghatározottaknál szigorúbb biztonsági intézkedéseket is megállapíthatnak
(Lásd a 3. cikk (2d) bekezdésébe (új) visszaillesztett rendelkezéseket.)
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok legkésőbb [három évvel a hatályba lépést követően], majd ezt követően három évenként jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ennek az irányelvnek a végrehajtásáról. Az első jelentés alapján a Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén elért haladásról, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol.	A tagállamok a nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerinti felülvizsgálati ülések keretében benyújtott nemzeti jelentéseikkel egyidejűleg és az azokéval azonos gyakoriság mellett jelentést tesznek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról. E jelentés alapján a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén elért haladásról, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol.
Indokolás
i) Biztosítani kell a megfelelő koordinációt a tagállamok által a nukleáris biztonságról szóló egyezmény megfelelő rendelkezései alapján készített jelentésekkel.ii) Az irányelv végrehajtása tekintetében létfontosságú a nyomon követés, a jelentéstétel és az átláthatóság. Ez elengedhetetlen az EP-nek az Euratom-Szerződés III. fejezete szerinti ügyekbe való bevonása biztosításához és különösen annak lehetővé tételéhez, hogy az EP-t megfelelően tájékoztassák.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [a 13. cikkben említett időponttól számított két éven belül] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint megküldik a Bizottság számára ennek az irányelvnek a rendelkezései és az általuk kibocsátott nemzeti rendelkezések közötti megfelelésről szóló táblázatot.	A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [a 13. cikkben említett időponttól számított két éven belül] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat Melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Melléklet
	BIZTONSÁGI CÉLKITŰZÉS
	Az alapvető biztonsági célkitűzés a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények által esetlegesen okozott ionizáló sugárzás káros hatásaitól való megvédése.
	(1) A munkavállalók és a lakosság védelmének biztosítása érdekében a nukleáris létesítményeket úgy kell működtetni, hogy azok teljesítsék a gazdasági és társadalmi tényezők figyelembevétele mellett ésszerűen elérhető legmagasabb biztonsági előírásokat.
	Az egészségvédelemre vonatkozóan az Euratom alapvető előírásaiban (96/29/Euratom irányelv) megállapított intézkedések mellett a következő intézkedéseket kell meghozni:
	- az olyan események valószínűségének korlátozása, amelyek a nukleáris reaktormag, a nukleáris láncreakció és a radioaktív forrás feletti ellenőrzés elvesztéséhez vezethetnek, és
	- adott esetben az ilyen események következményeinek csökkentése.
	(2) Az alapvető biztonsági célkitűzést valamennyi nukleáris létesítmény és a nukleáris létesítmény élettartamának valamennyi szakaszában figyelembe kell venni.
	BIZTONSÁGI ELVEK
	1. elv: Felelősség a biztonságért
	A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viselje az elsődleges felelősséget, és megteszik a megfelelő lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyek jogosultjai eleget tegyenek felelősségüknek.
	1.1 Minden egyes tagállam biztosítja, hogy az engedély jogosultja intézkedéseket hajtson végre a következők tekintetében:
	- a szükséges hatáskörök létrehozása és fenntartása;
	- megfelelő képzés és tájékoztatás biztosítása;
	- a biztonság minden körülmények között történő fenntartására irányuló eljárások és rendelkezések megállapítása;
	- a nukleáris létesítmények tervezésének és megfelelő minőségének ellenőrzése;
	- a felhasznált, előállított vagy tárolt valamennyi radioaktív anyag biztonságos ellenőrzésének biztosítása;
	- a keletkezett valamennyi radioaktív hulladék biztonságos ellenőrzésének biztosítása
	a nukleáris létesítmény biztonságával kapcsolatos felelősség teljesítése érdekében.
	E felelősségeket a szabályozó testület által megállapított vagy jóváhagyott, alkalmazandó biztonsági célkitűzésekkel és követelményekkel összhangban kell teljesíteni, teljesítésüket pedig irányítási rendszer végrehajtásán keresztül kell biztosítani.
	2. elv: Vezetés és irányítás a biztonság tekintetében
	A nukleáris biztonsággal kapcsolatos valamennyi szervezetben létre kell hozni és fenn kell tartani a biztonság tekintetében a tényleges vezetést és irányítást.
	2.1 A biztonsági kérdésekkel kapcsolatos vezetést egy adott szervezetben a legmagasabb szinteken kell demonstrálni. Tényleges irányítási rendszert kell végrehajtani és fenntartani, amelynek tartalmaznia kell valamennyi irányítási elemet, hogy a biztonsági követelményeket más követelményekkel – többek között az emberi teljesítményre, a minőségre és biztonságra vonatkozókkal – koherens módon állapítsák meg és alkalmazzák, továbbá hogy a biztonságot ne veszélyeztessék más követelményekkel vagy igényekkel.
	Az irányítási rendszernek biztosítania kell továbbá a biztonsági kultúra előmozdítását, a biztonsági teljesítmény rendszeres értékelését és a tapasztalatokból levont következtetések alkalmazását.
	2.2 Az irányítási rendszernek magában kell foglalnia a valamennyi érintett szervezet és személy biztonságával kapcsolatos hozzáállásra és magatartásra irányadó biztonsági kultúrát. A biztonsági kultúra az alábbiakra terjed ki:
	- a biztonság iránti egyéni és kollektív elkötelezettség az irányítás és a személyzet részéről, valamennyi szinten;
	- minden szinten a szervezetek és személyek elszámoltathatósága a biztonság tekintetében;
	- a biztonság tekintetében egy kérdező és tanuló jellegű hozzáállás ösztönzésére, valamint a megelégedettségtől való eltántorításra irányuló intézkedések.
	2.3 Az irányítási rendszerben lényeges tényező a valamennyi szinten elhelyezkedő személyek technológiával és szervezetekkel kapcsolatos kölcsönhatásai teljes skálájának elismerése. A biztonsági, jelentős emberi és a szervezeti mulasztások megelőzése érdekében az emberi tényezőket figyelembe kell venni, a megfelelő teljesítményt és a helyes gyakorlatokat pedig támogatni kell.
	3. elv: Biztonsági értékelés
	A nukleáris létesítmény üzembe helyezése előtt és teljes élettartama alatt átfogó és rendszeres biztonsági értékeléseket kell végezni. A nukleáris létesítményből eredő potenciális kockázatok nagyságrendjét figyelembe vevő, fokozatos megközelítést kell alkalmazni.
	3.1 A szabályozó testület a nukleáris létesítmények mindegyike tekintetében megkövetel egy fokozatos megközelítéssel összhangban lévő, nukleáris biztonságra vonatkozó értékelést. Ez a biztonsági értékelés a rendes üzemeltetés és hatásainak, a mulasztások esetleges felmerülési módjainak, valamint az ilyen mulasztások következményeinek rendszeres elemzéséből áll. A biztonsági értékelések kiterjednek a veszély kezeléséhez szükséges biztonsági intézkedésekre, a tervezést és a kialakított biztonsági jellemzőket pedig értékelik annak bizonyítása érdekében, hogy megfelelnek az azoktól elvárt biztonsági funkcióknak. Amennyiben ellenőrzési intézkedésekre vagy üzemeltetői intézkedésekre van szükség a biztonság fenntartásához, egy kezdeti biztonsági értékelést kell elvégezni annak bizonyítása érdekében, hogy a megtett intézkedések szilárdak és azokra támaszkodni lehet. Egy nukleáris létesítményre csak akkor adhat engedélyt a tagállam, ha a szabályozó testület megelégedésére bizonyították azt, hogy a javasolt biztonsági intézkedések megfelelőek.
	3.2 A létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó biztonsági értékelés folyamatát később, a működés során teljes egészében vagy részben megismétlik a megváltozott körülmények (mint például új előírások alkalmazása, illetve tudományos és technológiai fejlesztések), az üzemeltetési tapasztalattal kapcsolatos visszajelzés, változások, valamint az elöregedés hatásainak figyelembevétele érdekében. A hosszú időn keresztül történő működés tekintetében az értékeléseket szükség esetén felülvizsgálják és megismétlik. Az ilyen működés folytatása ezektől az újbóli értékelésektől függ, amelyek bizonyítják, hogy a biztonsági intézkedések továbbra is megfelelőek.
	3.3 Az előírt biztonsági értékelésben meg kell határozni és elemezni kell a balesetekhez vezető eseményeket (egy olyan kezdőesemény, amely baleseti feltételekhez vezethet), és intézkedéseket kell tenni a balesetek előfordulásának megakadályozása érdekében.
	3.4 A biztonság további fokozása érdekében eljárásokat kell életbe léptetni a saját és más létesítményekben szerzett működési tapasztalatokkal – beleértve a kezdőeseményeket, a balesetekhez vezető eseményeket, a „kvázi-baleseteket”, a baleseteket és a nem engedélyezett cselekményeket is – kapcsolatos visszajelzés és e tapasztalatok elemzése érdekében a tanulságok levonása, megosztása és az azokkal kapcsolatos cselekvések megtétele céljából.
	4. elv: A biztonság optimalizálása
	A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítményeket optimalizálják annak érdekében, hogy azok a működtetésük indokolatlan korlátozása nélkül az ésszerűen elérhető, legmagasabb szintű biztonságot nyújtsa.
	4.1 A védelem optimalizálása azt igényli, hogy megítéljék többek között az alábbi, különféle tényezők viszonylagos jelentőségét:
	- az előrelátható események és az azokból eredő következmények előfordulásának valószínűsége;
	- a sugárzási dózisok nagyságrendje és eloszlása;
	- a sugárzási kockázatokból adódó gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők.
	- A védelem optimalizálása azt is jelenti, hogy a helyes gyakorlatokat és józan észt alkalmazzák a sugárzási kockázatok elkerülése érdekében, amennyiben az a mindennapi tevékenységekben megvalósítható.
	5. elv: Megelőzés és csökkentés
	A tagállamok biztosítják, hogy nukleáris létesítményeikben a nukleáris események és balesetek megelőzése és csökkentése érdekében minden gyakorlati erőfeszítést meg kell tenni.
	5.1 A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai minden gyakorlati erőfeszítést megtegyenek
	- az esetlegesen az ellenőrzés elvesztéséhez vezető rendellenes feltételek vagy események előfordulásának megelőzésére;
	- az előforduló rendellenes feltételek vagy események fokozódásának megelőzésére; és
	- a balesetek káros következményeinek csökkentésére
	a „mélyreható védelem” megvalósítása révén.
	5.2 A mélyreható védelem koncepciójának alkalmazása biztosítja, hogy egyetlen műszaki, emberi vagy szervezeti mulasztás se vezethessen káros hatásokhoz, valamint hogy nagyon csekély legyen a valószínűsége a mulasztások olyan kombinációinak, amelyek jelentős káros hatásokhoz vezethetnek.
	5.3 A mélyreható védelmet elsősorban számos, egymást követő és független védelmi szint kombinációján keresztül valósítják meg, amely szinteknek kudarcot kellene vallaniuk azelőtt, hogy az embereket vagy a környezetet káros hatások érnék. A mélyreható védelem szintjei a következőket foglalják magukba:
	- a helyszín megfelelő megválasztása
	- a nukleáris létesítmény megfelelő megtervezése, amely a következőkből áll:
	jó minőségű tervezés és építés,
	az alkatrészek és felszerelések magas fokú megbízhatósága,
	ellenőrzés, korlátozó és védelmi rendszerek és felügyeleti jellemzők;
	- megfelelő szervezés:
	a biztonsági kultúra iránti erőteljes irányítási elkötelezettséggel rendelkező, tényleges irányítási rendszer,
	átfogó működtetési eljárások és gyakorlatok,
	átfogó balesetkezelési eljárások,
	vészhelyzeti készenléti rendelkezések.
	6. elv: Vészhelyzeti készenlét és reakció
	A tagállamok biztosítják, hogy a 96/29/Euratom irányelvnek megfelelően rendelkezéseket hozzanak a nukleáris létesítmények tekintetében a vészhelyzeti készenlétre és reakcióra vonatkozóan.
Indokolás
A NAÜ biztonsági alapelvei és a nukleáris biztonságról szóló egyezmény az irányelvben javasolt tevékenységek, illetve létesítmények eltérő körére vonatkozik. A melléklet tartalmazza a NAÜ azon biztonsági alapelveit és a nukleáris biztonságról szóló egyezménynek az ezen irányelv szempontjából releváns és az uniós összefüggéshez igazított azon elveit, amelyekre ez a javaslat kiterjed. A NAÜ biztonsági alapelveinek és a nukleáris biztonságról szóló egyezmény kiigazításakor a 6. cikk (1) bekezdésének egy másik módosításban javasolt egyértelművé tételét a melléklethez kell kapcsolni.

INDOKOLÁS

A Bizottság irányelvére irányuló javaslatnak az a célja, hogy újból elindítsa a nukleáris biztonsági közös uniós keretrendszer létrehozásának eredetileg 2003-ban megindított folyamatát.

A célkitűzés egy olyan uniós nukleáris biztonsági keretrendszer megvalósítása, amely jó néhány működési célkitűzésen – azaz a nemzeti szabályozók szerepének növelésén, függetlenségük megerősítésén, valamint a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos magas szintű átláthatóság biztosításán – alapul. Ez a javaslat magába foglalja a meglévő főbb nemzetközi jogi aktusok, például a nukleáris biztonságról szóló egyezmény elveit, továbbá a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által végzett biztonsági munkát.

Az előadó különösen üdvözli ezt a javaslatot, amely hozzájárul a jelenlegi európai jogi keret megerősítéséhez a nukleáris tevékenységek átláthatóságának és irányításának fokozása érdekében. Az EP következetesen felszólított arra[1], hogy a nukleáris biztonság, a radioaktív hulladék kezelése, valamint a nukleáris üzemek leszerelése terén szigorú jogszabályok kidolgozására és konkrét, közösségi szintű intézkedések elfogadására van szükség. Ez különösen fontos a nukleáris energia jelentősége miatt, amelyet 27 tagállamból 15-ben állítanak elő, és amely az EU villamosenergia-keresletének nagyjából egyharmadát elégíti ki. A nukleáris energia jelentősége valószínűleg növekszik, figyelembe véve a nukleáris energia viszonylagos „újjászületését” – hat új reaktort építenek négy tagállamban –, és az erőművek üzemi élettartamának növekedését, valamint azt, hogy ez az egyik kulcstényezője egy független uniós energiapolitika megvalósításának és az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében a CO₂-kibocsátások csökkentésével kapcsolatos cél teljesítésének.

E tekintetben az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy noha a tagállamok dönthetik el, hogy felveszik-e energia-összetételükbe a nukleáris energiát, az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet játszik annak biztosításában, hogy ez az energiaforrás fejlődjön, miközben arra – az Euratom-Szerződésen keresztül – korlátozó szabályok és szabályozási keret az irányadó. Mára vitathatatlanul megállapítást nyert, hogy a Bizottság az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke alapján hatáskörrel rendelkezik a nukleáris biztonság terén azzal a céllal, hogy „a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat állapítson meg, és gondoskodjon azok alkalmazásáról”, amint ezt a Bíróság C-29/99. sz. Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítéletében is megerősítette[2].

Ezen túlmenően a Bizottság által fenntartott megközelítés kikövezi az utat a nukleáris biztonságra vonatkozó harmonizált előírásokról szóló jogszabály-csomag, valamint a tagállamok nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzeti szabályainak keretét képező, származtatott jogszabályok kidolgozása előtt. Ez a nukleáris biztonságra, a nukleáris anyagok ellenőrzésére és a harmadik országoknak nyújtott segítségre vonatkozó, az Euratom szerinti együttműködési megállapodások tekintetében is létfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy az összes nukleáris tevékenységet a legmagasabb biztonsági előírásokkal összhangban végezzék. Ez a javaslat ennélfogva megerősíti az Euratom által a nukleáris biztonság területén végzett hozzájárulás nemzetközi hitelességét.

AZ ELŐADÓ AJÁNLÁSAI

I – Politikai lehetőség

A Bizottság által fenntartott politikai lehetőség olyan európai közösségi jogszabályok kidolgozásában áll, amelyek meghatározzák a NAÜ által már kidolgozott, meglévő nemzetközi szabályokra épülő közös keretrendszert, amely kiegészül az új nukleáris üzemekre vonatkozó további követelményekkel, azzal a céllal, hogy a nukleáris biztonság megvalósuljon, megmaradjon és folyamatosan javuljon a Közösségben. Ez a keret biztonsági elveket ír elő, és kötelezi a tagállamokat olyan jogalkotási és szabályozási keret elfogadására, amelyek főként a következők révén biztosítják a nukleáris létesítmények szabályozását és felügyeletét: nemzeti biztonsági követelmények kidolgozása, a nukleáris létesítmények engedélyezési rendszere, független szabályozó testület, a nukleáris létesítmények felügyeletére, értékelésére és ellenőrzésére irányuló rendszer.

i) Az előadó általánosságban ki tud tartani e lehetőség mellett: ez a lehetőség teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét egy olyan területen, ahol a tagállamok közös hatáskörökkel rendelkeznek. Ezen túlmenően elegendő rugalmasságot tesz lehetővé az irányelv végrehajtása során, biztosítva, hogy az (irányelvben említett) biztonsági elveket közösen határozzák meg és a tagállamokra hagyva a szükséges intézkedések elfogadásával kapcsolatos felelősséget, valamint a szigorúbb szabályok elfogadására irányuló szabadságot.

Ez a megközelítés összhangban van a nukleáris létesítmények biztonságáért viselt felelősség elvével, miszerint egy független szabályozó testület ellenőrzése mellett az engedély jogosultja viseli az elsődleges felelősséget.

E tekintetben az előadó tehát a javaslattervezet szerkezetének átalakítása keretében egy apróbb javítást javasolna, amely jobban tükrözi a normák és a felelősségek hierarchiáját a következők között: a nemzeti szabályozási keret meghatározása; a független szabályozó testület szerepe; az elfogadandó elvek és követelmények, valamint az engedély jogosultjának felelőssége.

ii) Az előadó bízik abban, hogy ezzel egyidejűleg a keretirányelv a biztonsági elvek tényleges harmonizációját is előírja: a javaslat felkéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a NAÜ elveit, valamint tartsák be a NAÜ égisze alatt kötött, nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeket. Ez bizonyítja a Bizottság részéről annak elismerését, hogy a szükséges szabályok nemzetközi szinten már léteznek és azokat megfelelően dolgozták ki. Ezek jó alapot képeznek a közösségi jogszabályok számára, amelyek célja tehát annak tagállamok általi tényleges és egységes végrehajtásának biztosítása.

Az előadó osztja továbbá azt a nézetet, hogy a NAÜ előírásai, módszerei és iránymutatásai a nemzetközi szintű, legjobb és elismert gyakorlatok szilárd keretét alkotják, amelyekből a legtöbb nemzeti követelmény ered. Ezek európai közösségi jogba való bevezetésének az a célja, hogy biztosítsák a kötelezettségek uniós szintű teljesítését, valamint azt, hogy a Bizottság rendelkezzen a szükséges eszközökkel az említett szabályok tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez és szankcionálásához, valamint annak biztosításához, hogy a nemzeti jogszabályok megfeleljenek az irányelv rendelkezéseinek.

II – A biztonsági szabályok harmonizációs folyamatának hitelessége

i) Az előadó aggódik a szabályozó testület tényleges függetlenségének biztosítása miatt.

A javasolt irányelv alapvető hozzáadott-értéke a szabályozó testület szerepének növelése a nemzeti jogszabályokban. Az előadó úgy véli, hogy a szabályozó testület szerepét jobban meg kell határozni, függetlenségét pedig fokozni kell. Ez biztosítaná legitimitását azáltal, hogy felruházzák valamennyi szükséges, sürgős intézkedés – beleértve egy nukleáris üzem tevékenységének felfüggesztését is – meghozatalára irányuló hatáskörökkel (lásd az átdolgozott 4. cikket).

ii) Az uniós szintű szabályozás jogbiztonsága.

A NAÜ által meghatározott alapelvek, követelmények és iránymutatások olyan szabálycsomagot és a gyakorlatok olyan keretét képezi, amelyekre a közösségi jogszabályokat és a nemzeti biztonsági követelményeket alapozni kellene. Különösen, a Bizottság elismeri, hogy a NAÜ által 2006-ban közzétett 10 alapelv egy egységes elvrendszert képez és olyan alapot biztosít, amelyre a tagállamok biztonsági követelményeit építeni lehet. Azonban, mivel ezek kötelező erővel nem rendelkező, puszta ajánlások, az előadó úgy véli, hogy ezeket nem lehet a közösségi jogba a NAÜ biztonsági előírássorozatára az irányelvben történő egyszerű hivatkozással bevezetni. Az előadó ezért azt javasolná, hogy az irányelv egészüljön ki egy, az alapvető biztonsági elveket tartalmazó melléklettel. Ez a megközelítés a közösségi szintű szabályozás fokozott bizonyosságának egyértelmű előnyét jelentené és jogalapot biztosítana az említett elvek végrehajtására, valamint hatékonnyá tenné az uniós szintű harmonizációt.

A CNS-egyezményből eredő kötelezettségek tekintetében az előadó üdvözli az irányelvben szereplő, a tagállamok által vállalt kötelezettségekre való közvetlen hivatkozást.

Az „új reaktorokkal” kapcsolatos biztonsági követelmények kiigazítása és további kidolgozása tekintetében a WENRA és a magas szintű munkacsoport részére biztosított szerep nem egyértelmű. Az előadót kevésbé aggasztja az ilyen ad hoc csoportok jogállása (lévén, hogy a WENRA a nukleáris szabályozó hatóságok informális szövetsége), mint az, hogy a jövőbeli technológiákkal kapcsolatos biztonsági szintek és normák még nincsenek részletesen kidolgozva. Az irányelv aligha bocsáthatja előre e folyamat eredményeit és nem is kötelezheti a tagállamokat azok végrehajtására. Az előadó ezt a folyamatot a jogi bizonytalanság forrásának látja. A szubszidiaritás elvével összhangban az előadó lehetőség szerint azt javasolná, hogy ösztönözzék a tagállamokat a biztonsági előírások folyamatos javítására. Mivel azok figyelembe veszik a rendelkezésre álló legjobb gyakorlatokat és a megszerzett legjobb tapasztalatot, valamint tükrözik a technológiai előrehaladást és fejlesztéseket, a harmonizáció egy versenyhelyzetet fog teremteni, hiszen a biztonsági előírások szintje növekszik, a fejlesztéseket pedig folyamatosan valósítják meg.

III - Átláthatóság

i) Meg kell erősíteni a jelenlegi jogi keretet az átláthatóság és a nyilvánosság általi elfogadottság fokozása érdekében.

Az előadó támogatja a vonatkozó nemzetközi egyezményekre való hivatkozást. Ezen a területen is előírások egész sorát dolgozták ki – például az Aarhusi Egyezményben vagy az Espoo-i Egyezményben – a tájékoztatáshoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele, valamint az átláthatóság biztosítása érdekében a nemzeti, nemzetközi vagy határokon átnyúló összefüggésben. A tagállamokat a kötelezettségeik végrehajtására kérve az irányelv felruházza a Bizottságot az annak biztosításához szükséges eszközökkel, hogy a tagállamok hatékonyan szervezzék meg a döntéshozatali folyamat, valamint a biztonság terén végzett ellenőrzések eredményeinek átláthatóságát.

ii) Az előadó úgy véli, hogy a nyomon követés, a jelentéstétel és az átláthatóság a keretirányelv alapvető elemeit képezik.

Az előadó hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az EP bevonását az Euratom-Szerződés rendelkezései szerinti ügyekbe, továbbá hogy különösen biztosítani kell az EP számára azokat az eszközöket, amelyek megfelelő tájékoztatásához, valamint a nukleáris biztonság terén végzett tevékenységek nyomon követéséhez szükségesek.

A Bizottságnak megfelelően kell tájékoztatnia az EP-t az irányelv végrehajtására vonatkozó, a 11. cikk értelmében elkészített rendszeres jelentések tekintetében, amelyeknek gyakoriságát a nukleáris biztonságról szóló egyezmény és felülvizsgálati eljárásának követelményeihez kell igazítani.

Mind a jelentések, mind pedig a szakértői felülvizsgálatok hozzájárulnak a legjobb gyakorlatok területeinek azonosításához és a Közösségben a nukleáris biztonság folyamatos javulásához. Az Európai Parlamentnek e folyamat részét kell képeznie.

A fent említett okok miatt az előadó a Bizottság javaslatának módosítását javasolja.

• [1]  Az európai nukleáris energiával kapcsolatban az Euratom 50 évének értékeléséről szóló Maldeikis-jelentés (A6-0129/2007, 2007. április 2.); a hagyományos energiaforrásokról és az energiatechnológiáról szóló Reul-jelentés (A6-0348/2007, 2007. október 24.).
• [2]  C-29/99. sz. ügy, az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa (EBHT 2002., I-11221.o.)

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

1.4.2009

Angelika Niebler

Elnök

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2008)0790 – C6-0026/2009 – 2008/0231(CNS))

Tisztelt Niebler Asszony!

A Jogi Bizottság úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 35. cikkének (3) bekezdése értelmében saját kezdeményezésére megvizsgálja a fent említett bizottsági javaslat jogalapjának kérdését.

A bizottság 2009. március 31-i ülésén megvizsgálta a fenti kérdést.

Az Ipari Bizottság jelenleg a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi határozattal foglalkozik, az előadó Hökmark úr. A Környezetvédelmi Bizottság véleményt nyilvánított (előadó: Harms asszony). Véleménytervezetében Harms asszony javasolta, hogy az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke melé vegyék fel jogalapként az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdését is.

A javasolt jogszabály háttere

Egy évtized alatt ez a harmadik próbálkozás arra irányulóan, hogy új szabályokat fogadjanak el a nukleáris biztonságra vonatkozóan (a két korábbi – 2002-es és 2003-as – javaslatot visszavonták.

A 2002-es javaslat célja „a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos alapvető kötelezettségek és általános elvek meghatározása” volt, ami „egy későbbi szakaszban közös szabványok és ellenőrzési mechanizmusok létrehozásával [...]” egészül majd ki. A 2003-as felülvizsgálatok során az alapvető kötelezettségek és közös szabványok bevezetésére vonatkozó követelményt elhagyták, és a helyébe a közös nukleáris biztonsági elvek betartásának – többek között egy közösségi ellenőrzési rendszer révén történő – biztosítására irányuló közösségi mechanizmusokat léptettek. E legutóbbi javaslatban nem rendelkeznek ilyen mechanizmusokról, és nem lesz közösségi ellenőrzés. Ehelyett az irányelvtervezet mindössze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonságról szóló egyezményének (CNS) követelményeit juttatja érvényre.

A Bizottság által javasolt jogalap az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke. Felvetődik annak kérdése, hogy ez kiegészüljön-e az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdésével, ezáltal biztosítva a Parlament számára az együttdöntési eljárás előnyeit. Másik lehetőségként az is felmerült, hogy az Euratom-Szerződés 203. cikkét alkalmazzák a 31. és 32. cikkel együtt vagy azok helyett a nukleáris biztonság technológiai vonatkozásai, valamint a környezetvédelmi vonatkozások lefedése érdekében.

A vizsgált jogalapok

A könnyebbség érdekében az alábbiakban olvashatók a Szerződés vonatkozó rendelkezései.

Euratom-Szerződés 31. cikk

Az alapvető előírásokat a Tudományos és Műszaki Bizottság által kinevezett, a tagállamok tudományos szakértőiből, így különösen népegészségügyi szakértőkből álló szakértőcsoport véleményének kikérését követően a Bizottság dolgozza ki. A Bizottság az alapvető előírásokra vonatkozóan köteles kikérni a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.

A Közgyűléssel folytatott konzultációt követően a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, miután az eljuttatta hozzá e bizottságok véleményét, minősített többséggel elfogadja az alapvető előírásokat.

Euratom-Szerződés 32. cikk

A Bizottság vagy a tagállamok valamelyikének kérelmére az alapvető előírások a 31. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatók vagy kiegészíthetők.

A Bizottság a tagállamok által benyújtott minden kérést megvizsgál.

Az „alapvető előírások” kifejezést az Euratom-Szerződés 30. cikke a következőképpen határozza meg:

Euratom-Szerződés 30. cikk

A Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozóan.

Az „alapvető előírások” kifejezés alatt a következőket kell érteni:

		a)  azok a megengedett legmagasabb dózisok, amelyeknél biztosított a megfelelő biztonság,

		b)  a sugárterhelés és radioaktív szennyeződés legnagyobb megengedett szintje,

		c)  a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatát szabályozó alapelvek.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a rendelkezések az Euratom-Szerződés II. címének Egészségvédelem című 3. fejezetében találhatóak.

Javasolták, hogy a jogalap egészüljön ki az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdésével:

175. cikk (1) bekezdés

(1) A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a Közösségnek milyen lépéseket kell tennie a 174. cikkben említett célok elérése érdekében.

A 174. cikk, amelyre a 175. cikk (1) bekezdése hivatkozik, a következőképpen szól:

174. cikk

(1) A Közösség környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez:

— a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;

— az emberi egészség védelme;

— a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása;

— a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

(2) A Közösség környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor a Közösség különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet”-elven alapul.

Ebben az összefüggésben a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő harmonizációs intézkedések adott esetben egy védzáradékot foglalnak magukban, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy nem gazdasági jellegű környezetvédelmi okokból közösségi ellenőrzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.

(3) Környezetpolitikája kidolgozása során a Közösség figyelembe veszi:

— a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat;

— a Közösség különböző régióinak környezeti feltételeit;

— a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit;

— a Közösség egészének gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését.

(4) A Közösség és a tagállamok hatáskörük keretén belül együttműködnek harmadik országokkal és a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. A közösségi együttműködésre vonatkozó részletes szabályok a Közösség és az érintett harmadik felek közötti, a 300. cikknek megfelelően megtárgyalt és megkötött megállapodások tárgyát képezhetik.

Az előző albekezdés nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzetközi fórumokon tárgyalásokat folytassanak és nemzetközi megállapodásokat kössenek.

Euratom-Szerződés 203. cikk

Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

Az elemzés alapja

Fontos tisztázni, miért fontos a jogalap megválasztása. A Bíróság egyrészt rámutatott arra, hogy a jogalap megválasztása „alkotmányos jelentőségű”[1], mivel a Közösség a hatáskör-átruházás elve alapján működik. Ez egyszerűen szólva azt jelenti, hogy a Közösség csak akkor tehet intézkedéseket, ha arra az Alapszerződések feljogosítják. Másrészt problémát jelent, ha nincs olyan jogalap, amely a közösségi fellépés alapjául szolgálhatna (amikor nincs „elegendő hatáskör”), vagy amikor a jogalap módosításának eredményeképpen változik a jogi aktus elfogadásának eljárása. Sokatmondó példa erre Jacobs főtanácsnok véleménye a C-314/99. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben[2], amely szerint a jogalap megváltoztatása azt jelentette volna, hogy a jogi aktust más eljárással kellett volna elfogadni, mint amellyel azt ténylegesen elfogadták.

Ilyen esetben – amint azt a Parlament Jogi Szolgálata is kiemelte a British American Tobacco ügyben[3] – a jogalappal kapcsolatos hiba több, mint pusztán formai hiba, amennyiben a jogi aktus elfogadása során alkalmazandó eljárás szabálytalanságához vezet, és a jogi aktus érvénytelenségét eredményezheti, mivel a lényegét érinti, jogellenessé téve azt.

A Bíróság ezért összeegyeztethető kritériumokat alakított ki, amelyeket figyelembe kell venni egy adott jogalap megfelelőségének elbírálásakor.

(1) Egy intézkedés jogalapja megválasztásának bírósági felülvizsgálat alá vethető, objektív tényezőkön kell alapulnia.

(2) E tényezők közé tartozik különösen az intézkedés célja és tartalma.

(3) Lényegtelen, ha egy intézmény jobban részt kíván venni az adott intézkedés elfogadásában, illetve lényegtelenek az intézkedés által érintett tevékenységi körön belüli egyéb elvégzett feladatok és az intézkedés foganatosításának összefüggései[4].

A javasolt intézkedés céljának és tartalmának elemzése érdekében meg kell vizsgálni az eredeti bizottsági javaslatot, figyelembe véve az illetékes bizottság javaslatait és a Környezetvédelmi Bizottság véleményét.

A javasolt jogszabály célja és tartalma

A Bizottság javaslatának[5] indokolása szerint az irányelvjavaslat célja és tartalma a következő:

„Ennek a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló irányelvtervezetnek az a célja, hogy újraindítsa a nukleáris biztonsági közös uniós keretrendszer létrehozásának folyamatát azáltal, hogy naprakésszé teszi a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos alapvető kötelezettségek és általános elvek meghatározásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre vonatkozóan tett, az eredeti nukleáris biztonsági csomagban szereplő bizottsági javaslatot[6], és annak helyébe lép.

Számos tagállam atomenergia iránti, megújult érdeklődése, valamint az atomerőművek élettartama meghosszabbításának és új atomerőművek építésének a perspektívája különösen időszerűvé teszik e felülvizsgált javaslatot. Nyilvánvaló, hogy a radiológiai események hatásai nem állnak meg a határoknál, hiszen potenciálisan befolyásolják a munkavállalók és a lakosság egészségi állapotát, és széleskörű gazdasági következményekkel járnak az energiatermelő ágazatra nézve is. A nemzetközileg elfogadott nukleáris biztonsági elvek alkalmazása a jogilag kötelező érvényű közösségi szabályozásban – a jogbiztonság növelése révén – további garanciát nyújtana az EU lakossága számára általában.

(kihagyás)

A javaslat abból indul ki, hogy a nukleáris biztonság területére vonatkozó, és a CNS-ben már szereplő közös elveket közösségi szinten kell szabályozni, és azokat olyan új atomerőmű-reaktorokra vonatkozó biztonsági követelményekkel kell kiegészíteni, amelyeknek – a WENRA által megállapított biztonsági szintek alapján és a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal (a továbbiakban: magas szintű munkacsoport) szoros együttműködésben történő – kidolgozására a tagállamok a biztonsági szint folyamatos emelésének céljával összhangban kellőképpen motiváltak. A magas szintű munkacsoport az általa a nukleáris biztonság szabályozása vonatkozásában elfogadott tíz elv alapján a tagállami nukleáris létesítmények biztonságáért felelős szabályozó testületek közötti együttműködés összekötő pontja lesz, és hozzájárul az EU nukleáris biztonsági keretének fejlődéséhez.

A javaslat általános célkitűzése egyfelől olyan keretrendszer meghatározása, amelynek révén a nukleáris biztonság a Közösségben megteremthető, fenntartható és szintje folyamatosan emelhető, másfelől a szabályozó testületek szerepének bővítése. A javaslatot olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség. Az egyes tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az atomenergia felhasználása mellett vagy ellen döntsenek, elismerik és teljes mértékben tiszteletben tartják.

E közösségi nukleáris biztonsági keretrendszerben számos operatív célt tűznek ki, melyek a következők: a nemzeti szabályozó hatóságok szerepének növelése, az engedély jogosultjának elsődleges felelősségvállalása a biztonság tekintetében a szabályozó testület ellenőrzése alatt, a szabályozó testület függetlenségének megerősítése, nagyfokú átláthatóság biztosítása a nukleáris létesítmények biztonságához kapcsolódó kérdésekben, az irányítási rendszerek működtetése, rendszeres biztonsági felügyelet, a nukleáris biztonsággal kapcsolatos szakértelem rendelkezésre állása, a biztonság ügyének kiemelt kérdésként való kezelése.

A javasolt irányelv rendelkező része és preambulumbekezdései

Ebben a részben a környezetvédelmi aspektusokra hivatkozó rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet.

Az 1. cikk meghatározza az irányelv célkitűzését és alkalmazási körét: „a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése”. „Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.” Az irányelvről kijelentik, hogy nem sérti munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelvet, amely – amint a (3) preambulumbekezdés azt nyilvánvalóvá teszi – alapvető biztonsági előírásokat állapít meg. A cikk továbbá azt is kifejti, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy folytatnak-e önálló polgári atomenergetikai programot vagy sem.

A 2. cikk a fogalommeghatározásokat tartalmazza. Fehívjuk a figyelmet arra, hogy a „nukleáris biztonságot” a következőképpen határozza meg: „a balesetek megelőzésére vagy a baleset következményeinek enyhítésére hozott intézkedések révén elért megfelelő üzemállapot, amelynek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak, a lakosságnak és a levegőnek, a víznek és a talajnak a nukleáris létesítményekből származó indokolatlan sugárveszéllyel szembeni védelme” (utólagos kiemelés).

A 3. cikk előírja, hogy a nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viseli az elsődleges felelősséget, valamint hogy a tagállamoknak jogszabályi és szabályozási keretet kell létrehozniuk és fenntartaniuk (nemzeti biztonsági követelmények, engedélyezési és ellenőrzési rendszer, valamint rendszeres felülvizsgálati rendszer).

A 4. cikk a szabályozó testületekkel foglalkozik (a függetlenségükkel, felhatalmazásukkal, hatáskörükkel, a megfelelő pénzügyi és humán erőforrással), amelyek engedélyeket adnak ki és ellenőrzési feladatokkal rendelkeznek. A szabályozó testületeket és a nemzeti szabályozási rendszereket tízévente nemzetközi szakértői vizsgálatnak kell alávetni.

Az 5. cikk az átláthatósággal foglalkozik (a lakosság tájékoztatása).

A 6. cikk előírja, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a NAÜ biztonsági alapelveit „a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságának biztosítása érdekében, ideértve többek között a potenciális radiológiai veszélyekkel szembeni hatékony rendelkezéseket, a baleset-megelőzést és a reagálást, az idősödő vezetőséget, az előállított valamennyi radioaktív anyag hosszú távú kezelését, valamint a lakosság és a szomszédos országok hatóságainak tájékoztatását”. Emellett további biztonsági követelményeket kell kialakítaniuk a WENRA által kidolgozott biztonsági követelmények alapján.

A 7. cikk az engedélyek jogosultjainak kötelezettségeit fejti ki, a 8. cikk pedig a felügyelettel foglalkozik.

A 9. cikk az oktatásról és képzésről rendelkezik.

A 10. cikk kimondja, hogy a tagállamok szigorúbb biztonsági intézkedéseket is megállapíthatnak.

A 11., 12., 13. és 14. cikk a jelentéstétellel, az átültetéssel, a hatálybalépéssel és az irányelv címzettjeivel foglalkozik.

Az irányelv preambuluma nem tartalmaz konkrét utalást a környezetvédelemre, bár az (5) preambulumbekezdés említést tesz a radiológiai kockázatok elleni hatékony védelemről és a radiológiai következményekkel fenyegető balesetekről, amelyek a környezetet fenyegető veszélyeknek tekinthetők. A többi preambulumbekezdés indokolja a rendelkező rész rendelkezéseit, illetve hivatkozik az Euratom-Szerződés 2. cikkének b) pontjára (amely szerint a Közösség a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat állapít meg, és gondoskodik azok alkalmazásáról), valamint a 30. cikkre (idézet fent). Az irányelv legfőbb indokát az (5) preambulumbekezdés tartalmazza: „Noha a hatályos alapvető biztonsági előírások által létrehozott sugárvédelmi rendszer biztosítja a lakosság egészségének nagyfokú, jelenlegi tudományos ismereteink szerinti védelmét, ezt a továbbiakban ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a nukleáris létesítmények magas szintű biztonsága fenntartható, fokozható és folyamatosan javuló legyen. A biztonság magas szintjének a tervezéstől a leállításig történő fenntartása elengedhetetlen feltétele a Szerződés 2. cikkének b) pontjában meghatározott egészségvédelmi célkitűzések maradéktalan teljesülésének. E célból fenn kell tartani a radiológiai kockázatok elleni hatékony védelmet, és meg kell akadályozni a radiológiai következményekkel fenyegető baleseteket.”

Az Ipari Bizottság jelentéstervezetében (PR\764148EN.doc; előadó: Gunnar Hökmark) javasolt legfontosabb változtatás arra irányul, hogy az irányelvet kiegészítsék egy melléklettel, amely a NAÜ alapvető biztonsági elveit tartalmazza, amelyeket „hivatalosan átfogalmaztak, hogy rendelkezéseit a tagállami kötelezettségekhez igazítsák”, mivel ezek „nem vezethetők be a közösségi jogba a NAÜ SF-1. sz. biztonsági előírás-sorozatára (2006) az irányelvben történő egyszerű hivatkozással” (a (10) preambulumbekezdéshez fűzött 1. módosítás). Megjegyzendő, hogy ezek az alapelvek gyakran környezetvédelmi szempontokat is tükröznek, például: a radioaktív hulladék biztonságos ellenőrzése, a radioaktív hulladék kezelése, a radioaktív kockázatok kezelése (általános módon kifejezve, figyelembe véve a környezeti tényezőket, valamint a jelen és a jövő generációk – az emberek és a környezet – védelmét, a környezetre gyakorolt káros hatások stb.). Ennél konkrétabban a 8. alapelv tartalmaz egy hosszú szakaszt a környezetre vonatkozóan, amelyet érdemes idézni: „Mivel a sugárzásnak való kitettség emberi egészségre gyakorolt hatásait – noha vannak bizonytalanságok – viszonylag jól értjük, a sugárzás által a környezetre gyakorolt hatásokat még nem ennyire alaposan vizsgálták. A jelenlegi sugárzásvédelmi rendszer általánosságban biztosítja az emberi környezetben lévő ökoszisztémák megfelelő védelmét a sugárzásnak való kitettség káros hatásaival szemben. A környezetvédelmi okokból megtett intézkedések általános célja az ökoszisztémák védelme az olyan sugárzásnak való kitettséggel szemben, amely egy faj populációira (ami eltér az egyedi szervezetektől) nézve hátrányos következményekkel járna.”

Az Ipari Bizottság jelentéstervezetének egyetlen másik módosítása sem tartalmaz konkrét hivatkozást a környezetvédelemre mint olyanra. Ugyanez igaz a Környezetvédelmi Bizottság véleményére (AD/775321EN.doc); előadó: Rebecca Harms).

Ezen elemzés alapján úgy tűnhet, mintha a javasolt irányelv súlyközéppontja a nukleáris biztonság lenne általánosságban, célja pedig a 96/29/Euratom tanácsi irányelvben meghatározott alapvető előírások kiegészítése annak biztosítása érdekében, hogy a nukleáris létesítmények magas szintű biztonsága fenntartható, fokozható és folyamatosan javuló legyen. Az Ipari Bizottság által javasolt melléklet 2. cikkében a környezetre és az ökoszisztémákra történő konkrét hivatkozás alapján nyilvánvaló, hogy az irányelv alkalmazásában a nukleáris biztonságot környezetvédelmi szempontból is értelmezni kell, nem csupán a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme szempontjából. Mindezek alapján azonban a jogi aktus elsősorban arra irányul, hogy kiegészítse a 96/29/Euratom irányelvben a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme érdekében a sugárzásra vonatkozóan meghatározott előírásrendszert, és a javasolt irányelv egyetlen rendelkezése sem irányul arra, hogy a környezetet fenyegető veszélyek elleni védelemmel foglalkozzon konkrétan. A javasolt irányelv (beleértve a javasolt mellékletet is) voltaképpen pusztán arra szorítkozik, hogy megkövetelje a tagállamoktól a NAÜ biztonsági alapelveinek betartását, annak pontos meghatározása nélkül, hogy ezt technikailag miként valósítsák meg, illetve arra, hogy összefoglalja az engedélyek jogosultjainak és a szabályozó testületeknek a kötelezettségeit és feladatait. Nem tartalmaz rendelkezéseket a nukleáris biztonság technológiai aspektusaira vonatkozóan. Az „alapelv” kifejezés alkalmazása mindent elmond.

Az elmondottak ellenére azonban, ha – tegyük fel – a Közösség a 8. alapelvet egy, az emberi környezetben található ökoszisztémáknak a sugárzásnak való kitettség káros hatásaival szembeni megfelelő védelmével kapcsolatos külön jogszabályban szeretné részletezni, akkor aligha lenne kétséges, hogy a megfelelő jogalap az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése lenne.

A megfelelő jogalap

A Bizottság a jogalap megválasztását a következőképpen indokolja:

„A javaslat jogalapja az Euratom-Szerződés 31. cikke, a 32. cikkével összefüggésben. A 31. cikk meghatározza a munkavállalók és a lakosság ionizáló sugárzásokból eredő kockázatokkal szembeni védelme tekintetében a 30. cikkben előírt alapvető biztonsági előírások elfogadásának eljárását. A 32. cikk kifejezetten kimondja, hogy az alapvető előírások a 31. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kiegészíthetők.”[7]

Különböző képviselők a következő kétségeket fogalmazták meg a javasolt jogalappal kapcsolatban.

Az Euratom-Szerződés 31. cikke az „Egészségvédelem” című III. fejezetben található. Ezenkívül az Euratom-Szerződés preambuluma szerint az aláíró államok törekednek arra, hogy „a lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyek kiküszöbölése érdekében megteremtsék a szükséges biztonsági feltételeket”.

Megállapításra kerül, hogy az e rendelkezés értelmében elfogadandó előírások „a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére” vonatkoznak. A 30. cikk tulajdonképpen csupán egy sugárzásvédelmi rendszer alapjait fekteti le a megengedett legmagasabb dózisoknak, valamint a sugárterhelés és radioaktív szennyeződés legnagyobb megengedett szintjének a meghatározása révén. Fenntartjuk továbbá, hogy a C-29/99 sz., Bizottság kontra Tanács (EHBT 2002., I-11221) ügyben hozott ítéletből úgy tűnik, hogy a tagállamok rendelkeznek kizárólagos hatáskörrel a nukleáris biztonság technológiai vonatkozásai tekintetében. Ugyanakkor a javaslat, illetve még inkább az előadó javaslatai (a biztonsági alapelveket tartalmazó melléklet) kiterjednek a nukleáris biztonság technológiai aspektusaira is, ami egyértelműen túllépi az Euratom-Szerződés szerinti közösségi hatáskör korlátait.

Ezenkívül a javaslat 2. cikkének (2) bekezdése a „nukleáris biztonság” új definícióját tartalmazza. E rendelkezés értelmében a „nukleáris biztonság” – azaz az irányelv tárgya – a munkavállalóknak, a lakosságnak és a levegőnek, a víznek és a talajnak a nukleáris létesítményekből származó indokolatlan sugárveszéllyel szembeni védelme”. A környezetvédelemre azonban nem terjed ki az Euratom-Szerződés 31. cikke. Az Euratom-Szerződés 37. és 38. cikkében hivatkozás történik a levegőre, a vízre és a talajra, ezek a rendelkezések azonban nem biztosítanak semmilyen jogalapot jogalkotási intézkedések elfogadásához, csupán adatgyűjtéshez és ajánlásokhoz.

Ehelyett úgy véljük, hogy a környezetvédelem az Európai Közösség (megosztott) hatásköre az EK-Szerződés 175. cikke értelmében, ezért ezt a rendelkezést kell kiegészítő jogalapul használni. Az Euratom-Szerződés 31. cikkével szemben, amely az Európai Parlamenttel mindössze konzultációt biztosít, az EK-Szerződés 175. cikke együttdöntést ír elő.

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a javaslat (a két korábbi javaslattal ellentétben) már nem követeli meg, hogy az Európai Parlamentnek rendszeresen jelentést tegyenek az irányelv alkalmazásának, illetve a nukleáris biztonság EK-beli helyzetéről.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nukleáris létesítményeket (is) szabályozó irányelvek az EK-Szerződésen alapultak; erre a legjobb példa az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv. Ez kizárólag az EK-Szerződésen alapult, nevezetesen a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezésen.

Úgy véljük, hogy alternatívaként és végső megoldásként az Euratom-Szerződés általános jogalapul szolgáló 203. cikkét kellene használni (akár kizárólagosan, akár második jogalapként) a fent említett technológiai és környezetvédelmi vonatkozások tekintetében.

Értékelés

A Bizottság úgy véli, hogy noha a hatályos alapvető biztonsági előírások által létrehozott sugárvédelmi rendszer biztosítja a lakosság egészségének nagyfokú védelmét, ezt a továbbiakban ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a nukleáris biztonsági létesítmények magas szintű biztonsága fenntartható, fokozható és folyamatosan javuló legyen. Ezért a jelen jogalkotási javaslatot az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke alapján nyújtja be.

Noha az Euratom-Szerződés nem tartalmaz konkrét jogalapot a nukleáris biztonságra vonatkozóan, a Bíróság számos ügyben (187/87. sz. ügy, Saarland és mások, EBHT 1988., 5013. o.; C-70/88 sz. ügy, Parlament kontra Tanács, EBHT 1991., I-4529. o., valamint C-29/99 sz. ügy, Parlament kontra Tanács, EBHT 2002., I-11221. o.) úgy vélekedett, hogy a közösségi hatáskörök meghatározásának céljából nem helyénvaló mesterségesen különbséget tenni a lakosság egészségének védelme és az ionizáló sugárforrások biztonsága között, valamint hogy ennélfogva a Közösség jogalkotási hatáskörrel rendelkezik a tekintetben, hogy az egészségvédelem céljából a tagállamok által alkalmazandó engedélyezési rendszert hozzon létre.

Ezért a javasolt irányelv célkitűzésének és tartalmának részletes elemzése fényében helyesnek tartjuk a Jogi Szolgálat elemzését, mely szerint az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke megfelelő jogalapul szolgál és nincs szükség az Euratom-Szerződés 203. cikkének alkalmazására. Ezen az állásponton a biztonsági alapelveket tartalmazó melléklet sem változtat, mivel az nem módosítja a javasolt jogi aktus tárgyát.

Ez az álláspont azonban megváltozna, ha a Közösség a 8. alapelvet egy – például az emberi környezetben található ökoszisztémáknak a sugárzásnak való kitettség káros hatásaival szembeni megfelelő védelmével kapcsolatos – külön jogszabályban szeretné részletezni, mivel akkor aligha lenne kétséges, hogy a megfelelő jogalap az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése lenne.

A Jogi Szolgálat úgy véli, hogy – amennyiben egyértelműen bebizonyosodik – az, hogy a Bizottságnak nem sikerül új állásfoglalást kapnia az alapvető előírásokra vonatkozóan a Tudományos és Műszaki Bizottság által kijelölt személyek csoportjától az új javaslat előterjesztése előtt, az egy lényeges eljárási követelmény megsértését jelentené, ami az EK-Szerződés 230. cikke (második albekezdése) értelmében alapot szolgáltat az ily módon elfogadott jogi aktus felülvizsgálatához. Ez az álláspont jogilag helyesnek tűnik. Javasoljuk, hogy az illetékes bizottság a maga megnyugtatására/amennyiben úgy gondolja tisztázza ezt a kérdést a Bizottsággal.

Összegzés

2009. március 31-i ülésén – megjegyezve, hogy az, hogy a Bizottságnak szemmel láthatóan nem sikerül új állásfoglalást kapnia az alapvető előírásokra vonatkozóan a Tudományos és Műszaki Bizottság által kijelölt személyek csoportjától az új javaslat előterjesztése előtt, az egy lényeges eljárási követelmény megsértését jelentené, ami az EK-Szerződés 230. cikke (második albekezdése) értelmében alapot szolgáltat az ily módon elfogadott jogi aktus felülvizsgálatához – a Jogi Bizottság ennek megfelelően, 13 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és tartózkodás nélkül[8], úgy döntött, azt javasolja, hogy a megfelelő jogalap az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke.

Őszinte tisztelettel,

Giuseppe Gargani

• [1]  A cartagenai jegyzőkönyvvel kapcsolatos 2001. december 6-i, 2/00. sz. vélemény EBHT 2001., I-9713. o.
• [2]  EBHT 2002., I-5521. o.
• [3]  A C-491/2001. sz. ügy, a királynő kontra egészségügyi miniszter, ex parte British American Tobacco (Investments) Ltd és Imperial Tobacco Ltd, EBHT 2002., I-11453. o.
• [4]  C-269/97. sz. ügy, Bizottság kontra Tanács EBHT 2000., I-2257. o., (43) és (44) bekezdés.
• [5]  COM(2008)790 végleges.
• [6]  COM(2003)32 végleges és COM(2004)526 végleges.
• [7]  Indokolás, 3.2. pont.
• [8]  A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Giuseppe Gargani (elnök), Rainer Wieland (alelnök), Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (alelnök), Francesco Enrico Speroni (alelnök), Monica Frassoni (előadó), Carlo Casini, Bert Doorn, Nicole Fontaine, Neena Gill, Klaus-Heiner Lehne, Véronique Mathieu, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Eva-Riitta Siitonen, Jacques Toubon, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL 18.3.2009

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2008)0790 – C6‑0026/2009 – 2008/0231(CNS))

A vélemény előadója: Rebecca Harms

RÖVID INDOKOLÁS

A közzétett irányelvtervezet kijelenti, hogy „a célkitűzése egyfelől olyan keretrendszer meghatározása, amelynek révén a nukleáris biztonság a Közösségben megteremthető, fenntartható és szintje folyamatosan emelhető, másfelől a szabályozó testületek szerepének bővítése”. A javaslat azonban nem kíván bevezetni olyan hatásköröket, amelyek lehetővé tennék e cél elérését, és nincs hozzáadott biztonsági értéke.

A bizottsági javaslat egy évtizeden belül a harmadik kísérlet a nukleáris biztonságra vonatkozó új szabályok bevezetésére. Az első, 2002. novemberi javaslat a következőket jelentette ki:

„A sugárvédelemre vonatkozó közösségi célok elérése érdekében (…) létfontosságú, hogy első szakaszként a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó alapvető kötelezettségeket és általános elveket határozzák meg (…). Ezt egy későbbi szakaszban közös szabványok és ellenőrzési mechanizmusok létrehozásával egészítik ki a magas szintű biztonság biztosítása érdekében (…)”.

Amit azonban 2002-ben létfontosságúnak tartottak, az ma lényegtelennek tűnik. A 2003-as felülvizsgálatok során az alapvető kötelezettségek és közös szabványok bevezetésére vonatkozó követelményt elhagyták, és a helyére a közös nukleáris biztonsági elvek betartásának – különösen többek között egy közösségi ellenőrzési rendszer révén történő – biztosítására irányuló közösségi mechanizmusokat léptettek.

A legutóbbi, irányelvre irányuló javaslat azonban kizárja ezt a mechanizmust, és nem lesz közösségi ellenőrzés. Ehelyett az irányelvtervezet mindössze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonságról szóló egyezményének (CNS) követelményeit juttatja érvényre. A fentiek csak a nukleáris ágazat helyzetéről szóló éves jelentés közzétételét és a jelentésnek az egyezmény más részes felei általi szakértői felülvizsgálatát írják elő. Az atomerőműveket üzemeltető tagállamok közül már mindegyik részes fele az egyezménynek. A Bizottság nem szolgáltat példákat arról, hogy valamely uniós tagállam nem teljesítette az egyezményből fakadó kötelezettségeit.

A jelenlegi tervezetet a legfőbb bírálat amiatt éri, hogy csak a jogalkotás kedvéért javasol jogszabályt, és nem hoz létre további biztonsági követelményeket. Ezt az álláspontot még a Bizottság hatásvizsgálati testülete is felvetette, amely kétszer adott hangot aggodalmának amiatt, hogy az irányelvnek nincs hozzáadott értéke.

Az EU-ban alkalmazott nukleáris biztonsági szabványokkal és gyakorlatokkal kapcsolatban vannak valós és indokolt aggodalmak. Általános tendenciaként megfigyelhető, hogy a nukleáris létesítmények biztonsági színvonala csökken, amikor a tervezett élettartamuk végéhez közelednek. A Bizottság megállapítása szerint „az EU-ban jelenleg működő atomerőművek közül sok még 2030 előtt el fogja érni az eredetileg tervezett élettartama végét”[1]. Ennélfogva ténylegesen szükség van a nukleáris kockázatok csökkentését elősegítő intézkedésekre.

A hatályos nemzetközi egyezményre vonatkozó, vitatható értékű végrehajtási mechanizmus bevezetése helyett az irányelvtervezetnek olyan mechanizmust kell javasolnia, amely közös biztonsági szabványokat vezet be és juttat érvényre, amely szabványok a legmodernebb vagy az elérhető legjobb technológiák, gyakorlatok és szabályrendszerek bevezetését írja elő az EU-ban működő összes nukleáris létesítményben. Csak ekkor lehetnek az uniós polgárok biztosak abban, hogy az illetékesek a nukleáris balesetek kockázatának csökkentése érdekében megtettek minden tőlük telhetőt. Ha ezt nem érik el, akkor az irányelvet nem szabad elfogadni.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett, nukleáris biztonságra vonatkozó közösségi célok elérése érdekében létfontosságú, hogy első szakaszként ebben a keretirányelvben a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó alapvető kötelezettségeket és általános elveket határozzák meg. Egy későbbi szakaszban mindezt közös szabványok és ellenőrzési mechanizmusok elfogadásával kell kiegészíteni, amelyeket a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének (WENRA) kell kidolgozni a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoporttal szoros együttműködésben és az Európai Parlamenttel konzultálva a legmagasabb szintű biztonság garantálása érdekében, amely figyelembe veszi a legújabb technológiai fejlesztéseket, és amelyet „csúcstechnológiának” lehet nevezni.
Indokolás
A nukleáris létesítmények legmagasabb szintű biztonságának elérése érdekében ez a keretirányelv alapvető kötelezettségek és általános elvek megállapítására irányul, amelynek alapján közös biztonsági szabványokat fognak elfogadni ezen irányelv felülvizsgálatakor a hatálybalépését követő két éven belül.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ezen irányelv célja a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése.	(1) Ezen irányelv célja a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése, a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságát garantáló alapvető kötelezettségek és általános elvek megállapítása, valamint közös biztonsági szabványok elfogadásához szükséges keret létrehozása révén.
Indokolás
A nukleáris létesítmények legmagasabb szintű biztonságának elérése érdekében ez a keretirányelv alapvető kötelezettségek és általános elvek megállapítására irányul, amelynek alapján közös biztonsági szabványokat fognak elfogadni ezen irányelv felülvizsgálatakor a hatálybalépését követő két éven belül.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni– ideértve az működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.	(2) Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei, az uniós jogszabályok és a nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.
Indokolás
Valódi biztonság összehangolt és kötelező erejű intézkedések és biztonsági előírások révén érhető el.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viseli az elsődleges felelősséget, a szabályozó testület ellenőrzése alatt. A nukleáris létesítményben végrehajtandó biztonsági intézkedésekről és ellenőrzésekről kizárólag a szabályozó testület határoz, és azokat az engedély jogosultja alkalmazza.	(1) A nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viseli az elsődleges felelősséget, a szabályozó testület ellenőrzése alatt. A nukleáris létesítményben végrehajtandó biztonsági intézkedésekről és ellenőrzésekről az uniós és nemzetközi előírások, valamint az elérhető legjobb technológia alapján a szabályozó testület határoz, és azokat az engedély jogosultja alkalmazza.
Indokolás
Valódi biztonság összehangolt és kötelező erejű intézkedések és biztonsági előírások révén valósítható meg, és a tagállamokban az elérhető legjobb technológiát kellene alkalmazni.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet hoznak létre és tartanak fenn, amely rendelkezik a nemzeti biztonsági követelményekről és szabályokról, a nukleáris létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének rendszeréről és a létesítmények engedély nélküli működésének betiltásáról, valamint a rendszeres vizsgálat rendszeréről, ideértve a szükséges végrehajtást is.	(2) A tagállamok az EU-ban és nemzetközileg meglévő legjobb gyakorlat alapján, a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet hoznak létre és tartanak fenn, amely rendelkezik a nemzeti biztonsági követelményekről és szabályokról, a nukleáris létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének rendszeréről és a létesítmények engedély nélküli működésének betiltásáról, valamint a rendszeres vizsgálat rendszeréről, ideértve a szükséges végrehajtást is
Indokolás
Annak érdekében, hogy Európa teljes területén valódi biztonság legyen, össze kell hangolni az ennek érdekében hozott előírásokat és intézkedéseket, és a meglévő legjobb gyakorlatot minden tagállamban alkalmazni kell
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület ténylegesen független bármely olyan szervezettől, amelynek feladata a nukleáris létesítmények támogatása, működtetése, továbbá a társadalmi előnyök indokolása, illetve hogy mentes a biztonságot adott esetben érintő bármiféle befolyástól.	(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület ténylegesen független bármely olyan szervezettől, amelynek feladata a nukleáris létesítmények támogatása, tervezése, megépítése, működtetése, vagy a fűtőelemek dúsítása, illetve a kiégett fűtőelemek tárolása és újrafeldolgozása, továbbá a társadalmi előnyök indokolása, illetve hogy mentes a biztonságot adott esetben érintő bármiféle befolyástól.
Indokolás
Biztosítani kell a független döntés előfeltételeit.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A szabályozó testület legalább tízévente aláveti magát és a nemzeti szabályozási rendszert a szabályozási infrastruktúra folyamatos javítását célzó nemzetközi szakértői vizsgálatnak.	(5) A szabályozó testület legalább ötévente aláveti magát és a nemzeti szabályozási rendszert a szabályozási infrastruktúra folyamatos javítását célzó nemzetközi szakértői vizsgálatnak.
Indokolás
A nukleáris technológia gyorsan fejlődik és a nukleáris biztonság szempontjából tíz év túlzottan hosszú idő.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különösen gondoskodnak arról, hogy a NAÜ biztonsági alapelveiben foglalt alkalmazandó elvek végrehajtásra kerüljenek a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságának biztosítása érdekében, ideértve többek között a potenciális radiológiai veszélyekkel szembeni hatékony rendelkezéseket, a balesetmegelőzést és a reagálást, az idősödő vezetőséget, az előállított valamennyi radioaktív anyag hosszú távú kezelését, valamint a lakosság és a szomszédos országok hatóságainak tájékoztatását.	Különösen gondoskodnak arról, hogy a NAÜ biztonsági alapelveiben foglalt alkalmazandó elvek végrehajtásra kerüljenek a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságának biztosítása érdekében, ideértve többek között a potenciális radiológiai veszélyekkel szembeni hatékony rendelkezéseket, a baleset-megelőzést és a reagálást, az idősödő vezetőséget, az előállított valamennyi radioaktív anyag hosszú távú kezelését, valamint a lakosság és a szomszédos, illetve potenciálisan veszélyeztetett országok hatóságainak tájékoztatását.
Indokolás
Az időjárástól függően, a műszaki vészhelyzet eredményeként létrejött radioaktív felhő vagy vízáram hatókörébe eső országok nagyobb veszélynek lehetnek kitéve, mint a szomszédos országok.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az új atomerőmű-reaktorok biztonsága tekintetében a tagállamok törekszenek további biztonsági követelményeknek a WENRA által létrehozott biztonsági szintek alapján és a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal szoros együttműködésben történő kialakítására, a biztonsági szint folyamatos emelésének céljával összhangban.	(2) A működő, felújított vagy új atomerőmű-reaktorok biztonsága tekintetében a tagállamok törekszenek további biztonsági követelményeknek a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) által létrehozott biztonsági szintek alapján és a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal szoros együttműködésben történő kialakítására, a biztonsági szint folyamatos emelésének céljával összhangban.
Indokolás
A biztonsági intézkedések nem csupán az új atomerőművek esetében köztelezőek, hanem elsősorban a már létező és a felújított atomerőművek esetében is, mivel ezek általában régebbi technológiát alkalmaznak.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az engedélyek jogosultjai megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat irányoznak elő kötelezettségeik teljesítéséhez.	(3) Az engedélyek jogosultjai megfelelő pénzügyi, műszaki és humán erőforrásokat irányoznak elő kötelezettségeik teljesítéséhez.
Indokolás
A hatékony nukleáris biztonság szempontjából a műszaki erőforrások is fontosak.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A biztonsági szabályoknak a nukleáris létesítményben történő súlyos vagy ismétlődő megszegése esetén a szabályozó testületnek jogában áll visszavonni a működési engedélyt.	(2) A biztonsági szabályoknak a nukleáris létesítményben történő (a NAÜ rendelkezéseiben meghatározott) súlyos vagy több mint háromszor ismétlődő megszegése esetén a szabályozó testületnek jogában áll visszavonni a működési engedélyt.
Indokolás
A valódi biztonság szavatolása érdekében egyértelmű szabályokat kell felállítani.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok egyenként és országok közötti együttműködés keretében gondoskodnak megfelelő oktatási és képzési lehetőségekről a nukleáris biztonság terén való folyamatos elméleti és gyakorlati képzés érdekében.	A tagállamok egyenként és országok közötti együttműködés keretében gondoskodnak megfelelő oktatási és képzési lehetőségekről a nukleáris biztonság terén elérhető legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos folyamatos elméleti és gyakorlati képzés érdekében, és ezt kötelezővé teszik az engedélyek jogosultjai számára.
Indokolás
Intézkedéseket kell hozni az emberi mulasztások elkerülése érdekében.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok legkésőbb [három évvel a hatályba lépést követően], majd ezt követően három évenként jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ennek az irányelvnek a végrehajtásáról. Az első jelentés alapján a Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén elért haladásról, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol.	A tagállamok legkésőbb egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően, majd ezt követően évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az ezen irányelv értelmében fennálló kötelezettségeik teljesítése érdekében hozott intézkedésekről és a területükön található nukleáris létesítmények biztonsági helyzetéről.
	A Bizottság kétévente az ezen irányelv alkalmazásáról és a Közösségben fennálló nukleáris biztonsági helyzetről szóló, a tagállamok által benyújtott jelentéseken alapuló jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
Indokolás
A nukleáris létesítmények legmagasabb szintű biztonságának elérése érdekében ez a keretirányelv alapvető kötelezettségek és általános elvek megállapítására irányul, amelynek alapján közös biztonsági szabványokat fognak elfogadni ezen irányelv felülvizsgálatakor a hatálybalépését követő két éven belül.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [a 13. cikkben említett időponttól számított két éven belül] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint megküldik a Bizottság számára ennek az irányelvnek a rendelkezései és az általuk kibocsátott nemzeti rendelkezések közötti megfelelésről szóló táblázatot.	A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [a 13. cikkben említett időponttól számított 18 hónapon belül] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint megküldik a Bizottság számára ennek az irányelvnek a rendelkezései és az általuk kibocsátott nemzeti rendelkezések közötti megfelelésről szóló táblázatot.
Indokolás
Az ütemterv kiegyenlítetlenségét jelzi, ha az átültetésre két évet biztosít, míg az elért haladásról szóló jelentés elkészítésére csak egy év áll rendelkezésre, mivel nem jut elég idő az irányelv végrehajtása terén magvalósított előrelépések értékelésére.

• [1]  Európai Bizottság 2008; A Bizottság belső munkadokumentuma, a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslatot kísérő dokumentum, SEC (2008) 2892, 2008. január 26.

ELJÁRÁS

Cím	Közösségi nukleáris biztonsági keret
Hivatkozások	COM(2008)0790 – C6-0026/2009 – 2008/0231(CNS)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 3.2.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Rebecca Harms 21.1.2009
Vizsgálat a bizottságban	10.2.2009
Az elfogadás dátuma	16.3.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Pilar Ayuso, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Martin Callanan, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Anne Ferreira, Elisabetta Gardini, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Gyula Hegyi, Marie Anne Isler Béguin, Linda McAvan, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Carl Schlyter, Richard Seeber, María Sornosa Martínez, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jutta Haug, Caroline Lucas, Alojz Peterle

ELJÁRÁS

Cím	Közösségi nukleáris biztonsági keret
Hivatkozások	COM(2008)0790 – C6-0026/2009 – 2008/0231(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	15.1.2009
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 3.2.2009
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 3.2.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Gunnar Hökmark 17.12.2008
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 31.3.2009
Vizsgálat a bizottságban	20.1.2009		19.3.2009
Az elfogadás dátuma	31.3.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 3 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Adam Gierek, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Pia Elda Locatelli, Eugenijus Maldeikis, Eluned Morgan, Antonio Mussa, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Aldo Patriciello, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ivo Belet, Danutė Budreikaitė, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Juan Fraile Cantón, Robert Goebbels, Edit Herczog, Gunnar Hökmark, Bernhard Rapkay, Esko Seppänen, Lambert van Nistelrooij
Benyújtás dátuma	3.4.2009