a költségvetési ügyekre vonatkozó, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére való tekintettel bevezetendő átmeneti eljárási iránymutatásokról

(2009/2168(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

–    tekintettel a Lisszaboni Szerződésre,

–    tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

–    tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2) (költségvetési rendelet),

–    tekintettel a Lisszaboni Szerződés pénzügyi vonatkozásairól szóló 2009. május 7-i állásfoglalására(3),

–    tekintettel a 2007–2013-as időszakra szóló pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló 2009. március 25-i állásfoglalására(4),

–    tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–    tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0045/2009),

A.  mivel a Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat vezet be a pénzügyek és a költségvetés területén, nevezetesen, hogy a többéves pénzügyi keretet jogilag kötelező erejű aktussá teszi, amellyel az éves költségvetésnek összhangban kell állnia, megszünteti a kötelező és nem kötelező kiadások közötti különbségtételt, valamint jelentősen leegyszerűsíti a költségvetési eljárást,

B.  mivel ezek a módosítások elavulttá teszik az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet egyes rendelkezéseit,

C.  mivel ezért a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése számos, az Unió új „pénzügyi alkotmánya” gyakorlatba való átültetéséhez szükséges jogi aktus gyors elfogadását követeli meg, melyek a következők:

- a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet elfogadása;

- a költségvetési rendelet hozzáigazítása a költségvetés elfogadásának és végrehajtásának új elveihez;

- új intézményközi megállapodás jóváhagyása, amely elsősorban a másik két jogi eszközben nem szereplő, az intézményeknek az éves költségvetési eljárás során tanúsított együttműködéséről szóló szabályokat tartalmaz,

D.  mivel még ha zökkenőmentesen zajlik is, ezen új eszközök elfogadása hosszú tárgyalásokat tesz szükségessé, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően akár hónapokat is igénybe vehet,

E.   mivel a Lisszaboni Szerződés megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében javasolt, hogy az intézmények átmeneti iránymutatásokat fogadjanak el a költségvetés végrehajtásáról, továbbá amennyiben elengedhetetlennek bizonyul, a költségvetés-módosítások elfogadásáról, valamint a 2011-es költségvetési eljárás keretében zajló intézményközi együttműködés módjairól,

F.   mivel ezeket az átmeneti iránymutatásokat 2010 elejére ki kell dolgozni, ami azt jelentené, hogy azokról már a Tanács második olvasatát megelőző, 2009. november 19-ére ütemezett költségvetési egyeztetés során meg kell egyezni,

G.  mivel annak biztosítása érdekében, hogy a – költségvetési hatóság egyik ágát képviselő – parlamenti küldöttség határozott álláspontot tudjon képviselni a jövőbeli tárgyalások során, egyértelmű iránymutatásokat kell kapnia a Parlament által jóváhagyott megbízás alapján,

1.   üdvözli a Lisszaboni Szerződés közelgő hatálybalépését, ami lehetővé teszi annak az elvnek a teljes körű alkalmazását, amely szerint a költségvetési hatóság két ága közösen – szükség esetén az egyeztetőbizottság összehívásával – hagyja jóvá a teljes éves költségvetést; úgy véli, hogy ezt az elvet a szükséges kiigazításokkal (többek között az egyeztetés leegyszerűsítésével) sic et simpliciter kell alkalmazni a Szerződésekben külön nem említett valamennyi egyéb költségvetési eljárás, például a költségvetés-módosítások és az átcsoportosítások elfogadása során;

2.   úgy véli, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága számára szükséges, hogy a költségvetés végrehajtására, nevezetesen az átcsoportosítások elfogadására, a költségvetés-módosítások elfogadására és az éves költségvetési eljárás keretében zajló gyakorlati intézményközi együttműködés elveire vonatkozó átmeneti iránymutatásokban egyezzenek meg, amelyek a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új szabályok végrehajtásának biztosításához szükséges jogi aktusok teljes elfogadásáig alkalmazandók;

3.   hangsúlyozza, hogy az iránymutatásokról csak azzal a feltétellel lehet megegyezni, hogy azok tiszteletben tartják az intézményi egyensúlyt, teljes körűen biztosítják a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új költségvetési előjogait (a tartalommal, az eljárással és a menetrenddel kapcsolatban), valamint csak a vonatkozó jogi aktusok elfogadásáig és hatálybalépéséig alkalmazandók;

4.   úgy véli, hogy az átmeneti intézkedések semmilyen esetben nem térhetnek el az új szerződés által megszabott általános elvektől, és nem is befolyásolhatják az elkövetkező jogalkotási eljárásokat, csupán lehetővé teszik a költségvetési hatóság két ága számára, hogy a jogalkotás elfogadásáig megtalálják a szükséges gyakorlati intézkedéseket;

5.   úgy véli, hogy az eljárások zökkenőmentes és sikeres lefolytatásának elősegítése érdekében a költségvetési hatóság két ága közötti együttműködés kereteinek biztosítása céljából szükség van ilyen átmeneti intézkedésekre a költségvetés-módosítások jóváhagyását, az átcsoportosítások elfogadását, valamint az éves költségvetési eljárás során alkalmazható gyakorlati menetrend és az együttműködés elveinek meghatározását érintő területeken;

Költségvetés-módosítások

6.   emlékeztet arra, hogy költségvetés-módosításokat csak a szerződések által az éves költségvetési eljárásra vonatkozóan kidolgozott eljárás alkalmazásával lehet elfogadni, ideértve szükség esetén az egyeztetőbizottság alkalmazását is, kivéve a menetrendet illető kérdésekben, és úgy véli, hogy ami az éves költségvetést illeti, a költségvetési hatóságnak jogában áll módosításokat tenni a költségvetés elfogadása pillanatában még nem ismert elemek tekintetében;

7.   hangsúlyozza, hogy a költségvetés-módosítások száma jelenleg túl magas, és azt a költségvetési rendelet 37. cikkében meghatározott, benyújtásukkal kapcsolatos feltételeknek való megfelelés érdekében lehetőség szerint csökkenteni kell; kívánatosnak tartja, hogy az intézmények egyezzenek meg arról, hogy a nagyon sürgős eseteket kivéve az év melyik időszakaiban nyújthatnak be költségvetés-módosításokat;

8.   rámutat arra, hogy a költségvetés-módosításokra vonatkozó átmeneti intézkedéseknek elő kell segíteniük a költségvetési hatóság két ága közötti megegyezést, az egyeztetőbizottsághoz való folyamodás kizárása nélkül; úgy véli, hogy ezt a célt a Bizottság és a költségvetési hatóság két ága közötti, valamint az utóbbi kettő közötti információáramlás fejlesztésével lehetne elérni; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az iránymutatásoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a Parlamentnek a költségvetés-módosításokra a fent említett módon általánosságban alkalmazandó költségvetési eljárással kapcsolatos előjogait;

Átcsoportosítások

9.   úgy véli, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egyenlő feltételek mellett kifejezhessék jóváhagyásukat vagy elutasításukat a költségvetési hatóság jóváhagyására jelenleg benyújtott valamennyi átcsoportosítással kapcsolatban, függetlenül azok természetétől (kifizetési vagy kötelezettségvállalási) és összegétől, amennyiben ezek az átcsoportosítások eltérést jelentenek a költségvetési hatóság döntésétől; ezért úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződéssel csak és kizárólag egy olyan eljárás egyeztethető össze, amely tiszteletben tartja a költségvetési hatóság két ága közötti egyensúlyt, beleértve – szükség esetén – az egyeztetés leegyszerűsítését is;

10. úgy véli, hogy az átcsoportosításokról szóló esetleges megegyezés során el kell kerülni a konfliktusokat a költségvetési hatóság két ága között, amelyeknek egyenlő joguk van a véleménynyilvánításra, el kell kerülni az illetékes szolgálatok által végzett szokásos ügymenet megnehezítését, valamint törekedni kell a menetrend összehangolására annak érdekében, hogy lehetőleg el lehessen kerülni az egyeztetőbizottság összehívását, mindezt az átcsoportosítások elfogadására vonatkozó jelenlegi parlamenti beleszólási jog megkérdőjelezése nélkül; kívánatosnak tartja, hogy az átcsoportosítások küszöbértéke változatlan maradjon;

Az ideiglenes tizenkettedek

11. úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés elég világos szabályokat fektet le az ideiglenes tizenkettedekről, és átmeneti iránymutatások nélkül lehetővé teszi azok szükség esetén történő alkalmazását;

12. úgy véli, hogy az éves eljárás menetrendjének továbbra is lehetővé kell tennie a Parlamenten belüli különböző szervek közötti széles körű egyeztetést, és tiszteletben kell tartania a többnyelvűség által támasztott követelményeket; hangsúlyozza, hogy nem hajlandó elfogadni döntéshozatalra szánt idejének lerövidítését;

13. véleménye szerint az együttműködés elveire vonatkozó átmeneti iránymutatásoknak törekedniük kell arra, hogy javítsák az intézmények közötti együttműködést a költségvetési eljárás különböző szakaszai során, és hogy a gyakorlati menetrend különböző lépéseit igazítsák hozzá a költségvetési eljárás új szabályaihoz (és szükség esetén előlegezzék azokat meg), azzal a céllal, hogy a mára már pusztán formális ülések valódi mélyreható eszmecserékké váljanak; ugyanakkor hangsúlyozza azon kívánságát, hogy az intézmények között még a 2011-es költségvetési eljárás megkezdése előtt szülessen megegyezés a fenti területeket megbízhatóan szabályozó, új, rövidebb intézményközi megállapodásról;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy ezen állásfoglalás irányvonalai alapján a lehető leghamarabb nyújtson be javaslatokat, amelyek alapján a költségvetési hatóság két ága között megegyezés jöhet létre a fenti témákban;

15. ezenkívül arra is felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson be megfelelő javaslatokat a többéves pénzügyi keretet tartalmazó rendelet és a költségvetési rendelet elfogadására; hangsúlyozza, hogy ezek a javaslatok egyetlen politikai csomagot alkotnak, és együtt kell őket benyújtani és kezelni; erősen reméli, hogy e javaslatok figyelembe veszik a Lisszaboni Szerződés pénzügyi vonatkozásairól és a félidős felülvizsgálatról szóló állásfoglalásokban megfogalmazott parlamenti követeléseket;

16. emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés szerint a többéves pénzügyi keretet tartalmazó rendelet elfogadásához szükség van a Parlament jóváhagyására, és hogy a költségvetési rendelet módosításaira a rendes törvényalkotási eljárás (azaz az együttdöntés) vonatkozik;

17. megbízza a Költségvetési Bizottságot, hogy a 2009 novemberi költségvetési egyeztetésen tárgyaljon és állapodjon meg a fent említett kérdéseket érintő szükséges átmeneti iránymutatásokról, a jelen állásfoglalásban megállapított korlátozások és feltételek figyelembevételével;

0

0    0

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0374. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0174.

A Lisszaboni Szerződés alapvető módosításokat vezet be az EU úgynevezett „pénzügyi alkotmányának” számos vonatkozása tekintetében. Ezen módosítások közül a legjelentősebbnek a következők tekinthetők:

- a kötelező és nem kötelező kiadások közötti különbségtétel megszüntetése, ezzel azt sugallva, hogy az Európai Parlament és a Tanács egyenlő mértékben felelős az Unió összes kiadásáért;

- a többéves pénzügyi keretet jogilag kötelező erejű aktusként való elismerése, amellyel az éves költségvetésnek összhangban kell állnia, és amelyet a Tanács egyhangú döntéssel fogad el az EP (képviselői többségének) hozzájárulását követően;

- a költségvetési eljárás jelentős leegyszerűsítése, melynek során a jövőben a Bizottság által benyújtott javaslatot minden intézmény egy olvasatban fog vizsgálni, amelyet követően – ha az EP és a Tanács nem jut teljes egyetértésre – összehívják az egyeztetőbizottságot, hogy a következő 21 nap során együttes szövegtervezetről állapodhassanak meg; ezt az együttes szövegtervezetet elfogadottnak tekintik, kivéve, ha valamelyik intézmény azt kifejezetten elutasítja(1), amely esetben (illetve amennyiben az egyeztetőbizottságnak nem sikerül együttes szövegtervezetben megállapodnia) az eljárást a Bizottság által benyújtott új javaslattal újrakezdik.

A Lisszaboni Szerződés – a jövő év elejére várható – hatálybalépésének következtében az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet egyes rendelkezései elavulttá válnak. Ezért az esetleges joghézagok elkerülése érdekében az intézményeknek sürgősen

-  el kell fogadniuk a többéves pénzügyi keretről szóló új rendeletet (amely tulajdonképpen a jelenlegi intézményközi megállapodás helyébe lép); ehhez az EP hozzájárulása és a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges;

- hozzá kell igazítaniuk a költségvetési rendeletet a Lisszaboni Szerződés új szabályaihoz (együttdöntés lesz alkalmazandó);

- meg kell egyezniük egy új és rövidebb intézményközi megállapodás elfogadásáról, amely lefekteti az intézmények közötti együttműködés olyan szükséges szabályait és elveit, amelyek az említett két új eszközben nem kaphatnak helyet.

Ezeket az eszközöket a lehető leghamarabb el kell fogadni ahhoz, hogy a 2011-re vonatkozó költségvetési eljárás teljes mértékben egyértelmű jogi keretek között folyhasson le. Ám még ha viszonylag zökkenőmentesen zajlanak is ezek az eljárások, ez a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően akár hónapokat is igénybe vehet.

Ugyanakkor előfordulhat, hogy az intézményeknek még a fent meghatározott új eszközök hatálybalépése előtt foglalkozniuk kell a költségvetés végrehajtásával, költségvetés-módosításokat kell elfogadniuk és haladniuk kell a 2011-re vonatkozó költségvetési eljárással. Ennek érdekében közös iránymutatásokat kell elfogadniuk, amelyek lehetővé teszik számukra a következőket:

- a költségvetés végrehajtása, konkrétan átcsoportosítások elfogadása;

- szükség esetén költségvetés-módosítások elfogadása;

- a 2010-es költségvetési eljárás zökkenőmentes lefolyását biztosító hatékony együttműködés.

A szoros menetrend (amennyiben a Lisszaboni Szerződés 2010 elején hatályba lép, előfordulhat, hogy az intézményeknek már 2010 első heteiben átcsoportosításokat vagy költségvetés-módosításokat kell elfogadniuk) miatt a tervezett átmeneti iránymutatásokat már a Tanács második olvasatát megelőző, 2009. november 19-ére ütemezett költségvetési egyeztetés során el kell fogadni.

A munkadokumentum célja, hogy meghatározza, melyek azok a területek, amelyek tekintetében átmeneti iránymutatások válhatnak szükségessé, milyen elveket kövessenek ezek az iránymutatások, és milyen korlátozásokkal és feltételekkel adhat az EP megbízást illetékes bizottságának ezen iránymutatásoknak a Tanács második olvasatát megelőző, a hagyományosan novemberre ütemezett költségvetési egyeztetés során történő megtárgyalására és esetleges elfogadására. Felkérjük a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjessze elő a szükséges javaslatokat.

(1) A Parlament álláspontja elviekben erősebb a Tanácsénál, mivel amennyiben a Parlament által elfogadott együttes szövegtervezetet csupán a Tanács utasítja el, a Parlament ettől függetlenül minősített többséggel, azaz a leadott szavazatok háromötödével és tagjainak abszolút többségével bevezetheti az olvasatában korábban javasolt módosításokat.