a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló 1717/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2009)0195 – C7-0042/2009 – 2009/0058(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0195),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 179 cikke (1) bekezdésére és 181a. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0042/2009),

–   tekintettel az Európai Bíróság 2008. május 20-i, a C-91/05. számú, Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítéletére, amely megsemmisíti a 2002/589/KKBP együttes fellépésnek az Európai Unió által az ECOWAS-nak a könnyűfegyverekre vonatkozó moratórium keretében nyújtott hozzájárulására tekintettel történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 2-i 2004/833/KKBP tanácsi határozatot,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0066/2009),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1.  Vélemény a rendelet módosításáról

A Külügyi Bizottság (AFET) üdvözli a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló 1717/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot COM(2009)0195 mint az uniós külső pénzügyi támogatási eszközök általános felülvizsgálatának részét.

Először is az AFET egyetért azzal, hogy a rendelet 3. cikke (2) bekezdése i. pontját és 4. cikke (1) bekezdése a) pontját át kell írni annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az Európai Bíróság 2008. május 20-i ítéletével, amely szerint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni intézkedéseket a Közösség fejlesztési politikája keretében is végrehajthatja. Ezenkívül az előadó arra hívja fel a soros elnökséget a Tanács, a Bizottság és a Parlament nevében, hogy dolgozzon ki az egyes intézmények hatáskörét figyelembe vevő nyilatkozatot a kézi lőfegyverekkel és a könnyű fegyverekkel (SALW) kapcsolatos uniós fellépésre irányuló európai konszenzusról.

Másodsorban az AFET úgy véli, hogy a rendelet 4. cikke (1) bekezdésében említett intézkedésekre fordítható maximális összeg keretének 7%-ról 10%-ra való emelését a Bizottságnak össze kell kapcsolnia egy egyértelmű stratégia kidolgozásával (ideértve az Európai Bíróságnak az ECOWAS ügyben hozott ítéletét követően a Bizottság és a Tanács közötti munkamegosztás kérdését is), valamint az elkülönített alapok felhasználásáról és a tervezett projektek tartalmáról az Európai Parlamentnek történő jelentéstétellel.

Harmadsorban az AFET egyetért a 4. cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel globális szintű megnyitásával.

A bizottsági javaslatban nem szereplő további kérdésekről a jelentésben szólunk. A javaslat értelmében a rendelet 4. cikkében úgy kell rendelkezni, hogy a civil társadalom, mint támogatásra jogosult fél, nevesítve legyen hosszú távon is, az együttműködés stabil feltételei mellett a válságot megelőző és az azt követő kapacitásépítés során.

A rendeletben továbbá hivatkozni kell a Bizottság által már létrehozott uniós béketeremtő partnerségre.

Végül az AFET belegyezett a válságot megelőző és az azt követő kapacitásbővítés 5-ről 10%-ra történő emelésébe.

2. Álláspont az Európai Parlament számára történő beszámolási kötelezettségről és annak tájékoztatásáról

A rendelet módosítására irányuló javaslaton túlmenően a Stabilitási Eszköz végrehajtásáról szóló 2008. évi bizottsági jelentés, valamint a külső fellépésekre előirányzott pénzügyi támogatási eszközök félidős felülvizsgálata jó lehetőséget biztosít arra, hogy értékeljük, milyen mértékben tud az Európai Parlament tájékozódni ezekről a kérdésekről.

Ebben az összefüggésben nagyra értékeljük, hogy a Bizottság a rendelet 23. cikkében előírt jelentési kötelezettség tekintetében javulást ért el, és immár a projektek részleteiről is tájékoztatást nyújt.

Azonban a 4. cikk szerinti stabil feltételek keretein belül nyújtott támogatási intézkedésekről szóló, a 2006–2009-es időszakra vonatkozó beszámoló nem volt kielégítő. Az előadó azt javasolja a Bizottságnak, hogy az Európai Parlament számára nyújtott ilyen jellegű beszámolókon még javítson, különösen a projekttervekről és- fejlesztésekről, a végrehajtásról és a felülvizsgálatról szóló jelentéseket illetően.

Bár a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a 3. cikkben említett válsághelyzetekben foganatosítandó, a 6. cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedésekről; a 6. cikk (6) bekezdésében említett tágabb stratégiai vonatkozású és elemző jellegű tájékoztatás általában elmarad.

Ezért az előadó kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az Európai Parlamentet afelől, hogy tiszteletben tartja a rendelet 3. cikkében említett rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról, valamint a 4. cikk (1) bekezdése szerinti, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban hozott intézkedések elfogadásáról való időbeni tájékoztatásról szóló, a Stabilitási Eszközről 2006-ban kiadott bizottsági nyilatkozatot.

Az előadó emlékeztetni kívánja a Bizottságot arra, hogy a rendelet 22. cikkében említett bizottsági eljárás (komitológia) keretében az Európai Parlamentnek joga van a tájékozódáshoz.

Felkéri továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Politikai és Biztonsági Bizottsághoz eljuttatott havi tájékoztató feljegyzéseket az Európai Parlamentnek is juttassák el. Az ilyen jellegű tájékoztatás összhangban lenne az EU soros svéd elnöksége által szorgalmazott fokozott átláthatóság szellemével.

3. Álláspont a válságot megelőző és az azt követő kapacitásbővítésről

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak javítania kellene stratégiai tervezésén, és a 4. cikk (3) bekezdése értelmében a már működő béketeremtő partnerség céljára elkülönített alapokból való kifizetéseket növelnie kellene. A kis- és közepes méretű, valamint a nagyobb projekteket kiegyensúlyozott mértékben kell finanszírozni. A Bizottság belátása szerint átszervezheti adminisztratív állományát annak érdekében, hogy az e cikk értelmében rendelkezésre álló források megfelelő felhasználását biztosítani tudja.

4.  Álláspont a Stabilitási Eszköz végrehajtására elkülönített összegről

A Stabilitási Eszköz 2007–2013-as időszakban való végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2,062 milliárd EUR (24. cikk).

A Stabilitási Eszközből az élelmiszer-eszközhöz a 2010–2013-as időszakra átcsoportosított összeg azonban ezt a keretet 240 millió euróval csökkentette.

Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Uniónak rendelkezésére álljon az éves költségvetés 4. fejezetében az európai polgárok által is elvárt nemzetközi fellépések céljából elkülönített összeg, az előadó sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a rendeletben meghatározott eredeti összeg visszaállítására.

Az előadó emlékezteti a Bizottságot a Stabilitási Eszköz keretében a Közösség által vállalt kötelezettségekre, nevezetesen a humán és gazdasági fejlődés stabil feltételeinek előmozdítására, valamint az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok támogatására mint az Európai Unió külső fellépéseinek elsődleges céljaira. E tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet a pénzügyi források külső gyorssegély eszközök számára történő mozgósítására, illetve dolgozzon ki olyan mechanizmusokat, amelyeket a Stabilitási Eszközön kívül olyan módon hoznának létre, hogy az elkerülje a Stabilitási Eszköz számára előirányzott pénzeszközök igénybevételét.

Végezetül sürgeti a Bizottságot, hogy stratégiai elképzeléseinek megfelelően a közeljövőben kezdje meg a jelenleg nagyon alacsony szinten lévő kifizetések növelését.

5. Álláspont az EU közvetítői képességéről

Ahhoz, hogy az EU hatékonyan tudjon közvetítőként eljárni a polgári konfliktusok megelőzésében, sürgős szüksége lenne az ENSZ Politikai Ügyek Főosztályán működő közvetítői támogató egységhez (MSU) hasonló szerepkörrel rendelkező professzionális közvetítői gárdára. Az MSU műszaki, pénzügyi és logisztikai támogatást nyújt a béketeremtő küldöttségek számára. Erősíti a regionális és körzeti szervezetek közvetítői kapacitását, és intézményesíti a válságkezelési ismereteket. Az MSU működését az átmeneti igazságszolgáltatásra, alkotmányügyi kérdésekre, valamint a hatalom és a vagyon megosztására specializálódott, tapasztalt közvetítőkből álló készenléti csapat segíti.

A rendelet 3. és 4. cikke megfelelő jogalapot biztosít egy, az EU égisze alatt működő állandó, közvetítői támogatóegység felállításához.

Jelenleg sem a Bizottságnál, sem a Tanácsnál nem állnak rendelkezésre a válsághelyzetek kezelésében jártas szakértők. Az uniós és az Unió által támogatott közvetítők rendelkezésére nem áll sem logisztikai, sem szakértői háttér. Ennek eredményeképpen az uniós és az EU által támogatott küldöttségek képzésekor nem folyik következetes felkészítés a közvetítői feladatra. Ezen túlmenően általános iránymutatásokat is ki kellene dolgozni a politikai válsághelyzetek és erőszakos konfliktusok esetén alkalmazandó uniós közvetítés tekintetében.

Az előadó úgy véli, hogy növelni kell a tervezéssel foglalkozó személyzet létszámát, különösen az európai külügyi szolgálatot illetően. Az előadó különösen fontosnak tartja, hogy jobban megismerhesse a Bizottság véleményét arról, hogy a Stabilitási Eszköz irányítási feladatairól szólni kell-e a rendeletben.

6. Álláspont a Bizottságnál folyó stratégiai tervezésről

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak javítania kell a Stabilitási Eszköz végrehajtását illető stratégiai tervezést. Egészen konkrétan a Bizottságnak fel kellene vázolnia, hogy melyek a végrehajtásért felelős szervek, és a választás miért éppen rájuk esett.

A Bizottságnak az ENSZ-szel és ügynökségeivel fennálló kapcsolatait illető stratégiáját is be kellene mutatnia. Az előadó azt is tudni szeretné, hogy a Bizottság milyen lépéseket kíván tenni az együttműködés megszilárdítása érdekében.

Az sem egyértelmű, hogy a Bizottság hogyan kívánja megszervezni az eddigi tapasztalatokat értékelő rendszert. Van-e stratégiai terv az együttműködéseket illetően?

Az előadó az Eszköztől független finanszírozási mechanizmusokkal – különösen az EIDHR-rel, a tematikus programokkal és a fejlesztési alapokkal – való hatékonyabb összehangolást is szorgalmazza.

Végezetül az előadó azt szeretné kérni a Bizottságtól, hogy fejtse ki részletesebben a Stabilitási Eszköz általi támogatásra javasolt helyzetek és projektek kiválasztási szempontjait. Melyek ezek a szempontok? A választás például politikai, népszerűségi vagy adományozás-összehangolási megfontolásokon alapszik?

RÖVID INDOKOLÁS

A Stabilitási Eszköz (SE) végrehajtásával az EU válsághelyzetekre és kialakuló válságokra való reagálási képessége megerősödött. Az SE célja, hogy megküzdjön ezekkel a helyzetekkel, figyelembe véve az EU horizontális és földrajzi céljait és prioritásait, ugyanakkor kiegészítve ezeket az intézkedéseket a közösségi földrajzi politikákkal és azok célkitűzéseivel, illetve eszközeivel. A fejlesztés esetében ezeknek a céloknak összhangban kell lenniük a szegénység és annak következményei elleni küzdelem végső céljával.

Széles körű az egyetértés abban, hogy a fejlődés nem mehet végbe egy nem biztonságos környezetben. Mindazonáltal van egy olyan törékeny nemzetközi megállapodás, amellyel kapcsolatban a biztonsági intézkedések a fejlesztési politika részének tekinthetők: az OECD fejlesztéstámogatási bizottságának egyik elve, hogy a katonai területen hozott intézkedések nem tartoznak a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás (ODA) definíciójába.

A kézi- és könnyűfegyverek (SALW) jogellenes használata és az azokhoz való hozzáférés elleni küzdelmet célzó intézkedések eredetileg nem tartoztak a stabilitási eszköz hatályába, mivel az ügy abban az időben éppen az Európai Közösségek Bírósága előtt volt(1). A Bíróság megállapította, hogy „amennyiben egy intézkedésnek a [közösségi fejlesztési] politika körébe kellene tartoznia, szükséges hozzájárulnia e politika gazdasági és szociális fejlesztési céljainak megvalósításához”(2) így biztosítva az európai szintű fejlesztéspolitika és az OECD/DAC által meghatározott ODA közötti összhangot.

A Bizottság javaslata, amely a külső fellépések eszköze félidős értékelésének részét képezi, úgy szándékozik megválaszolni az ügy kimenetelét, hogy a stabilitási eszköz körébe bevonja a kézi- és könnyűfegyverek jogellenes használata elleni küzdelemben hozott intézkedéseket. Az eszköz jogalapját együttesen képezi az EK-Szerződés fejlesztési együttműködésről szóló 179. cikke és a harmadik országokkal történő gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködésről szóló 181a. cikke. Így bármely, a SALW körébe tartozó olyan intézkedés, amely nem tartozik a fejlesztési együttműködés körébe, a 181a. cikk értelmében hajtható végre.

A fent említett okokra tekintettel a Fejlesztési Bizottságnak nincs kifogása a javaslatban szereplő SALW-ügyre vonatkozó módosításokkal.

Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy a sikeres stabilizációs folyamathoz elengedhetetlen a béketeremtés és konfliktusmegoldás polgári összetevői által játszott szerep. Annak ellenére, hogy az EU különleges szakértelemmel rendelkezik e területen, az ebbe a komparatív előnybe történő befektetés mértéke még mindig nem kielégítő. A Fejlesztési Bizottság ezért az Európai Parlament és a Tanács a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló 1717/2006/EK rendelete 24. cikke c) pontjának módosítását javasolja, annak érdekében, hogy a válságot megelőző és az azt követő kapacitásbővítés 5-ről 10%-ra növekedhessen.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

ELJÁRÁS

(1) A C-91/05. számú ügy a 2002/589/KKBP együttes fellépésnek az Európai Unió által az ECOWAS-nak a könnyűfegyverekre vonatkozó moratórium keretében nyújtott hozzájárulására tekintettel történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 2-i 2004/833/KKBP tanácsi határozatának megsemmisítésére. (2) A C-91/05. számú ügyben hozott ítélet 67. paragrafusa, amely ugyanabban az értelemben idézi a C-268/94. számú ügy 44., 60., 63. és 73. paragrafusát.