Eljárás : 2009/2138(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0027/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0027/2010

Viták :

PV 09/03/2010 - 4
CRE 09/03/2010 - 4

Szavazatok :

PV 09/03/2010 - 6.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0047

JELENTÉS     
PDF 220kDOC 137k
2010. március 2.
PE 430.642v02-00 A7-0027/2010

a SOLVIT-ról

(2009/2138(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Cristian Silviu Buşoi

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a SOLVIT-ról

(2009/2138(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Hatékony problémamegoldás a belső piacon („SOLVIT”)” című közleményére(1),

–    tekintettel a „SOLVIT” – belső piaci problémamegoldó hálózat alkalmazásának alapelveiről szóló, 2001. december 7-i bizottsági ajánlásra(2),

- tekintettel a 2002. március 1-jei tanácsi következtetésekre, melyek megerősítik a tagállamok SOLVIT-rendszer hatékony működtetése és a SOLVIT alapelvei iránti elkötelezettségét,

- tekintettel a belső piacot érintő irányelveknek a nemzeti jogba történő átvételéről szóló, 2004. július 12-i bizottsági ajánlásra(3),

–    tekintettel a Bizottság Európáról szóló kommunikációjának – többek között a Bizottság által támogatott információs és segítségnyújtó hálózatok egyszerűsítésén keresztül történő – javítását célzó cselekvési tervről szóló, 2005. július 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra(4),

- tekintettel az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtott, az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások integrált megközelítésére irányuló cselekvési tervről szóló, 2008. május 8-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra(5),

–    tekintettel a 19. sz. belső piaci eredménytábláról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra(6),

–    tekintettel 2007. szeptember 4-i, „Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén”, címet viselő állásfoglalására(7),

–    tekintettel 2008. szeptember 23-i állásfoglalására a belső piaci eredménytábláról(8),

–    tekintettel a SOLVIT-hálózat 2008-ban végbement fejlődéséről és teljesítményéről szóló, 2008-as SOLVIT-jelentésre(9),

- tekintettel a Bizottság 2009. június 29-i ajánlására az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről(10),

- tekintettel a Versenyképességi (Belső Piaci, Ipari és Kutatási) Tanácsnak az egységes piac működésének javításáról szóló, 2009. szeptember 24-i következtetéseire(11),

- tekintettel az egységes piac működésének javítására irányuló bizottsági tevékenységekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra(12),

- tekintettel az egységes piacon belüli igazgatási együttműködésről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra(13),

–    tekintettel eljárási szabályzata 119. cikkének (2) bekezdésére,

–    tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Petíciós Bizottság véleményére (A7-0027/2010),

A.  mivel a Bizottságnak, a Parlamentnek, az Európai Ombudsmannak és a tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy meghatározzák és kommunikálják a polgárok jogait, valamint segítsék a polgárokat a jogaik érvényesítésében; mivel ezáltal a belső piac is jobban működne,

B.  mivel az átláthatóság fokozása kulcsfontosságú a határok átjárhatósága előtti akadályok leküzdése és a szabad mozgásra vonatkozó jogok érvényesítése érdekében,

C.  mivel határozott javulást kell elérnie a Bizottságnak és a tagállamoknak azon lehetőségek tudatosítása terén, amelyeket a belső piac biztosít az állampolgárok és a vállalkozások számára,

D.  mivel a belső piac jelentős fejlődésen ment keresztül, azonban továbbra is léteznek a teljes körű és megfelelő működését hátráltató akadályok,

E.  mivel a belső piacra vonatkozó szabályok helytelen alkalmazása esetén biztosítani kell a jogi fellépést nem feltétlen magában foglaló, gyors rendezést,

F.  mivel a SOLVIT hálózat teljes körű működése esetén elkerülhetővé teszi az igazságszolgáltatási rendszer túlzott igénybevételét, amelynek eljárásai sokszor bonyolultak, és amelyben az egyének védelmét szolgáló garanciamechanizmusok gyakran megnehezítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést,

G.  mivel a többek között a Bizottság által létrehozott elektronikus hálózatokon keresztül folytatott képzés és határokon átnyúló csere alapvető a Közösség belső piaci vívmányainak megfelelőbb alkalmazásához,

H.  mivel az állampolgárok és a vállalkozások a belső piaci szabályok hatékony végrehajtására támaszkodnak, amelyek a belső piac által nyújtotta lehetőségek teljes kihasználásában segítik őket,

I.  mivel a tagállamoknak a Bizottság támogatásával alkalmasabbá kell tenniük problémamegoldó mechanizmusaikat arra, hogy segítsék a polgárokat jogaik érvényesítésében,

J.  mivel a Bizottság és a tagállamok 2002-ben azzal a céllal hozták létre a SOLVIT-hálózatot, hogy megoldják a polgárok és a vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából eredő problémákat,

K.  mivel a SOLVIT egy olyan online problémamegoldó hálózat, amelyben az uniós tagállamok (valamint Norvégia, Izland, valamint Liechtenstein) közösen dolgoznak a polgárok és a vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémák jogi eljárások igénybevétele nélkül történő megoldásán,

L.  mivel a SOLVIT viszonylag sikeres rendszernek számít, amely hivatalos eljárások nélkül, átlagosan tízhetes határidőn belül orvosol problémákat, és mivel a belső piaci problémák SOLVIT általi megoldása az egységes piaccal kapcsolatos egyéb segítségnyújtási szolgáltatások számára is a helyes gyakorlat példájaként szolgálhat,

M.  mivel – amennyiben ezt valamely tagállam szükségesnek tartja, különös tekintettel a jövőbeni reklámkampányokra – a SOLVIT kapacitását növelni kellene a humánerőforrás-hiánnyal kapcsolatos problémák megelőzésére,

N.  mivel ugyanakkor a SOLVIT nem helyettesítheti a Bizottság szabálysértésekkel kapcsolatos jogi tevékenységét, és nem szolgálhat ürügyül arra, hogy a tagállamok kevésbé ambiciózusan munkálkodjanak az uniós irányelvek időben történő és helyes átültetésén,

O.  mivel sok állampolgár, akinek a belső piaccal kapcsolatos és a SOLVIT hatáskörébe tartozó problémája van, nem tud a SOLVIT-ról, és ezért problémájával az Európai Ombudsmanhoz fordul,

Bevezetés

1. üdvözli a Bizottság 2002. júliusi kezdeményezését, mely arra irányult, hogy egy online interaktív adatbázis segítségével létrehozzák a nemzeti hatóságok SOLVIT-hálózatát, amely adatbázis sikeres eszköznek bizonyult, növelte az átláthatóságot, és az egymásra gyakorolt nyomás lehetőségének megteremtésével hozzájárult a problémamegoldás felgyorsításához;

2. felhívja a Bizottságot, hogy vesse be minden befolyását a belső piaci szabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése céljából;

Hatékony problémamegoldás a belső piacon

3. kiemeli, hogy a belső piaci szabályok végrehajtásával kapcsolatos problémákat gyakran a SOLVIT-hálózaton keresztül fedezik fel;

4. hangsúlyozza, hogy a SOLVIT-tal kapcsolatos tapasztalatokat vissza kellene forgatni a nemzeti és az uniós politikai döntéshozatalba, ami szükség esetén szerkezeti vagy szabályozási módosításokat is eredményezhet;

5. rendszeresen felhívja a Bizottságot, hogy az átláthatóság fokozása érdekében, valamint, hogy egy hasznos eszközt biztosítson a SOLVIT munkatársai számára, a belső piaci és a fogyasztói piaci eredménytáblákban rendszeresen közöljön részletesebb információkat a belső piaci jogszabályok alkalmazásáról és végrehajtásáról;

6. kéri, hogy a belső piaci eredménytáblát, a SOLVIT-jelentést, az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálatát (Citizens Signpost Service) és a fogyasztói piaci eredménytáblát egy időben tegyék közzé évente egyszer (nem változtatva a közzététel gyakoriságán), hogy átfogó képet adjanak a belső piac alakulásáról, és jobban össze lehessen hangolni az e területeken végzett munkát, fenntartva eközben az egyes eszközök egyedi jellegét; felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje a SOLVIT előrehaladásáról, eredményeiről és hiányosságairól készített részletes beszámoló felvételét a fogyasztói piaci eredménytáblába; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a SOLVIT-hálózat révén feltárt visszatérő problémák megoldása érdekében;

Nemzeti szinten meghatározott horizontális problémák

7. megjegyzi, hogy egyes SOLVIT-központok nem rendelkeznek elegendő személyzettel, és 2008-ban a megoldott esetek száma csökkent, míg az esetek megoldásához szükséges napok átlagos száma növekedett; felkéri az összes SOLVIT-központot, hogy vegyenek fel megfelelően képzett és az általuk betöltendő posztokhoz elegendő tapasztalattal rendelkező munkatársakat; úgy véli, hogy a SOLVIT alkalmazottai számára több továbbképzési lehetőséget kellene biztosítani; dicsérően szól a SOLVIT munkájáról és különösen az általa megoldott ügyek számarányáról, amely továbbra is magas (83%), annak ellenére, hogy a munkaterhelés 2008-ban 22%-al, azaz 1000 esetre nőtt, és hogy néhány SOLVIT-központban nincs elegendő munkatárs;

8. megjegyzi, hogy számos polgár és kisvállalkozás nem rendelkezik kellő ismeretekkel a SOLVIT munkájáról, és a vállalkozások kereskedelmi jellegű jogi szolgáltatásokat vesznek igénybe olyan esetekben, amelyekben saját javukra használhatnák a SOLVIT-ot, sőt még a tagállamoktól érkező, erre irányuló megkereséseket is elfogadják, noha az ilyen megkeresések nem felelnek meg a belső piaccal kapcsolatos közösségi vívmányoknak; örömmel veszi tudomásul, hogy a SOLVIT tevékenysége 2008-ban megközelítőleg 32,6 millió eurónyi költségmegtakarítást eredményezett az európai polgárok és társaságok számára;

9. megjegyzi, hogy a nemzeti SOLVIT-rendszert befogadó minisztérium tevékenységi köre egy adott országban befolyásolhatja a SOLVIT munkájának a megítélését az illető államban, és az esetek sikeres megoldásának és elintézésének szintje attól függ, hogy mennyire hajlandóak és képesek a tagállamok szorosan együttműködni a SOLVIT-központokkal;

10. felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy SOLVIT-központjuk erős politikai támogatásban részesüljön, hogy ezáltal rá tudja venni a bepanaszolt hatóságokat a SOLVIT-eljárásban való tevékeny részvételre és a vonatkozó határidők betartására;

11. úgy gondolja, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a SOLVIT közötti együttműködés hatékonyságát; továbbá úgy véli, hogy a tagállamoknak intenzívebbé és szélesebb körűvé kell tenniük bevált gyakorlatok cseréjét;

12. hangsúlyozza a SOLVIT-központok közötti információcsere fontosságát, és javasolja, hogy a tagállami SOLVIT-központok tartsanak rendszeres találkozókat az információcsere lehetővé tétele, illetve a legjobb gyakorlatok és mechanizmusok megismertetése érdekében;

Szükséges intézkedések

13. felhívja a tagállamokat, hogy a média összes válfajának felhasználásával segítsék a SOLVIT előremozdítását, annak érdekében, hogy biztosított legyen a polgárok és a vállalkozások széles körű tájékoztatása, különösen a jogaik érvényesítését illetően, valamint biztosítsanak elegendő forrást a SOLVIT előmozdításának hatékonyabbá tételére; továbbá kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a SOLVIT-hálózaton belül mozdítsák elő az online alternatív vitarendezési mechanizmusokat; felszólítja továbbá az Európai Parlament képviselőit, hogy népszerűsítsék a SOLVIT-ot a saját választókerületeikben;

14. felszólítja az összes tagállamot, hogy országos tájékoztatási kampányok révén népszerűsítsék a SOLVIT-nak mint a vitás kérdések alternatív megoldási mechanizmusának használatát;

15.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy népszerűsítsék a SOLVIT-ot az interneten; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson egyetlen közös internetcímet – www.solvit.eu – az összes nemzeti SOLVIT-központ számára a polgárok hozzáférésének megkönnyítésére az „Ön Európája” portál újraindításáig, amely utóbbi egy helyen fogja majd össze az összes, az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatást, köztük a SOLVIT-ot is;

16. felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre az európai SOLVIT portálhoz kapcsolódó, a sikeres ügyeket és a helyes gyakorlatokat bemutató összeállítást tartalmazó weboldalakat annak érdekében, hogy a vitás ügyeket e mechanizmus segítségével rendezni lehessen;

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy a SOLVIT-központok hatékonyságának növelése érdekében illetékes közigazgatási szolgálataik soraiból bocsássanak rendelkezésre közalkalmazottakat a SOLVIT (SOLVIT+) hatályán kívül eső ügyek megoldásának elősegítésére, valamint biztosítsák a SOLVIT-központok jogi szakértelemhez való megfelelő hozzáférését saját közigazgatásukon belül; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a SOLVIT-központok nem hivatalos jogi értékelésekkel való ellátását;

18. felszólítja a tagállamokat, hogy a közszolgálatokon belül nevezzenek ki egy SOLVIT-összekötő tisztviselőt, aki a jobb együttműködés biztosítása érdekében a belső piaci szabályok végrehajtásával foglalkozik;

19. felszólítja a tagállamokat, hogy szervezzenek helyi, regionális és országos szintű tájékoztatási kampányokat a SOLVIT-tal kapcsolatban a SOLVIT-tal kapcsolatos ismeretek terén jelenleg lemaradásban lévő célcsoportok, például a kkv-k számára, és ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt és cseréljék ki egymás között a legjobb gyakorlatokat a SOLVIT lehető leghatékonyabb népszerűsítése érdekében; rámutat, hogy a Parlament Petíciós Bizottsága saját eljárásával párhuzamosan a SOLVIT-hoz is átirányítja a petíciók benyújtóit abban az esetben, ha úgy véli, hogy a SOLVIT-on keresztül gyorsabban meg lehet oldani az ügyet;

20. elismeri a SOLVIT mint együttműködési hálózat hatékonyságát, amelynek célja, hogy nem hivatalos megoldást nyújtson az uniós polgárok és vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémákra;

21. rámutat, hogy a SOLVIT 2008-as éves jelentése szerint a SOLVIT-hoz nagy mennyiségű, nem az ő hatáskörébe tartozó megkeresés érkezik, ami lassítja a SOLVIT-panaszok feldolgozását a SOLVIT-irodákban;

22. megjegyzi, hogy különféle intézmények léteznek, amelyeken keresztül az uniós polgárok hangot adhatnak problémáiknak, beleértve a Parlament Petíciós Bizottságát, a SOLVIT-ot, a Bizottságot és az európai ombudsmant;

23. javasolja, hogy az EU-s jogszabályok helytelen alkalmazásával kapcsolatos, számára túl bonyolult kérdéseket a SOLVIT irányítsa át a Bizottsághoz, illetve adott esetben az Európai Parlament Petíciós Bizottságához;

24. emlékeztet arra, hogy a Parlament a petíciókat nyílt és átlátható módon, az illetékes jogalkotási bizottságokkal, a Bizottsággal és a tagállamok illetékes hatóságaival szoros együttműködésben kezeli;

25. úgy véli, hogy a petíciók benyújtásának lehetősége hozzájárul a jobb jogalkotás folyamatához; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően a Parlament hatásköre az uniós jogszabályok kidolgozását, átdolgozását és javítását illetően jelentősen növekedni fog; rámutat arra is, hogy figyelembe kellene venni a nemzeti parlamentek megnövekedett szerepét;

26. úgy véli, hogy nincs egy olyan egység, amely felelős lenne a polgárok panaszainak nyomon követéséért azok benyújtásától a lezárásukig, mivel azokat különféle csatornákon keresztül nyújtják be; fokozottabb koordinációra szólít fel a polgári panaszok benyújtását kezelő és a panaszokkal foglalkozó különféle intézmények között;

27. kéri a SOLVIT-ot, hogy tegyen fel honlapjára a Parlament Petíciós Bizottságának és a nemzeti parlamentek illetékes bizottságainak honlapjára mutató hivatkozást, hogy a polgárok tudatában legyenek azon joguknak, hogy politikai és jogalkotási eljárásokon keresztüli nem-jogorvoslati megoldások elérése érdekében a Parlamenthez is fordulhatnak;

28. támogatja továbbá, hogy az európai intézmények olyan közös weboldalt hozzanak létre, amelynek célja a polgárok támogatása és közvetlenül a panaszuk kezelése tekintetében illetékes intézményhez vagy testülethez irányítása;

29. felszólítja az Európai Parlament képviselőit, hogy tegyenek kezdeményezéseket a SOLVIT népszerűsítésére, és tegyenek erőfeszítéseket a SOLVIT-tal kapcsolatos ismeretek javítására a nemzeti parlamentek képviselői körében, például a SOLVIT eredményeinek a COSAC ülésein való ismertetése révén; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy a nemzeti kormányok és parlamentek nagyobb mértékben részt vegyenek a SOLVIT országos szinten történő népszerűsítésében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közösen szervezzenek meghallgatást a SOLVIT-központokkal kapcsolatban a központok megfelelő működésével kapcsolatos helyes gyakorlatok és az e megfelelő működés útjában álló akadályok azonosítására, az igazgatás és a munkafolyamatok hatékonyabbá tétele érdekében;

30. felszólítja a tagállamokat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel növeljék a SOLVIT-központok személyzeti ellátottságát, beleértve az alternatív finanszírozási megoldásokat is, annak érdekében, hogy az illetékes kormányzati minisztériumokon belül fel tudják építeni az ország lakosságával, valamint a korábban kezelt problémák számával arányos igazgatási kapacitást;

31. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy közösen vizsgálják meg és elemezzék az egyes SOLVIT-központoknál tapasztalható alacsony sikerességi arány, valamint a viszonylag hosszú ügykezelési idő okait olyan hasznos információk megszerezése érdekében, amelyek egy jobb problémamegoldási stratégia alapját képezhetik a polgárok és a vállalkozások javára a belső piacon;

32. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be sokkal részletesebb információkat és statisztikai adatokat tartalmazó éves jelentéseket a SOLVIT-ról, amelyek lehetővé tennék az egyes nemzeti központok hatékonyságának értékelését, mivel ezek hiányában nehéz hosszú távú értékeléseket készíteni a trendekről és célzott intézkedéseket javasolni a helyzet javítására az egyes tagállamokban;

33. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egyetlen közös internetportált az összes SOLVIT-központ számára, a lehető legkönnyebben megtalálható címen (www.solvit.eu); ugyanakkor úgy véli, hogy létfontosságú lenne jelentős mértékben fokozni a SOLVIT-hálózat internetes láthatóságát, valamint hogy e célra a közösségi hálózatépítő internetes oldalakat és a keresőmotorokat is fel kell használni;

34. úgy véli, hogy a magánszemélyekkel, valamint a képesítések elismerésével és a szociális és lakhatási támogatásokkal kapcsolatos ügyek nagy számára való tekintettel a SOLVIT-hálózat tagjainak sokkal intenzívebben kell együttműködnie egymással és tájékoztatási kampányaikat ki kell terjeszteniük a külföldön élők szervezeteire és a tagállamok konzulátusaira is;

35. úgy véli, hogy a vállalkozókkal kapcsolatos ügyek nagy számára való tekintettel a SOLVIT-hálózat tagjainak sokkal intenzívebben kell együttműködnie egymással és tájékoztatási kampányaikat ki kell terjeszteniük az európai és nemzeti vállalkozói szervezetekre is, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra;

36. felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó, a tájékoztatás, a tanácsadás és a problémamegoldó szolgáltatások egyszerűbb megszervezését és elérhetőbbé és hatékonyabbá tételét célzó projekt véglegesítését;

37. felszólítja az Európai Ombudsmant, hogy működjön együtt szorosabban a SOLVIT-központokkal, valamint hogy azonnal és bürokratikus formaságok nélkül továbbítson minden, nem a hatáskörébe tartozó panaszt az illetékesnek ítélt SOLVIT-központba, amennyiben e panaszok a belső piaccal kapcsolatosak, és elképzelhető, hogy a SOLVIT hatálya alá tartoznak; felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben egy megoldatlan SOLVIT-panasz már első látásra is közösségi jogszabályba ütközik, kezdeményezzen gyorsított jogsértési eljárást a Szerződés megsértésével kapcsolatban;

°

° °

38. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

COM(2001)0702.

(2)

HL L 331., 2001.12.15., 79. o.

(3)

HL L 98., 2005.4.16., 47. o.

(4)

SEC(2005)0985.

(5)

SEC(2008)1882.

(6)

SEC(2009)1007.

(7)

HL C 187. E, 2008.7.24., 80.o.

(8)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0421.

(9)

SEC(2009)0142.

(10)

HJ L 176., 2009.7.7., 17. o.

(11)

13024/09. sz. tanácsi dokumentum.

(12)

SEC(2009)0881.

(13)

SEC(2009)0882.


INDOKOLÁS

Bevezetés

A Bizottság és a tagállamok azzal a céllal hozták létre a SOLVIT-hálózatot, hogy megoldják az egyes polgárok és vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából eredő problémákat.

Az összes EU tagállam, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein is létrehozta a nemzeti SOLVIT-központját, a legtöbb esetben a külügyminisztérium vagy a gazdasági minisztérium keretein belül.

Hatékony problémamegoldás a belső piacon

A központok egy online adatbázison keresztül közvetlenül együttműködnek egymással, hogy gyors és pragmatikus válaszokat adjanak a polgárok és a vállalkozások által benyújtott problémákra. A SOLVIT-on belüli együttműködést egy 2001-es bizottsági ajánlás(1) szabályozza, melyet tanácsi következtetésekben hagytak jóvá. A SOLVIT 2002 júliusa óta működik. Az ajánláson kívül 2004 decemberében a SOLVIT-központok közös minőségi és teljesítményi szabványokat fogadtak el, hogy biztosítsák a szolgáltatás magas színvonalát az egész hálózatban.

Bár a SOLVIT fő feladata az uniós jog helytelen alkalmazásából eredő problémák megoldása, úgy tűnik, hogy egyes esetekben a nemzeti törvények, útmutatások vagy egyéb hivatalos végrehajtási rendelkezések módosítására van szükség.

Annak ellenére, hogy a SOLVIT mandátuma lehetővé teszi, hogy a SOLVIT-központok elutasítsák az ilyen eseteket, mivel azokat nehéz nem hivatalos úton, vagy tíz héten belül megoldani, egyre több SOLVIT-központ foglalkozik az efféle, ún. SOLVIT+ esetekkel. Ily módon nem csupán a panaszosok egyéni problémái kerülnek megoldásra, hanem megelőzhetővé válik hasonló problémák jövőbeni felmerülése is.

Nemzeti szinten meghatározott horizontális problémák

2008-ban rekordszámú, 17 SOLVIT-központ (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország) összesen 32 SOLVIT+ esettel foglalkozott, ebből tizenkettőt oldottak meg, és 20 még folyamatban van.

Nagyon bíztató, hogy még a komoly személyzeti problémákkal küzdő SOLVIT-központok sem utasították el az ilyen, rendszerint bonyolult és időigényes eseteket.

Számos SOLVIT-központ emellett gyakran abban az esetben is segíteni próbál a panaszosoknak, ha az adott ügy nem tartozik a SOLVIT hatáskörébe (például az uniós jogot nem érintő határokon átnyúló problémák).

A SOLVIT-adatbázisban 2007-ben létrehoztak egy „nem SOLVIT” elnevezésű külön kategóriát az ilyen esetek rögzítésére. 2007 novembere és 2008 októbere között a SOLVIT-központok 250 ilyen „nem SOLVIT” esettel foglalkoztak.

2008-ban a SOLVIT-esetek száma további 22%-kal nőtt, és a SOLVIT létrehozása óta először fordult elő az a mérföldkőnek számító eset, hogy egy éven belül 1000 panaszt nyújtottak be. A megoldási arány magas, 83%-os maradt. Ugyanakkor az esetek feldolgozásának átlagos sebessége 58-ról (2007) 69 napra (2008) nőtt abból adódóan, hogy számos SOLVIT-központban nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, és gyakoriak a változások. A tíz hét alatt megoldott esetek aránya 79%-ról 74%-ra csökkent.

Annak garantálására, hogy az uniós joggal összhangban álló megoldások szülessenek, a SOLVIT-központoknak megbízható jogi tanácsadásra van szükségük a benyújtott problémák és a javasolt megoldások jogi vonatkozásait illetően. Megfelelő hozzáférést kell biztosítani számukra a jogi tanácsadáshoz a központon és az azt befogadó igazgatási egységen belül egyaránt.

Amennyiben eltér egy bizonyos ügyön közösen dolgozó két tagállam jogi véleménye, illetve bonyolult jogi kérdések merülnek fel, vagy egyszerűen nem biztosított a megfelelő hozzáférés a jogi tanácsadáshoz az adott országban, a SOLVIT-központok gyakran a Bizottságtól kérnek tanácsot.

Mivel azonban egyre több megkeresés érkezik a SOLVIT-központokból, a Bizottság nem minden esetben nyújt olyan gyorsan nem hivatalos jogi tanácsot, amilyen gyorsan azt a SOLVIT-központok szeretnék. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a SOLVIT-központok jogi szakértelemhez való megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek az igazgatásukon belül. A Bizottságnak a SOLVIT-központok kérésére gyorsabban kell nem hivatalos jogi értékeléseket nyújtania.

A Parlament a belső piaci eredménytábláról szóló 2008. szeptemberi állásfoglalásában részletes tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy mely irányelvek nem kerültek átültetésre, mivel a statisztikákban valamennyi irányelv azonos súllyal szerepel.

A Bizottság azzal tudna hozzájárulni a közvélemény tudatosságának növeléséhez, ha részletesebb tájékoztatást nyújtana a weboldalán arról, hogy az egyes tagállamokban mely irányelvek nem kerültek még végrehajtásra. Ezzel a felek egymásra is nyomást gyakorolhatnának, például az európai parlamenti képviselők a nemzeti parlamenti képviselőkre. Az ilyen tájékoztatás rendkívül hasznos eszköz lenne a SOLVIT munkájához is.

Szükséges intézkedések

Az előadó a következőket javasolja:

Az ilyen szolgáltatásokról a lehető legszélesebb körben kell a polgárokat és a vállalkozásokat tájékoztatni, a média valamennyi válfajának felhasználásával nemzeti, regionális és helyi szinten.

A tagállamoknak ezenkívül a Bizottság támogatása mellett további pénzügyi eszközök és humánerőforrás Európai Szociális Alapon keresztül történő biztosításával fejleszteniük kell e problémamegoldó mechanizmusok, különösképpen pedig a SOLVIT kapacitását.

Biztosítani kell a SOLVIT munkatársainak képzését, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a belső piaci szabályokról, valamint, hogy saját anyanyelvükön kívül munkanyelvként megbízhatóan tudják az angolt és egy másik uniós nyelvet alkalmazni.

A belső piaci szabályok megvalósításához kacsolódó kérdésekkel foglalkozó valamennyi kormányzati szolgálatnak SOLVIT-összekötő tisztviselőt kell kineveznie, a szolgálatok közötti tényleges és hatékony kommunikáció biztosítása céljából. Minden tagállamnak biztosítania kell, hogy az országukban legyen SOLVIT-központ.

Végül pedig, a legfontosabb talán az, hogy a tagállamoknak növelniük kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy az állampolgárokat és a vállalkozásokat tájékoztassák a belső piacra vonatkozó jogaikról, hogy ezáltal lehetővé tegyék számukra ezen jogok gyakorlati érvényesítését. Megvalósítása esetén az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó projekt (SMAS) megkönnyíti a tájékoztatáshoz, tanácsadáshoz és a problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és egyszerűbbé teszi azokat.

(1)

A Bizottság 2001. december 7-i ajánlása a „SOLVIT” – belső piaci problémamegoldó hálózat alkalmazásának alapelveiről (EGT-vonatkozású szöveg) (az értesítés a C(2001)3901. számú dokumentummal történt) HL L 331., 2001.12.15., 79–82. o.


VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (29.1.2010)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a SOLVIT-ról

(2009/2138(INI))

A vélemény előadója: Simon Busuttil

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   dicsérően szól a SOLVIT munkájáról és különösen az általa megoldott ügyek számarányáról, amely továbbra is magas (83%), annak ellenére, hogy a munkaterhelés 2008-ban 22%-al, azaz 1000 esetre nőtt, és hogy néhány SOLVIT-központban nincs elegendő munkatárs;

2.   örömmel veszi tudomásul, hogy a SOLVIT tevékenysége 2008-ban megközelítőleg 32,6 millió eurónyi költségmegtakarítást eredményezett az európai polgárok és társaságok számára;

3.   rámutat, hogy a Parlament Petíciós Bizottsága saját eljárásával párhuzamosan a SOLVIT-hoz is átirányítja a petíciók benyújtóit abban az esetben, ha úgy véli, hogy a SOLVIT-on keresztül gyorsabban meg lehet oldani az ügyet;

4.   elismeri a SOLVIT mint együttműködési hálózat hatékonyságát, amelynek célja, hogy nem hivatalos megoldást nyújtson az uniós polgárok és vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémákra;

5.   rámutat, hogy a SOLVIT 2008-as éves jelentése szerint a SOLVIT-hoz nagy mennyiségű, nem az ő hatáskörébe tartozó megkeresés érkezik, ami lassítja a SOLVIT-panaszok feldolgozását a SOLVIT-irodákban;

6.   megjegyzi, hogy különféle intézmények léteznek, amelyeken keresztül az uniós polgárok hangot adhatnak problémáiknak, beleértve a Parlament Petíciós Bizottságát, a SOLVIT-ot, az Európai Bizottságot és az európai ombudsmant;

7.  javasolja, hogy az EU-s jogszabályok helytelen alkalmazásával kapcsolatos, számára túl bonyolult kérdéseket a SOLVIT irányítsa át az Európai Bizottsághoz, illetve adott esetben az Európai Parlament Petíciós Bizottságához;

8.  emlékeztet arra, hogy a Parlament a petíciókat nyílt és átlátható módon, az illetékes jogalkotási bizottságok, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságainak szoros bevonásával kezeli;

9  úgy véli, hogy a petíciók benyújtásának lehetősége hozzájárul a jobb jogalkotás folyamatához; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően a Parlament hatásköre az uniós jogszabályok kidolgozását, átdolgozását és javítását illetően jelentősen növekedni fog; rámutat arra is, hogy figyelembe kellene venni a nemzeti parlamentek megnövekedett szerepét;

10. úgy véli, hogy nincs egy olyan egység, amely felelős lenne a polgárok panaszainak nyomon követéséért azok benyújtásától a lezárásukig, mivel azokat különféle csatornákon keresztül nyújtják be; fokozottabb koordinációra szólít fel a polgári panaszok benyújtását kezelő és a panaszokkal foglalkozó különféle intézmények között;

11. kéri a SOLVIT-ot, hogy tegyen fel honlapjára a Parlament Petíciós Bizottságának és a nemzeti parlamentek illetékes bizottságainak honlapjára mutató hivatkozást, hogy a polgárok tudatában legyenek azon joguknak, hogy politikai és jogalkotási eljárásokon keresztüli nem-jogorvoslati megoldások elérése érdekében a Parlamenthez is fordulhatnak;

12. támogatja továbbá, hogy az európai intézmények olyan közös weboldalt hozzanak létre, amelynek célja a polgárok támogatása és közvetlenül a panaszuk kezelése tekintetében illetékes intézményhez vagy testülethez irányítása.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.1.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Victor Boştinaru, Simon Busuttil, Giles Chichester, Pascale Gruny, Ágnes Hankiss, Roger Helmer, Peter Jahr, Lena Kolarska-Bobińska, Erminia Mazzoni, Willy Meyer, Mariya Nedelcheva, Chrysoula Paliadeli, Nikolaos Salavrakos, Ernst Strasser, Angelika Werthmann, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sir Robert Atkins, Gerald Häfner, Marian Harkin, Joe Higgins, Alan Kelly, Mairead McGuinness, Axel Voss


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.2.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Alan Kelly, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Toine Manders, Tiziano Motti, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Eva-Britt Svensson, Róża, Gräfin von Thun Und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Cornelis de Jong, Frank Engel, Ashley Fox, Anna Hedh, Othmar Karas, Morten Messerschmidt, Konstantinos Poupakis, Oreste Rossi, Kerstin Westphal

Utolsó frissítés: 2010. március 4.Jogi nyilatkozat