Európai ParlamentChoisissez la langue de votre document :
- bg - български
- es - español
- cs - čeština
- da - dansk
- de - Deutsch
- et - eesti keel
- el - ελληνικά
- en - English
- fr - français
- it - italiano
- lv - latviešu valoda
- lt - lietuvių kalba
- hu - magyar (kiválasztva)
- mt - Malti
- nl - Nederlands
- pl - polski
- pt - português
- ro - română
- sk - slovenčina
- sl - slovenščina
- fi - suomi
- sv - svenska
| Eljárás : 2009/0054(COD) |
|
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
| Válasszon egy dokumentumot : A7-0136/2010 | ||||||
Előterjesztett szövegek : A7-0136/2010 |  | Viták : PV 19/10/2010 - 15 |  | Szavazatok : PV 20/10/2010 - 6.6A szavazatok indokolása |  | Elfogadott szövegek : P7_TA(2010)0374 |
| JELENTÉS ***I |
| ||||
| 2010. május 4. |
| ||||
|
a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2009)0126 – C7-0044/2009 – 2009/0054(COD)) | |||||
| |||||
HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK | |||||
 AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2009)0126 – C7-0044/2009 – 2009/0054(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0126), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0044/2009), – tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665), – tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére, – tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, – tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1), – tekintettel eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottságnak a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsághoz intézett …-i levelére, – tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére, – tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0136/2010), A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza; 1. jóváhagyja az alábbiakban kifejtett álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| INDOKOLÁS |
| |||
|
Bevezető megjegyzések Az előadó úgy véli, hogy a Bizottság javaslata jelentősen javítaná a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos problémákat, mivel – figyelembe véve a kis- és középvállalkozások helyzetét – javít a belső piac működésén. Az előadó egyetért a bizottsági javaslat alapvető elemeivel, ugyanakkor lényegi módosításokat javasol a szankciók, a hatóságok meghatározása és a közhatóságok esetén alkalmazandó harmonizált fizetési határidő kapcsán. Mivel a késedelmes fizetés olyan összetett jelenség, amelynek számos és egymással összefüggő oka van, ellene csak széles körű kiegészítő intézkedésekkel lehet felvenni a harcot. Az előadó úgy véli, hogy a késedelmes fizetések felszámolására irányuló pusztán jogi megközelítés helyes, de nem elegendő. A Bizottság „keménykezű” hozzáállását, amely szigorú büntetéseket és visszatartó intézkedéseket szab ki, ki kell egészíteni olyan „puha” intézkedésekkel, amelyek a késedelmes fizetés elleni fellépés során ösztönzőket biztosítanak. Ezen túlmenően és az irányelv alkalmazásával párhuzamosan gyakorlati intézkedéseket – pl. elektronikus számla használatát – kell bevezetni. Csakis e módszerek együttes alkalmazása vezethet el végül egy olyan újfajta kereskedelmi kultúrához, amely jobban hajlik az időben történő fizetésre, és amelyben a késedelmes fizetést az ügyfél helyzetével való elfogadhatatlan visszaélésnek és szerződésszegésnek, nem pedig rendes gyakorlatnak tekintik. Az előadó rámutat, hogy bár az irányelv nem fogja megoldani a pénzügyi válság okozta összes problémát, fontos eszköz lesz a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal való szembenézés során. A bizottsági javaslattal kapcsolatban az előadó tehát az alábbi javaslatokat teszi: A behajtási költségek megtérítése Az előadó úgy véli, hogy a 10 000 EUR összegű vagy annál nagyobb tartozás esetén fizetendő, nyílt végű 1%-os kártérítési arány a nagy volumenű ügyletek esetén jelentős és aránytalan költségeket jelent, és nem tükrözi a valós költségeket. A behajtási költségek megtérítésének felső határértéket (100 EUR) kell szabni. Lépcsőzetes törlesztés Az előadó úgy véli, hogy a tagállamokban továbbra is lehetővé kell tenni a tartozás részletekben történő megfizetésére vonatkozó megállapodások megkötését. A lépcsőzetes törlesztés elterjedt gyakorlat jó néhány tagállamban, többek között Németországban és Olaszországban, különösen nagy volumenű munka és/vagy szolgáltatás (pl. építkezések) esetén. Az építőiparban megszokott jelenség a szakaszos teljesítéssel összekötött részletfizetés. Az előadó hangsúlyozza, hogy a lépcsőzetes törlesztés a vállalkozások, és elsősorban a kkv-k likviditási helyzetét javíthatja. Ebben az összefüggésben az előadó tisztázni kívánja, hogy egy kereskedelmi ügylet részes felei az alkalmazandó nemzeti jog vonatkozó intézkedéseit tiszteletben tartva szabadon dönthetnek a fizetés ütemezéséről. Egy törlesztőrészlet késedelmes fizetése estén azonban kamatok, kártérítések és egyéb szankciók csak az esedékes összeg tekintetében számíthatók fel. A közhatóságok esetén alkalmazandó harmonizált fizetési határidő Az előadó úgy véli, hogy a 30 napos fizetési határidőtől való eltérést továbbra is csak kivételes esetben lehet megengedni. Bár némi rugalmasságra szükség van, az eltéréseket csak különleges körülmények esetén szabad megengedni. Az 5. cikk (4) bekezdésének utolsó mondata („és bizonyos körülmények – amelyek között a fizetést objektív okok miatt csak hosszabb idő alatt lehet lebonyolítani – indokolttá is teszik ezt.”) félreérthető, és különösen a lépcsőzetes törlesztések esetén nehezen értelmezhető. Az előadó precízebb megfogalmazást javasol a 30 napos határidőtől való eltérés okainak tisztázására, olyat, amely ugyanakkor rugalmasságot biztosít az indokolt esetben megengedett hosszabb fizetési határidő esetében. Az előadó támogatja továbbá a hatóság tekintetében megállapítandó maximum 60 napos fizetési határidőt. Azonos szankciók a vállalkozások és a hatóságok tekintetében Az előadó kiegyensúlyozottabb hozzáállást javasol a vállalkozások és a hatóságok kezelése esetében. Támogatja azt, hogy a fizetési határidők tekintetében eltérően kezeljék a vállalkozásokat és a hatóságokat, de úgy véli, hogy a szankciókat illetően azonos bánásmódban kell részesíteni a vállalkozásokat és a hatóságokat. Az előadó továbbá úgy véli, hogy a késedelmi kamat esedékességétől számított összeg 5%-a aránytalanul erős szankció. Nincs ösztönző hatása a késedelmes fizetés után teljesítendő fizetések gyorsaságára sem. Az adós ugyanazt az összeget (az esedékes összeg 5%-át) fizeti függetlenül attól, hogy a késedelem egy nap vagy egy év. Az előadó fokozatos és progresszív rendszer bevezetését javasolja, amelynek értelmében az adós a késedelmi kamat esedékességének napjától 2%-ot, a késedelmi kamat esedékességének napját követő 45 napon túl 4%-ot, és a késedelmi kamat esedékességének napját követő 60 napon túl 5%-ot fizetne. Az előadó javasolja azt is, hogy a késedelmi kamat maximális összege 50 000 EUR legyen. A 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szolgáltató vállalatok bevétele a hatóságok körébe Az előadó fontosnak tartja, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szolgáltató vállalatok kereskedelmi ügyletei is szerepeljenek a hatóság meghatározásában. Úgy véli, hogy a hatóságokhoz hasonlóan a különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szolgáltató vállalatok folyamatos (vagy legalábbis stabil) jövedelemmel rendelkeznek. A szolgáltató vállalatokat ezért a hatóságokhoz hasonlóan kell kezelni. Pozitív ösztönzők és kísérőintézkedések Az előadó a bizottsági megközelítésmód szélesítésére irányuló és a tisztán jogi megközelítéstől az ösztönzés-alapú megközelítés felé elmozduló módosításokat nyújtott be. Először is ösztönözni kívánja a tagállamokat, hogy a késedelmes fizetés kulcsfontosságú problémájának megoldása és az irányelv célkitűzését támogató pontos fizetési kultúra kialakulásának támogatása céljából vessenek be naprakész fizetési szabálygyűjteményt, a pozitív példák kiemelését és egyéb hasonló eszközöket. Javasolja továbbá, hogy a tagállamok adott esetben szakmai kiadványokat, ismeretterjesztő kampányokat vagy bármilyen más eszközt vegyenek igénybe a vállalkozások közötti késedelmes fizetések megoldására kínálkozó lehetőségek népszerűsítése érdekében. Az előadó ösztönözni kívánja továbbá a közvetítés vagy egyéb alternatív vitarendező mechanizmusok igénybevételét. A Jogi Bizottság véleménytervezete Az előadó tudomást vesz a Jogi Bizottság előadója által benyújtott arra irányuló módosításról, hogy az IMCO és a JURI Bizottság megállapodását követően a JURI Bizottság hatáskörébe számító 6. cikk alá tartozzanak a fizetési határidőkre vonatkozó feltételek. Az előadó támogatja ezt a módosítást. MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE Külön fogják közzétenni. | ||||
| MELLÉKLET: A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE |
| |||||||||
Brüsszel, 2009. május 7. VÉLEMÉNY A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE: AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS A BIZOTTSÁG A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat COM(2009) 126, 2009.4.8. – 2009/0054 (COD) Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2009. április 22-én összeült, hogy többek között megvizsgálja a fent említett bizottsági javaslatot. Ezen az ülésen(1), a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2000. június 29-i európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozására irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy az átdolgozásra irányuló javaslat szövegének alábbi részeit a lényeges változtatások jelölésére szolgáló szürke háttérrel kellett volna kiemelni: - a (15) preambulumbekezdésben a „tekintettel” kifejezésnek az „által okozott” kifejezés helyébe történő, javasolt léptetését; - a 9. cikk (1) bekezdésében a „rendes körülmények között” kifejezést (kettős vonallal áthúzva jelölték) - a 9. cikkben a 2000/35/EK irányelv 5. cikke (4) bekezdésének meglévő szövegét, amelyet teljes egészében kettős vonallal áthúzva jelöltek. Ennek eredményeként a javaslat vizsgálata lehetővé tette a tanácsadó munkacsoport számára annak közös megegyezéssel történő megállapítását, hogy a javaslat a benne, illetve a jelen véleményben meghatározottakon kívül nem tartalmaz érdemi módosításokat. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. C. PENNERA J.-C. PIRIS C.-F.DURAND jogtanácsos jogtanácsos főigazgató
| ||||||||||
| VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (25.3.2010) |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke RÖVID INDOKOLÁS Háttér A Bizottság új javaslatát átdolgozott formában 2009. április 8-án tették közzé egy hatástanulmánnyal együtt(1). A Parlament hivatalosan 2009. szeptember 14-én kapta kézhez és a rendes jogalkotási eljárás keretein belül foglalkoznak vele. A Bizottság hatástanulmánya szerint a hatóságokat több tagállamban „különösen rossz fizetési fegyelem” jellemzi(2). Mivel a tagállamok közbeszerzései 2006-ban éppen 1943 milliárd euró felett voltak(3), a Bizottság e tendenciát úgy javasolja kezelni, hogy központilag különbséget tesznek az adós vállalkozások, akik ellen az irányelv opcionális megoldásokat kínál, illetve az adós hatóságok között, akik ellen a hitelező vállalkozások által igénybe vehető, megerősített és automatikus megoldásokat hoznak létre. A Jogi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság közötti megállapodást követően az előbbi kizárólag az eljárási szabályzat 50. pontja szerint a javaslat 6., 8. cikkéért és a (4), (12), (18), (19), (20) és (22) preambulumbekezdéséért lesz felelős. Az előadó támogatja a javaslat fő célját és a felelős bizottság munkájába építően be kívánja illeszteni a Jogi Bizottság véleményét. Úgy véli, hogy a javaslat, bizonyos, a véleménytervezetben javasolt finomításokat és változtatásokat követően elengedhetetlen lesz a belső piac hatékony működéséhez, valamint rendelkezni fog azzal a potenciállal, amely – az általa a tagállamokban kívánatosnak tekintett – pontos fizetés kultúrájába való átmenethez szükséges. Az előadó véleménye a 6., 8. és 9. cikkről A 3. és a 10. módosítás több szempontot egyesít, melyekhez egyenként magyarázatot fűz. Először is tisztázni próbálja, hogy bizonyos kereskedelmi gyakorlatok – amelyek kapcsolódnak a szerződéshez, de nem képezik szigorú értelemben véve a részét – ne legyenek végrehajthatóak, illetve rájuk hivatkozva ne lehessen kártérítési igényt támasztani. Másodszor a késedelmes fizetésről szóló irányelv „megállapodásokra” utal, a javaslat pedig „szerződési feltételekre”, ám a „jogcím” kifejezés helyesebb volna itt és jobban megfelelne a jogszabály további részének, illetve a közös hivatkozási keretrendszernek (II. -9:401–410, Draft Common Frame of Reference, a továbbiakban DCFR) Harmadsorban e módosítás célja annak biztosítása, hogy a felülvizsgált késedelmes fizetési irányelv megfeleljen a DCFR-nek, amely maga is következetességre törekszik a „tisztességtelen” kifejezésnek a késedelmes fizetéshez kapcsolódó tisztességtelen feltételekre vonatkozó jelentése (III. -3:711) és az általában vállalkozások közötti szerződésekben jelentkező tisztességtelen feltételek között (II. -9:405). Negyedsorban pedig e módosítás tisztázza, hogy a fizetési határidőkhöz kapcsolódó jogcímekre is vonatkozik ez az intézkedés. Végül pedig e módosítás világosabb és szisztematikusabb módon szeretné bemutatni azokat a különböző kritériumokat, amelyeket egy adott ország bírájának figyelembe kell vennie annak eldöntése során, hogy egy jogcím vagy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen-e. Az előadó támogatja a javaslatot, amely a 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében „feketelistát” állít össze a szerződési jogcímekből. Ugyanakkor úgy véli, hogy e listához fontos hozzáadni egy olyan jogcímet, amely a behajtási költségek megtérítése kizárására irányul, mivel ez világos üzenetet hordozna a gazdasági szereplők számára, miszerint a behajtási költségek megtérítési jogának kizárása – egy olyan jogé, amelyet e javaslat meg kíván erősíteni – tisztességtelen feltételnek bizonyul, amelyet nem lehet a hitelezőkkel szemben végrehajtani, és amelyek hivatkozási alapul szolgálhatnak kártérítési igény támasztására (ld. 1. és 11. módosítás). Az előadó úgy véli, hogy a Bizottság javaslata nem elég világos és jogilag nem biztonságos az érdekképviseleti szervezetek által végzett jogorvoslati eljárásokra vonatkozó intézkedéseket illetően. Javasolja, hogy részben térjenek vissza a késedelmes fizetésről szóló irányelv megfogalmazásához, miközben támogatják a KKV-kat képviselő szervezeteken túli nyitást, például egy bizonyos iparágak képviselő szervezetek felé. Javaslatában tisztázni kívánja azt is, hogy e szervezetek tevékenysége nem függ a szabvány jogcímek és feltételek létezésétől, ám vonatkozhat például egy, az irányelv rendelkezéseit feltehetően megsértő jogcímre vagy szerződésre (ld. 12. módosítás). Mivel a javaslatot átdolgozták, a javaslat 8. cikkét („A tulajdonjog fenntartása”), amelyen a Bizottság nem változtatott, újból szerepel módosítás nélkül, annak ellenére, hogy e kérdés nagy fontossággal bírt a késedelmes fizetés irányelv elfogadásához vezető tárgyalások során a Parlament számára. Az előadó úgy véli, hogy a késedelmes fizetésről szóló irányelvnek nem kellene befolyásolnia a végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályokat, amelyeknek továbbra is a nemzeti jogszabályok hatálya alá kell tartozniuk. Ez az elv már világosan megfogalmazódott a késedelmes fizetésről szóló irányelvben és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában(4). Ugyanakkor azon a véleményen van, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a végrehajtható jogcím megszerzéséhez szükséges idő rövidítésére, és egyszerűsíteni az eszközöket, amelyekkel a végrehajtás megtörténhet (ld. 5. és 13. módosítás). Az előadó megvizsgálta a késedelmes fizetésről szóló irányelv és az európai fizetési meghagyásos eljárás(5) közötti kapcsolódásokat, és ezt a gondolatmenetet szeretné folytatni kollégáival a bizottságban. Ugyanakkor jelenleg úgy véli, hogy ez utóbbi intézkedés korlátozott anyagi és földrajzi hatálya e kölcsönös kapcsolódásokat megnehezíti (ld. 14. módosítás, amely ezért tisztán technikai jellegű). Úgy véli, fontos a késedelmes fizetésről szóló irányelv felülvizsgálata során elért előrehaladást az európai igazságügyi portálon (e-Justice) folyó munkához kapcsolni annak érdekében, hogy biztosítsák az eszköz lehető legszélesebb körű elterjedését és használatát (ld. 5. módosítás). Az előadó elismeri, hogy a késedelmes fizetés szembesítő megközelítése önmagában nem elégséges a kívánt kulturális változás eléréséhez, mivel a hitelezők sokszor vonakodnak élni a késedelmes fizetésről szóló irányelvben meghatározott jogaikkal, például a kamatfelszámítással, ugyanis félnek a tartós kereskedelmi kapcsolat tönkretételéről. Ezért kiegészítésképpen megelőző megközelítést javasol, amely egyrészről magatartási kódexek összeállítását és terjesztését, másrészről a közvetítés igénybevételét foglalja magában (ld. 4. és 5. módosítás). Az előadó álláspontja az 5. cikkel kapcsolatosan Végül pedig a 9. módosítás jogi szempontból foglalkozik az 5. cikkel. Az 5. cikk (5) bekezdését törli, mivel olyan aránytalan és büntető jellegű intézkedésnek tekinthető, amely ellenkezik az uniós joggal. A módosítás emellett fenntartja azt az alapelvet, hogy a vállalatközi tranzakciókban a fizetési határidők nem harmonizálhatók, mivel az ellentétes lenne az arányosság, a szubszidiaritás és a felek önrendelkezésének elvével, és radikálisan csökkentené a kkv-k hitelhez való hozzájutásának lehetőségét. MÓDOSÍTÁSOK A Jogi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy szavazás nélkül fogadja el a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat a társbizottsági eljárás szerint (50. cikk):
ELJÁRÁS
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (19.3.2010) |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
RÖVID INDOKOLÁS A 2000 májusában elfogadott és 2002. augusztus 8. óta alkalmazott 2000/35/EK irányelv, amelynek célja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetés elleni fellépés, a gyakorlatban kevés eredménnyel járt. A tagállamok között a fizetési fegyelem terén mutatkozó eltérések továbbra is erőteljesek, ugyanakkor a késedelmes fizetés gyakorlata veszélyezteti a vállalkozások, köztük a kkv-k jövőjét, különösen az Európában és a világban jelenleg tapasztalhatóhoz hasonló gazdasági és pénzügyi válsághelyzetekben. A szükség diktálta, de még gyakrabban szándékos fizetési késedelmek gyakorlatának elterjedtsége destabilizálja a belső piacot, és súlyos károkat okoz a határokon átnyúló műveletek esetében. Ezen túlmenően a leginkább kitett tagállamokban ez a probléma a vállalkozások bevételének fokozatos csökkenéséhez, csődveszélyhez vezet. A probléma leginkább a hatóságok és a vállalkozások közötti ügyletek esetén csúcsosodik ki, ugyanakkor kérdés, hogy a magánszemélyek közötti ügyleteket megkülönböztetett módon kell-e kezelni. Ez utóbbiak, gyakran kkv-k, a fontosabb magánügyfelek elvesztésétől való félelem miatt néha tisztességtelen szerződési feltételeket írnak alá. A véleménytervezetben a vélemény előadója üdvözli a Bizottság javaslatát. Mindazonáltal javasol néhány olyan alaki és érdemi módosítást, amelyek – a bizottsági javaslattal általánosságban egyetértve – az irányelv egyértelmű és világos értelmezését és alkalmazását szolgálnák. Az előadó úgy véli, hogy a hatóságokra vonatkozó szabályok alkalmazását a szolgáltató vállalatokra is ki kell terjeszteni. Az előadó továbbá módosítást javasol a határidőket, az adósra nehezedő további terhek kontraproduktív hatását, a jogi aktus által a szerződésben megengedett eltérések csökkentését, valamint a vállalkozásokat megillető új jogosultságokról való aktív/passzív tájékoztatást illetően. A véleménytervezet egybevág a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság illetékes előadója, Barbara Weiler asszony által benyújtott munkadokumentummal. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményében az előadó szintén úgy véli, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k védelmében további rendelkezéseket kell megállapítani. Itt különösen a késedelmes fizetés esetén felmerülő behajtási költségek és az elmaradt kamatok fejében járó kártalanításra vonatkozó rendelkezések egységesítését javasolja az előadó. Így elkerülhetővé válna az egyedüli hitelezőt az érvényesítés kapcsán terhelő kötelezettség, ami védené a hitelezőt az adós által esetlegesen tervezett üzleti retorziók kockázatától. A véleménytervezetben szerepel néhány olyan elem is, amelyre az irányelvre irányuló javaslatról folyó első eszmecsere során az árnyékelőadók mutattak rá. Ilyen például annak szükségessége, hogy az európai törvényhozó által javasolt rendelkezésektől való eltérési lehetőségeket szűkíteni kell. Végezetül nem sikerült még mindenki által elfogadott megoldást találni az átalányszázalékos kártérítésre (5%), amelyet késedelmes fizetés esetén a hitelező kap a hatóságoktól. Az előadó erre a kérdésre a következő eszmecserén kíván visszatérni, majd szükség esetén ad hoc módosítást fog benyújtani arra vonatkozóan. MÓDOSÍTÁSOK Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
ELJÁRÁS
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ELJÁRÁS |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Utolsó frissítés: 2010. május 10. | Jogi nyilatkozat |