Eljárás : 2009/2227(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0143/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0143/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 15/06/2010 - 7.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0209

JELENTÉS     
PDF 215kDOC 159k
2010. május 6.
PE 438.406v03-00 A7-0143/2010

a Közösség innovációs politikájáról a változó világban

(2009/2227(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Hermann Winkler

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Közösség innovációs politikájáról a változó világban

(2009/2227(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel „A Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata a változó világban” című bizottsági közleményre (COM(2009)0442),

–   tekintettel a „Felkészülés a jövőre: közös stratégia kidolgozása a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatban” című bizottsági közleményre (COM(2009)0512),

–   tekintettel az „Új partnerség az egyetemek modernizálásért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma” (COM(2009)0158) című bizottsági közleményre és az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszédről szóló európai parlamenti állásfoglalásra,

–   tekintettel a „Versenyképes, innovatív és ökológiai szempontból hatékony Európa megteremtése – a Versenyképességi Tanács hozzájárulása a 2010 utáni lisszaboni menetrendhez” című, 2009. december 4-i tanácsi következtetésekre,

-    tekintettel „Az IKT új távlatai – a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák európai kutatási stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2009)0184),

-    tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel „Az iparpolitika félidős felülvizsgálata – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához” című, 2008. május 22-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–   tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2008. május 22-én a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról elfogadott következtetésekre(4),

–   tekintettel „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közleményről szóló, 2007. május 24-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel „a Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Több kutatás és innováció – Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: Közös megközelítés” című, 2006. július 5-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel az Európai Közösségnek kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló 2006. december 18-i, 1982/2006/EC európai parlamenti és tanácsi határozatra(7),

–   tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(8),

–   tekintettel a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2000)0412),

–   tekintettel a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszerére(9),

–   tekintettel „Az adókedvezményeknek a K+F érdekében történő hatékonyabb felhasználásáról” című bizottsági közleményre (COM(2006)0728),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2005-2009-es időszakra vonatkozó közösségi innovációs politikák értékeléséről szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2009)1194),

–   tekintettel „Az európai IKT-re irányuló kutatás-fejlesztés és innováció stratégiája: Kapcsoljunk magasabb sebességfokozatba!” című bizottsági közleményre (COM(2009)0116),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7–0143/2010),

A. mivel a Bizottság „A Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata a változó világban” című közleményében cselekvési terv formájában ismertette a felülvizsgált innovációs stratégiát,

B.  mivel a jövőbeni innovációs stratégiának szorosan kapcsolódnia kell az EU 2020 stratégiához,

C. mivel „Az IKT új távlatai – a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák európai kutatási stratégiája” című közleményében a Bizottság új stratégiát jelentett be a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) számára a kiemelt kezdeményezések beindításával,

D. mivel az európai innovációs politika kialakítása során szükséges figyelembe venni a kutatás, az innováció és az oktatás alkotta tudásháromszög mindhárom oldalát,

E.  mivel a vállalkozások innovációs képessége jelentős mértékben attól függ, hogy elegendő pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre, és mivel a jelenlegi gazdasági válságból eredő hitelszűke azzal fenyeget, hogy drasztikusan lecsökken a vállalkozások innovációs ereje, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében,

F.  mivel az innováció többek között a vállalkozásokhoz, a versenyképességhez, az éghajlatváltozáshoz, a foglalkoztatáshoz, a demográfiai változáshoz és az integráló társadalomhoz kapcsolódó jelenlegi nagy társadalmi és környezeti kihívások és uniós stratégiai politikai célkitűzések sikeres megvalósításának központi eleme,

G. mivel az Európai Unió 2020-ra nem fogja teljesíteni az energiával és az éghajlattal kapcsolatos céljait, és különösen azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal csökkentse, az energiahatékonyságot 20%-kal növelje, és a megújuló energiaforrásokból előállított energia legalább 20%-os arányt érjen el anélkül, hogy felgyorsulna a tiszta, fenntartható és hatékony energiatechnológiák fejlesztése és elterjedt alkalmazása; mivel a jövőbeli innovációs stratégiának teljes mértékben magáévá kell tennie e dimenziót,

H. mivel a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák terén végzett kutatás (mint például a kvantum-technológiák, a biológia és nanotechnológiák által ihletett IT technológiák) ugródeszkát jelent az innováció részére annak hosszú távú versenyképessége révén, és mivel gazdasági tevékenységek teljesen új területeit teremti meg, miközben ösztönzi az új iparágakat és a fejlett technológiájú kkv-kat,

I.   mivel a fenntartható technológiák támogatása és fejlesztése nem csupán az uniós éghajlat-változási és energiai célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen, hanem hasznos az EU számára a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés tekintetében is,

J.   mivel a ritka erőforrások egyenetlen elosztása akadályozhatja az innovációt; mivel az EU nyersanyagokkal kapcsolatos politikájának foglalkoznia kell a tisztességes hozzáféréshez kötődő kulcsfontosságú kihívásokkal,

K. mivel a fokozódó erőforráshiány közepette a fenntartható és energiahatékony technológiák támogatása növeli az EU energiaellátási biztonságát,

L.  mivel a demográfiai változás kérdése a legfontosabb jövőbeni kihívások egyike, amely új technológiai megoldásokat is megkövetel,

M. mivel az EU-nak a számára jelenleg versenyelőnyt biztosító iparágakban kell az erejét egyesítenie és erősségeit megszilárdítania, és globális szinten egyenlő feltételeket kell biztosítania,

Az innovációs megközelítés tág megfogalmazása

1.  úgy véli, hogy lehetőségek vannak az európai kutatás és innováció közötti szorosabb kapcsolatokra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el integrált álláspontot a tudomány és az innováció kapcsán;

2.  az EU Bizottsága számára rámutat arra, hogy az EU jövőbeni innovációs politikájának nagyszabásúnak kell lennie, amely alapvetően az innováció minden formáját felöleli, így nem csak a technológiai innovációra (termék- és eljárásinnováció), hanem az igazgatási, szervezeti, illetve szociális és munkával kapcsolatos innovációra – köztük az új innovatív üzleti modellekre és szolgáltatási innovációra – is kiterjed, és egyben figyelembe veszi a tudásháromszög két másik oldalát is (kutatás és oktatás);

3.  hangsúlyozza, hogy az innováció mindenekelőtt olyan újításokat jelent, amelyek a fogyasztók és a piac szükségleteire reagálnak; ezért annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy jobban ismerjék el a fogyasztói igények mint az innováció mozgatórugóinak elsőbbségét; rámutat, hogy az új társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának elkerülése érdekében a jövőben nem csak az innováció környezeti és gazdasági hasznosságát, hanem a társadalmi hozzáadott értékét is figyelembe kell venni;

4.   hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak mint az európai innováció éllovasainak megerősítése a kereskedelmi korlátok megszüntetésén, magas szintű fogyasztóvédelmen és társadalmi kohézión alapuló versenyképes belső piac eredményes működésének szükséges előfeltétele;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg nagyratörő referencia értékeket, amelyek a nagy társadalmi kihívásokra koncentrálnak, és csökkentse a különböző európai kezdeményezések jelenlegi töredezettségét;

6.  határozottan támogatja a Bizottság azon megállapítását, miszerint a kulcstechnológiák, valamint a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló kutatás az EU globális versenyképessége fenntartható erősítésének elengedhetetlen feltételei; csatlakozik a Bizottságnak a tagállamokhoz intézett azon felszólításához, hogy jussanak megegyezésre a kulcsfontosságú alaptechnológiák EU-ban való felhasználásának jelentőségéről; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy i) a kulcstechnológiák – pl. a mikro- és nanoelektronika, a fotonika, a bio- és nanotechnológia, illetve ii) az új nyersanyagok, valamint iii) az új és a jövőbeli technológiák – jelentős innovációs lehetőségeket kínálnak, és hozzájárulhatnak a tudásalapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez;

7.  hangsúlyozza, hogy az innovációnak az egyénre kell koncentrálnia, és üdvözli azon erőfeszítéseket, hogy gyorsítsák a párbeszédet az egyetemek és az üzleti világ között, amely lényegesen segít a kutatás és innováció, valamint a versenyszektor által az egyetemeken belül átadott tudás hatékonyabb használatának elősegítésében; illetve hogy az oktatási anyagot az aktuális társadalmi és üzleti követelményekkel összhangban gazdagítsák;

8.   rámutat arra, hogy a gazdasági szereplőkkel – többek között a kkv-kkal – helyi, regionális és nemzeti szinten együttműködve ki kell jelölni azokat a jelenlegi kulcstechnológiákat, valamint az új és jövőbeli technológiákat, és figyelembe kell venni a regionális gazdaságpolitikai célkitűzéseket is; felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy figyelembe vegyék a javasolt magas szintű szakértői csoportnak az e technológiák támogatására irányuló, rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések meghatározásához, ratifikálásához és végrehajtásához való hozzájárulását;

9.  a nemzeti ipari stratégiákat közösségi szinten kiegészítő és ágazatokat átfogó jellegük miatt üdvözli ezeket az innovációpolitikai intézkedéseket, és nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is ezt a megközelítést kövesse;

10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő generációs digitális és intelligens villamosenergia-hálózatokat innovációs tevékenységekkel kell összekötni azok hasznainak teljes kihasználása érdekében; hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy elegendő finanszírozást kell nyújtani, többek között a strukturális alapokból;

11. hangsúlyozza, hogy a nagysebességű internetes hálózatokba és a szélessávú internet-hozzáférés nagyobb elterjedésébe történő befektetés alapvető feltétele az újító eredmények nagyobb arányú és hatékonyabb elterjesztésének, és ezáltal az uniós régiók közötti különbségek csökkentésének;

12. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék az innovációs konvergenciára irányuló politikákat a tagállamok közötti különbségek csökkentése érdekében;

13. támogatja, hogy a Bizottság jelenleg az „európai innovációs intézkedéscsomag” elkészítésén dolgozik egy koherensebb innovációs stratégia irányában;

14. hangsúlyozza az ökológiai innováció és a zöld vállalkozások fontosságát, amelyek lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy összekössék az innovációs politikát az EU számára kulcsfontossággal bíró ágazatokkal, ami az európai gazdaság számára fontos komparatív előnyöket eredményez;

15. hangsúlyozza az ökoinnovációnak különösen az erőforrások felhasználására vonatkozó hatékonyságnövelésben játszott jelentős szerepét;

16. hangsúlyozza, hogy az innovációs klaszterek fontos szerepet játszanak az EU jövőbeni innovációs politikájában, és kiemeli a különösen a tudásklaszterekben rejlő potenciált; üdvözli a különleges innovációs és vállalkozási övezetek egyetemek, kutatóintézetek, valamint tudományos és technológiai parkok környékén történő kialakítását; kéri, hogy fordítsanak figyelmet azon lehetőségekre, hogy egységes, egyszerűsített finanszírozási és operációs keretet teremtsenek az új innovációs övezetek részére;

17. hangsúlyozza, hogy a meglévő klasztereket az EU, a tagállamok és a régiók összehangolt intézkedéseivel tovább kell fejleszteni, hogy azok megtarthassák és fokozhassák részben világvezető szerepüket;

18. e tekintetben hangsúlyozza, hogy minden klaszterpolitikai intézkedést a vállalkozások, köztük a kkv-k igényeinek figyelembevételével kell meghozni, mivel az innováció kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozások támogatásában;

19. felszólítja az érintett tagállami és uniós testületeket, hogy javítsák a klaszterek határokon átnyúló együttműködésének keretfeltételeit;

20. hangsúlyozza, hogy a kkv-k az értékteremtési láncban partnerként, valamint az innovatív termékek független szállítóiként központi szerepet játszanak;

Az innováció uniós pénzügyi támogatásának növelése és összevonása

21. kéri, hogy az innováció finanszírozására erőteljesebb európai megközelítést dolgozzanak ki, valamint előzzék meg a jelenlegi szétaprózottságot és rövid távú gondolkodást; úgy véli, hogy az innovációs fejlődés egyik elengedhetetlen eleme, hogy elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre, s hogy ennélfogva az uniós innovációs költségvetést jelentősen meg kell emelni; kéri, hogy mindez tükröződjék a jelenlegi pénzügyi keret elkövetkező felülvizsgálata, illetve a 2014–2020-as pénzügyi tervvel kapcsolatos tervezési folyamat során is; e tekintetben rámutat, hogy az ipari szakasz előtti és/vagy kísérleti K+F-re vonatkozó K+F-finanszírozásra való jogosultság szabályait ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni; felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a K+F számára nyújtott finanszírozást a 2002-ben Barcelonában meghatározott cél elérése érdekében, amely szerint 2010-re a GDP 3%-át kell K+F-re fordítani; hangsúlyozza a kutatás és az innováció finanszírozásának fontosságát a gazdasági válság idején, mivel ez hosszú távon serkenteni fogja a munkahelyteremtést; hangsúlyozza, hogy a K+F-programok nagyobb arányát kell az innováció számára elkülöníteni;

22. úgy véli, hogy a kutatással és innovációval kapcsolatos uniós kiadásoknak olyan célkitűzésekre kell összpontosítania, mint a kutatási eredmények kereskedelmi alkalmazásához nyújtott ösztönzők, valamint a finanszírozási forrásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos átfogóbb tájékoztatás; hangsúlyozza, hogy fontos az átláthatóság, illetve a támogatáshoz kutatási javaslatokra irányuló pályázati felhívások révén való egyenlő hozzáférés megőrzése; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nagyszabású innováció ösztönzése érdekében használják a strukturális alapokat; rámutat, hogy a társadalmi innovációt finanszírozó rendszereket kell kifejleszteni, a hangsúlyt fokozottan a társadalmi megtérülésre helyezve;

23. hangsúlyozza, hogy a pénzeszközök bővítése mellett a kritikus tömeg elérése is döntő fontosságú; e célra ajánlja a közbeszerzések felhasználását, és különösen hangsúlyozza, hogy a pénzeszközöknek oda kell irányulniuk, ahol a legnagyobb a gazdasági ösztönző hatás – például a kulcsfontosságú alaptechnológiákra és a fejlődő és jövőbeli technológiákra vonatkozó kiemelt kezdeményezésekre –, ezáltal teremtve hozzáadott értéket Európa számára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy ki kell használni a kutatási, versenyképességi és innovációs keretprogramok és a strukturális alapok közötti szinergiákat; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot (FP7), a versenyképességi és innovációs keretprogramot (CIP), valamint a strukturális alapokat kezelő különböző szerveknek értesülniük kell az ezen eszközök által nyújtott lehetőségekről; sajnálja, hogy a finanszírozás tekintetében meglévő szinergialehetőségek széles körben továbbra sem ismertek; felszólítja a régiókat és a tagállamokat, hogy e téren fokozzák a kommunikáció javítása érdekében tett erőfeszítéseiket;

24. üdvözli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozását, melynek célja, hogy a felsőoktatást, a kutatást és a vállalkozásokat közös cél érdekében fogja össze, és ezáltal világelső innovációs teljesítményeket ösztönözzön és valósítson meg; hangsúlyozza, hogy az EIT jelentős hozzájárulást tehet azáltal, hogy ösztönzőket biztosít az innovációs programok számára, és e tekintetben fontos szerepet is játszhat; sürgeti a Bizottságot, hogy az EIT költségvetését azt biztosítva tervezze meg, hogy az elkülönített támogatás az egyéb forrásokból származó pénzeszközökkel együtt elérje az ahhoz szükséges kritikus tömeget, hogy az EU társadalmai alapvető kihívásainak megfeleljen és azokat teljes mértékben kivizsgálja;

25. hangsúlyozza, hogy iránymutatásokkal kell szolgálni, amelyek biztosítják a finanszírozás versenyképes elosztását és azonnali felhasználását, valamint hogy díjazási programot kell bevezetni az olyan programok tekintetében, melyeknek jelentős és azonnali gazdasági hatásuk van;

26. hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az internetes technológiák és az alacsony széndioxid-kibocsátású információs és távközlési alkalmazások fejlesztésében; javasolja, hogy az EU IKT-költségvetését a következő pénzügyi tervben növeljék a kétszeresére;

A programok irányítási struktúrájának javítása

27. hangsúlyozza, hogy az innovációs politikát össze kell hangolni az egyéb uniós és nemzeti politikákkal (mint például az ipar-, a környezetvédelmi és a fogyasztóvédelmi politikával), szem előtt tartva, hogy a választott megközelítéseknek kellően rugalmasaknak kell lenniük, hogy hozzáigazíthatók legyenek a különböző nemzeti és regionális körülményekhez;

28. sajnálja, hogy az EU kutatási és innovációs eszközeinek egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel, és hogy az eljárások továbbra is túlságosan bonyolultak és időigényesek, ami különösen akadályozza a kkv-k részvételét ezekben a programokban;

29. úgy véli, hogy a felhasználóbarát jelleg és az átláthatóság érdekében el kell kerülni a támogatási programok abból fakadó átfedését és megkettőzését, hogy a különböző irányítási szintek nincsenek kellően összehangolva; felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a kkv-knak nyújtott uniós támogatási eszközöket a jövőben egy főigazgatóság – például a Vállalkozási Főigazgatóság – hatáskörébe lehetne-e rendelni; úgy véli, hogy ez megkönnyítené a tervezésüket és a potenciális kedvezményezettek számára egyablakos ügyintézést biztosítana;

30. hasonlóképpen kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós szabályozási keret a változások akadályozása helyett az innovációt támogassa, és hogy az érintett belső szolgálatok és bizottsági főigazgatóságok között hatékonyabb együttműködés folyjék annak érdekében, hogy az innovációs kérdéseket egységes és átfogó módon kezeljék; kitart amellett, hogy az innovációs politika terén mindenek az uniós eszközök szétdaraboltságának csökkentéséhez kell vezetnie;

31. hasonlóképpen felszólítja a tagállamokat, hogy az illetékes nemzeti szervek kezdeményezéseit hatékonyan hangolják össze;

32. hangsúlyozza, hogy az uniós testületek közös törekvéseinek arra kellene irányulniuk, hogy áthidalják a kutatás és az innováció közötti, valamint a termékek piacérettsége és kereskedelmi forgalmazása közötti szakadékot; hangsúlyozza, hogy a keretprogramoknak közös kezelőfelületre vagy a kutatással és innovációval kapcsolatos intézkedések tekintetében a programok közötti összekapcsolhatóságra van szükségük;

33. felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki olyan új innovációs mutatókat, amelyek jobban alkalmazhatók az egyre inkább tudásalapú szolgáltató gazdaságokra, a jelenlegieket pedig úgy igazítsa ki, hogy az európai innovációs eredménytábla ne csupán a tagállamok innovációs képességének összehasonlító eredményét nyújtsa, hanem tárja fel az EU innovációs intézkedéseinek erősségeit és eredményeit, valamint gyengeségeit is;

34. hangsúlyozza a megfelelő finanszírozási csatornákkal és forrásokkal, illetve a finanszírozás alternatív formáira vonatkozó megbízható adatokkal kapcsolatos átfogóbb információk – például a licencmegállapodások – jelentőségét, amelyek célja, hogy a vállalkozások nagyobb hajlandóságot mutassanak a befektetésre;

A magánfinanszírozás ösztönzése

35. hangsúlyozza, hogy az állami finanszírozás mellett a magánfinanszírozást is fokozottan ösztönözni kell;

36. hangsúlyozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés valamennyi résztvevő tekintetében való nagyobb harmonizációjának jelentőségét annak érdekében, hogy növeljék a kkv-k részvételét a közös technológiai kezdeményezések irányítási struktúráiban;

37. felszólítja a Bizottságot, hogy az innovációs cselekvési terv keretében terjesszen elő az innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását célzó konkrét intézkedéseket; e tekintetben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások finanszírozási igénye és innovációs intenzitása a beindítás és a terjeszkedés különböző szakaszaiban eltérő;

38. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy megteremtsék a kockázati tőke rendelkezésre állásának javítására vonatkozó feltételeket, figyelembe véve a kkv-k szükségleteit, valamint hogy kiterjesszék az EBB kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusát (RSFF); felszólítja a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy milyen lépéseket lehetne tenni a valamennyi szereplő számára elfogadható kockázatmegosztási megállapodás létrejötte érdekében, amelynek révén az innováció területén ösztönözni lehetne a magánbefektetést;

39. felszólítja az érintett tagállami és uniós testületeket, hogy fejlesszék tovább a kkv-k finanszírozására szolgáló, már bevált eszközöket, mint pl. a mikrohiteleket, az innovatív vállalkozásokba befektetni kívánóknak nyújtott kockázati tőkét, a fiatal kutatók vállalkozói projektjeit támogató informális befektetőket, a kölcsönöket és a garanciákat, valamint vezessenek be a beruházások előmozdítására szolgáló adó-, pénzügyi és adminisztratív ösztönzőket, mivel mindez csökkenti annak veszélyét, hogy az állami támogatás kedvezőtlen keretfeltételei miatt a vállalkozás máshová helyezi át a székhelyét, továbbá arra indítja a vállalkozásokat, hogy alkalmazzanak humán erőforrást a kutatás és innováció céljaira, ezzel serkentve az új termékek és szolgáltatások fejlesztését;

40. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a kutatási és fejlesztési kezdeményezésekben közzétett pályázati felhívásokban a kkv-k számára biztosítsák egy minimális finanszírozás elkülönítését, a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban elfogadott azonos kötelezettségvállalás szerint (az együttműködési program forrásainak 15%-a);

A vállalatokra, különösen a kkv-kra vonatkozó keretfeltételek javítása

41. felszólítja a Bizottságot, hogy a belső piacra vonatkozó elvekkel összhangban az állami támogatásokkal kapcsolatban meglévő közösségi szabályokat oly módon igazítsák ki, hogy az EU hosszú távú versenyképességének és a globális egyenlő feltételek biztosítása érdekében támogathatók legyenek a sürgetően szükséges új technológiákkal kapcsolatos beruházások; különösen sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az EU állami támogatásokkal kapcsolatos szabályainak felülvizsgálata során vegyék figyelembe a kulcstechnológiákra vonatkozó kezdeményezést, és ezáltal tegyék lehetővé a tagállamok számára, hogy a kulcstechnológiák előmozdítására nemzeti ösztönzőrendszereket dolgozzanak ki;

42. hangsúlyozza a méretre és irányítási struktúrára vonatkozó bizonyos feltételeknek megfelelő közös technológiai kezdeményezések jelentőségét, valamint hogy a jóváhagyott közös technológiai kezdeményezéseket időszakos hatásvizsgálatnak kell alávetni az európai ipar versenyképességéhez való hozzájárulásuk tekintetében;

43. ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerét 2010-ben felülvizsgálják;

44. úgy véli, hogy az innováció fokozottabb támogatásával egy időben a kérelmezőket a bürokratikus terhek alól is mentesíteni kell; felszólítja a Bizottságot, hogy a keretprogram eljárásainak újrafogalmazásával és egy felhasználói tanács létrehozásával szüntesse meg a felesleges bürokráciát;

45. felszólítja az illetékes uniós testületeket, hogy – különös tekintettel a kkv-kra – javítsák a szellemi tulajdon védelmének, különösen pedig a szabadalmaknak a keretfeltételeit, mivel ezek költségei és minősége az innováció szempontjából központi jelentőséggel bírnak;

46. sajnálja ezzel kapcsolatban, hogy az EU-ban nem létezik igazi belső piac az innováció vonatkozásában, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket e téren, különösen a közösségi szabadalomra és az egységes szabadalmi bírósági rendszerre vonatkozó időszerű megegyezést illetően, valamint hangsúlyozza az innovatív termékek fejlesztése szabványosításának fontosságát;

47. javasolja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, az innovációt ösztönző modern politikák – például a kölcsönös szabadalmaztatás, a közös szabadalmi platformok és a teljes jogú engedélyek – előmozdítását;

48. ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a kkv-barát közösségi szabadalomnak az innovációval kapcsolatos uniós politikák szerinti létrehozásának jelentőségét;

49. megjegyzi, hogy a szabadalmakat egyre gyakrabban használják fel a banki finanszírozás garanciájaként, ám a bankok gyakran nem rendelkeznek kellő műszaki tudással ahhoz, hogy a hitelnyújtás során megfelelően megbecsülhessék a szabadalom értékét; felszólítja ezért a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az EU-nak támogatást kellene-e nyújtania a becslési normák kifejlesztéséhez;

50. hangsúlyozza az olyan programok jelentőségét, amelyek arra ösztönzik a kkv-kat, hogy használják a technológiai fejlesztéseket és a kutatószemélyzetet;

51. hangsúlyozza, hogy a tudásháromszög három oldalát – vagyis az oktatást, a kutatást és az innovációt – nem szabad szétválasztani; felszólít ezért arra, hogy a szakképzett személyzet képzésébe és továbbképzésébe való beruházásokat ne csökkentsék, mivel ez a beruházás az innovációs kapacitásnak az EU versenyképességére gyakorolt hatását tekintve létfontosságú; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a kutatók és a szakembereik számára – mobilitási szempontból is – minél vonzóbb környezetet teremtsenek, hogy az EU globálisan is versenyképes maradjon; hangsúlyozza, hogy ennek a női kutatók munkakörülményeinek javításával párhuzamosan kell történnie;

52. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0100

(2)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0226.

(3)

HL L 97., 2006.11.9, 1. o.

(4)

HL C 141., 2006.12.30., 17.o.

(5)

HL C 120E., 2008.4.24., 455. o.

(6)

HL C 303E., 2006.12.13., 640. o.

(7)

HL L 412., 2006.11.9, 1. o.

(8)

HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(9)

HL C 323., 2006.12.30., 1. o.


INDOKOLÁS

„A Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata a változó világban” című, 2009. szeptember 2-i közlemény felvázolja az EU innovációs politikájában 2005 óta elért előrehaladást, továbbá rámutat azokra a jövőbeni cselekvési területekre is, amelyeket a tervezett innovációs cselekvési tervben kell pontosabban rögzíteni.

Az előadó várakozással tekint e remélhetőleg nagyratörő, vállalkozásszemléletű és előremutató európai innovációs tervre irányuló javaslatra. E jelentésnek hozzá kell járulnia a véleményformálási folyamathoz, illetve a Bizottság számára egy ilyen cselekvési terv tekintetében sarokpontként kell szolgálnia.

A jelentés kidolgozására épp akkor kerül sor, amikor az EU-ban új stratégiára van szükség annak előmozdításához, hogy Európa világszinten versenyképes, tudásalapú, innovatív, szociális és fenntartható vállalkozási helyszínné váljon.

Mind az EU 2020 stratégiájának, mind pedig az innovációs cselekvési tervnek olyan eszközt kell az EU kezébe adnia, amellyel leküzdhetők az előttünk álló nagy társadalmi kihívások.

Az európai gazdaság fenntartható gazdasággá való átalakulásának eredményeképpen növekednie kell az európai vállalkozások versenyképességének, valamint a gazdasági és környezeti kihívásoknak nemzetgazdaságaink számára új lehetőségeket kell teremteniük.

Az innovációs megközelítés tág megfogalmazása

Az innovációs cselekvési tervnek az állami és magánszektoron belüli innováció valamennyi formájára ki kell terjednie, ideértve a nem technológiai innovációt is.

Az új társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának elkerülése érdekében a jövőben nem csak az innováció környezeti és gazdasági hasznosságát, hanem a társadalmi hozzáadott értékét is figyelembe kell venni. Összességében nem csak a innováció technológiai, hanem különösen annak társadalmi hozzáadott értékét is a jövőbeni innovációs politika vezérmotívumaként kell figyelembe venni.

Az előadó támogatja a Bizottságnak a közleményében szereplő azon nézetet, hogy a kulcstechnológiák döntő jelentőséggel bírnak a fent említett célok elérésében.

A globális verseny következtében bizonyos termelő létesítmények mellett a hozzájuk kapcsolódó kutatási és fejlesztési kapacitásokat is egyre gyakrabban helyezik át harmadik országokba. E folyamat alapjaiban veszélyezteti Európát mint ipari telephelyet. E folyamatnak – még mielőtt visszafordíthatatlanná válik – az innovációs lehetőségek következetes támogatásával kell elejét venni.

A versenyképességgel kapcsolatos politikai célkitűzések mellett az EU-nak más jelentős és sürgető társadalmi kihívásokkal is meg kell küzdenie, így például az éghajlatváltozással vagy a demográfiai változással.

E tekintetben a kulcstechnológiák – pl. a mikro- és nanoelektronika, a fotonika, a bio- és nanotechnológia, illetve az új nyersanyagok – jelentős innovációs lehetőségeket kínálnak az eljárások és a termékek terén egyaránt. A kulcstechnológiák – erőteljes fejlődésük következtében – nagy hatást gyakorolnak a versenyképességre. Ezek mindenekelőtt az olyan területeken, mint az információs és kommunikációs technológiák, a vegyipar, az energiaellátás (pl. a szén-dioxid elkülönítése és tárolása, energiahatékonysági technológiák), az autógyártás (kiváltképp az elektromos autók terén), a gyógyászati technológia, a félvezetőipar, valamint a repülés területén kínálnak lehetőségeket a minőség és a termelékenység nagymértékű fokozására. A gazdasági tevékenységek összetettségére és a jövőbeni fejleményekre tekintettel e felsorolás természetesen nem lehet teljes körű.

E tekintetben a kis- és középvállalkozások fontos partnernek számítanak az értékteremtési láncban, illetve az innovatív termékek független szállítóiként, így például a környezetvédelmi technológiák és a megújuló energiaforrások terén. A kkv-k piaci közelségüknek és rugalmasságuknak köszönhetően különösen sok innovatív terméket és szolgáltatást kínálnak, és ezek jelentik a technológiai fejlődés motorját.

A kkv-kat ezért az innováció előmozdítása tekintetében nem szabad elhanyagolni, és számukra megfelelő, az igényeikhez igazodó szabályozási keretfeltételeket kell kialakítani.

Az előadó véleménye szerint e tekintetben az innovációs klaszterek jelentőségét sem lehet elég nagyra értékelni. A világszerte elismert és részben már az EU-ban is megtalálható klasztereket az összes cselekvési szint együttműködése révén fokozottan tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy megtarthassák és lehetőség szerint erősíthessék vezető szerepüket. A nagyvállalatok és a kisebb vállalkozások, valamint az egyetemek és az egyéb kutatóintézetek közötti szoros partnerség keretében a klaszterek közreműködhetnek abban, hogy olyan új, nagy társadalmi-gazdasági és ipari jelentőséggel bíró ágazatok jöjjenek létre, amelyek vonzóbbá teszik az európai régiókat. Az előadó ezért szükségesnek tartja, hogy az EU új innovációs stratégiája a meglévő és az új klaszterek támogatásának elképzelésével is foglalkozzon. Javítani kell különösen a klaszterek közötti határokon átnyúló együttműködés keretfeltételeit, például a helyes gyakorlatok terjesztése révén.

Az innováció uniós pénzügyi támogatásának növelése és összevonása

A Bizottság megállapításai szerint az EU költségvetésének jelenleg kevesebb mint 1%-át fordítják közvetlenül innovációs intézkedésekre. A megoldásra váró társadalmi kihívásokat tekintve ez nem elegendő. Az előadó ezért az EU innovációs költségvetésének növelését kéri.

Ezt a 2014-2020-ra szóló pénzügyi terv 2010 végén kezdődő kidolgozása során is figyelembe kell venni.

Éppen a pénzpiaci válságra és a szűkös hitellehetőségekre való tekintettel döntő fontosságú a vállalatok innovációs képessége szempontjából, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt növeljék a rendelkezésre álló finanszírozást, és a felhasználókra szabott pénzügyi eszközöket teremtsenek.

Minden esetben célirányos támogatást kell nyújtani. A támogatások számos különböző célra és különleges uniós kezdeményezésre való felaprózása nem vált be. E tekintetben az innovációs támogatási eszközök között meg kell teremteni, illetve erősíteni kell a szinergiákat. A pénzeszközöknek azon területekre kell irányulniuk, ahol a legnagyobb a gazdasági ösztönző hatás, és az európai szintű hozzáadott értéket meghatározó kritériumként kell figyelembe venni.

A programok irányítási struktúrájának javítása

Az előadó véleménye szerint az innovációs politika hatékonyságának növelése érdekében a különböző támogatási eszközök fokozottabb összehangolására, hatékonyabb összekapcsolására és szigorúbb kezelésére van szükség.

A támogatást kérő vállalkozások szempontjából hátráltató tényezőt jelent az is, hogy a folyamatban számos uniós testület vesz részt. A felhasználóknak egyértelmű információkra van szükségük arról, hogy milyen támogatási eszközök milyen szinten és milyen intézkedésekre állnak rendelkezésre.

Uniós szinten is szükség van a fokozottabb koordinációra. Az innovációs politikának a Bizottság közösségi törekvései közé kellene tartoznia. Ezért a Bizottságon belül horizontális koordinációra van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák a Kutatási Főigazgatóság és a Vállalkozási Főigazgatóság közötti szoros együttműködést. Ez különösen a bizottsági tárcák szétosztása, valamint a kidolgozásra váró új keretprogram tekintetében fontos.

A magánfinanszírozás ösztönzése

Az állami támogatások mellett az innovációs magánberuházásokat is ösztönözni és támogatni kell. A kezdeti és a növekedési szakaszban a siker szempontjából a kockázati tőke nem csak a nagyvállalatok esetében játszik különösen fontos szerepet az innováció sikerességében. A megfelelő formában a kockázatitőke-finanszírozás – a pénzügyi támogatás kiegészítéseként – a kisvállalkozások számára is kétségtelenül innovációs ösztönzőként alkalmazható.

A vállalatokra, különösen a kkv-kra vonatkozó keretfeltételek javítása

Ugyan egy általános csoportmentességi rendelet bevezetésével részben már történtek könnyítések, azonban sort kellene keríteni a támogatási keret esedékes felülvizsgálatára is annak érdekében, hogy az ezen eszközben rejlő innovációs lehetőségeket a nem technológiaalapú innovációk tekintetében is kihasználhassák.

Azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nem áll-e a kulcstechnológiák támogatására vonatkozó új megközelítés útjában. Feltétlenül el kell kerülni annak veszélyét, hogy a rossz támogatási jogi keretfeltételek miatt a vállalkozások elvándoroljanak.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy a kkv-knak nyújtott innovációs támogatások javításával együtt csökkenteni kell a bürokratikus terheket is. A nyelvi problémák mellet gyakran a legnagyobb problémát a munkaerő-igényes kérelmezési eljárások, a nagy hibaszázalék és az ezzel együtt járó jelentős pénzügyi kockázatok jelentik. Következésképpen egyszerűsíteni kell a kérelmezési eljárásokat és adott esetben mérsékelni kell a jelentési kötelezettségeket.

A szellemi tulajdon védelme meghatározó jelentőséggel bír az innovációs képesség szempontjából, azonban a vállalatokra vonatkozó keretfeltételek – mindenekelőtt a keletkező költségek tekintetében – még mindig nem kielégítőek. A közösségi szabadalom fontos lépést jelent ebbe az irányba, és ezért a lehető leghamarabb el kell fogadni. Ezzel összefüggésben azonban meg kell állapítani, hogy emellett további, rövid távon is alkalmazható eszközöket kell találni.

Az innovációs képesség jelentőségét tekintve a szakképzett személyzet oktatásával és képzésével kapcsolatos beruházások is döntő fontosságúak az EU versenyképessége szempontjából, ezért azokat nem szabad csökkenteni. Ahhoz, hogy az EU helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben, mindent meg kell tennie azért, hogy a kutatók és a szakemberek számára – mindenekelőtt mobilitási szempontból – minél vonzóbb környezetet teremtsen.

A kutatás, az innováció és az oktatás alkotta tudásháromszöget nem szabad megbontani, különben azt az innováció fenntarthatósága és következésképpen a termelés fenntarthatósága szenvedi meg.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (18.3.2010)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

A Közösség innovációs politikájáról a változó világban

(2009/2227(INI))

A vélemény előadója: Mitro Repo

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak mint az európai innováció éllovasainak megerősítése a kereskedelmi korlátok megszüntetésén, magas szintű fogyasztóvédelmen és társadalmi kohézión alapuló versenyképes belső piac eredményes működésének szükséges előfeltétele;

2.   sajnálja ezzel kapcsolatban, hogy az EU-ban nem létezik igazi belső piac az innováció vonatkozásában, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket e téren, különösen a közösségi szabadalomra és az egységes szabadalmi bírósági rendszerre vonatkozó időszerű megegyezést illetően, valamint hangsúlyozza az innovatív termékek fejlesztése szabványosításának fontosságát;

3.   hangsúlyozza a széles körű támogatást élvező, az emberi erőforrásokba és a szakértelembe befektető innovációs politika jelentőségét, amely számításba veszi mind a kutatásalapú innovációkat, mind pedig a kereslet által vezérelt innovációs politikai megközelítést; hangsúlyozza, hogy az EU innovációs politikájának a felhasználói és a társadalmi igényeket teljesítő innovációkat, valamint az új szolgáltatási innovációkat kellene támogatnia;

4.   hangsúlyozza a kulcsfontosságú alaptechnológiák stratégiai jelentőségét a folyamatokkal, árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos innováció, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, tudásalapú gazdasági rendszerre való átállás szempontjából; támogatja a Bizottság által a COM(2009)0512 közleményben a kulcsfontosságú alaptechnológiákra vonatkozó iparpolitikai keret kidolgozása tekintetében előterjesztett iránymutatásokat, és csatlakozik ahhoz a tagállamokhoz intézett felszólításához, hogy jussanak megegyezésre a kulcsfontosságú alaptechnológiák EU-ban való felhasználásának jelentőségéről;

5.   hangsúlyozza, hogy az innovációs politikát össze kell hangolni az egyéb uniós és nemzeti politikákkal (mint például az ipar-, a környezetvédelmi és a fogyasztóvédelmi politikával), szem előtt tartva, hogy az azonosított megközelítéseknek kellően rugalmasnak kell lenniük, hogy hozzáigazíthatók legyenek a különböző nemzeti és regionális körülményekhez;

6.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új innovációs mutatókat – ideértve a nem technológiai jellegű vonatkozásokat is –, amelyek jobban alkalmazhatók az egyre inkább tudásalapú szolgáltatási gazdaságokra;

7.   kéri a tagállamokat, hogy a kínálati oldali intézkedéseket kiegészítve közbeszerzések révén serkentsék az innovatív termékek és szolgáltatások iránti keresletet, és egyúttal javítsák a közszolgáltatások színvonalát; hangsúlyozza, hogy a szerződő hatóságoknak az innovációt közbeszerzési programjaik egyik céljává kell kitűzniük;

8.   hangsúlyozza, hogy az innováció mindenekelőtt olyan újítás, amely a fogyasztók és a piac szükségleteire reagál; ezért kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a fogyasztói igények jobb felismerését az innováció fő mozgatórugójaként;

9.   felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a K+F számára nyújtott finanszírozást a 2002-ben Barcelonában meghatározott cél elérése érdekében, amely szerint 2010-re a GDP 3%-át kell K+F-re fordítani; hangsúlyozza a kutatás és az innováció finanszírozásának fontosságát a gazdasági válság idején, mivel ez hosszú távon serkenteni fogja a munkahelyteremtést;

10. sajnálja, hogy az EU kutatási és innovációs eszközeinek egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel, és hogy az eljárások továbbra is túlságosan bonyolultak és időigényesek, ami különösen akadályozza a kis- és középvállalkozások részvételét ezekben a programokban;

11. hangsúlyozza, hogy fokozni kell az összhangot az innovációs politikáért és az azzal kapcsolatos területekért felelős biztosok munkája között, és sürgeti, hogy mindez vezessen az eszközök szétdaraboltságának csökkentéséhez az innovációs politika terén.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.3.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Eija-Riitta Korhola, Kurt Lechner, Toine Manders, Gianni Pittella, Mitro Repo, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein, Kyriacos Triantaphyllides, Bernadette Vergnaud

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Regina Bastos, Cornelis de Jong, Othmar Karas, Sylvana Rapti, Wim van de Camp


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.4.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Christian Ehler, Lena Ek, Ioan Enciu, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Sajjad Karim, Arturs Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Matthias Groote, Rebecca Harms, Oriol Junqueras Vies, Ivailo Kalfin, Ivari Padar, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Vladimír Remek, Frédérique Ries, Theodoros Skylakakis, Silvia-Adriana Ţicău, Hermann Winkler

Utolsó frissítés: 2010. június 3.Jogi nyilatkozat