JELENTÉS Lazaros Stavrou Lazarou számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatról

29.9.2010 - (C7‑0188/2010 – 2010/0818(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Inés Ayala Sender

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Lazaros Stavrou Lazarou számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C7‑0188/2010 – 2010/0818(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EUMSz. 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0818/2010),

–   tekintettel arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2010. szeptember 27-i ülésén meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagságra felterjesztett jelöltjét,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7‑0254/2010),

A. mivel Lazaros Stavrou Lazarou megfelel az EUMSz. 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek,

1.  kedvező véleményt nyilvánít Lazaros Stavrou Lazarou számvevőszéki taggá történő kinevezéséről;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: LAZAROS STAVROU LAZAROU ÉLETRAJZA

A Ciprusi Köztársaság legfőbb állami számvevőszékének elnöke

Születési hely, idő: Liopetri – Famagusta (Ciprus), 1958.

Felsőfokú végzettségei

Államigazgatási egyetemi diploma, Harvard Egyetem, Kennedy Közigazgatási Iskola, 1996.

Nemzetközi adóügyi képesítés, Harvard Jogi Egyetem, 1996.

Közgazdaságtudományi főiskolai diploma, Hulli Egyetem, Egyesült Királyság, 1982.

Szakmai képesítései és tagságai

1987 óta a Mérlegképes Könyvelők Szövetségének (ACCA) tagja

1988 óta a Ciprusi Okleveles Könyvvizsgálók Intézetének tagja

Szakmai pályafutása

2000 januárjától mostanáig:   a Ciprusi Köztársaság legfőbb állami számvevőszékének elnöke,

Felelősségi köre az államháztartási műveletek alkotmányos, jogi és felelősségteljes vezetésének felügyelete és nyomon követése.

További felelősségi köre:

a Ciprusi Köztársaság részére folyósított európai uniós alapokért felelős igazoló hatóság;

a ciprusi állami szféra közbeszerzéséért felelős illetékes hatóság;

az uniós Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) részére a szabálytalanságok jelentéséért felelős, a csalás elleni koordinációs szervezet (AFCOS) illetékes (kapcsolattartó) hatósága..

1989. szeptember–1999. december:    a Ciprusi Köztársaság Nemzeti Adóhivatala, ahol a bevételi főigazgató posztot töltötte be.

1988. február–1989. augusztus: vezető könyvvizsgáló, Deloitte Haskins & Sells, Larnaca, Ciprus.

1982 szeptember–1988. január:           könyvvizsgáló cégeknél hivatásos könyvvizsgáló (gyakornokként, majd alkalmazottként) az Egyesült Királyságban.

2008 óta a politikusok és kormánytisztviselők szakmai tevékenységét a politikai kötelezettségeikkel való esetleges összeférhetetlenség szempontjából ellenőrző bizottságnak a Parlament által kinevezett tagja.

2004-ben a Mérlegképes Könyvelők Szövetségének nemzetközi tagsága az ACCA 36 tagú tanácsába választja, majd 2007-ben egy második hároméves ciklusra újraválasztják.

2004-ben a minisztertanács a nicosiai Angol Iskola igazgatósági tagjává választja, majd 2008-ban egy második ciklusra újraválasztják.

2002 óta a Ciprusi Köztársaság belső ellenőrzési testületének a minisztertanács által kinevezett tagja.

2. MELLÉKLET: LAZAROS STAVROU LAZAROU KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, irányítás és a vállalatirányítás auditálása terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő aspektusait.

Az elmúlt 21 év során szakmai pályafutásomat a közszolgálatnak szenteltem, feladataimat mindig a ciprusi állampolgárok érdekeit szem előtt tartva végeztem. Megtiszteltetés lenne számomra a lehetőség, hogy szakmai pályafutásom elkövetkező 6 évét az európai polgárok érdekeinek szolgálatába állíthatom.

1989 szeptemberétől 1999 decemberéig a Ciprusi Köztársaság Nemzeti Adóhivatalában dolgoztam, ahol a bevételi főigazgatói posztot töltöttem be, az utolsó 2 év során pedig a limassoli hivatal vezetője voltam. A Nemzeti Adóhivatalban töltött szolgálatom alatt 1995 júniusától 1996 júniusáig posztgraduális tanulmányokat folytattam a Harvard Egyetemen Fulbright ösztöndíjasként. Államigazgatási egyetemi diplomát (MPA) szereztem a Harvard Egyetem Kennedy Közigazgatási Iskola tanszékén, és Nemzetközi adóügyi képesítést a Harvard Jogi Egyetemen.

2000 januárjában az alkotmány 126. cikkének megfelelően a Ciprusi Köztársaság elnöke kinevezett a köztársaság legfőbb állami számvevőszékének elnökévé. Az alkotmány és a vonatkozó jogszabályok értelmében a legfőbb állami számvevőszék elnöke, aki egyben az államkincstár elnöke is, köztisztviselői státuszban van és a pénzügyminiszteren keresztül elszámolással tartozik a miniszterek tanácsának, megbízatása pedig a köztisztviselők nyugdíjkorhatárának elérésével szűnik meg. A köztársaság államkincstára, ahol hozzávetőlegesen 400 számviteli tisztviselő dolgozik, az alkotmány értelmében közpénzkezelésre kinevezett hatóság. Feladataim, amelyeket az alkotmány, a vonatkozó jogszabályok és minisztertanácsi határozatok írnák elő, az alábbiakra terjednek ki:

· Az éves pénzügyi jelentés elkészítése és aláírása, amely a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak megfelelően a pénzügyi tranzakciók elismeréséről, felméréséről és bemutatásáról rendelkezik, ennek mentesítésre való benyújtása a parlamentnek a miniszterek tanácsán keresztül.

· A kormány pénzügyi tranzakcióinak elszámolására és a költségvetés végrehajtásának felügyeletére a minisztériumokban és az államszolgáltatásban dolgozó számviteli tisztviselők által használt integrált pénzügyi és igazgatási információs rendszer működésének felügyelete.

· Az érdekelt felek, nevezetesen a minisztériumok, az államigazgatási egységek és a nemzeti parlament rendszeres és kérésre történő pénzügyi tájékoztatása.

· A ciprusi kormány vállalati forrástervező rendszerének végrehajtásához szükséges fellépések kezdeményezése és felügyelete.

· A pénzügyi irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos meglévő rendelkezések, előírások és eljárások felülvizsgálata, illetve újak kibocsátása.

· A hazai és külföldi államadósság és a kormány által biztosított garanciák számfejtése és kezelése.

Az uniós pénzeszközök kezelésével kapcsolatosan feladatköreim az alábbiakkal egészülnek ki:

· Engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő, aki felelős az előcsatlakozási és az átmeneti támogatásra nyújtott pénzügyi eszközök irányításáért, biztosítva a pénzügyi irányítással járó szabályok, rendelkezések és eljárások tiszteletben tartását, valamint a megfelelő tájékoztatási és jelentéstételi rendszer működését. E minőségemben az egyes programokhoz nyújtott pénzügyi eszközökért az Európai Bizottságnak tartozom elszámolással a programok befejezéséig.

· A strukturális, kohéziós, halászati és szolidaritási alap igazoló hatóságának vezetője, aki igazolja az Európai Bizottságnak, hogy a visszatérítésre bejelentett kiadások pontosak és megbízható nyilvántartási rendszeren alapulnak, valamint megegyeznek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályokkal és rendelkezésekkel.

2003 végéig a kormány belső ellenőrzési szolgálatáért voltam felelős az államkincstár belső ellenőrzési igazgatóságán keresztül. E minőségemben a belső ellenőrzési kézikönyv és a belső ellenőrzési charta elkészítéséért feleltem, valamint részt vettem a 2003 óta meglévő, működésileg független belső ellenőrzési szolgálat létrehozásához szükséges jogszabályok kidolgozásában. A miniszterek tanácsának határozata alapján kötelezettségvállalásom a belső ellenőrzésben a kormány belső ellenőrzési testületének tagjaként folytatódik.

Az államháztartás belső ellenőrzési rendszerének javítása érdekében, az európai legjobb gyakorlatoknak megfelelően, a köztársaság államkincstára 2005 és 2006 során szakértői értékelést kezdeményezett. Az államkincstár irányításommal és a legfontosabb szereplők közreműködésével együttműködést alakított ki a többi EU-tagállam független szakértőiből álló OECD-SIGMA szakértői értékelési csoporttal. A szakértői értékelés ajánlásai megkapták a kormány politikai egyetértését és támogatását, és azokat az én irányításom, koordinálásom és felügyeletem mellett hosszú távú stratégia terv keretében valósítják meg.

2004-ben a Mérlegképes Könyvelők Szövetségének (ACCA) nemzetközi tagsága az ACCA 36 tagú tanácsába választott, majd 2007-ben egy második hároméves ciklusra újraválasztottak. Az ACCA tanácsának bizottságaiban az alábbiak szerint dolgoztam: ellenőrző bizottság – 2005 májusától 2009 májusáig; pénzügyi bizottság – 2006 májusától napjainkig; az állami szféra technikai bizottsága – 2008 májusától, a bizottság létrehozásától napjainkig. Jelenleg az ACCA tanácsának harmadik és utolsó hároméves időszakára vagyok jelölve. A választás eredményét a közgyűlés 2010. szeptember 16-án hozza nyilvánosságra.

2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

Szakmai pályafutásom során sok fontos döntésben vettem részt (mind a legfőbb állami számvevőszék elnökeként, mind a döntéshozatali bizottságok/tanácsok elnökeként), amelyek jelentős hatással voltak a ciprusi közszolgáltatásokra. Az alábbi három bekezdésben vázolom az általam legfontosabbnak tartott hozzájárulásaimat:

a) Az információs rendszer bevezetése az államkincstár működésének hatékonyabbá tételére

2004 januárjában az államkincstár bevezette az integrált pénzügyi és igazgatási információs rendszert, amely számítógépesítette az állami szféra összes számviteli funkcióját és automatizálta a kormány kifizetési eljárásait. A már folyamatban lévő további lépés a kormány pénzügyi irányítással kapcsolatos összes tevékenységének egy új, az előzőnél átfogóbb és modernebb vállalati forrástervező rendszerbe való integrálása. Jelenleg a követelmények véglegesítésén dolgozunk, amelyek a végrehajtás közbeszerzés útján való végrehajtásához szükségesek.

2007 januárjában a köztársaság államkincstára, amely a közbeszerzésért felelős illetékes ciprusi hatóság, projektet kezdeményezett egy elektronikus közbeszerzési rendszer kifejlesztésére és végrehajtására. A projekt lezárult a legfontosabb szereplők együttműködésével az eredeti költségvetéssel és időn belül. 2009 novemberétől az elektronikus közbeszerzési rendszer valamennyi ciprusi szerződő hatóság és nemzetközi gazdasági szereplő rendelkezésére áll. A ciprusi elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítása és az a mód, ahogyan az államkincstár a műveletet irányítja, uniós szinten is elismerést szerzett, és az e-kormányzással kapcsolatos 8. összehasonlító felmérésben a tagállamok között vezető pozícióba helyezte Ciprust a közbeszerzési eljárások területén.

b) A közbeszerzések odaítélési eljárásainak decentralizálása

2004 márciusáig vonatkozó jogszabály centralizálta a közbeszerzések odaítélési eljárásait oly módon, hogy a központi közbeszerzési tanács (CTB) határozott a bizonyos küszöbértéket elért beszerzésekről. Ugyanezen jogszabály értelmében a legfőbb állami számvevőszék elnöke a CTB elnöke volt. A nemzeti ellenőrzési intézetet a CTB-ben egy szavazati joggal nem rendelkező tag képviselte, akinek azonban jogában állt nem kötelező érvényű véleményét kifejtenie és azt a jegyzőkönyvbe felvetetnie.

A CTB elnökeként szerzett tapasztalataimra alapozva – tekintve Ciprus EU-hoz való csatlakozása kapcsán a közbeszerzési eljárások területén jelentkező kihívásokat, valamint a megerősített elszámoltathatóság, hatékonyság és átláthatóság érdekében – 2003-ban egy különjelentésben, elnyerve a legfontosabb szereplők támogatását, ajánlottam a kormánynak a közbeszerzések odaítélési eljárásainak decentralizálását. A kormány elfogadta az ajánlást, amelynek alapján az államkincstár új jogszabályokat és rendelkezéseket hozott, a közbeszerzést lebonyolító minisztériumok/főosztályok/szolgálatok közbeszerzési tanácsaira ruházva az odaítélési eljárások jogát.

Ugyanezen jogszabályokban és rendelkezésekben meghatározottak szerint az államkincstárnak a közbeszerzésért felelős illetékes ciprusi hatóságként a közbeszerzési igazgatóságon keresztül stratégiai szerepe van az eljárások kialakításában és ellenőrzésében. E területen felelősségi köröm a nemzeti ellenőrzési intézettel együtt magában foglalja azt a törvényes jogot, hogy megfigyelőt nevezzek ki az állami szféra valamennyi közbeszerzési tanácsának ülésére, akinek jogában áll nem kötelező érvényű véleményét kifejtenie és azt a jegyzőkönyvbe felvetetnie. A közbeszerzések odaítélési eljárásainak decentralizálása megerősített elszámoltathatóságot, átláthatóságot, gazdaságosságot, hatékonyságot és működőképességet eredményezett a ciprusi közbeszerzések területén.

c) A pénzügyileg és politikailag érzékeny ügyek kezelése

(i) A vonatkozó jogszabály értelmében a legfőbb állami számvevőszék elnöke a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos változtatásokkal és igényekkel foglalkozó központi bizottság (CCVC) elnöke is. A CCVC a legutolsó illetékes hatóság, amely ilyen ügyekben eldönti, hogy a következő lépés választottbírósági vagy bírósági eljárás legyen-e. A nemzeti ellenőrzési intézetet a CCVC-ben egy megfigyelő képviseli, akinek jogában áll nem kötelező érvényű véleményét kifejtenie és azt a jegyzőkönyvbe felvetetnie.

1997-ben közbeszerzési eljárás keretében a kormány szerződést ítélt oda egy új általános kórház megépítésére Nicosiában, a kórháznak 2002 elején kellett elkészülnie. Az építkezés folyamán a projekt mérete jelentősen megnőtt, ami komoly késedelmeket eredményezett.

2002 elején a felülvizsgált projekt 60%-ban elkészült, és a szerződés eredeti értéke jelentősen megugrott. A vállalkozó nagy mértékű pénzügyi nehézségei és az építkezésben bekövetkező késedelmei miatt a projekt abban az időben szinte teljesen leállt, és mivel az elkészülés határideje ismeretlen volt, nem lehetett megtervezni a felszerelések beszerzését és beszerelését, illetve a kórház működését. Az ügyet közfelháborodás kísérte, a kormány, a nemzeti parlament és a média tiltakozását fejezte ki, mivel a jelentősen megnövekedett kiadásokon túl a régi kórház már nem tudta hatékonyan kiszolgálni az embereket.

A megállapított eljárásoknak megfelelően az ügy megvizsgálásra és határozathozatalra a CCVC elé került. Az ügyet felelősségteljesen, a kihívásokkal szembenézve és az ügy érzékenységének teljes tudatában, az átláthatóság elvét betartva, valamint jogi és adminisztratív kötelezettségek nélkül kezeltem, személyesen konzultálva a legfontosabb szereplőkkel (kormány, nemzeti ellenőrzési intézet, a nemzeti parlament vonatkozó bizottságainak [közpénz-ellenőrzési bizottság és egészségügyi bizottság] tagjai és elnökei), és támogatásukat elnyerve kerestem a CCVC-ben a vita békés elrendezésének megoldását.

2002 szeptemberében a CCVC és a vállalkozó között folytatott több napos, fáradságos tárgyalásokat követően a vita megoldására egy nem kötelező érvényű, kezdeti megállapodást sikerült elérni a nemzeti ellenőrzési intézet hozzájárulásával. Mielőtt a CCVC mérlegelte volna az ügyet és szavazott volna róla, jogi és adminisztratív kötelezettségek nélkül újfent konzultáltam a fent említett legfontosabb szereplőkkel a megállapodás feltételeiről, és megnyertem támogatásukat a megállapodás CCVC általi véglegesítéséhez. Mindezek eredményeként egy kiegészítő építési szerződést írtak alá, és az új nicosiai általános kórház 2006 októberében megkezdhette működését.

(ii) Ahogy már a fenti (2) bekezdés b) pontjában említettem, 2004 márciusáig vonatkozó jogszabály centralizálta a közbeszerzések odaítélési eljárásait oly módon, hogy a központi közbeszerzési tanács (CTB) határozott a bizonyos küszöbértéket meghaladó beszerzésekről. Ugyanezen jogszabály értelmében a legfőbb állami számvevőszék elnöke a CTB elnöke volt. A nemzeti ellenőrzési intézetet a CTB-ben egy szavazati joggal nem rendelkező megfigyelő képviselte, akinek azonban jogában állt nem kötelező érvényű véleményét kifejtenie és azt a jegyzőkönyvbe felvetetnie.

A „Build Operate Transfer” (BOT) módszer alapján két új ciprusi repülőtér építésére és üzemeltetésére kiírt nemzetközi pályázatot követően 2002 decemberében a műszaki javaslatok értékelése befejeződött, azok ajánlásokkal együtt a CTB elé lettek terjesztve, hogy döntsön jóváhagyásukról és a pénzügyi javaslatok felülvizsgálatának és értékelésének megnyitásáról. Ez az esemény egybeesett a 2003. februári elnökválasztást megelőző választási időszakkal. Noha a ciprusi közszolgálat a politikai eseményektől függetlenül működik, előrelátható volt számomra, hogy ha a CTB az üggyel a rendes ügymenetnek megfelelően foglalkozott volna, a projekt veszélybe kerülhetett volna, ami a nemzetközi befektetők szemében kockára tehette volna Ciprus hitelességét.

Felelősségem és az ügy érzékenységének teljes tudatában irányításom alatt a CTB elhalasztotta a döntést az elnökválasztásig. A választások után, melynek eredményeként új kormány került hivatalba, a kormánytól a projekt melletti politikai kötelezettségvállalást kértem és kaptam, a CTB pedig ezt követően döntött a pénzügyi javaslatok felülvizsgálatának és értékelésének megnyitásáról.

2003 novemberében a legmegfelelőbb ajánlattevő kiválasztásának szakaszában az ügyet minden érdekelt fél szorosan figyelemmel kísérte, és a sajtó is rendszeresen tudósított róla. A CTB néhány napon át tartó tanácskozása átláthatóságának fokozása érdekében meghívásomra az üléseken részt vett a közbeszerzési és értékelési szakasz valamennyi résztvevője. Az ülések meghallgatások formájában zajlottak, amelyekről valamennyi résztvevő beleegyezésével hangfelvétel készült. A két új, paphosi és larnacai nemzetközi repülőtér 2008 novemberében, illetve 2009 novemberében kezdte meg a működését.

Függetlenség

3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira nézve?

A legfőbb állami számvevőszék elnökeként dolgozó és a Ciprusi Köztársaság elnöke által az Európai Számvevőszék tagjának jelölt hivatásos könyvvizsgálóként teljes mértékben egyetértek a Szerződés azon alapvetésével, amely szerint a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. A Mérlegképes Könyvelők Szövetségének és a Ciprusi Okleveles Könyvvizsgálók Intézetének tagjaként kötelességem a vonatkozó etikai kódexnek megfelelően eljárni, és tiszteletben tartani a feddhetetlenség, a tárgyilagosság és a függetlenség elvét.

A Ciprusi Köztársaság legfőbb állami számvevőszékének elnöke köztisztviselőként látja el feladatát, és a pénzügyminiszteren keresztül a miniszterek tanácsának tartozik elszámolással. E tekintetben ésszerű következtetés lehet, hogy a legfőbb állami számvevőszék elnöke nem független. A logikus várakozással ellentétben jómagam három különböző kormány alatt dolgoztam, és feladataimat mindvégig politikai és egyéb megfontolásoktól függetlenül végeztem. Következésképpen valamennyi érdekelt fél és intézmény megítélése szerint a legfőbb állami számvevőszék elnöke független.

Feladataim ellátása során számos alkalommal olyan döntéseket kellett hoznom, amelyek esetleg nem a kormánynak kedveztek. Más alkalmakkor saját kezdeményezésemre vagy a kormány/nemzeti parlament bizottságai felkérésére különjelentéseket készítettem, amelyek olyan következtetéseket és ajánlásokat tartalmaztak, amelyek esetleg szintén nem voltak kedvezőek a kormány számára. Azonban, tekintettel szakmai múltamra, amelyet feddhetetlenség, pártatlanság, átláthatóság és függetlenség jellemez, döntéseimet, következtetéseimet és ajánlásaimat valamennyi érintett félt tiszteletben tartotta és tartja.

A legfőbb állami számvevőszék elnökeként a nemzeti ellenőrzési intézet vezetőjével együtt rendszeresen meghívnak a nemzeti parlamenti bizottságok üléseire, különösen a közpénz-ellenőrzési bizottság üléseire, amikor minisztériumok/főosztályok/osztályok parlamenti ellenőrzése folyik, hogy független szakértői véleményemet kérjék a közpénzkezeléssel és közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekben.

2007-ben a nemzeti parlament kezdeményezésére az etikai bizottság egy különleges ellenőrző bizottság létrehozásáról szóló törvényjavaslat kidolgozása mellett döntött – ez 2008-ban törvényként hatályba is lépett –, amely bizottság feladata a politikusok és kormánytisztviselők szakmai tevékenységének ellenőrzése a politikai feladataikkal való lehetséges összeférhetetlenségek kiszűrése érdekében. A különleges ellenőrző bizottság elnöki tisztét egy bíró tölti be, tagjai: egy államügyész – a főállamügyész képviseletében –, a nemzeti parlament állandó főtitkára és a legfőbb állami számvevőszék elnöke. Az etikai bizottság döntéséből kitűnt, hogy a különleges ellenőrző bizottság tagjaival szemben támasztott követelmények a függetlenség és a valamennyi politikai párt számára való elfogadhatóság voltak.

Amennyiben az a megtiszteltetés ér, hogy az Európai Számvevőszék tagja lehetek, teljes mértékben tartani fogom magam az alkalmazandó etikai kódexhez, és nem fogadok el semmiféle, a feladataimba való politikai vagy intézményi beavatkozást, és nem veszek részt olyan egyéb tevékenységekben, amelyek függetlenségem csorbulásaként tekinthetők. A 2., 5., 6. és 7. kérdésre adott válaszaim is példázzák a függetlenség iránti elkötelezettségemet.

4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

A Ciprusi Köztársaság legfőbb állami számvevőszékének elnökeként alkotmányos és jogszabályban foglalt kötelességem a ciprusi kormány éves pénzügyi jelentésének elkészítése és aláírása, valamint mentesítésre való benyújtása a miniszterek tanácsán keresztül a nemzeti parlamentnek. Feladataim közé tartozik továbbá az államkincstár éves jelentésének továbbítása a miniszterek tanácsának. Ezenfelül az államkincstár tranzakcióit a nemzeti ellenőrzési intézet ellenőrzi, amely megállapításait és ajánlásait az éves ellenőrzési jelentésben rögzíti, e jelentést pedig mentesítésre a köztársasági elnök és a nemzeti parlament elé terjeszti. A legfőbb állami számvevőszék elnökeként végzett munkám során soha nem volt semmiféle problémám a fenti mentesítési eljárások alkalmával.

5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg bármilyen bírósági eljárásban érintett, kérjük, ismertesse a részleteket.

Nincsenek olyan üzleti vagy pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataimmal. A jövedelemadóra vonatkozó nemzeti törvények alapján rendszeresen nyilatkozatot kell tennem a nettó családi vagyonomról. Kész vagyok a Számvevőszék elnökének tudomására hozni minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat, és nincs semmiféle kifogásom az ellen, hogy ezeket a Számvevőszék politikájával és a közösségi jogszabályokkal összhangban nyilvánossá tegyem.

Nem vagyok és még sosem voltam bírósági eljárásban érintett.

6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Egyetlen választás útján betöltött tisztségem a Mérlegképes Könyvelők Szövetségének (ACCA) Tanácsában való tagságom. Az ACCA Tanácsában munkámat önkéntes alapon, személyes minőségemben végzem, érte a költségtérítésen kívül más javadalmazást nem kapok. Ha az a megtiszteltetés ér, hogy a Számvevőszék tagja lehetek, lemondok az ACCA tanácsi tagságomról, amennyiben újraválasztanának, ha ez a leendő feladataimmal bármiféle összeférhetetlenséget jelent.

Nem viselek tisztséget és nem vagyok tag semmiféle politikai pártban.

7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

Ha az a megtiszteltetés ér, hogy a Számvevőszék tagja lehetek, megbízatásom, felelősségem és feladatom az Európai Unió pénzügyi érdekeinek, következésképpen az európai polgárok pénzügyi érdekeinek védelme lesz. Minden üggyel ugyanolyan módon foglalkozom majd, a származási tagállamtól függetlenül. Függetlenségemet és szakmai magatartásomat, véleményemet és erőfeszítéseimet semmilyen módon sem fogja befolyásolni, hogy honnan származik egy-egy szabálytalansággal, csalással vagy megvesztegetéssel kapcsolatos ügy.

A jelenlegi bizottsági szabályok alapján a tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), amennyiben az uniós források pénzügyi kezelésével kapcsolatban csalás, megvesztegetés vagy bármilyen más jogellenes tevékenység gyanúja felmerül (akár ellenőrzés, akár harmadik féltől kapott tájékoztatás alapján). Az Európai Számvevőszéknek hasonló kötelezettsége van. E kötelezettségnek az igazoló hatóság vezetőjeként és a nemzeti csalás elleni koordinációs szervezet (AFCOS) szabálytalanságok és feltételezett csalások jelentéséért felelős koordinátoraként is eleget teszek.

Ezenfelül a legfőbb állami számvevőszék elnökeként hasonló kötelezettségem van az állami kiadások tekintetében. Bármiféle szabálytalanságról vagy a szabálysértés megalapozott gyanújáról értesítenem kell az illetékes hatóságot.

Feladatok végrehajtása

8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban?

A Ciprusi Köztársaság államkincstárának feladata az államháztartási műveletek alkotmányos, jogszerű és felelős kezelésének felügyelete és nyomon követése, ami támogatja a döntéshozatali eljárást, biztosítva a pénzügyi és adóügyi politikák hatékony végrehajtását a Ciprusi Köztársaságban. Tapasztalataim alapján a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban az alábbiakat foglalják magukban:

· szervezeti felépítés, célkitűzések, stratégiák és szakpolitikák,

· felelősségi körök és elszámoltathatóság,

· személyzeti kompetenciák és készségek,

· jogszabályok és rendeletek, eljárások és belső ellenőrzések,

· információs rendszerek és automatizálás,

· külső és belső ellenőrzés.

A közszolgálatnak formális struktúrában kell működnie, amely meghatározza működésének és teljesítményének módját. Célkitűzéseit írásba kell foglalni, ezt pedig a vezetőségnek rendszeresen frissítenie kell.

A stratégiai terv és általában a tervezési eljárás a gazdasági forrásoknak a közszolgálati eredmények közötti elosztására szolgál, és lehetővé teszi a vezetőség számára a szakpolitikai és teljesítményre vonatkozó célkitűzések teljesítését.

A vezetőség és a személyzet tagjai egyéni célkitűzéseinek összehangolása is szükséges a közszolgálat kitűzött céljainak elérése érdekében.

A világosan körülhatárolt felelősségi körök és az elszámoltathatóságra vonatkozó rendelkezések további összetevői a vezetők és a beosztottak jó teljesítményre való ösztönzésének.

A szervezeti intézkedések mellett a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra fő eleme a közszolgálatot ellátó személyzet minősége, a készségek, a technikai tudás, a tapasztalat és etikai értékek szempontjából.

A közszolgálat belső ellenőrzési rendszerének megfelelő biztosítékot kell szolgáltatnia a célkitűzések teljesítésére vonatkozóan, különös tekintettel az alábbiakra:

· a műveletek hatékonysága,

· a források gazdaságos és hatékony felhasználása,

· az alkalmazandó szakpolitikákkal, eljárásokkal, törvényekkel és rendeletekkel való összhang,

· az eszközök és érdekek bármiféle sérelem – csalás, szabálytalanság, korrupció – elleni védelme, továbbá

· az információk, számlák és adatok megbízhatósága és sérthetetlensége.

A stabil információs rendszerek, és általában az automatizálás, javíthatná a belső ellenőrzési rendszert abban az esetben, ha van egy részletes és teljes terv a végrehajtásukhoz, és a közszolgáltatásban el tudják érni a kívánt funkcionalitást.

Végül, de nem utolsó sorban, a külső és belső ellenőrzési funkciók szerves részét képezik a pénzgazdálkodásnak a közszolgálat keretein belül, támogatják a jó kormányzást, az elszámolhatóságot, az átláthatóságot és az ellenőrzést, valamint hozzájárulnak a hitelességhez és javítják a pénzgazdálkodási kultúra hatékonyságát és eredményességét.

A fent említett jellemzők kiegyensúlyozott kombinációja lehetővé teszi, hogy a közszolgálat eredményes és hatékony pénzgazdálkodási kultúrát hozzon létre és tartson fenn, az optimális teljesítmény, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elérése érdekében.

9. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke előírja, hogy a Számvevőszék segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési feladataik gyakorlása során. A Szerződés e segítséget mindkét intézmény számára egy, az elszámolások megbízhatóságáról, valamint az alapjukul szolgáló műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló nyilatkozat (megbízhatósági nyilatkozat - DAS) formájában határozza meg.

A Szerződés értelmében a Számvevőszék felelős az Unió valamennyi bevételére és kiadására vonatkozó elszámolás, valamint a pénzgazdálkodás eredményességének és hatékonyságának ellenőrzéséért. Következésképpen azok az (éves vagy külön-/ad-hoc) jelentések, amelyeket a Számvevőszék az Európai Parlamenthez, és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz nyújt be, rendkívül fontosak.

A Számvevőszék munkája fontos szerepet játszik az éves mentesítési eljárás megalapozásában. Az eljárás során a Tanács ajánlásai alapján eljáró Európai Parlament dönt arról, hogy a Bizottság eleget tett-e az előző évi költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelezettségének.

Ezenkívül a Számvevőszék munkájának köszönhetően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság konkrét területekre fordíthatja figyelmét annak érdekében, hogy problémákat oldjon meg, minimálisra csökkentse a kockázatot és az EU pénzügyi forrásainak felhasználása során maximalizálja a takarékosságot, a hatékonyságot és az eredményességet, az uniós polgárok javára.

A Számvevőszék jelentései pontosak, megbízhatóak kell, hogy legyenek, és egyesíteniük kell a vizsgált szervek ajánlásait és válaszait annak érdekében, hogy minél jobban segíthessék a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot feladatainak és célkitűzéseinek megvalósításában.

A jelentések megállapításai és ajánlásai akkor a leghatásosabbak, ha pontos és közérthető nyelven íródnak, és a szakkifejezések használatát lehetőleg elkerülik, illetve megfelelően értelmezve használják, amennyiben szükségesnek ítélik.

Tapasztalataimból adódóan tisztában vagyok a nemzeti ellenőrzési intézet és a nemzeti parlament közötti konstruktív együttműködés előnyeivel és szükségességével, valamint a nemzeti ellenőrzési intézettel kialakított szoros együttműködésből származó előnyökkel.

A legfőbb állami számvevőszék elnökeként, a nemzeti ellenőrzési intézet vezetőjével együtt, a nemzeti parlament közpénz-ellenőrzési bizottságával közeli kapcsolatban állok, rendszeresen meghívnak a nemzeti parlamenti bizottságok üléseire, amikor minisztériumok/főosztályok/osztályok parlamenti ellenőrzése folyik, hogy független szakértői véleményemet kérjék a közpénzkezeléssel és közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekben. Ez az együttműködés kölcsönös bizalomra és tiszteletre épült, és igyekezni fogok, hogy a Költségvetési Ellenőrzési Bizottsággal is ilyen kapcsolatot alakítsak ki, amennyiben az a megtiszteltetés ér, hogy a Számvevőszék tagja lehetek. Erre törekszem majd az ellenőrzési csoportokban/a kamarákban és a Számvevőszék testületében nyújtott munkámon keresztül, és személyes találkozások, véleménycserék és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnökével és tagjaival történő konzultáció révén.

10. Véleménye szerint mi a teljesítmény-ellenőrzés hozzáadott értéke, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányításba?

A teljesítmény-ellenőrzés külső értékelése annak, hogy mennyire gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel a rendelkezésre álló forrásokat a közszolgáltatások/állami pénzeszközök/projektek területén.

A teljesítmény-ellenőrzés „pénzért értéket” ellenőrzésként is ismert, azaz azt vizsgálja, hogy vajon a közszolgáltatás az elköltött pénzért cserébe a legjobb értéket kapta-e.

A minőségi teljesítmény-ellenőrzések mind az ellenőrnek, mind az ellenőrzöttnek hozzáadott értéket biztosítanak. Az ellenőr betekintést nyer az ellenőrzött műveleteibe és munkaterületébe, és ez segíti a kockázatok megértésében, melynek eredménye egy jobb és hatékonyabb ellenőrzés. Az ellenőrzött segítséget kap ahhoz, hogy műveletei működését javítsa az eredmények minőségének optimalizálása érdekében, a források jobb elosztása révén, az uniós polgárok javára.

Véleményem szerint a teljesítmény-ellenőrzés hozzáadott értéke függ az ellenőri munka minőségétől, valamint az ellenőrző és az ellenőrzött teljesítményétől az ellenőrzési megbízás során, továbbá együttműködésük és kommunikációjuk hatékonyságától is.

A siker legfontosabb feltételei a következők:

a) Az ellenőrzésnek

· igazságosnak kell lennie,

· az eredmények mérésére és az azokról szóló jelentésre kell összpontosítania, és

· az elszámolhatóságot és bizalmat kell növelnie.

b) Az ellenőrzés ajánlásainak

· (elégséges, releváns és megbízható) bizonyítékokon alapulónak, világosnak, és

· költséghatékony módon alkalmazhatóaknak kell lenniük.

c) Az ellenőrzési jelentésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, és nem lehet egyoldalúan negatív.

d) Az ellenőrzés megállapításait a vizsgálat korai szakaszában meg kell beszélni az ellenőrzöttel, őszinte és nyílt párbeszédet folytatva.

e) Széleskörű szakmai és tudományos háttérre és kiterjedt tapasztalatra van szükség, különösen az összetett és érzékeny ellenőrzési megbízások esetében.

A teljesítmény-ellenőrzés azon megállapításainak és ajánlásainak beillesztése, amelyek az ellenőrzött irányítási folyamatára vonatkoznak, az ellenőrrel való szoros együttműködés és kommunikáció révén érhető el. A folyamat részeként a vezetőséget aktívan be kell vonni, és egyet kell értenie a teljesítmény ellenőrzés megállapításaival és ajánlásaival, következetesen el kell fogadnia a hiányosságokat, és az ajánlások szerzőjévé kell válnia. Ezáltal a vezetőség elszámoltathatóvá válik, valamint felelőssé az ajánlások azonnali és hatékony végrehajtásáért. A vezetőség elkötelezettségét nyomonkövetési látogatások során újraértékelik.

11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzését illető együttműködésen?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerint „a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek a bizalom szellemében, ugyanakkor egymás függetlenségét tiszteletben tartva működnek együtt”. Ezenfelül igaz, hogy a Számvevőszék elnökének egy nyilatkozata szerint „a politikai (az Európai Parlament) és szakmai (a Számvevőszék) ellenőrzés közötti szorosabb együttműködés az uniós források kezelésének további javulását hozhatják.”

A fent említett valamennyi intézmény közötti hatékony együttműködés rendkívül fontos olyan szempontból, hogy az adófizetők könyvvizsgálatra és a parlament ellenőrzésére szánt pénzét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel. Az együttműködés további javítása érdekében fontolóra lehetne venni egy magas szintű együttműködési bizottság létrehozását a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, a nemzeti parlament közpénz-ellenőrzési bizottsága, az Európai Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények között. Az egységes ellenőrzési rendszer (single audit concept) holisztikus végrehajtására kellene törekedni, amely az európai és nemzeti szinten szükséges jogi és adminisztratív módosításokkal foglalkozna.

A kapcsolattartó bizottságot, amely összegyűjti az uniós tagállamok nemzeti ellenőrző intézményeinek vezetőit és a Számvevőszék elnökét/tagjait, kifejezetten azért hozták létre, hogy javítsa a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények közötti együttműködést. Az együttműködés már most megfelelő szintű, de sokféleképpen lehet további javulást elérni, például:

· Jobban lehetne támaszkodni a nemzeti ellenőrző intézmények könyvvizsgálói munkájára.

Ez megnyilvánulhatna abban, hogy nagyobb súlyt kapnak a nemzeti nyilatkozatok, a nemzeti ellenőrzési jelentések, tanúsítványok és az éves összefoglalók.

· A különböző ellenőrzési megbízásoknál el kell kerülni a feladatok megkettőzését, illetve a munkák közötti átfedést.

Érdemes megjegyezni, hogy bár az uniós kiadások 80%-át közös irányítás alatt költik el, az elköltött pénz ellenőrzésére kiterjedő közös felelősség aránytalan. Az egységes ellenőrzési rendszer végrehajtásával ellenőrzési forrásokat lehetne megtakarítani, és ez az uniós polgárok érdekeit szolgálná.

· A nemzetközi ellenőrzési normákat fokozottan be kell tartani, és használni kell a közös ellenőrzési módszereket.

Tovább kell erősíteni a közös ellenőrzési normákat kidolgozó munkacsoport működését, és erősíteni kell valamennyi érdekelt fél elkötelezettségét a szükséges konszenzus elérése érdekében.

Rendkívül fontos az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament közötti együttműködés, és tovább javíthatja az uniós források kezelését. Az együttműködés már most magas szintű, és tovább lehetne javítani a következőkkel:

· Tagállami szintű, szabályozott ülések felállítása,

· Specializált összekötő bizottságok létrehozása, valamint

· A különböző munkaterületeken dolgozók közötti kapcsolatteremtés.

Az uniós költségvetés végrehajtását illetően a fenti intézményeknél kölcsönhatás érvényesül a feladatok ellátásában. Az Európai Parlament a Számvevőszék jelentéseiben szereplő ellenőrzési megállapításokra és ajánlásokra fókuszál, és a Számvevőszék úgy dolgozza ki az ellenőrzési programját, hogy figyelembe veszi a Költségvetési Ellenőrző Bizottság észrevételeit és aggályait. Az együttműködés konkrét módjainak bevezetése és szabályozása minden szinten (tagállami, specializált összekötő bizottsági, dolgozói) növelni fogja mind a Számvevőszék, mind az Európai Parlament által végzett munka értékét.

Amennyiben az a megtiszteltetés ér, hogy az Európai Számvevőszék tagja lehetek, többet tehetek majd a Számvevőszék és más intézmények közötti, különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal folytatott együttműködés javításáért, tekintettel a függetlenség elvére.

Egyéb kérdések

Lemondana-e a jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Hiszem, hogy a közszolgálatban betöltött bármilyen hatalmi pozíció esetén rendkívül fontos és alapvető feltétel, hogy a hatóság vezetőjében valamennyi érdekelt fél messzemenően megbízzon, különös tekintettel az Európai Parlamentre, máskülönben szerepe a polgárok érdekeit sérti. Ezt az elvet alkalmaztam a ciprusi közszolgálatban eltöltött éveim alatt, és ugyanúgy szándékozom alkalmazni a Számvevőszék jelölt tagjaként is. Elengedhetetlenül fontos és alapvető feltétele az európai polgárok pénzügyi érdekei védelmének, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Európai Parlament bízzon a Számvevőszék tagjaiban és a Számvevőszékben, mint intézményben. Megtiszteltetésnek veszem, ha kedvező véleménnyel vannak a Számvevőszék tagjaként történő kinevezésemről, és azon leszek, hogy a szolgálatom ideje alatt továbbra is megmaradjon az Önök irántam tanúsított bizalma.

Amennyiben az Európai Parlament véleménye kedvezőtlen, természetesen visszavonom jelölésemet.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	27.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Jorgo Chatzimarkakis, Andrea Cozzolino, Ryszard Czarnecki, Luigi de Magistris, Tamás Deutsch, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Aldo Patriciello, Christel Schaldemose, Theodoros Skylakakis, Bart Staes, Georgios Stavrakakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Monika Hohlmeier, Ivailo Kalfin