Eljárás : 2010/2001(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0284/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0284/2010

Viták :

PV 19/10/2010 - 12
CRE 19/10/2010 - 12

Szavazatok :

PV 20/10/2010 - 6.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0372

JELENTÉS     
PDF 1644kDOC 2401k
2010. október 11.
PE 448.942v03-00 A7-0284/2010(1. rész)

az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról – összes szakasz

(12699/2010 – C7-0202/2010 – 2010/2001(BUD))

valamint az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. (SEC(2010)1064), 2/2011. (SEC(2010)0000) és 3/2011. (SEC(2010)0000) számú módosító indítványokról

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány

Költségvetési Bizottság

Előadók: Sidonia Elżbieta Jędrzejewska - (III. szakasz - Bizottság)

Helga Trüpel - (egyéb szakaszok)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról – összes szakasz (12699/2010 – C7 0202/2010 – 2010/2001(BUD)), valamint az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. (SEC(2010)1064), 2/2011. (SEC(2010)xxxx) és 3/2011. (SEC(2010)xxxx) számú módosító indítványokról

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–       tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–       tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–       tekintettel a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–       tekintettel 2010. március 25-i állásfoglalására a 2011. évi költségvetés prioritásairól, III. szakasz – Bizottság(4),

–       tekintettel a 2011. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló 2010. június 15-i állásfoglalására(5),

–       tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2010. április 27-án előterjesztett tervezetére (COM(2010)0300),

–       tekintettel az Európai Unió költségvetési tervezetéről szóló, a Tanács által 2010. augusztus 12-én elfogadott álláspontra (12699/2010 - C7-0202/2010),

–       tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2010. szeptember 15-én nyújtott be,

–       tekintettel eljárási szabályzata 75b. cikkére,

–       tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7–00284/2010),

III. SZAKASZ

Kulcsfontosságú kérdések és prioritások a 2011-es költségvetésben

1.      határozottan meg van győződve arról, hogy az Európai Unió működéséről szóló új szerződés szerinti költségvetési eljárás megkívánja valamennyi érintett intézmény teljes körű és magas szintű politikai részvételét; hangsúlyozza, hogy az egyeztetési eljárás célja a költségvetési hatóság két ága által képviselt álláspontok összeegyeztetése, és hogy a 2011-es költségvetés közös szövegtervezetét még mindkét ágnak jóvá kell hagynia saját eljárási szabályzatával és a Szerződés 314. cikkének (7) bekezdésével összhangban;

2.      úgy véli, hogy a Tanács álláspontjának elfogadására vonatkozó írásbeli eljárás a költségvetési eljárás esetében különösen nem megfelelő, emellett meg is kérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy egy ilyen lényeges uniós jogi aktusra vonatkozóan hiányzik a nyilvános és egyértelmű, miniszteri szintű politikai támogatás a Tanács részéről;

3.      emellett meglehetősen aggasztja, hogy hogyan értékelje a Tanács 2011-es költségvetési tervezetről szóló álláspontját, tekintettel arra, hogy az elfogadott csökkentések nem felelnek meg a világosan meghatározott céloknak, sőt ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a csökkentéseket véletlenszerűen és radikális módon alkalmazták a költségvetés egészében; úgy véli, hogy az előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a hatékony és eredményes költségvetés-tervezés elvével;

4.      úgy véli, hogy az uniós szakpolitikákat erősítő és – különösen a közös kül- és biztonságpolitika, a versenyképesség és innováció, az űrtechnológia, az idegenforgalom, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a szociálpolitika, az energiapolitika, valamint a bel- és igazságügy területén – új hatásköröket létrehozó EUMSz. hatálybalépése maga után vonja a Lisszaboni Szerződésből eredő költségvetési igények fedezésének biztosítását, és ezért koherenciát és következetességet kíván meg a költségvetési hatóság két ágától a megnövekedett pénzügyi képességek tekintetében;

5.      emlékeztet arra, hogy a Szerződés egymást követő változásai és az uniós szintre átruházott felelősségek növekedése ellenére az uniós költségvetés csupán a GNI szerény 1%-ának felel meg; következésképpen ellenzi a Tanács által elfogadott súlyos csökkentéseket;

6.      megérti az egyes tanácsi küldöttségek által kifejtett aggályokat, miszerint a 2011-es költségvetési évben különösen nagy nyomás nehezedik a tagállami költségvetésekre, és annál is inkább szükség van megtakarításokra, ugyanakkor úgy véli, hogy a kifizetési előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a helyes költségvetési gazdálkodás elvével, továbbá úgy véli, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok önkényes csökkentése veszélybe sodorja a már elfogadott uniós politikák és programok megvalósítását;

7.      ismételten emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés semmiképpen sem tekinthető és értékelhető egyszerűen a nemzeti költségvetésekre további terhet rovó pénzügyi tételnek, hanem éppen ellenkezőleg lehetőséget kell látni benne az Unió egészének érdekeit szolgáló és hozzáadott értéket jelentő kezdeményezések és beruházások fellendítésére, amelyek legtöbbjéről a Parlament és a Tanács közösen dönt, és így nemzeti szintű legitimációval is bírnak; felhívja az uniós intézményeket, hogy határozzanak meg megfelelő mechanizmust „az európai összefogás elmaradása” esetén felmerülő költségek felmérésére és értékelésére, ami rámutatna arra, hogy milyen megtakarításokat eredményez a nemzeti költségvetésekben a források egyesítése;

8.      ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nemzeti költségvetéseket kiegészítő jellegét és az általa adott lendületet nem szabad olyan önkényes csökkentésekkel próbára tenni és korlátozni, amelyek csak elenyésző (kevesebb mint 0,02%-os) részét teszik ki a 27 tagállami költségvetés teljes összegének;

9.      rámutat arra, hogy a Parlament az ifjúsággal, az oktatással és a mobilitással kapcsolatos szakpolitikákat a 2011-es költségvetés legfontosabb prioritásai közé sorolta – ahogy azt egyebek mellett a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló, 2010 júniusában elfogadott parlamenti állásfoglalás is megemlíti –, mivel azok alapvető és szükséges elemei az uniós gazdaságélénkítési stratégiának és az Európa 2020 stratégiának; kiemeli, hogy az előirányzatok bizonyos költségvetési tételek esetében javasolt növelése az EU jövőjére vonatkozó rövid és hosszú távú stratégiákat is szolgálja;

10.    ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a források szűkösségével és a globális gazdasági recesszióval összefüggésben az uniós politikák finanszírozását szorosabban nyomon kell követni minden olyan kiadás elkerülése érdekében, amelyet nem indokol világos és azonosítható célkitűzés, figyelembe véve az európai uniós költségvetés által biztosított hozzáadott értéket, mivel az a szolidaritást és a hatékonyságot fejezi ki azáltal, hogy egyesíti a nemzeti, regionális és helyi szinten, szétaprózódottan rendelkezésre álló forrásokat; hangsúlyozza ezenkívül, hogy az európai uniós költségvetés kiadásainak túlnyomó része az EU gazdasági növekedésének ösztönzéséhez szükséges hosszú távú beruházásokat támogatja;

11.    rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keretből eredő tartalék – különösen az 1a. és 3b. alfejezet és a 4. fejezet esetében – nem jelent tényleges mozgásteret, emellett csökkenti az EU arra való képességét, hogy prioritásainak fenntartása mellett reagáljon a politikai változásokra és váratlan szükségletekre; hangsúlyozza, hogy az EU előtt álló kihívások mértéke a többéves pénzügyi keret jelenlegi plafonértékeit jóval meghaladó forrásokat tenne szükségessé; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy feltétlenül szükség van a költségvetés jelentős felülvizsgálatára, és hogy a számos felmerült új kihívás és új prioritás elkerülhetetlenné tette a jelenlegi többéves pénzügyi keret plafonértékeinek és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás egyes rendelkezéseinek haladéktalan felülvizsgálatát;

12.    sürgeti a Tanácsot, hogy vegye teljes mértékben figyelembe a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról ((COM(2010)0072 - 2010/0048(APP)) szóló 2010. szeptember 22-i parlamenti állásfoglalásban(6) rögzített egyértelmű feltételeket, amelyek alapján a Parlament az EUMSz. rendelkezéseivel összhangban jóváhagyja az új többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet;

13.    emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret plafonértékei nem tették volna lehetővé prioritásainak és a Szerződés hatálybalépéséből eredő új politikáknak a finanszírozását; hangsúlyozza, hogy az egyeztetőbizottságban folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében komoly kompromisszumok árán javaslatot tett e politikák plafonértéken belüli finanszírozására; hangsúlyozza, hogy ez azonban csak úgy megvalósítható, ha más, körültekintően kiválasztott költségvetési sorok előirányzatait csökkentik;

14.    a kifizetési előirányzatok tekintetében nem hajlandó mérlegelni a tanácsi álláspont szerinti olyan végső célösszeg megállapítását, amelyet a tényleges szükségletek alapos értékelése nélkül, pusztán különböző sorok csökkentésével vagy növelésével érnek el;

15.    emlékeztet arra, hogy a Tanács e gyakorlata hatással lehet az ugyanazon évi előirányzatok végrehajtási arányára, mivel lelassíthatja az új szerződések aláírását, különösen az utolsó negyedévben, és így zavarja az európai uniós programok többéves életciklusát;

16.    általánosságban úgy véli, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó igazgatási kiadásokat a programok gyors végrehajtásának, minőségének és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében nem szabad csökkenteni; ezért visszaállítja a Tanács által e programok igazgatási kiadásai tekintetében bevezetett csökkentéseket;

1a. alfejezet

17.    emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2011-es költségvetésre vonatkozó horizontális prioritásai, azaz az ifjúság, az oktatás és a mobilitás a különböző szakpolitikák keretében ágazatokon átívelő, célzott beruházásokat tesznek szükségessé az EU növekedésének és fejlődésének előmozdítása érdekében; ezért megerősíti, hogy növelni kívánja az e prioritásokhoz kötődő valamennyi program – nevezetesen az egész életen át tartó tanulás programja, az „Emberek” és az „Erasmus Mundus” program – előirányzatait;

18.    különösen úgy véli, hogy a fiatal munkaerő mobilitása kulcsfontosságú eszköz a versenyképes és dinamikus európai munkaerőpiac fejlődésének biztosításához, és ezért azt ösztönözni kell; következésképpen támogatja az Európai Foglalkoztatási Szolgálatra vonatkozó előirányzatok növelését, és ennek érdekében határozottan szorgalmazza a „Your first EURES job” elnevezésű előkészítő intézkedés elindítását, amelynek célja, hogy egy, a fiatalokat célzó speciális, nem akadémiai mobilitási program létrehozásának első lépéseként elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését vagy speciális munkahelyekhez való hozzájutását egy másik uniós tagállamban;

19.    elismeri az uniós finanszírozású kutatás által képviselt hozzáadott értéket, amely kutatás lendületet ad a kutatással kapcsolatos különböző nemzeti erőfeszítéseknek és beruházásoknak, különös tekintettel az energiához kapcsolódó kutatásra – beleértve a megújuló energiaforrások területét –, valamint elismeri a kkv-k központi szerepét az európai növekedés és foglalkoztatottság előmozdításában; ennek megfelelően megerősíti a Versenyképességi és innovációs keretprogram és különösen a Vállalkozási és innovációs program, illetve az Intelligens energia program iránti támogatását, növelve bizonyos költségvetési sorok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait; megjegyzi, hogy biztosítani kell a K+F-programok zökkenőmentes végrehajtását annak érdekében, hogy a költségvetési időszak végén elkerülhető legyen az előirányzatok más, az eredetitől eltérő célokra való átcsoportosítása;

20.    rendkívül aggódik amiatt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás a „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” célkitűzés központi politikáinak finanszírozására, és hogy az Európa 2020 stratégia soron következő finanszírozása miatt a helyzet csak romlik; emlékeztet arra, hogy a növekedés és a foglalkoztatás elősegítésében alapvető szerepet játszik az olyan politikákba való beruházás, mint az oktatás, a kutatás, az innováció, a közlekedés (különösen a TEN-T hálózatok) és a turizmus;

21.    kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy az újonnan létrehozott európai pénzügyi hatóságok a kezdetektől fogva megfelelő és elegendő finanszírozást kapjanak, hogy hozzájárulhassanak az európai és a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásához;

22.    meg van győződve arról, hogy az Euratom – ITER Európai Közös Vállalkozás finanszírozását az ITER 2012. és 2013. évi finanszírozásáról szóló bizottsági javaslat fényében újra kell gondolni; elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi 7. kutatási keretprogramon belüli, a növekvő pénzügyi szükségletek miatti átcsoportosítást, amelyek már nem felelnek meg az eredeti javaslatnak; ezért úgy véli, hogy a végrehajtás késedelmére tekintettel, valamint az ITER jövőbeli finanszírozására vonatkozóan a Tanáccsal folytatott tárgyalások elindítása érdekében a legmegfelelőbb költségvetési lehetőségként 47 millió euróval csökkenteni kell a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a 08 20 02. költségvetési soron;

23.    támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy vezessenek be kifizetési előirányzatokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap fejezetén belül annak érdekében, hogy leegyszerűsítsék a költségvetési hatóság két ága által jóváhagyott kérelmekkel kapcsolatos pénzügyi eljárásokat; ezért visszaállítja az eredeti értéket, megjegyezve, hogy azok a 2011-es igényekhez elégtelennek bizonyulhatnak;

24     meggyőződése, hogy az európai energiahelyzetre vonatkozóan stratégia tervre van szükség; megjegyzi, hogy a Bizottság már létrehozott egy stratégiai energiatechnológiai tervet, amelynek finanszírozási helyzete továbbra sem világos; ezért pro memoria (p.m.) sorokat hozott létre a stratégiai energiatechnológiai terv több területére vonatkozóan, amelyek hamarosan aktívvá válhatnak;

1b.alfejezet

25.    megállapítja, hogy a Tanács álláspontja a kötelezettségvállalások tekintetében nem módosítja a bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ez a kötelezettségvállalási előirányzatokkal kapcsolatos álláspont teljesen összhangban van a többéves pénzügyi keretben megállapított előirányzatokkal, figyelembe véve a pénzügyi keret 2011-re vonatkozó technikai jellegű kiigazítását a 2006. június 17-i intézményközi megállapodás 17. pontjának megfelelően;

26.    sajnálja a Tanács megszorító megközelítését a kifizetések vonatkozásában, amelyek 1075 millió euróval csökkentek (felerészben a 2006–2011-es programozási időszak befejezésére tekintettel) a Bizottság 2011. évi kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseihez képest; hangsúlyozza, hogy az utóbbiakat az Európai Parlament szerint már eleve alábecsülhették, és hogy a Tanács megközelítésmódja veszélyeztetheti a program végrehajtása terén fennálló lemaradás ledolgozását a 2007–2013-as időszak eleji lassú indulást, valamint a Parlament és a Tanács által az európai gazdaságélénkítési terv keretében nemrégiben elfogadott jogszabály-módosításokat követően;

27.    ezért a Tanács által a kifizetési előirányzatok vonatkozásában bevezetett csökkentéseket a költségvetési tervezet szintjére állítja vissza, és fenntartja eredeti álláspontját, amely szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak sürgősen költségvetés-módosítást kell előterjesztenie és elfogadnia, amennyiben a kifizetési előirányzatok nem elegendőek a szükségletek fedezésére; üdvözli a Tanács ezzel kapcsolatos nyilatkozatát;

28.    emlékeztet arra, hogy az uniós balti-tengeri stratégiáról szóló cselekvési terv kimondja, hogy a javasolt tevékenységeket – amennyiben lehetséges – a meglevő forrásokból, köztük a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból kell finanszírozni; rámutat, hogy az uniós balti-tengeri stratégia kimondja, hogy a stratégia meglévő uniós eszközök és alapok, valamint más létező források és pénzügyi eszközök megfelelőbb kiaknázására épül; hangsúlyozza, hogy a stratégia számára biztosítani kell a megfelelő elismerést és finanszírozást;

2. fejezet

29.    hangsúlyozza, hogy a KAP elsődleges célját a piaci stabilitás és az élelmezésbiztonság, továbbá a gazdálkodók méltányos árbevételei biztosításának kell képeznie, beleértve a környezet és a táj védelmét, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a 2011-es költségvetésben biztosítson pénzügyi keretet a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűbbé tételéhez szükséges eszközökre arra az esetre, ha a piacon 2011-ben ingadozások következnének be;

30.    elismeri, hogy hasznosnak bizonyult a tejágazatnak a 2010-es költségvetésből nyújtott 300 millió eurós rendkívüli támogatás; támogatja egy új, tejalapként szolgáló költségvetési sor létrehozását a modernizáció, a diverzifikáció és szerkezetátalakítás, valamint a marketing fejlesztésének támogatására; rámutat arra, hogy a Bizottság már jóváhagyta a tejalap létrehozását;

31.    úgy véli, hogy alacsonyabb szinten, de fenn kell tartani a borágazatot érintő nemzeti támogatási programot; rámutat, hogy a borpiac közös szervezésének reformja idején a Bizottság kifejezetten leszögezte, hogy a reform nem érintheti a költségvetést;

32.    rámutat, hogy a Parlament kifejezetten nem értett egyet azzal, hogy az előirányzatokat halállal végződő bikaviadaloknál alkalmazandó élőállatokra használják fel, és hangsúlyozza, hogy elvárja a Bizottságtól e korlátozás bevezetésének biztosítását;

33.    elismeri az iskolagyümölcs- és az iskolatejprogram fontosságát, mivel e programok ösztönzik az egészséges táplálkozást a gyermekek körében; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy növelni kell e két program finanszírozását, és úgy határoz, hogy tovább növeli a rendelkezésükre álló előirányzatokat; hangsúlyozza a rászoruló személyeknek szóló program fontosságát, és úgy határoz, hogy növeli a program rendelkezésére álló előirányzatokat, de emlékeztet arra, hogy azt a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárások fényében kell végrehajtani;

34.    prioritásaival összhangban támogatja egy, a bevált gyakorlatok fiatal gazdálkodók közötti cseréjét előmozdító kísérleti projekt létrehozását, különös tekintettel az európai mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokra;

35.    meg van győződve arról, hogy a 2007–2013-as LIFE+ környezetvédelmi célú pénzügyi eszközt tovább kell erősíteni a további intézkedéseknek való megfelelés érdekében; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi megfontolások elsőbbséget élveznek a környezetvédelmi és agrárpolitikán belül, és a finanszírozás növelése döntő fontosságú a természet és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából; úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés kritériumait a LIFE+ mellett minden vonatkozó uniós eszközben érvényre kell juttatni;

3a. alfejezet

36.    úgy véli, hogy több program, köztük a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” program alapvető fontosságú a stockholmi program végrehajtásához, és megerősíti, hogy támogatja a „Küzdelem az erőszak ellen” (Daphne) programot – amelynek keretében több, finanszírozásra érdemes program nem kaphatott támogatást az előirányzatok szűkössége miatt –, illetve a „Drogprevenció és felvilágosítás” programot; ezzel összefüggésben különös hangsúlyt fektet a nők elleni erőszakkal – azon belül a kényszerabortusszal, a női nemi szervek megcsonkításával, a kényszersterilizációval és bármely más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal – szembeni küzdelemre;

37.    tekintettel arra, hogy a SIS II projekt következő lépéseivel kapcsolatban kevés információt bocsátottak a Parlament rendelkezésére, úgy véli, hogy a szükséges fejlesztésekről kért tájékoztatás megszerzésének legmegfelelőbb eszköze az előirányzatok tartalékba helyezése;

38.    a Bizottság 2010. szeptember 21-i munkadokumentumában meghatározott tervet nem tartja megfelelőnek arra, hogy eleget tegyen a Parlament azon kérésének, hogy tájékoztatást kapjon a szükséges fejlesztésekről, valamint teljes körű áttekintést kapjon a SIS II költségvetéséről;

3b. alfejezet

39.    emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet alá olyan szakpolitikák tartoznak, amelyek közvetlenül érintik az európai polgárok mindennapi életét, és határozott meggyőződése, hogy az ezen alfejezetben rejlő tényleges potenciált a jelenlegi többéves pénzügyi keret szűkös korlátai között nem lehet teljes mértékben kihasználni; rámutat, hogy ezen eszközök Tanács által javasolt finanszírozása nem tükrözi az e fejezet alá tartozó prioritásokat, és különösen hangsúlyozza, hogy a fiatalokat célzó programok eddigi kiemelkedően magas végrehajtási arányai azt bizonyítják, hogy ezek sokkal nagyobb mértékű befektetést érdemelnek;

40.    ismételten kijelenti, hogy szándékában áll növelni a Fiatalok lendületben programra, a Nyári Speciális Olimpiai Játékokra, a tájékoztatási irodákra és a sport területén folyamatban lévő előkészítő intézkedésre vonatkozó előirányzatokat; tudomásul veszi a Tanács arra irányuló kezdeményezését, hogy új előkészítő intézkedést terjeszt elő az európai emlékhelyekkel kapcsolatban, és úgy véli, hogy ez az előkészítő intézkedés a közös európai emlékezet részét képező történelmi emlékhelyekhez való hozzáférés megkönnyítése révén előmozdíthatja az uniós állampolgárságot;

4. fejezet

41.    határozott meggyőződése, hogy az EU mint globális partner szerepét a többéves pénzügyi keretben megállapított keretek között nem lehet megfelelően finanszírozni, és hogy a költségvetési hatóság két ága az eszközök szűkösségét nem orvosolhatja az utolsó pillanatban kötött kompromisszumokkal, a középtávú szükségletek megfelelő mérlegelése nélkül; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata és a 4. fejezet plafonértékének az időközben felmerült, 2006-ban még nem várható szükségletek figyelembevétele céljából történő felülvizsgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a fejezet kezelhető és fenntartható legyen;

42.    azon a véleményen van, hogy az e fejezeten belüli rendkívül szűk mozgástér és a Tanács által kezdeményezett megtakarításokra való törekvés miatt az elsődleges célok finanszírozása csak korlátozott számú költségvetési sor előirányzatainak átgondolt csökkentése révén biztosítható; úgy ítéli meg, hogy az Afganisztán helyreállításának támogatására és a makroszintű pénzügyi támogatásra elkülönített előirányzatok részben csökkenthetők, anélkül hogy ez lényeges hatással lenne a műveletekre; ugyanebben a szellemben úgy határoz, hogy az intézményközi megállapodás 42. pontja értelmében a közös kül- és biztonságpolitika előirányzatait visszaállítja a 2010. évi költségvetésben szereplő szintre;

43.    megerősíti aziránti elkötelezettségét, hogy ne csökkentsék önkényesen a Palesztina, a békefolyamat és az UNRWA számára nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat; ugyanakkor újólag kinyilvánítja azon meggyőződését, hogy az EU által nyújtott globális pénzügyi támogatás –az Unió összességében az első helyen áll az adományozók sorában – és a békefolyamatra gyakorolt korlátozott uniós befolyás közötti ellentmondás nem indokolt és nem is érthető, és alapos vizsgálatot igényel, különösen az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálat keretében;

44.    ismételten hangsúlyozza, hogy ellenzi az előirányzatok javasolt átcsoportosítását több eszköztől és programtól a banánkereskedelmet kísérő intézkedésekre és az iparosodott országokkal való együttműködés eszközére (ICI+), amelyek finanszírozásával a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadásának idején nem számoltak, ugyanakkor megerősíti, hogy támogatja ezeket az eszközöket; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz nem tekinthető olyan alapnak, amelyet a 4. fejezetben felmerülő bármilyen új szükséglet finanszírozásához igénybe lehet venni, hanem azt olyan meghatározott célokra hozták létre és finanszírozzák, amelyek elérésére az EU számos alkalommal kötelezettséget vállalt; ezért felhívja a Tanácsot, hogy állapodjon meg ezen intézkedéseknek az intézményközi megállapodásban foglalt valamennyi eszköz felhasználásával történő többéves finanszírozásáról;

45.    úgy határoz, hogy a környezetre és a természeti erőforrások, többek között az energia fenntartható kezelésére szánt előirányzatok egy részét tartalékba helyezi, amíg a Bizottság nem terjeszt elő politikailag kötelező dokumentumot, amely igazolja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsfinanszírozási csomag valóban kiegészítő jellegű, földrajzilag kiegyenlített módon juttat uniós forrásokat a partnerrégióknak, és nem válik a létező fejlesztési együttműködési programok kárára, valamint világos tájékoztatást ad a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjairól és a fejlődő országokkal kötött megállapodások részleteiről;

46.    egységesített megközelítést kezdeményez a tisztességes kereskedelemhez nyújtott uniós támogatás vonatkozásában a költségvetési címek között;

47.    úgy véli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról folytatott négyoldalú tárgyalásokkal összhangban törekedni kell a KKBP- és KVBP-missziók fokozott azonosítására a jobb átláthatóság és a költségvetés áttekinthetőségének javítása érdekében; ennek megfelelően úgy határoz, hogy a 19 03 01., a 19 03 03. és a 19 03 07. sort felbontja, hogy külön költségvetési sorokat hozzon létre a KKBP/KVBP keretében 2011-ben folytatott legfontosabb missziók, azaz az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Georgia), az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Kosovo ) és az afganisztáni rendőri misszió (EUPOL Afghanistan) számára;

48.    a transzatlanti kapcsolatokról szóló állásfoglalásaival összhangban úgy ítéli meg, hogy az EU és az USA közötti stratégiai partnerséget egyértelműen hangsúlyozni kell az „Együttműködés az Egyesült Államokkal” elnevezésű külön költségvetési sor létrehozásával;

49.    meggyőződése, hogy a ciprusi török közösség támogatására szolgáló pénzügyi keretet tovább kell növelni, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsunk a Cipruson eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság működéséhez, valamint a kulturális örökség szakmai bizottsága által folytatott helyreállítási projektekhez; úgy ítéli meg, hogy e bizottságok működése kiemelkedően fontos mindkét ciprusi közösség számára;

5. fejezet

50.    elutasítja a Tanács 5. fejezet kiadásaival kapcsolatos általános álláspontját, amely összességében több mint 115 millió eurós csökkenést tartalmaz, abból adódóan, hogy a Tanács nem irányozza elő a költségvetésben az 1,85%-os fizetés- és nyugdíjkiigazítást, általános mértékben csökkenti az európai iskolákra vonatkozó költségvetési sorokon rendelkezésre álló előirányzatokat – ellentétben a Parlament fiatalokkal, oktatással és mobilitással kapcsolatos prioritásaival;

51.    hangsúlyozza, hogy bár ez a megszorító megközelítés rövidtávon megtakarításokat eredményezhet az EU költségvetésének és a tagállamoknak, veszélybe sodorja uniós politikák és programok megvalósítását; emellett hangsúlyozza, hogy az intézmények számára megfelelő forrásokat kell biztosítani feladataik ellátásához, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépését követően;

52.    ezért általánosságban visszaállítja a Tanács által bevezetett csökkentéseket, és a Bíróság határozathozataláig tartalékba helyezi a fizetések 1,85%-os kiigazításához kapcsolódó összegeket; úgy véli, hogy e költség előirányozása helyes és körültekintő költségvetési gazdálkodás;

53.    visszaállítja a Bizottság költségvetési tervezetében szereplő javaslatot valamennyi fent említett csökkentés tekintetében, kivéve a konferenciákra, ülésekre és bizottsági tevékenységekre rendelkezésre álló előirányzatokat; úgy véli, hogy az európai iskolákkal kapcsolatos csökkentések elfogadhatatlanok; csodálkozik azon, hogyan tudja a Tanács nagyobb pontossággal megbecsülni a bizottsági szolgálatok lehetséges személyzeti létszámát, mint maga a Bizottság;

54.    kéri a Tanácstól az 1/2011. sz. módosító indítvány gyors elfogadását, annak érdekében, hogy az Európai Külügyi Szolgálat 2011 legelején megfelelő forrásokkal rendelkezve elkezdhesse munkáját, azonban úgy határoz, hogy az előirányzatokat tartalékba helyezi a Parlament illetékes szervei és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője között a jelenlegi bizottsági és tanácsi struktúrák összeolvasztásával felszabadult források felhasználására vonatkozó alelnöki/főképviselői prioritásokról folytatott további konzultáció függvényében;

55.    tartalékot képez egyes adminisztratív költségvetési sorok vonatkozásában, amíg a Bizottság egyedi intézkedéseket vagy nyomon követést nem valósít meg, illetve javaslatokat nem terjeszt elő, illetve azzal a céllal, hogy a Bizottságtól további információkat kapjon; e tartalékok egy részének felszabadítása érdekében kéri különösen a biztosok magatartási kódexének felülvizsgálatát és annak szigorú alkalmazását a volt képviselők nyugdíjainak fedezésére szolgáló pénzösszegek elosztásának módozatai tekintetében;

Ügynökségek

56.    általában elfogadja az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó bizottsági becsléseket és elutasítja az EU decentralizált ügynökségeinek 2010-hez képesti költségvetésére vonatkozó tanácsi álláspont alapjául szolgáló elveket, úgymint:

- a teljes kapacitáson működő ügynökségek esetében az emelés 1,5%-ban való korlátozását,

- az új feladatokkal megbízott ügynökségek esetében az emelés 3%-ban való korlátozását

- a kért álláshelyek csupán felének jóváhagyásával, valamint

- az új ügynökségeket illetően a bizottsági javaslat változtatások nélküli elfogadását.

57.    úgy gondolja ugyanakkor, hogy a díjbeszedést folytató ügynökségeknek nyújtott uniós támogatást nem szabad a címzett bevételek összegével csökkenteni, azért, hogy ezen ügynökségek megfelelő költségvetési rugalmassággal rendelkezzenek a beszedett díjak ingadozására tekintettel;

58.    továbbá úgy határoz, hogy – összhangban a Tanáccsal folytatott tárgyalások kimenetelének költségvetési következményeire vonatkozóan rendelkezésre álló becslésekkel – növeli a három új pénzügyi felügyeleti hatóság 2011-es költségvetési előirányzatait, a 2008. évre vonatkozó mentesítési eljárás eredményének függvényében tartalékot képez az Európai Rendőrakadémia számára, valamint a Parlament prioritásainak megfelelően fokozza az Európai Képzési Alapítvány támogatását, továbbá növeli a Halászati Ellenőrző Hivatal költségvetési előirányzatait annak érdekében, hogy az teljesíteni tudja a nemzetközi vizeken rá háruló ellenőrzési kötelezettségeket;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

59.    hangsúlyozza, hogy a korlátozott számban elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket alaposan mérlegelték és kiértékelték, többek között a Bizottság hasznos és konstruktív, 2010. júliusi első értékelését figyelembe véve, annak érdekében, hogy elkerüljék a jelenlegi európai uniós programok által már lefedett intézkedések megkettőzését; emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések célja a politikai prioritások kialakítása és olyan új kezdeményezések bevezetése, amelyek az EU jövőbeli tevékenységeit és programjait képezhetik;

***

I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz

Általános keret

60.    emlékeztet arra, hogy az intézményeknek a hatékony és eredményes gazdálkodás alapján kell költségvetéseiket elkészíteniük, és – figyelembe véve a jelenlegi gazdasági válság hatásait – törekedniük kell a források hatékony felhasználására, ami lehetővé teszi számukra, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti kötelezettségeik végrehajtása mellett ahol csak lehetséges, keressék a megtakarítási lehetőségeket;

61.    felhívja a figyelmet a Bizottság által a fizetések kiigazítása tekintetében a Bíróság elé vitt, jelenleg is folyamatban lévő ügyre, és úgy határoz, hogy az elővigyázatos költségvetési tervezés elvét követve tartalékba helyezi a fizetések 1,85%-os kiigazítását illetően a Bizottságnak kedvező esetleges bírósági határozat 2011-es költségvetési következményeit fedező előirányzatokat;

62.    megállapítja, hogy a Tanács csökkentette a Horvátországgal kapcsolatos előirányzatokat, mivel az ország csatlakozásának időpontját illetően a Bizottságétól eltérő munkahipotézisből indult ki; úgy határoz, hogy a Bizottság megközelítését követi, mivel jelenleg nincs olyan új tényező, amely indokolná a változást;

63.    az egyes intézmények kérelmeinek értékelését követően úgy határoz, hogy visszaállítja az intézmények költségvetésében a Tanács által eszközölt csökkentések egy részét, azokban az esetekben, amikor egy intézmény adott kérelme teljesen indokoltnak tekinthető;

64.    hangsúlyozza, hogy az, hogy a Tanács eddig nem tudott álláspontot kialakítani az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra és a Régiók Bizottságára vonatkozó, 2/2010. sz. költségvetés-módosítást illetően, nem hagy más lehetőséget, mint azt, hogy e költségvetés-módosításról is a 2011-es költségvetés megvitatása során tárgyaljanak;

1. szakasz – Európai Parlament

Általános keret

65.    hangsúlyozza, hogy 2010 márciusában és áprilisában két előzetes egyeztető ülés keretében tárgyalásokra került sor, és hogy a költségvetési tervezet megalkotásának szakaszában számos kérdésben egyértelmű eredmények születtek; üdvözli, hogy e tárgyalások a jó és építő szándék szellemében zajlottak; üdvözli, hogy az Elnökség által 2010 szeptemberében elfogadott módosító indítvány nincs jelentős hatással a tervezetre;

66.    tudatában van annak, hogy nehéz ám megnyugtató egyensúlyt kell teremteni a Parlament Lisszaboni Szerződésben előírt feladatai – a források növelését megkövetelő – teljes körű ellátásának igénye és a pénzügyi válság idején alkalmazandó szilárd költségvetési elvek és korlátozások között; ezért részletesen áttekintette a különböző költségvetési sorokat, és néhány esetben kiigazította a tervezetben szereplő előirányzatokat;

67.    hangsúlyozza, hogy költségvetésének teljes összege 1 700 349 283 euró, ami a többéves pénzügyi keret 5. fejezete (igazgatási kiadások) 20,21%-ának felel meg, azaz összhangban áll korábbi állásfoglalásaival, melyek értelmében a kiadásoknak a 20%-os határ körül kell mozogniuk;

68.    ezzel összefüggésben kiemeli, hogy ez az összeg tükrözi hatásköreinek Lisszaboni Szerződés szerinti jelentős bővülését és az ebből adódó személyzeti és egyéb forrásigényeket;

69.    megállapítja, hogy a költségvetési hatóság által meghatározott végleges összeg a költségvetési tervezethez képest nettó 6 198 071 euró, az Elnökséggel való egyeztetést megelőző eredeti költségvetési javaslathoz képest pedig 25 029 014 euró csökkentést jelent;

70.    továbbra is fenntartja álláspontját, mely szerint – különösképpen a gazdasági válság idején – költségvetési politikájának mindenképpen központi eleme az, hogy ahol lehet, megtakarítási lehetőségeket találjon, és folyamatosan törekedjen a meglévő források átszervezésére és átcsoportosítására;

Humánerőforrás

71.    megjegyzi, hogy Elnökségének a Költségvetési Bizottság által is elfogadott javaslatának megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek a képviselők közvetett támogatására, olyan területek egyértelmű megerősítésén keresztül, mint például a Parlament kutatási és politikaelemzői kapacitása, a könyvtári szolgáltatások, a tematikus osztályok és ehhez kapcsolódó területek; emlékeztet arra, hogy mindez kiegészíti a Parlament új és erősebb szerepének létrejöttét követően a 2010-es költségvetésben és az 1/2010. sz. költségvetés-módosításban már megerősített, közvetlen támogatással kapcsolatos intézkedéseket;

72.    emlékeztet a 2011-es költségvetési javaslatról szóló 2010. május 18-i állásfoglalására és az ahhoz mellékelt létszámtervre; ezennel úgy határoz, hogy néhány kiigazítást tesz az alábbi bekezdésekben leírtaknak megfelelően;

73.    emlékeztet azon határozatára, melynek értelmében e folyamat keretében a könyvtári szolgáltatásokat 2011-ben 15 új álláshellyel megerősíti, és a 13 szerződéses álláshelyet állandó álláshelyekké alakítja; úgy határoz, hogy ezen álláshelyek közül 8 vonatkozásában csökkenti az előirányzatokat azzal a céllal, hogy a munkaerő-felvétel fokozatosan, két éves időszakra elnyúlóan történjen;

74.    úgy határozott, hogy az „egyéb területekhez” kapcsolódó 30 álláshelyre (6 AD5 és 24 AST1) vonatkozó előirányzatok a tartalékban maradnak a kért további információk beérkezéséig;

75.    úgy határoz, hogy a módosító indítvány javaslatának megfelelően jóváhagyja az akkreditációs szolgálat internalizálását, és ezért a létszámtervben 16 új álláshelyet hoz létre (1 AD5 és 15 AST1), valamint rendelkezésre bocsátja a megfelelő előirányzatokat;

76.    a módosító indítványnak megfelelően az alábbi, a költségvetés szempontjából semleges intézkedéseket hagyja jóvá:

- 5 jelenleg ideiglenes álláshely (T) állandó álláshellyé (P) alakítása (1 AD9T-t 1 AD5P-vé, 1 AD8T-t 1 AD5P-vé, 1 AD5T-t 1 AD5P-vé, valamint 2 AST3T-t 2 AST1P-vé),

- két ideiglenes AD11-es álláshely átsorolása AD12-essé,

- 15 AST álláshely ( 5 AST10, 5 AST6 és 5 AST5) átalakítása 15 AD5-ös álláshellyé;

77.    a C1/2010. sz. átcsoportosításra vonatkozó döntéssel összhangban felszabadította a Horvátországgal kapcsolatosan tartalékba helyezett 3 millió eurós összegeket; valamint szerződéses alkalmazottak felvétele érdekében átcsoportosította ezen előirányzatokat;

A képviselők közvetlen támogatása

78.    az asszisztensi juttatásokról az 1/2010. sz. költségvetés-módosítással összefüggésben folytatott előzetes részletes vitáját, valamint a juttatások emelésének második részletével kapcsolatos, 2011-re vonatkozó elnökségi javaslatot követően úgy határoz, hogy ezek az előirányzatok tartalékban maradnak; tudomásul veszi az igazgatási szervektől kapott válaszokat, azonban azokat a jelenlegi fázisban nem tartja meggyőzőnek a további növelések indokolásához; ismételten tájékoztatást kér, amint azt a 2011-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2010. március 25-i állásfoglalásában megszavazta;

79.    elutasítja az Elnökség arra irányuló kérelmét, hogy a quaestorok asszisztenseit AST4-esből AST8-as kategóriába sorolják át;

Épületekkel kapcsolatos politika

80.    módosította a 2 0 0 8. számú költségvetési sor elnevezését, annak érdekében, hogy növelje az átláthatóságot a különböző építési projektekkel kapcsolatban;

81.    kéri, hogy rendszeresen tájékoztassák a nagy költségvetési következményekkel járó építési projektek – például a KAD épület bővítése – új fejleményeiről, és várja az ezzel egyidejű lehetséges brüsszeli építési projektek költségvetésre gyakorolt hatásával kapcsolatos válaszokat;

Kommunikációs és tájékoztatási politika

82.    tudomásul veszi a tudásmenedzsment-rendszer helyzetével kapcsolatos választ, a projekt jelenlegi szakaszában azonban még nem mérhető fel, hogy teljesülnek-e az elvárások; hangsúlyozza, hogy e rendszer megvalósítására vonatkozóan ütemtervre van szükség; megismétli az iránymutatásokról szóló állásfoglalásában szereplő azon kérését, hogy e rendszer az interneten keresztül legyen könnyen elérhető az európai polgárok számára; tájékoztatást kér azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megtakarításokat eszközölni a tudásmenedzsment-rendszer megvalósítását követően;

83.    megjegyzi, hogy számos képviselő érdeklődött az informatikai mobilitási projekt tartalmáról és helyzetéről, ami mélyebb elemzést és vitát követelhet meg; úgy határozott, hogy egyelőre tartalékba helyezi a projekttel kapcsolatos előirányzatokat, hogy lehetőség nyíljon vitákra és elemzésekre;

84.    kéri, hogy továbbra is tájékoztassák a parlamenti web-tv-vel kapcsolatos fejleményekről, és úgy határoz, hogy 1 millió eurót tartalékba helyez;

A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek

85.    ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a konkrét kezdeményezések és intézkedések hatékony bevezetését a repülőgépeknél és a gépkocsiknál kevésbé szennyező közlekedési eszközök (tömegközlekedés, kerékpár) fokozottabb és jobb kihasználása érdekében, ami lehetséges jövőbeni megtakarítások beazonosításhoz is hozzájárulhat, például a járművekre vonatkozó költségvetési soron;

86.    ugyanezen szellemben hangsúlyozza, hogy további intézkedéseket kell hozni az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében mind költségvetési, mind környezetvédelmi értelemben;

87.    elégedett azzal, hogy összesen 4 millió eurós további megtakarításokat lehet elérni a képviselők utazási költségeire és az energiafogyasztásra vonatkozó költségvetési sorokon;

Többéves projektek és egyéb kiadási tételek

88.    az Európai Történelem Háza tekintetében úgy határoz, hogy a további tanulmányok elkészítésére kért 2,5 millió eurót a tartalékba helyezi; megjegyzi, hogy az építész javaslatainak értékeléséig továbbra sem áll rendelkezésre a projekt összköltségeire vonatkozó áttekintés; utal egyúttal a Parlament különböző állásfoglalásaiban például a más intézményekkel és lehetséges partnerekkel való együttműködést illetően feltett, egyelőre megválaszolatlan kérdésekre;

89.    úgy határoz, hogy kiigazítja több további költségvetési tétel előirányzatait, és tartalékokat hoz létre azon költségvetési tételek tekintetében, amelyek esetében nehéz előre jelezni az előirányzatokra vonatkozó pontos igényeket, és az év során további szükségletek támadhatnak, vagy ellenkezőleg, megtakarítások keletkezhetnek;

90.    emlékeztet arra, hogy a költségvetési javaslat elkészítésének szakaszában, valamint a Költségvetési Bizottság és az Elnökség közötti egyeztetési eljárás során az Elnökség határozata nyomán bevezetendő, tisztségviselőknek járó juttatás finanszírozására szánt kezdeti 1,2 millió eurós összeget 400 000 euróra csökkentették; továbbá emlékeztet arra, hogy a beosztási pótlékkal kapcsolatos kiadások csak az e költségeket teljes mértékben igazoló dokumentumok bemutatását követően téríthetők vissza; rámutat, hogy a 2010-es pénzügyi évhez viszonyított többi növekedés főként az új protokollajándékok protokollszolgálatok számára történő beszerzését érinti; úgy véli, hogy ha ezeket a készleteket ebben az évben feltöltik, az ehhez a költségvetési tételhez tartozó kiadásokat a következő években valószínűleg csökkenteni lehet; hangsúlyozza, hogy – különösen a gazdasági válság idején – elővigyázatos költségvetési tervezésre van szükség a Parlament munkahelyszínei közötti és egyéb kiküldetésekre irányuló kérelmek tekintetében, valamint a lehető legnagyobb önmegtartóztatás szükségeltetik a reprezentációs költségek vonatkozásában; ezért melegen üdvözölné, ha ezek a kiadások az év során az eredeti előrejelzésekben szereplő igényekhez képest csökkennének;

IV. szakasz — Bíróság

91.    úgy határoz, hogy a 39 kért új álláshelyből létrehoz 29-et, főként az ügyszám és így a munkateher nagymértékű emelkedésére tekintettel, amelynek következtében további jogász-nyelvészekre és fordítókra van szükség (az álláshelyekből 24 ehhez kapcsolódik), és néhány egyéb indokolt emelés merül fel;

92.    megjegyzi, hogy olvasata során a Tanács úgy csökkentette e sor előirányzatait, hogy az nem tükrözi megfelelően a Bíróság által az állások betöltöttsége tekintetében 2009-ben és 2010 első felében elért magas arányt; ezért úgy határozott, hogy a Tanács által bevezetett 3%-os csökkentést (amely az általános csökkentés 2,5%-ról 5,5%-ra emelésének felel meg) 1%-ra kell mérsékelni annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a létszámtervben szereplő szükséges igényeket, valamint hogy a Bíróság megfelelően el tudja látni feladatait;

93.    kompromisszumos álláspontot foglal el a támogatási kiadások egyes sorai kapcsán, és a Tanácsnál több ám a költségvetési tervezetnél kevesebb előirányzatot hagy jóvá; kivételt tesz egyes informatikai kiadások esetében, ahol egy külső ellenőrzés ajánlásait követve a teljes összeg két soron szerepel;

V. szakasz - Számvevőszék

94.    megállapítja, hogy a Tanács csak kis mértékben igazította ki a Számvevőszék költségvetési tervezetét, és hogy az így kapott összegek általánosságban elfogadhatóak; megállapítja, hogy az utóbbi két évben létrehozott 32 új könyvvizsgálói álláshelyet követően az önmegtartóztatás jegyében további személyzet iránti igényt nem nyújtottak be, holott eredetileg ezt tervezték;

95.    üdvözli a Számvevőszék adminisztrációs támogatási költségek csökkentése és belső költségvetési ellenőrzések végrehajtása iránt mutatott módszeres elkötelezettségét; mélyrehatóbban meg szeretné vizsgálni, hogyan hasznosíthatná a többi intézmény a Számvevőszék e téren megszerzett szakértelmét;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

96.    úgy határoz, hogy kompromisszumos megoldást ajánl a Lisszaboni Szerződés következményeként kért új álláshelyek tekintetében, követve a spanyol elnökség által a nyár folyamán tett javaslatot (amely 11 új álláshelyre vonatkozott a kibővült hatáskörök és a megnőtt munkateher kezelése érdekében), az alábbiak szerint: 6 AD5, 3 ideiglenes AD9 és 2 AST3;

97.    megjegyzi, hogy ezen álláshelyek célja többek között a bizottság kapacitásának fellendítése a konzultáció, a programozás és a civil társadalommal való kapcsolattartás terén, és hogy a bizottság eredeti kérését és a Tanács költségvetési tervezetét figyelembe véve az álláshelyek elfogadható kompromisszumos megoldást jelentenek;

98.    figyelembe véve a betöltetlen álláshelyek jelenlegi arányát és a bizottság e témával kapcsolatos véleményét, úgy határoz, hogy a Tanács által javasolt 5,5%-os csökkentés helyett 4,5%-os csökkentést alkalmaz a fizetések tekintetében, annak érdekében, hogy ne akadályozza a szabad álláshelyek hatékony betöltését;

99.    hangsúlyozza, hogy haladéktalanul végre kell hajtani a bizottság azon elvi döntését, amelynek értelmében a tényleges költségek alapján téríti vissza a tagjai utazási költségeit, és eltörli a jelenleg alkalmazható átalányalapú visszatérítést; üdvözli ezt az elvi döntést, biztosítja a rendszer megváltoztatásával kapcsolatos előirányzatokat, és a jövőben nyomon követi ezt a kérdést;

100.  a támogatási kiadásokra vonatkozó különböző költségvetési sorok tekintetében a Tanács által javasoltakhoz képest kevés emeléssel ért egyet, ami a költségvetési tervezethez viszonyítva így is megtakarítást jelent;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

101.  úgy határoz, hogy kompromisszumos megoldást ajánl a Lisszaboni Szerződés következményeként kért új álláshelyek tekintetében, követve a spanyol elnökség által a nyár folyamán tett javaslatot (amely 18 új álláshelyre vonatkozott a kibővült hatáskörök és a megnőtt munkateher kezelése érdekében), az alábbiak szerint: 2 AD9, 5 AD7, 7 AD5, 2 AST3 és 2 AST1;

102.  megjegyzi, hogy ezen álláshelyek célja többek között a bizottság kapacitásának fellendítése a szubszidiaritás, a területi kohézió, a hatástanulmányok, a konzultációk és a kibővített régiók közötti tevékenységek terén;

103.  a bizottság érveinek meghallgatása után úgy határoz, hogy 5%-os általános csökkentési arányt vezet be az alkalmazotti létszám és a szabad álláshelyek tekintetében;

104.  a támogatási kiadások egyes sorai kapcsán kompromisszumos álláspontot foglal el a bizottság kérései és a Tanács csökkentései tekintetében;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

105.  úgy véli, hogy ezen intézmény költségvetési tervezete nagyjából megfelelő, és hogy a Tanács csak nagyon kevés változtatást eszközölt;

106.  hangsúlyozza azonban, hogy nem ért egyet a Tanáccsal az ideiglenes álláshely létrehozása ügyében, amelynek nincs költségvetési hatása, mivel a vonatkozó költséget jelenleg szerződéseken keresztül fizetik ki, ezért jóváhagyja az álláshely létrehozását;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

107.  figyelembe véve az intézmény meglévő és a Lisszaboni Szerződés szerinti új kötelezettségeiből együttesen adódó munkaterhét – mely utóbbiak vonatkozásában az adatvédelmet érintő jogalkotással kapcsolatban több konzultációra kerül sor –, úgy határozott, hogy 2011-ben létrehoz két új álláshelyet (1 AD6 és 1 AD9);

108.  megszorító megközelítést alkalmaz a többi soron kért emelések tekintetében, és arra kéri a biztost, hogy ezen igényeket belsőleg, a meglévő költségvetési keretek között kezelje;

***

109.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.

(1)

HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(2)

HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3)

HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0086.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0205.

(6)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0328.


INDOKLÁS

I.         Bevezetés

1.        A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat vezet be az EU pénzügyi struktúrájába. E módosítások következményeit elemezte a Lisszaboni Szerződés pénzügyi vetületeiről szóló, az EP által 2009 májusában elfogadott állásfoglalás, amely a Költségvetési Bizottság részéről Catherine Guy-Quint által készített jelentésen alapul. Ez a munkadokumentum az állásfoglalásra épít, és a Lisszaboni Szerződés által bevezetett fő változások költségvetési eljárást érintő következményeinek egyes aspektusait fejti ki, többek között a Parlamenten belüli munka szervezésével, valamint az intézményközi párbeszéd kialakításával és annak az ütemtervre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A munkadokumentum – minden esetben figyelembe véve az említett állásfoglalásban megfogalmazott politikai iránymutatást – integrálja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a költségvetési eljárásra alkalmazandó átmeneti intézkedésekről szóló együttes nyilatkozatban rögzített elemeket és a Parlament eljárási szabályzatába beiktatott módosításokat. Az együttes nyilatkozat ideiglenes jellegű. Figyelemmel az időzítési nehézségekre, ezt az ideiglenes megállapodást a 2011-es költségvetési eljárás során szerzett tapasztalatok alapján állandó jellegűvé kell átalakítani.

2.        A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változások főként a többéves pénzügyi keretet és az éves költségvetési eljárást érintik.

3.        A többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű aktussá válik, amelyet a Tanács a Parlament (a képviselők többségének támogatásával biztosított) hozzájárulásának megszerzését követően egyhangúlag fogad el.

4.        Az éves költségvetést illetően a fő változás a kötelező kiadások és a nem kötelező kiadások közötti megkülönböztetés megszüntetése, ami annyit jelent, hogy az EP és a Tanács együttesen válik felelőssé az EU összes kiadása tekintetében, amelyről együttesen döntenek.

Ez a módosítás jelentős változásokat hoz az éves költségvetési eljárásban, ami különleges jogalkotási eljárássá válik (a költségvetés elfogadása rendeletben történik), amely az együttdöntés sajátos esetének vagy – az összetévesztés elkerülése érdekében – az EP és a Tanács együttes határozatának tekinthető.

A Lisszaboni Szerződés tovább egyszerűsítette az eljárást, amelyben minden intézmény egy olvasattal rendelkezik, amelyet követően – amennyiben a költségvetési hatóság két ága nem jutott megegyezésre – összehívják az egyeztetőbizottságot.

Összességében az intézményi egyensúly fennmarad és erősödik a költségvetés demokratikus ellenőrzése, mivel az EP a teljes költségvetésben együttdöntési joggal rendelkezik. Emellett míg az EP akarata ellenére költségvetést elfogadni nem lehet, lehetséges (elméletben legalábbis), hogy egyedi esetben az EP a Tanács akarata ellenére határozza meg a költségvetést.

II.       Az új éves költségvetési eljárás

1. Kezdeményezés: A Bizottság az előzetes költségvetési tervezet helyett költségvetési tervezetet nyújt be

Az előzetes költségvetési tervezet megszűnt. A Bizottság ehelyett költségvetési tervezetet terjeszt be, amely az eljárás lefolytatásának alapját képező javaslat (az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdése).

A Bizottság az egyeztetőbizottság összehívásáig módosíthatja a költségvetési tervezetet (az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdése). Ez problémákat okozhat a mezőgazdasági évre vonatkozó adatok rendelkezésre állása, illetve a hagyományos mezőgazdasági módosító indítványnak az egyeztetőbizottság összehívása előtti beterjesztése tekintetében.

Ütemterv: Az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a költségvetési tervezetet szeptember 1-jéig kell benyújtani.

Gyakorlati ütemterv(1): A Bizottság április végéig / május elejéig (legkésőbb a 18. héten) nyújtja be a költségvetési tervezetet, az együttes nyilatkozat 5. pontjának megfelelően. Ez gyakorlatilag megegyezik az eleddig követett gyakorlattal.

(Márciusi háromoldalú találkozó – lásd később a 7. oldalon)

2. A Tanács olvasata

A Tanács a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját október 1-jéig fogadja el (az EUMSz. 314. cikkének (3) cikke).

Gyakorlati ütemterv: A Tanács álláspontját július végéig terjeszti be (30. hét – az együttes nyilatkozat 5. pontja)

(Júliusi háromoldalú találkozó – lásd később a 7. oldalon)

3. Az EP olvasata

Az EP-nek (október 1-je után) 42 napja van a Tanács által módosított költségvetési tervezet jóváhagyására vagy módosítások elfogadására (az EUMSz. 314. cikkének (4) bekezdése).

Gyakorlati ütemterv: Az EP olvasatát a 42. héten (október közepe) fejezi be; a BUDG-bizottságban a szavazásra a 39. hét végéig kerül sor (az együttes nyilatkozat 5. pontja)

Az EP olvasatának következményei (az EUMSz. 314. cikkének (4) bekezdése):

-       ha az EP elfogadja a Tanács által módosított költségvetési tervezetet vagy nem foglal állást, a költségvetést elfogadottnak kell tekinteni (az EUMSz. 314. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontja).

-       ha az EP módosításokat fogad el (a képviselők abszolút többségével) a Tanács álláspontjához, elnökének – a Tanács elnökével való kapcsolatfelvételt követően – késedelem nélkül össze kell hívnia az egyeztetőbizottságot (a 314. cikk (4) bekezdésének c) pontja).

Amennyiben azonban a Tanács a tervezet továbbításától számított tíz napon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy valamennyi módosításával egyetértett, az egyeztetőbizottság ülésére nem kerül sor (az EUMSz. 314. cikke (4) bekezdésének c) pontja).

Ebben az esetben a költségvetést a módosításokkal kell elfogadottnak tekinteni.

4. Egyeztetőbizottság

Az egyeztetőbizottságnak 21 napja van a közös szövegtervezetben való megállapodásra (az EUMSz. 314. cikkének (6) bekezdése). Munkáját a 45. hét végéig kell befejeznie [(5) bekezdés].

Összetétel:

Az egyeztetőbizottság a tagállamok és az EP azonos számú képviselőjéből áll (elvileg mindkét küldöttségből 27 tag).

Az EP küldöttségének tagjait a képviselőcsoportok jelölik ki, lehetőleg „a költségvetési ügyekért felelős bizottság és a többi érintett bizottság tagjai közül” (az eljárási szabályzat 75d. cikkének (3) bekezdése). A küldöttséget a Parlament elnöke vezeti. Az elnök ezt a tisztséget átruházhatja egy „költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére”.

Szervezet és munka:

Az egyeztetőbizottság szervezetéről és munkamódszereiről az intézmények állapodnak meg, a közös határozat 7. pontjában említettek szerint. A Lisszaboni Szerződés pénzügyi vetületeiről szóló, fent említett állásfoglalás tartalmaz némi iránymutatást az egyeztetőbizottság munkájának szervezését illetően, ami az európai parlamenti tárgyalók aktuális mandátumát alkotja. A következő kérdésekkel kell foglalkozni: az egyeztetőbizottság résztvevőinek képviseleti szintje, az ülések politikai szintű előkészítése, az egyeztetőbizottság titkárságának szervezete, a munkájához elkészítendő dokumentumok stb.

A következő egyértelműen példázza a belső vagy intézményközi szinten megoldandó kérdéseket: az egyeztetőbizottság célja a közös szövegtervezetről való megállapodás a költségvetés véglegesítése érdekében. Gyakorlati szempontból 27-27 képviselő és tanácsadó nem végezheti mindezt a munkát együttesen. Amint az szokás volt a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséig, a határozatot egy kisebb csoport is előkészítheti. Kívánatosnak látszik, hogy az EP részéről ebben a tárgyalásban – a Költségvetési Bizottság elnökén és a költségvetés előadóján kívül – tárgykörtől függően a szakbizottságok állandó előadói vagy véleményének előadói is részt vehessenek. Ezért a tárgyalócsoportnak ez a része a tárgykörtől függően változtatható.

Jelenleg az egyetlen elem, amelyben az intézmények megállapodtak, az a kötelezettségvállalás, hogy „az intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottság 21 [napon belül] [...] befejezze a munkáját” és a „megállapodás előkészítése érdekében az intézmények a lehető leghamarabb átadják egymásnak a szükséges dokumentumokat” (az együttes nyilatkozat 5. pontja). Az előadók egy további munkadokumentumban további javaslatokat terjeszthetnek be ezekről a kérdésekről, amit az EP-nek minden esetben el kell fogadnia.

Döntéshozatali eljárás:

Az egyeztetőbizottság a Tanács küldöttségének minősített többségével és az európai parlamenti küldöttség tagjainak abszolút többségével dönt (az EUMSz. 314. cikkének (5) bekezdése).

Az egyeztetőbizottság a Tanács és az EP álláspontja alapján dolgozik.

A Bizottság az egyeztetőbizottság összehívása után hivatalosan már nem módosíthatja a költségvetési tervezetet, de fontos szerepet fog betölteni a költségvetési hatóság két ága közötti megállapodás megkönnyítése érdekében.

Az egyeztetőbizottság munkájának befejezése – közös szövegtervezet nélkül:

Amennyiben az 5. pontban említett huszonegy napon belül az egyeztetőbizottság a közös szövegtervezetet illetően nem jut megállapodásra, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania, és az eljárás újrakezdődik (az EUMSz. 314. cikkének (8) bekezdése).

Az egyeztetőbizottság munkájának befejezése – a közös szövegtervezetről való megállapodással:

Abban az esetben, ha az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben állapodik meg, ezt a költségvetési hatóság mindkét ágának benyújtják, és nekik tizennégy nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy azt jóváhagyják (az EUMSz. 314. cikkének (6) bekezdése). Az együttes nyilatkozat 5. pontjában a két intézmény megállapodott arról, hogy „törekedni fog az egyeztetőbizottsági munka eredményének mihamarabbi jóváhagyására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (6) bekezdése szerint, saját belső eljárási szabályzatuknak megfelelően”.

Az alábbiakban foglalhatók össze a közös szövegtervezetről az egyeztetőbizottságban elért megállapodást követően lehetséges kimenetelek:

A költségvetést elfogadták, ha:

– az EP jóváhagyja + a Tanács jóváhagyja

– az EP jóváhagyja + a Tanács nem nyilvánít véleményt

– az EP jóváhagyja + a Tanács elutasítja (a költségvetést az EP módosításaival vagy a közös szövegtervezettel összhangban fogadják el)

– az EP nem nyilvánít véleményt + a Tanács jóváhagyja

– az EP nem nyilvánít véleményt + a Tanács nem nyilvánít véleményt

A költségvetést elutasították, ha:

– az EP nem nyilvánít véleményt + a Tanács elutasítja

– az EP elutasítja + a Tanács jóváhagyja

– az EP elutasítja + a Tanács nem nyilvánít véleményt

– az EP elutasítja + a Tanács elutasítja

Meg kell jegyezni, hogy a közös szöveg EP általi elutasításához a képviselők többségének szavazata szükséges (az EUMSz. 314. cikkének (7) bekezdése és az eljárási szabályzat 75d. cikkének (6) bekezdése), míg a jóváhagyáshoz az egyszerű többség elegendő (mindig szem előtt tartva, hogy határozat hiányában a közös szövegtervezetet elfogadottnak kell tekinteni).

Az eljárási szabályzat 75d. cikkének (6) bekezdése szerint a közös szövegtervezetről egyetlen szavazással döntenek. A közös szövegtervezet jóváhagyottnak tekintendő, amennyiben a Parlament képviselőinek többsége nem utasítja el (az eljárási szabályzat 75d. cikkének (6) bekezdése).

A közös szövegtervezet elutasítása:

Ha a közös szövegtervezetet elutasítják, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania, és az eljárás újrakezdődik.

Ha szükséges, az ideiglenes tizenketted rendszerét kell alkalmazni (az EUMSz. 315. cikke).

Megerősítő szavazás:

Amennyiben az EP jóváhagyja a közös szövegtervezetet és a Tanács elutasítja azt, az EP-nek 14 napja lesz (a Tanács általi elutasítástól számítva) az olvasata során elfogadott módosítások megerősítésére (tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével). Bár ez meglehetősen elméleti lehetőség, ez azt jelenti, hogy az éves ütemtervről való döntéskor az EP-nek figyelembe kell vennie, hogy a Tanács esetleges kedvezőtlen határozatától számított 14 napos időszakon belül plenáris ülést kell tartania (tanácsos lenne az is, ha az EP és a Tanács közös iránymutatásban állapodna meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet megelőzni az e szoros ütemtervből eredő problémákat(2)).

A költségvetést ekkor az EP által elfogadott módosításokkal kell elfogadottnak tekinteni. Azokat a sorokat illetően, amelyeknél a Parlament nem tudja a szükséges többséggel megerősíteni a módosításait, a közös szövegtervezetet kell elfogadottnak tekinteni (az EUMSz. 314. cikke (7) bekezdésének d) pontja).

Az eljárási szabályzat szerint a Költségvetési Bizottságnak kell a plenáris ülés elé beterjesztenie azokat a módosításokat, amelyekről megerősítő szavazást tart szükségesnek (az eljárási szabályzat 75d. cikkének (7) bekezdése). Át kell gondolni, hogy a BUDG-bizottságnak ezzel összefüggésben miként kell eljárnia (állásfoglalást arról, hogy mely módosításokat kell a plenáris ülés elé szavazásra terjeszteni?).

Bár az ütemterv igen szoros, politikailag tanácsos lenne egy nem hivatalos egyeztető eljárást szervezni az általános előadó és a szakbizottságok előadói között annak érdekében, hogy a BUDG-bizottság a plenáris ülésen megerősítő szavazásra bocsátandó módosításokról való döntés előtt megismerje e bizottságok véleményét

III.      Előkészítő munka és nem hivatalos intézményközi párbeszéd

Az éves költségvetési eljárás változásai az eljárás sikeres befejezését biztosító eszközként fokozott belső előkészületeket és erősebb intézményközi párbeszédet igényelnek.

Belső szinten az Elnökök Értekezlete elismerte a Költségvetési Bizottság azon gyakorlatát, hogy a költségvetési év kezdetétől fogva találkozókat szervez a szakbizottságok költségvetési előadóival. Az Elnökök Értekezlete kérte a költségvetési és jogalkotási tervezéssel foglalkozó előadók értekezletének létrehozását(3) az éves politikai stratégiáról és a költségvetési iránymutatásról folyó viták előkésztésének javítása érdekében, valamint a többek között az éves jogalkotási programról folyó vita nyomon követése és előkészítése céljából, azon megújult jogalkotási és költségvetési programozás alkotóelemeként, melyhez a Lisszaboni Szerződés vezet.

A Bizottság kinevezése miatti kivételes helyzet következtében 2010-ben nem lesz vita az éves politikai stratégiáról. Azonban a BUDG-koordinátorok támogatták az általános előadó azon szándékát, hogy legyen vita a költségvetési iránymutatásról, illetve szavazás a BUDG-bizottság által előkészített állásfoglalásról.

Ez erősíti annak szükségességét, hogy megkezdődjön a munka a szakbizottságok előadóival. Az első előkészítő ülést már a februári első strasbourgi plenáris ülésen össze lehetne hívni.

A költségvetési iránymutatás vitájára esetleg a márciusi plenáris ülések egyikén lehetne sort keríteni (lásd az 1. mellékletben található ütemtervet).

A Guy-Quint jelentésben említett intézményközi párbeszéd megerősítése és előrehozatala kulcsfontosságú a költségvetési tervezet Bizottság általi előkészítésének befolyásolása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési tervezet olvasatát a költségvetési hatóság mindkét ága optimális feltételek mellett bonyolíthassa le.

Ezzel összefüggésben fontos pillanat lehet a hagyományos tavaszi háromoldalú találkozó, melynek keretében a Parlament és a Tanács megvitatja költségvetési prioritásait. Ennek érdekében fontos lenne, hogy az EP a háromoldalú találkozó előtt fogadja el a költségvetési prioritásairól szóló jelentést, még az idei különleges helyzetben is, amikor a Bizottság nem terjeszt be éves politikai stratégiát.

A hagyományos júliusi háromoldalú találkozót úgyszintén kissé előbbre kell hozni annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság két ága a Bizottság költségvetési tervezete alapján megvitathassa prioritásait. Ez a háromoldalú találkozó lehetőséget adhat a későbbi vitákban felmerülő lehetséges főbb nézeteltérések azonosítására és azon területek feltérképezésére, melyeken az intézmények közötti megállapodás elérhető közelségűnek tűnik.

Az 1. mellékletben található ütemterv ezen intézményközi párbeszéd főbb kulcsdátumainak első tervezete.

2011. évi költségvetési eljárás – Ideiglenes ütemterv

(Frissítve: 2010. február 3.)

Hét

Esemény

6. hét (február 10.)

első találkozó a szakbizottságok költségvetési előadóival

8. hét (február 23.)

A 2011. évi költségvetési prioritásokról szóló jelentéstervezet beterjesztése

9. hét (március 4.)

A Költségvetési Bizottság elfogadja a 2011. évi költségvetési prioritásokról szóló jelentést

11. hét (március 16.)

Költségvetési orientációk (Gazdasági és Pénzügyi Tanács)

12. hét (március 24–25.)

A plenáris ülés elfogadja a 2011. évi költségvetési prioritásokról szóló jelentést

11. hét (március 17.) vagy 12. hét (március 23.)

Háromoldalú találkozó (megerősítendő)

17. hét (április 28.)

A Bizottság elfogadja a költségvetési tervezetet és április 28-án a COBU elé terjeszti

20. hét (május 17–20.)

második találkozó a szakbizottságok költségvetési előadóival (megerősítendő)

25. hét (június 22.) vagy

26. hét (június 30.)

Háromoldalú találkozó (megerősítendő)

27. hét (július 5–8.)

A Tanács olvasata. A Tanács elfogadja álláspontját a költségvetési tervezetről

36. hét (szeptember 6-9.)

A bizottságok és az egyéni képviselők költségvetési módosításai beterjesztésének határideje

37. hét (szeptember 13-17.)

A képviselőcsoportok költségvetési módosításai beterjesztésének határideje.

38. hét (szeptember 20-24.)

harmadik találkozó a szakbizottságok költségvetési előadóival (megerősítendő)

39. hét (szeptember 28–30.)

BUDG-bizottság: a költségvetési módosítások megvitatása és szavazás azokról

40. hét (október 4–8.) vagy

41. hét (október 11-15.)

Állásfoglalás-tervezetek elfogadása a BUDG-bizottságban (III. szakasz és egyéb szakaszok)

42. hét (október 18–22.)

Az EP olvasata. A Tanács álláspontjára vonatkozó EP-módosítások elfogadása. Az EP elnöke összehívja az egyeztetőbizottságot.

43 – 45. hét (október 25 –november 12.)

Az egyeztetőbizottság 21 napon belül létrehozza a közös szövegtervezetet (november 12. előtt)

Egyeztetési szakasz / előkészítő találkozók(4)

 

47. hét (november 22-25.)

A közös szövegtervezet elfogadása (plenáris ülés)

1. Az éves pénzügyi programozás

1. A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 46. pontja rendelkezik a pénzügyi programozás rendszeres frissítéséről: erre évente két alkalommal, a költségvetés elfogadásának nyomon követéseként, valamint az előzetes költségvetés-tervezettel együtt kell sort keríteni. A Bizottság decemberben továbbítja a programozás áttekintését, integrálva a költségvetési hatóság két ágának döntéseit és beépítve a Bizottság által meghatározott prioritásokra vonatkozó javaslatokat. Ez a pénzügyi programozás emiatt egy statikus állókép, amelyet rendszeresen kiigazítanak.

2. Amint arra a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló jelentésben (előadója: Reimer Böge) rámutattunk, a programozás továbbra is indikatív, mivel a költségvetési hatóság határozza meg az előirányzatokat az éves eljárás keretében.

3. Emellett emlékeztetnünk kell arra, hogy létezik bizonyos mozgástér:

– noha a program együttdöntéssel elfogadott teljes kerete képezi az elsődleges hivatkozást (az intézményközi megállapodás 37. pontja), a költségvetési hatóságnak lehetősége van előirányzatok évek közötti előrehozatalára vagy késleltetésére

– a program Tanács által elfogadott teljes kerete csak „pénzügyi referenciaösszeg” (és nem pénzügyi keret), és hagy mozgásteret a rugalmasságra és kiigazításra (az intézményközi megállapodás 38. pontja)

– a Bizottság előjogai alapján finanszírozott, az intézményközi megállapodás 49. pontjának (6) bekezdésében meghatározott fellépések is figyelembe vehetőek korlátozott pénzügyi eszközök rendelkezésre állása esetén. Mellékeltük a Bizottság által intézményi előjogaiból eredően végzett fellépések finanszírozására szolgáló költségvetési tételek listáját.

4. Ezek a nagyobb rugalmasságot szolgáló különféle eszközök kiegészíthetők az intézményközi megállapodás 37. pontjának rendelkezésével, amely előírja, hogy az együttdöntéssel elfogadott programok pénzügyi kerete tekintetében 5%-os változtatás megengedhető (bizonyos körülmények között). Az előadó hangsúlyozza, hogy mivel a 2011. évi költségvetés a negyedik lesz a jelenlegi többéves pénzügyi keret hét költségvetéséből, ennek a rugalmasságnak most van teljes értelme és egyértelműen fontolóra kell venni az éves költségvetési eljárás során.

2. Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felvétele a költségvetésbe

5. A költségvetési rendelet 49. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések esetében el lehet térni attól az elvtől, miszerint előirányzatokat csak akkor lehet az EU költségvetésébe felvenni, ha előzetesen elfogadásra kerül egy alap-jogiaktus.

6. A felső korlátokat illetően az intézményközi megállapodás az előirányzatok teljes összegét 140 millióban határozza meg minden költségvetési évre: 40 millió a kísérleti projektekre és 100 millió az előkészítő intézkedésekre (ebből 50 millió az új előkészítő intézkedésekre).

7. A Bizottság a pénzügyi programozás N+1 évre történő frissítésekor nem vesz fel programozott előirányzatokat a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre. Ez magával vonja, hogy az intézményközi megállapodásban a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre tervezett felső határok alárendeltek a többéves pénzügyi keret felső határainak: a költségvetési fejezetekben biztosított legalább egyenértékű mozgástér hiányában a költségvetési hatóság nem lesz képes kihasználni az intézményközi megállapodás kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó felső határait. Hasonlóképpen, a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó előirányzatok megfelelően csökkentik a rendelkezésre álló mozgástereket.

3. A többéves pénzügyi keret fejezetei tekintetében fennálló helyzet

1a. alfejezet

8. Emlékeztetni kell arra, hogy a 2010. évi költségvetés értelmében egy rendkívül korlátozott, 147 000 EUR mozgástér maradt. Az 1a. alfejezet finanszírozásáról nehézkesen született megállapodás, mivel a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel ütközött a prioritások és a gazdaságélénkítési terv finanszírozásának szükségessége.

9. A kozloduji atomerőmű leállítását illetően: a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben erre tartalék nem szerepelt, noha a kérdés már megfelelően azonosított volt. A 2010. évi költségvetési eljárás folyamán egy ideiglenes megoldásról született megállapodás a rugalmassági eszköz mobilizálásán keresztül (75 millió összegben) a Bulgáriának tett politikai kötelezettségvállalás tiszteletben tartása érdekében. Mindazonáltal további 225 millió forrást még találni kell a 2011–2013-as évekre, 75 milliós éves kerettel.

10. A GMES finanszírozása egy másik teljesítendő nyitott kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásokat a 2011-es évre 10 millióban határozták meg.

11. Az újonnan elfogadott mikrofinanszírozási hitelprogramra szánt előirányzatokat – 2011-ben 25 milliót – kompenzálja az 1a. alfejezetben a Progresstől azonos összegben történő átcsoportosítás, az egyeztetésen elért megállapodásnak megfelelően.

12. Végezetül, a pénzügyi szolgáltatások, a jelentéstétel és ellenőrzés területén a három új decentralizált ügynökség egy 15 milliós globális költségvetést kapott.

13. A Bizottság e szükségletek finanszírozását a következőkkel javasolja:

– egyebek között a versenyképességi és innovációs programból történő átcsoportosítás: ezt a programot 2011-ben 6,5 millióval (2011–2013-as időszakban 19 millióval) csökkentik, holott ez volt azon kevés prioritás egyike, amelyeket a Parlamentnek sikerült a második olvasat során biztosítania és előmozdítania;

– a mozgástér csökkentése: 2009 májusában a 2011. évi költségvetésre tervezett mozgástér 127 milliót tett ki. 2010 januárjában ez a programozott mozgástér 37 millióra zsugorodott.

14. Az előadó teljes mértékben tudatában van annak, hogy egy ilyen kis mozgástér nem hagy semmiféle manőverezési lehetőséget az októberi olvasathoz. Egyben emlékeztetni kíván arra, hogy a 2010. évi előzetes költségvetés-tervezetben a mozgástér 119 millió volt, amely összeget a Parlament már akkor elégtelennek becsült prioritásainak finanszírozhatóságához.

15. Amint fentebb említettük, a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések nem szerepelnek a pénzügyi programozásban. Az 1a. alfejezeten a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a 2010. évi költségvetésben 28,1 milliót tettek ki: ha a Parlament csak a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések előirányzatainak ugyanilyen szintjét kívánja visszaállítani (és új kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket csak a befejezettekkel azonos összegben vezet be), a mozgástér 9 millió alá esik, ami az 1a. alfejezet felső korlátjának 0,07%-a.

16. Ez a helyzet rámutat arra, hogy a 2011. évi költségvetésre a 2010. márciusban elfogadandó EP-állásfoglalásban meghatározott prioritások finanszírozása matematikailag lehetetlen egyes programokról és eszközökről (esetleg a nem kielégítő végrehajtási arányok alapján) történő átcsoportosítás, vagy pedig – a 2007–2013-as időszakban ismét – az intézményközi megállapodásban előírt valamely eszköz igénybe vétele nélkül.

 

2010. évi költségvetés

Pénzügyi programozás

2010

2011

1A. ALFEJEZET – VERSENYKÉPESSÉG A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT

Együttdöntéses programok

12.969,288

11.600,469

 

 

 

Kutatási keretprogram (CE)

6.932,938

7.959,302

Versenyképességi és innovációs keretprogram

525,708

557,860

PROGRESS

109,570

88,631

Szennyezés elleni intézkedések

20,500

23,000

Marco Polo II.

63,940

66,000

Az európai műholdas rádiónavigációs program (Galileo)

894,400

195,942

TEN szállítás

1.062,440

1.242,000

TEN energia

21,460

22,100

Safer Internet Plus

 

 

Safer Internet Plus (folytatás)

11,070

11,000

Európai digitális tartalom globális hálózatokhoz (eContent Plus)

 

 

Vám 2008–2013

51,450

55,900

A jövedéki adók kezelésének számítógépesítése (EMCS)

 

 

Fiscalis 2003-2007

 

 

Fiscalis 2008–2013

24,000

27,800

Erasmus Mundus

 

 

Erasmus Mundus 2.

97,988

98,838

Európai Technológiai Intézet

30,200

62,800

Egész életen át tartó tanulás

1.009,301

1.037,000

Hercules-program II.

14,100

14,200

IDAbc

 

 

Interoperabilitási megoldások európai közigazgatások számára (ISA)

23,800

26,000

Statisztikai adatok készítése

 

 

Közösségi statisztikai program 2008–2012

54,519

58,546

MEETS

10,655

11,200

Pénzügyi szolgáltatások és ellenőrzés támogatása

6,000

7,350

Európai energiaipari gazdaságélénkítő program

1.980,000

 

Európai mikrofinanszírozási hitelprogram

25,250

25,000

Európai földfelszín-megfigyelési program (GMES)

 

10,000

 

 

 

A Tanács határozatai

885,887

896,865

Kutatási keretprogram (EURATOM)

609,487

631,365

Kutatási keretprogram (EURATOM) Kiegészítő nagy neuronfluxusú reaktor

 

 

Nukleáris leszerelés: Bohunice

60,000

62,000

Nukleáris leszerelés: Ignalina

120,000

121,000

Nukleáris leszerelés: Kozloduj

75,000

75,000

Esélyegyenlőséget mindenkinek 2007-ben európai év – az igazságos társadalom irányában

 

 

Pericles

0,900

1,000

Visszaélések elleni küzdelem információs rendszer

5,500

6,500

Írországért Nemzetközi Alap

15,000

 

 

 

 

Programok összesen az 1A. alfejezet alatt (az EGF nélkül)

13.855,176

12.497,334

Egyéb költségek

506,678

452,625

 

 

 

1A. ALFEJEZET ÖSSZESEN (az EGF nélkül)

14.361,853

12.949,959

A pénzügyi keret felső korlátja

14.167,000

12.987,000

Tartalék

0,147

37,041

FLEX (rugalmasság)

195,000

 

Tartalék az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára

500,000

 

Az adatok minden táblázatban millió euróban (EUR) szerepelnek, forrás: Európai Bizottság

1b., 2. és 3a. fejezet

17. Nincs jelentősége észrevételeket tenni az 1b. alfejezet mozgástere tekintetében, mivel a pénzügyi programozás a tagállamok által azonosított szükségletekhez igazodik.

A 2. fejezet tekintetében a mozgástér változatlan marad, noha programozott egy 53 milliós átcsoportosítás a Piaci kiadások és közvetlen támogatások jogcímcsoportról a Vidékfejlesztésre, a bizottsági határozat szerint.

A 3a. alfejezet 2011-re változatlan marad 19,7 millióval, de egyelőre nem egyértelmű a Bizottság részéről, hogy a programozásban szerepel-e a stockholmi program.

 

2010. évi költségvetés

Pénzügyi programozás

2010

2011

1B. ALFEJEZET – KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT

Strukturális alapok összesen

39.191,847

39.688,663

Kohéziós alapok összesen

10.190,245

10.961,150

 

 

 

Az 1B. alfejezet programjai összesen

49.382,092

50.649,813

Egyéb költségek

5,500

 

 

 

 

1B. ALFEJEZET ÖSSZESEN

49.387,592

50.649,813

A pénzügyi keret felső korlátja

49.388,000

50.651,000

Tartalék

0,408

1,187

2. FEJEZET – TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE

Együttdöntéses programok

306,855

326,057

Piaci kiadások és közvetlen támogatások (a Vidékfejlesztésre történő átcsoportosítást követően), beleértve a következő együttdöntéses programokat: Felmérések a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről

306,855

326,057

Felmérések a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről (a Piaci kiadások és közvetlen támogatások tételen belül)

15,100

0,550

 

 

 

A Tanács határozatai

59.104,925

59.865,062

Piaci kiadások és közvetlen támogatások (a Vidékfejlesztésre történő átcsoportosítást követően)

43.819,802

44.437,590

Vidékfejlesztés

14.363,565

14.465,117

Közös halászati politika és tengerjog

277,530

304,070

Európai Halászati Alap

644,029

658,285

 

 

 

A 2. fejezet programjai összesen

59.411,780

60.191,119

Egyéb költségek

87,053

44,807

Éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek

15,000

 

 

 

 

2. FEJEZET ÖSSZESEN

59.498,833

60.235,926

A pénzügyi keret felső korlátja

59.955,000

60.338,000

Tartalék

456,167

102,074

3A. ALFEJEZET – A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG

Együttdöntéses programok

403,850

507,080

Európai Menekültügyi Alap

102,650

104,030

Külső Határok Alap

208,000

254,000

Daphne

18,350

18,000

Polgári igazságszolgáltatás

15,800

16,000

Drogprevenció és felvilágosítás

3,050

3,050

Schengeni Információs Rendszer (SIS II)

35,000

(1)

Vízuminformációs Rendszer (VIS)

21,000

112,000

 

 

 

A Tanács határozatai

348,200

419,950

Integráció, harmadik országok

111,000

132,000

Alapvető jogok

14,000

14,100

Büntető igazságszolgáltatás

26,300

26,850

Terrorizmus

20,520

23,400

Bűnözés

86,380

109,600

Európai Menekültügyi Alap

 

 

Európai Visszatérési Alap

88,000

114,000

Eurodac

2,000

 

 

 

 

A 3A. alfejezet programjai összesen

752,050

927,030

Egyéb költségek

254,437

259,310

 

 

 

3A. ALFEJEZET ÖSSZESEN

1.006,487

1.186,340

A pénzügyi keret felső korlátja

1.025,000

1.206,000

Tartalék

18,513

19,660

3b. alfejezet

18. A 3b. alfejezet az 1a. alfejezettel együttesen az EP 2011-es költségvetésben megjelenő prioritásai finanszírozásának, és általánosságban a „polgárok Európája” formálásának alapvető eleme.

19. Az előirányzatoknak a pandémiás sertésinfluenza miatt 2009-re történő előrehozása következtében kismértékű növekedést programoznak 2011-re, 9,4 milliós mozgástér tekintetében. A 2010-es előzetes költségvetés-tervezetben a mozgástér kétszer ekkora, 18,7 millió volt. A költségvetési hatóság 2009 decemberében a 3b. alfejezet tekintetében a zéró mozgástérre szavazott.

20. A programozott mozgástér bizonyosan nem fogja lehetővé tenni új prioritások finanszírozását az Ifjúság és kapcsolódó fellépések javára, mivel például a kísérleti programokra és előkészítő intézkedésekre szánt összegek a 2010. évi költségvetésben a 3b. alfejezetre 9 milliót tettek ki. A potenciálisan fennmaradó 400 000 EUR mozgástér (a kísérleti programokra és előkészítő intézkedések potenciális meghosszabbítására szánt összegek a mozgástérből való levonása után) nem elfogadható kiindulási pontként, és ugyanezen megoldásokra kell észrevételt tenni az 1a. alfejezet vonatkozásában.

 

2010. évi költségvetés

Pénzügyi programozás

2010

2011

3B. ALFEJEZET – POLGÁRSÁG

Együttdöntéses programok

406,134

415,614

Közegészségügy

51,370

52,700

Fogyasztóvédelem

21,920

22,800

Kultúra 2007

58,164

61,514

Ifjúság

127,800

127,700

Media 2007

111,005

114,000

Citizen

35,875

31,900

Media Mundus

 

5,000

 

 

 

A Tanács határozatai

18,000

19,150

Polgári védelmi pénzügyi eszköz

18,000

19,150

 

 

 

A 3B. alfejezet programjai összesen

424,134

434,764

Egyéb költségek

243,866

238,900

 

 

 

3B. ALFEJEZET ÖSSZESEN

668,000

673,664

A pénzügyi keret felső korlátja

668,000

683,000

Tartalék

 

9,336

4. fejezet

21. A 2010-ben meghagyott mozgástér csak 900 000 volt, az EP által támogatott, versengő hagyományos prioritások miatt, illetve a harmadik országokban a költségvetési eljárás során felmerült, előre nem jelezhető szükségletek okán.

22. A 4 alfejezetben 128 milliós mozgástér van programozva 2011-re, amely a felső korlátnak mindössze 1,5%-a. A banánkereskedelem kísérő intézkedéseinek 25 milliós finanszírozása ugyanennyivel csökkentette a programozott mozgásteret, a Parlament amiatti erős vonakodása ellenére, hogy olyan intézkedésekre használja fel a mozgásteret, amelyek nem szerepeltek a többéves pénzügyi keretben. Ahogy arra már többször emlékeztettünk, „az új intézkedések új forrásokat igényelnek”.

23. Emellett emlékeztetni kell arra, hogy az EP mindig erőteljes ellenkezést tanúsított a Bizottság azon visszatérően használt módszere ellen, miszerint javaslatában alulbecsüli a Palesztina számára szükséges előirányzatokat, mondván, hogy a valós igények az évnek ebben a szakaszában nem határozhatóak meg.

24. A 4. fejezet mozgásterét azon tényre figyelemmel kell vizsgálni, hogy a 4. fejezet kísérleti programjai és előkészítő intézkedései a 2010. évi költségvetésben 26 milliót kaptak, a 2011-re történő programozás hiányával az EU balti-tengeri stratégiája és a Tájékoztatási és kommunikációs programok a tagsággal nem rendelkező országok számára alfejezetek tekintetében egyaránt (a 2010. évi költségvetésben 20, illetve 10 millió szerepelt ezekre a célokra). Érdekes lenne a Bizottság költségvetés-tervezetének e korai kidolgozási szakaszában megismerni az EU balti-tengeri stratégiájára történő programozás hiánya mögött húzódó okokat, mivel ez mindig az EP egyértelműen meghatározott prioritása volt.

 

2010. évi költségvetés

Pénzügyi programozás

2010

2011

4. FEJEZET – AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ

Együttdöntéses programok

5.329,491

5.514,847

Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI)

1.675,359

1.704,675

Fejlesztési együttműködési eszköz (DCI)

2.469,857

2.532,166

Demokrácia és emberi jogok európai eszköze (EIDHR)

164,198

163,112

Stabilitási eszköz (IFS)

219,559

290,200

Humanitárius segítségnyújtás

800,518

824,693

 

 

 

A Tanács határozatai

2.226,637

2.622,229

Előcsatlakozási eszköz

1.587,100

1.796,793

A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz

70,453

75,813

Makroszintű pénzügyi támogatás

98,985

114,869

Közös kül- és biztonságpolitika

281,541

327,374

Hitelgarancia-tartalék

93,810

200,000

Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze

24,094

24,663

Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze ICI +

34,500

45,000

Polgári védelmi pénzügyi eszköz

8,000

9,000

A Grönlanddal folytatott együttműködés

28,154

28,717

 

 

 

A 4. fejezet programjai összesen

7.556,128

8.137,076

Egyéb költségek

165,996

164,832

 

 

 

4. FEJEZET ÖSSZESEN (az EAR nélkül)

7.892,124

8.301,908

A pénzügyi keret felső korlátja

7.893,000

8.430,000

Tartalék

0,876

128,092

Sürgős segélyre képzett tartalék

248,882

253,860

5. fejezet

25. Az ezen fejezetben található 2011-es mozgásteret illető helyzet részben a Bíróság által a Bizottság és az Európai Parlament 2009. évi, béremeléssel kapcsolatban beterjesztett kifogásáról hozott határozat kimenetelén alapul. Mivel a Bíróság a közelmúltban elutasította, hogy az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja, valószínű, hogy minden kiegészítő kifizetést (ilyen értelmű határozat esetére) 2011-ben kell a költségvetésbe felvenni.

26. Emlékeztetőül: a visszamenőleges hatállyal kifizetendő különbözet minden intézményt tekintve 135 millióra rúghat, szemben a 2011-re programozott 109 milliós mozgástérrel.

27. Végezetül az előadó emlékeztetni kíván arra, hogy a Parlament mindig hangot adott ebbéli kívánságának, hogy láthassa az 5. fejezet körébe tartozó összes igazgatási kiadást, és ellenvéleményének arról, hogy egyes igazgatási kiadásokat más fejezetekben elosztva szerepeltetnek.

 

2010. évi költségvetés

Pénzügyi programozás

2010

2011

5. FEJEZET – IGAZGATÁS

A Bizottság kiadásai, a nyugdíjak és Európai Iskolák kivételével

3.604,622

3.749,042

Nyugdíj (összes intézmény)

1.192,789

1.302,764

Európai iskolák

154,212

162,861

A többi intézmény kiadásai, a nyugdíjak kivételével

2.937,432

3.091,950

 

 

 

5. FEJEZET ÖSSZESEN

7.889,055

8.306,617

A pénzügyi keret felső korlátja

7.962,000

8.416,000

Tartalék

72,945

109,383

MELLÉKLET:

I.  A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jogi keretrendszere

1.        Az Európai Parlament először 1975-ben vezette be a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, melyeket különféle intézményközi tárgyalások során olyan politikai prioritások megfogalmazásának és új kezdeményezések bevezetésének fontos eszközeivé fejlesztett, amelyek uniós tevékenységekké és programokká válhatnak.

2.        A költségvetési rendelet 49. cikkének (6) bekezdése állapítja meg az említett eszközök jogalapját, azaz felsorolja az eltéréseket attól az elvtől, miszerint az uniós költségvetésbe előirányzatok kizárólag egy alap-jogiaktus előzetes elfogadását követően kerülhetnek be; a kísérleti projektek/előkészítő fellépések esetében tehát bármiféle jogalkotási határozat előtt születik meg a költségvetési határozat.

3.        A költségvetési rendelet kifejezetten meghatározza e két eszköz jellegét és célját:

a kísérleti projektek kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektként kerültek meghatározásra. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben;

Az előkészítő intézkedések a meghatározás szerint az EK-Szerződés, az Euratom-Szerződés, valamint az EUSz. VI. címének alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni.

4.        A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás részletesebben is meghatározza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtására vonatkozó keretet és szabályokat. Az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. pontja szerint annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot szándékairól ezen a területen, így az első megbeszélés már a Tanács első olvasatának egyeztető ülésén megtörténhet.

5.        A felső határokkal kapcsolatban az intézményközi megállapodás úgy rendelkezik, hogy az intézmények megállapodnak, hogy a kísérleti programokra képzett előirányzatok teljes összegét bármely költségvetési évre 40 millió euróra korlátozzák. Megállapodnak továbbá, hogy az új előkészítő tevékenységek előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évre 50 millió euróra korlátozzák, az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosan ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összeget pedig 100 millió euróra.

II.       Változások a Lisszaboni Szerződés után

6.        A Lisszaboni Szerződés nem vezet be olyan rendelkezéseket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a kísérleti projektekre és az előkészítő intézkedésekre; mindazonáltal a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakadóan új szabályokat kell bevezetni a költségvetési rendelet és egy új intézményközi megállapodás tekintetében.

7.        A Bizottság az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet módosításáról szóló, nemrégiben javasolt „csomagjában” módosítja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések keretrendszerét:

           -          az intézményközi megállapodás D. melléklete nem említi a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső korlátját

-          a költségvetési hatóság két ága kötelezettséget vállal arra, hogy június közepéig tájékoztatja a Bizottságot a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos szándékairól, hogy az első megbeszélésre már a júniusi háromoldalú egyeztető ülésen sor kerülhessen;

-          a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 32. cikke állapítja meg a felső korlátokat, amelyek nem változtak.

Az előadók kiemelik, hogy ezek az elemek nem érintik a módosított intézményközi megállapodásról és költségvetési rendeletről folyó intézményközi tárgyalások kimenetelét.

8.        A tervezett – inkább technikai jellegű – változtatásokon kívül kifejezetten emlékeztetni kell arra, hogy a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változásoknak egyértelmű kihatása lehet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések elfogadására: a 2010-es költségvetési eljárásig a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések előirányzatai „nem kötelező kiadásoknak” minősültek, ezért az EP hatáskörébe tartoztak, mely e kiadások tekintetében az utolsó szót kimondhatta. Egyes kiadási kategóriák eltörlése miatt a Tanács most már olyan helyzetben van, hogy javaslatokat terjeszthet elő a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatban, és az egyeztetés során kérheti a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó hagyományos „kompromisszumos csomag” felvételét a 2011-es költségvetésről szóló általános tárgyalások keretébe.

III.      Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a 2010-es költségvetésben: tények és adatok

9.        A 2010-es költségvetésben 56 kísérleti projektet és 47 előkészítő intézkedést fogadtak el. A kísérleti projektekre 2,5 millió (a Kongói Demokratikus Köztársaságban a szexuális erőszak áldozatainak fokozott egészségügyi ellátására irányuló kísérleti projekt) és 1 millió (18 kísérleti projekt érintett; a többinél p.m. szerepel) közötti összegű kötelezettségvállalási előirányzatot állapítottak meg.

10.       Az előkészítő intézkedések esetében a pénzügyi keretösszeg 7,5 milliótól (az EU gyorsreagálási képességének fejlesztésére irányuló előkészítő intézkedés) 0,5 millióig terjed (az újságírók Erasmus programban történő részvételére irányuló előkészítő intézkedés).

11.       A kísérleti projektekre 2010-ben elfogadott teljes összeg 40 millió kötelezettségvállalási előirányzatokban (ami az intézményközi megállapodásban maximálisan előirányzott összeg) és 61,9 millió kifizetési előirányzatokban (az intézményközi megállapodásban nincs előirányzott korlátozás); az előkészítő intézkedéseket 63,25 millió erejéig finanszírozzák (100 milliós felső korlát alatt), ami megoszlik az új (az 50 milliós felső korlát alatti 13,75 milliós) és a folyamatban lévő (az 50 milliós felső korlát alatti 49,5 milliós) előkészítő intézkedések között.

IV.      Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a 2010-es költségvetésben: végrehajtás

12.       A Bizottság március 3-án továbbította a 2010-es kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról szóló, első időközi jelentését, amelyben kifejti, hogy miként kívánja megvalósítani ezeket a projekteket (a dokumentumot csatoltuk). Részletesebb, átfogó jelentést továbbítanak majd az április 28-án beterjesztendő 2011-es költségvetési tervezettel együtt. Az előadók várakozása szerint ez a következő jelentés egyértelműen ki fogja emelni a végrehajtás megvalósíthatóságát és a legjobb teljesítési mechanizmust.

V. Következtetések az EP első olvasatának előkészítéséhez

13.       A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések elfogadásának ütemezése tekintetében az előadók az alábbi becsült ütemtervet javasolják:

- 6. hét (február 10.):                 A szakbizottságok költségvetési előadóinak első ülése

- 9. hét (március 3.):                  a Bizottság első időközi jelentése a költségvetésben szereplő kísérleti projektek/előkészítő intézkedések végrehajtásáról

- 11. hét (március 16-17.):                      munkadokumentum beterjesztése a kísérleti projektekről/előkészítő intézkedésekről az Európai Parlament költségvetési bizottságában (COBU)

- 17. hét (április 28.):                  a költségvetési tervezet Bizottság által történő elfogadása

- 20. hét (május 19.):                  a szakbizottságok költségvetési előadóinak második ülése

- 22. hét (május 31–június 4.):      a szakbizottságok költségvetési előadói által a kísérleti projektekre/előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatoknak a COBU-hoz történő továbbítása, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt dokumentum elkészítése

- 23. hét (június 7-11.):               a kísérleti projektekre/előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatok továbbítása a Bizottsághoz

- 25. hét (június 21-25.):             háromoldalú egyeztetés

- 27. hét (július 5–8.):                 a Bizottság értékelő jelentése a kísérleti projektekre/előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokról

- 36. hét (szeptember 6–10.)        a bizottságoktól érkező költségvetési módosítások határideje

- 38. hét (szeptember 20-24.)       a szakbizottságok költségvetési előadóinak harmadik ülése

- 39. hét (szeptember 27-30.)       szavazás a költségvetési módosításokról a COBU-ban

- 42. hét (október 18–22.):           az EP első olvasatban tárgyalja a 2011-es költségvetést

A Bizottság első időközi jelentése a 2010-es kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról

A KÍSÉRLETI PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSA

A kísérleti projektek végrehajtása

1a. alfejezet

A kiküldött munkavállalók munka- és életkörülményei (04 03 09)

A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések (04 03 10)

A munkavállalók mobilitásának és integrációjának javítása az Unióban (04 03 11)

Mindenre kiterjedő együttműködés a közszféra, a vállalatok és a nonprofit vállalkozások között a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében (04 03 12)

Az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzése (04 04 08)

Az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzése (04 04 11)

Autista személyek foglalkoztatása (04 04 13)

Portplus – fenntartható energiaterv kikötők számára (06 04 08)

A tiszta energiát szolgáló hulladék újrafeldolgozás és hulladék újrahasznosítás (06 04 15)

Az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségei (15 02 31)

Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén (15 02 32)

A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása (17 02 04)

1b. alfejezet

A regionális és helyi együttműködés fokozása az EU regionális politika globális szintű népszerűsítése révén (13 03 23)

Tevékenységek a textil- és cipőágazat területén (13 03 25)

2. fejezet

Gazdálkodói szövetkezetek támogatása (05 02 17 01)

Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja (05 02 17 02)

A gazdálkodók és a fogyasztók alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, alacsony energiafogyasztásra, valamint helyi értékesítésre történő élelmiszertermelésre irányuló kezdeményezéseinek támogatása (05 02 17 03)

Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek (07 03 16)

A hivatásszerű halászatban nem használt, forgalomból kivont hajók hasznosítása (07 03 18)

A városok jelentős vízveszteségéből (NRW) adódó gazdasági veszteség (07 03 19)

Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlatok tanúsítása (07 03 21)

Átfogó kutatás a parlagfű és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről (07 03 22)

Az európai kereskedelmi hajópark alacsony környezeti hatású hajókkal történő felváltásának ösztönzése (11 09 03)

Európai visszatérítési rendszer alumínium üdítőital-dobozokra (17 03 18)

3a. alfejezet

Szerződési jogi jogszabályi intézkedések hatásvizsgálata (18 06 09)

3b. alfejezet

A kulturális örökséggel kapcsolatos figyelmeztető hálózatok (15 04 46)

4. fejezet

A kalózok által fenyegetett területeken áthaladó uniós hajók védelmét szolgáló és ellenőrző intézkedésekhez nyújtott támogatás (19 06 07)

Nem kormányzati szervezetek által vezetett, béketeremtéshez kapcsolódó tevékenységekre irányuló program (19 06 09)

A mezőgazdasági termelés finanszírozása (21 02 04)

Jobb egészségügyi ellátás a szexuális erőszak áldozatainak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (21 05 01 08)

5. fejezet

Európai kutatói ösztöndíjak a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás támogatására (16 02 05)

Intézményközi rendszer az EU előtt álló hosszú távú trendek azonosítására (25 01 09)

Előkészítő intézkedések végrehajtása

1a. fejezet

Erasmus fiatal vállalkozók számára (02 02 03 05)

Kiemelt európai úti célok (02 02 08 01)

Fenntartható turizmus (02 02 08 02)

Európai szociálturizmus (02 02 08 03)

1b. fejezet

A mikrohitelek számára kedvezőbb környezet előmozdítása Európában (13 03 24)

2. fejezet

A Kárpát-medence klímája (07 03 17)

Az EU gyorsreagálási képessége (07 04 05)

Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén (17 04 03 03)

3b. fejezet

Erasmus újságírók számára (09 06 05)

Előkészítő intézkedés a sport területén (15 05 11)

Az önkéntesség európai éve (2011) (15 06 11)

Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén (17 02 03)

4. fejezet

A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére (07 02 04)

A MEDIA 2007 programok harmadik országokban történő végrehajtása (09 06 01 02)

A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz (19 06 08)

Oroszországi kisebbségek – A kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése (19 08 01 05)

EU–Ázsia – A politika és a gyakorlat integrációja (19 10 01 06)

Vízgazdálkodás a fejlődő országokban (21 04 06)

Gyógyszerészeti technológiatranszfer a fejlődő országok javára (21 05 01 06)

A szegénységgel kapcsolatos, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés (21 05 01 07)

A kulturális örökség megőrzése és helyreállítása konfliktusövezetekben (22 02 09)

5. fejezet

Erasmus közigazgatási program (26 03 03)

Ez a Bizottság első időközi jelentése a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések 2010. évi végrehajtásáról.

A jelentés a költségvetési hatóság által a 2010-es költségvetéshez elfogadott projekteket/intézkedéseket tartalmazza, középpontba állítva a 32 új projektet, illetve a 22 új intézkedést, továbbá azokat a meglévő projekteket/intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzatokat hagytak jóvá. A jelentés megnevezi az említett intézkedések végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőket, és ismerteti a végrehajtásra vonatkozó terveket. A módosított költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontjának megfelelően a 2011. évi költségvetési tervezettel együtt egy második jelentés is továbbításra kerül. Ez a jelentés részletesebb lesz, és tájékoztatást nyújt a befejező szakban járó kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről is, azaz azokról, amelyekre 2010-ben már nincs új kötelezettségvállalás, de amelyekhez kifizetési előirányzat még tartozik.

A kísérleti projektek végrehajtása

1a. alfejezet

A kiküldött munkavállalók munka- és életkörülményei (04 03 09)

1. Célkitűzés

A tavalyi fellépésekre építve a fő célkitűzés jobb adatok beszerzése arról, hogy a gyakorlatban miként történik a munkavállalók kiküldése.

2. Végrehajtás

A célkitűzés három elkülönített fellépésen keresztül valósul meg:

1. támogatások nyújtása azon kezdeményezésekhez, amelyek hozzájárulnak a kiküldött munkavállalók valós munka- és életkörülményeinek, valamint annak feltárásához, hogy a tagállamok, a szociális partnerek és a munkaügyi felügyelőségek miként dolgoznak a gyakorlatban. Ezen intézkedés konkrét célkitűzései a következők:

– a lényeges információk cseréjének előmozdítása, a legjobb gyakorlatok megállapítása és áttekintés közzététele a tagállamokban fennálló helyzetről, valamint

– a munkavállalók kiküldésére vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásával, valamint gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdések és nehézségek vizsgálata.

2. Tanulmány a munkavállalók Európai Unióban történő szolgáltatásnyújtás keretében való kiküldése jogi vonatkozásairól, mely a munkavállalók kiküldésére vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásával, valamint gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő nehézségeket fogja vizsgálni.

3. Tanulmány a munkavállalók uniós kiküldése gazdasági és szociális hatásáról, melynek célja a munkavállalók határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással összefüggésben történő kiküldésének jelenségéhez kapcsolódó gazdasági és társadalmi hatások értékelése, a középpontban azokkal az ágazatokkal, melyekben a munkavállalók kiküldése a leginkább elterjedt, valamint azokkal a tagállamokkal, melyekben – akár mint fogadó, akár mint küldő országokban – a kiküldött munkavállalók jelenléte viszonylag jelentős.

2009 folyamán mindhárom fellépésre meghirdették a pályázati felhívásokat, a szerződéseket pedig 2009 végéig aláírták.

3. Előrejelzés 2010-re

E fellépések első eredményei várhatóan 2010 harmadik harmadában fognak megmutatkozni. A kiküldött munkavállalók valós munka- és életkörülményeinek feltárására, valamint a helyzet gyakorlati kezelésére irányuló kezdeményezésekre vonatkozó második pályázati felhívást 2010 második harmadára tervezik. 2010-ben fog indulni a munkavállalók első tanulmányba be nem vont országokba történő kiküldésének jogi vonatkozásaira irányuló második tanulmány.

A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések (04 03 10)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben szereplő költségvetési megjegyzés szerint a jelenlegi válság foglalkoztatási és szociális következményei mérséklésének elősegítése érdekében kísérleti projektet kell indítani, amelynek célja újabb utak kipróbálása a válság kedvezőtlen hatásainak európai szintű enyhítését szolgáló kollektív törekvések erősítésére. A kísérleti projekten keresztül elemezni kell, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt veszélyben lévő munkahelyeket ténylegesen milyen mértékben lehet megtartani olyan intézkedésekkel, mint a rövidített munkaidő és a képzés. Meg kell határozni a legjobb gyakorlatokat, és elő kell segíteni a lényeges információk cseréjét.

2. Végrehajtás

A fenti célkitűzések teljesítése érdekében három pályázati felhívást tesznek közzé 2010 első negyedévében a következő kérdésekkel kapcsolatban:

Tanulmány „a válság idején bevezetett rövidített munkaidőről, valamint a tanulságokról”

A munkaerőpiac a keresletzuhanás hatásának kivédésére számos tagállamban először – a foglalkoztatási szint csökkentése helyett – a termelés és az összmunkaidő korrigálásával reagált a válságra. A rövid távú kompenzációs programok – amelyek keretében a munkaadók ideiglenes állami támogatást kérhetnek a csökkentett munkaidőben dolgozó munkavállalók bérének növelésére – megvédték az európai munkahelyeket a recesszió kezdeti hatásától. A tanulmánynak azt kell elemeznie, hogy ezek a programok – a belső, kiigazítási intézkedéseknek köszönhetően (pl. csökkentett munkaidő, ideiglenes bezárások stb.) valójában mennyire voltak hatással az Európai Unió munkaerőpiacának eddigi viszonylagos rugalmasságára, és ez miként viszonyítható a korábbi válsághelyzetekben alkalmazott hasonló intézkedésekkel kapcsolatos előző tapasztalatokhoz. A tanulmánynak értékelnie kell a kormányok által tett intézkedéseket is annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések a leghatékonyabbak – például a rendelkezéseknek a jogosultsági feltételekre figyelemmel történő elemzése útján. A tanulmánynak az érintett munkavállalók foglalkoztathatóságára tett hatása szempontjából kell elemeznie azon intézkedések eredményességét, amelyek esetében a rövidített munkaidőt a munkához kapcsolódó képzés kíséri (pl. hogy ez megkönnyíti-e az esetleges munkahelyváltást). A tanulmánynak elemeznie kell azt is, hogy az intézkedésekhez kapcsolódó holtteherveszteségek kockázatát korlátozták-e, és ha igen, hogyan. A tanulmánynak elemeznie kell továbbá a különböző érdekelt felek – beleértve a nemzeti hatóságokat, állami foglalkoztatási szolgálatokat, a szociális partnereket, önkormányzatokat és más munkaerő-piaci érdekelt feleket – ezzel összefüggésben betöltött szerepét.

Tanulmány „a tagállamokban a gyakornoki lehetőségek kínálatáról”

A tanulmány célkitűzése a válságnak a (fiatal) mostani végzősök helyzetére gyakorolt hatásának és annak értékelése, milyen további veszély fenyegeti őket abból a szempontból, hogy munkanélküliséggel és inaktív időszakokkal kell szembenézniük, és hogy ennek még a fellendülés után is lehetnek-e következményei munkavállalási esélyeikre. A tanulmánynak ajánlásokat kell tennie arra vonatkozóan, mi a legjobb módja a fiatalok támogatásának, akik most szándékoznak belépni a munkaerőpiacra – például szakmai gyakorlatok, a munkához kapcsolódó gyakorlati képzés vagy továbbképzés formájában, hogy megszerezzék a jövőbeni munkaerő-piaci sikerhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A tanulmánynak értékelnie kell továbbá a vállalatoknál és az állami szektorban fennálló gyakornoki rendszert, valamint a tanulási mobilitást szolgáló nemzeti célok meghatározásában és a nagyobb mobilitás biztosításában rejlő lehetőségeket, ideértve a szakmai gyakorlaton lévő szakiskolások, szakképzésben, illetve felsőfokú oktatásban részt vevő gyakornokok nagyobb mobilitását. A tanulmánynak meg kell határoznia az EU szerepét a legjobb gyakorlatok és az egymástól való tanulásra irányuló projektek terjesztésében, továbbá a gyakornoki lehetőségek minőségének javítása területén, és ajánlásokat kell adnia a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek több gyakornoki hely felajánlására, illetve arra ösztönzik a vállalatokat, hogy maguk is ruházzanak be annak érdekében, hogy új alkalmazottakat – a gyakornokokat is beleértve – tudjanak foglalkoztatni.

Tanulmány „a tagállami gyakornoki szabályozás átfogó áttekintéséről”

Az elmúlt években a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának két fő strukturális hiányossága maradt fenn tartósan: több tagállamban a fiatalok munkanélküliségének magas szintje, és a fiatalok által betöltött számos állás alacsony minősége és bizonytalansága. Az oktatás és foglalkoztatás összekapcsolásában már a korai szakaszban megmutatkozó hiányosságok, valamint az alacsony szintű készségekkel és kompetenciákkal rendelkező fiatalok (különösen az iskolából korán kimaradók) tartósan nagy száma akadályozza az oktatásból a foglalkoztatásba való sikeres és zökkenőmentes átmenetet. Több országban koncentráltabban jelentkeznek a problémák a fiatalok, migránsok és egyes etnikai kisebbségek egyedi csoportjaiban. Ez különösen aggasztó, mivel ezek a fiatalok a fiatal népesség egyre nagyobb részét alkotják, különösen a városi övezetekben. Ugyanakkor a magasan képzett munkavállalók iránti kereslet egyre nehezebben elégíthető ki, mivel a magas színvonalú és vonzó szakoktatás és -képzés sok tagállamban nem működik kielégítően. A tanulmánynak át kell tekintenie, hogyan kezelik ezt a problémát a tagállami gyakornoki szabályozásokban. Ehhez a tanulmánynak tagállamonként áttekintést kell adnia a fiatalok számára elérhető, vállalaton belüli és állami gyakornoki helyekről, valamint azokról a feltételekről, amelyek mellett ezek a gyakornoki helyek igénybe vehetők. A tanulmány azonosítani fogja az elmúlt 5 évben ezen a területen bekövetkezett változásokat, és különösen a válság következményeivel foglalkozik. A tanulmány értékeli a gyakornoki programok által a fiataloknak nyújtott biztonság szempontjából betölthető szerepet, továbbá e programok és az oktatási/képzési pályákra vonatkozó személyes választások közötti kapcsolatot. A tanulmány megvizsgálja továbbá az olyan lehetőségeket, mint az iskolai alapú szakoktatásnak és az időszakos munkavégzési rendszereknek a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára ugródeszkaként történő beiktatása. A tanulmány a fiatalok számára biztosított foglalkoztatási lehetőség, valamint a fiatalok hosszabb ideig tartó munkanélküliségének kiküszöbölése szempontjából is elemzi a gyakornoki programok eredményességét.

Másrészről terjesztési célú rendezvényeket szerveznek az információcsere előmozdítása, valamint a tanulmányok eredményei nyomán a legjobb gyakorlatok megállapításának és közzétételének érdekében.

A Bizottság három ajánlati felhívást tesz közzé, amelyek a fent említett fellépést tartalmazzák. A Bizottság az elkülönített 1 000 000 EUR összeget használja fel ehhez a fellépéshez.

3. Előrejelzés 2010-re

Az ajánlati felhívásokat 2010 első negyedévében teszik közzé. A fellépés végrehajtása 2010 harmadik negyedévében kezdődik és 2011-ben fejeződik be.

A munkavállalók mobilitásának és integrációjának javítása az Unióban (04 03 11)

1. Célkitűzés

Bár a munkavállalók szabad mozgása az Európai Unióban túlnyomórészt pozitív jelenség, annak lehetséges negatív mellékhatásai is vannak, különösen a kiszolgáltatott munkavállalók esetében. E kísérleti projekt célja az egyes ezzel kapcsolatos nehézségek leküzdésében való segítségnyújtás, beleértve azokat a különféle szociális nehézségeket is, amelyekkel a kiszolgáltatott munkavállalók a fogadó országban szembesülnek. A projekt elismeri, hogy a rászoruló munkavállalók támogatása tekintetében fennálló hiányosságokat gyakran a civil társadalom tölti ki. A civil társadalom szerepét ezért támogatni kell, hogy hálózatok és partnerségek keletkezhessenek, és a tanácsadó szolgálatok összekapcsolódhassanak a tanácsadó struktúrákkal.

2. Végrehajtás

A Bizottság 2009 decemberében terjesztette be a 2010-2013-ban végrehajtandó EURES-műveletekre vonatkozó iránymutatást. Az említett iránymutatás vitája során a Bizottság figyelembe vette a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság „Európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési tervről (2007-2010)” c. véleményét, mely többek között felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kiszolgáltatott lakossági csoportok mobilitását, és segítsen elhárítani az előttük álló akadályokat több minőségi munkahely teremtésével, a megkülönböztetés elleni küzdelemmel, a társadalmi kirekesztés új formáinak legyőzésével, a nemek közötti egyenlőség támogatásával, a család támogatásával, valamint a munkahely elérésének, szálláshely-szolgáltatásoknak és közlekedésnek a tényleges biztosításával.

A Bizottság az EURES-iránymutatásra vonatkozó javaslatában olyan fellépést terjesztett elő, amely felhívja az EURES-tagokat a következőre: „Együttműködési mechanizmusok létesítése a tájékoztatás- és segítségnyújtás területén működő szervezetekkel a munkavállalók és családjuk, különösen a kiszolgáltatott csoportok integrációja érdekében. Ezt a fellépést a fogadó országoknak kell végrehajtaniuk.”

A Bizottság 1 000 000 EUR összeget javasol elkülöníteni erre a fellépésre, amelyet az EURES éves támogatásán keresztül, 2010 júniusától kezdődően valósítanak meg. Első lépésként az országok egy kiválasztott csoportját kérik fel az említett tevékenységek végrehajtására.

A Bizottság 2009 decemberében pályázati felhívást tett közzé (VP/2009/008), amely a fent említett fellépést tartalmazza. A Bizottság 1 000 000 EUR összeget elkülönített erre a fellépésre, amely az EURES éves támogatásán keresztül valósul meg.

3. Előrejelzés 2010-re

Ez a fellépés 2010 júniusában kezdődik és 2001. május végén zárul le. Első lépésként várhatóan a fogadó országok hajtják végre ezeket a tevékenységeket.

Mindenre kiterjedő együttműködés a közszféra, a vállalatok és a nonprofit vállalkozások között a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében (04 03 12)

1. Célkitűzés

A szociális gazdaság vállalatainak fejlődése növeli a stabil és minőségi foglalkoztatást, és nem csupán a szociális támogatási politikákhoz kapcsolódó szolgáltatások terén. Az Európai Parlament szociális gazdaságról szóló állásfoglalásával, a lisszaboni stratégiával és a szociális menetrenddel összhangban fontos, hogy kormányok és nyereségorientált vagy nonprofit üzleti vállalkozások közötti együttműködési projekteken keresztül mozdítsuk elő az ebben az ágazatban működő vállalatok fejlődését, elősegítve az átadható modelleket és gyakorlatokat – különösen válság idején, amikor nő a perifériára szorulás veszélyének kitett személyek száma.

Ezért a projektnek – a munkaerő-piaci integrációban érintett vállalatok támogatásán keresztül – növelnie kell az üzleti közösség saját társadalmi felelősségére vonatkozó tudatosságát; és ilyen módon ki kell bővítenie a munkaerő-piaci területeket a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása és foglalkoztatása érdekében (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem stb.).

2. Végrehajtás

A projektek megvalósítása – 2010-ben lebonyolítandó pályázati felhívásokat követően – támogatásokon keresztül történik.

A pályázatoknak hatékony és eredményes megoldásokat kell javasolniuk a referencianépesség területén fennálló egyedi társadalmi-gazdasági kérdésekre, elsősorban a hatóságok, nyereségorientált és szociális vállalatok közötti együttműködésen keresztül. Ezért a projekteknek a közintézmények és a vállalkozások között olyan hálózatok létrehozását kell előirányozniuk, amelyek újítást tudnak elérni az irányításban vagy amelyek a referencianépesség társadalmi jólétére gyakorolt kvantitatív hatást jelző mutatókat tudnak kialakítani. A 2010-es évre rendelkezésre álló költségvetés 1 500 000 EUR. A közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a teljes támogatható költség 80%-át.

3. Előrejelzés 2010-re

Tervezett menetrend:

A pályázati felhívások közzététele          2010. május/június

Benyújtási határidő                             2010. szeptember

Döntés az odaítélésről                         2010. december

A projekt(ek) végrehajtása                   2011 során

Az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzése (04 04 08)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt fő célkitűzése a legszélesebb értelemben vett „alkalmi munka” mint az egész Európai fennálló jelenség jobb megértése, valamint a bizonytalan foglalkoztatási jogviszonyok több szociális jogot hordozó munkaszerződéssé történő átalakításának előmozdítása, történetesen az átalakítás ösztönzésére tagállami szinten tett konkrét lépések mélyreható vizsgálatán keresztül.

2. Végrehajtás

A célkitűzés két elkülönített fellépésen keresztül valósul meg:

Támogatások biztosítása transznacionális projekteknek az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakítása területén. Ezen intézkedés konkrét célkitűzései a következők:

- a bizonytalan helyzetű munkavállalók jogainak erősítésére tett konkrét intézkedések elemzésének és/vagy megfigyelésének elősegítése;

- az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakításának nemzeti gyakorlatával, illetve az erre vonatkozó együttműködési kezdeményezésekkel kapcsolatos információk kicserélése és terjesztése;

- az alkalmi munka szerepének elemzése a társadalmi, gazdasági és demográfiai fejlemények általános keretei között, középpontba helyezve a társadalmi kirekesztés kérdését és az aktív keresők szegénységét, valamint az alkalmi munka sajátos hatását a fiatal munkavállalók, nők és migránsok munka- és életkörülményeire;

- az alkalmi munka gazdasági jelentőségének, okainak és hatásainak elemzése a mai foglalkoztatási formák tükrében, továbbá annak elemzése, hogy milyen mértékben járul hozzá az alkalmi munka a munkaerőpiac rugalmasságához.

A tanulmány leírja és elemzi az alkalmi foglalkoztatási jogviszonyok több szociális jogot hordozó szerződéssé való átalakításának ösztönzésére a tagállamokban a közelmúltban alkalmazott szakpolitikai intézkedéseket és helyes gyakorlatot. A tanulmánynak segítenie kell a bizonytalanság fogalmának egyértelmű kidolgozását a foglalkoztatási jogviszonyokban, valamint annak meghatározását, mi tartozhat az alapvető szociális jogok körébe.

3. Előrejelzés 2010-re

A pályázati felhívást és az ajánlati felhívást 2010 második negyedévére tervezik.

Az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzése (04 04 11)

1. Célkitűzés

A költségvetési megjegyzésekkel összhangban a kísérleti projekt célja olyan kezdeményezések finanszírozása, amelyek segítik az idősebb emberekkel szembeni rossz bánásmód mértékének feltárását az Európai Unióban. A kísérleti projekt a következőkre összpontosít majd:

· az idősekkel szembeni rossz bánásmód mértékének feltárása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint (fizikai, pszichikai és pénzügyi sérelmek),

· az idősekkel szembeni rossz bánásmód okainak jobb megértése,

· az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzésére a tagállamokban alkalmazott, létező politikai megközelítések és bevált gyakorlatok azonosítása, és ajánlások megfogalmazása az idősellátás minőségének javítási módjára vonatkozóan. Ezzel a ponttal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy lehetőség szerint megpróbálnak választ adni a költségvetési észrevételekben megfogalmazott kérdésekre.

Meg kell jegyezni, hogy az utolsó pont kevésbé nagyra törő, mint ami a költségvetési észrevételekben kérésként szerepelt („a tagállami szakpolitikai válaszok hatékonyságának mérése”).

2. Végrehajtás

A Bizottság pályázati felhívás, a belga elnökség alatt szervezett konferencia és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) történő együttműködés révén hajtja végre ezt a kísérleti projektet. A pályázati felhívás célja olyan kezdeményezés támogatása, amely megvizsgálja, mi a legjobb módja az idősekkel szembeni rossz bánásmód – a magas színvonalú és emberi méltóságot tiszteletben tartó tartós gondozási szolgáltatások biztosításával történő – megelőzésének. A támogatás célja egy vitafolyamat szervezése a különböző tagállamokban, amelynek keretében összehívják a tartós ápolási szolgáltatásokért felelős hatóságok, a tartós gondozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, gondozók képviselőt, és az említett szolgáltatásokat igénybe vevő személyek képviselőit. A meglévő ajánlások és a nemzeti és európai szintű charták alapján a projektnek meg kell vizsgálnia, miként ültethetők át ezek a normák a gyakorlatba. A belga elnökség (2010 második féléve) által szervezendő konferencia azt vizsgálja, hogyan lehetne biztosítani a törékeny idősebb emberek méltóságát, és áttekinti az idősekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos, az Európai Unió által finanszírozott lezárt, illetve folyamatban lévő kutatási projekteket.

A Bizottság szakpolitikai célú projektet kíván indítani az OECD-vel a meglévő kezdeményezések vizsgálatára és ajánlások nyújtására az Európai Unióban működő tartós gondozási rendszerek minőségével és a rendszert igénybe vevők elégedettségével kapcsolatos szakpolitikák kidolgozására, azaz olyan reformok elősegítésére, amelyek csökkentik az idősekkel szembeni rossz bánásmód veszélyét. A projekt három fő elemre összpontosít: i. a minőség nyomon követésére és ellenőrzésre szolgáló rendszerek; ii. a tartós gondozási rendszerek minőségének szabályozása; iii. a minőségi hiányosságok kezelésére vonatkozó politikák, beleértve a gondozók és tartós gondozási szakemberek képzését.

3. Előrejelzés 2010-re

1. Pályázati felhívás:

2010. május:                a pályázati felhívás közzététele

2010. augusztus:                      a pályázatok benyújtásának határideje

2010. október:             az értékelő bizottság határozata a támogatás odaítéléséről

2010. november:           a szerződés aláírása (24 hónap)

2012. november:           a végeredmények ismertetése és terjesztése

2. Konferencia a belga elnökség égisze alatt

A konferenciát 2010 második felében kell megtartani. A belga kormánnyal való számos kapcsolatfelvételt követően a Bizottság még mindig várja a kezdeményezés belga részről történő végső megerősítését. Ha a tervezett konferenciára nem a belga elnökség alatt kerülne sor, a Bizottság is megszervezheti a konferenciát 2011 elején.

3. Együttműködés az OECD-vel

A projektnek az OECD jelenleg folyó projektjére kell épülnie, amely felülvizsgálja a tartós gondozás terjedelmét és munkaerő-politikáit, valamint azok hatását a nem hivatalos gondozók jólétére, a tartós gondozás elérhetőségére és fenntartható finanszírozására.

2010. november:           a szerződés aláírása

2012. november:           a végeredmények ismertetése és terjesztése

Autista személyek foglalkoztatása (04 04 13)

1. Célkitűzés

A célkitűzés olyan projektek finanszírozása, amelyek segítik az autista személyek foglalkoztatására és társadalmi integrációjára irányuló szakpolitikák kidolgozását. Támogatnia kell az olyan innovatív és integrált projekteket, amelyek az autista személyek által elszenvedett többféle hátrány kezelésével foglalkoznak, az általuk nyújtott erősségek egyidejű figyelembe vétele mellett. A projekteknek segíteniük kell a hatékony szakpolitikai válaszok megfogalmazását, valamint a helyes gyakorlatok megállapítását és cseréjét.

2. Végrehajtás

A kísérleti projektek megvalósítása pályázati felhívásokon keresztül történik. A tervezett projektek gyakorlati módszereket dolgoznak ki vagy tesztelnek autista személyek foglalkoztatáshoz való hozzáférésének és foglalkoztatásuk fenntartásának javítására, az összes érdekelt fél bevonásával. A projekteket olyan valós esetek köré kell építeni, amelyek révén megfelelő számú autista személy végezhet fizetett munkát befogadó környezetben. A tervezett projekteknek olyan részletes értékelést kell tartalmazniuk, amely felhasználható a projekteredmények terjesztésére. A projekteket úgy kell megtervezni, hogy az EK-finanszírozás lezárultát követően is megfelelően fenntarthatók legyenek.

3. Előrejelzés 2010-re

Tervezett menetrend:                Az ajánlati felhívásokat 2010 második negyedévében teszik közzé.

                                               A támogatási szerződéseket (3-6 projekt) 2010 negyedik negyedévében írják alá.

Indikatív összeg:                       1 000 000 EUR

A társfinanszírozás maximális mértéke:  a fellépés teljes támogatható költségének 80%-a. A bizottsági társfinanszírozás finanszírozott projektenként 150 000 és 400 000 EUR közötti. A projektek időtartama legfeljebb 24 hónap.

Portplus – fenntartható energiaterv kikötők számára (06 04 08)

1. Célkitűzés

Az Európai Parlament által megállapított célkitűzés a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése, az energiahatékonyság növelése a kikötői építményekre és felszerelésekre irányuló fellépésekkel, és beruházási eszköz nyújtása a magánüzemeltetőknek az energiamegtakarítást eredményező technológiákhoz. Ez a felhívás annyiban érdekes, hogy ipari gazdasági tevékenységeket egyesít energetikai intézkedésekkel.

2. Végrehajtás

Mint ismeretes, a kutatási keretprogram (FP7) legnagyobb része az energiahatékonysággal foglalkozik. Ezért a tervezett fellépés jól illeszkedik az FP7 keretprogramhoz. A Bizottság javasolja a projekt felvételét következő munkaprogramjába, amelyet 2010 júliusában tesznek közzé. A munkaprogramba történő felvételét követően a tervezett projekt az FP7 projektciklusának szokásos lépései szerint halad, és arra a vonatkozó komitológiai szabályokat kell alkalmazni.

3. Előrejelzés 2010-re

A projektre kiadás nincs előirányozva, mivel a finanszírozás az FP7-ből történik.

A tiszta energiát szolgáló hulladék újrafeldolgozás és hulladék újrahasznosítás (06 04 15)

1. Célkitűzés

Az Európai Parlament által megállapított célkitűzés: részvétel a hulladéklerakókban lerakott/tárolt háztartási hulladék újrahasznosításában.

2. Végrehajtás

Megfontolás után úgy tűnik, hogy a lerakott települési szilárdhulladék régi hulladéklerakókból való kiemelése nem bizonyított technológia, amellyel a sikeres értékesítés és elhelyezés esélye rendkívül csekély. A lerakott települési szilárdhulladék részben (vagy erősen) lebomlott, és aerob és/vagy anaerob folyamatok útján energiasűrűségének jelentős részét már elveszítette. Nedvességtartalma szintén viszonylag magas, ezért a kitermelés költségeihez a mérethomogenizációval és a szárítással kapcsolatos további jelentős, támogatandó költségek is társulnak (gazdaságossági és energiafogyasztási szempontból egyaránt). Tekintettel arra, hogy a települési szilárdhulladék már hosszú ideje van lerakva, különféle szennyezőanyagok valószínűleg minden alkotóelemét beszennyezték.

A régi hulladéklerakók kitermelése súlyos környezeti és egészségi kockázattal jár. A kitermelés során jelentős mennyiségű metán szabadul fel, amely a széndioxidnál 24-szer erősebb üvegházhatású gáz; ennek következtében viszont az eljárás nyeresége az üvegházhatású gázok tekintetében negatívba fordul vagy legjobb esetben is minimális lesz.

E kísérleti projekt vonatkozásában a Bizottság úgy véli, sokkal hatékonyabb, ha a hulladék keretirányelv alapján álló támogató szakpolitikák segítségével mellőzzük a lerakást. Ahol a lerakást még mindig gyakorolják, alapos hulladéklerakó-gáz gyűjtést kell alkalmazni, és a begyűjtött gázt energetikai célokra kell felhasználni. A Bizottság úgy véli, ez a tervezett kísérleti projekt nem járul hozzá hatékonyan a tiszta és olcsó energiagazdálkodáshoz, ezért nem javasolja a projekt végrehajtását.

3. Előrejelzés 2010-re

Nincs előirányzott kiadás.

Az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségei (15 02 31)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt célja az európai szomszédságpolitika (ENP) országaiból származó diákok megismertetése az Európai Unió szakpolitikáival és intézményeivel ösztöndíjrendszer keretében szakosított tanfolyamokon való részvétel útján, összhangban az új, megerősített európai szomszédságpolitikával.

2. Végrehajtás

Az Európai Parlament a College of Europe-ot jelölte ki (két campusa Bruges-ben és Natolinban/Varsóban található) olyan tudományos intézményként, ahol a résztvevők e kísérleti projekt céljából testre szabott programokban vesznek részt , figyelembe véve a College egyedi jellemzőit és nagyfokú szakosodását. A College of Europe tehát ténylegesen monopolhelyzetben van a kísérleti projekt feladatainak végrehajtása tekintetében, amint az a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 168. cikke (1) bekezdésének c) pontjában is szerepel.

Az Európai Bizottság várhatóan 2010 márciusában fogadja el az erre a projektre vonatkozó éves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározza a következőket: a képzési programok típusa (tanfolyamok; időtartam stb.); az ENP-országokból származó résztvevő/kiválasztott diákok tervezett száma; az értékelési (kiválasztási és odaítélési) kritériumok; a diákok pályázati űrlapjaira vonatkozó feltételek és határidők; valamint az ösztöndíj összege és terjedelme (átalányösszegek).

3. Előrejelzés 2010-re

A diákok kiválasztására 2010. áprilistól júniusig kerül sor. A közösségi pénzügyi támogatást támogatási szerződésen keresztül ítélik oda.

Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén (15 02 32)

1. Célkitűzés

Ez a kísérleti projekt az európai szomszédságpolitika által érintett országokból(5) származó, a 2010–2011-es évben Európa-tanulmányok szakirányon mesterszintű képzésben részt vevő diákoknak adott ösztöndíjakra terjed ki. A cél a diákok szakmai képességeinek bővítése és felkészítésük a közösségi szakpolitikákkal való foglalkozásra. A kezdeményezés ösztönözheti az európai szomszédságpolitika országaiban az európai köztisztviselők új generációjának létrejöttét.

2. Végrehajtás

A projekt végrehajtása az EU azon felsőoktatási intézményeinek címzett nyílt pályázati felhívás útján történik, mely intézmények európai tanulmányokból mesterfokozatot kínálnak. Az intézményeket felkérik pályázatuk benyújtására és arra, hogy előválogatáson jelöljenek felsőfokú végzettséggel rendelkező olyan hallgatókat, akik az európai szomszédságpolitikához tartozó valamelyik ország állampolgárai és lakosai (legfeljebb 3 rangsorolt jelölt és 2 fő tartalék).

Az Európai Bizottság feladata az ösztöndíjak odaítélése a résztvevő intézmények által az európai tanulmányok keretében mesterfokozat szerzésére javasolt, felsőfokú végzettséggel rendelkező kiválasztott jelölteknek.

3. Előrejelzés 2010-re

A támogatásra szerződést kötnek minden olyan intézménnyel, amelynek ENP-hallgatói részére ösztöndíjat ítéltek oda. Várhatóan 30-40 teljes ösztöndíjat ítélnek oda (a mesterfokozat megszerzésének időtartamától függően). Az ösztöndíjak fedezik a tandíjat, a tartózkodási költségeket (átalányösszeg országonként), valamint az utazási és letelepedési költségeket.

Az ajánlati felhívás(ok) menetrendje és tervezett összege a következő:

- 2010. március: a pályázati felhívások közzététele;

- 30.04.10: a pályázatok benyújtási határideje;

- 2010. május–június: odaítélési eljárás és döntés az odaítélésről;

- 2010. június 30.: az Európai Bizottság tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

A tervezett összegek a következők: támogatásokra 960 000 EUR; beszerzésekre (a pályázati felhívást követően beérkező pályázati űrlapokat szakértők értékelik) 40 000 EUR.

A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása (17 02 04)

1. Célkitűzés

Figyelemmel a 2010-es költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzésre, a Bizottság alaposan értékelte e kísérleti projekt indokolását és hátterének bemutatását.

A stabilabb és átláthatóbb pénzügyi piacok valóban az uniós intézmények és az uniós nemzeti kormányok fellépésének egyik fő célkitűzését jelentik. A Bizottság a „Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása” című közelmúltbeli közleményében (COM (2009)332) már bejelentette a származékos piacok átláthatóságának növelésére irányuló jövőbeni szakpolitikai intézkedéseket.

A pénzügyi válságra adott válaszának részeként az „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című európai bizottsági közlemény (COM (2009)114) javasolta a pénzügyi oktatás további ösztönzését az Unióban, az európai befektetők hangjának erősítését és közvetlen finanszírozás nyújtását a befektető érdekeltek arra irányuló kapacitásának képzésen, kutatáson és tájékoztatáson keresztül történő építéséhez, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikákban uniós szinten képviseljék érdekeiket. A Bizottság szolgálatai ezt a célkitűzést szem előtt tartva felvették a kapcsolatot az Európai Parlamenttel, hogy megosszák egymással ötleteiket a kísérleti projekt végrehajtásának legjobb megközelítéséről, és megállapodtak egy intézkedéssorozatról, melynek középpontjában a pénzügyi szolgáltatások meghatározott területein történő képzés és tájékoztatás áll.

Tény, hogy olyan összetettebb pénzügyi termékeket, amelyeket eredetileg szakmai szereplőknek szántak, már nem csupán pénzügyi intézmények használnak szakmai tevékenységük körében. A pénzügyi válság felmerülése előtt ezeket a termékeket főként olyan fogyasztóknak forgalmazták, akik anélkül vásárolták meg azokat, hogy megfelelő mértékben tisztában lettek volna e termékek kockázataival és következményeivel.

E pénzügyi termékek átláthatóságának hiánya technikai bonyolultságuknak tudható be, aminek következtében a fogyasztók nem tudnak elegendő információt szerezni a mögöttes kockázatokról. Ezen felül gyakran hiányzik a megfelelő, a fogyasztók és más végfelhasználók személyes profiljára szabott tanácsadás, aminek következtében az említettek nem nekik való pénzügyi termékeket vásárolnak.

A fogyasztóvédelem terén a tájékozottság növelése és a tanácsadás területén működő szervezeteknek és jogalanyoknak szóló képzés és tájékoztató akciók hatékonyan javíthatják a pénzügyi döntéshozatal és a fogyasztóknak adott tanácsok minőségét. Amennyiben szervezetek fogyasztói tanácsadást végeznek, az ilyen pénzügyi oktatás fejleszti a fogyasztók pénzügyekben való eligazodási képességét, és képessé teszi a fogyasztókat tájékozott döntések meghozatalára, megadva számukra az igényeiknek megfelelő termékek vásárlásához szükséges információkat – a felesleges kockázatok elkerülése mellett.

2. Végrehajtás

A Bizottság tanfolyamot fog tartani, amelynek célja fogyasztói tanácsadók képzése különféle pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A tanfolyam célja tanácsadók pénzügyi kérdések széles skáláján történő képzése, mint például a pénzkezelés és tanácsadás a családi költségvetéssel kapcsolatban, hiteltermékek és befektetési tevékenységek, a kockázatértékelést is beleértve.

A célcsoportba tartoznak az önkéntes, kormányzati finanszírozású vagy független nem kormányzati szervezetek, közösségi szervezetek, fogyasztói szövetségek és a fogyasztók tájékoztatása területén működő más szervek. Lehetőség szerint és megfelelő esetekben a tanfolyamon való részvétel a helyi közigazgatási szervezetekre is kiterjeszthető. A Bizottság által megbízott ajánlattevőt arra kérik, hogy határozza meg az adott szervezetek pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos képzési igényeit, és tartson ezekre az igényekre szabott képzést. A fenti tevékenységek megtervezése úgy történik, hogy figyelembe kell venni a multiplikátorhatást, amit a tudásnak és az információknak a célközönséggel való megismertetésével érünk el.

Az erőforrások hatékony és eredményes felhasználása érdekében nem lehet mind a 27 tagállamban tanfolyamot tartani, ezért előirányozzuk, hogy a tanfolyamokra kiválasztott tagállamokban vagy tagállamcsoportokban kerül sor.

A Bizottság ajánlati felhívással választja ki a tanfolyam szervezőjét.

3. Előrejelzés 2010-re

A hirdetményt 2010 júniusában teszik közzé, a lehetséges ajánlattevők számára megjelölt benyújtási határidő 2010 szeptemberében lesz. Az értékelési eljárásra 2010 októberében kerül sor, a belső beszerzési ellenőrzést 2010 novemberében végzik el.

1b. alfejezet

A regionális és helyi együttműködés fokozása az EU regionális politika globális szintű népszerűsítése révén (13 03 23)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt célkitűzései az alábbiak:

· hatékonyabb hozzájárulás a Bizottság és harmadik országok közötti stratégiai partnerséghez, összhangban az utóbbiak e területen fennálló, nagyobb együttműködés iránti igényével;

· az EU hosszú időn át felhalmozott tapasztalatainak megosztása arról, hogy a regionális és kohéziós politikák miként erősítik a gazdasági és politikai integráció folyamatát – a növekedés, fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség és a határokon átnyúló együttműködés elősegítése mellett;

· hozzájárulás az Unió nemzetközi arculatának népszerűsítéséhez;

· hozzájárulás az európai értékek, alapelvek, végrehajtási struktúrák és politikák jobb megértéséhez. A kísérleti projekt egyik fontos része a regionális partnerségek építésében nemzetközi szervezetekkel való együttműködés lehetőségeinek megragadása , illetve e szervezetek ilyen törekvéseinek segítése.

A kísérleti projektre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott célkitűzéseknek ekként összhangban kell állniuk a Parlament által megszavazott és 2009 márciusában van Nistelrooij európai parlamenti képviselő úrral és az EP Regionális Politikai Bizottságának tagjával tartott két megbeszélésen megerősített költségvetési észrevételekben megjelölt prioritásokkal.

A 2010-re biztosított kiegészítő források segítenek a harmadik országokkal folytatott párbeszéd fejlesztésében, ami még csak előkészítő szakaszban tart. Ezek a források segítséget nyújtanak a Bizottságnak tevékenységei elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez, valamint ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtsanak harmadik országoknak regionális fejlesztési, valamint regionális és helyi kormányzati kérdésekkel kapcsolatos közpolitikájuk javításához.

2. Végrehajtás

2010-ben a kísérleti projekt végrehajtása – ugyanúgy, mint 2009-ben – keretszerződéseken vagy támogatásokon keresztül történik. A támogatott cselekvések közé tartozik nemzetközi konferenciák és más események szervezése, tájékoztatási tevékenység, tanulmányutak, hálózatépítés és vizsgálatok.

Egyes vizsgálatok esetében ajánlati felhívást is alkalmaznak.

3. Előrejelzés 2010-re

Vizsgálatok (az OECD-vel és másokkal együtt) – tervezett költségvetés: 700 000 EUR.

Jelenleg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közös irányítás alatt területi felülvizsgálatot készítenek elő Ukrajnában. Ezen felül folyik a kínai regionális innovációs rendszerek fejlődési potenciáljának feltárása, az OECD-vel és a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottsággal együtt folytatott közös vizsgálattal párhuzamosan. Számos vizsgálatot irányoztak elő az alábbiakkal kapcsolatban:

· kínai regionális innovációs rendszerek fejlődési potenciálja (az OECD-vel együtt);

· Ukrajna területi felülvizsgálata (az OECD-vel együtt);

· határokon átnyúló együttműködés Afrikában;

· regionális innovációs rendszerek nyomon követése Latin-Amerikában;

· szakértői felülvizsgálatok Ukrajna egyes kiválasztott régióiban.

Tájékoztató szemináriumok (tanulmányutak és szemináriumok) – tervezett költségvetés: 750 000 EUR.

A szemináriumok a harmadik országokkal folytatott információcsere és kölcsönös megértés elősegítésének fontos eszközei. Növekvő kereslet mutatkozik harmadik országok részéről az EU regionális politikája végrehajtásának közvetlen tapasztalatai iránt különböző szempontokból. A kísérleti projekt a kijelölt szakértők és harmadik országbeli résztvevők utazási és szállásköltségének átvállalásával teszi ezt lehetővé.

Számos szemináriumot irányoztak elő a fő partnerországokban, többek között az alábbi témákban: stratégiai és kormányzati kérdések, információs rendszerek, értékelés, regionális innovációs rendszerek, határokon átnyúló együttműködés, stb.

· Brazília: szeminárium az EU és Brazília közötti regionális politikai együttműködésről;

· Brazília: Munkaértekezlet a tájékoztatásról, értékelésről, pénzügyi ellenőrzésről és auditálásról;

· Kína: Magas szintű szeminárium az EU és Kína közötti regionális politikai együttműködésről és a sanghaji világkiállításon való részvételről (szeminárium, stand, hálózatépítés);

· Kína: Két képzési program a trieri Európai Jogi Akadémiával közösen (meglévő keretszerződésen vagy ajánlati felhíváson keresztül);

· Argentína: Szeminárium regionális innovációs rendszerekről Latin-Amerikában (az OECD-vel együtt), és talán szeminárium a határokon átnyúló együttműködésről;

· Ukrajna: Bevezető szemináriumsorozat az európai regionális politikáról kiválasztott régiókban (Odessza, Csernovic, Harkov és Donyeck), bizottsági tisztviselők és uniós regionális szakértők részvételével;

· Dél-Afrika: A kormány által szervezett regionális politikai szeminárium, uniós tisztviselők és uniós regionális szakértők részvételével;

· Ausztrália: első regionális politikai konferencia.

Számos csereprogramot irányoztak elő, mégpedig brazil regionális képviselők és kínai nemzeti és regionális tisztviselők számára. Ha érdeklődését fejezi ki, Ukrajna, Nyugat-Afrika (Union économique et monétaire Ouest-Africaine (UEMOA), a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS)) és Dél-Afrika is részt vehetne ezeken a cserelátogatásokon.

· Brazília: Második csereprogram 40 regionális képviselő számára, látogatások európai régiókban és a Városok és régiók európai hete nyílt napokon;

· Ukrajna: Ukrán tisztviselők látogatása Brüsszelbe, az európai területrendezési megfigyelőhálózatnál (ESPON), uniós régiókba és a Városok és régiók európai hete nyílt napokra;

· Egyéb lehetőségek: Nyugat- és/vagy Dél-Afrika: tisztviselők látogatása Brüsszelbe, az ESPON-nál, uniós régiókba és a Városok és régiók európai hete nyílt napokra. Utánkövető kapcsolattartás/látogatások a közép-amerikai országokba az Európai Unióval a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokkal összefüggésben.

Információs és kommunikációs eszközök támogatása – előzetes költségvetés: 50 000 EUR.

A regionális politika tevékenységei és prioritásai láthatóságának növelése érdekében fontos a tájékoztató és kommunikációs anyagok készítése és más nyelvekre történő lefordítása.

A biztost és/vagy a Regionális Politikai Főigazgatóságot gyakran kérik fel előadások tartására – konferenciákon standok állításával együtt – világszerte. Mivel nem tud eleget tenni minden kérésnek, ésszerűnek tűnik kész anyag vagy olyan standok kidolgozása, amelyek elszállíthatók a célállomásokra. Az intézkedés megvalósítása szolgáltatási szerződésen keresztül történik.

Tevékenységek a textil- és cipőágazat területén (13 03 25)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben elfogadott elkülönített előirányzatokkal összhangban e kísérleti projekt célja a közösségi stratégia kidolgozása a textil-/ruházati és cipőágazatra, különösen a kedvezőtlen helyzetű régiókban.

Ezzel kapcsolatban az előirányzatok felhasználásával el kell végezni a textil-/ruházati és cipőágazat helyzetének mélyreható értékelését az Európai Unióban, beleértve az említett ágazatok jövőbeni fejlesztésének kilátásait is. Az értékelés a költségvetési megjegyzésben kiemelt területekre összpontosít, különösen a kutatásra és az innovációra, a szerkezetátalakításra, a szakképzésre, valamint a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) – regionális szempontból. Kiemeli az EU textil-/ruházati és cipőágazata versenyképességének növeléséhez szükséges stratégiai fejlesztéseket.

2. Végrehajtás

A projekt végrehajtása ajánlati felhíváson keresztül történik, amelynek célja az említett ágazatok helyzete mélyreható elemzésének, valamint jövőbeni fejlesztési kilátásaik meghatározásának finanszírozása.

A 2010 első félévében meghirdetendő ajánlati felhívás két részből áll, az első középpontjában az európai textil- és ruházati ágazat mélyreható felmérése, a másodikéban pedig az európai cipőágazat mélyreható felmérése áll.

Mindegyik tétel esetében a projektet a következő 6 független jelentés/értékelés alkotja:

a)     Az európai textil-/ruházati és cipőágazat helyzetének és jövőbeni fejlesztési kilátásainak felmérése

b)     A szakosodott kutatási és innovációs központok kapcsolattartási módjának felmérése a textil-/ruházati és cipőágazati vállalkozásokkal az Európai Unió különböző régióiban, illetve a központok által az említett vállalkozásoknak történő technológia-átadás módjának felmérése. A legjobb gyakorlatok, sikertényezők és nehézségek azonosítása. A lehetséges jövőbeni fejlesztések azonosítása.

c)     A textil-/ruházati és cipőágazati kis- és középvállalkozások előtt álló legnagyobb nehézségek felmérése az Európai Unió különböző régióiban, és a nehézségek leküzdésére vonatkozó kilátások.

d)     A korábbi, illetve jelenleg folyó szerkezetátalakítási és korszerűsítési folyamatok felmérése a textil-/ruházati és cipőágazati vállalkozásoknál az Európai Unió különböző régióiban. A jövőbeni korszerűsítési és átszervezési folyamatok előrejelzése.

e)     Az Európai Unió különböző régióiban működő textil-/ruházati és cipőágazati vállalkozásoknál alkalmazott optimális képzési módszerek (bevált gyakorlatok) azonosítása. A jövőbeni igények azonosítása.

f)      A kutatási és innovációs gyakorlatok fejlődésének értékelése az Európai Unió különböző textil-/ruházati és cipőágazati régióiban. A kutatás és innováció jövőbeni kilátásai az ágazatban.

A projekt különös figyelmet fordít az Európai Unió meghatározott régióira.

A 6 független értékelés legfontosabb megállapításait tartalmazó végső összegző jelentés mindkét ágazatra vonatkozóan kiemeli az előre vezető utat.

Teljes költségvetés: 1 000 000 EUR (630 000 EUR az első részre, és 370 000 EUR a második részre).

3. Előrejelzés 2010-re

A két részre vonatkozó ajánlati felhívást 2010 első félévében teszik közzé.

A legfőbb kihívás olyan multidiszciplináris csapatok összegyűjtése a pályázaton való induláshoz, amelyek mélyrehatóan ismerik a textil- és/vagy cipőágazatot, és mélyreható szaktudással rendelkeznek a különböző vizsgálandó területeken.

2. fejezet

Gazdálkodói szövetkezetek támogatása (05 02 17 01)

A megvalósíthatósággal és a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban a Bizottságon belül még vita folyik.

Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja (05 02 17 02)

A megvalósíthatósággal és a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban a Bizottságon belül még vita folyik.

A gazdálkodók és a fogyasztók alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, alacsony energiafogyasztásra, valamint helyi értékesítésre történő élelmiszertermelésre irányuló kezdeményezéseinek támogatása (05 02 17 03)

A megvalósíthatósággal és a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban a Bizottságon belül még vita folyik.

Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek (07 03 16)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzés tekintetében a projekt célja az Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek meghatározása és fejlesztése.

Figyelemmel a költségvetési megjegyzésben szereplő, rendkívül széles kört felölelő kezdeményezésekre, számos megbeszélést tartottak az Európai Parlamenttel, hogy meghatározzák azokat a lehetséges központi témákat, amelyek még nem tartoznak más szakpolitikai területekhez (azaz a kutatáshoz és a mezőgazdasághoz).

Az Európai Parlamenttel folytatott megbeszéléseket követően a kísérleti projekt konkrét kísérleti kezdeményezések kidolgozásának támogatását helyezi a középpontba, hogy hozzájáruljon a helyes gyakorlat és innovációk helyi szintű cseréjéhez négy kiemelt területen (az esővíz és a felszíni vizek megőrzése, alternatív öntözési módok, víztakarékosság/vízfelhasználás hatékonysága és kisebb vízigényű haszonnövények) Európa elsivatagosodásának megfékezése érdekében. A projekt különösen a vízhiánnyal és szárazsággal foglalkozó, speciális tervezésű alacsony költségű technológiákra, technikákra vagy gyakorlatra összpontosít azzal a céllal, hogy Európa különböző régióiban (lehetőség szerint a meghatározott kiemelt régiókban) javuljanak az emberi és környezeti feltételek. A projekt 3-5 konkrét kísérleti kezdeményezés azonosítását, pénzügyi támogatását, végrehajtásának ellenőrzését és értékelését foglalja magában.

2. Végrehajtás

A projektre vonatkozó kötelezettségvállalás már a 2009-es költségvetésben is 1 000 000 EUR volt.

A 2010-es költségvetésben 1 500 000 EUR kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzatot különítettek el.

A kiegészítő előirányzatokat ugyanazon pályázati felhívásba foglalják bele, így lehetővé téve 3-5 kísérleti projekt végrehajtását, ami több az eredetileg tervezettnél.

3. Előrejelzés 2010-re

A projekt megvalósítása két szakaszban történik.

Az első szakasz a szolgáltatási szerződés kiadása volt, a Bizottság kísérleti projektek kiválasztásában, ellenőrzésében és értékelésében való támogatására. A szerződést 2009-ben aláírták, és annak teljesítése folyamatban van.

A második szakasz 2010-ben kezdődik, és 2 400 000 EUR tervezett összegre irányoz elő pályázati felhívást az év első negyedévében.

A kísérleti pályázatokat kiválasztják, és a támogatási szerződések aláírása is megtörténik az év második felében (tervezett időpont: 2010. október).

A hivatásszerű halászatban nem használt, forgalomból kivont hajók hasznosítása (07 03 18)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt tárgyát képező hajótípusok körébe a költségvetési hatóság meghatározása szerint igen sokféle hajó tartozik. Javasolt azokra a hajókra összpontosítani, amelyek kizárólag Európához kapcsolódnak: az Európai Unióban működő kis hajók, tengerészeti hajók és más kormányzati hajók, valamint az EU-hoz kapcsolódó nagy tengerjáró hajók (az uniós kikötőkbe járó, uniós ország zászlaja alatt hajózó vagy olyan hajók, melyeknek haszonélvezője európai). Az EU-n kívül üzemelő nagy tengerjáró hajók nem tartoznak ebbe a körbe.

Ezen kívül, figyelembe véve a költségvetési megjegyzést és indokolást, nem egyértelmű, hogy a cél egy összefoglaló elemzés vagy az anyagok újrafeldolgozásával és újrahasznosításával, valamint a megmaradó veszélyes hulladék megfelelő kezelésével kapcsolatos tényleges operatív projekt.

A 2010-re tervezett fellépés egy felmérő vizsgálat elvégzése, amely leltárt készít a hajók számáról és összetételéről, és meghatározza a már folyó vagy fejlesztés alatt álló újrafeldolgozási eljárásokat. A vizsgálat eredménye nyomán a projekt a második szakaszba léphet (2011-ben), melyben az elemzés finomítható, és az érintett tagállamokban szervezett tájékozottságot növelő rendezvényeken meg lehet osztani a bevált gyakorlatokat (2. szakasz).

A projekt a következő szakaszokból áll:

1. szakasz (2010): leltár felvétele a hajókról, összetételükről, a szétszedésük helyéről és módjáról (az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatást is beleértve). A bevált gyakorlatok azonosítása.

2. szakasz (2011): tudatosságnövelő rendezvények szervezése a tagállamokban, tájékoztatás nyújtása a bevált gyakorlatokról, a nyilvános vita előmozdítása, valamint új megoldások és ötletek azonosítása az érdekelt felekkel (helyi hatóságok, hajótulajdonosok, a hajókat újrafeldolgozó létesítmények, nem kormányzati szervezetek) együtt.

A fenti szakaszok eredményei hozzájárulhatnak további lehetséges fejlesztések azonosításához, például új hulladékgazdálkodási technológiák tekintetében, a hajókon található anyagok – például üvegszál és gyanta – újrafeldolgozásához és újrahasznosításához, valamint a hajók újrafeldolgozása során keletkező veszélyes anyagok jobb kezeléséhez. Ezek a fejlesztések azzal is elősegíthetők, ha egyedi prioritást javasolunk a hetedik keretprogramban megvalósuló jövőbeni pályázati felhíváson keresztül finanszírozandó projektekre.

2. Végrehajtás

1. szakasz:

A nagy kereskedelmi tengerjáró hajókkal kapcsolatos fontos információkat tárgyalásos eljáráson keresztül szerzik be (kereskedelmi adatbázis létezik).

Ezt követően ezeket az információkat egy tanulmányon keresztül hasznosítják (ajánlati felhívás).

2. szakasz: Egy vagy több egyedi pályázaton keresztül tudatosságnövelő rendezvényeket szerveznek.

3. Előrejelzés 2010-re

A projektet két szakaszban kell végrehajtani. Csak az 1. szakaszt (300 000 EUR) finanszírozzák a 2010-es költségvetésből, beszerzési eljáráson keresztül. A 2. szakaszról csak azt követően kell dönteni, illetve csak akkor kell részletesen kidolgozni, ha az 1. szakasz már megállapította az alapinformációkat. A 2. szakaszt is beszerzési eljáráson keresztül kell végrehajtani (2011-es költségvetés).

Az 1. szakaszra vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az ajánlati felhívásokat 2010 első felében a lehető legkorábban el kell indítani. A beszerzési eljárás miatt a szerződést várhatóan nem lehet 2010 második fele előtt aláírni.

Nehézségekkel járhat a nagy tengerjáró hajók elsősorban harmadik országokban történő szétszerelése, valamint az újrahasznosítási módszerek hatásával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés.

A városok jelentős vízveszteségéből (NRW) adódó gazdasági veszteség (07 03 19)

1. Célkitűzés

A projekt célja a vízveszteség és az ehhez kacsolódó gazdasági veszteség elemzése az Európai Unió nagyobb városaiban. A javasolt célok a következőképpen foglalhatók össze:

1) a vízveszteség értékelése és megbecslése a kiválasztott városokban

2) a következmények, a kapcsolódó gazdasági veszteség és a környezetre gyakorolt hatás elemzése

A vízforrások elvesztése erőforrás- és gazdasági szempontból egyaránt fontos kérdés. Ezért a projekt célja az összefüggés megállapítása a vízveszteség és az adott vízgyűjtő területen lévő víz értéke között.

2. Végrehajtás

A kísérleti projekt megvalósítása nyílt ajánlati felhíváson keresztül történik.

A szerződés célja a kiindulási helyzet felmérése, azaz a vízveszteség leírása az EU kiválasztott nagyvárosaiban.

Ahogy a költségvetési megjegyzésekben is szerepel, a projektnek kapcsolódnia kell az EU vízhiánnyal és aszállyal szembeni elkötelezettségéhez, és azok lesznek a kiválasztott országok, ahol jelentős problémák vannak a vízhiánnyal és/vagy aszállyal, ahol a vízveszteség közismerten nagy, ezért a veszteség csökkentésében is nagy lehetőség rejlik, valamint azokat a városokat választják ki, amelyek csökkentették a vízveszteséget, hogy átadják a bevált gyakorlatot.

A vízforrások elvesztése erőforrás- és gazdasági szempontból egyaránt fontos kérdés. Ezért a projekt célja az összefüggés megállapítása a vízveszteség és az adott vízgyűjtő területen lévő víz értéke között.

3. Előrejelzés 2010-re

A Bizottság 2010 első részében nyílt ajánlati felhívást tesz közzé a fenti célkitűzések végrehajtására.

A szerződés aláírására az év vége előtt kerül sor.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlatok tanúsítása (07 03 21)

1. Célkitűzés

Figyelembe véve a költségvetési megjegyzésben szereplő célkitűzéseket, a Bizottság három fő feladat mentén közelíti meg a kísérleti projekt végrehajtását:

- először, a meglévő mezőgazdaságiüzem-szintű szén-dioxid-kalkulátorok összehasonlítása, és a legmegfelelőbb vagy vegyes, tesztelésre alkalmas kalkulátor kiválasztása a projekt harmadik szakaszában. Az elképzelések szerint valamiképpen túl kell lépni a költségvetési megjegyzésben szereplő leíráson, hogy a mezőgazdasági rendszerek egyéb környezeti hatásai és a csökkentő intézkedések is ide tartozzanak, hogy az éghajlatváltozás tekintetében használt szén-dioxid-kalkulátor ne károsítsa például a biodiverzitást;

- másodszor, annak vizsgálata, hogy milyen adminisztrációra lenne szükség a tanúsítási rendszer létrehozásához;

- végezetül harmadszor, a szén-dioxid-kalkulátor (az 1. feladatból) és a gyakorlati adminisztratív javaslatok (a 2. feladatból) tesztelése regionális szinten az Európai Unió egészében való megvalósíthatóság értékeléséhez.

2. Végrehajtás

Ahogyan a 2010-es költségvetés első olvasatában megszavazott módosítások végrehajthatóságáról szóló, 2009. novemberi bizottsági levélben szerepel, a Bizottság már folytat vizsgálatokat a kísérleti projekt tárgykörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban. E vizsgálatok eredménye 2010 végére áll majd rendelkezésre, és a kísérleti projekt szerinti tevékenységek fejlesztésének ezen kell alapulnia.

A végrehajtás tekintetében az elképzelések szerint a Környezetvédelmi Főigazgatóság együttműködik a Közös Kutatóközponttal a három feladat végrehajtása érdekében.

3. Előrejelzés 2010-re

Az előkészítő vizsgálat indítására vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az 1. és 2. feladatra vonatkozóan a Közös Kutatóközponttal létrejövő szerződéseket és/vagy igazgatási megállapodásokat várhatóan 2010 második felében írják alá, az eredményeket 2011-ben és 2012-ben kell átadni. A 3. feladattal kapcsolatban még el kell dönteni, hogy a feladat finanszírozható-e a 2010-es keretből.

Átfogó kutatás a parlagfű és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről (07 03 22)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzés szerint a projekt célja:

- a parlagfű terjedése elleni módszerek különböző típusainak elemzése és a leghatékonyabb módszer meghatározása;

- megelőzési mechanizmus kidolgozása a parlagfű terjedésének megállítására.

Az invazív idegen fajokat – közöttük a parlagfüvet – tartják világszerte a biodiverzitást fenyegető második legnagyobb kockázatnak. A következő évszázadban a probléma várhatóan rosszabbodik az éghajlatváltozás és a növekvő kereskedelem és turizmus miatt.

Ez a célkitűzés a Parlament által megszavazott 1., 2. és 6. célkitűzést is felöleli. Nem tartalmazza a parlagfű pollenjének allergizáló hatásával kapcsolatos 3., 4. és 5. célkitűzést. Ebben a Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatóság és Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság) és Áder európai parlamenti képviselő úr megállapodott a 2009. december 8-i ülésen. Úgy ítélték meg, hogy az allergizáló hatásokkal kapcsolatos tanulmányok, valamint a hatások kezelésének módja nem megfelelő tárgy egy kísérleti projekthez.

Figyelemmel az Európai Parlament által a költségvetésben rendelkezésre bocsátott jelentős összegre, a Bizottság az alábbiakat állítja a kísérleti projekt középpontjába:

- a közönséges parlagfű terjedése az Európai Unióban; riasztási rendszer megtervezése és létrehozása a parlagfű terjedésének nyomon követésére. A rendszer meghatározását más folyamatban lévő munkákkal (például az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél) szoros együttműködésben és az invazív idegen fajokra vonatkozó EU-stratégia kialakuló keretében kell végezni. Fel kell tárni a rendszer olyan tervezésének lehetőségét, hogy az más invazív fajokra is kiterjeszthető legyen;

- a közönséges parlagfű negatív hatásai a közegészségre, a biodiverzitásra és a termelési rendszerekre;

- széles körű kísérletek végrehajtása a parlagfű-irtási gyakorlatok és e gyakorlatok nem célzott fajokra gyakorolt hatásának értékelésére, valamint a parlagfű irtásával kapcsolatos agronómiai és szervezeti szokások elemzésére.

Ezek a tevékenységek várhatóan hozzájárulnak a parlagfű fertőzöttség elleni jövőbeni fellépések tervezéséhez és végrehajtásához.

2. Végrehajtás

A projekt, amelyre összesen 1 500 000 eurót irányoztak elő a 2010-es költségvetésben, végrehajtása a következő lépésekben történik:

 pályázati felhívás 500 000 EUR tervezett összegben az alábbiak támogatására: a közönséges parlagfű irtási módszereinek értékeléséhez szükséges széles körű kísérletek végrehajtása, valamint ajánlások készítése és terjesztése az ellenőrzési intézkedések eredményeire, ezek mezőgazdaság-tudományi és szervezeti mintáira, a módszerek sikertényezőire és a nem célzott fajokra gyakorolt hatásukra vonatkozóan. A felhívást 2010. március-áprilisban teszik közzé (a szükséges finanszírozási döntés meghozatalát követően), a projekt várhatóan 2010 végén indul, maximális tartama 3 év.

 a nyílt pályázati eljárást követően szolgáltatási szerződés megkötése, amelyet 2010 márciusában tesznek közzé; 500 000 EUR felső összeghatárral. A szerződés a riasztási rendszer strukturálására vonatkozó lehetséges opciók elemzését is tartalmazza. A szerződés aláírására és a munka megkezdésére várhatóan 2010 novemberében kerül sor.

 a nyílt pályázati eljárást követően szolgáltatási szerződés megkötése, amelyet 2010 márciusában tesznek közzé; 500 000 EUR felső összeghatárral. A szerződés biztosítja a közönséges parlagfű közegészségre, biodiverzitásra és a termelési rendszerekre gyakorolt hatásainak pénzben kifejezett értékelését. Az értékelés a közvetlen és közvetett költségeket egyaránt tartalmazza.

3. Előrejelzés 2010-re

2010 márciusában nyílt ajánlati felhívást tesznek közzé a riasztási rendszer tervezésére és létrehozására vonatkozó szolgáltatási szerződésre. Ugyancsak 2010 márciusában nyílt ajánlati felhívást tesznek közzé a közönséges parlagfű Európai Unióban gyakorolt hatásaira vonatkozó szolgáltatási szerződésre.

A munka mindkét szerződéssel kapcsolatban várhatóan 2010 novemberében kezdődik meg.

A parlagfű szabályozását és kiirtását célzó kísérletekre vonatkozó pályázati felhívást a finanszírozási döntés meghozatalát követően teszik közzé. A zárónapot májusra jelölik ki, a támogatási szerződés véglegesítésére várhatóan 2010 harmadik negyedévében kerül sor.

A lehetséges nehézségek, különösen a pályázati felhívással kapcsolatban, abból a tényből fakadnak, hogy az invazív fajokra vonatkozó EU-stratégia a pályázattal egyidőben készül, és e stratégia rendelkezéseit be kell építeni a riasztási rendszer opcióinak tervezése és elemzése során, azonban a stratégiát nem lehet időben véglegesíteni. Sőt, jelenleg az EU növény-egészségügyi stratégiájának felülvizsgálata is folyamatban van. Ezen eljárás eredményeit is figyelembe kell venni. Nehézségek adódhatnak abból is, hogy a riasztási rendszer egy adott fajra összpontosít, ugyanakkor ezzel egyidőben az invazív fajokra vonatkozó sokkal általánosabb riasztási rendszer kidolgozása is folyik.

Az európai kereskedelmi hajópark alacsony környezeti hatású hajókkal történő felváltásának ösztönzése (11 09 03)

Még folynak a megbeszélések a Bizottságon belül arról, hogy a projekt mely főigazgatósághoz tartozzon, valamint a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmusról.

Európai visszatérítési rendszer alumínium üdítőital-dobozokra (17 03 18)

1. Célkitűzés

A projekt célkitűzése egy alumínium üdítőital-dobozokra vonatkozó páneurópai harmonizált visszatérítési rendszer bevezetése hatásainak értékelése, és – amennyiben a hatások pozitívnak bizonyulnak – a rendszer kísérleti fázisának elindítása tagállamok egy kiválasztott csoportjában. Ebből a célból alapos hatásvizsgálatot kell végezni, amely kiterjed a környezeti, gazdasági, társadalmi és közigazgatási teherrel összefüggő kérdésekre, tekintettel van a belső piac zökkenőmentes működésére, és amelyet a kísérleti projekt szabályait leíró részletes terv kísér.

A feladat elvégzése során a Bizottság előirányozza hatásvizsgálatra irányuló tanulmány készítését, amely körvonalazza a problémát, és értékeli a lehetséges megoldások megvalósíthatóságát (300 000 EUR).

Az első szakaszban az ajánlattevő értékeli az üdítőital-dobozok visszaváltására irányuló közös szabályok bevezetésének környezeti, gazdasági, társadalmi és közigazgatási teherrel összefüggő hatásait. A hatásokat minőségi és mennyiségi szempontból is elemezni kell.

Másodszor, az ajánlattevőnek azonosítania kell a társadalom számára valószínűsíthetően legtöbb előnnyel és legalacsonyabb költséggel járó megoldásokat. Az értékelés minden egyes opcióra vonatkozóan költséghaszon-elemzést tartalmaz. Modelleket kell kialakítani, amelyek 10 évre előre jelzik a rendszer lehetséges (környezeti, gazdasági és társadalmi) előnyeit és a kapcsolódó költségeket az Európai Unió egész társadalmára és az egyes tagállamokra vonatkozóan egyaránt.

Az értékelés meghatározza az irányítás megfelelő szintjét, melyen a fellépéseket meg kell tenni, összhangban a Szerződéssel és a szubszidiaritásról és arányosságról szóló jegyzőkönyvvel.

Amennyiben az uniós szintet jelölik meg a fellépésre legalkalmasabb szintként, az értékelésnek tartalmaznia kell a szükséges jogi keretet (beleértve a megfelelő intézkedések tervezetére irányuló javaslatokat) és a lépéseket leíró pontos menetrendet, valamint a szükséges befektetéseket uniós és tagállami szinten egyaránt.

Amennyiben a nemzeti és regionális szintek a legmegfelelőbb szintek a fellépésre, intézkedéseket kell javasolni a tagállamok közötti együttműködés erősítésére az alumínium üdítőital-dobozokra vonatkozó betéti rendszerek kompatibilitásának fokozása területén. Az ilyen intézkedések közé tartozhatnak a célzott tudatosságnövelő kampányok, több érdekelt fél részvételével zajló transznacionális műhelymegbeszélések, a nemzeti jogszabályok harmonizációja stb. Az intézkedések bevezetésének költségeit és hasznát, menetrendjét és lépéseit minden egyes fellépésre vonatkozóan le kell írni.

A hatásvizsgálat eredményeit követően végül sor kerülhet a második szakaszra, amelynek keretében a tanulmányban megjelölt legjobb opció(k) megvalósíthatóságának és hozzáadott értékének gyakorlati tesztelése történik.

2. Végrehajtás

A Bizottság egy hatásvizsgálatot szándékozik indítani, melyet a 2010-es költségvetésből finanszíroz, beszerzési eljáráson keresztül. Tervezett költségvetés: 300 000 EUR, amely a következőket foglalja magában: a probléma kezelésére szolgáló lehetséges opciók azonosítása és értékelése, forgatókönyvek kidolgozása és azok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak értékelése.

Az 1. szakaszra vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az ajánlati felhívásokat 2010 első felében a lehető legkorábban el kell indítani. A beszerzési eljárás miatt a szerződést várhatóan nem lehet 2010 második fele előtt aláírni.

A hatásértékelés eredményétől függően irányozható elő a gyakorlati megvalósításra irányuló második szakasz. A második szakasz szükségességéről és hozzáadott értékéről csak azt követően szabad dönteni, hogy a hatásvizsgálat megállapította az alapinformációkat.

3. Előrejelzés 2010-re

Az előkészítő vizsgálat indítására vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az ajánlati felhívásokat 2010 első felében teszik közzé.

A szerződés aláírására várhatóan 2010 első felében kerül sor.

A hatásvizsgálat eredménye 2011 végére várható.

3a. alfejezet

Szerződési jogi jogszabályi intézkedések hatásvizsgálata (18 06 09)

1. Célkitűzés

A projekt általános célkitűzései a következők:

a)        a jogi akadályok elhárítása a tagállamokban működő vállalkozások közötti határokon átnyúló ügyletek hatékony lebonyolítása elől;

b)        a magánszemélyek és a vállalkozások mindennapi életének javítása azáltal, hogy lehetővé teszik számukra jogaik gyakorlását az Európai Unió egész területén.

c)        az európai szerződési jogra vonatkozó közös referenciakeret vizsgálatának és fejlesztésének elősegítése, és

d)        a 28. szerződéses rendszer hasznosságáról szóló vita előmozdítása.

2. Végrehajtás

A kísérleti projekt a következő, 2010-ben induló tevékenységeket öleli fel:

(a) az európai szerződési jogra vonatkozó közös referenciakeret tervezete, kommentárja és a hozzá fűzött megjegyzések, valamint az európai szerződési jog területéről egyéb tudományos munkák lefordítása öt fontos nyelvre: németre, franciára, spanyolra, olaszra és lengyelre. Figyelemmel a korlátozott forrásokra, a közös referenciakeret-tervezet teljes szövegének lefordítása nem lehetséges. Az előirányzott megoldás az, hogy csak a szerződési joghoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szakaszokat fordítják le. A széles körű vita elősegítése érdekében más tudományos munkákat is le kell fordítani a fent említett nyelvekre. Ezzel kapcsolatban az európai szerződési jog irányadó elveit (lásd: European Contract Law)(6) szintén le kell fordítani. Ez a tanulmány francia nyelven készült és kb. 170 oldal terjedelmű. Már lefordították angolra, de a vita szempontjából igen hasznos lenne, ha a német, olasz, spanyol és lengyel fordítása is elkészülne.

(b)  Tanulmány az európai vállalkozásoknak a 28. szerződési rendszerhez való hozzáállásáról: Ez a rendszer hasonló lenne a belső piac más területeire (pl. az európai vállalat, az európai gazdasági érdekcsoportok vagy a közösségi védjegy) tervezett rendszerekhez, és egyetlen, közvetlenül alkalmazandó jogi keret létrehozásával ösztönözné a Közösségen belüli kereskedelem fejlődését.

(c) Legfeljebb öt szeminárium a szerződési jog speciális kérdéseiről, például az ún. kék billentyű (a kék billentyű ötletének lényege az, hogy a határokon átnyúló elektronikus ügyletekben részt vevő felek megnyomhatnak egy kék billentyűt a képernyőn, amivel elfogadják, hogy a nemzeti szabályozás helyett egy európai fakultatív eszköz az irányadó a szerződésükre).

E tevékenységek esetében a Bizottság a különféle meglévő keretszerződéseket alkalmazza.

3. Előrejelzés 2010-re

1. negyedév: A pénzügyi határozat elfogadása

2. negyedév: A fordítás és a tanulmány elkészítésének megkezdése

3. és 4. negyedév: A konferenciák szervezése

3b. alfejezet

A kulturális örökséggel kapcsolatos figyelmeztető hálózatok (15 04 46)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetés keretében elfogadott költségvetési megjegyzés közvetlen információcsere-hálózat létrehozását írja elő azok között az egyes hivatalos kapcsolattartó pontok között, amelyeket a kulturális örökség vagy a védett történelmi műemlékek körébe tartozó vagyontárgyak eltulajdonításának és tiltott kereskedelmének vagy kivitelének jelzésére vezettek be a különböző tagállamokban.

A hálózat többek között egy olyan megfelelően ellátott adatbázisra épülne, amelyben megtalálhatóak lennének az ellopott tárgyak, valamint minden olyan hasznos információ, amely elősegíti az ilyen tárgyak felkutatását és visszaszerzését, illetve azt, hogy a kulturális örökséghez tartozó vagyontárgyak ellopása és tiltott kereskedelme elleni egyes intézkedésről megállapodás jöjjön létre a kapcsolattartó pontok között, és végül azt, hogy a rendőri-, kikötői, repülőtéri és vámhatóságok mihamarabb megkapják ezeket az információkat.

2. Végrehajtás

Az Európai Parlament kísérleti projektje illeszkedik a 2008. november 27–28-i IB Tanács következtetéseinek összefüggéseibe, amely többek között arra kérte fel az Európai Bizottságot, hogy 2010. december 31-éig készítsen és terjesszen elő jelentést az Európai Unióban (EU) ellopott kulturális tárgyak tárgykörére vonatkozó jogalkotási, szabályozási és operatív eszközökről.

Hangsúlyozta továbbá a kulturális tárgyak kereskedelme elleni küzdelemre szakosodott tagállami szolgálatok közötti szoros együttműködés fontosságát – például azzal, hogy minden tagállamban kapcsolattartó pontokat jelölnek ki –, valamint ajánlotta, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehetne gyorsabban és szélesebb körben körbeküldeni az ellopott kulturális tárgyakra vonatkozóan a nemzeti rendszerekben található információkat.

A Bizottság – pontosan e kérésnek eleget téve – számos tevékenységet indított el:

A 2008. november 27-28-i IB Tanács következtetései nyomán az Interpolt azzal bízták meg, hogy tökéletesítse adatbázisát és riasztási rendszerét. A felállított munkacsoport 2010 közepe körül adja le ajánlásait; ezek végrehajtására a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága által irányított „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” program keretében kerülhet sor.

Ezen felül egy tanulmány készítése is folyamatban van a kulturális tárgyak EU-n belüli kereskedelmének megelőzéséről, melynek végleges formába öntése 2010 végére – 2011 elejére várható; e tanulmány eredményei alapján azonosíthatóak lesznek az európai együttműködés szükségletei és lehetséges módozatai.

-  Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság által irányított, a gyűjtemények mobilitásával foglalkozó szakértői csoport jelenleg azon dolgozik, hogy azonosítsa azokat az eszközöket, amelyekkel megerősíthető a kulturális tárgyak tagállamokban történő kereskedelmének megelőzése és a kereskedelem elleni küzdelem. E csoport munkáinak következtetései 2010 folyamán várhatók.

3. Előrejelzés 2010-re

A Bizottság véleménye szerint meg kellene várni e különböző kezdeményezések következtetéseit mielőtt a Parlament által elfogadott kísérleti projektben ajánlott operatívabb fellépések végrehajtását vennék fontolóra. A Bizottság természetesen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet a folyamatban lévő tevékenységek eredményeiről.

Az ütemterv kötöttségeire figyelemmel kevéssé valószínű, hogy a Bizottság 2010 vége előtt el tudja indítani a kísérleti projektet.

Abban az esetben azonban, ha már az év folyamán meggyőző eredmények állnának rendelkezésre, a Bizottság mérlegelhetné annak eshetőségét, hogy a rendelkezésre bocsátott előirányzatokat a folyamatban lévő kezdeményezések kiegészítésére használják fel.

4. fejezet

A kalózok által fenyegetett területeken áthaladó uniós hajók védelmét szolgáló és ellenőrző intézkedésekhez nyújtott támogatás (19 06 07)

1. Célkitűzés

Az első és fő eredmény az lesz, hogy a terület operatív felhasználói számára – pl. az EU NAVFOR részére, megbízásának időtartamától függően, illetve azt követően a megfelelő utódszervezet részére – rutinszerűen át fogják adni a Szomália partjainál lévő térség tengeri felügyeleti adatait. Az adatok bizalmas jellegének védelme érdekében az Európai Unió (EU) rendszereiből származó tengeri ellenőrzési és felügyeleti információkat nem szabad megosztani olyan jogalanyokkal, akiknek nincs megbízása a közösségi hajók térségben való védelmében és őrzésében való részvételre, vagy akikkel nem kötöttek érvényesíthető megállapodást az ilyen információk védelméről.

További eredmény lesz a tengeri helyzeti tudatosság javulása és az ebből származó kockázatértékelés. Feltételezhető, hogy ez a nagy kockázatú területeken közlekedő hajók jobb védelmét fogja eredményezni.

2. Végrehajtás

A javasolt végrehajtási módszer a közvetlen központosított irányítás. A projekt maga egy szolgáltatás, azaz az integrált tengerészeti információk szolgáltatásának lehetőségei tekintetében elvégzendő vizsgálat, mely egy tesztelési szakaszt is magában foglal. E feltételek alapján a vonatkozó feladatok elvégzésével a Közös Kutatóközpontot bízták meg.

3. Előrejelzés 2010-re

Az e kísérleti projekt keretében előirányzott tevékenységek a következők:

A folyamatban lévő kezdeményezések és a részt vevő szereplők jegyzékének elkészítése.

A tengerfelügyeleti adatok gyűjtésének létrehozása és tesztelése, kommunikáció és kapcsolattartás az Afrika szarva és az Ádeni-öböl térségében kiválasztott országokban.

A tengerfelügyeleti adatok több forrásból történő állandó áramlásának megvalósítása.

A rendszer legfontosabb részeinek működtetése a tesztelési szakaszban a Szomália partjaihoz közeli térség kiválasztott országaiban(7), segítve annak megállapítását, hogy a különféle lehetséges módszerek közül a gyakorlatban melyek megvalósíthatók és eredményesek.

Meghatározott felügyeleti vagy kommunikációs eszközök használata tekintetében költség-haszon elemzés készítése, az operatív szakaszban való további használatukra vonatkozó döntések megalapozása céljából.

Nem kormányzati szervezetek által vezetett, béketeremtéshez kapcsolódó tevékenységekre irányuló program (19 06 09)

1. Célkitűzés

A Bizottság már a végrehajthatóságról szóló levelében jelezte, hogy nincs szükség konkrét kísérleti projektre a béketeremtésben a civil társadalommal való együttműködéshez, mivel a Stabilitási Eszköz keretében máris jelentős munkát végez a nem kormányzati szervezetekkel.

A Stabilitási Eszközről szóló rendelet (19.060101) 3. cikke szerint a Stabilitási Eszköz valamennyi válságkezelési forrásának csaknem negyedét – mintegy 60 millió EUR-t – világszerte nem kormányzati szervezetek hajtanak végre, a 2007 óta odaítélt több mint 80 támogatás keretében. Erre a legkiemelkedőbb példák Zimbabwe, Dél-Thaiföld, Kolumbia, Grúzia, Banglades, a Fülöp-szigetek és Kuba.

A Stabilitási Eszközről szóló rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti a nem kormányzati szervezetek 2007–2009-re mintegy 9 millió EUR finanszírozásban részesültek, és 2010-től 2013-ig a becslések szerint átlagosan legalább évi 10 millió EUR-t fognak a nem kormányzati szervezetekre fordítani.

Lásd: http://ec.europa.eu/external_relations/grants_contracts/grants/awards/index_en.htm

Továbbá a Bizottság nemrégiben elfogadott egy finanszírozási határozatot a Stabilitási Eszközről szóló rendelet 3. cikke alapján – harmadik szakpolitikai tanácsadási, technikai segítségnyújtási, közvetítői és egyeztetési mechanizmus sürgős intézkedésekhez válsághelyzetek által érintett harmadik országok számára (PAMF 3) –, amelyet weboldalán is közzétett (http://ec.europa.eu/external_relations/ifs/index_en.htm). Ez a mechanizmus több mint 3 millió EUR-t fog biztosítani, amelyet válsághelyzetekben nem kormányzati szervezetek vezetésével a kísérleti projektben felsorolt ágazatokban zajló tevékenységekre különítettek el.

Ilyen előzmények után az e kísérleti projekttel biztosított további 1 millió EUR-t ennek megfelelően e meglévő kereten belül fogják végrehajtani, a Parlament által megszavazott költségvetési megjegyzéseknek megfelelően.

2. Végrehajtás

A tervek szerint ezt a kísérleti projektet az új, a válsághelyzetek által érintett harmadik országok számára, sürgős intézkedések tekintetében létrehozott, negyedik szakpolitikai tanácsadási, technikai segítségnyújtási, közvetítői és egyeztetési mechanizmusról szóló 2010-es finanszírozási határozat alapján hajtják végre, amelyben külön forrásokat különítenek el a nem kormányzati szervezetek által vezetett tevékenységekre.

A határozat a 19.0601 és a 19.0609 (a kísérleti projekt) alapján fog kiadást engedélyezni. Mérlegelhető egy korlátozott pályázati felhívás, különösen a nem válsághelyzetben, hanem stabil körülmények között lebonyolítandó tevékenységek tekintetében. A kísérleti projekt kiadásait, a meghozott intézkedéseket és az elért eredményeket illetően egyedi nyomon követésre és jelentéstételre fog sor kerülni.

3. Előrejelzés 2010-re

A fent említett finanszírozási határozatot 2010 első negyedévében fogják elfogadni, és a nem kormányzati szervezetek által vezetett tevékenységekre szóló támogatásokat 2010 negyedik negyedévétől kezdődően ítélik oda.

A mezőgazdasági termelés finanszírozása (21 02 04)

1. Célkitűzés

Ezen kísérleti projekt általános célkitűzése a kisgazdálkodóknak a fejlődő országokban a mezőgazdasági termelés ösztönzésére felhasználandó pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése.

A Bizottság jelenleg (2010. február) felderítő missziókat tervez Malawiba, hogy ellenőrizze a mikrofinanszírozásra szakosodott szervezetek, így helyi bankok és egyesületek létezését és pénzügyi feddhetetlenségét. A felderítő missziók az élelmiszerválság által leginkább érintett, a termelés és a terméshozam növelésére forrásokat kereső kisgazdálkodóknak szóló lehetséges mikrohitelprojektek azonosításához vezetnek. A lehetséges végső kedvezményezetti kör helyes behatárolására ekkor lenne szükség.

2. Végrehajtás

A Bizottság a felderítő missziók eredményei alapján el fogja dönteni, hogy lehetséges-e közvetlen szerződést kötni a már az országban dolgozó és ténylegesen monopolhelyzetet fenntartó helyi mikrofinanszírozási intézményekkel. Ez lenne az előnyben részesített választási lehetőség: célzott projektként.

Tartalékmegoldásként, amennyiben ez a lehetőség nem lenne megvalósítható, a Bizottság mérlegelni fogja egy szakosodott mikrofinanszírozási intézményeknek szóló pályázati felhívás elindításának lehetőségét.

3. Előrejelzés 2010-re

Miután véglegesítették az azonosító missziót (előrejelzés: 2010. március/április), a célzott projektek esetében a Bizottság el fogja indítani a források lekötésére irányuló eljárást, amely egy bizottsági határozathoz (előrejelzés: 2010. május), majd a szerződések aláírásához (előrejelzés: 2010. szeptember) vezet.

Amennyiben pályázati felhívást kell elindítani, a várható eljárás a következő lesz:

– 2010. október–április: iránymutatások közzététele

– 2010. december: szándéknyilatkozatok benyújtása

– 2011. január: az értékelés megkezdése

– 2011. április közepe: teljes pályázatok benyújtása

– 2010. május vége: a sikeres pályázatok kiválasztása

– 2011. június: a támogatási szerződések aláírása

Jobb egészségügyi ellátás a szexuális erőszak áldozatainak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (21 05 01 08)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzéssel összhangban ennek a kísérleti projektnek a célja a szexuális erőszak áldozatai számára nyújtott orvosi ellátás javítása a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

2. Végrehajtás

Tekintettel arra, hogy a projektben csak nemrégiben állapodtak meg, a Bizottság küldöttsége a Kongói Demokratikus Köztársaságban még dolgozik a projekt megtervezésén.

Első lépésként a küldöttség rövid távú szerződést fog kötni egy tanácsadóval, hogy derítse fel e projekt lehetőségeit, amelyek között lehetnek az alábbiak:

o közvetlen támogatás a szexuális erőszak áldozatait támogató meglévő egészségügyi létesítményeknek a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén,

o a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében lévő, szexuális erőszak áldozatait ápoló egészségügyi létesítmények orvosi képzéssel és felszerelésekkel való ellátása lehetőségeinek megvizsgálása.

3. Előrejelzés 2010-re

o az azonosításhoz kapcsolódó feladatmeghatározás véglegesítése: február vége

o a tanácsadó alkalmazására vonatkozó kiválasztási eljárás (keretszerződés, 8. tétel): március

o vizsgálat befejezése: július

o a finanszírozási javaslat benyújtása Brüsszelnek: szeptember

5. fejezet

Európai kutatói ösztöndíjak a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás támogatására (16 02 05)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzés egy olyan projektet említ, amelynek célja egy komoly, határokon átnyúló újságírói kutatás kidolgozása európai uniós (EU) léptékben; versenyjellegű pályázati felhívásokat szerveznek olyan, legalább két európai uniós tagállamból származó újságírókat egybefogó közös tényfeltáró projektek kiválasztása céljából, amelyek határokon átnyúló vagy európai dimenzióval rendelkeznek, és amelyeket nemzeti, regionális vagy helyi nézőpontból közelítenek meg.

E ponton a Bizottság előzetesen felvette a kapcsolatot az EP igazgatásával. A DG-COMM további kapcsolatfelvételt tervez az érintett európai parlamenti képviselőkkel.

2. Végrehajtás

A Bizottság jelenleg vizsgálja a kísérleti projekt végrehajtása tekintetében rendelkezésére álló lehetőségeket. A projekt politikai szempontból érzékeny, mivel közpénzek egyéni újságíróknak való odaítélését foglalja magában.

3. Előrejelzés 2010-re

A végrehajtási szakaszt alapos értékelést követően fogják meghatározni.

Intézményközi rendszer az EU előtt álló hosszú távú trendek azonosítására (25 01 09)

A Bizottságon belül még folynak a viták a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmust illetően. Ezzel párhuzamosan a Bizottság szolgálatai felvették a kapcsolatot az Európai Parlamenttel, hogy kicseréljék elképzeléseiket e kísérleti projekt végrehajtásának legjobb megközelítéséről.

Előkészítő intézkedések végrehajtása

1a. fejezet

Erasmus fiatal vállalkozók számára (02 02 03 05)

1. Célkitűzés

Európának több vállalkozóra van szüksége. A vállalkozó szellem alapvető a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapítói közül sokan nem rendelkeznek vezetői tapasztalatokkal és kulcsfontosságú készségekkel. Ez – súlyosbítva azzal, hogy a kkv-k nagy többsége csak egy országban működik – korlátozza a növekedést.

Az Erasmus fiatal vállalkozók számára segít az új európai uniós (EU) vállalkozóknak tapasztalataik gazdagításában, a tanulásban és abban, hogy kapcsolatot építhessenek tapasztalt vállalkozókkal más európai uniós tagállamokban lévő vállalkozásaikban. Az előkészítő intézkedés általános célja az európai kkv-k vállalkozó szellemének, nemzetközi színtérre való kilépésének és versenyképességének fokozása, valamint a potenciális kezdő vállalkozók és az EU-ban újonnan létrehozott mikro- és kisvállalkozások sikerkilátásainak javítása.

Az előkészítő intézkedés egy 2011 utáni állandó program jogalapjának előkészítéséhez is alapanyagul fog szolgálni.

2. Végrehajtás

Az előkészítő intézkedést pályázati felhívás útján fogják végrehajtani. A pályázati felhívást 2010. március körül fogják közzétenni. Várhatóan 30–35 pályázat kerül majd kiválasztásra.

3. Előrejelzés 2010-re

A 2010-es célok a következők:

o A 2010-es pályázati felhívás végrehajtása.

o A 2009-es felhívás támogatási megállapodásainak és a mobilitási cseréknek az irányítása.

o Cél: 2011. júniusig 1200 csere lebonyolítása.

o A kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés értékelése.

o Értekezlet az érdekelt felekkel az Erasmus fiatal vállalkozók számára program jövőbeni alakulásáról.

o A jogalap előkészítése egy állandó programhoz.

A várható menetrend a következő:

IDŐPONT

CÉL

VÁRHATÓ EREDMÉNY

2010. március

Pályázati felhívás közzététele az előkészítő intézkedés 2. ciklusához.

A vonatkozó szervezetek részvétele a pályázatban EU-szerte.

2010. április 12–13.

Érdekelt felek konferenciája (Brüsszel)

Alapanyag a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés értékeléséhez a jogalap előkészítésének lehetővé tétele érdekében.

2010. július

A pályázatok értékelése.

A legjobb pályázatok kiválasztása (körülbelül 25-35), az értékelési jelentés elfogadása és a támogatás nyújtására vonatkozó határozat aláírása.

2010. szeptember

Az időközi értékelésről szóló első jelentés.

Alapanyag a jogalap elkészítéséhez.

2010. október –december

A támogatási szerződések előkészítése és aláírása.

Az elkülönített előirányzatok felhasználásának maximalizálása a támogatási szerződések aláírására.

2010. június –december

A jogalap elkészítése.

A jogalap szövegének körbeküldésre és jóváhagyásra való előkészítése.

Kiemelt európai úti célok (02 02 08 01)

1. Célkitűzés

A kezdeményezés célja a projekt elindítása óta az, hogy felhívja a figyelmet az európai turisztikai úti célok értékére, sokszínűségére és közös jellemzőire, és mind Európán belül, mind harmadik országokban népszerűsítse az európai úti célokat; a gazdasági növekedés célját eközben a turizmus társadalmi, kulturális és környezeti fenntarthatóságát biztosítva igyekeznek elérni. Az intézkedés emellett abban is segít, hogy az európai polgárok jobban megismerjék egymást.

Valójában a költségvetési hatóság 2006-ban elfogadta a „Kiemelt európai úti célok” (EDEN) elnevezésű kísérleti projektet, az európai idegenforgalom támogatását szolgáló közösségi fellépés eszközeként, 1 millió EUR éves költségvetéssel. 2007-ben lezárták a kísérleti projektet. A költségvetési hatóság 2008-ban 2,5 millió EUR költségvetést fogadott el egy előkészítő intézkedés elindításához, hogy biztosítsa a kísérleti projekt nyomon követését. Ugyanezt a költségvetést fogadták el 2009-ben. A költségvetési hatóság az előkészítő intézkedés harmadik és egyben utolsó évére 3 millió EUR megemelt költségvetést szavazott meg.

A projekt céljai részletesebben a következők:

· az újonnan megjelenő, kiemelt európai idegenforgalmi úti célok – különösen a kevésbé ismertek – láthatóságának fokozása,

· Európa idegenforgalmi sokszínűségének és minőségének tudatosítása,

· az összes európai ország és régió népszerűsítése Európán belül és a főbb harmadik országbeli piacokon egyaránt,

· hozzájárulás a zsúfoltság csökkentéséhez, az idényjelleg leküzdéséhez és a turisták áramlásának a nem hagyományos úti célok irányába való áttereléséhez,

· díjak kiosztása az idegenforgalom fenntartható formái számára,

· fórum létrehozása a helyes gyakorlatok európai szinten történő kicseréléséhez,

· a díjnyertes úti célok közötti hálózatépítés előmozdítása, ami meggyőzheti a többi úti célt, hogy vezessen be fenntartható idegenforgalmi fejlesztési modelleket.

A projekt az Európai Parlamenttől is konkrét támogatást kapott: az EDEN fotóverseny díjkiosztó ünnepségét 2009 decemberében a Parlament épületében tartották meg.

2. Végrehajtás

2009-ben a Bizottság:

1. végrehajtotta az EDEN III. projektet („Turizmus és védett területek” címmel), támogatásokat nyújtva a tagállamoknak (a támogatható költségek legfeljebb 75%-ának mértékéig) a kiemelt úti célok nemzeti kiválasztási eljárásaihoz. Ezt a kiválasztást nemzeti szinten 2009 első félévében 22 ország végezte el (20 tagállam és 2 tagjelölt ország): Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Törökország.

A 22 nyertes kiválasztása 2009 júniusában fejeződött be. A támogatható úti célok olyan védett területek (vagyis szárazföldi és/vagy tengeri/belvízi területek, amelyeket kifejezetten a biológiai sokféleség, valamint a természeti és kapcsolódó kulturális erőforrások védelme és fenntartása céljára tartanak fenn, és amelyeket jogi vagy egyéb hatásos eszközzel kezelnek) és/vagy ezekkel határos területek voltak, ahol gazdaságilag életképes idegenforgalmi terméket fejlesztettek ki a védett terület értékként történő felhasználásával, de a védett környezet tiszteletben tartása és egyúttal a helyi lakosok és látogatók szükségleteinek kielégítése mellett.

2.  Ezen túlmenően az előkészítő intézkedés láthatóbbá tétele érdekében a Bizottság a következő kommunikációs tevékenységeket hajtotta végre:

a. audiovizuális anyag készítése a támogatott úti célokról és az EDEN díjkiosztó ünnepségről,

b. az EDEN díjkiosztó ünnepség megszervezése és EDEN Kiállítás Brüsszelben, a 2009. október 7–8-án tartott Európai Idegenforgalmi Fórum alatt,

c.  promóciós anyagok készítése (pl. sajtócsomag, prospektusok, plakátok stb.),,

d.  rajongói oldal indítása a Facebookon, az EDEN oldal közzététele a Wikipedián, cikkek publikálása különböző folyóiratokban. A Parlament Magazin versenynek szentelt különkiadásának elkészítése,

e. egy külön webportál karbantartása és frissítése (www.edenineurope.eu )

f. egy fotóverseny elindítása a fenntartható turizmus témájában, az Európai Parlament épületében tartott záró díjkiosztó ünnepséggel.

3. A Bizottság – annak érdekében, hogy támogatást nyújtson az úti célok számára a hálózatépítési, promóciós és marketingtevékenységekhez – az európai úti célok kezelése során a fenntarthatósági szempontokat erősítendő:

a. fenntartotta az EDEN úti célok hálózatát

b. javasolta az EDEN II. kiadások nyertes úti céljainak az úgynevezett brüsszeli nyilatkozat aláírását, amelyek így csatlakoztak a hálózathoz

c. két találkozót szervezett a hálózat számára (egyet februárban Írországban, egyet pedig októberben Brüsszelben

d. megpróbálta a nyertes úti célok népszerűsítésébe bevonni a nemzeti idegenforgalmi hivatalokat.

3. Előrejelzés 2010-re

Folytatódnak az előző évivel azonos célkitűzések és eljárások: az előirányzott téma a tagállamokkal való megegyezés alapján az „idegenforgalom és a fizikai területek regenerálódása”.

A tervek szerint februárban tesznek közzé pályázati felhívást az érdeklődő tagállamok, tagjelölt országok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai számára. A kiválasztási eljárás támogatásaira szánt összeg megegyezik a 2009-es összeggel (1 millió EUR).

A megnövelt költségvetésnek köszönhetően több forrást fognak fordítani a kommunikációs kampányra a projekt Európán belüli és kívüli láthatóságának növelése céljából, valamint az EDEN hálózat működésének javítása érdekében, amelynek hivatkozási platformként kell szolgálnia azon helyi hatóságok számára, amelyek növekedésük érdekében fenntartható turisztikai ajánlatokat kívánnak bevezetni.

Az EDEN IV. projektet az év utolsó harmadában zárják le a végső díjátadó ünnepséggel, a lehető legtöbb személy vonzása érdekében egy jelentős idegenforgalmi rendezvény alkalmát megragadva.

E célból erősíteni fogják az együttműködést a különböző érdekelt felekkel, különösen az Európai Utazási Bizottsággal és a szakosodott TV-csatornákkal és folyóiratokkal.

Az év fő általános célja a nem hagyományos, újonnan megjelenő úti célok ismertségének növelése egész Európa lakossága körében. Konkrétabban 2010 nyara előtt 25 úti célt fognak jelölni EDEN úti célként a vízi turizmus területén kínált fenntartható ajánlatára tekintettel; az EDEN következő fordulójával kapcsolatos kiválasztást az év vége előtt indítják el; az EDEN hálózatot egy úti célok marketingjével és márkakialakításával foglalkozó szakértő vezetésével fogják bővíteni és erősíteni.

A potenciális nehézségek az általános gazdasági válsággal függenek össze. Számos részt vevő hatóság máris nehézségekkel szembesül a projekt kezelése során a pénzügyi források és az emberi erőforrások csökkentése miatt. Fennáll annak a konkrét lehetősége, hogy a projektben részt vevő országok számát nem lehet növelni.

Fenntartható turizmus (02 02 08 02)

1. Célkitűzés

Az előkészítő intézkedés 2009-es végrehajtását a meglévő keretszerződések felhasználásával és egy alacsony értékű tenderrel (kevesebb mint 60 000 EUR) végezték el. Az intézkedés középpontjában két tudatosságnövelő kezdeményezés állt. Az első kezdeményezés egy rövid videoklip elkészítése volt, amelyet a kerékpározás mint szabadidős tevékenység, illetve a fenntartható idegenforgalom és közlekedés egyik módjának népszerűsítésére, valamint a meglévő EuroVelo útvonalak népszerűsítésére kívántak felhasználni.

A második kezdeményezés három európai regionális műhely szervezéséből állt, a következő céllal:

- rávilágítás a kerékpáros turizmus, valamint hasznainak és regionális gazdasági hatásának növekvő jelentőségére és annak hangsúlyozása, hogy mennyire fontos a vasfüggöny nyomvonalának mint EuroVelo útvonalnak a kialakítása, amely előnyös lesz a korábban kieső területek számára,

- európai legjobb gyakorlatok bemutatása a meglévő EuroVelo útvonalak közül és a vasfüggöny-kerékpárút mintaszerű megvalósításai,

- az egykori vasfüggöny menti országok és régiók egy ilyen kerékpárút megvalósítása iránti érdeklődésének feltérképezése és előrelépés arra vonatkozó megvalósítható/konkrét kezdeményezések azonosításával, hogy a Bizottság 2010-ben és 2011-ben miként segíthet ennek megvalósításában,

- az egykori vasfüggöny menti országok és régiók kapcsolatépítésének előmozdítása egy leendő transznacionális kerékpárútvonal – a „vasfüggöny-kerékpárút” – létrehozása érdekében,

- megemlékezés az egykori vasfüggöny menti országok és az ott élő emberek közös történelméről, egyúttal láthatóvá téve európai polgár mivoltukat.

Az első műhelyek mindegyikén 90–120 résztvevő gyűlt össze a helyi, regionális és nemzeti közlekedési és idegenforgalmi hatóságok és egyéb érdekelt felek részéről, valamint újságírók és a média képviselői, akik óriási érdeklődést mutattak a kerékpáros turizmus témája iránt. A műhelyekre előadóként meghívták Michael Cramer európai parlamenti képviselőt, a vasfüggöny-kerékpárút projekt kezdeményezőjét és népszerűsítőjét is.

2. Végrehajtás

Az előkészítő intézkedést 2010-ben pályázati felhívás útján fogják végrehajtani.

3. Előrejelzés 2010-re

A kerékpáros turizmussal kapcsolatos további tudatosságnövelő intézkedések láthatóan leginkább a következő kedvezményezetteknek szóló pályázati felhívással hajthatók végre: a regionális fejlesztésért és/vagy idegenforgalomért felelős tagállami nemzeti és/vagy regionális hatóságok és egyesületek

2010-es (tervezett) menetrend:

Április: pályázati felhívás elindítása a határokon átnyúló, fenntartható kerékpáros és vasúti idegenforgalmi hálózatokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatokról

November: az eredmények közzététele

December: döntés a szerződések odaítéléséről

Várható eredmény:

Várhatóan legalább 3, de legfeljebb 10 határokon átnyúló hálózatnak ítélnek oda szerződést (a projektek léptékétől függően).

Potenciális nehézségek:

– megfelelő szinergiák megtalálása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) operatív programjain belüli hasonló pályázatokkal.

Európai szociálturizmus (02 02 08 03)

1. Célkitűzés

E projekt végrehajtása igazi lehetőség lenne a szociális partnerek, valamint a köz- és magánszektor közötti, Európai Unió által sarkallt partnerségek előmozdítására. A regionális csereprogramok (mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által társfinanszírozott Interreg) valóban jelzik a regionális és határokon átnyúló együttműködés ösztönzésére való hajlandóságot. Ebben az összefüggésben a Calypso eszközként szolgál a meglévő regionális helyes gyakorlatok más európai területekre való kiterjesztésére, a hozzáférhetőség különböző célcsoportok számára való, idegenforgalmi cseréken keresztüli biztosítása mellett, az európai népesség további rétegeinek felölelése érdekében.

2009-ben egy vizsgálatot indítottak el (2009-es jóváírásokkal), amely világosan tükrözi a Calypso fő célkitűzéseit. A vizsgálat célkitűzései a következők:

– azon fő (legreprezentatívabb) helyes gyakorlatok jegyzékbe vétele, amelyek az idegenforgalmi tevékenységnek különösen a holtidényben történő ösztönzésére irányulnak, foglalkoztatási lehetőségeket teremtve ezzel hagyományosan alacsony idegenforgalmi kereslet idején;

– az európai és nemzeti szinten meglévő intézkedések azonosítása, amelyek lehetővé teszik a következő célcsoportokba tartozó személyek cseréjét: idős polgárok, fiatalok, fogyatékkal élő polgárok és nehéz szociális helyzetben lévő családok;

– az ilyen cserékkel kapcsolatos nehézségek megvizsgálása és javaslattétel a legmegfelelőbb megoldásokra;

– javaslattétel az idegenforgalmi holt idény tekintetében egy vagy több mechanizmusra, amely lehetővé teszi meghatározott célcsoportok számára (idős polgárok, fiatalok, fogyatékkal élő polgárok és nehéz szociális helyzetben lévő családok), hogy tagállamok/tagjelölt országok hatóságai által összehangolt tematikus programok és szállásajánlatok alapján más tagállamokban/tagjelölt országokban nyaraljanak, az érdekelt felek – a helyi önkormányzatok, a jótékonysági szervezetek, a szakszervezetek, a szociális partnerek, a szövetkezetek és egyéb nonprofit egyesületek – kezdeményezései nyomán.

2. Végrehajtás

Egyéb kezdeményezések mellett e vizsgálat végrehajtására is 2010-ben kerül sor. A fenti célkitűzések elérése hozzájárulna a következőkhöz:

– gazdasági tevékenység és növekedés generálása Európa-szerte (a célcsoportoknak szóló európai idegenforgalmi programok fejlesztésének elősegítésével),

– az idegenforgalom szezonális alakulásának javítása egész Európában, különösen az idegenforgalom szociálpolitikai funkciója révén (idegenforgalmi növekedési minták; a célcsoportok által folytatott gazdasági tevékenység ösztönzése az idegenforgalomban dolgozók holt idény alatti munkanélkülisége kockázatának csökkentése céljából; a kialakított úti célok fizikai infrastruktúrájára nehezedő nyomás mérséklése a csúcsidényen kívüli idegenforgalom előmozdításával; a kis, kibontakozóban lévő úti célok fejlesztésének segítése a regionális fejlesztés összefüggéseiben).

- több és jobb munkahely teremtése az idegenforgalmi ágazatban (az idegenforgalom fenntarthatósági kihívásainak tiszteletben tartása(8); a teljes munkaidős foglalkoztatási kilátások erősítése az idényjellegű részmunkaidős foglalkoztatással szemben; a foglalkoztatási feltételek javítása az idegenforgalom teljes ellátási láncában a minőségi munkakörnyezet fontosságának hangsúlyozásával),

- az európai polgári lét tudatának fokozása (kézzelfogható lehetőségek nyújtása a mobilitás, az önkiteljesítés, a szociális érintkezés és az aktív tanulás javítására a családok, fiatalok és idősek számára).

3. Előrejelzés 2010-re

A jelenleg végrehajtott vizsgálatban előreláthatóan megfelelő ajánlások szerepelnek majd a Calypso jövőbeni irányait illetően. A Bizottság a cserék megkönnyítése és a szociálturizmus európai szintű fejlesztése céljából kezdetben pályázati felhívást kíván kiadni az előkészítő intézkedés iránt érdeklődő valamennyi európai országban. A költségvetés kb. 800 000 EUR lesz.

A vizsgálat végrehajtásán kívül előirányzott egyéb tevékenységek között szerepel egy kommunikációs kampány (egy meglévő keretszerződés felhasználásával), valamint találkozók Európa különböző részein, amelyek célja az előkészítő intézkedés még jobb láthatóságának biztosítása. A kommunikációs kampány többek között magában fogja foglalni egy logó, szórólapok és LAMA-kijelzők készítését, a célzott adatbázisok összeállítása mellett, valamint az érdekelt felekkel fennálló kapcsolatok megerősítését. A találkozókat másrészt úgy időzítik, hogy egybeessenek a vizsgálat különböző végrehajtási szakaszaival, és magukban foglalnak majd egy zárókonferenciát (amelyet a spanyol elnökséggel együttműködve szerveznek meg) 2010 júniusában.

A Bizottságot törekvéseiben egy szakértői csoport támogatja, amely az érdekelt felek széles körét mintázza (bizottsági tisztviselők, európai idegenforgalmi képviseleti szervek, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport (TSG) tagjai, szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek stb.), és ezzel a csoporttal a végrehajtás különböző lépései tekintetében rendszeresen konzultálnak.

1b. fejezet

A mikrohitelek számára kedvezőbb környezet előmozdítása Európában (13 03 24)

1. Célkitűzés

Az Európai Bizottság 2007. november 13-án elfogadta az „Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében” című közleményt (COM (2007) 708)(9) (az „európai kezdeményezés”), amelynek célja a mikrohitel Európai Unióban történő előmozdítása. A kezdeményezés négy különböző irányvonalból áll:

e.  A tagállami jogi és intézményi környezet fejlesztése;

f.  További intézkedések a vállalkozásösztönzés érdekében;

g.  A legjobb gyakorlatok terjesztésének ösztönzése;

h.  Kiegészítő források biztosítása a mikrofinanszírozási intézetek számára.

A Bizottság közleménye különösen hangsúlyozza, hogy megfelelő technikai és pénzügyi támogatásra van szükség, hogy segítsenek a mikrofinanszírozási intézeteknek/mikrohitelezőknek lehetőségeik kiteljesítésében.

A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2008. szeptember 10-én, illetve 11-én egy közös kezdeményezést indított el JASMINE (közös fellépés az európai mikrofinanszírozási intézetek támogatása érdekében) néven, hogy támogassák a nem banki mikrohitelezőket, segítve őket tevékenységeik minőségének javításában, a terjeszkedésben és a fenntarthatóvá válásban.

E kezdeményezés kísérleti szakaszának célja annak kipróbálása, hogy az európai piac mennyire képes kereskedelmi feltételek mellett támogatást nyújtani a mikrohitelezőknek/mikrofinanszírozási intézeteknek. A JAMINE kidolgozása és végrehajtása 2009 harmadik negyedévében kezdődött meg. A kísérleti szakasz 3 éven át fog tartani (2009–2011), és mintegy 30 nem banki mikrofinanszírozási intézményt vesz célba az EU-ban.

A fent említett kísérleti szakasz tekintetében a Bizottság és az EBB a következőkben állapodtak meg:

i. a JASMINE intézkedés házigazdája és kezelője az Európai Beruházási Alap (EBA) lesz;

j. a Bizottság a nem banki mikrohitelezőknek/mikrofinanszírozási intézeteknek nyújtott technikai segítséggel kapcsolatos tevékenységeket fog finanszírozni, mint például a COM(2007) 708 2. javaslatában megadott értékelések/minősítések és képzés (1. pillér), és

k. az EBB kereskedelmi feltételek mellett finanszírozást fog biztosítani kiválasztott mikrofinanszírozási intézetek számára egy 20 millió EUR összegű RCM (kockázatitőke-megbízáson alapuló) mikrohitelezési kísérleti eszközön keresztül (2. pillér). Ez utóbbi célja olyan nagyon kisméretú mikrovállalkozások fejlődésének támogatása mikrofinanszírozási intézményeken keresztül, amelyek közel járnak az önfenntartáshoz, vagy általában a fejlődés szakaszában járnak, és céljuk, hogy teljes mértékben bankképessé váljanak. A pénzügyi eszközök finanszírozott és nem finanszírozott kockázatmegosztási megállapodásokat és sajáttőke-befektetéseket foglalnak magukban, és ezeket társfinanszírozó partnerekkel – pl. bankok és befektetési alapok – közösen fogják finanszírozni.

Az Európai Parlament előkészítő intézkedés elindításáról szóló határozata szerint – melynek célja a kedvezőbb környezet előmozdítása a mikrohitel számára Európában, és amely összhangban van a Bizottság által 2007. november 13-án elfogadott COM(2007)708 kezdeményezés (Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében) rendelkezéseivel – a Bizottság és az EBB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Parlamenttől származó költségvetési kiutalást fel lehet használni a JASMINE kezdeményezés keretében előirányzott tevékenységek elvégzésére, lehetővé téve ezáltal, hogy szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsanak az európai mikrofinanszírozási intézetek számára, nevezetesen:

további kockázati tőkét és pénzügyi támogatást, hogy segítsenek a 2. pillérben megcélzottaknál kisebb vagy kevésbé fenntartható mikrofinanszírozási intézeteknek abban, hogy kellő méretre és hitelképességre tegyenek szert (3. pillér). Az előkészítő intézkedés alapján rendelkezésre álló forrásokat („az EP előkészítő intézkedés forrásai”) e célra fogják felhasználni, az RCM mikrohitelezési kísérleti eszközzel, illetve a mikrofinanszírozással kapcsolatos esetleges egyéb új európai eszközökkel együtt.

E 3 pillért külön finanszírozási építőkockaként fogják elszámolni, és ennek megfelelően fogják kezelni.

2. Az intézkedés hatóköre és célkitűzése

Az intézkedés célkitűzése az előkészítő intézkedés végrehajtása. Az előkészítő intézkedés célja a mikrohitel fenntartható fejlesztésének elősegítése, különösen az EU-ban működő nem banki mikrofinanszírozási intézeteknek nyújtott kezdőfinanszírozás biztosításával.

Az intézkedésre elkülönített költségvetést (4 000 000 EUR) arra fogják felhasználni, hogy kezdőfinanszírozást és egyéb pénzügyi támogatást nyújtsanak kiválasztott uniós mikrofinanszírozási intézetek/nem banki mikrohitelezők számára. Célja, hogy segítsen a kis mikrofinanszírozási intézeteknek/nem banki mikrohitelezőknek abban, hogy kellő nagyságra és hitelképességre tegyenek szert.

Az intézkedésnek javítania kell az uniós mikrohitel fejlesztését, a JASMINE eszközzel összehangoltan, amelyet a Bizottság és az EBB-csoport 2008-ban indított el és hozott létre, egyesítve a technikai segítségnyújtást (1. pillér) az RCM mikrohitelezési kísérleti eszközzel (2. pillér).

Mivel nem minden mikrofinanszírozási intézet/nem banki mikrohitelező támogatható az RMC mikrohitelezési kísérleti eszköz keretében, amelynek iránymutatása meghatározza, hogy „a mikrohiteleszköz pénzügyi célkitűzése a teljes költségfedezet elérése és a vonatkozó befektetés reálértékének megőrzése”, az EP előkészítő intézkedés forrásai lehetővé fogják tenni a szociális szempontból erőteljes legitimációval rendelkező zöldmezős kezdeményezések finanszírozását, és segítenek ezeknek a közép- vagy hosszú távú fenntarthatóság elérésében. A „magvető” tőke a vállalkozás elindításához felhasznált kezdőtőke. A pénzösszeg általában viszonylag kicsi, mivel a vállalkozás még a tervezés szakaszában van. A vállalkozás rendszerint még nem termel bevételt, és kezdőtőkére van szükség a kezdeti működési kiadások fedezésére – amíg a szolgáltatás nem kezd bevételt termelni –, illetve a magánbefektetők figyelmének felkeltésére.

3. Végrehajtás

A projektet a Bizottság által a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikkének d) és f) pontja alapján közvetlenül az EBA-nak nyújtott támogatás (4 millió EUR) útján fogják megvalósítani. Az EBA igazgatósága 2009. december 22-én jóváhagyta ennek az összegnek a további 250 000 EUR-val való megtoldását. Ez lehetővé fogja tenni, hogy 2010 első negyedévében aláírják az EBA-val a hozzájárulási megállapodást.

Az előkészítő intézkedésre elkülönített forrásokat arra fogják felhasználni, hogy legfeljebb 5 nem banki mikrohitelezőknek segítsenek abban hogy középtávon fenntarthatóságot és hitelképességet érjen el. A támogatásokat eseti alapon, 2010 folyamán kezdik el kifizetni a kiválasztott mikrofinanszírozási intézetek/mikrohitelezők számára. A finanszírozás egy részét arra különítik el, hogy megteremtsék a JASMINE-nal való koordinációt. A projekt kezelésével összefüggő igazgatási költségeket a projekt teljes időtartama alatt 7%-ra becsülik.

Az EBA a forrásokat elsősorban kétféle módon tervezi felhasználni:

önálló finanszírozás a forrásokból kezdőtőke biztosítására olyan zöldmezős mikrofinanszírozási intézetek/mikrohitelezők számára, amelyek várhatóan fontos hatást fognak gyakorolni a munkahelyteremtés és a pénzügyi integráció szempontjából, de nem képesek kereskedelmi feltételek mellett kölcsönhöz jutni. Az EBA ebben az esetben pénzügyileg fog támogatni induló/növekedőfélben lévő mikrofinanszírozási intézeteket/mikrohitelezőket (vagyis nyugat-európai országokban elindított helyi kezdeményezéseket) kezdőtőke finanszírozásával. A források végső célja az önálló finanszírozás keretében az új mikrohitelezők kiépítéséhez és fenntartásához való hozzájárulás.

Az EP előkészítő intézkedés forrásaiból származó kezdőtőke/finanszírozás, a kockázat fedezése érdekében együttesen az RCM mikrohitelezési kísérleti eszközből származó kereskedelmi finanszírozással vagy bármilyen egyéb mikrofinanszírozáshoz kapcsolódó új európai eszközzel olyan mikrofinanszírozási intézetek/mikrohitelezők számára, amelyek jó minőségű portfóliót tudnak felmutatni, de tőkére van szükségük a növekvő kereslet kezeléséhez (pl. új fiókok nyitása egy meglévő mikrofinanszírozási intézet/mikrohitelező esetében, munkaerő-felvétel; az iroda bővítése stb.).

4. Előrejelzés 2010-re

Az intézkedés 2010 első negyedévében fog indulni és 2020. december 31-ig fog tartani. A befektetési időszak legfeljebb 4 év lesz, amely a források EBA-hoz való beérkezésének időpontjával indul.

A DG REGIO, a DG ENTR és a DG EMPL tevékenységeik összehangolására törekednek abból a célból, hogy nagyobb szinergiát segítsenek elő a mikrovállalkozásoknak szóló és a potenciális vállalkozók pénzügyi integrációját célzó meglévő eszközök között, amelyek nevezetesen a JEREMIE és a JASMINE, a CIP eszköz (versenyképességi és innovációs keretprogram) és az újonnan bejelentett PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz.

2. fejezet

A Kárpát-medence klímája (07 03 17)

1. Célkitűzés

Az előkészítő intézkedés célja a Kárpátok és a Kárpát-medence részletes időjárási és területi szerkezetének megvizsgálása integrált vagy legalább hasonló módszerekkel. Az alapvető eredmények alapanyagul szolgálnak majd a regionális éghajlati változékonysági és éghajlat-változási vizsgálatok és az alkalmazott klimatológia számára.

Ez e kísérleti projekt második éve: a 2009. évi költségvetésben 2,5 millió EUR-t különítettek el, most pedig a 2010. évi költségvetésben 2 millió EUR szerepel.

A már folyamatban lévő projekt a vonatkozó adatok összegyűjtésére és kidolgozására összpontosít, és célja a Kárpát-medence térségében jelentkező aszály valós idejű nyomon követésének megvalósítása és egy adatcsere-protokoll/-platform kialakítása.

A Bizottság az első évi finanszírozás eredményeinek összegyűjtése és elemzése nélkül nem tartja megfelelőnek, hogy e második évben további befektetést eszközöljön az adatok összegyűjtésébe és kidolgozásába.

A Bizottság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyvével összhangban és figyelembe véve a kárpát-medencei/délkelet-európai térség szükségleteit, a Bizottság 2010-ben azt javasolja, hogy az elemzés középpontjában a régió éghajlat-változási hatásokkal szembeni sebezhetőségének elemzése és a lehetséges alkalmazkodási intézkedések ajánlása álljon. Ennek az elemzésnek az eredményei szorosan kapcsolódni fognak a már folyamatban lévő munkához, és alapanyagul fognak szolgálni az Európai Unió (EU) alkalmazkodási elszámolóháza számára, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyvben előirányzott, az éghajlatváltozás hatásaira, a sebezhetőségre és az alkalmazkodásra vonatkozó információk cseréjére szolgáló internetes alapú platform.

2. Végrehajtás

A Bizottság egy vagy több szerződést szeretne kötni az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetőség elemzése és a lehetséges alkalmazkodási intézkedések céljából.

3. Előrejelzés 2010-re

2010 második félévében, a finanszírozási határozat elfogadása után egy vagy több nyílt pályázati felhívást fognak elindítani.

Az EU gyorsreagálási képessége (07 04 05)

1. Célkitűzés

Az előkészítő intézkedés célja a természeti katasztrófák elleni küzdelemről szóló európai parlamenti állásfoglalásokban, az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló bizottsági közleményben és az Európai Parlament 2009. nyári erdőtüzekről szóló állásfoglalásában körvonalazott, polgári védelem előtt álló kihívásoknak való megfelelés. Ez alatt készenléti csapatok és felszerelések értendők, amelyek a katasztrófák szélesebb körét ölelik fel és csökkentik az elhárítási képességek meglévő réseit. Az intézkedést eredetileg a 2008. évi költségvetés keretében indították el, majd 2009-ben megújították, az EU erdőtűzoltási taktikai tartalékával kapcsolatos 2008-as kísérleti projekttel egyetlen közös előkészítő intézkedésbe való egybeolvasztás mellett. Ennek az az oka, hogy a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés 2008-ban szorosan összefüggő tevékenységeket fedett, míg a kísérleti projekt az erdőtüzekre korlátozódott.

Az előkészítő intézkedés 2010-re való meghosszabbítása (harmadik és egyben utolsó költségvetési év) lehetővé fogja tenni a 2008-ban és 2009-ben létrehozott gyorsreagálási képesség folytatását, megerősítését és változatosabbá tételét, amíg a Bizottság be nem nyújtja, a jogalkotó pedig el nem fogadja az állandó gyorsreagálási képesség megteremtésére irányuló javaslatot.

A javasolt összegek megegyeznek a 2009. évi költségvetésben e költségvetési tétel számára elkülönített összegekkel.

2. Végrehajtás

A forrásokat a következők révén fogják felhasználni:

1) pályázati felhívás (támogatások), amelynek célja az Európai Unió (EU) EU-n belül és kívül bekövetkező mindenfajta jelentős katasztrófából eredő kritikus szükségletekre való azonnali válaszadási általános képességének javítása, és

2) ajánlati felhívás (tanulmány készítése), amelynek célja az EU gyorsreagálási képességének fejlesztése szempontjából a különféle irányítási modellek és rendszerek értékelése.

3. Előrejelzés 2010-re

Már folyamatban van egy eseti finanszírozási határozat elfogadása.

A tervek szerint 2010 februárjában indítanak el egy 7 350 000 EUR összegű pályázati felhívást, majd 2010 áprilisában írják alá a támogatási szerződéseket. 2010 februárjában várhatóan tájékoztató napot szerveznek.

Egy tanulmány készítésére vonatkozó ajánlati felhívás kiírását is tervezik 2010 februárjában, 150 000 EUR összegben, és 2010 áprilisában kívánják aláírni a szerződést.

A kedvezményezetteknek várhatóan nyár előtt odaítélik a támogatásokat. Az előkészítő intézkedésnek lehetővé kell tennie azoknak a különféle rendszereknek a további tesztelését, amelyek alapján az EU polgári védelmi műveletei számára forrásokat bocsátanak rendelkezésre.

Ide a következők tartozhatnak:

- további európai gyorsreagálási képességek készenléte, amelyek a Bizottság/MIC (Megfigyelő és Információs Központ) kérésére bevethetők;

- a készenléti időszakok további meghosszabbítása és az előkészítő intézkedés 2008-as és 2009-es felhívásai keretében rendelkezésre bocsátott erőforrások további bevetése;

- légi tűzoltó kapacitás kiegészítő taktikai tartaléka, az erdőtüzek által sújtott tagállamok vagy harmadik országok megsegítésére.

Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén (17 04 03 03)

1. Célkitűzés

Az állatok hosszú távú közúti szállításának terjedése felvetette azt az igényt, hogy a fejlettebb ellenőrzési pontokra van szükség, ahol az állatokat pihentetni lehet. Az állatok egészsége és jólléte érdekében szükségessé vált meghatározott intézkedések bevezetése az állatokat érő stressz és a fertőző betegségek terjedésének megelőzése céljából. Az intézkedés célja az ellenőrzési pontok használatának fokozása és a jó minőségű ellenőrzési pontok előmozdítása.

A 2010-es előkészítő intézkedés a 2009-ben és 2008-ban megszavazott hasonló előkészítő intézkedések nyomon követése.

2. Végrehajtás

A projektet ellenőrzési pontok felújításához vagy jó minőségűek építéséhez, illetve egy lehetséges tanúsítási rendszerhez nyújtott támogatásokon keresztül hajtják végre, amelynek célja, hogy javítsa az ellenőrzési pontok élőállat-szállítók általi igénybevételét.

A végrehajtást közvetlenül a DG-SANCO végzi el.

3. Előrejelzés 2010-re

A támogatások legjobb kritériumainak megállapítására szolgáló előzetes megvalósíthatósági tanulmány jelenleg van folyamatban és az eredmények 2010 májusában várhatók (a 2009-ben megszavazott jóváírások alapján).

A jelenlegi intézkedésre vonatkozó finanszírozási határozat előkészítés alatt áll, és azt időközben el fogják fogadni.

Egyetlen 2 000 000 EUR összegű pályázati felhívást fognak közzétenni. Az intézkedést a támogatási megállapodás aláírását követően 24 hónapon belül valósítják meg. A felhívást az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után indítják el.

Potenciális nehézségek:

A 2008-ban azonos témában elvégzett korábbi felhívásnál kevés érdeklődés mutatkozott a projekt iránt. Ezen túlmenően a pályázók nem rendelkeztek elégséges társfinanszírozással vagy gazdasági fenntarthatósággal ahhoz, hogy képesek legyenek biztosítani a javasolt projektekben való megbízható részvételt.

A jövőbeni felhívást úgy fogják előkészíteni, hogy szélesebb nyilvánosságot biztosítson, és hogy az érdekelt felek tisztában legyenek projektjeik gazdasági életképességének fontosságával.

3b. fejezet

Erasmus újságírók számára (09 06 05)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzések meghatározzák, hogy „a pluralizmus biztosítása Európában az EU médiapolitikájának egyik legfontosabb célja. A pluralizmus fokozásának eredményes módja az újságírók pluralizmushoz való hozzáférésének biztosítása. Ez az újságírók EU-n belüli, a különböző országok és médiák közötti cseréjének finanszírozásával érhető el. A cél az újságírók számára annak lehetővé tétele, hogy szélesebb körű és átfogóbb ismereteket szerezzenek az EU-ról és különböző médiaágazatairól és kultúrájáról.”

Ennek az előkészítő intézkedésnek az első éve fogja biztosítani azokat a paramétereket, amelyek alapján az Európai Parlament (Rübig európai parlamenti képviselő) által kért intézkedés sikeresen végrehajtható.

2. Végrehajtás

Az előkészítő intézkedés első lépéseként most folyik a megbízás kiadása egy felderítő/megvalósíthatósági tanulmány készítésére. A felderítő tanulmány az alapul szolgáló intervenciós logikát fogja tesztelni, és meg fogja határozni a lehetséges „Erasmus újságírók számára” program végrehajtási szabályait. A végeredménynek eredeti elemzésnek kell lennie, nem pedig pusztán másodlagos forrásokból készült összeállításnak; figyelembe kell vennie a már folyamatban lévő Erasmus programokat, az ezekből származó tapasztalatok felhasználása és a párhuzamosság elkerülése érdekében, és alternatív eszközökre is javaslatot tehet. A tanulmánynak két részből kell állnia. Az első résznek a lehetséges program kidolgozásának és végrehajtásának részleteivel kell foglalkoznia. A tanulmány második részének háttérinformációkkal kell szolgálnia az újságírás és a médiaágazat jelenlegi helyzetéről az Európai Unió (EU) tagállamaiban. A tanulmány e részének tartalmaznia kell egy adatbázis felépítését és a lehetséges program külső jogi személy általi irányítására vonatkozó elemzés elkészítését.

3. Előrejelzés 2010-re

Cél: Egy felderítő/megvalósíthatósági tanulmány készítésére fognak megbízást adni. A tanulmányt 12 hónapon belül kell elkészíteni; az első résznek 2010 szeptemberére rendelkezésre kell állnia.

Ütemterv:

Időpont

Fő feladatok

Január 23.

A megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó ajánlati felhívás elindítása

2010. február–március

A pályázatok értékelése, a felderítő tanulmányra vonatkozó szerződés odaítélése és aláírása

2010. szeptember

A tanulmány első részére vonatkozó előzetes jelentés rendelkezésre állása, egy kísérleti projekt előkészítéséhez szolgáló alapanyagokkal együtt

2011. március

A második rész teljesítése, amely statisztikai hátteret nyújt a projekt irányításához.

Várható eredmény

Egy felderítő/megvalósíthatósági tanulmány, amely biztosítja a szükséges információkat az Erasmus újságírók számára projekt végrehajtásához.

Potenciális nehézségek

Nem várhatók különösebb nehézségek. Az újságírás és a médiaágazat jelenlegi helyzetére vonatkozó kért statisztikai adatbázis kidolgozása különféle kérdéseket vethet fel a munka második részével kapcsolatban. A tanulmány irányításának részeként a nyertes ajánlattevővel folyó rendszeres konzultáció meg fogja oldani ezt a problémát.

Előkészítő intézkedés a sport területén (15 05 11)

1. Célkitűzés

Az EUMSz. 165. cikke szerint „Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.” Az előkészítő intézkedés 2010-es célja politikai támogatás nyújtása a sport területén megvalósítandó jövőbeni politikai intézkedések azonosításához (tanulmányok, felmérések, konferenciák és szemináriumok), valamint az alkalmas hálózatok és helyes gyakorlatok létrehozásának és működésének tesztelése.

2. Végrehajtás

A pályázati felhívás a hálózatoknak nyújtott támogatást és a helyes gyakorlatokat fogja felölelni három fő területen:

· Dopping elleni küzdelem (Projektek várható száma: 5. Várható összeg: 1 millió EUR);

· A társadalmi integráció előmozdítása a sportban és a sporton keresztül (Projektek várható száma: 5. Várható összeg: 1 millió EUR);

· Az önkéntesség előmozdítása a sportban (Projektek várható száma: 1. Várható összeg: 0,5 millió EUR);

A potenciális kedvezményezettek hatóságok, sportszervezetek, oktatási intézmények és civil társadalmi szervezetek lesznek.

Az intézkedés tárgyában nem hivatalos kapcsolatfelvételre került sor az Európai Parlamenttel. A Kulturális és Oktatási Bizottság 2010. januári ülésén a Bizottság bejelentette, hogy jelenleg indít el egy konzultációs folyamatot a sport érdekelt feleivel e terület jövőbeni kezdeményezéseinek alapjaként, és az EUMSz. 165. cikkének (2) bekezdésére válaszolva körvonalazni fogja a sportra irányuló politikai megközelítését.

3. Előrejelzés 2010-re

Beszerzések: tanulmányokra, felmérésekre, konferenciákra és szemináriumokra kerül sor a Bizottság által a sportban érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd támogatása és a sport területén végrehajtandó jövőbeni intézkedések azonosítása érdekében, a sportról szóló 2007-es fehér könyvben azonosított prioritások alapján.

Az önkéntesség európai éve (2011) (15 06 11)

1. Célkitűzés

A 2010-es előkészítő intézkedések célja az aktív állampolgárságot támogató 2011-es önkéntesség európai éve sikeres tevékenységeinek megalapozása. Az előkészítő intézkedések a 15 06 11. költségvetési tételre vonatkozó észrevételekkel összhangban a tájékoztató és kommunikációs kampány kidolgozására és elindítására, valamint a civil társadalom összehangolt mozgósítására fognak összpontosulni.

A jól irányzott és szakszerű tájékoztató és kommunikációs kampány kritikus jelentőségű az európai év sikeréhez. A kampányt 2010 folyamán fogják kidolgozni és elindítani, hogy 2011-re biztosított legyen a magas szintű ismertség. Az integrált kommunikációs szolgáltatások nyújtása tárgyában egy külön szerződést készítenek az EAC/20/2008 többszörös keretszerződésen belül, megújított versenyjellegű pályáztatással. A kiválasztott szolgáltatót a következőkkel bízzák meg: az európai év kommunikációs kampányának és stratégiájának megtervezése, végrehajtása és nyomon követése; kommunikációs eszközök és promóciós anyagok, köztük egy európai weboldal kidolgozása és terjesztése; tudatosságnövelő rendezvények szervezése.

Az európai év legfontosabb érdekelt felei az önkéntesek és az önkénteseket képviselő, velük dolgozó civil társadalmi szervezetek. Egy olyan koordinációs struktúrának fognak támogatást odaítélni, amely európai szinten tömöríti a főbb érdekelt feleket, mozgósítva ezzel az önkénteseket és előmozdítva, hogy a civil társadalom sajátjának érezze az európai évet.

Az Alliance egy egyedülálló páneurópai csoportosulás, amely 22, nem kormányzati szervezetekből álló nemzetközi és európai hálózatot tömörít, és példa nélkül álló tudást és tapasztalatot egyesít magában. Mintegy 1500, nemzeti és regionális szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetet képvisel, és az önkéntesség minden ágazatát és típusát, az önkéntesek minden életkori rétegét lefedi: ebből adódóan tényleges monopolhelyzetben van a végrehajtási rendelet 168. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott civil társadalmi koordinációs struktúra feladatainak ellátásában. Semmilyen másik szerv nem veheti fel a versenyt az Alliance tág hatókörével, földrajzi lefedettségével és képviseleti léptékével. Az Alliance titkárságát fel fogják kérni, hogy nyújtson be támogatási kérelmet, és adja meg, miként végezné el a következőket: a kifejezetten az önkénteseknek és a civil társadalmi szervezeteknek szóló, az önkéntesség elismerésének ösztönzését célzó tevékenységek megtervezése és végrehajtása, projektek ösztönzése és a civil társadalom, a vállalkozások, a kutatás és a hatóságok közötti partnerségek építésének előmozdítása, a vita és a tapasztalatcsere támogatása az önkéntesség politikai keretének javítása érdekében és jobb feltételek teremtése az önkéntes tevékenységek számára az Európai Unióban (EU).

2. Végrehajtás

Munkaprogram készült, amely e két intézkedést öleli fel, és jelenleg folyik erről a szolgálatok közötti konzultáció. A munkaprogramot március elején kellene elfogadni ahhoz, hogy a kommunikációs kampányra és a civil társadalmi koordinációs struktúrára vonatkozó szerződéseket alá tudják írni, és a munka 2010. március végére /áprilisra megkezdődhessen.

Az intézkedés tárgyában nem hivatalos kapcsolatfelvételre került sor az Európai Parlamenttel.

3. Előrejelzés 2010-re

A közvetlen odaítélési eljárást ezután 2010 első negyedévében kellene lebonyolítani.

Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén (17 02 03)

1. Célkitűzés

Még mindig folyik az intézkedés és a gyűjtendő adatok pontos típusának vizsgálata. Az általános célkitűzés a belső piac működésének jobb megértése a fogyasztók és a keresleti oldal szemszögéből. Ezt a meglévő felmérések és vizsgálatok folytatásán keresztül érik el, azt megvizsgálva, hogy miként terjeszthetők el legjobban az eredmények és hogyan optimalizálhatók az azonosított módszertanok, illetve további piaci vizsgálatok lehetséges finanszírozásával – ezzel javítva a fogyasztói piaci eredménytábla minőségét.

2. Végrehajtás

A folyamatban lévő viták eredményeitől függően ajánlati felhívásokat, támogatási javaslatokat vagy egy keretszerződést fognak felhasználni az intézkedés különféle részeinek végrehajtására.

3. Előrejelzés 2010-re

A soron következő, harmadik fogyasztói piaci eredménytábla (2010. március) eredményei alapján a DG SANCO azonosítani fogja azokat a fogyasztói piacokat, amelyeken a fogyasztók számára a hibás működés legsúlyosabb jelei mutatkoznak. Ezután e piacok közül választanak ki egyet vagy többet, amelyeket mélyrehatóbb piaci vizsgálatnak vetnek alá.

Annak érdekében, hogy további előrehaladást érjenek el az osztályozás és a jelentéstétel harmonizált módszertanainak egész Európai Unióra (EU) kiterjedő bevezetését illetően, meg fogják vizsgálni, hogy hogyan küzdhetők le a legjobban ennek akadályai. Az eredménytábla alapján összegyűjtött adatok jobb terjesztésének lehetőségeit is meg fogják vizsgálni.

4. fejezet

A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére (07 02 04)

1. Célkitűzés

Ennek az előkészítő intézkedésnek a célja a fekete-tengeri régióban a tengeri és a part menti környezet minőségének rendszeres megfigyelésére és a szennyezés leküzdésére irányuló intézkedések előmozdítása.

A célkitűzések különösen a következők:

- a tengeri és a part menti környezet szennyezésének vizsgálata; a szennyezés biológiai sokféleségre, valamint a tengeri és a part menti környezeten alapuló munkahelyekre gyakorolt hatásának vizsgálata,

- új környezetvédelmi és a szennyezések vészhelyzeti helyreállításával kapcsolatos technológiák kifejlesztése,

- integrált tengeri és part menti megfigyelőrendszer megtervezése és megvalósítása a régióban,

- dinamikus távérzékelő eszközhálózat létrehozása a „tenger – tengerpart – folyó” rendszer megfigyelésére,

- emberek képzése és a személyzetnek a megfigyeléssel kapcsolatos tevékenységek tényleges végrehajtására való előkészítése.

2. Végrehajtás

Ez az előkészítő intézkedés a 2008-ban létrehozott, „A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése” c. kísérleti projekt és a fekete-tengeri régió fejlesztésére szolgáló közös európai keretprogram folytatása.

A 2008. és a 2009. évi költségvetés alapján a Fekete-tenger Bizottság – az egyetlen szervezet, amely szakértelme és felépítése alapján képes lehet garantálni a part menti országok körében a szennyezésről folyó hatékony párbeszédet – két, egyenként 1 millió EUR összegű támogatásban részesült:

- Az első támogatási megállapodást 2008 decemberében írták alá, és az intézkedés, amely 2009 januárjában kezdődött el, 24 hónapig tart. A projekt célja az intézményi együttműködés erősítése az olajszennyezési problémák kezelésére vonatkozó konszenzus kiépítése érdekében, valamint egy olajszennyezési megfigyelési és információs fórum megvalósításának előkészítése.

- A második támogatási megállapodást 2009 decemberében írták alá, és a projekt várhatóan 2011 végére fejeződik be. Ennek középpontjában azoknak az információs és megfigyelési kapacitásoknak a fejlesztése áll, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a part menti országok képesek legyenek jobban kezelni az olaj által okozott szennyezést.

E két projekt eredményei 2011 végére válnak ismertté. A Bizottság – mint már a 2009 novemberében a Parlamentnek címzett végrehajthatóságról szóló levélben is kinyilvánította – úgy véli, hogy mielőtt új, olajszennyezéssel kapcsolatos tevékenységeket indítana el, ajánlatos megvárni a fent említett projektek eredményeit.

Figyelemmel a Bukaresti Egyezmény miniszteri ülése által 2009-ben elfogadott Bukaresti Egyezmény stratégiai cselekvési tervére, a Fekete-tengeri Egyezmény (BSC) jelenlegi munkatervére, az Európai Unió (EU) tengeri stratégiai keretirányelv végrehajtására vonatkozó prioritására, valamint egyéb regionális kezdeményezésekre, úgy mint az EU vízkezdeményezése és a Duna–Fekete-tenger Munkacsoport (DABLAS), 2010-ben további munkára lehet szükség, többek között a következő területeken:

- együttműködés a BSC és a Duna Egyezmény között (ICPDR)

- az együttműködés erősítése más európai regionális tengeri egyezményekkel.

- támogatás nyújtása az EU vízkezdeményezése számára (a kaukázusi területet lefedő földrajzi komponens).

Ezek a tevékenységek hozzá fognak járulni a szennyezés tanulmányozásához, egy integrált tengeri és part menti megfigyelési rendszer megtervezéséhez és megvalósításához, valamint a személyzet megfigyeléssel kapcsolatos tevékenységek tényleges végrehajtására való betanításához, összhangban az EP célkitűzéseivel; a szükséges költségvetés a becslések szerint nem haladja majd meg az 500 000 EUR-t.

3. Előrejelzés 2010-re

A Bizottság minden szükséges erőfeszítést meg fog tenni, ideértve a legfontosabb érdekelt felekkel való nem hivatalos konzultációt, hogy végrehajtsa az előkészítő intézkedést, amelynek célja a Fekete-tenger környezetvédelmének további előmozdítása, figyelembe véve, hogy építeni kell a meglévő projektekre és eredményekre, elkerülve az idevágó, folyamatban lévő vagy már előirányzott tevékenységekkel való átfedést, és szem előtt tartva a térségben működő, lehetséges végrehajtó szervezetek abszorpciós képességét.

A MEDIA 2007 programok harmadik országokban történő végrehajtása (09 06 01 02)

1. Célkitűzés

Az audiovizuális politika nemzetközi dimenziójának növekvő jelentőségével összefüggésben a MEDIA International előkészítő intézkedés célkitűzése az európai filmipari szakemberek és harmadik országbeli partnereik közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése. Az audiovizuális ágazat globális együttműködése várhatóan nagyobb választékot biztosít majd a fogyasztónak, mivel több kulturálisan sokszínű terméket juttat az európai és a nemzetközi piacokra, továbbá új üzleti lehetőségeket fog teremteni.

2. Végrehajtás

A MEDIA International előkészítő intézkedés harmadik évére 1 millió EUR-t szavaztak meg, szemben a 2009. évi 5 millió EUR összeggel. Ezt annak tágabb összefüggéseiben kell szemlélni, hogy 2011-től évi 5 millió EUR összegű költségvetéssel elindítják a MEDIA Mundus programot.

Mint a végrehajthatóságról szóló levélben már kifejtették, a költségvetés csökkentése miatt a 2010. februárban elindítandó 2010-es pályázati felhívás 2010-re csak két cselekvési vonalat fog tartalmazni (szemben a 2009-es öt cselekvési vonallal), amely a szakemberek képzése és a piacokhoz való hozzáférés lesz. A költségvetés nem ad majd módot néhány, a múltban kiválasztott értékes projekt(10) folytatására.

3. Előrejelzés 2010-re

A felhívást februárban fogják közzétenni. A projektek kiválasztására áprilisban/májusban fog sor kerülni. Várhatóan mintegy 10 projektet fognak támogatni, szemben a 2008-as 18, illetve a 2009-es 40 projekttel. A projektek 2010 második felében indulhatnak el.

Miközben a 2009-es pályázati felhívás az alapképzés, a továbbképzés, a filmművészeti művek népszerűsítése, forgalmazása, kiválogatása területére tartozó projektek, valamint a közönség biztatását célzó projektek előtt volt nyitott, a 2010-es pályázati felhívásnak a továbbképzésre és a piaci hozzáférésre kell összpontosítania.

A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz (19 06 08)

1. Célkitűzés

A közösségi költségvetés nem alkalmas arra, hogy közvetlenül kezelje a pénzügyi és gazdasági válság következményeit a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) 50 országában, és nem pótolhatja a nemzetközi pénzügyi intézmények makrogazdasági és ágazati szerepét és megbízását.

Fontos emlékeztetni az élelmezésfinanszírozási eszköz céljára mozgósított további 1 milliárd EUR összegű forrásra, amelynek egy részét a DCI-országok számára különítették el; ezen egymilliárd EUR jelentős részét már idén lekötötték, és a következő hónapok folyamán folytatódni fog ennek kifizetése.

Ennek az előkészítő intézkedésnek – korlátozott összegére tekintettel – az EP célkitűzésével összhangban inkább azt kell célul kitűznie, hogy felmérjék a pénzügyi és gazdasági válság következményeit a fejlődő országokban.

2. Végrehajtás és előrejelzés 2010-re

A Bizottság azt javasolja, hogy 2010-ben a válság fejlődő országokban gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálat elindításával kezdjék a végrehajtást. A becslések szerint a vizsgálat elvégzéséhez 500 000 EUR összeg lenne megfelelő.

Oroszországi kisebbségek – A kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése (19 08 01 05)

1. Célkitűzés

Az általános célkitűzés az előkészítő intézkedés korábbi szakaszában tervezett tevékenységek folytatása („Etnikai és nemzeti kisebbségek Oroszországban: az integritás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása”, amelynek végrehajtása várhatóan 2011-ben kezdődik el). Az Európai Parlament által javasolt teljes előkészítő intézkedés – Oroszországi kisebbségek: a nyelvek, a kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése – Oroszország etnikai és nemzeti kisebbségeinek támogatására és a nyelvek, a kultúra, az oktatás, a média és a civil társadalom tekintetében integritásuk elismerésének javítására összpontosul.

2. Végrehajtás

Ezt a szakaszt (a két korábbihoz hasonlóan) egy nemzetközi szervezettel közös irányítás mellett fogják végrehajtani (a szabványos hozzájárulási megállapodást fogják használni). Ez a nemzetközi szervezet az Európa Tanács.

3. Előrejelzés 2010-re

A projektleírás tervezetét 2010 nyarára tervezik elkészíteni; a szerződést a terv szerint 2011 folyamán írják alá, amikorra rendelkezésre állnak a korábbi tevékenységekből származó idevágó eredmények. Mivel ez a szakasz korábbiak folytatása, vártha óeredményei összhangban lesznek a második szakasz várható eredményeivel.

Tekintettel az intézkedés tárgyát képező problémák érzékenységére, nélkülözhetetlen az orosz hatóságok teljes körű jóváhagyása.

EU–Ázsia – A politika és a gyakorlat integrációja (19 10 01 06)

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzésben az EP kérte a Bizottságot, hogy az intézkedés végrehajtása érdekében alkalmazza az egy konkrétan említett szervezetnek történő közvetlen odaítélést. Ez ellentétes a költségvetési rendelettel.

A Bizottság azt javasolja, hogy ezt az előkészítő intézkedést a költségvetési rendelet szabályaival összhangban pályázati felhívás vagy ajánlati felhívás segítségével hajtsák végre, és ebből következően tovább folytatja a vitát a végrehajtás módjáról.

Vízgazdálkodás a fejlődő országokban (21 04 06)

1. Célkitűzés

A 2007-ben kísérleti projektek tekintetében bevezetett, majd később előkészítő intézkedésként kiterjesztett intézkedés célja az integrált vízgazdálkodás előmozdítása a fejlődő országokban, külön kiemelve a regionális és kontinentális szintű együttműködés javítását és törekedve a millenniumi fejlesztési célok elérésére.

2010-ben külön hangsúlyt helyeznek a vízgazdálkodási politikák és gyakorlatok éghajlatváltozás várható hatásaihoz való hozzáigazítására, a vízhiány kockázatának minimalizálása és az ezzel összefüggő konfliktusok csökkentése érdekében.

2. Végrehajtás

Az e költségvetési tétel alapján finanszírozott projekteket a Fejlesztési Főigazgatóság, a DG RELEX, a EuropeAid és az uniós képviseletek bevonásával azonosítják és fogalmazzák meg.

Az eddig finanszírozott projektek a következők:

Év

Cím

Az EK hozzájárulása EUR-ban

Végrehajtó partner

2007

Fenntartható helyi vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatási kapacitások kiépítése határokon átnyúló vízgyűjtőkben, részvételen alapuló megközelítés keretében Közép-Amerikában (2008–2010)

1,5 millió

Az ENSZ Projekt-támogatási Hivatala (United Nations Office for Project Services – UNOPS)

 

Az integrált vízgazdálkodás előmozdítása és a határokon átnyúló párbeszéd elősegítése Közép-Ázsiában

1,5 millió

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP)

2008

Az integrált vízgazdálkodás és a kormányközi együttműködés elősegítése a vízügyi ágazatban Afrikában

1,5 millió

Közös Kutatóközpont (KKK)

 

Az Afrikai Unió Bizottságának (AUC) támogatása a jobb integrált vízgazdálkodás felé vezető úton a kormányközi együttműködés révén

1,5 millió

Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ)

2009

A vízgazdálkodás irányításának javítása a mikrovízgyűjtők szintjén

1 millió

 

 

Latin-amerikai tudásközpontok hálózata a vízügyi ágazatban

2 millió

 

A vízigénnyel összhangban megállapodtak abban, hogy az e költségvetés alapján finanszírozott intézkedésekre minden második évben a Szaharától délre fekvő országokban kerül sor. A földrajzi eloszlásnak és a fent említett célkitűzéseknek megfelelően, valamint figyelembe véve az ágazat folyamatban lévő kezdeményezéseit, 2010-ben a következő lehetőségek finanszírozását mérlegelik:

i) Előkészítő intézkedések a határokon átnyúló vízgazdálkodás fejlesztése érdekében Afrikában, külön hangsúllyal az éghajlatváltozás vízgazdálkodásra gyakorolt hatásaira, valamint a konfliktusok megelőzésére. Ez a munka az AU, az AMCOW és a regionális intézmények közötti megerősített együttműködésre (amelyet 2008-ban ez a költségvetési sor támogatott), valamint az adományozók megerősített koordinálására fog épülni. Az ismeretek cseréje az EU vízügyi kezdeményezése kutatási komponensének munkájára fog épülni, különösen a SPLASH ERANET munkájára, és meg fogják erősíteni az együttműködést az olyan érintett szervezetekkel és hálózatokkal, mint például a Global Water Partnership (Globális Vízügyi Partnerség – ez támogatja az AMCOW-t a határt átlépő ügyekben), az IUCN és mások. A cél olyan megalapozott, határokon átnyúló vízgazdálkodási programok előkészítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás, amelyek képesek lesznek forrásokat szerezni végrehajtásukhoz, többek között az EU-Afrika infrastrukturális partnerség keretében;

ii)  A kiválósági központok afrikai hálózatának bővítése (vö. a 2008-as programmal) új régiók irányába;

Támogatás a civil társadalom határokon átnyúló vízgyűjtő-gazdálkodási programokba való bevonásához, mint amilyen például a nílusi vízgyűjtőről folyó vita is, biztosítva a határokon átnyúló vízgyűjtők fejlesztését, a részvételen alapuló megközelítésre és az érdekelt felek bevonására építve.

3. Előrejelzés 2010-re

Az előirányzott intézkedések jelenleg az azonosítás különböző szakaszaiban járnak. Az azonosítási szakasz eredményeitől függően végül a három fent említett intézkedés mindegyikét vagy csak egy részét fogják megvalósítani.

A Bizottság várhatóan legkésőbb 2010 októberéig meg fogja hozni a 2010-es előirányzatok felhasználására vonatkozó finanszírozási határozatot.

Gyógyszerészeti technológiatranszfer a fejlődő országok javára (21 05 01 06)

1. Célkitűzés

Ennek az előkészítő intézkedésnek a célja a gyógyszerészeti kutatás, fejlesztés és termelőkapacitás javításának támogatása a fejlődő országokban a szegénységgel összefüggő, trópusi és elhanyagolt, valamint nem fertőző betegségek elleni egészségügyi termékekhez való hozzáférés javítása érdekében, különösen a szegény és legkevésbé fejlett országok számára.

2. Végrehajtás

Ezen előkészítő intézkedés első éve során – 2008. évi költségvetés – 2008 decemberében egy hozzájárulási megállapodást írtak alá az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) az érdekelt felekkel való nagy léptékű konzultáció végrehajtásáról. A vizsgálat célja a helyi gyógyszergyártás és a fejlődő országokba irányuló kapcsolódó technológiatranszfer előtt álló fő kihívások és akadályok azonosítása, valamint e terület további intézkedéseihez ajánlások és iránymutatás biztosítása. A vizsgálatot 2009 januárjában indították el, és 24 hónapon át fog tartani.

Az előkészítő intézkedés második éve – 2009. évi költségvetés – alatti előirányzatok egy részét arra használták fel, hogy ezt a vizsgálatot a WHO-val kötött eredeti hozzájárulási megállapodás (519 000 EUR) módosításán keresztül kiterjesszék az oltóanyagokra és a diagnosztikára is. A WHO-val és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával (UNCTAD) közösen további intézkedéseket fognak azonosítani, amint 2010 márciusától rendelkezésre állnak a vizsgálat első részleges eredményei. Ez a második szakasz (4.481.000 EUR) megalapozza a vizsgálat ajánlásainak végrehajtását, és az azonosított szükségleteknek és prioritásoknak megfelelően meghatározza a konkrét kapacitásépítési intézkedések keretét. Ezt várhatóan a legmegfelelőbb ENSZ-ügynökséggel kötött hozzájárulási megállapodáson keresztül hajtják végre.

Ezen intézkedés második szakaszát rugalmasan alakították ki, az emberi erőforrások területén a kapacitásépítési tervek kidolgozásának megkezdése, illetve a rendelkezésre állásukat követően a vizsgálat első eredményeinek figyelembevétele érdekében. Tekintettel arra, hogy a 2009-ben előirányzott költségvetés már fedezi ezeket a tevékenységeket, az egyéb területeknek nyújtott támogatásnak a vizsgálat ajánlásaira kell épülniük. Ezért túlságosan korai és nagyon nehéz lenne 2011 előtt további tevékenységeket azonosítani.

A szegénységgel kapcsolatos, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés (21 05 01 07)

1. Célkitűzés

Ennek az intézkedésnek a célja a szegénységgel összefüggő, trópusi és elhanyagolt betegségekre irányuló kutatás és fejlesztés támogatása, különösen a szegény és legkevésbé fejlett országok e betegségek leküzdéséhez szükséges közegészségügyi beavatkozáshoz, hatékony egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez és oltóanyagokhoz való hozzáférésének javítása érdekében.

2. Végrehajtás

2008-ban – ennek az előkészítő intézkedésnek az első évében – az érintett bizottsági szolgálatokkal, nevezetesen az RTD-vel konzultálva egy intézkedést azonosítottak és készítettek elő. 2008 decemberében hozzájárulási megállapodást írtak alá az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) az érdekelt felekkel folytatott nagy léptékű konzultáció végrehajtásáról, azzal a céllal, hogy azonosítsák a szegénységgel összefüggő, trópusi és elhanyagolt betegségekre irányuló kutatás és fejlesztés legsürgetőbb prioritásait, és e terület további intézkedéseire nézve ajánlásokat tegyenek. A konzultációt a trópusi betegségekkel kapcsolatos kutatás és képzés egyedi programján (TDR) keresztül hajtják végre, egy nagyobb program részeként. A fő eredmény a szegénységgel összefüggő fertőző betegségek kutatására vonatkozó globális jelentés lesz, amely ajánlásokat fog tartalmazni a kutatás prioritásaira nézve.

2009-ben egy új hozzájárulási megállapodást írtak alá a WHO-val/TDR-rel, hogy támogassák a fenntartható regionális egészségügyi termékekre irányuló kutatási és fejlesztési (K+F) innovációs hálózatok létrehozását annak érdekében, hogy kapacitást építsenek a termékekre irányuló K+F innováció számára Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, és e területen javítsák a Dél–Dél együttműködést. Ez az intézkedés Afrikában a regionális hálózati szervezet létrehozását, illetve az ázsiai és latin-amerikai hálózatok stratégiai üzleti terveinek kidolgozását fogja támogatni.

A kutatási és fejlesztési terület új tevékenységeinek azonosítása során a folyamatban lévő konzultáció ajánlásaiból kell útmutatást meríteni, amelyek 2010 vége előtt nem állnak rendelkezésre. Konzultációt fognak elindítani a WHO-val/TDR-rel, a DG RTD-vel szoros együttműködésben, a K+F azon területeinek azonosítása érdekében, amelyeken a közös kezdeményezések hozzáadott értéket hoznának, különösen a közegészségügyi, innovációs és szellemi tulajdonjogi globális stratégia és cselekvési terv fényében. Meg fogják vizsgálni a regionális szintű kapacitásépítési tevékenységek további támogatásának lehetőségét is.

3. Előrejelzés 2010-re

A 2010. évi költségvetés alapján végrehajtandó további intézkedések azonosítását a DG RTD-vel szoros együttműködésben és a WHO-val folytatott informális konzultációkon keresztül fogják elvégezni, szem előtt tartva, hogy el kell kerülni az EU kutatási és fejlesztési keretprogramjával való átfedést, és építeni kell a folyamatban lévő tevékenységekre.

2010. március–június: konzultáció az érintett bizottsági szolgálatokkal és érdekelt felekkel az intézkedés azonosítása céljából.

2010. július–szeptember: az intézkedés megfogalmazása.

2010. október –november: a finanszírozási határozattal kapcsolatos eljárás.

A kulturális örökség megőrzése és helyreállítása konfliktusövezetekben (22 02 09)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben szereplő megjegyzés szerint az előirányzatokat háborúban vagy egyéb politikai konfliktusban megsérült vagy elpusztult, értékes kulturális és vallási tárgyak (templomok, mecsetek, könyvtárak, múzeumok, emlékművek stb.) megőrzésére és helyreállítására irányuló projektek támogatására kell felhasználni. Fel lehet használni előirányzatokat az e területen projekteket végrehajtó közjogi szervezetek és NGO-k támogatására is.

A Bizottság kész e céllal előkészítő intézkedést végrehajtani a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Azt is megállapította, hogy a 2008–2009-es kísérleti projektek tapasztalataira építve „ezt tovább kell fejleszteni, ideértve egy állandó jogalapra irányuló javaslat benyújtását is”. Ami a Nyugat-Balkánt és Törökországot illeti, a jövőben a hasonló intézkedéseket az előcsatlakozási támogatási eszköz is lefedheti, és így nincs szükség külön jogalapra.

Az elkülönített források felhasználása, valamint a világ más részein található kulturális örökségre vonatkozó állandó, külön jogalap kidolgozása tekintetében a Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy ez a tapasztalat hogyan terjeszthető ki más régiókra.

2. Végrehajtás

A 22 02 09. költségvetési tételre elkülönített források a folyamatban lévő értékeléstől függően részben vagy teljes egészében felhasználhatók a Nyugat-Balkán és Törökország számára. Az intézkedést egy nem kormányzati szervezetek számára nyitott pályázati felhívás útján fogják végrehajtani.

3. Előrejelzés 2010-re

A szerződéseket 2011 vége előtt kívánják aláírni. A pályázati felhívás elindításának előkészítését 2010 folyamán fogják elvégezni.

5. fejezet

Erasmus közigazgatási program (26 03 03)

1. Célkitűzés

Ez az előkészítő intézkedés az azonos elnevezésű kísérleti projekt folytatása, amelyet a 2008-as és 2009-es költségvetési év során a 26 03 02. költségvetési sor alapján finanszíroztak, és amelyet közösen hajtottak végre a Bizottság DG HR Főigazgatóságával és az Európai Közigazgatási Iskolával (EAS). Az elégedettségi szintek nagyon magasak voltak a már megszervezett négy tanfolyam alatt, és a résztvevők közel 98%-a az egytől ötig tartó pontskálán négy ponttal értékelte a programot az általános elégedettség szempontjából. Két tagállam kivételével minden tagállam küldött résztvevőket, és sokan jelentős várólistával rendelkeznek.

A cél a tagállami közigazgatások (nemzeti, regionális vagy helyi szint) és az Európai Unió (EU) intézményei közötti együttműködés elősegítése annak lehetővé tételével, hogy a viszonylag rövid ideje kinevezett, uniós kérdésekkel foglalkozó nemzeti tisztviselők jobban megismerhessék az intézményeket egy konferenciákból, látogatásokból és tanfolyamokból álló program segítségével.

2. Végrehajtás

2010-re négy kéthetes tanfolyamot, az összes brüsszeli, luxemburgi és strasbourgi uniós intézményben tett látogatásokat és konferenciákat vettek tervbe. Eddig legfeljebb 60 résztvevő részvételét engedélyezték, de ez a szám kis mértékben emelhető.

A résztvevőknek számos kritériumnak kell megfelelniük, amelyek közül a legfontosabb, hogy legfeljebb öt éve dolgozhatnak osztályukon, hogy uniós kérdésekkel foglalkozzanak, és hogy még semmilyen minőségben nem dolgozhattak korábban egy uniós intézményben sem. Ezeket a kritériumokat úgy alakították ki, hogy szavatolják az előkészítő intézkedés maximális hatását.

A jelölteknek szóló felhívást – akárcsak a kísérleti projekt esetén – a tagállami állandó képviseleteken keresztül fogják elindítani. A bizottsági szolgálatok és az EAS képviselőiből álló válogatóbizottság hozza meg a döntést, hogy mely jelölteket fogadják el a Bizottság kritériumaival összhangban, és lehetőség szerint szem előtt tartva a tagállamok preferenciáit.

Az előkészítő intézkedésre irányuló javaslat benyújtásakor az Európai Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy „vizsgálja meg, hogy ezek az [Erasmus közigazgatási kísérleti projekt végrehajtására szolgáló] intézkedések miként vihetők tovább. Azt javasolják, hogy az EAS bonyolítson le évente négy rövid képzési programot, amely a tagállami közigazgatásokban dolgozó vezetőknek szól, a tavalyi évben általa kezdeményezett sikeres kísérleti intézkedésre építve. Ez a fejlesztés összhangban lenne az Erasmus közigazgatási előkészítő intézkedés általános céljával, a tagállami közigazgatások és az intézmények közötti kapcsolatok kölcsönös tanulást szolgáló eseményeken keresztüli megerősítése, a tapasztalatcsere és a helyes gyakorlatok cseréjének lehetősége, valamint a hasznos hálózatok létrehozásának előmozdítása révén. E tanfolyamok biztosításához az EAS belső oktatóit és meglévő tanácsadói szerződéseit fogja igénybe venni.

3. Előrejelzés 2010-re

Tekintettel a kísérleti projekt elindításához szükséges átfutási időre, a 2008. évi költségvetésből finanszírozott négy tanfolyamból háromra 2009-ben került sor, és a 2009. évi előirányzatokat használják fel a négy 2010-es tanfolyam finanszírozására.

Hasonlóképpen a 2010. évi előirányzatok legnagyobb részét a kéthetes látogatás finanszírozására fogják felhasználni 2011-ben, noha egyes előirányzatokat tényleg 2010-ben használnak fel, mégpedig a tanfolyamok emelt résztvevői létszámának és a 2. pontban említett vezetőknek szóló programoknak a finanszírozására.

Ezért 2011-ben nem lesz szükség előirányzatokra. A Bizottság és az EAS aktívan vizsgálják a jövőre szóló jogalapra irányuló javaslat kérdését.

Melléklet: Felelős főigazgatóság és kapcsolattartók

KÍSÉRLETI PROJEKTEK

Költségvetési tétel száma

Fejezet

Felelős főigazgatóság

Kapcsolattartó

1a. fejezet

04 03 09

A kiküldött munkavállalók munka- és életkörülményeivel foglalkozó kísérleti projekt

EMPL

Tim RENTROP

04 03 10

Kísérleti projekt – A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések

EMPL

Egbert HOLTHUIS

04 03 11

Kísérleti projekt – A munkavállalók EU-n belüli mobilitásának és integrációjának javítása

EMPL

Marco FERRI

04 03 12

Kísérleti projekt: Mindenre kiterjedő együttműködés a közszféra, a vállalatok és a nonprofit vállalkozások között a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében

EMPL

SZATMÁRI Péter

04 04 08

Kísérleti projekt – A bizonytalan foglalkoztatás rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzése

EMPL

Bertrand MULLER SCHLEIDEN

04 04 11

Kísérleti projekt: Az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzése

EMPL

Sven MATSKE

04 04 13

Kísérleti projekt – Autista személyek foglalkoztatása

EMPL

Daniel SCHMIDT

06 04 08

Kísérleti projekt – Portplus – Fenntarthatóenergia-terv kikötők részére

ENER

Stefan TOSTMANN

06 04 15

Kísérleti projekt a tiszta energiát szolgáló hulladék-újrafeldolgozás és hulladék-újrahasznosítás terén

 

 

15 02 31

Kísérleti projekt az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségeinek fedezésére

EAC

Ana MAGRANER

15 02 32

Kísérleti projekt – Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén

EAC

Pedro MARTINEZ MACIAS

17 02 04

Kísérleti projekt – A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása

SANCO

Myriam CAZZANIGA

1b. fejezet

13 03 23

Kísérleti projekt – A regionális és helyi együttműködés fokozása az EU regionális politika globális szintű népszerűsítése révén

REGIO

Raphael GOULET

13 03 25

Kísérleti projekt – Intézkedések a textil- és a cipőágazat területén

ENTR

Ivone KAIZELER

2. fejezet

05 02 17 01

Kísérleti projekt – Gazdálkodói szövetkezetek támogatása

 

 

05 02 17 02

Kísérleti projekt – Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja

 

 

05 02 17 03

Kísérleti projekt – A gazdálkodók és a fogyasztók alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, alacsony energiafogyasztásra, valamint helyi értékesítésre történő élelmiszertermelésre irányuló kezdeményezéseinek támogatása

 

 

07 03 16

Kísérleti projekt – Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek

ENV

Andrea NAM

07 03 18

Kísérleti projekt – A hivatásszerű halászatban nem használt, forgalomból kivont hajók hasznosítása

ENV

Laurence MATRINGE

 

07 03 19

Kísérleti projekt – A városok jelentős vízveszteségéből adódó gazdasági veszteség

ENV

Henriette FAERGEMANN

 

07 03 21

Kísérleti projekt – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási gyakorlatok tanúsítása

ENV

Jana POLAKOVA

07 03 22

Kísérleti projekt – Átfogó kutatás a parlagfű és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről

ENV

WAKENHUT François

 

11 09 03

Kísérleti projekt – Az európai kereskedelmi hajópark alacsony környezeti hatású hajókkal történő felváltásának ösztönzésére

 

 

17 03 18

Kísérleti projekt – Európai visszatérítési rendszer alumínium üdítőital-dobozokra

ENV

Diana OANCEA

 

3a. fejezet

18 06 09

Kísérleti projekt – Szerződésjogi jogszabályi intézkedések hatásvizsgálata

JLS

Lenka ZDRAHALOVA

3b. fejezet

15 04 46

Kísérleti projekt –Kulturális örökséggel kapcsolatos figyelmeztető hálózatok

JLS

F. KNECHCIAK

4. fejezet

19 06 07

Kísérleti projekt – A kalózok által fenyegetett területeken áthaladó uniós hajók védelmét szolgáló és ellenőrző intézkedésekhez nyújtott támogatás

AIDCO

Elisabeth SANDFUCHS

19 06 09

Kísérleti projekt: – Nem kormányzati szervezetek által vezetett, béketeremtéshez kapcsolódó tevékenységekre irányuló program

RELEX

Christian MEUNIER

21 02 04

Kísérleti projekt – a mezőgazdasági termelés finanszírozása

AIDCO

Simona MARI

21 05 01 08

Kísérleti projekt – Jobb egészségügyi ellátás a szexuális erőszak áldozatainak a Kongói Demokratikus Köztársaságban

AIDCO

Bronte FLECKER

5. fejezet

16 02 05

Kísérleti projekt – Európai kutatói ösztöndíjak a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás támogatására

COMM

Stefaan DE RYNCK

25 01 09

Kísérleti projekt – Intézményközi rendszer az EU előtt álló hosszú távú trendek azonosítására

SG

Julien MOUSNIER

ELŐKÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

Költségvetési tétel száma

Fejezet

Felelős főigazgatóság

Kapcsolattartó

1a. fejezet

02 02 03 05

Előkészítő intézkedés – Erasmus fiatal vállalkozók számára

ENTR

Gloria LORENZO LERONES

02 02 08 01

Előkészítő intézkedés – Kiemelt európai úti célok

ENTR

Francesca TUDINI / Iuliana ALUAS

02 02 08 02

Előkészítő intézkedés – Fenntartható turizmus

ENTR

Renate PENITZ

02 02 08 03

Előkészítő intézkedés – Európai szociálturizmus

ENTR

Alan VELLA

1b. fejezet

13 03 24

Előkészítő intézkedés – A mikrohitelek számára kedvezőbb környezet előmozdítása Európában

REGIO

Philippe DELVAUX

2. fejezet

07 03 17

Előkészítő intézkedés – A Kárpát-medence klímája

ENV

Jacques DELSALLE

07 04 05

Előkészítő intézkedés – Az EU gyorsreagálási képessége

ENV

Martine BETRI DE MEYER

 

17 04 03 03

Előkészítő intézkedés – Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén

SANCO

Andrea GAVINELLI / Denis SIMONIN

3b. fejezet

09 06 05

Előkészítő intézkedés – Erasmus újságírók számára

INFSO

Kalman DEZSERI

15 05 11

Előkészítő intézkedés a sport területén

EAC

Jaime BARDOLET

15 06 11

Előkészítő intézkedés – Az önkéntesség európai éve (2011)

COMM

Jennifer WANNAN

17 02 03

Előkészítő intézkedés – Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén

SANCO

David MAIR / Marie-Loise ALTMUTTER

4. fejezet

07 02 04

Előkészítő intézkedés – A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére

ENV

Michail PAPADOYANNAKIS

09 06 01 02

Előkészítő intézkedés ­ A harmadik országbeli MEDIA 2007 programok végrehajtása

EAC

Irina ORSSICH

19 06 08

Előkészítő intézkedés – A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz

AIDCO

Angelo BAGLIO

19 08 01 05

Előkészítő intézkedés – Oroszországi kisebbségek – A kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése

AIDCO

Jyrki TORNI

19 10 01 06

Előkészítő intézkedés: EU–Ázsia – A politika és a gyakorlat integrációja

AIDCO

Thierry ROMMEL

21 04 06

Előkészítő intézkedés – Vízgazdálkodás a fejlődő országokban

AIDCO

Louis du BREIL de PONTBRIAND

21 05 01 06

Előkészítő intézkedés – Gyógyszerészeti technológiatranszfer a fejlődő országok javára

AIDCO

Cristina TORRES

21 05 01 07

Előkészítő intézkedés – A szegénységgel kapcsolatos, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés

AIDCO

Cristina TORRES

22 02 09

Előkészítő intézkedés a kulturális örökség megőrzésére és helyreállítására konfliktusövezetekben

ELARG

Anna Claire MICHAEL

5. fejezet

26 03 03

Előkészítő intézkedés – Erasmus közigazgatási program

HR

Hendrik VANTILBORGH

Munkadokumentum a kohéziós politikáról – a többéves pénzügyi keret 1b. fejezete

1. Ez a munkadokumentum – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból (KA) álló – kohéziós politika költségvetési vonatkozásaira összpontosít, a 2011. évi költségvetésre helyezett külön hangsúllyal.

2. A 2000–2006-os időszakra vonatkozó, támogatásra jogosult kiadások határidejére tekintettel 2011 során igen alacsony szintű kifizetés várható az előző programozási időszakkal kapcsolatban. Ezért ez a munkadokumentum főként a 2007–2013-as időszakra koncentrál, noha az előadó egyaránt prioritásnak tekinti a 2000-2006-os (és korábbi) programozási időszakok gyors lezárását.

Helyzetleírás

3. A 2007–2013-as programozási időszak tekintetében a tagállamoknak a következő dokumentumokat kell a Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtaniuk: egy független ellenőrző szerv megfelelőségértékelési jelentése, egy vélemény(11) minden egyes operatív program (valamennyi tagállamot tekintve összesen 434 operatív program) rendszerleírása tekintetében, és egy ellenőrzési stratégia. Ezek az elemek részei a 2007–2013-as irányítási és ellenőrzési rendszernek, amelynek alapvető szerkezete nemzeti szinten az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságokból áll, az 1083/2006/EK rendeletben előírtak szerint(12).

4. A Bizottság eredetileg a megfelelőségértékelés befejezését 2008 végére, az első időközi kifizetések teljesítését pedig 2009 elejére várta. Azonban lassan folyt a tagállami irányítási és ellenőrzési rendszerek Bizottság általi, az 1083/2006/EK rendelet 71. cikke szerinti jóváhagyása, és erre jobbára csak 2009 második felében került sor, nevezetesen a nemzeti szinten az összetett uniós szabályozói követelmények átültetése során tapaszalt nehézségek vagy az új szervezeti szabályozás miatt, ami az eljárásokat terhessé tette (lásd később is). Ez a késedelem befolyásolta a tagállamoknak történt kifizetések szintjét is, és 2009 végén több tagállam is csak az előfinanszírozási kifizetéseket kapta meg. Ugyanakkor, azaz a programozási időszak kezdete után három évvel, a kohéziós politika költségvetési és végrehajtási aránya körülbelül a fele volt (12%) az előző programozási időszak hasonló szakaszában elért szintnek.

5. Míg az Európai Parlament (és a Tanács is) ismételten kiemelte a rendelkezésre álló előirányzatok teljes és hatékony kihasználásának fontosságát, az elmúlt évek során valamennyi uniós strukturális alap tekintetében tapasztalt alacsony felhasználási arány az e fejezet kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai közötti egyre nagyobb szakadékhoz és az idők során a fennálló kötelezettségvállalások jelentős emelkedéséhez vezetett (lásd az alábbi táblázatot).

A kohéziós politika költségvetési végrehajtása a 2007–2013-as időszakban (EUR)

 

2009. évi teljesítés

2008. évi teljesítés

2007. évi teljesítés

 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

13 03 16 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Konvergencia

22 417 259 853

11 719 113 679

22 214 199 721

5 042 066 871

20 980 317 541

2 962 793 999

13 03 17 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – PEACE

31 466 303

9 678 184

30 849 316

6 745 369

30 244 428

4 496 913

13 03 18 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság.

4 633 542 658

2 088 250 347

4 988 612 298

975 969 847

5 325 424 141

592 878 567

13 03 19 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Európai területi együttműködés

1 044 712 714

291 003 601

1 148 761 991

248 832 150

884 635 554

129 987 703

13 03 20 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Operatív technikai segítségnyújtás

38 518 918

28 402 091

39 092 010

41 100 334

28 622 403

1 290 670

Európai Regionális Fejlesztési Alap összesen

28 165 500 446

14 136 447 902

28 421 515 336

6 314 714 571

27 249 244 067

3 691 447 852

 

 

 

 

 

 

 

13 04 02 Kohéziós Alap

9 287 121 769

4 302 640 240

8 142 934 367

2 797 798 864

7 115 314 105

1 582 788 048

 

 

 

 

 

 

 

04 02 17 Európai Szociális Alap (ESZA) - Konvergencia

7 305 903 755

4 390 658 515

7 007 279 761

1 604 058 625

6 759 975 961

1 035 501 851

04 02 18 Európai Szociális Alap (ESZA) – PEACE

0

0

0

0

 

 

04 02 19 Európai Szociális Alap (ESZA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

3 477 243 743

2 616 162 792

3 603 844 752

764 099 609

3 726 328 031

478 419 579

04 02 20 Európai Szociális Alap (ESZA) – A működéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtás

7 932 259

3 678 982

9 635 899

2 084 758

7 969 537

31 999

Európai Szociális Alap összesen

10 791 079 757

7 010 500 289

10 620 760 412

2 370 242 992

10 494 273 529

1 513 953 429

 

 

 

 

 

 

 

ERFA + KA + ESZA

48 243 701 972

25 449 588 431

47 185 210 115

11 482 756 427

44 858 831 701

6 788 189 329

(folytatás)

2010. évi költségvetés

2007-2009. évi teljesítés összesen

 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

13 03 16 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Konvergencia

22 782 329 782

14 884 200 000

65 611 777 115

19 723 974 548

13 03 17 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – PEACE

32 095 629

15 600 000

92 560 047

20 920 467

13 03 18 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság.

4 261 005 835

3 330 700 000

14 947 579 097

3 657 098 761

13 03 19 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Európai területi együttműködés

1 069 579 848

520 400 000

3 078 110 259

669 823 454

13 03 20 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Operatív technikai segítségnyújtás

50 000 000

41 600 000

106 233 330

70 793 095

Európai Regionális Fejlesztési Alap összesen

28 195 011 094

18 792 500 000

83 836 259 848

24 142 610 325

 

 

 

 

 

13 04 02 Kohéziós Alap

10 185 294 880

4 350 000 000

24 545 370 241

8 683 227 152

 

 

 

 

 

04 02 17 Európai Szociális Alap (ESZA) - Konvergencia

7 473 667 217

5 256 700 000

21 073 159 477

7 030 218 992

04 02 18 Európai Szociális Alap (ESZA) – PEACE

p m

p m

 

 

04 02 19 Európai Szociális Alap (ESZA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

3 343 826 311

2 416 700 000

10 807 416 526

3 858 681 980

04 02 20 Európai Szociális Alap (ESZA) – A működéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtás

10 471 454

10 500 000

25 537 695

5 795 739

Európai Szociális Alap összesen

10 827 964 982

7 683 900 000

31 906 113 698

10 894 696 710

 

 

 

 

 

ERFA + KA + ESZA

49 208 270 956

30 826 400 000

140 287 743 787

43 720 534 187

Fennálló kötelezettségvállalások (csak a 2007-2013-as időszakra)

Nem alkalmazandó

96 567 209 600

Forrás: A Bizottság jelentései a költségvetési teljesítésről, a 2010. évi általános költségvetés és saját számítás

6. A fentebb bemutatott betervezett és végrehajtott kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a pénzügyi keretekben betervezett előirányzatokról van szó, amelyekről a 2007–2013-as időszakra minden alap tekintetében minden évre előzetesen döntés született. Ezek ennélfogva megfelelően illeszkednek az 1b. fejezet éves kiutalásaihoz, a többéves pénzügyi keretben előírtak szerint.

7. Az 1b. fejezet 2010. és 2011. évre (kötelezettségvállalások) szóló pénzügyi programozását az alábbiakban mutatjuk be. E tekintetben – amint azt az előadó pénzügyi programozásról szóló előző munkadokumentuma is említi – meg kell jegyezni, hogy nincs jelentősége észrevételeket tenni az 1b. alfejezet mozgástere tekintetében, mivel a pénzügyi programozás az egyes tagállamok által azonosított szükségletekhez igazodik.

Pénzügyi programozás - 1b. fejezet (millió EUR)

 

1B. FEJEZET – KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT

 

 

 

2010

2011

TSF

Strukturális alapok összesen

39 191,847

39 688,663

TCF

Kohéziós alapok összesen

10 190,245

10 961,150

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1B. fejezet programjai összesen

49 382,092

50 649,813

 

 

 

 

 

Egyéb költségek

5,500

 

 

 

 

 

 

1B. FEJEZET ÖSSZESEN

49 387,592

50 649,813

 

A pénzügyi keret felső korlátja

49 388,000

50 651,000

 

Tartalék

0,408

1,187

Forrás: Európai Bizottság

8. Az operatív programokkal összevetve a nagyprojektek helyzete még kényesebb, mivel ezek esetében a legalacsonyabb az irányítási és ellenőrzési rendszerek jóváhagyása (2010 márciusában a 949-ből 101), ennélfogva végrehajtási arányuk igen alacsony. A DG REGIO főigazgatója szerint(13) a gazdasági válság és az ebből eredő nemzeti költségvetési megszorítások miatt egyeseket esetleg el is vethetnek.

9. Az időszak igen lassú beindulása a jelentések szerint jórészt a következőknek tudható be:

- késedelmek az uniós költségvetésre vonatkozó megállapodásokban, a rendeletek elfogadásában és a programok letárgyalásában,

- a nemzeti hatóságok számára előírt azon követelmény, hogy létre kell hozniuk az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségértékelését

- az irányítási és ellenőrzési rendszerek időközi kifizetés végrehajtás előtti kötelező jóváhagyása,

- az egymást átfedő programozási időszakok kezeléséhez kapcsolódó munka: a nemzeti hatóságok még mindig a 2000–2006-os programok lezárásán dolgoznak,

- sok esetben a feladatok zavaros nemzeti elosztása, elégtelen gyakorlat vagy az igazgatási kapacitások hiánya az irányító hatóságoknál és a kedvezményezetteknél egyaránt, illetve a közigazgatások belső átszervezése

- a 2008 őszén kezdődött globális gazdasági recesszió hatása.

10. Az alábbi táblázat a tagállamonként rendelkezésre álló legfrissebb végrehajtási adatokat mutatja (a 2010. február 24-i állapot szerint), mindhárom alapra összesítve.

Felhasználási arány és számadatok tagállamonként (az összes alapra) a 2010. február 24-i állapot szerint (millió EUR)

Ország

Döntés

Kötelezettségvállalás

Kifizetve

Kifizetve / kötelezettségvállalás

Kifizetve / döntés

AT

1 204,479

679,586

245,575

36,14%

20,39%

BE

2 063,501

1 276,387

418,387

32,78%

20,28%

CB

7 815,225

4 271,354

791,157

18,52%

10,12%

CY

612,435

480,393

93,348

19,43%

15,24%

CZ

26 302,604

14 035,435

3 280,128

23,37%

12,47%

DE

25 488,616

14 393,826

4 915,749

34,15%

19,29%

DK

509,577

282,512

78,783

27,89%

15,46%

EE

3 403,460

1 690,292

780,239

46,16%

22,92%

ES

34 657,734

21 649,371

4 793,282

22,14%

13,83%

FI

1 595,966

952,314

279,693

29,37%

17,52%

FR

13 449,221

7 456,226

2 102,815

28,20%

15,64%

GB

9 890,937

5 822,786

1 754,316

30,13%

17,74%

GR

20 210,261

11 761,802

2 236,584

19,02%

11,07%

HU

24 921,149

13 115,732

3 298,703

25,15%

13,24%

IE

750,725

572,948

219,708

38,35%

29,27%

IT

27 965,315

15 742,591

3 367,328

21,39%

12,04%

LT

6 775,493

3 418,579

1 530,561

44,77%

22,59%

LU

50,487

27,990

7,210

25,76%

14,28%

LV

4 530,448

2 272,505

763,077

33,58%

16,84%

MT

840,123

465,645

98,987

21,26%

11,78%

NL

1 660,003

920,315

225,693

24,52%

13,60%

PL

65 221,853

35 049,048

9 555,918

27,26%

14,65%

PT

21 411,561

12 034,498

2 863,450

23,79%

13,37%

SE

1 626,092

901,514

262,692

29,14%

16,15%

SI

4 101,049

2 250,815

578,510

25,70%

14,11%

SK

11 360,620

5 770,092

1 302,742

22,58%

11,47%

BG

6 673,628

3 189,422

645,324

20,23%

9,67%

RO

19 213,037

8 669,953

1 982,597

22,87%

10,32%

összeg:

344 305,598

189 153,933

48 472,557

25,63%

14,08%

Forrás: Regionális Politikai Főigazgatóság

11. A felhasználási arányban a tagállamok között megmutatkozó fenti eltérések magyarázataként felhozott okok között a következők szerepeltek:

- a programok stratégiája és tartalma változó. Például az összetett, nagy infrastruktúrákat érintő programok kifutási ideje a többinél hosszabb,

- eltérőek a nemzeti közigazgatási struktúrák,

- A tagállamok nem voltak azonos szinten az előző programozási időszak programjainak véglegesítésében, és ez késleltette az új időszak megkezdését. Emellett a 2000–2006-os programok jogosultsági időszakainak több alkalommal történő meghosszabbítása (az ESZA és az ERFA esetében 2010. július 1-jéig) néhány tagállamtól még mindig igényel forrásokat, amelyeket egyébként a 2007–2013-as időszakra használnának.

12. A kohéziós politika végrehajtásáról szóló 2008. novemberi, 2009. áprilisi és 2009. novemberi közös nyilatkozatban a három intézmény hangsúlyozta annak szükségességét, hogy tovább gyorsuljon a strukturális és kohéziós alapok végrehajtása, nevezetesen azon kérés révén, hogy gyorsítsák fel az irányítási és ellenőrzési rendszerek jóváhagyását.

13. Az intézmények 2009 novemberében azt is megállapították, hogy fokozatosan javult az irányítási és ellenőrzési rendszerek és a nagyprojektek jóváhagyási aránya, de a jóváhagyás ütemét még mindig lassúnak minősítették.

14. A Parlament a 2011. évi költségvetési prioritásaiban üdvözölte, hogy a tagállamok csaknem minden operatív program tekintetében benyújtották az irányítási és ellenőrzési rendszer leírását, valamint a Bizottság általi jóváhagyás arányának 2009 végi 87%-os értékét.

15. A Bizottság legutóbbi frissített adatai szerint (2010. március 12.) a tagállamok csaknem az összes irányítási és ellenőrzési rendszerről szóló jelentést benyújtották (428-at a 434-ből). A programok 94%-ának (406) irányítási és ellenőrzési rendszerét elfogadták, és a programok 87%-a (377) esetében legalább egy időközi kifizetés történt. Az utolsó irányítási és ellenőrzési rendszer bizottsági jóváhagyása ezért 2010 és 2011 során várhatóan jelentős emelkedést eredményez az időközi kifizetésekben.

16. Ezt erősíti meg az alábbi táblázat is, amely e számadatok ESZA és ERFA/KA alapok szerinti megoszlását mutatja be (egyazon napra vetítve).

Kifizetések típusonként 2011. március 12-ig (millió EUR)

Alap

(14)Total allocation 2007-13

Előlegkifizetések 2007-09 között

Időközi kifizetések 2008-ban és 2009-ben

Időközi kifizetések 2010-ben

ESZA

76 253,0

6 093,0

4 795,9

454,9

ERFA/KA

269 400,2

23 290,4

9 447,5

4 920,3

ÖSSZESEN

345 653,1

29 383,4

14 243,4

5 375,2

Forrás: A Bizottság válasza a Költségvetési Bizottság kérdésére a monitoringcsoport kohéziós politikáról tartott, 2010. március 17-i ülésére figyelemmel

17. Ez a táblázat jelzi, hogy már a 2010 első 70 napja során történt kifizetések a 2008 és 2009 során történt kifizetések csaknem 38%-ának felelnek meg. Ezt a kohéziós politika elkövetkező hónapokban és 2011 során történő gyors végrehajtására utaló biztató jelnek lehet tekinteni.

18. Mindazonáltal a Bizottságnak továbbra is szoros együttműködést kell folytatnia, különösen az előző programozási időszakban alacsony felhasználási arányt mutató tagállamokkal, annak érdekében, hogy megtartsa ezt a lendületet és a helyzetet tovább javítsa.

Egyszerűsítés, előlegkifizetések és közelmúltbeli jogalkotási javaslatok

19. A Bizottság 2009 tavaszán hirdette meg az európai gazdaságélénkítési tervet, amelyben az alapok végrehajtásának felgyorsítását támogató intézkedések sorozata is szerepelt. A kezdeményezésben szerepelt a jogalkotási keretrendszer megváltoztatása, amely további 6,25 milliárd EUR előlegfizetést írt elő, és egy sor egyszerűsítő elem, amelyek célja a programvégrehajtás nagyobb rugalmasságának biztosítása (például az állami támogatási programok teljes kifizetése azok végrehajtása előtt). A tagállamok 2009 áprilisában megkapták az európai gazdaságélénkítési csomag keretében járó összes előlegkifizetést.

20. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. novemberi közös nyilatkozatában megállapította, hogy meggyőződésük szerint a strukturális alapok kínálta lehetőségeket olyan célzottabb – különösen a növekedést és versenyképességet támogató, illetve a munkahelyek megszűnését korlátozó – fellépésekre lehetne felhasználni, amelyek elősegítik a gazdasági válság hatásainak leküzdését.

21. A közelmúltbeli és folyamatban lévő egyszerűsítési törekvések és a rendeletek ezt követő módosításai (konkrétan az előlegkifizetések további emelése és a 2007. évi előirányzatok felszabadításának rugalmassága) kétségtelenül kedvező hatást fognak gyakorolni a tagállami végrehajtás ütemére, és a várakozások szerint mérsékelni fogják a kedvezményezettek és az irányító testületek igazgatási terheit(15).

22. Technikai szempontból további adatokat lehetne bekérni az egyhatod módszer 2007. évi előirányzatok újbóli, a 2008–2013-as időszakra elosztott lekötésére való alkalmazásáról. Ez azzal fog járni, hogy a 2007-es előirányzatokra nem alkalmaznak kifizetést, és az első 2007-2013-as időszakra vonatkozó kifizetés a 2008. évi előirányzatokból történik? Hogyan fog történni egy ilyen mechanizmus költségvetési kezelése? Lesz-e ennek hatása a többéves pénzügyi keret felső korlátja szerinti mozgástérre?

23. Az egyszerűsítéshez kapcsolódó módosításokat illetően: a folyamatban lévő módosítási javaslat a harmadik az 1083/2006/EK rendelet 55. cikkének módosítását, illetve a gazdaságélénkítési csomagban 2009 tavaszán tett módosításokat követően. Mindezen egyszerűsítő intézkedések célja a szabályok egyszerűbbé, egyértelműbbé és kevésbé bürokratikussá, ezáltal a kedvezményezettek és potenciális kedvezményezettek számára vonzóbbá tétele. Ennek eredményeként a Bizottság azt várja, hogy több projekttámogató fog finanszírozást kérni, és ennek fel kell gyorsítania a felhasználást.

24. Meg kell azonban jegyezni, hogy nemzeti szinten tapasztaltak nehézségeket, például az uniós szabályozói követelmények nemzeti átültetése(16), az új szervezeti szabályozás (az irányító, igazoló és ellenőrző hatóság létrehozása), a humánerőforrás-vonatkozások és a szükséges eszközök (elektronikus tájékoztató és kommunikációs rendszerek, végrehajtási útmutatók) létrehozása kapcsán. E tekintetben az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy legkésőbb a következő programozási időszakra prioritásként (további) strukturális fejlesztések és egyszerűsítő intézkedések szükségesek a nem kielégítő végrehajtás megismétlődésének elkerülésére és annak biztosítására, hogy a kifizetési előirányzatok a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz képest megfelelően alakuljanak.

25. Mégis, összességében a közelmúltbeli egyszerűsítések a felgyorsított előlegkifizetések mechanikus hatásával és azzal együtt, hogy az időszakra még mindig vannak rendelkezésre álló 2007-es előirányzatok, 2011-re a kifizetési előirányzatok nagyobb emelését teszik szükségessé.

Kilátások 2011-re

26. A kohéziós politika a 2007–2013-as pénzügyi keret 35,6%-át teszi ki. A 2011-es évre az 1b. fejezet többéves pénzügyi keretbeli felső határát folyó árakon 50,65 milliárd EUR-ban határozták meg.

27. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy ami a 2011. évi költségvetést illeti, nem lesz valós mozgástér a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, mivel ezeknek az időszak elején elhatározott, előre leosztott kereteknek kell megfelelniük, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodás 17. cikkében előírt esetleges kiigazításokkal.

28. Emellett a közelmúltbeli jogszabály-módosításokat követően a 2007. évi le nem kötött előirányzatokból származó egyes összegek elérhetőek lesznek 2011-ben. A fő kérdés ezért a kifizetési előirányzatok költségvetésbe beállítandó szintje.

29. A fent bemutatott okokból a kifizetési előirányzatok az előző évekhez képest mindenképpen jelentős emelést igényelnek. Valójában a kifizetési előirányzatoknak a következő szükségletekre kell elegendőnek lenniük:

- a 2010. évi költségvetési előirányzatokból nem finanszírozott előlegkifizetések esetleges emelkedésének fedezete,

- valószínűleg 2011 lesz az első olyan teljes év, amelyre valamennyi irányítási és ellenőrzési rendszert jóváhagynak, és emiatt valamennyi operatív programra lesz időközi kifizetés: a programozási időszak végül a végrehajtás ötödik évében fogja elérni teljes sebességét,

- további kötelezettségvállalási előirányzatok lesznek elérhetőek, mivel a 2007. évi előirányzatok egyhatodát a 2008–2013-as évek előirányzataihoz hozzá kell adni. Ez többletesélyt fog adni a ki nem fizetett kötelezettségvállalások átirányítására(17),

- ezen túlmenően a 2009–2010-re átcsoportosított 2007-es előirányzatok emelhetik a 2011-re átvitelre kerülő előirányzatok szintjét,

- indokoltan várható a projektek konkrét végrehajtásának növekedése, mégpedig a fent említett egyszerűsítő intézkedések következtében,

- A tagállamok figyelmét egyre kevésbé fogja elvonni az előző programozási időszak.

30. Mivel azonban a sürgősség miatt a Bizottság legutóbbi két egyszerűsítő javaslata tekintetében hatásvizsgálatot nem végeztek, jelenleg nem lehet biztosan megbecsülni az elkövetkező években és különösen 2011-ben megadandó többletfinanszírozást. Szem előtt kell azonban azt tartani, hogy csak a többlet előlegkifizetést 5 tagállamra az ESZA és a Kohéziós Alap vonatkozásában 775 millió EUR-ra becsülik. Valójában nem lehet garantálni, hogy a 2010-re betervezett kifizetések elegendőek lesznek, ami a 2011-es költségvetésre többletnyomást fog gyakorolni.

31. Mégis, mindezen fenti okok miatt az előadónak az a véleménye, hogy az 1b. fejezet 2011-ben sokkal magasabb szintű kifizetéseket fog igényelni.

A kohéziós politika végrehajtásának minősége

32. A Parlament 2011-es költségvetési prioritásai szerint a végrehajtás és a kiadás minősége javításának kell az uniós költségvetés optimális felhasználását és a bizonyítékokon alapuló politikaalakítást biztosító iránymutató elvnek lennie. A fejlettebb monitoring és értékelő rendszerek kulcsfontosságúak ebben a vonatkozásban, az egyértelműen meghatározott célkitűzések, célszámok és beavatkozási logika kellő megfontolásával együtt. E tekintetben a Bizottság 2010 áprilisára várható stratégiai szintézisjelentése jelentősen hozzájárulhat a kohéziós politika tényleges végrehajtásának értékeléséhez.

33. A cél a jobb egyensúly elérése egyfelől az uniós kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításához szükséges szabályok és eljárások, másfelől pedig a kohéziós politika teljesítményorietáltabbá és költséghatékonyabbá tétele között, az EP 2011-es költségvetési prioritásaival összhangban. Egyes nemzeti megfigyelők és szereplők csakugyan úgy vélik, hogy a 2007–13-as szabályozói követelmények még mindig inkább az ellenőrzési, semmint a tartalmi kérdések irányába hajlanak (azaz az ellenőrzés bizonyos fokig elvonja a figyelmet a tartalomról). Ennek eredményeként a strukturális alapok irányítói több időt szentelnek a pénzügyi irányítási és ellenőrzési követelményeknek való megfelelés értékelésére, mint a program célkitűzéseinek elérésére.

34. Ezért úgy tűnik, hogy a pénzeszközök felhasználásának jogszerűsége és szabályszerűsége helyett erősíteni kell a célkitűzések elérésének központi szerepét. A jogszabályi keretrendszer 2009-es változásait – amelyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a strukturális alapok folyamatban lévő cselekvési terve(18) fő szabályaitól való eltérés nélkül törekednek a tagállami ellenőrzési terhek csökkentésére – ebben az összefüggésben kell vizsgálni.

35. A Bizottság a Költségvetési Bizottság kérdésére a monitoringcsoport kohéziós politikáról tartott, 2010. március 17-i ülésére figyelemmel adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy nem kísérte figyelemmel önmagában az előlegkifizetések felhasználását(19). Az előlegkifizetéseknek a rendelet közelmúltbeli változásai miatt várható növekedése ezért azzal jár, hogy a strukturális alapok nagyobb összegét kevésbé vagy egyáltalán nem fogják nyomon követni, ami felvet bizonyos aggályokat. Noha Samecki biztos a közelmúltban küldött levelet a tagállamoknak, amelyben felkérte azokat a többlet előlegek felhasználásáról való beszámolásra, a Bizottság még mindig felkérhető arra, hogy az előlegkifizetések fokozott ellenőrzése révén foglalkozzon a problémával. Felkérhető arra is, hogy az EP 2011-es költségvetési prioritásainak – amelyben a teljes körű és frissített adatok költségvetési hatóságnak időben történő eljuttatását kérte – megfelelően felhasználásukról számoljon be az EP-nek.

Előzetes következtetések: az EU prioritásainak elérése

36. A Bizottság az új EU 2020 stratégiával összefüggésben már hangsúlyozta a kohéziós politika potenciálisan jelentős hozzáárulását, amint az a jelenlegi és előző programozási időszakban a növekedést és a munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia esetében is történt. Elkötelezte magát a kohéziós politika célkitűzéseinek az Európa 2020 elképzeléshez való hozzáigazítása mellett, a regionális gazdaságok tudáson, innováción és erőforrás-hatékonyságon alapuló intelligens, környezetbarátabb és versenyképes növekedése vonatkozásában, a kapcsolódó közösségi szakpolitikák egyesített erőfeszítéseinek erősítése és a köztük levő szinergiák kihasználása révén is.

37. A Bizottság megemlítette, hogy a 2007–2013-as időszakban a kohéziós politikára szánt 350 milliárd EUR összegű kereten belül 200–250 milliárd EUR közötti összeget az EU-2020 célkitűzéseire(20) különít el.

38. A fent bemutatott indokokon túlmenően az utolsó észrevétel az előadó szerint még inkább sürgetővé teszi a 2011. évi költségvetésben a kohéziós politikára szánt, megfelelően ambiciózus kifizetési előirányzatok szükségességét. 2011 valójában a jelenlegi programozási időszak 5. végrehajtási éve lesz, és az operatív programok el fogják érni azt az érettségi szintet, amelyből gyors végrehajtás következik.

39. A fenti megfontolások alapján az előadó a következő költségvetési eljárásra figyelemmel rá kíván mutatni az alábbi nyitott kérdésekre és kérésekre:

- a Bizottságnak továbbra is szoros együttműködést kell folytatnia, különösen az előző programozási időszakban alacsony felhasználási arányt mutató tagállamokkal, annak érdekében, hogy megtartsa ezt a lendületet és a helyzetet tovább javítsa,

- további strukturális fejlesztésekre és egyszerűsítő intézkedésekre lehet szükség a nem kielégítő végrehajtás megismétlődésének elkerülésére,

- a Parlamentet folyamatosan tájékoztatni kell a pénzügyi keretek intézményközi megállapodás 17. cikkében előírt lehetséges kiigazításairól,

- A Bizottságnak be kell terjeszteni az egyhatod módszer 2007. évi előirányzatok újbóli, a 2008–2013-as időszakra elosztott lekötésére való alkalmazásának módszerét. A vissza nem vont 2007-es előirányzatok miként lesznek 2011-ben elérhetőek? Ez azzal fog járni, hogy a 2007-es előirányzatokhoz kifizetést nem társítanak? Hogyan fog történni egy ilyen mechanizmus költségvetési kezelése? Lesz-e ennek hatása a többéves pénzügyi keret felső korlátja szerinti mozgástérre?

- mivel nem garantálható, hogy a 2010-re betervezett kifizetések elegendőek lesznek a többlet előleg- és időközi kifizetésekre, a Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell mindkét kérdés költségvetési kihatásairól: a 2010. évi esetleges költségvetés-módosítások és a 2011. évi költségvetésre esetlegesen nehezedő többletnyomás,

- a Bizottságnak javaslatot kell tennie arra, hogy miként lehet a jogszerűség és a szabályszerűség helyett inkább a célkitűzések elérésére összpontosítani, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást illető fő elvektől való eltérés nélkül,

- a Bizottságnak foglalkoznia kell az indulási szakasz gyenge ellenőrzési szabályaival, konkrétan az előlegkifizetések fokozott ellenőrzésén keresztül, és felhasználásukról be kell számolnia a Parlamentnek.

Bevezetés

A munkadokumentum a fiatalokat, az oktatást és a mobilitást támogató programokat és tevékenységeket mutatja be költségvetési szempontból, elemzi az uniós költségvetésből ezen eszközök számára nyújtott pénzügyi támogatást és a 2009-es, illetve 2010-es végrehajtási arányt, összevetve ezeket a 2011-es költségvetési tervezetben javasolt összegekkel, és adott esetben értékeli a fejleményeket. Célja, hogy további segítséget nyújtson a Költségvetési Bizottság tagjainak a 2011-es költségvetési eljáráshoz.

A munkadokumentum első része azonosítja a fiatalokat közvetlenül vagy közvetve támogató programokat és tevékenységeket, második része pedig szakpolitikai területenként felvázolja a vonatkozó fő költségvetési elemeket, bemutatva a 2009-es és a 2010-es költségvetésben a fiatalokat célzó programokra elkülönített éves előirányzatok alakulását és végrehajtási arányukat, valamint tartalmazza a 2011-es költségvetési tervezetben szereplő összegeket. A munkadokumentum harmadik része emellett bemutatja a fiatalokkal kapcsolatos programokat és tevékenységeket végrehajtó ügynökségek pénzügyi helyzetét is.

I. A FIATALOKKAL, AZ OKTATÁSSAL ÉS A MOBILITÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGVETÉSI ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA

1.1. A fiatalokat közvetlenül támogató költségvetési eszközök

Az uniós költségvetés keretében a fiatalok közvetlen támogatására olyan egyedi többéves programok szolgálnak, mint az egész életen át tartó tanulás programja, az Erasmus Mundus, a Fiatalok lendületben program, a kutatói mobilitásra irányuló Emberek egyedi program (a hetedik keretprogramon belüli alprogram) és számos egyedi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés. A Fiatalok lendületben programon és néhány, fiatalokkal kapcsolatos kísérleti projekten és előkészítő intézkedésen kívül (amelyeket a 3b. alfejezetből finanszíroznak) a fenti programok és tevékenységek a többéves pénzügyi keret 1a. fejezetéből kerülnek finanszírozásra. A fiatalokat támogató fellépések nemzetközi vonatkozásait a költségvetés 4. fejezetéből (Együttműködés nem tagállam országokkal az oktatás és szakképzés terén és az Európai Képzési Alapítvány) finanszírozzák.

1.1.1. Az egész életen át tartó tanulás programja négy ágazati programot foglal magában az iskolai oktatás (Comenius), a felsőoktatás (Erasmus), a szakképzés (Leonardo da Vinci) és a felnőttoktatás (Grundtvig) területén, valamint ide tartozik a Jean Monnet cselekvési program és az egyedi kiemelt tevékenységeket (pl. a nyelvtanulást) támogató transzverzális program is. Ezek lehetőséget adnak a tanulóknak, a tanároknak és az oktatóknak arra, hogy egy másik tagállamban tanuljanak vagy tanítsanak.

A program hozzájárul az EU mint fejlett tudásalapú társadalom fejlődéséhez, amelyet a fenntartható gazdasági fejlődés, a több és jobb munkahely és a nagyobb fokú társadalmi kohézió jellemez. A program konkrét célja a kölcsönös csere, az együttműködés és a mobilitás előmozdítása az Unión belüli oktatási és képzési rendszerek között annak érdekében, hogy azok az egész világ számára minőségi referenciává váljanak. A program támogatja a többoldalú partnerségeket és projekteket, a nemzetek közötti mobilitást és az egész Unióra kiterjedő cseréket.

1.1.2. Az Erasmus Mundus (II.) program az EU együttműködési és mobilitási programja a felsőoktatás területén. Célja az európai felőoktatás minőségének javítása és a kultúrák közötti megértés előmozdítása a nem uniós tagállamokkal való együttműködésen keresztül. Emellett hozzájárul az európai felsőoktatás vonzerejének világszerte történő növeléséhez.

1.1.3. A Fiatalok lendületben program célja az állampolgári szerepvállalás és különösen az európai polgárságtudat előmozdítása a fiatalok közében. A program része az Európai Önkéntes Szolgálat, amelynek célja a fiatalok különféle önkéntes tevékenységekben való részvételének ösztönzése, valamint ide tartozik az Európai Ifjúsági Fórumnak nyújtott támogatás is.

A Fiatalok lendületben program által képviselt többletérték a program két fő célkitűzéséhez kapcsolódik, melyek a következők: az emberi erőforrások javítása Európában a nemhivatalos tanulási tapasztalatok külön támogatásán keresztül, illetve a fiatalok állampolgári szerepvállalásának (és azon belül az európai polgárságtudat) fejlesztése. A hozzáadott érték mindkét esetben abban áll, hogy az Európai Unió be tudja mutatni a fiatalok mobilitását támogató kezdeményezések előnyeit, valamint az ifjúsági nem kormányzati szervezetek számára a munkájuk „európaivá tételében” rejlő előnyöket. A legtöbb országban nincsenek ilyen mobilitási programok.

Emellett a bevált gyakorlatok cseréjének lehetősége (elsősorban a projektek által elért eredmények terjesztése révén), illetve a Fiatalok lendületben program „kezdőtőkéjének” nemzeti/regionális szinten történő kiegészítésének lehetősége erőteljes multiplikátorhatást vált ki, ami indokolja az európai szintű fellépést. Továbbá ez a mobilitás és más támogatott projektek segítenek közelebb vinni az Európai Uniót a fiatalokhoz, és segítenek bevonni azokat a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat, akik más európai rendszerekben nehezebben tudnának részt venni.

1.1.4. A kutatói mobilitásra irányuló Emberek program: A tudomány előmozdításának és az innováció erősítésének szükséges feltétele, továbbá az állami és magánszervezetek általi befektetések vonzásának és fenntartásának fontos tényezője, hogy képesek legyünk Európába vonzani és itt tartani számos magasan képzett kutatót.

Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, az Emberek egyedi program (a hetedik keretprogram részeként) vonzóbbá kívánja tenni Európát a legjobb kutatók számára, az alábbiak révén:

- a megkülönböztetéstől minden formájától mentes, nyílt európai kutatói munkaerőpiac kialakításának elősegítése és a kutatók szakismereteinek és karrierlehetőségeinek diverzifikációja;

- a kutatói szakma választásának ösztönzése és az európai kutatók – többek között újrabeilleszkedési támogatásokon keresztül történő – ösztönzése arra, hogy Európában maradjanak;

- a kutatáshoz kapcsolódó képzés szervezésének, lezajlásának és minőségének, a kutatók aktív karrierfejlesztésének, az ipar és kutatóintézetek, illetve kutatói szervezetek közötti kutatói tudásmegosztásnak, valamint a nők és a pályakezdő kutatók kutatásban és fejlesztésben való fokozott részvételének egész Európát átfogó strukturálása.

A Marie Curie-cselekvések az európai innováció előmozdítására irányuló kutatási programok révén hozzájárulnak a kutatók készségeinek fejlesztéséhez szakmai pályafutásuk minden szakaszában, az állami és a magánszektorban való foglalkoztathatóságuk javítása érdekében.

1.2. A fiatalokat közvetve támogató költségvetési eszközök

A fiatalokat, az oktatást és a mobilitást támogató fő programok mellett néhány más program is kínál támogatást a fiatalok részére. A költségvetés kiegészítő támogatást nyújt a foglalkoztatási és szociális ügyek területén (Progress program, EURES, mobilitási cselekvések, Európai Szociális Alap), a regionális fejlesztés területén (Európai Regionális Fejlesztési Alap), a közös agrárpolitika területén és különösen a fiatal gazdálkodókat támogató vidékfejlesztési politika területén, valamint az Európai Halászati Alap keretében, amelyek az uniós költségvetés 1a., 1b., illetve 2. fejezetéből kerülnek finanszírozásra. E szakpolitikai területeken belül azonban nincsenek az ifjúságot célzó külön költségvetési sorok vagy elkülönített előirányzítok.

1.2.1. A PROGRESS program egyike azon eszközöknek, amelyek támogatást nyújtanak a tagállamoknak a foglalkoztatási és szociálpolitikák kialakításában és végrehajtásában az alábbi öt területen: foglalkoztatás, szociális védelem és társadalmi befogadás, munkakörülmények, megkülönböztetésmentesség, nemek közötti egyenlőség. A program a tagállamokat, a helyi és regionális hatóságokat, az állami foglalkoztatási szolgálatokat és a nemzeti statisztikai hivatalokat célozza. Részt vehetnek benne továbbá szakosodott szervek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint a szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek.

A Progress program segítséget nyújt az Unió politikai menetrendjéről szóló elemzésekhez és politikai tanácsadáshoz, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásának nyomon követéséhez/értékeléséhez és az ezzel kapcsolatos jelentéstételhez, a szakpolitikai ismeretek átadásának ösztönzéséhez, a vonatkozó szakpolitikai területeken bevált gyakorlatok azonosításához és terjesztéséhez, a tagállamok közötti kölcsönös tanuláshoz és támogatáshoz, a támogatások összegyűjtéséhez, valamint a fő uniós és nemzeti érdekelt felek bevonásának előmozdításához; a fiatalokkal és a mobilitással kapcsolatos tevékenységeket közvetlenül nem támogat.

1.2.2. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) több mint 800 EURES-tanácsadó hálózatából és weboldalakból áll, amelyek összegyűjtik az EURES-tagállamok (az EU, az EGT és Svájc) állami foglalkoztatási szolgálataitól kapott álláshirdetéseket, a tagállamokon belüli élet- és munkakörülményekre vonatkozó információkkal együtt.

Az EURES célja az európai munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitásának előmozdítása a szabad mozgás útjában álló megmaradt akadályok leküzdése érdekében, valamint egy valódi európai szintű munkaerőpiac létrejöttének segítése.

1.2.3. Az Európai Szociális Alap (ESZA) a kohéziós politikán belül a legfőbb eszköz az oktatásba és a képzésbe való befektetésre. A tematikus és regionális operatív programok stratégiai prioritásain belül mindig van lehetőség arra, hogy a fellépéseket különböző célcsoportokra, köztük a fiatalokra összpontosítsák. Az egyes tagállamok és régiók egyedi helyzetétől függően az ESZA a fiatalokat célzó különféle projekteket vagy az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenet megkönnyítésén, vagy pedig a fiatalok oktatásba való – képzettségük növelése érdekében történő – visszatérésének segítésén keresztül támogatja.

1.2.4. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) elsősorban az oktatási és képzési infrastruktúrát támogatja. A támogatás azonban nem kifejezetten a fiatalokra irányul, és nem mozdítja elő a mobilitást. Az ERFA-ból az oktatás és képzés számára nyújtott támogatás (az infrastruktúrát kivéve) elenyésző.

1.2.5. A közös agrárpolitika (KAP) több fiatal gazdálkodókra irányuló intézkedést támogat vidékfejlesztési pillére keretében („Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdése” intézkedés). A fiatal gazdálkodók emellett más intézkedésekből, így a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” és „A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedésből is részesülhetnek, amelyek esetében gyakoriak a fiatalokat célzó egyedi fellépések.

1.2.6. Az Európai Halászati Alap (EHA) fiatalok szempontjából fontos előírásai a „közösségi halászati flottagazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció” intézkedés alatt találhatók(21). Az ezen intézkedésekre fordítandó összegeket a tagállamoknak kell meghatározniuk. Az ezen egyedi fellépésekre előirányzott költségvetésre vonatkozóan nem tudtunk számadatokat közölni.

II. A fiatalokkal, az oktatással és a mobilitással kapcsolatos programok és tevékenységek költségvetési szerkezete

A fiatalokat célzó programok és tevékenységek nagy része a költségvetés 15. címe alá tartozik. Néhány mobilitási fellépést a foglalkoztatási és szociális ügyek részeként a költségvetés 4. címéből finanszíroznak. Ez utóbbi területen azonban nincsenek közvetlenül a fiatalokat célzó programok.

2.1. Az oktatás és kultúra területe (15. cím)

Táblázat: A 15. cím alatt finanszírozott, ifjúsággal, oktatással és mobilitással kapcsolatos programok:

 

 

 

2009. évi költségvetés

2010. évi költségvetés

2011. évi költségvetési tervezet

Költségvetési sor

Cím

TPK

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Végreh.

%

Kifizetési előirányzatok

Végreh.

%

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Végreh.(22)

%

Kifizetési előirányzatok

Végreh.(23)

%

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

15 02 02 05

Erasmus Mundus program

1a

75 523 024

100

75 894 879

99,9

94 163 000

-

78 800 000

0,76

94 540 000

88 000 000

15 01 04 14

Erasmus Mundus Igazgatási kiadások

1a

1 326 664

99,6

1 326 664

48,0

770 000

18,8

770 000

10,3

996 000

996 000

15 02 03

Együttműködés nem tagállam országokkal az oktatás és szakképzés terén

4

7 598 370

98,9

3 569 764

97,9

8 000 000

0,4

5 200 000

31,1

9 000 000

5 000 000

15 01 04 17

Ua.

Igazgatási kiadások

4

114 983

100

114 983

48,0

65 000

-

65 000

5,4

80 000

80 000

15 02 22

Egész életen át tartó tanulás (LLL) programja

1a

1 087 476 158

100

1 018 078 157

100

982 313 500

74,9

953 200 000

22,0

1 009 655 000

956 000 000

15 01 04 22

LLL

Igazgatási kiadások

1a

9 371 661

100

9 371 661

61,3

8 843 000

23,8

8 843 000

12,1

9 000 000

9 000 000

15 05 55

Fiatalok lendületben program

3b

144 087 708

100

137 645 004

100

124 106 000

61,2

121 000 000

20,1

126 108 000

117 000 000

15 01 04 55

Fiatalok lendületben Igazgatási kiadások

3b

986 063

100

986 063

69,2

780 000

32,8

780 000

12,6

780 000

780 000

15 07 77

Emberek – Program a kutatói mobilitásért

1a

543 908 038

100

412 891 192

100

534 190 000

0,5

284 000 000

11,2

754 407 000

500 000 000

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

A 15. cím alá tartozó költségvetési sorok rendkívül magas – a legtöbb esetben 100%-ot elérő – végrehajtási aránya ellenére a 2011-es költségvetésben csak korlátozott mértékben nőnek a kötelezettségvállalási előirányzatok, kivéve az Emberek programot, amelynek esetében a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatokat egyaránt jelentősen növelték.

Összességében a kifizetési előirányzatok szintje nem változik. A javaslat az Erasmus Mundus program vonatkozásában jelentősebb növelést (+12%) irányzott elő, míg a Fiatalok lendületben program kifizetési előirányzatai a 2011-es költségvetési tervezetben 3,3%-kal csökkentek.

2.1.1. Erasmus Mundus: A 2011-es költségvetési tervezetben javasolt előirányzatok összességében az alábbiak szerint alakulnak: 94,5 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat és 88,0 millió EUR kifizetési előirányzat a működési kiadásokra, és 0,996 millió EUR az igazgatási kiadásokra. 2010-hez képest a program működési kiadásai enyhén emelkedtek, a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 0,3 millió euróval (+0,4%), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 9 millió euróval (+11,7%).

A program 2011-ben továbbra is finanszírozni fogja az egyéni ösztöndíjak új kategóriáit (doktori képzésben résztvevőknek és az Erasmus Mundus mesterképzésben részt vevő európai hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak). 2010 az első olyan év, amikor az új Erasmus Mundus (II.) program valamennyi összetevője teljes körűen működik.

Az első Erasmus Mundus program (2004–2008) utólagos értékelése kimutatta, hogy a program a harmadik országbeli hallgatók számának növekedéséhez vezetett a részt vevő intézetekben és intézményekben. Az értékelés során megkérdezett szakfelelősök elmondták, hogy az Erasmus Mundus lehetővé tette intézeteik számára, hogy többféle országból vonzzanak harmadik országbeli hallgatókat, és ezáltal szakítsanak a hagyományos felvételi sémákkal. Ezenkívül a koordinátorok 89%-a azt állította, hogy az Erasmus Mundus programban részt vevő hallgatók vagy „jóval meghaladták” (53%) vagy „meghaladták” (36%) az egyetemükön mesterképzésben részt vevő hallgatók átlagos színvonalát(24).

2.1.2. Az egész életen át tartó tanulás programja: A 2011-es költségvetési tervezet összességében 1009,6 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 956 millió kifizetési előirányzatot javasol az egész életen át tartó tanulás programjára. 2010-hez képest ez a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 27 millió eurós (+2,8%), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 2,8 milliós (+0,3%) növekedést jelent.

2011-ben az előirányzatokból az alábbi három egyedi célkitűzést tervezik támogatni:

- Az egész életen át tartó tanulás európai térségének kialakítása és a mobilitás előmozdítása Európa versenyképességének növelése, tudásigényes gazdaságának építése és az európai identitás és polgárságtudat elmélyítése érdekében (896,125 millió EUR)

- Az uniós oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése és reformja az Európa 2020 stratégiával összhangban (101,730 millió EUR)

- Az uniós oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése és reformja az Európa 2020 stratégiával összhangban; a többnyelvűség előmozdítása annak érdekében, hogy az európai polgárok képesek legyenek több nyelv használatára, hozzáférjenek a kultúrához és aktív állampolgárként léphessenek fel, élvezve a jobb kommunikáció, az integráció, a szélesebb körű foglalkoztatás és a jobb üzleti lehetőségek előnyeit (11,800 millió EUR).

2.1.3. Fiatalok lendületben program: A 2011-es költségvetési tervezet a Fiatalok lendületben program vonatkozásában összesen 126,1 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 117,0 millió EUR kifizetési előirányzatot javasol a működési kiadásokra, és csupán 0,78 millió eurót irányoz elő az igazgatási kiadásokra.

A 2010-es költségvetéshez képest ez a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében mindössze 1,6%-os növekedést, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 3,3%-os csökkenést jelent, miközben – ahogyan az a fenti táblázatból kitűnik – a végrehajtási arány 2010. április 19-én már 61,2%-os, 2009 végén pedig 100%-os volt.

A Bizottságnak az Ifjúság programra (2000–2006) vonatkozó értékelése megerősítette, hogy a program – amely a benne való részvétel által gyarapítja a fiatalok nem formális tanulási tapasztalatait – hatékonynak bizonyul a fiatalok foglalkoztathatóságát és pályaorientációját, illetve polgárságtudatuk, szolidaritásérzésük és európaiságtudatuk fejlesztését tekintve;

2.1.4. Emberek program: A 2011-es költségvetési tervezet 754,407 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 500 millió euró kifizetési előirányzatot javasol erre a programra. Ez a 2010-es költségvetéshez viszonyítva a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 41,2%-os (220 millió eurós), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 76%-os (216 millió eurós) növekedést jelent.

A bizottsági munkadokumentumok(25) szerint a 2011-es költségvetési tervezetben az Emberek egyedi programra szánt előirányzatok jelentős növelése válasz a program különböző célkitűzései és a programban rögzített kiemelt szakpolitikai területek iránti fokozott igényre. A 2011-es költségvetés legnagyobb részben továbbra is a Marie Curie alapképzési hálózatok (Initial Training Networks, ITN) fellépés keretében kutatóknak nyújtott alapképzés támogatását szolgálja majd. Emellett lehetőséget ad a kutatók Európán belüli és nemzetközi mobilitására fordított előirányzatok növelésére és a kutatók karrierfejlesztésének személyre szóló ösztöndíjakon, illetve regionális, nemzeti és nemzetközi programok társfinanszírozásán (COFUND), világszintű ösztöndíjakon (OIF, IIF, IRSES), ágazatok közötti mobilitáson (ITN, a vállalatok és az egyetemek közötti partnerségek és átjárási lehetőségek (IAPP)) keresztül történő támogatására.

A tervek szerint 2011-ben folytatódnak az ötödik szabadság előmozdítására irányuló fellépések a karriert és a mobilitást segítő Európai Kutatói Partnerség végrehajtásán keresztül, amely magában foglalja az EURAXESS kutatói mobilitás tevékenységét, az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat és adatgyűjtést, valamint az uniós nyugdíjalapról szóló tanulmányt. Emellett új tevékenységeket kell indítani, ideértve az EURAXESS-kapcsolatok bővítését, a kutatói kártyáról szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, valamint a kutatói mobilitással és karrierrel kapcsolatos további elemzéseket és politikák előkészítését, illetve az Európai Kutatói Partnerség kommunikációjára irányuló modellek kidolgozását.

A Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) felel az Emberek program valamennyi programterületének irányításáért, kivéve a nyílt kutatói munkaerőpiac kialakítását célzó szakpolitikai fellépéseket. Az új Bizottság felállása óta ez az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. Ennek következtében a nómenklatúra is változott: 15 07 77 (15. cím – Oktatás és kultúra), a korábbi 08 11 01 (8. cím – Kutatás) helyett.

2.2. Foglalkoztatási és szociális ügyek (4. cím)

2.2.1. Szociális párbeszéd és az Unió szociális dimenziója (04 03 03)

 

 

 

2009. évi költségvetés

2010. évi költségvetés

2011. évi költségvetési tervezet

Költségvetési sor

Cím

TPK

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Végreh.

(Kötelezettségvállalási előirányzatok)

%

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Végreh.(26)

(Kötelezettségvállalási előirányzatok)

%

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

04 03 03 01

Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd

1a

15 328 292

13 679 843

99

16 000 000

14 000 000

7

16 390 000

14 000 000

04 03 03 02

Tájékoztató és képzési intézkedések a munkavállalói szervezetek számára

1a

16 922 212

16 209 903

100

16 400 000

15 000 000

19

16 700 000

15 000 000

04 03 03 03

Vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük

1a

6 873 440

5 271 298

94

7 300 000

5 500 000

-

7 300 000

5 500 000

Összesen

39 123 944

55 161 044

 

39 700 000

34 500 000

 

40 390 000

34 500 000

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

A „Szociális párbeszéd és az Unió szociális dimenziója” keretében végrehajtott fellépések célja a szociális párpeszéd szerepének megerősítése és a szociális partnerek közötti megállapodások előmozdítása. Támogatást nyújt a szociális partnerek szociális párbeszédet előmozdító fellépéseihez és a globalizáció uniós szereplőkre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések kezeléséhez. Emellett társfinanszírozást nyújt az Európai Szakszervezeti Intézet – Kutatás, oktatás, egészség és biztonság (ETUI-REHS) munkaprogramjához, támogatja a munkavállalói szervezetek képzési tevékenységeit, az európai munkaügyi kapcsolatok terén végzett kutatást és a bevált gyakorlatok cseréjét, a szociális partnerek által a lisszaboni stratégia, a vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük javítása és előmozdítása érdekében tett fellépéseket.

2011. évi költségvetési tervezet: Az előirányzatok változatlanok maradnak. Összességében a 2011-es költségvetési tervezetben nem szerepel e költségvetési sorok előirányzatainak növelése, kivéve egy kismértékű emelést a 04 03 03 01. és a 04 03 03 02. költségvetési sorok kötelezettségvállalási előirányzata tekintetében (0,39 millió, illetve 0,3 millió euróval).

2.2.2. EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) (04 03 04)

EURES: Költségvetési előirányzatok és végrehajtási arány

 

2009. évi költségvetés

2010. évi költségvetés

2011. évi költségvetési tervezet

Költségvetési sor

Cím

TPK

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Végreh.

(Kötelezettségvállalási előirányzatok)

%

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Végreh.(27)

(Kötelezettségvállalási előirányzatok)

%

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

04 03 04

EURES

1a

19 838 034

15 121 218

100

19 100 000

16 000 000

7

19 500 000

16 000 000

04 01 04 04

EURES Igazgatási kiadások

1a

477 975

477 975