Eljárás : 2010/0251(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0055/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0055/2011

Viták :

PV 04/07/2011 - 21
CRE 04/07/2011 - 21

Szavazatok :

PV 05/07/2011 - 7.17
CRE 05/07/2011 - 7.17
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 15/11/2011 - 7.10
CRE 15/11/2011 - 7.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0312
P7_TA(2011)0486

JELENTÉS     ***I
PDF 490kWORD 468k
2011. április 19.
PE 454.372v03-00 A7-0055/2011

a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeltre irányuló javaslatról

(COM(2010)0482 – C7-0264/2010 – 2010/0251(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Pascal Canfin

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeltre irányuló javaslatról

(COM(2010)0482 – C7-0264/2010 – 2010/0251(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0482),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0264/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0055/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

ELSŐ OLVASATBAN(1)*

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogi aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)      2008 szeptemberében, a pénzügyi válság legsúlyosabb időszakában több tagállam és az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai sürgősségi intézkedéseket fogadtak el a shortolás korlátozása vagy betiltása érdekében bizonyos fajta értékpapírok, illetve valamennyi értékpapír vonatkozásában. Olyan aggályok miatt jártak el így, hogy a jelentős pénzügyi instabilitás időszakában a shortolás erősítheti a részvényárfolyamok lefelé irányuló spirálját, különösen abban az értelemben, hogy az akár a pénzügyi intézmények életképességét is fenyegetheti, és rendszerszintű kockázatokat vonhat maga után. Az egyes tagállamok eltérő intézkedéseket vezettek be, mivel az Unióban hiányzik a kifejezetten a shortolással kapcsolatos kérdésekre irányuló jogi keret.

(2)      A belső piac, különösen a pénzügyi piacok működésének biztosítása és működési feltételeinek javítása, valamint a magas szintű fogyasztó- és befektetővédelem biztosítása érdekében helyénvaló tehát közös keretet meghatározni a shortolással és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos előírásokat és hatásköröket illetően és fokozott összhangot és egységességet biztosítani a tagállamok között a kivételes helyzetekben meghozandó intézkedések tekintetében. Harmonizálni kell a short ügyletek kereteit, illetve a hitel-nemteljesítési csereügyletek bizonyos vonatkozásait, hogy meg lehessen akadályozni a belső piac működését gátló akadályok kialakulását, mivel a tagállamok előreláthatólag továbbra is egymástól eltérő intézkedéseket hoznának.

(3)      Indokolt és szükséges tehát, hogy a rendelkezéseket rendelet formájában hirdessék ki, mivel egy részük közvetlen bejelentési és közzétételi kötelezettségeket ír elő magánszektorbeli szereplők számára egyes eszközökkel kapcsolatos nettó rövid pozíciókat és a fedezetlen short ügyleteket illetően. Rendeletre van szükség továbbá ahhoz is, hogy a 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)) hatáskörrel ruházzák fel az illetékes hatóságok által hozott intézkedések összehangolására, illetve arra, hogy saját hatáskörben járjon el.

(4)      Ahhoz, hogy fel lehessen váltani a jelenlegi, nem egységes rendszert, amelyben a különböző tagállamok egymástól eltérő intézkedéseket hoznak, és hogy korlátozni lehessen annak lehetőségét, hogy az illetékes hatóságok eltérő intézkedéseket hozzanak, fontos, hogy a shortolásból és a hitel-nemteljesítési csereügyletekből eredő lehetséges kockázatokat összehangolt módon kezeljék. A bevezetendő előírásoknak a korábban meghatározott kockázatok kezelésére kell irányulniuk figyelembe véve a tagállamok közötti különbségeket és az előírások lehetséges gazdasági hatásait anélkül, hogy túlságosan csökkentenék a shortolás által a piacok minőségére és hatékonyságára gyakorolt kedvező hatást a piaci likviditás fokozásával (mivel a shortoló értékpapírokat ad el, majd később a shortolási ügylet fedezetéül visszavásárolja azokat) és lehetővé téve a befektetők számára, hogy cselekedjenek, ha úgy ítélik meg, hogy valamely értékpapír felülértékelt, és így a shortolás hatékonyabb árképzést eredményez az értékpapírok piacán.

(4a)    Az árupiacok és különösen az agrárpiac nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Mivel a rendeletben azonosított bizonyos kockázatok e piacokat is veszélyeztethetik, a Bizottságnak az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal való szembenézésről szóló közleményén kívül a Bizottságnak 2012. január 1-jéig jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezeken a piacokon jelen lévő kockázatokról, figyelembe véve e piacok sajátosságait, valamint megfelelő javaslatokat kellene előterjesztenie. Az energiaágazathoz kapcsolódó árukat az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatban (COM(2010)0726) kell szabályozni.

(5)      A rendelet alkalmazási körének minél tágabbnak kell lennie annak érdekében, hogy kivételes körülmények között alkalmazható megelőző jellegű keretet biztosítson. A keretnek ki kell terjednie valamennyi pénzügyi eszközre, de arányos válaszintézkedéseket kell meghatároznia a különféle eszközöket érintő short ügyletekkel kapcsolatos kockázatokra. Ennek megfelelően az illetékes hatóságok és az ESMA kizárólag kivételes helyzetekben jogosultak intézkedéseket hozni a pénzügyi eszközök összes típusát illetően a kizárólag bizonyos fajta eszközökre olyan esetekben alkalmazandó állandó intézkedéseken túlmenően, amikor a szóban forgó intézkedésekkel kezelni kívánt, egyértelműen meghatározott kockázatok állnak fenn.

(6)      A bizonyos pénzügyi eszközöket érintő jelentős nettó rövid pozíciókkal kapcsolatos fokozott átláthatóság valószínűleg egyaránt szolgálja a szabályozó hatóságok és a piaci szereplők érdekeit. Azokat a részvényeket illetően, amelyeket bevezettek valamely uniós kereskedési helyszínen történő kereskedésre, kétlépcsős modellt kell bevezetni, amely a megfelelő szinten fokozott átláthatóságot biztosít a jelentős nettó rövid részvénypozíciókat illetően. Bizonyos küszöbérték felett a pozíciót kizárólag az érintett szabályozó hatóságoknak kell bejelenteni annak érdekében, hogy azok figyelemmel tudják kísérni, illetve szükség esetén ki tudják vizsgálni az esetlegesen rendszerszintű kockázatokat jelentő vagy visszaéléssel járó short ügyleteket; magasabb küszöbérték esetén a pozíciókat a piacon is közzé kell tenni név nélkül annak érdekében, hogy hasznos információt nyújtsanak a többi piaci szereplő számára a jelentős egyéni rövid részvénypozíciókat illetően.

(7)      Az állampapírokkal kapcsolatos jelentős nettó rövid pozíciókra vonatkozó, a szabályozók felé történő közzététel fontos információkat nyújthat, amelyek segítségével a szabályozók figyelemmel tudják kísérni, hogy a szóban forgó pozíciók nem hoznak-e létre rendszerszintű kockázatokat, illetve azokat nem használják-e ki visszaélésre. Ennek megfelelően rendelkezni kell az állampapírokkal kapcsolatos, az Unión belüli jelentős nettó rövid pozícióknak a szabályozók felé történő bejelentéséről. Az előírásnak kizárólag a szabályozók felé történő adatközlésre kell kiterjednie, mivel a szóban forgó eszközökre vonatkozó nyilvános piaci tájékoztatásnak káros hatása lehetne az állampapír-piacokra olyan esetekben, amikor a likviditás eleve meggyengült. ▌

(8)      Az állampapírokra vonatkozó bejelentési előírásokat az Unió és a tagállamok által kibocsátott állampapírokra kell alkalmazni, beleértve a valamely tagállam nevében állampapír kibocsátását végző bármely minisztériumot, szervezeti egységet, jegybankot, ügynökséget vagy közvetítőt, az adósságkibocsátást végző regionális és félig állami szervek kivételével.

(9)      Az átláthatóságra vonatkozó előírás átfogó jellege és hatékonysága érdekében fontos, hogy az előírás ne csak a részvények és az állampapírok kereskedési helyszíneken történő kereskedése révén kialakult rövid pozíciókra, hanem a kereskedési helyszíneken kívüli kereskedés révén kialakult rövid pozíciókra és a származtatott eszközök – például a részvényekkel vagy állampapírokkal kapcsolatos opciók, határidős ügyletek, indexre épülő eszközök, különbözetre vonatkozó szerződések és spread ügyletek – alkalmazása nyomán kialakult gazdasági nettó rövid pozíciókra is kiterjedjen.

(10)    Ahhoz, hogy az átláthatósági rendszer a szabályozók és a piac számára is hasznos legyen, teljes körű és pontos információkat kell biztosítania a természetes vagy jogi személyek pozícióit illetően. Különösen fontos, hogy a szabályozó vagy a piac felé közölt információk egyaránt figyelembe vegyék a rövid és a hosszú pozíciókat, hogy értelmezhető információkat adjanak a természetes vagy jogi személyek részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozícióiról és hitel-nemteljesítési csereügyleteiről.

(11)    A rövid, illetve hosszú pozíciók számításakor figyelembe kell venni a természetes vagy jogi személy valamely vállalat kibocsátott részvénytőkéjével, illetve valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos gazdasági érdekeltségeinek minden formáját. Figyelembe kell venni különösen a közvetlenül vagy közvetve a részvényekkel vagy állampapírokkal, illetve indexekkel, valutakosarakkal és a tőzsdén forgalmazott alapokkal kapcsolatos származtatott eszközök, például opciók, határidős ügyletek, különbözetre vonatkozó szerződések és spread ügyletek alkalmazása révén megszerzett érdekeltségeket. Az állampapírokkal kapcsolatos pozíciók esetében figyelembe kell venni továbbá az állampapír-kibocsátókkal összefüggő hitel-nemteljesítési csereügyleteket is.

(12)    A nettó rövid részvénypozíciókra vonatkozó bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos átláthatósági előírásokon kívül előírást kell bevezetni ▐ a shortolási eladásként az adott nap végéig bonyolított eladási megbízások megjelölésére is annak érdekében, hogy kiegészítő információkat nyújtsanak a ▐ short részvényügyletek nagyságrendjét illetően. A short eladási ügyletekre vonatkozó információkat a vállalatnak össze kell gyűjtenie és azokról tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot legalább naponta ▐ , hogy ezzel is elősegítse, hogy az illetékes hatóságok ▐ figyelemmel tudják kísérni a short ügyletek nagyságrendjét.

(13)    Ha valamely piaci szereplő anélkül lép fel vásárlóként egy hitel-nemteljesítési csereügyletben, hogy a tranzakció tárgyát képező állampapírt illetően hosszú pozíciókkal, vagy az adott állampapír hitelminősítésének romlása által várhatóan negatívan érintett, eszközöket vagy eszközportfóliót érintő pozícióval rendelkezne, az gazdasági szempontból ugyanazt jelentheti, mintha a szóban forgó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt illetően rövid pozíciót szerezne. Az állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíció számításakor tehát az állampapír-kibocsátók kötelezettségeivel kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyleteket is figyelembe kell venni. A hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíciót figyelembe kell venni annak elbírálásához, hogy a természetes vagy jogi személy rendelkezik-e állampapírral kapcsolatos olyan jelentős nettó rövid pozícióval, amelyet be kell jelentenie az illetékes hatóságnak ▐ .

(14)    A pozíciók folyamatos figyelemmel kísérésének elősegítése érdekében az átláthatósági kötelezettségeknek ki kell terjedniük a bejelentési, illetve a közzétételi kötelezettségre is olyan esetekben, ha a nettó rövid pozíciók változása azzal jár, hogy a pozíciók egy bizonyos felső küszöbértéket meghaladnak, illetve egy adott alsó küszöbérték alá csökkennek.

(15)    Az átláthatósági kötelezettségek hatékony alkalmazása szempontjából fontos, hogy a természetes vagy jogi személy (akár az Európai Unión kívüli) székhelyétől vagy letelepedési helyétől függetlenül alkalmazhatók legyenek, ha a természetes vagy jogi személy jelentős nettó rövid pozícióval rendelkezik valamely olyan vállalatban, amelynek a részvényeit bevezették az Unión belüli kereskedési helyszínen történő kereskedésre, illetve ha nettó rövid pozícióval rendelkezik valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott állampapírt illetően.

(16)    A részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletek növelhetik a nemteljesítés▐ , a volatilitás és a piaci visszaélés kockázatát. Ezeknek a kockázatoknak a csökkentése érdekében indokolt a fedezetlen short ügyleteket arányos mértékben korlátozni, figyelembe véve, hogy ne keletkezzen rendszerszintű kockázat, ha a kölcsönvételi megállapodás a kereskedési nap végéig létrejön. A rövid pozíció kereskedési nap végén történő fedezetének elmulasztása kellően magas szankciókat kell, hogy maga után vonjon ahhoz, hogy ne tegye lehetővé az eladó számára, hogy hasznot realizáljon.

(16a)  Noha az elszámolási fegyelem a jól működő pénzpiacok fontos eleme, e rendelet hatálya nem terjedhet ki az elszámolási fegyelmet szabályozó rendszerek technikai részleteire, ezeket a Bizottságnak a kereskedés utáni szabályozással foglalkozó megfelelő jogszabályra irányuló javaslatában kell meghatároznia, amely tekintetbe veszi az e téren a Bizottság és az elszámolási ciklusok összehangolásával foglalkozó munkacsoport által elvégzett munkát. A Bizottságnak ezért a központi értékpapírletét-kezelőkre vonatkozó harmonizált jogi keret kidolgozására irányuló javaslattal párhuzamosan 2011 végére konkrét javaslatokat kellene tennie.

(16b)  Az állampapírokkal kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyleteknek a biztosítható érdek elvén kell alapulniuk, elismerve egyszersmind azt, hogy a kötvényvásárláson túlmenően más érdek is fűződhet az állampapírszerzéshez.

(17)    Az állampapírokra és az állampapírokkal kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó intézkedéseknek – beleértve az átláthatóságra vonatkozó szigorúbb előírásokat és a fedezetlen shortolásra vonatkozó korlátozásokat – olyan követelményeket kell támasztaniuk, amelyek arányosak, de ugyanakkor nem gyakorolnak káros hatást az államkötvény-piacok és az államkötvények visszavásárlási (repo) piacainak likviditására.

(18)    A részvényeket egyre nagyobb mértékben bevezetik különböző, az Unión belüli és kívüli kereskedési helyszíneken történő kereskedésre. Számos, az Európai Unión kívüli nagyvállalat részvényeit szintén elfogadják uniós kereskedési helyszíneken történő kereskedésre. Hatékonysági szempontból indokolt az értékpapírok számára mentességet biztosítani bizonyos bejelentési és közzétételi előírások alól olyan esetekben, ha az adott eszköz kereskedésének fő helyszíne az Unión kívül található.

(19)    Az árjegyzési tevékenységek kritikus szerepet játszanak az uniós piacok likviditásának biztosításában, amihez az árjegyzőknek rövid pozíciót kell szerezniük. Ha ezeket a tevékenységeket az új előírásokkal szabályoznák, az súlyosan korlátozná a likviditásteremtő képességüket és jelentősen csökkentené az uniós piacok hatékonyságát. Az árjegyzőknek továbbá kizárólag nagyon rövid időre kellene jelentős rövid pozíciókat szerezniük. Ennélfogva indokolt az ilyen tevékenységekkel foglalkozó természetes vagy jogi személyek számára mentességet biztosítani az olyan előírások alól, amelyek korlátoznák a szóban forgó feladatok ellátására való képességüket és így hátrányosan érintenék az uniós piacokat. Harmadik országok megfelelő entitásainak az azonosítása érdekében értékelni kell a harmadik országok piacainak egyenértékűségét. A mentességet alkalmazni kell a különféle árjegyzési tevékenységekre, de a saját számlás kereskedésre nem terjedhet ki. Szintén helyénvaló mentességet biztosítani bizonyos elsődleges piaci tevékenységeknek, például az állampapírokkal és a stabilizációs programokkal kapcsolatos tevékenységeknek, mivel ezek fontosak a piacok hatékony működése szempontjából. Az illetékes hatóságokat értesíteni kell a mentességek alkalmazásáról, és azoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy megtiltsák, hogy valamely természetes vagy jogi személy az adott mentességet igénybe vegye, ha nem felel meg a mentességre vonatkozó kritériumoknak. Az illetékes hatóságokat továbbá a mentesség alkalmazásának figyelemmel kísérése érdekében fel kell jogosítani arra, hogy a természetes vagy jogi személytől tájékoztatást kérjenek.

(20)    A valamely tagállamban vagy az Unió egészében a pénzügyi stabilitást vagy a piaci bizalmat súlyosan veszélyeztető, káros hatással járó fejlemények esetén az illetékes hatóságoknak beavatkozási joggal kell rendelkezniük, hogy a fokozott átláthatóság érdekében további információkat kérjenek, illetve átmeneti korlátozásokat vezessenek be a short ügyleteket, a hitel-nemteljesítési csereügyleteket vagy más tranzakciókat illetően, hogy elkerülhető legyen az egyes pénzügyi eszközök árfolyamának rendellenes csökkenése. Ilyen jellegű intézkedésekre többféle káros hatással járó esemény vagy fejlemény, tehát a pénzügyi vagy gazdasági eseményeken túl akár természeti katasztrófák vagy terrorcselekmények miatt is szükség lehet. Előfordulhat továbbá, hogy az intézkedéseket szükségessé tevő egyes káros hatással járó események vagy fejlemények csak egyetlen tagállamban fordulnak elő, és nem járnak határokon átnyúló következményekkel. A hatásköröket megfelelő rugalmassággal kell meghatározni, hogy sokféle kivételes helyzet megoldására alkalmasak legyenek.

(21)    Annak ellenére, hogy általában az illetékes hatóságok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a piaci viszonyokat figyelemmel kísérjék és megtegyék a kezdeti intézkedéseket a káros hatással járó események vagy fejlemények kezelésére azzal, hogy eldöntik, fennállnak-e a pénzügyi stabilitást vagy a piaci bizalmat fenyegető súlyos kockázatok, és szükség van-e a helyzet kezelésére szolgáló intézkedésekre, a hatásköröket, illetve alkalmazásuk feltételeit és eljárásait a lehető legjobban össze kell hangolni.

(22)    Abban az esetben, ha egy pénzügyi eszköz árfolyama jelentős mértékben esik valamely kereskedési helyszínen, az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra is, hogy átmeneti jelleggel korlátozza az adott pénzügyi eszközzel történő shortolást a szóban forgó kereskedési helyszínen saját joghatóságán belül, vagy felkérje az ESMA-t, hogy vezessen be ilyen korlátozást más joghatóságokban annak érdekében, hogy indokolt esetben gyorsan be tudjon avatkozni, és▐ megakadályozza az érintett eszköz árfolyamának rendellenes csökkenését.

(23)    Abban az esetben, ha a káros hatással járó esemény vagy fejlemény nem korlátozódik egyetlen tagállamra, vagy határokon átnyúló következményekkel jár, az illetékes hatóságok között folyó egyeztetés és szoros együttműködés alapvető fontosságú. Az ESMA-nak ilyen helyzetekben alapvető koordinációs szerepet kell betöltenie, és ▐ össze kell hangolnia az illetékes hatóságok tevékenységét. Az illetékes hatóságok képviselőit is tartalmazó ESMA összetétele elősegíti, hogy a szervezet képes legyen betölteni ezt a szerepet.

(24)    Az ESMA-nak az illetékes hatóságok tevékenységének összehangolását szolgáló intézkedéseken túl biztosítania kell, hogy kivételes intézkedéseket az illetékes hatóságok kizárólag szükség esetén és arányos mértékben alkalmazzanak. Az ESMA-nak jogosultnak kell lennie arra, hogy véleményezze az illetékes hatóságok beavatkozási hatáskörének alkalmazását.

(25)    Azzal együtt, hogy gyakran az illetékes hatóságok vannak a legjobb helyzetben arra, hogy figyelemmel kísérjék a káros hatással járó eseményeket vagy fejleményeket, és hogy azokra gyorsan reagáljanak, az ESMA-nak jogosultnak kell lennie arra is, hogy saját hatáskörben intézkedjen olyan esetekben, amikor valamely short ügylet vagy egyéb kapcsolódó tevékenység a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy valamely részének stabilitását fenyegeti, határokon átnyúló következmények merülnek fel, és az illetékes hatóságok nem hozták meg a fenyegetés kezelésére szolgáló kielégítő intézkedéseket. Az ESMA-nak lehetőség szerint egyeztetnie kell a 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) (ESRB) által létrehozott Európai Rendszerkockázati Testülettel és más érintett hatóságokkal olyan esetekben, amikor az intézkedésnek a pénzügyi piacokon túlnyúló hatásai lehetnek, például amikor fizikai pozíciók fedezésére árualapú származtatott ügyleteket alkalmaznak.

(26)    A kivételes helyzetekben e rendeletnek megfelelően az ESMA-ra ruházott, a short ügyletek és egyéb kapcsolódó tevékenységek korlátozására irányuló hatáskör az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott hatáskörnek megfelelően került kialakításra. A kivételes helyzetekben az ESMA-ra ruházott hatáskör nem érintheti az 1095/2010/EU rendelet 18. cikke alapján vészhelyzetben az ESMA-ra ruházott hatásköröket. Az ESMA-nak képesnek kell lennie különösen arra, hogy egyedi határozatokat fogadjon el, amelyekben kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy e cikk értelmében a pénzügyi piac szereplőire vonatkozó egyedi határozatokat hozzanak.

(27)    Az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak a short, hitel-nemteljesítési csereügyletek és egyéb ügyletek korlátozására irányuló beavatkozási hatásköre kizárólag átmeneti jellegű lehet, és azt kizárólag annyi ideig és olyan mértékig szabad gyakorolni, amely a pénzügyi stabilitást vagy a piaci bizalmat fenyegető konkrét kockázat kezeléséhez szükséges.

(28)    A hitel-nemteljesítési csereügyletek alkalmazásából eredő különleges kockázatok miatt az ilyen tranzakciókat az illetékes hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük különösen arra, hogy kivételes esetekben a szóban forgó tranzakciókat végző természetes vagy jogi személyektől információkat kérjenek a tranzakciók célját illetően.

(29)    Az ESMA-t általános hatáskörrel kell felruházni arra, hogy vizsgálatot folytasson a shortolással vagy a hitel-nemteljesítési csereügyletek alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket vagy gyakorlatokat illetően annak elbírálására, hogy a szóban forgó kérdés vagy gyakorlat lehetséges veszélyt jelent-e a pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra. Az ESMA-nak jelentést kell kiadnia minden elvégzett vizsgálat eredményeiről, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy uniós szintű intézkedésre van szükség, ez irányú döntése az illetékes hatóságokra nézve kötelező erejű kell, hogy legyen.

(30)    Mivel egyes intézkedések az Unión kívüli természetes vagy jogi személyekre és tevékenységekre is alkalmazhatók lehetnek, egyes esetekben együttműködésre van szükség az illetékes hatóságok és harmadik országok hatóságai között. Az illetékes hatóságoknak ezért megállapodásokat kell kötniük harmadik országok hatóságaival. Az ESMA-nak össze kell hangolnia az együttműködési megállapodások kidolgozását és a harmadik államoktól származó információk cseréjét az illetékes hatóságok között.

(31)    A rendelet tiszteletben tartja és figyelembe veszi a különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (Charta) elismert alapvető jogokat és elveket, különösen az EUMSZ 16. cikkében és a Charta 8. cikkében elismert, a személyes adatok védelméhez való jogot. A pénzügyi piac stabilitása és a befektetők védelme érdekében különösen nagy szükség van a jelentős nettó rövid pozíciókkal kapcsolatos átláthatóságra, beleértve az ebben a rendeletben meghatározott esetekben bizonyos küszöbérték fölött előírt közzétételt. Ez az átláthatóság lehetővé teszi a szabályozóknak, hogy figyelemmel kísérjék a short ügyletek alkalmazását a visszaélésre épülő stratégiákkal összefüggésben és a tranzakcióknak a piac megfelelő működésére kifejtett hatásait. Emellett az átláthatóság hozzájárulhat az információs aszimmetria elkerüléséhez, biztosítva, hogy valamennyi piaci szereplő megfelelő információkhoz jusson a shortolásnak az árakra gyakorolt hatásait illetően. Az információknak az illetékes hatóságok általi cseréjét vagy továbbadását a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) a személyes adatok átadásával kapcsolatban meghatározott szabályoknak megfelelően kell végezni. Az információknak az ESMA általi cseréjét vagy továbbadását a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) a személyes adatok átadásával kapcsolatban meghatározott szabályoknak megfelelően kell végezni, amelyek teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatoknak e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

(32)    Az ESMA által elfogadott iránymutatások alapján, és figyelembe véve a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló bizottsági közleményt, a tagállamoknak szabályokat kell hozniuk az ebben a rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó büntetésekről, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. A büntetéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Végső soron, az Unióban a büntetések összehangolt rendszerét kell létrehozni.

(34)    A [...] érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a rövid pozíciók számításával kapcsolatos részletek tekintetében kell felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni, olyan esetekben, amikor valamely természetes vagy jogi személy egy hitel-nemteljesítési csereügyletben fedezetlen pozícióval rendelkezik, illetve a bejelentési vagy közzétételi küszöbértékek és az annak elbírálásával kapcsolatos kritériumok és tényezők további pontosítása tekintetében, hogy milyen esetekben vezet valamely káros hatással járó esemény vagy fejlemény a pénzügyi stabilitást vagy a piaci bizalmat veszélyeztető súlyos fenyegetéshez valamely tagállamban, illetve az Unióban. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. Az ESMA-nak központi szerepet kellene játszania a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során azáltal, hogy a Bizottságot tanáccsal látja el.

(35)    A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amelyben értékeli a rendeletben meghatározott bejelentési és közzétételi küszöbértékek megfelelőségét, a nettó rövid pozíciók átláthatóságával kapcsolatos korlátozások és előírások működését, és hogy indokolt-e bármely egyéb korlátozást vagy feltételt bevezetni a shortolással, illetve a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatban.

(36)    Bár a nemzeti illetékes hatóságok ellenőrzési szempontból megfelelőbb helyzetben vannak és jobb rálátásuk van a piaci fejleményekre, a shortolással és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos problémák általános hatásait kizárólag uniós összefüggésben lehet teljes körűen felmérni. A fenti okból kifolyólag az ebben a rendeletben kitűzött célokat uniós szinten jobban meg lehet valósítani; az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően fogadhat el intézkedéseket. Ez a rendelet az említett cikkben meghatározott arányossági elvnek megfelelően nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)    Mivel egyes tagállamok már korábban korlátozásokat vezettek be a shortolást illetően, és mivel felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és kötelező erejű technikai jellegű standardok kerülnek meghatározásra, amelyeket azt megelőzően kell elfogadni, hogy a bevezetni kívánt kereteket hasznosan alkalmazni tudnák, megfelelő hosszúságú határidőt kell előírni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkHatály

Ezt a rendeletet az alábbi pénzügyi eszközökre kell alkalmazni:

(1)      azok a pénzügyi eszközök, amelyeket bevezettek valamely uniós kereskedési helyszínen történő kereskedésre, beleértve azokat az eseteket is, amikor a szóban forgó eszközökkel a kereskedési helyszíneken kívül kereskednek;

(2)      a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában meghatározott, az (1) bekezdésben említett valamely pénzügyi eszközhöz vagy az (1) bekezdésben említett valamely pénzügyi eszköz kibocsátójához kapcsolódó származtatott eszközök, beleértve azokat a származtatott eszközöket is, amelyekkel a kereskedési helyszíneken kívül kereskednek;

(3)      valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott adósságinstrumentumok és a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában meghatározott, valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott adósságinstrumentumhoz vagy valamely tagállam vagy az Unió valamely kötelezettségéhez kapcsolódó származtatott eszközök.

2. cikkFogalommeghatározások

1.      Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a)      „meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki megállapodást írt alá valamely állampapír-kibocsátóval, amely megállapodás értelmében a szóban forgó természetes vagy jogi személy vállalja, hogy megbízóként kereskedik az elsődleges és másodlagos piacokon a szóban forgó kibocsátó által kibocsátott állampapírral kapcsolatos műveleteket illetően;

b)     „központi szerződő fél”: az a szervezet, amely jogi értelemben közvetít egy vagy több pénzügyi piacon történő kereskedésbe bevont szerződéseket aláíró felek között, amely tehát valamennyi eladóval szemben vevőként, valamennyi vevővel szemben pedig eladóként jelenik meg, és amely a klíringrendszer működéséért felelős;

c)      „hitel-nemteljesítési csereügylet”: olyan, származtatott ügyletre vonatkozó szerződés, amelyben az egyik fél díjat fizet egy másik félnek azért, hogy az kártalanítsa vagy fizessen neki abban az esetben, ha egy referenciakibocsátó nem teljesíti kötelezettségét, illetve a szóban forgó referenciakibocsátóval kapcsolatos hitelesemény esetén, valamint bármely más, hasonló gazdasági hatással bíró, származtatott ügyletre vonatkozó szerződés;

d)     „pénzügyi eszköz”: a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszköz;

e)      „székhely szerinti tagállam” (szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszerben működő befektetési vállalkozás vagy bármely más befektetési vállalkozás esetén): a szóban forgó szabályozott piac vagy befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében;

f)      befektetési vállalkozás”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

g)      „állampapír”: az Unió vagy valamely tagállam – beleértve a tagállam bármely minisztériumát, szervezeti egységét, jegybankját, ügynökségét vagy közvetítőjét – által kibocsátott adósságinstrumentum;

h)      „kibocsátott részvénytőke”: valamely vállalkozással összefüggésben a vállalkozás által kibocsátott törzsrészvények és bármely elsőbbségi részvény összessége, amelybe azonban nem tartoznak bele az átváltható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

i)       „kibocsátott állampapír-állomány”:

i.       i. valamely tagállammal összefüggésben a szóban forgó tagállam, illetve a tagállam bármely minisztériuma, szervezeti egysége, jegybankja, ügynöksége vagy közvetítője által kibocsátott és nem visszafizetett teljes állampapír-állomány;

ii.      az Unióval összefüggésben az Unió által kibocsátott és nem visszafizetett teljes állampapír-állomány;

j)      „helyi vállalkozás”: a 2004/39/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1) pontjában meghatározott vállalkozás, amely más piaci szereplők számlájára kereskedik vagy azok megbízásából árjegyzői tevékenységet folytat;

k)     „árjegyzői tevékenységek”: az olyan befektetési vállalkozások, harmadik országbeli entitás vagy olyan helyi vállalkozások tevékenységei, amelyek valamely harmadik ország kereskedési helyszínének vagy piacának tagjai, és amelyeknek a jogi és felügyeleti kereteit a 15. cikk (2) bekezdésben foglaltak alapján egyenértékűnek nyilvánítják, ha azok megbízóként kereskednek valamely kereskedési helyszínen vagy azon kívül forgalmazott pénzügyi eszközzel az alábbi minőségek valamelyikében vagy mindegyikében:

i.      összehasonlítható nagyságú és árban versenyképes, kötelező egyidejűleg tett kétirányú árajánlatokkal, amelynek eredményeképpen rendszeresen és folyamatosan likviditást biztosítanak a piacon;

ii.     szokásos üzleti tevékenységük részeként ügyfeleik által kezdeményezett megbízások teljesítésével vagy ügyfeleik kereskedési megbízásai alapján eljárva és az említett ügyletekből eredő pozíciók fedezése révén;

l)       „multilaterális kereskedési rendszer”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15) pontjában meghatározott többszereplős rendszer;

m)     „fő helyszín”: valamely részvény tekintetében az a kereskedési helyszín, ahol az adott részvény a legmagasabb forgalmat éri el;

n)      „szabályozott piac”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14) pontjában meghatározott többszereplős rendszer;

o)     „érintett illetékes hatóság”:

i.       valamely tagállam állampapírjaival vagy a valamely tagállam kötelezettségével kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylettel összefüggésben a szóban forgó tagállam illetékes hatósága;

ii.      az Unió állampapírjaival vagy az Unió valamely kötelezettségével kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylettel összefüggésben annak a joghatóságnak az illetékes hatósága, ahol az európai pénzügyi stabilitási eszközt létrehozták;

iii.     az i. vagy ii. pontban említett pénzügyi eszköztől eltérő más pénzügyi eszközzel összefüggésben az 1287/2006/EK bizottsági rendelet(10) 2. cikkének (7) bekezdésében található meghatározásnak megfelelő és az említett rendelet 9–16. cikkével összhangban meghatározott, az adott pénzügyi eszköz szempontjából illetékes hatóság;

iv.     az i., ii. vagy iii. pontban nem említett pénzügyi eszközökkel összefüggésben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol az érintett pénzügyi eszközt először bevezették valamely kereskedési helyszínen történő kereskedésre.

p)     „shortolás” vagy „short ügylet”: részvényekkel vagy adóssággal összefüggésben az eladó által az eladásról szóló megállapodás időpontjában nem birtokolt részvény vagy adósság eladása, beleértve az olyan tranzakciókat is, amelyek során az eladó az eladásról szóló megállapodás időpontjában a részvényt vagy adósságot kölcsönvette, illetve megállapodott annak kölcsönvételéről az ügylet elszámolásakor történő szállítás érdekében;

q)     „kereskedési nap”: az 1287/2006/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kereskedési nap;

r)      „kereskedési helyszín”: az Unión belüli szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer;

s)      „forgalom” (részvény): az 1287/2006/EK rendelet 2. cikke (9) bekezdésében meghatározott forgalom;

sa)    „fedezetlen shortolás” (részvényekkel vagy adóssággal összefüggésben): részvény vagy adósság eladása, amely nem felel meg a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

2.        A Bizottságot jogkörrel ruházzák fel, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletezik az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat, különös tekintettel annak meghatározására, hogy milyen esetekben minősül valamely természetes vagy jogi személy egy adott pénzügyi eszköz birtokosának a short ügyletek az (1) bekezdés p) pontjában foglalt meghatározása alkalmazásában.

3. cikkRövid és hosszú pozíciók

1.      Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az alábbiak következtében létrejövő pozíció valamely vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjét, illetve valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott állampapírt illetően rövid pozíciónak minősül:

a)      a vállalkozás által kibocsátott valamely részvénnyel, illetve a tagállam vagy az Unió által kibocsátott adósságinstrumentummal kapcsolatos short ügylet;

b)     valamely természetes vagy jogi személy olyan ügyletet bonyolít, amely az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközt hoz létre vagy azzal kapcsolatos, és a tranzakció eredményeképpen a természetes vagy jogi személy akkor jut anyagi előnyhöz, ha a részvény vagy az adósságinstrumentum árfolyama vagy értéke csökken.

2.      Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az alábbiak következtében létrejövő pozíció valamely vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjét, illetve valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott állampapírt illetően hosszú pozíciónak minősül:

a)      a vállalkozás által kibocsátott valamely részvény, illetve a tagállam vagy az Unió által kibocsátott adósságinstrumentum birtoklása;

b)     valamely természetes vagy jogi személy olyan ügyletet bonyolít, amely az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközt hoz létre vagy azzal kapcsolatos, és a tranzakció eredményeképpen a természetes vagy jogi személy akkor jut anyagi előnyhöz, ha a részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árfolyama vagy értéke nő.

3.      Az (1) bekezdés alkalmazásában a rövid pozíció kiszámítása az érintett személy által bármely közvetetten – ideértve indexen, értékpapírkosáron, illetve tőzsdén forgalmazott alapok vagy hasonló jogalany által birtokolt érdekeltségen keresztül vagy ezek által – tartott rövid pozíciót illetően az adott természetes vagy jogi személy rendelkezésére álló, a kérdéses index vagy értékpapírkosár, vagy a tőzsdén forgalmazott alapok vagy hasonló jogalany által birtokolt érdekeltség összetételére vonatkozó információ elvárható ismeretében történő fellépésétől függ. Az egyértelműség kedvéért az ilyen rövid pozíciók kiszámításakor az összetételt illetően nem lehet megkövetelni a valós idejű információszerzést.

A (2) bekezdés alkalmazásában a hosszú pozíciók számításába beletartozik – hosszú pozícióként – az érintett személy bármely érdekeltsége bármely olyan kötvényben vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban, amely az érintett vállalat által kibocsátott részvényre váltható.

Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában az állampapírokkal kapcsolatos rövid és hosszú pozíciók számításánál figyelembe vesznek az egyes tagállamokkal vagy az Unióval kapcsolatos kötelezettséggel vagy hiteleseménnyel összefüggő minden hitel-nemteljesítési csereügyletet is.

4.      Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a valamely vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatban a természetes vagy jogi személy birtokában lévő összes hosszú pozíciónak az adott természetes vagy jogi személy által a szóban forgó tőkével kapcsolatban szerzett összes rövid pozícióból történő levonását követően fennmaradó pozíció jelenti a szóban forgó vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos nettó rövid pozíciót.

5.      Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott állampapírokkal kapcsolatban a természetes vagy jogi személy birtokában lévő összes hosszú pozíciónak az adott természetes vagy jogi személy által ugyanezen adóssággal kapcsolatban felvett összes rövid pozícióból történő levonását követően fennmaradó pozíció jelenti a valamely tagállam vagy az Unió által kibocsátott államadóssággal kapcsolatos nettó rövid pozíciót.

6.      Az (1)–(5) bekezdés értelmében az állampapírokkal kapcsolatos számítások az egyes tagállamokra, illetve az Unióra vonatkoznak, még abban az esetben is, ha a tagállamon vagy az Unión belül több entitás is bocsát ki állampapírt az adott tagállam vagy az Unió nevében.

Alapkezelő tevékenységek esetén amennyiben egy alapkezelő által kezelt különálló alapok révén eltérő befektetési stratégiákat követnek egy bizonyos kibocsátó kapcsán, a nettó rövid és a nettó hosszú pozíciók (3), (4) és (5) bekezdés alkalmazásában történő kiszámítására az egyes alapok szintjén kerül sor. Amennyiben egy bizonyos kibocsátó több alapon keresztül ugyanazt a befektetési stratégiát követi, az egyes alapokhoz kapcsolódó nettó rövid és a nettó hosszú pozíciókat összesíteni kell. Amennyiben ugyanazon entitáson belül két vagy több portfóliót is szabad felhatalmazás alapján kezelnek és egy adott kibocsátó ugyanazt a befektetési stratégiát követi, a nettó rövid és a nettó hosszú pozíciók kiszámítása érdekében e pozíciókat összesíteni kell. Kötött ügyfélportfólió-kezelés esetén a nettó rövid vagy nettó hosszú pozíció kiszámítása az ügyfél jogi felelőssége.

7.      A Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy a 36. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

a)   azokat az eseteket, amikor valamely természetes vagy jogi személy valamely részvény vagy adósságinstrumentum birtokosának minősül a (2) bekezdés alkalmazásában;

b)   azokat az eseteket, amikor valamely természetes vagy jogi személy nettó rövid pozícióval rendelkezik a 4. és 5. bekezdés alkalmazásában, valamint a pozíció számításának módját;

c)   a pozíciók számításának módszerét a (3), (4) és (5) bekezdés alkalmazásában olyan esetekben, amikor valamely csoporthoz tartozó egyes entitások külön alapokhoz kapcsolódó alapkezelő tevékenységekkel összefüggésben hosszú vagy rövid pozíciókkal rendelkeznek.

4. cikkFedezetlen pozíció hitel-nemteljesítési csereügyletek esetén

1.      Ennek a rendeletnek az alkalmazásában valamely természetes vagy jogi személy akkor rendelkezik fedezetlen pozícióval valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségéhez kapcsolódó hitel-nemteljesítési csereügyletben, ha a szóban forgó hitel-nemteljesítési csereügylet nem a következőket hivatott fedezni: vagy a kibocsátó nemteljesítésének kockázatát a természetes vagy jogi személy által a szóban forgó kibocsátó állampapírjával kapcsolatban szerzett hosszú pozíció tekintetében, vagy eszközök vagy eszközportfólió értékcsökkenésének kockázatát természetes vagy jogi személy esetében, aki olyan eszközökkel vagy eszközportfólióval rendelkezik, ahol ezen eszközök vagy eszközportfólió értékcsökkenése szorosan összefügg valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségének árfolyamcsökkenésével valamely tagállam vagy az Unió hitelminősítésének csökkenése esetén. A hitel-nemteljesítési csereügyletben a referenciakibocsátó nemteljesítése vagy a vele kapcsolatos hitelesemény esetén fizetésre vagy kártérítésre kötelezett fél ennek a bekezdésnek az alkalmazásában pusztán az említett kötelezettség okán nem rendelkezik fedezetlen pozícióval.

2.      A Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában a 36. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

a)      azokat az eseteket, amikor a hitel-nemteljesítési csereügylet a nemteljesítés kockázatával szembeni fedezetnek minősül, valamint a fedezetlen pozíció számítási módját a hitel-nemteljesítési csereügyletekben;

b)     a pozíciók számításának módszerét olyan esetekben, amikor valamely csoporthoz tartozó egyes intézmények külön alapokhoz kapcsolódó alapkezelő tevékenységekkel összefüggésben hosszú vagy rövid pozíciókkal rendelkeznek.

II. FEJEZETA NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA

5. cikkA jelentős nettó rövid részvénypozíciók bejelentése az illetékes hatóságoknak

1.      A valamely kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett részvényekkel rendelkező valamely vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjét illetően nettó rövid pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy értesíti az érintett illetékes hatóságot minden olyan esetben, amikor a pozíció eléri a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési küszöbértéket, illetve ha a vonatkozó küszöbérték alá csökken.

2.      A bejelentési küszöbérték az érintett vállalkozás kibocsátott részvénytőkéje értékének 0,2%-a és az ezt az értéket meghaladó minden további 0,1%.

3.      Szükség esetén az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a pénzügyi piacok alakulására tekintettel, a (2) bekezdésben említett küszöbértékek kiigazítására vonatkozó véleményt készíthet, és ezt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság – az ESMA véleményének kézhezvételét követő három hónapon belül – a 36. cikknek megfelelően▐, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a pénzügyi piacokon zajló folyamatok figyelembevételével módosíthatja a (2) bekezdésben említett küszöbértékeket.

3a.    Az e cikk értelmében történő bejelentések a 9. cikknek, a nettó rövid pozíciók kiszámítása pedig a 3. cikknek megfelelően történik.

6. cikk

Short ügyletek bejelentése az illetékes hatóságoknál

Valamennyi befektetési vállalkozás, illetve valamely szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer valamennyi tagja a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében említett ügyleti jelentésekbe iktat egy olyan mezőt, amely részvényügyleteknél feltünteti, hogy az ügylet shortolásnak számít-e vagy sem. A short ügyleteket vállaló közvetítők a kereskedési nap végén ezeket jelzik az ilyen értékesítésekről szóló ügyleti jelentésben az érintett illetékes hatóságok felé. Ezt az információt nem teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

A Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy a 36. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy mennyi információt közölnek az illetékes hatóságokkal.

7. cikkJelentős nettó rövid részvénypozíciók közzététele

1.        Az érintett illetékes hatóság a pozícióra vonatkozó adatokat közzéteszi minden olyan esetben, amikor a pozíció eléri a (2) bekezdésben meghatározott közzétételi küszöbértéket, illetve ha a vonatkozó küszöbérték alá csökken. Az ilyen közzététel nem azonosítja a nettó rövid pozícióval rendelkezőt.

2.        A közzétételi küszöbérték az érintett vállalkozás kibocsátott részvénytőkéje értékének 0,5%-a és az ezt az értéket meghaladó minden további 0,1%.

3.        Szükség esetén az ESMA a pénzügyi piacok alakulására tekintettel, a (2) bekezdésben említett küszöbértékek kiigazítására vonatkozó véleményt készíthet, és ezt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság – az ESMA véleményének kézhezvételét követő három hónapon belül – a 36. cikknek megfelelően▐, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a pénzügyi piacokon zajló folyamatok figyelembevételével módosíthatja a (2) bekezdésben említett küszöbértékeket.

3a.      Az e cikk értelmében történő bejelentések a 9. cikknek, a nettó rövid pozíciók kiszámítása pedig a 3. cikknek megfelelően történik.

8. cikkAz állampapírt és a hitel-nemteljesítési csereügyleteket érintő jelentős nettó rövid pozíciók bejelentése az illetékes hatóságoknak

1.      Egy tagállam vagy az Unió által kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy értesíti az érintett illetékes hatóságot minden olyan esetben, amikor a szóban forgó pozíció eléri az érintett tagállamra vagy az Unióra vonatkozó bejelentési küszöbértéket, illetve ha a vonatkozó küszöbérték alá csökken:

2.      A vonatkozó bejelentési küszöbértékek az egyes tagállamokra és az Unióra meghatározott kiinduló összegből és növekmény-szintekből állnak a Bizottság által a (3) bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekben meghatározottak szerint. Az ESMA saját honlapján közzéteszi az egyes tagállamokra vonatkozó bejelentési küszöbértékeket.

3.      A Bizottság a 36. cikknek megfelelően ▐ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a (2) bekezdésben említett összegeket és növekmény-szinteket. Figyelembe veszi az összes alábbi elemet:

a)      a küszöbértékeket úgy kell meghatározni, hogy a minimális értékű pozíciókat ne kelljen bejelenteni;

b)     az egyes tagállamok és az Unió fennálló kibocsátott állampapír-állományának teljes értéke és a piaci szereplők által tartott, az adott tagállam, illetve az Unió állampapírjaival kapcsolatos pozíciók forgalma és átlagos nagyságrendje.

3a.      Az e cikk értelmében történő bejelentések a 9. cikknek, a nettó rövid pozíciók kiszámítása pedig a 3. cikknek megfelelően történik.

9. cikkA bejelentés és közzététel módja

1.        Az 5. ▌ és 8. cikkben meghatározott bejelentésnek ki kell terjednie a vonatkozó pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy azonosító adataira, az érintett pozíció nagyságára, a pozíció által érintett kibocsátóra, valamint az adott pozíció létrehozásának, módosításának vagy megszűnésének dátumára.

A 7. cikkben meghatározott közzétételnek anonim formában ki kell terjednie az érintett pozíció nagyságára, a pozíció által érintett kibocsátóra, valamint az adott pozíció létrehozásának, módosításának vagy megszűnésének dátumára.

Az 5., 7. és 8. cikk alkalmazásában a jelentős nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyek öt évig megőrzik azon bruttó pozíciók nyilvántartásait, amelyek jelentős nettó rövid pozíciót érnek el.

2.        A nettó rövid pozíciók számításának időpontja azon kereskedési nap vége, amelyen a természetes vagy jogi személy az adott pozícióval rendelkezik, kivéve azon automatizált éjszakai kereskedést, ahol a referenciaszámnak T+1-nek kell lennie. A bejelentésnek vagy közzétételnek legkésőbb a következő nap 15.30 óráig meg kell történnie.

3.        Az érintett illetékes hatóságot az 1287/2006/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

4.        Az információ 7. cikkben meghatározott nyilvános közzététele során megkülönböztetés nélkül biztosítani kell az információkhoz való gyors hozzáférést. Az információkat a részvénykibocsátó székhelye szerinti tagállam hivatalosan kijelölt rendszere számára kell rendelkezésre bocsátani a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

5.        E cikk következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza az (1) bekezdésben felsorolt célok érdekében rendelkezésre bocsátandó információkat.

           Az ESMA ▐ [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel annak érdekében, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.

6.        A (4) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az információk nyilvános közzétételének módját. Az ESMA ▐ [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó végrehajtás-technikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel annak érdekében, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

10. cikkAlkalmazás az Unión kívül

Az 5., 7. és 8. cikkben meghatározott bejelentési és közzétételi előírások az Unión belüli és kívüli ▐ székhellyel rendelkező, illetve ott létrehozott természetes vagy jogi személyekre egyaránt alkalmazandók.

11. cikkAz ESMA rendelkezésére bocsátandó információk

1.        Az illetékes hatóságok kivonatos formában negyedévente tájékoztatják az ESMA-t az értékpapírokkal ▐ vagy állampapírokkal kapcsolatos mindazon nettó rövid pozíciókról, amelyek tekintetében a szóban forgó hatóság érintett illetékes hatóságnak minősül, és amelyekről az 5–8. cikk értelmében bejelentést kap.

2.        Az ESMA az ebben a rendeletben meghatározott feladatai ellátása érdekében bármikor további információkat kérhet a tagállamok érintett illetékes hatóságaitól az értékpapírokkal ▐ vagy állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciókat illetően.

Az illetékes hatóságok legkésőbb hét naptári napon belül az ESMA rendelkezésére bocsátják a kért információkat. Az adott tagállamban vagy egy másik tagállamban a pénzügyi stabilitást vagy a piaci bizalmat súlyosan veszélyeztető, káros hatással járó események vagy fejlemények esetén az illetékes hatóság 24 órán belül az ESMA rendelkezésére bocsátja a kért információkat.

2a.      E cikk következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátandó információkat. Az ESMA [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.

2b.      Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardokat dolgoz ki a rendelkezésére bocsátandó információk formájának (1) és (2) bekezdés szerinti meghatározására. Az ESMA [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó végrehajtás-technikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

III. FEJEZET

▐ SHORT ÜGYLETEK KEZELÉSE ÉS HITEL-NEMTELJESÍTÉSI CSEREÜGYLETEK

12. cikkA fedezetlen short ügyletekre

és hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó korlátozások

1.      Bármely természetes vagy jogi személy kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének a kereskedési nap végére történő teljesülése esetén shortolhat a valamely kereskedési helyszínen történő kereskedésre bevezetett részvényekkel vagy állampapír-instrumentumokkal:

a)      a természetes vagy jogi személy a részvényt vagy állampapír-instrumentumot kölcsönvette;

b)     a természetes vagy jogi személy megállapodást kötött a részvény vagy állampapír-instrumentum kölcsönvételéről;

c)      a természetes vagy jogi személy megállapodást kötött egy harmadik féllel, amelynek értelmében a szóban forgó harmadik fél megerősítette, hogy a részvényt vagy állampapír-instrumentumot felkutatták és a természetes vagy jogi személy részére kölcsönzés céljából fenntartják annak érdekében, hogy az esedékesség időpontjában az ügylet teljesíthető legyen.

1a.      Természetes vagy jogi személy csak akkor köthet valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségéhez kapcsolódó hitel-nemteljesítési csereügyletet, ha ezen ügylet hitel-nemteljesítési csereügyletben nem vezet a 4. cikkben említett fedezetlen pozícióhoz.

2.        E cikk következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyekben meghatározza azoknak a megállapodásoknak a típusát, amelyek megfelelően biztosítják, hogy a részvény vagy az állampapír-instrumentum az elszámoláskor rendelkezésre álljon. Az ESMA figyelembe veszi mindenekelőtt a piacok, különösen az államkötvénypiac és az államkötvény-visszavásárlási piacok (repo piacok) hatékonysága megőrzésének szükségességét. Az ESMA ▐ [2011.december 31]-jéig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.

14. cikkMentesség abban az esetben, ha a fő kereskedési helyszín az Unión kívül található

1.        Nem alkalmazandó az 5., 7., 12. és 13. cikk a valamely uniós kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vállalati részvényekre abban az esetben, ha a szóban forgó részvények kereskedésének fő helyszíne nem uniós ország területén található.

2.        A valamely uniós kereskedési helyszínen és az Unión kívüli helyszínen egyaránt forgalmazott vállalati részvényekkel összefüggésben érintett illetékes hatóság legalább kétévenként elbírálja, hogy a szóban forgó részvények fő kereskedési helyszíne az Unión kívül található-e vagy sem.

Az érintett illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t mindazon részvényekről, amelyek fő kereskedési helyszíne az Unión kívül található.

Az ESMA kétévente közzéteszi azoknak a részvényeknek a jegyzékét, amelyek fő kereskedési helyszíne az Unión kívül található. Ez a jegyzék két évig marad hatályban.

3.        E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza, hogy milyen módon számítsák ki az egyes részvények fő kereskedési helyszínének meghatározása alapjául szolgáló forgalmat. Az ESMA ▐ [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.

4.        Az (1) és a (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki az alábbiak meghatározására:

a)      az az időpont, amikor, illetve időszak, amely vonatkozásában meghatározzák az egyes részvények fő kereskedési helyszíneit;

b)     az az időpont, ameddig az érintett illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t azokról a részvényekről, amelyek fő kereskedési helyszíne az Unión kívül található;

c)      a jegyzék hatálybalépésének időpontja az ESMA általi közzétételtől számítva.

Az ESMA ▐ [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó végrehajtás-technikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

15. cikkÁrjegyzői és elsődleges piaci műveletek mentessége

1.        ▐ Az 5., a 6., a 7., a 8. és a 12. cikk nem alkalmazandó az árjegyzői tevékenységekre.

2.        A Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy a 36. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti szabályozása biztosítja-e, hogy a szóban forgó országban engedélyezett piac megfelel a kötelező jogi erejű előírásoknak, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alkalmazása szempontjából egyenértékűek a 2004/39/EK irányelv III. címéből, a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből(12) és a 2004/109/EK irányelvből eredő előírásokkal, és amelyeket a szóban forgó harmadik országban hatékonyan felügyelnek és betartatnak.

A harmadik ország jogi és felügyeleti szabályozása akkor minősül egyenértékűnek, ha a szabályozási keret valamennyi alábbi feltételnek megfelel:

a)      a ▐ piacokra engedélyezési kötelezettség vonatkozik, és azokat folyamatosan és hatékonyan felügyelik és a szabályozást betartatják;

b)     a piacokon egyértelmű és átlátható szabályok vannak érvényben az értékpapírok kereskedésre történő bevezetését illetően, azaz az értékpapírokkal folyó kereskedés tisztességes, rendezett és hatékony, és azok szabadon forgalmazhatók;

c)      az értékpapír-kibocsátóknak rendszeres és folyamatos tájékoztatási kötelezettségük van, ami biztosítja a befektetők magas szintű védelmét;

d)     a bennfentes kereskedés és a piac manipulációja formájában jelentkező piaci visszaélések megakadályozása révén biztosított a piac átláthatósága és integritása.

3.      Nem alkalmazandó a 8. és 12. cikk a természetes vagy jogi személy tevékenységére abban az esetben, ha az egy állampapír-kibocsátóval kötött megállapodás alapján meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedői minőségben megbízóként kereskedik valamely pénzügyi eszközzel az állampapírral kapcsolatos elsődleges vagy másodlagos piaci műveleteket illetően.

4.      Nem alkalmazandó az 5., 6., 7. és 12. cikk a természetes vagy jogi személyre abban az esetben, ha az a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2273/2003/EK bizottsági rendelet(13) III. fejezete értelmében stabilizációs program végrehajtásával kapcsolatban shortol valamely értékpapírral vagy rendelkezik nettó rövid pozícióval.

5.      Az (1) és (3) bekezdésben említett mentességek kizárólag abban az esetben alkalmazandók, ha az érintett természetes vagy jogi személy előzőleg írásban tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát arról, hogy igénybe kívánja venni a mentességet. Az illetékes hatóságot legalább harminc naptári nappal korábban értesíteni kell annál az időpontnál, amikor a természetes vagy jogi személy a mentességet igénybe kívánja venni.

6.      A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a mentesség igénybevételét megtilthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó természetes vagy jogi személy nem felel meg a mentesség feltételeinek. Bármely tilalmat az előző bekezdésben említett harminc naptári napos időszakon belül kell bevezetni, illetve azt követően, ha az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a szóban forgó személy körülményeiben olyan változás következett be, amelyek következtében már nem felel meg a feltételeknek.

7.      Harmadik országban működő, az Unióban nem engedélyezett szervezet az (5) bekezdésben említett értesítést annak a fő uniós kereskedési helyszínnek küldi el, amelyen kereskedést folytat.

8.      Az (5) bekezdésben említett tájékoztatást nyújtó természetes vagy jogi személy a lehető legrövidebb időn belül írásban értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, ha a mentesség igénybevételére való jogosultságát illetően a körülményeiben bármely változás következik be.

9.      A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága írásos tájékoztatást kérhet az (1), (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott mentesség igénybevételével működő természetes vagy jogi személytől a mentesség igénybevétele mellett tartott rövid pozícióit és tevékenységeit illetően. A természetes vagy jogi személy legkésőbb a felszólítást követő négy naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a kért információkat.

10.    Az érintett illetékes hatóság az értesítéstől számított két héten belül az 5. vagy 8. cikkben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az ESMA-t a mentességet igénybe vevő minden árjegyzőről és meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedőről, továbbá minden olyan árjegyzőről és meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedőről, akik a mentességet a továbbiakban nem veszik igénybe.

11.    Az ESMA a honlapján közzéteszi és folyamatosan frissíti a mentességet igénybe vevő árjegyzők és meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedők listáját.

V. FEJEZETAZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS AZ ESMA BEAVATKOZÁSI HATÁSKÖRE

1. szakasz

Az illetékes hatóságok hatásköre

16. cikkKözzétételi kötelezettség kivételes helyzetekben

1.      Az egyes tagállamok illetékes hatóságai előírhatják a valamely konkrét pénzügyi eszközzel vagy egy bizonyos pénzügyieszköz-kategóriával kapcsolatban nettó rövid pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy értesítse az illetékes hatóságot vagy tegye közzé a pozíciójával kapcsolatos részleteket, ha a pozíció eléri az illetékes hatóság által meghatározott bejelentési küszöbértéket vagy az alá csökken, mindkét alábbi feltétel teljesülése esetén:

a)      káros hatással járó események vagy fejlemények következnek be, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra nézve az adott tagállamban vagy egy vagy több másik tagállamban;

b)     nyilvános közzététel esetén az intézkedés nem érinti – jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben – hátrányosan a pénzügyi piacok hatékonyságát.

2.      Nem alkalmazandó az (1) bekezdés azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre az▐ 5–8. cikkben meghatározott átláthatósági előírások vonatkoznak.

16a. cikkA hitelezőktől származó értesítés kivételes helyzetekben

1.      A tagállamok illetékes hatóságai a (2) bekezdésben említett intézkedéseket az alábbi két feltétel fennállása esetén vezethetik be:

a)     káros hatással járó események vagy fejlemények következnek be, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra nézve az adott tagállamban;b)  az intézkedés nem érinti – jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben – hátrányosan a pénzügyi piacok hatékonyságát.

2.      Egy tagállam illetékes hatósága előírhatja a valamely konkrét pénzügyi eszközzel vagy egy bizonyos pénzügyieszköz-kategóriával kapcsolatban hitelezést nyújtó természetes vagy jogi személy számára, hogy értesítést küldjön a hitelezésekor kért díj jelentős emelkedéséről.

17. cikkA shortolásra és hasonló ügyletekre vonatkozó korlátozások kivételes helyzetekben

1.      Az adott pénzügyi eszköz fő kereskedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a (2), illetve a (3) bekezdésben említett intézkedéseket mindkét alábbi feltétel fennállása esetén vezethetik be:

a)      káros hatással járó események vagy fejlemények következnek be, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra nézve az adott tagállamban vagy egy vagy több másik tagállamban;

b)     az intézkedések nem érintik – jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben – hátrányosan a pénzügyi piacok hatékonyságát.

2.      A tagállam illetékes hatósága megtilthatja vagy korlátozhatja a természetes vagy jogi személyek alábbi műveleteit:

a)      short ügyletek; vagy

b)     olyan nem short ügylet, amely valamely pénzügyi eszközt hoz létre vagy azzal kapcsolatos, és a tranzakció eredményeképpen a természetes vagy jogi személy akkor jut anyagi előnyhöz, ha egy másik pénzügyi eszköz árfolyama vagy értéke csökken.

3.      A tagállam illetékes hatósága megakadályozhatja, hogy a természetes vagy jogi személyek pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket kössenek, vagy korlátozhatja a pénzügyi eszközzel kapcsolatos engedélyezett tranzakciók értékét.

4.      A (2) vagy (3) bekezdésben említett intézkedések vonatkozhatnak valamennyi pénzügyi eszközre, pénzügyi eszközök meghatározott kategóriájára vagy valamely konkrét pénzügyi eszközre is. Az intézkedés bizonyos körülmények fennállásához köthető, illetve vonatkozhatnak rá az érintett illetékes hatóság által meghatározott kivételek. A kivételek úgy is meghatározhatók, hogy különösen az árjegyzői és elsődleges piaci tevékenységekre vonatkozzanak.

18. cikkA hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó korlátozások kivételes helyzetekben

1.        A tagállamok illetékes hatóságai korlátozhatják a természetes vagy jogi személyeket abban, hogy a saját tagállamukáltal kibocsátott kötelezettségekkel kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletet kössenek, vagy korlátozhatják a természetes vagy jogi személyek által köthető, saját tagállamukáltal kibocsátott kötelezettségekkel kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek pozícióinak értékét olyan esetekben, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)      káros hatással járó események vagy fejlemények következnek be, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra nézve az adott tagállamban vagy egy vagy több másik tagállamban;

b)     az intézkedés nem érinti – jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben – hátrányosan a pénzügyi piacok hatékonyságát.

2.      Az (1) bekezdésben említett intézkedés vonatkozhat bizonyos típusú hitel-nemteljesítési csereügyletekre vagy meghatározott hitel-nemteljesítési csereügyletekre is. Az intézkedés bizonyos körülmények fennállásához köthető, illetve vonatkozhatnak rá az illetékes hatóság által meghatározott kivételek. A kivételek úgy is meghatározhatók, hogy különösen az árjegyzői és elsődleges piaci tevékenységekre vonatkozzanak.

2a.    Az (1) bekezdés szerinti intézkedést meghozó illetékes hatóság felkérheti az ESMA-t, hogy fontolja meg a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában számára biztosított jogkör gyakorlását, amennyiben a szóban forgó, káros hatással járó események vagy fejlemények uniós szintű intézkedést tesznek szükségessé.

19. cikkJelentős árfolyamesés esetén a short ügyletek átmeneti korlátozásának hatásköre

1.      Abban az esetben, ha valamely pénzügyi eszköz árfolyama valamely kereskedési helyszínen egyetlen kereskedési napon belül a (4) bekezdésben említett értékkel zuhant az adott kereskedési helyszínen az előző kereskedési napon elért záró árfolyamhoz képest, az adott kereskedési helyszín székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága mérlegeli, hogy indokolt-e megtiltani vagy korlátozni, hogy természetes vagy jogi személyek a kereskedési helyszínen a szóban forgó pénzügyi eszközzel kapcsolatos short ügyleteket kössenek, vagy egyéb módon korlátozni a kereskedési helyszínen az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos ügyleteket a pénzügyi eszköz árfolyama rendellenes esésének megakadályozása érdekében.

Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az első albekezdés alapján indokolt megtenni az említett intézkedéseket, részvény vagy adósság esetén megtiltja vagy korlátozza, hogy a természetes vagy jogi személyek a kereskedési helyszínen short ügyleteket kössenek, más típusú pénzügyi eszköz esetén pedig korlátozza a szóban forgó pénzügyi eszközzel kapcsolatos tranzakciókat az adott kereskedési helyszínen.

2.      Az intézkedés legfeljebb az árfolyamesés napját követő kereskedési nap végéig alkalmazandó. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága indokolt esetben meghosszabbíthatja ezen intézkedést.

3.      Az intézkedés bizonyos körülmények fennállásától függően alkalmazandó, illetve vonatkoznak rá az illetékes hatóság által meghatározott kivételek. A kivételek úgy is meghatározhatók, hogy különösen az árjegyzői és elsődleges piaci tevékenységekre vonatkozzanak.

3a.    A természetes vagy jogi személyeknek a kereskedési helyszínen a pénzügyi eszközzel kapcsolatos short ügyletek megkötésének tilalmára vagy korlátozására, illetve a pénzügyi eszközzel kapcsolatos ügyletek egyéb módon történő korlátozására vonatkozóan az illetékes hatóságtól kapott értesítést követően az ESMA a következő kereskedési nap megnyitása előtt mérlegeli, hogy szükséges-e az intézkedést kiterjeszteni az intézkedésben a 24. cikk értelmében érintett összes kereskedési helyszínre is, ahol a szóban forgó pénzügyi eszközzel kereskednek.

4.      Az árfolyamesés mértékének részvények esetén el kell érnie vagy meg kell haladnia a 10%-ot, más típusú pénzügyieszköz-kategóriák esetén pedig a Bizottság által meghatározandó összeget.

Szükség esetén az ESMA a pénzügyi piacok alakulására tekintettel, a (4) bekezdésben említett küszöbértékek kiigazítására vonatkozó véleményt készíthet, és ezt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság – az ESMA véleményének kézhezvételét követő három hónapon belül – a 36. cikknek megfelelően▐ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg az intézkedés alkalmazási időszakára vonatkozó lehetőségeket és a ▐ pénzügyi eszközök árfolyamesésének mértékét, figyelembe véve az egyes pénzügyi eszközök kategóriáira jellemző sajátosságokat és a volatilitás terén fennálló különbségeket.

5.      E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyben meghatározza a részvények 10%-os árfolyamesése, illetve a Bizottság által a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően meghatározott értékcsökkenés számításának módszerét. Az ESMA▐ [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz a szóban forgó szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.

20. cikkA korlátozással érintett időszak

A 16., 16a., 17 .és 18. cikk értelmében bevezetett bármely intézkedés első alkalommal legfeljebb a 21. cikkben említett értesítés közzétételétől számított három hónapig maradhat érvényben.

Amennyiben az okok továbbra is fennállnak, az intézkedések hatálya újabb, legfeljebb három hónapig terjedő időszakokra meghosszabbítható. Amennyiben az intézkedés a három hónapos időszak elteltével nem kerül meghosszabbításra, automatikusan hatályát veszti.

21. cikkA korlátozás kihirdetése

1.      Az illetékes hatóság a saját honlapján teszi közzé a 16–19. cikkben említett bármely intézkedés bevezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló értesítést.

2.      Az értesítés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)      a bevezetett intézkedések, beleértve azoknak az eszközöknek és az ügyletek azon kategóriájának felsorolását, amelyekre az intézkedések vonatkoznak, illetve az intézkedések időbeli hatályát;

b)     annak indoklását, hogy miért van szükség az illetékes hatóság szerint az intézkedések bevezetésére, beleértve az érvek alapjául szolgáló bizonyítékokat.

3.      A 16–19. cikk értelmében bevezetett intézkedések az értesítés közzétételének időpontjában vagy az értesítésben megjelölt későbbi időpontban lépnek hatályba, és kizárólag az intézkedés hatálybalépését követően megkötött ügyletekkel kapcsolatban alkalmazandók.

22. cikkAz ESMA és a többi illetékes hatóság értesítése

1.      Az illetékes hatóság a 16., 16a., 17., illetve 18. cikkben meghatározott bármely intézkedés bevezetését vagy meghosszabbítását és a 19. cikkben megjelölt bármely korlátozás bevezetését megelőzően értesíti az ESMA-t és a többi illetékes hatóságot a tervezett intézkedésről.

2.      Az értesítés kiterjed a tervezett intézkedések részleteire, az intézkedések által érintett pénzügyieszköz-kategóriák és tranzakciók felsorolására, az indoklást alátámasztó bizonyítékokra, továbbá az intézkedések hatálybalépésének tervezett időpontjára.

3.      Az illetékes hatóság a 16., 16a., 17. és 18. cikk értelmében bevezetni vagy meghosszabbítani kívánt intézkedéseiről szóló értesítést legkésőbb az intézkedés hatálybalépésének vagy meghosszabbításának tervezett időpontját megelőzően 24 órával elküldi. Kivételes körülmények között, ha a 24 órás értesítési határidőt lehetetlen betartani, az illetékes hatóság az intézkedés hatálybalépését megelőző 24 órán belül is elküldheti az értesítést. A 19. cikkben említett értesítésnek meg kell előznie az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontját.

4.      A tagállamok illetékes hatóságai, amelyeket ennek a cikknek megfelelően értesítenek, a 16–19. cikknek megfelelően intézkedéseket hozhatnak a saját tagállamukban, ha úgy ítélik meg, hogy a szóban forgó intézkedésekre a másik illetékes hatóság céljainak elősegítése érdekében szükség van. Az illetékes hatóság ezekről a tervezett intézkedésekről is tájékoztatást nyújt az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően.

2. szakaszAz ESMA hatásköre

23. cikkAz ESMA által végzett koordinációs tevékenység

1.        Az ESMA segítő és koordinációs szerepet tölt be az illetékes hatóságok által az 1. szakaszban foglaltaknak megfelelően hozott intézkedéseket illetően. Az ESMA biztosítja különösen, hogy az illetékes hatóságok egységesen járjanak el az 1. szakaszban meghatározott intézkedéseket illetően, különösen abban az esetben, ha az 1. szakaszban meghatározott beavatkozási hatásköröket kell alkalmazni, illetve a bevezetett intézkedések jellegét, valamint az intézkedések hatálybalépését és időbeli hatályát illetően.

2.        Az ESMA a 16., 16a., 17. vagy 18. cikknek megfelelően bevezetni vagy meghosszabbítani kívánt intézkedésekről szóló, a 22. cikk szerinti értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül határoz arról, hogy a bevezetett vagy bevezetni tervezett intézkedést szükségesnek tartja-e a kivételes helyzet kezelésére. A határozat kiterjed arra, hogy az ESMA megítélése szerint bekövetkeztek-e a pénzügyi stabilitást vagy a piaci bizalmat egy vagy több tagállamban súlyosan veszélyeztető káros hatással járó olyan események vagy fejlemények, hogy a bevezetett vagy bevezetni szándékozott intézkedés indokolt és arányos-e a fenyegetés kezelésére, továbbá, hogy indokolt-e az intézkedés tervezett időtartama. Ha az ESMA úgy ítéli meg, hogy más illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésre van szükség a fenyegetés kezelésére, határozatában ennek is hangot ad és felkéri ezen illetékes hatóságokat, hogy 24 órán belül hozzák meg ezen intézkedéseket. A határozatot az ESMA honlapján teszik közzé.

3.        Amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy uniós szinten kell intézkedést bevezetni, határozata az illetékes hatóságokra nézve kötelező és azt 24 órán belül végre kell hajtani.

3a.      Az ESMA rendszeresen, de legkésőbb háromhavonta felülvizsgálja a jelen cikk szerinti intézkedéseket. Ha egy intézkedést a három hónapos időszakon belül nem hosszabbítanak meg, az automatikusan hatályát veszti.

24. cikkAz ESMA beavatkozási hatásköre

1.      Az ESMA a (2) bekezdésben felsorolt mindkét feltétel teljesülése esetén az 1095/2010/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghozza az alábbi intézkedések legalább egyikét:

a)      a valamely pénzügyi eszközzel vagy valamely pénzügyieszköz-kategóriával kapcsolatban nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes vagy jogi személyek számára előírja, hogy a pozícióról tájékoztassák az illetékes hatóságot, vagy tegyék közzé az azzal kapcsolatos adatokat;

b)     megtiltja vagy feltételekhez köti, hogy természetes vagy jogi személyek olyan short vagy egyéb ügyleteket kössenek, amelyek valamely pénzügyi eszközt hoznak létre vagy azzal kapcsolatosak, és a tranzakció eredményeképpen a természetes vagy jogi személy akkor jut anyagi előnyhöz, ha egy másik pénzügyi eszköz árfolyama vagy értéke csökken;

c)      korlátozza, hogy természetes vagy jogi személyek valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségeivel kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyleteket kössenek, vagy korlátozza a természetes vagy jogi személyek által köthető, valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségeivel kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek pozícióinak értékét;

d)     megakadályozza, hogy természetes vagy jogi személyek a jelen rendelet hatályába tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket kössenek, vagy korlátozza a pénzügyi eszközzel kapcsolatos engedélyezett tranzakciók értékét.

Az intézkedés bizonyos körülmények fennállásához köthető, illetve vonatkozhatnak rá az érintett illetékes hatóság által meghatározott kivételek. A kivételek úgy is meghatározhatók, hogy különösen az árjegyzői és elsődleges piaci tevékenységekre vonatkozzanak.

2.      Az ESMA kizárólag akkor hoz az (1) bekezdésnek megfelelő határozatot, ha az alábbi két feltétel teljesül:

a)      az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában felsorolt intézkedések veszélyeztetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszerének egészét vagy annak egy részét, és határokon átnyúló következmények merülnek fel;

b)     valamely illetékes hatóság elmulasztott intézkedni, vagy a meghozott intézkedések nem kezelik kielégítően a fenyegetést.

3.      Az ESMA az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatala során mérlegeli, hogy az intézkedés mennyiben felel meg az alábbi követelményeknek:

a)      jelentős mértékben alkalmas a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély kezelésére, vagy jelentősen fokozza az illetékes hatóságok képességét a veszély figyelemmel kísérésére;

b)     nem jár a szabályozási arbitrázs veszélyével;

c)      nem érinti hátrányosan a pénzügyi piacok hatékonyságát, azaz többek között nem csökkenti a likviditást ezeken a piacokon, és nem vezet bizonytalansághoz a piaci szereplők számára az intézkedés jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben.

Ha egy vagy több illetékes hatóság a 16., 16a., 17. vagy 18. cikkben említett intézkedést hoz, az ESMA a 23. cikkben meghatározott határozat kiadása nélkül is meghozhatja az (1) bekezdésben említett bármely intézkedést.

4.      Az ESMA az (1) bekezdésben említett bármely intézkedés bevezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló határozatát megelőzően – adott esetben – egyeztet az Európai Rendszerkockázati Testülettel és más érintett hatóságokkal.

5.      Az ESMA az (1) bekezdésben említett bármely intézkedés bevezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló határozatát megelőzően értesíti az illetékes hatóságokat az általa tervezett intézkedésről. Az értesítés kiterjed a tervezett intézkedések részleteire, az intézkedések által érintett pénzügyieszköz-kategóriák és tranzakciók felsorolására, az indoklást alátámasztó bizonyítékokra, továbbá az intézkedések hatálybalépésének időpontjára.

6.      Az illetékes hatóságokat az intézkedés hatálybalépésének vagy meghosszabbításának tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával értesítik. Kivételes körülmények között, ha a 24 órás értesítési határidőt lehetetlen betartani, az ESMA az intézkedés hatálybalépését megelőző 24 órán belül is elküldheti az értesítést.

7.      Az ESMA a saját honlapján teszi közzé az (1) bekezdésben említett bármely intézkedés bevezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló értesítést. Az értesítés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)      a bevezetett intézkedések, beleértve azoknak az eszközöknek és az ügyletek azon kategóriájának felsorolását, amelyekre az intézkedések vonatkoznak, illetve az intézkedések időbeli hatályát;

b)     annak indoklását, hogy az ESMA szerint miért van szükség az intézkedések bevezetésére, beleértve az érvek alapjául szolgáló bizonyítékokat.

8.        Az intézkedések az értesítés közzétételének időpontjában vagy az értesítésben megjelölt későbbi időpontban lépnek hatályba, és kizárólag az intézkedés hatálybalépését követően megkötött ügyletekkel kapcsolatban alkalmazandók.

9.        Az ESMA megfelelő időközönként, legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett intézkedéseit. Ha egy intézkedést a három hónapos időszakon belül nem hosszabbítanak meg, az automatikusan hatályát veszti. Az intézkedések meghosszabbítására a (2)–(8) bekezdés alkalmazandó.

10.      Az ESMA által ennek a cikknek megfelelően elfogadott intézkedés elsőbbséget élvez az illetékes hatóságok által az 1. szakasz értelmében hozott bármely korábbi intézkedéssel szemben.

25. cikkKáros hatással járó események vagy fejlemények pontosabb meghatározása

A Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy a 36. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az illetékes hatóságok és az ESMA által annak megállapításakor figyelembe veendő kritériumokat és tényezőket, hogy milyen esetekben következnek be a 16., 16a., 17., 18. és 23. cikkben említett, káros hatással járó események vagy fejlemények, és a 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett veszélyek.

VI. FEJEZETAZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK SZEREPE

26. cikkIlletékes hatóságok

Az egyes tagállamok illetékes hatóságot jelölnek ki ennek a rendeletnek az alkalmazásában. Ezen illetékes hatóságok állami hatóságok. A tagállamok e kijelölésekről tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

27. cikkAz illetékes hatóságok hatásköre

1.        Az illetékes hatóságok az ebben a rendeletben kijelölt feladataik ellátása érdekében a feladataik gyakorlásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel fel vannak ruházva. Hatáskörüket a következő módokon gyakorolhatják:

a)           közvetlenül;

b)           más hatóságokkal együttműködésben;

c)           az illetékes bírói hatóságok felé irányuló kérelem révén.

2.        A tagállamok illetékes hatóságait feladataik ellátása érdekében a nemzeti joggal összhangban az alábbi hatáskörökkel ruházzák fel:

a)           betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokat bekérhetik, és másolatot készíthetnek róluk;

b)           tájékoztatást kérhetnek bármely természetes vagy jogi személytől, és szükség esetén a természetes vagy jogi személyt beidézhetik és információszerzés céljából kérdéseket tehetnek fel neki;

c)           helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek akár előzetes bejelentés nélkül is;

d)           bekérhetik a meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat;

e)           kötelezhetnek az ebben a rendeletben foglalt rendelkezésekbe ütköző gyakorlat megszüntetésére;

f)            eszközök befagyasztását és/vagy zárolását kérhetik.

3.        A tagállamok illetékes hatóságai a (2) bekezdés a) és b) pontjának sérelme nélkül jogosultak arra, hogy egyes esetekben kötelezzék a hitel-nemteljesítési csereügyletet bonyolító természetes vagy jogi személyeket, hogy bocsássák rendelkezésre valamennyi alábbi információt:

a)           a tranzakció céljának magyarázatát, valamint hogy a tranzakció valamely kockázat fedezésére szolgál-e vagy más célja van;

b)           a mögöttes kockázat igazolására szolgáló információkat olyan esetben, ha a tranzakció kockázatfedezeti célokat szolgál.

28. cikkAz ESMA által végzett vizsgálatok

Az ESMA egy vagy több illetékes hatóság, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére vizsgálatot folytathat a shortolással vagy a hitel-nemteljesítési csereügyletek alkalmazásával kapcsolatos konkrét kérdéseket vagy gyakorlatokat illetően annak elbírálására, hogy a szóban forgó kérdés vagy gyakorlat lehetséges veszélyt jelent-e az Unión belüli pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra.

A vizsgálat lezárultát követő három hónapon belül az ESMA jelentésben összegzi vizsgálati megállapításait és a kérdéssel vagy gyakorlattal kapcsolatos javaslatait.

29. cikkSzakmai titoktartás

1.        Szakmai titoktartási kötelezettség alkalmazandó minden természetes vagy jogi személyre, aki vagy amely az illetékes hatóságnak, illetve bármely olyan hatóságnak vagy természetes vagy jogi személynek dolgozik vagy dolgozott, akit vagy amelyet az illetékes hatóság feladatokkal bízott meg, beleértve az illetékes hatóság által megbízott könyvvizsgálókat és szakértőket. A szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó bizalmas információk kizárólag olyan esetben adhatók tovább bármely más természetes vagy jogi személy vagy hatóság részére, ha az információközlést bírósági eljárás teszi szükségessé.

2.        Az ennek a rendeletnek az értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy operatív feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere legfeljebb 10 évre bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható.

30. cikkEgyüttműködési kötelezettség

A tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek egymással minden olyan esetben, ha az a rendelet alkalmazása szempontjából célszerű vagy szükséges. Az illetékes hatóságok többek között indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátják az ebben a rendeletben meghatározott feladataik ellátásához lényeges információkat.

30a. cikkEgyüttműködés az ESMA-val

1.        Ezen irányelv alkalmazásában az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.

2.        Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendelettel összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

31. cikk

Együttműködés helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat kérése esetén

1.        Valamely tagállam illetékes hatósága segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t az első albekezdésben említett minden kérésről. Olyan ellenőrzés vagy vizsgálat esetén, amelynek határokon átnyúló hatásai vannak, az ellenőrzést vagy vizsgálatot az ESMA koordinálja.

2.        Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a)           saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)           engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)           engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)           könyvvizsgálókat vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

e)           a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

2a.      Az ESMA helyszíni ellenőrzéseket is végezhet akár előzetes bejelentés nélkül is.

Az ESMA előírhatja a tagállamok illetékes hatóságai számára konkrét vizsgálati feladatok és helyszíni ellenőrzések elvégzését.

32. cikkEgyüttműködés harmadik országokkal

1.        Az illetékes hatóságok együttműködési megállapodásokat kötnek harmadik országok illetékes hatóságaival a harmadik országok felügyeleti hatóságaival folytatott információcseréről, az ebből a rendeletből eredő kötelezettségek harmadik országokban történő érvényesítéséről és a 16–25. cikk értelmében meghozott intézkedések kiegészítésére szolgáló hasonló intézkedéseknek az illetékes hatóság általi végrehajtásáról.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t és a többi illetékes hatóságot, ha ilyen jellegű megállapodást készül megkötni.

1a.      A 30a. cikkel összhangban az illetékes hatóságok továbbítják a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól szerzett információkat az ESMA számára.

2.        Az ESMA összehangolja a tagállamok illetékes hatóságai és harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását. Az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az ESMA iránymutatásokat fogad el az illetékes hatóságok által alkalmazandó mintaszerződés elkészítéséhez.

Az ESMA összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott, és a 16–25. cikkben tárgyalt intézkedések meghozatala szempontjából lényeges információknak az illetékes hatóságok közötti cseréjét.

3.        Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 29. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az információcserének az illetékes hatóságok feladatainak elvégzését kell szolgálnia.

33. cikkSzemélyes adatok továbbítása és megőrzése

A személyes adatoknak a tagállamok egymás közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti átadására vonatkozóan a tagállamok a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit alkalmazzák. A személyes adatoknak az ESMA által a tagállamok vagy egy harmadik ország felé történő átadására vonatkozóan az ESMA betartja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

Az adatokat legfeljebb 5 éves időtartamra lehet megőrizni.

34. cikkInformáció közzététele harmadik országoknak

A tagállamok illetékes hatóságai az adatokat és az adatok elemzését kizárólag eseti alapon átadhatják a harmadik országok illetékes hatóságai részére abban az esetben, ha teljesülnek a 95/46/EK irányelv 25. és 26. cikkében meghatározott feltételek. A tagállam illetékes hatósága meggyőződik arról, hogy az információk átadására szükség van ennek a rendeletnek az alkalmazásához. Az információk átadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a harmadik ország garantálja, hogy azokat kizárólag az érintett tagállam illetékes hatóságának kifejezett írásos engedélyével adja tovább▐ egy másik harmadik ország részére.

A tagállamok illetékes hatóságai a valamely másik tagállam illetékes hatóságától kapott, és a 29. cikk értelmében bizalmasnak minősülő információkat kizárólag abban az esetben adhatják tovább egy harmadik ország felügyeleti hatóságának, ha az érintett tagállam illetékes hatósága megszerezte az információt eredetileg átadó illetékes hatóságnak a kifejezett hozzájárulását, és az információkat adott esetben kizárólag az utóbbi illetékes hatóság hozzájárulásában meghatározott célokra adhatják tovább.

35. cikkBüntetések

Az ESMA által elfogadott iránymutatások alapján, és figyelembe véve a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló bizottsági közleményt, a tagállamok a nemzeti jogszabályaikban rögzített alapelvek betartása mellett szabályokat határoznak meg az ebben a rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó adminisztratív intézkedésekről, szankciókról és pénzbírságokról, és meghozzák az ezek végrehajtásához szükséges összes intézkedést. A meghozott intézkedéseknek, szankcióknak és bírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és elrettentő erejűeknek kell lenniük. Abban az esetben, ha az eladó megsérti a 12. cikk rendelkezéseit, kellően szigorú büntetést kell kivetni ahhoz, hogy ne tegye lehetővé az eladó számára, hogy hasznot realizáljon.

Az 1095/2010/EU rendelettel összhangban az ESMA iránymutatásokat fogad el a tagállamok által kialakítandó adminisztratív intézkedések és büntetések típusáról.

A tagállamok ▐ [2012. július 1]-jéig tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az első és második albekezdésben említett rendelkezésekről, illetve késedelem nélkül az ezen rendelkezéseket érintő bármely későbbi módosításról.

Az ESMA honlapján közzéteszi és rendszeresen aktualizálja az egyes tagállamokban meglévő adminisztratív intézkedések és büntetések listáját.

A tagállamok évente összesített információt szolgáltatnak az ESMA számára a meghozott adminisztratív intézkedésekről és kivetett büntetésekről. Amennyiben az illetékes hatóság közzéteszi a meghozott adminisztratív intézkedéseket vagy a kivetett büntetéseket, ezzel egyidejűleg értesíti erről az ESMA-t.

VII. FEJEZETFELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

36. cikkA felhatalmazás gyakorlása

1.      A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

2.      A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 2. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (7) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, ▐ a 15. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk (4)▐ bekezdésében és a 25. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2a.    Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság törekszik arra, hogy konzultáljon az ESMA-val.

3.      Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (7) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk (4)▐ bekezdésében és a 25. cikkben megállapított felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4.      A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5.      A 2. cikk (2) bekezdésével, a 3. cikk (7) bekezdésével, a 4. cikk (2) bekezdésével, az 5. cikk (3) bekezdésével, a 6. cikk (2 bekezdésével, a 7. cikk (3) bekezdésével, a 8. cikk (3) bekezdésével, a 15. cikk (2) bekezdésével, a 19. cikk (4)▐ bekezdésével és a 25. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktus értesítésétől számított három hónapon belül nem emelt kifogást, vagy az említett határidő letelte előtt is, ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő három hónappal meghosszabbodik.

39. cikkBizottsági eljárás

1.        A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal(14) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Az említett bizottságot a 182/2011/EU rendelet(15) értelmében vett bizottságnak kell tekinteni.

2.        Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 2011/182/EK rendelet 5.cikke alkalmazandó, tekintettel a szóban forgó rendelet 8. cikkének rendelkezéseire is.

39a. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának határideje

A Bizottság a 2. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (7) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2 bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése, a 15. cikk (2) bekezdése, a 19. cikk (4) bekezdése és a 25. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [….]-ig(16)* fogadja el.

VIII. FEJEZETÁTMENETI ÉS

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikkFelülvizsgálat és jelentés

A Bizottság az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val folytatott egyeztetések eredményének megfelelően 2013. június 30-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére az alábbiakról:

a)        az 5. és 8. cikkben meghatározott bejelentési és közzétételi küszöbértékek megfelelőségéről;

aa)      a nyilvános közzétételi előírás megfelelőségéről, a közzétételi előírásról és a 7. cikk szerinti közzétételi küszöbértékekről, különös tekintettel arra, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak a pénzügyi piacok hatékonyságára és volatilitására;

ab)      arról, hogy indokolt-e az ESMA számára közvetlenül történő központi jelentéstétel;

b)        a II. fejezetben meghatározott korlátozások és előírások működéséről;

c)        arról, hogy indokolt-e a short és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyéb korlátozások vagy feltételek bevezetése.

41. cikkÁtmeneti rendelkezés

Az e rendelet hatálya alá tartozó, 2010. szeptember 15-ét megelőzően már hatályban lévő korábbi intézkedések [2013. július 1-jéig] hatályban maradhatnak, feltéve, hogy azokról a Bizottságot tájékoztatják.

41a. cikkAz ESMA személyzete és erőforrásai

Az ESMA 2011. december 31-ig értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

42. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [2012. július 1-jétől] kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                                 a Tanács részéről

az elnök                                                                 az elnök

(1)

* * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

          A 2011. január 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)

         HL ...

(4)

         Az Európai Parlament 2010. ...-i álláspontja.

(5)

          HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(6)

         HL 331., 2010.12.15., 1. o.

(7)

          HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(8)

          HL L 8., 2001.1.12, 1. o.

(9)

         HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(10)

         A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).

(11)

         HL L 390., 2004.12.31.38. o.

(12)

         HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(13)

         HL L 336., 2003.12.23., 33. o.

(14)

         HL L 191., 2001.7.13., 45. o.

(15)

        HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(16)

*          HL szíveskedjenek a dátumot beilleszteni: e rendelet hatálybalépését követő 6 hónappal.


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (27.1.2011)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeltre irányuló javaslatról

(COM(2010)0482 – C7-0264/2010 – 2010/0251(COD))

A vélemény előadója: Klaus-Heiner Lehne

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a) Abban az esetben, ha egy kereskedési helyszínen egy pénzügyi eszköz ára jelentősen emelkedik, ami a megelőző értékhez viszonyítva egyértelműen aránytalan mértékű, és a kibocsátó aktuális pénzügyi helyzetével nincs összefüggésben, amely ezért pénzeszköz-buborékok létrejöttének rendszerszintű kockázatait vonhatja maga után, az illetékes hatóságnak szükség esetén a gyors beavatkozás érdekében jogot kell biztosítani arra, hogy a szóban forgó kereskedési helyszínen ideiglenesen betiltsa az adott pénzügyi eszközzel történő kereskedést.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) Mivel egyes tagállamok már korábban korlátozásokat vezettek be a shortolást illetően, és mivel felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és kötelező erejű technikai jellegű standardok kerülnek meghatározásra, amelyeket azt megelőzően kell elfogadni, hogy a bevezetni kívánt kereteket hasznosan alkalmazni tudnák, megfelelő hosszúságú határidőt kell előírni,

(37) Mivel eddig csupán egyes tagállamok vezettek be korlátozásokat a shortolást illetően, az uniós szintű szabályozásnak mihamarabb életbe kell lépnie. Erre a továbbra is fennálló jelentős piaci instabilitás, valamint az állampapírokkal lebonyolított hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos problémák miatt is szükség van. A helyzet stabilizálása egy ilyen, uniós szintű szabályozáson keresztül ezért az egész Unió számára sürgető.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Ennek a rendeletnek az alkalmazásában valamely természetes vagy jogi személy akkor rendelkezik fedezetlen pozícióval valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségéhez kapcsolódó hitel-nemteljesítési csereügyletben, ha a szóban forgó hitel-nemteljesítési csereügylet nem a kibocsátó nemteljesítésének kockázatát hivatott fedezni a természetes vagy jogi személy által a szóban forgó kibocsátó állampapírjával kapcsolatban szerzett hosszú pozíció, illetve valamely kibocsátó adósságával kapcsolatos bármely olyan hosszú pozíció tekintetében, amelyet illetően az adósság árfolyama szorosan összefügg valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségének árfolyamával. A hitel-nemteljesítési csereügyletben a referenciakibocsátó nemteljesítése vagy a vele kapcsolatos hitelesemény esetén fizetésre vagy kártérítésre kötelezett fél ennek a bekezdésnek az alkalmazásában pusztán az említett kötelezettség okán nem rendelkezik fedezetlen pozícióval.

1. E rendelet alkalmazásában valamely természetes vagy jogi személy akkor rendelkezik fedezetlen pozícióval valamely tagállam vagy az Unió kötelezettségéhez kapcsolódó hitel-nemteljesítési csereügyletben, ha a szóban forgó hitel-nemteljesítési csereügylet nem a kibocsátó hitelképességének csökkenésével kapcsolatos kockázatot hivatott fedezni, amennyiben a természetes vagy jogi személy más pozícióval is rendelkezik, amelynek értékére az ilyen csökkenés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorolna. A hitel-nemteljesítési csereügyletben a referenciakibocsátó nemteljesítése vagy a vele kapcsolatos hitelesemény esetén fizetésre vagy kártérítésre kötelezett fél ennek a bekezdésnek az alkalmazásában pusztán az említett kötelezettség okán nem rendelkezik fedezetlen pozícióval.

Indokolás

Az állampapírokkal kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletek a kockázatenyhítés hatékony eszközeit képezik az ügylet tárgyát képező állampapír kivételével számos különböző eszköz, például olyan vállalatok adósságeszközei esetében, amelyek hitelképessége szorosan kötődik a szóban forgó államhoz. Korlátozások bevezetése vagy adatszolgáltatási kötelezettség előírása azon piaci résztvevők számára, akik hitel-nemteljesítési csereügyleteket használnak a vállalati adósság fedezetére, elriasztaná e résztvevőket az ilyen adósságba történő befektetésektől, ami kihatással lenne a vállalatok tőkeemelési képességére.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A bejelentési küszöbérték az érintett vállalkozás kibocsátott részvénytőkéje értékének 0,2%-a és az ezt az értéket meghaladó minden további 0,1%.

2. A bejelentési küszöbérték az érintett vállalkozás kibocsátott részvénytőkéje értékének 1%-a és az ezt az értéket meghaladó minden további 0,1%.

Indokolás

Az 1%-os arány megfelelőbb a rendszerkockázat jelzésére. Máskülönben a rendelet egyszerűen kiegészítő adminisztratív terheket írhatna elő, ami nem biztosítaná az ésszerű költség-haszon arányt.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

6. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kereskedésre bevezetett részvényekkel rendelkező kereskedési helyszínek olyan eljárásokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy a kereskedési helyszínen megbízásokat bonyolító természetes vagy jogi személyek részvények shortolása esetén az eladási megbízást short megbízásként jelöljék meg. A kereskedési helyszín a short megbízásként megjelölt megbízások összegét kivonatos formában legalább napi rendszerességgel közzéteszi.

A kereskedésre bevezetett részvényekkel rendelkező kereskedési helyszínek vagy az olyan befektetési vállalkozások, amelyek ügyfeleik utasítására kereskedési helyszínen kívül ilyen eszközökkel foglalkoznak, olyan eljárásokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy a kereskedési helyszínen vagy a befektetési vállalkozáson keresztül megbízásokat bonyolító természetes vagy jogi személyeknek lehetőségük legyen a részvények shortolása esetén az eladási megbízást short megbízásként megjelölni. A kereskedési helyszín a short megbízásként megjelölt megbízások összegét kivonatos formában legalább napi rendszerességgel közzéteszi.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1c. A short megbízásokkal és short ügyletekkel kapcsolatos adatokat a kereskedési helyszín vagy az ilyen eszközökre vonatkozó megbízást az ügyfél nevében kereskedési helyszínen kívül lebonyolító befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága rendelkezésére kell bocsátani. Az adatok legalább a következőket foglalják magukban: az ügyletet kezdeményező természetes vagy jogi személy megnevezése, a megbízás nyilvántartásba vételének időpontja, a megbízás végrehajtásának vagy a nyilvántartásból való törlésének ideje, valamint az ár, a mennyiség és a megbízás végrehajtásának módja.

 

Az adatokhoz való hozzáférést az adott esetben illetékes hatóság számára is biztosítani kell.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 f bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1f. Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a megbízások megjelölésére vonatkozó eljárások kidolgozása és az adatok egységesítésének megkönnyítése érdekében egységesített adatformátumok meghatározása tekintetében.

 

Az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fogadják el.

 

Az ESA (ESMA) az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2011. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A valamely kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett részvényekkel rendelkező valamely vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjét illetően nettó rövid pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy a pozícióra vonatkozó adatokat közzéteszi minden olyan esetben, amikor a pozíció eléri a (2) bekezdésben meghatározott közzétételi küszöbértéket, illetve ha a vonatkozó küszöbérték alá csökken.

1. Az érintett illetékes hatóság naponta közzéteszi a nettó rövid pozíciók összesített mennyiségét minden olyan részvény esetében, amellyel kapcsolatban az. 5. cikkel összhangban értesítést kapott. E közzététel nem nevezi meg a nettó rövid pozíció birtokosát.

Indokolás

Az egyéni rövid pozíciók közzététele nem segíti a szabályozókat a piaci visszaélések feltárásában, és három hátránya van: (1) a rövid pozíciók birtokosait ki teszi a rövid pozíciók kényszerű bezárásának (short squeeze) és más, visszaélésre épülő magatartás lehetőségének; (2) a csordaszellemet ösztönzi, azaz valószínűsíti, hogy a gyakorlatlan befektetők eladnak, ha egy tapasztaltabb befektetőt rövid pozícióban látnak, ezzel súlyosbítva a piac visszaesését; (3) csökkenti a likviditást, mert a befektetők nem szeretik, ha rövid pozíciójuk vállalatok előtt ismertté válik, ezért szívesebben elkerülik a shortolást. Az összesített közzététel hasznos információt nyújt a piaci résztvevőknek a jelentős rövid pozíciók általános mennyiségére vonatkozóan.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A közzétételi küszöbérték az érintett vállalkozás kibocsátott részvénytőkéje értékének 0,5%-a és az ezt az értéket meghaladó minden további 0,1%.

törölve

Indokolás

A módosítás célja összhang teremtése a 7. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítással.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A Bizottság a 36. cikknek megfelelően és figyelemmel a 37. és 38. cikkben foglalt feltételekre, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a pénzügyi piacokon zajló folyamatok figyelembevételével módosíthatja a (2) bekezdésben említett küszöbértékeket.

törölve

Indokolás

A módosítás célja összhang teremtése a 7. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítással.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Bármely természetes vagy jogi személy kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén shortolhat a valamely kereskedési helyszínen történő kereskedésre bevezetett részvényekkel vagy állampapír-instrumentumokkal:

1. Bármely természetes vagy jogi személy kizárólag akkor shortolhat a valamely kereskedési helyszínen történő kereskedésre bevezetett részvényekkel vagy állampapírokkal, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül azon kereskedelmi nap 23 óra 59 percéig, amelyen a szóban forgó személy a short ügyletet megkezdi:

Indokolás

A javasolt módosításnak (és a cikk további változtatásainak) az a célja, hogy megfelelő ellenőrzést tartson fenn a fedezetlen short ügyletek tekintetében azáltal, hogy a piaci résztvevőktől megköveteli vagy az értékpapírok kereskedési napon belül történő megszerzését, vagy pedig a rövid pozíciók fedezetét, ami jobban tükrözi a piaci gyakorlatot, és lehetővé teszi, hogy ne kelljen szükségtelenül előre lezárni a likviditást valamely javasolt ügylet tekintetében.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-a) a természetes vagy jogi személy a részvényt vagy állampapírt visszavásárolta;

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(c) a természetes vagy jogi személy megállapodást kötött egy harmadik féllel, amelynek értelmében a szóban forgó harmadik fél megerősítette, hogy a részvényt vagy állampapír-instrumentumot felkutatták és a természetes vagy jogi személy részére kölcsönzés céljából fenntartják annak érdekében, hogy az esedékesség időpontjában az ügylet teljesíthető legyen.

(c) a természetes vagy jogi személy megállapodást kötött egy harmadik féllel, amelynek értelmében a harmadik fél megerősítette, hogy a részvényt vagy állampapírt az ügylet esedékességének napján kölcsönvételi vagy shortolási ügylet lebonyolítása céljából a szóban forgó személy rendelkezésére bocsátja.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Nem alkalmazandó az 5., 6., 7., 8. és 12. cikk befektetési vállalkozások, harmadik országbeli entitás vagy olyan helyi vállalkozások tevékenységére, amelyek valamely harmadik ország kereskedési helyszínének vagy piacának tagjai, és amelyeknek a jogi és felügyeleti kereteit a (2) bekezdésben foglaltakkal egyenértékű előírásoknak megfelelően bejelentették, ha azok megbízóként kereskednek valamely kereskedési helyszínen vagy azon kívül forgalmazott pénzügyi eszközzel az alábbi minőségek valamelyikében vagy egyidejűleg mindkét alábbi minőségben:

1. Nem alkalmazandó az 5., 6., 7., 8. és 12. cikk, sem pedig a 16.,17., 18. vagy 24. cikkben említett egyetlen korlátozás vagy kötelezettség sem a befektetési vállalkozások, harmadik országbeli entitás vagy olyan helyi vállalkozások tevékenységére, amelyek valamely harmadik ország kereskedési helyszínének vagy piacának tagjai, és amelyeknek a jogi és felügyeleti kereteit a (2) bekezdésben foglaltakkal egyenértékű előírásoknak megfelelően bejelentették, ha azok megbízóként kereskednek valamely kereskedési helyszínen vagy azon kívül forgalmazott pénzügyi eszközzel az alábbi minőségek valamelyikében vagy egyidejűleg mindkét alábbi minőségben:

Indokolás

Az árjegyzőket ugyancsak fel kell menteni a kivételes helyzetekre előírt minden korlátozás vagy kötelezettség alól, mert ezekben a helyzetekben ugyanolyan szükség van az általuk a piac számára biztosított likviditásra.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(a) összehasonlítható nagyságú és árban versenyképes kötelező egyidejű kétirányú árajánlattétellel, amelynek eredményeképpen rendszeresen és folyamatosan likviditást biztosítanak a piacon;

(a) összehasonlítható nagyságú és árban versenyképes rendszeres és állandó kétirányú árajánlattétellel, amelynek eredményeképpen rendszeresen és folyamatosan likviditást biztosítanak a piacon;

Indokolás

A „rendszeres és állandó” a legjobb megszövegezés azon valós helyzet leírására, amelyben az árjegyzők tevékenységüket végzik.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(ba) ha egy befektetési vállalkozás egy ügyfél nevében olyan megbízást hajt végre, amelynek eredményeképp az ügyfél nyitott hosszú pozíciót fedez.

Indokolás

Ez a helyzet előfordulhat a gyakorlatban, nyitott pozíciót fedező fordított megbízással (pl. hitel-nemteljesítési csereügylet), és a művelet ettől fogva már nem spekulatív, ezért kockázati művelet.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Nem alkalmazandó a 8. és 12. cikk a természetes vagy jogi személy tevékenységére abban az esetben, ha az egy állampapír-kibocsátóval kötött megállapodás alapján meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedői minőségben megbízóként kereskedik valamely pénzügyi eszközzel az állampapírral kapcsolatos elsődleges vagy másodlagos piaci műveleteket illetően.

3. Nem alkalmazandó az 8. és 12. cikk, sem pedig a 16., 17., 18. vagy 24. cikkben említett egyetlen korlátozás olyan természetes vagy jogi személy tevékenységére, aki egy állampapír-kibocsátóval kötött megállapodás alapján meghatalmazott elsődleges értékpapír-kereskedői minőségben lép fel, és aki egy tagállam állampapírjával kapcsolatos elsődleges vagy másodlagos piaci műveleteket illetően valamely pénzügyi eszközzel megbízóként kereskedik.

Indokolás

Az elsődleges értékpapír-kereskedők könnyebben vásárolhatnak állampapírokat és biztosíthatnak likviditást a piac számára, ha az állampapírok szélesebb skálájával hajthatnak végre hitel-nemteljesítési csereügyleteket, és nemcsak azokkal, amelyek esetében elsődleges értékpapír-kereskedők.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a mentesség igénybevételét megtilthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó természetes vagy jogi személy nem felel meg a mentesség feltételeinek. Bármely tilalmat az előző bekezdésben említett harminc naptári napos időszakon belül kell bevezetni, illetve azt követően, ha az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a szóban forgó személy körülményeiben olyan változás következett be, amelyek következtében már nem felel meg a feltételeknek.

6. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a mentesség igénybevételét megtilthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó természetes vagy jogi személy nem felel meg a mentesség feltételeinek. Bármely tilalmat az előző bekezdésben említett tizenöt naptári napos időszakon belül kell bevezetni, illetve azt követően, ha az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a szóban forgó személy körülményeiben olyan változás következett be, amelyek következtében már nem felel meg a feltételeknek.

Indokolás

Az ügyletek sebességére tekintettel a 15 nap reálisabb követelmény.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(ba) a long ügylet, ha egy pénzügyi eszköz ára jelentősen emelkedik, ami a megelőző értékekhez viszonyítva egyértelműen aránytalan mértékű, a kibocsátó aktuális pénzügyi helyzetével nem összefüggő növekedés figyelhető meg, amely ezért pénzeszköz-buborékok létrejöttének rendszerszintű kockázatait vonhatja maga után.

Indokolás

A long ügylet is veszélyes lehet, ha pénzeszköz-buborékok létrejöttéhez vezet. Amennyiben a long ügyletek rendszerszintű kockázatokat válthatnak ki (mint például a dot.com buborékok esetében az Egyesült Államokban), úgy az illetékes hatóságot fel kell jogosítani arra, hogy e buborékok kialakulásának megelőzése érdekében beavatkozhasson.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az árfolyamesés mértékének részvények esetén el kell érnie vagy meg kell haladnia a 10%-ot, más típusú pénzügyieszköz-kategóriák esetén pedig a Bizottság által meghatározandó összeget.

Az árfolyamesés mértékének részvények esetén el kell érnie vagy meg kell haladnia a 15%-ot, más típusú pénzügyieszköz-kategóriák esetén pedig a Bizottság által meghatározandó összeget.

Indokolás

Az árfolyam növekedése (spirál) esetén jelenleg az általánosan elfogadott határérték 15%. A szimmetria elve megköveteli, hogy ugyanazt a határértéket alkalmazzák az árfolyamesés esetére is.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottságot felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy szabályozástechnikai standardokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a részvények 10%-os árfolyamesése, illetve a Bizottság által a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően meghatározott értékcsökkenés számításának módszerét.

A Bizottságot felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy szabályozástechnikai standardokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a részvények 15%-os árfolyamesése, illetve a Bizottság által a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően meghatározott értékcsökkenés számításának módszerét.

Indokolás

Az árfolyam növekedése (spirál) esetén jelenleg az általánosan elfogadott határérték 15%. A szimmetria elve megköveteli, hogy ugyanazt a határértéket alkalmazzák az árfolyamesés esetére is.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az illetékes hatóság a saját honlapján teszi közzé a 16–19. cikkben említett bármely intézkedés bevezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló értesítést.

1. Mind az ESMA, mind az illetékes hatóság a saját honlapján közzéteszi a 16–19. cikkben említett bármely intézkedés bevezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló értesítést.

Indokolás

Az intézkedések bevezetésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat egy helyen (az ESMA-nál) történő központosítása meggyorsítja a szóban forgó döntéshozatalt.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. Az ESA (ESMA) rendszeresen, de legalább háromhavonta felülvizsgálja a jelen cikk szerinti intézkedéseket. Ha egy intézkedést a három hónapos időszakon belül nem hosszabbítanak meg, az automatikusan hatályát veszti.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(a) a tranzakció céljának magyarázatát, valamint hogy a tranzakció valamely kockázat fedezésére szolgál-e vagy más célja van;

(a) a tranzakció céljának magyarázatát;

Indokolás

Efféle tranzakciókba nem feltétlenül kockázatfedezés érdekében bocsátkoznak az emberek, és azok tisztán spekulatív jellegűek is lehetnek. A lényeges teendő annak biztosítása (a rendelkezésre bocsátott információk alapján), hogy az ilyen típusú tranzakciók célja ne a piac manipulálása vagy kizsákmányolása legyen.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(b) a mögöttes kockázat igazolására szolgáló információkat olyan esetben, ha a tranzakció kockázatfedezeti célokat szolgál.

törölve

Indokolás

Efféle tranzakciókba nem feltétlenül kockázatfedezésérdekében bocsátkoznak az emberek, és azok tisztán spekulatív jellegűek is lehetnek. A lényeges teendő annak biztosítása (a rendelkezésre bocsátott információk alapján), hogy az ilyen típusú tranzakciók célja ne a piac manipulálása vagy kizsákmányolása legyen.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok illetékes hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 29. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az említett információcserének az említett illetékes hatóságok feladatainak az ellátását kell szolgálnia.

3. Az illetékes hatóságok nem köthetnek olyan együttműködési megállapodásokat harmadik országokkal, amelyek következményeképpen a tagállamokra az információk megadásával kapcsolatos kötelezettségeken kívül egyéb kötelezettségek is hárulnak. Információcseréről szóló együttműködési megállapodások csak abban az esetben köthetők, ha a továbbadott információkra legalább a 29. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az említett információcserének az említett illetékes hatóságok feladatainak az ellátását kell szolgálnia.

Indokolás

A módosítás rendeltetése a szöveg pontosítása, ami másfelől az illetékes hatóságokra jogi kötelezettséget ró együttműködési megállapodások megkötésére annak bizonyos ismerete nélkül, hogy mi történne e megállapodások megkötése nélkül. Azt is világossá kell tenni, hogy az együttműködési megállapodások nem járhatnak bizonyos kötelezettségekkel a tagállamok számára – például viszonossági intézkedések vállalása révén –, mivel ez összeütközésben állhat a tagállamok alkotmányaival és e rendelettel.

ELJÁRÁS

Cím

Shortolás és hitelmulasztási csereügyletek

Hivatkozások

COM(2010)0482 – C7-0264/2010 – 2010/0251(COD)

Illetékes bizottság

ECON

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

7.10.2010

 

 

 

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Klaus-Heiner Lehne

27.10.2010

 

 

Vizsgálat a bizottságban

2.12.2010

 

 

 

Az elfogadás dátuma

27.1.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Zbigniew Ziobro, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Toine Manders


ELJÁRÁS

Cím

Shortolás és hitelmulasztási csereügyletek

Hivatkozások

COM(2010)0482 – C7-0264/2010 – 2010/0251(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

15.9.2010

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

7.10.2010

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

7.10.2010

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Pascal Canfin

21.9.2010

 

 

Vizsgálat a bizottságban

9.11.2010

13.12.2010

7.2.2011

 

Az elfogadás dátuma

7.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Arlene McCarthy, Sławomir Witold Nitras, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Marta Andreasen, Elena Băsescu, Pervenche Berès, Sari Essayah, Robert Goebbels, Carl Haglund, Thomas Händel, Syed Kamall, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Gay Mitchell

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Monika Hohlmeier, Doris Pack

Benyújtás dátuma

14.3.2011

Utolsó frissítés: 2011. április 29.Jogi nyilatkozat