JELENTÉS a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

29.4.2011 - (COM(2010)0526 – C7‑0300/2010 – 2010/0280(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Corien Wortmann-Kool

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0526 – C7‑0300/2010 – 2010/0280(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0526),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 121. cikkének (6) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0300/2010),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Központi Bank 2011. február 16-i véleményére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0178/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

ELSŐ OLVASATBAN*

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)      A Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ) rendelkezései szerint az Unión belül a tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinációja feltételezi a következő irányadó elvek betartását: stabil árak, rendezett államháztartás és monetáris feltételek, valamint fenntartható fizetési mérleg.

(2)      A Stabilitási és Növekedési Paktum eredetileg a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletet, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 1997. június 17-i európai tanácsi állásfoglalást foglalta magában. Az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendeletet 2005-ben az 1055/2005/EK, illetve az 1056/2005/EK rendelet módosította. Ezenkívül a Tanács 2005. március 20-án elfogadta a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának javításáról szóló jelentést.

(3)      A Stabilitási és Növekedési Paktum alapja a rendezett államháztartás mint olyan eszköz céljának kitűzése, amely segít megteremteni a feltételeket a pénzügyi stabilitáson alapuló árstabilitáshoz és a dinamikus, fenntartható növekedéshez, ezzel is elősegítve az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló célkitűzéseinek megvalósítását.

(4)      A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága előírja, hogy a tagállamoknak teljesíteniük kell és fenn kell tartaniuk a középtávú költségvetési célkitűzésüket, és e célból stabilitási és konvergenciaprogramot kell benyújtaniuk.

(4a)    A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága tekintetében hasznos lenne a szigorúbb felügyelet, mivel így biztosítani lehetne, hogy a tagállamok összhangban legyenek az uniós költségvetési koordinációs kerettel, és annak megfeleljenek.

(5)      A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása során szerzett tapasztalat fényében a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmát és a vizsgálatukra szolgáló eljárást nemzeti és uniós szinten is tovább kell fejleszteni.

(5a)    A stabilitási és konvergenciaprogramokban meghatározott költségvetési célkitűzéseknek kifejezetten figyelembe kell venniük az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal, az Unió és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokkal és általában a reformprogramokkal összhangban elfogadott intézkedéseket.

(5b)    A Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásban erőteljesebb és függetlenebb szereppel kell rendelkeznie a tagállamokra lebontott értékelések, nyomon követés, küldetések, ajánlások és figyelmeztetések tekintetében. Ezen túlmenően a Tanács szerepét korlátozni kell az esetleges szankciókhoz vezető intézkedések során, és a Tanácsban a fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az EUMSZ alapján az lehetséges.

(5c)     A Gazdasági és Monetáris Unió működésének első évtizede során szerzett tapasztalatok és az elkövetett hibák azt mutatják, hogy az Unióban olyan megfelelőbb gazdaságirányításra van szükség, amelynek a közösen megállapított szabályok és politikák iránti erőteljesebb nemzeti felelősségvállalásra, valamint a nemzeti gazdaságpolitikák szilárdabb uniós szintű felügyeleti keretére kell épülnie.

(5d)    A továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretnek számos, egymással összefüggő és összhangban lévő, a fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos politikára kell támaszkodnia, ideértve elsősorban a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiát, különös figyelmet fordítva a belső piac fejlesztésére és erősítésére, a nemzetközi kereskedelem és a versenyképesség elősegítésére, a költségvetési egyenleg kilengéseinek megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony keretrendszerre (a Stabilitási és Növekedési Paktum), a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló szilárd keretrendszerre, a tagállami költségvetési keret minimumkövetelményeire, a megerősített pénzpiaci szabályozásra és felügyeletre (többek között az Európai Rendszerkockázati Testület általi makroprudenciális felügyelet), valamint egy megbízható és állandó válságkezelő mechanizmusra.

(5e)     A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a teljes gazdaságirányítási keretnek ki kell egészítenie a fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiát, és azzal összhangban kell állnia. Azonban ezek az összefonódások nem biztosíthatnak mentességet a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései alól.

(5f)     A gazdaságirányítás megerősítésének az Unió gazdaságirányítása demokratikus legitimációjának megerősítésével kell együtt járnia, amelyet a gazdaságpolitikák összehangolására irányuló eljárásokban az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és megfelelőbb időben történő bevonásán keresztül kell elérni.

(5g)    A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszternek (a szemeszter) kulcsfontosságú szerepet kell játszania az EUMSZ 121. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon követelmény végrehajtásában, hogy a tagállamok közös érdekű ügynek tekintsék, és ennek megfelelően összehangolják gazdaságpolitikájukat. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a független felügyelet az erősebb gazdaságirányítás szerves részét képezi. A Tanácsnak és a Bizottságnak a gazdaságpolitikai koordinációs eljárások egyes szakaszaiban nyilvánosságra kell hoznia és indokolnia kell álláspontját és határozatait.

(5h)    A gazdaságpolitikai koordináció és felügyelet Szerződésen alapuló eszközeit erősíteni kell a versenyképességet fokozó, és az európai növekedési stratégia szerves részeként a fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz hozzájáruló nemzeti reformprogramok benyújtására, nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó közös keretrendszer létrehozásával.

(5i)     A Stabilitási és Növekedési Paktum iránti nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a nemzeti költségvetési kereteket teljes egészében az Unióban megvalósuló többoldalú felügyelethez kapcsolódó célkitűzésekhez, és különösen a szemeszterhez kell igazítani, amellyel összefüggésben a nemzeti parlamenteket és minden más érdekelt felet – kiváltképpen a szociális partnereket – időben tájékoztatni kell és megfelelően be kell vonni.

(5j)     A szemeszter keretében az uniós intézmények által megvitatandó főbb politikai dokumentumok kidolgozásáról konzultálni kell az érdekeltekkel, különösen a szociális partnerekkel, valamint a szegénység ellen és társadalmi integráció érdekében fellépő európai platformmal.

(5k)    A Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. sz. jegyzőkönyv 3. cikke előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a költségvetés területén alkalmazott nemzeti eljárások lehetővé tegyék számukra a Szerződésekből ezen a területen fakadó kötelezettségeik teljesítését. Ezért azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzneme az euró, jogukban kell szabályozni a költségvetésre vonatkozó uniós célkitűzéseket, és gondoskodniuk kell arról, hogy e célok eléréséhez megfelelő költségvetési eljárások álljanak rendelkezésre.

(6)      A költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzés betartása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték tekintetében biztonsági tartalékkal rendelkezzenek annak érdekében, hogy biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát, a gyors előrelépést a fenntarthatóság felé és legyen költségvetési mozgásterük, különös tekintettel az Unió növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő állami beruházási szükségletekre.

(6a)    A tagállamoknak nemzeti költségvetési joguk keretében az államháztartás középtávú egyensúlyára törekedve három évre előre meg kell határozniuk a hiány- és többletcélokat.

(7)      A középtávú költségvetési célkitűzés elérésére és fenntartására vonatkozó kötelezettséget a középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pálya elveinek meghatározása révén kell érvényesíteni.

(7a)    Az államháztartás fenntarthatóságának – többek között az adósság szintjének, profiljának (beleértve a lejáratot is), az idősödő társadalomból eredő költségeknek, valamint az adósságdinamikának – az értékelését nagyobb súllyal kell figyelembe venni az egyes tagállamok számára előírt, a stabilitási és konvergenciaprogramba is felveendő középtávú költségvetési célkitűzések teljesítési ütemének meghatározásakor.

(8)      A középtávú költségvetési célkitűzés teljesítésére és fenntartására vonatkozó kötelezettséget az euróövezeti tagállamokra és az eltéréssel rendelkező tagállamokra egyaránt alkalmazni kell.

(9)      Azt, hogy sikerült-e megfelelő eredményeket elérni a középtávú költségvetési célkitűzés elérése érdekében, a strukturális egyenleget alapul vevő átfogó értékelés keretében kell felmérni, amelynek részét képezi a kiadások elemzése a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásának figyelembevétele nélkül. E tekintetben, amíg a középtávú költségvetési célkitűzés nem teljesül, az államháztartási kiadások növekedésének mértéke általában nem lépheti túl a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékét; az ezt a mértéket túllépő kiadásnövekedést az államháztartási bevételek diszkrecionális növelésének kell ellensúlyoznia, a diszkrecionális bevételcsökkentést pedig a kiadások csökkentésének kell kompenzálnia. A potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékét a tagállamok által jóváhagyott, közösen elfogadott módszernek megfelelően kell kiszámítani.

(10)    A gazdaságélénkítés elősegítése érdekében kivételesen lehetővé kell tenni a középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérést, ha azt az érintett tagállam által nem befolyásolható szokatlan esemény okozza, és az jelentős, éves szinten legalább a GDP 0,5%-ában mérhető hatással van az államháztartás szerkezeti egyensúlyára, továbbá az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát.

(11)    A középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való jelentős eltérés esetén a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, és ezt egy hónapon belül a szükséges korrekciós intézkedések megtétele öt hónapot meg nem haladó határidejének megállapításáról szóló tanácsi ajánlásnak kell követnie. Ha az érintett tagállam a Tanács által meghatározott határidőn belül nem tesz megfelelő intézkedéseket, úgy a Bizottságnak javaslatot kell tennie a Tanács részére annak megállapítására, hogy nem történt hatékony intézkedés. A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve ha a Tanács a Bizottság általi elfogadástól számított tíz napon belül minősített többséggel annak elutasításáról dönt. Ugyanakkor a Tanács – a Bizottság javaslatára – jelentést nyújt be az Európai Tanácsnak. A Bizottság – az euróövezethez tartozó tagállamok és az ERM2-tagállamok tekintetében az EKB-val együttműködve – felügyeleti látogatást hajthat végre. A Bizottság beszámol a Tanácsnak a látogatás eredményéről, és megállapításit egy hónapon belül nyilvánosságra hozza.

(11a) A Tanács és a Bizottság álláspontjait és határozatait a gazdaságpolitikai koordinációs folyamat megfelelő szakaszában nyilvánosságra hozza a tényleges nyomásgyakorlás biztosítása érdekében. A Bizottság az Európai Parlament és annak illetékes bizottsága előtt bemutatja és kifejti a tagállamoknak ajánlott preventív és korrekciós intézkedéseket. Az Európai Parlament felkérheti az érintett tagállamot, hogy illetékes bizottsága előtt fejtse ki döntéseit és szakpolitikáját.

(12)    A részt vevő tagállamokra vonatkozó uniós költségvetési felügyeleti keretrendszernek való megfelelés biztosítása érdekében az EUMSZ 136. cikke alapján külön érvényesítési mechanizmust kell létrehozni a középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való tartós és jelentős eltérés, az intézkedés hiánya, illetve az együttműködési hajlandóság hiányának esetére.

(12a) E rendeletnek elfogadását követően a lehető legrövidebb időn belül hatályba kell lépnie. A Bizottságnak az e rendelet végrehajtására szolgáló intézkedésekre vonatkozó javaslatok megtételekor figyelembe kell vennie az EU/IMF kiigazítási programban részt vevő érintett tagállamok gazdasági és költségvetési helyzetét.

(13)    Az 1466/97/EK rendeletben szereplő hivatkozások esetében figyelembe kell venni az EUMSZ új cikkszámozását.

(14)    Az 1466/97/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1466/97/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1.       Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Ez a rendelet a Tanács és a Bizottság többoldalú felügyeletének részeként rögzíti a stabilitási programok és a konvergenciaprogramok tartalmára, beterjesztésére, vizsgálatára és figyelemmel kisérésére vonatkozó szabályokat, hogy korai szakaszban megelőzze a túlzott költségvetési hiány és államadósság keletkezését, és segítse a gazdaságpolitikák felügyeletét és összehangolását, egyidejűleg támogatva az Unió növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseit.

Az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása érdekében a rendelet főszabályként írja elő a tagállami költségvetések gazdasági ciklusra vetített egyensúlyát.”

1.        A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) „részt vevő tagállam” az a tagállam, amelynek pénzneme az euró;

b) „eltéréssel rendelkező tagállam” az attól a tagállamtól eltérő tagállam, amelynek pénzneme az euró.

1a.      A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„1-A. SZAKASZ

A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter”

2-a. cikk

1. A tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük tartós egymáshoz közelítése érdekében a Tanács az európai gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó szemeszter (a szemeszter) szerves részeként és az EUMSZ-ben előírt célkitűzésekkel és előírásokkal összhangban gondoskodik az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdésében említett többoldalú felügyeletről.

2. A szemeszter többek között a következőkből áll:

a) a stabilitási és konvergenciaprogramok e rendelet szerinti többoldalú felügyelete;

b) a 2-ac. cikkben említett nemzeti reformprogramok többoldalú felügyelete;

c) az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások (átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások), továbbá azon iránymutatások kidolgozása és megvalósítása, amelyeket a tagállamoknak az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban foglalkoztatási politikáikban figyelembe kell venniük (foglalkoztatási iránymutatások);

d) a makrogazdasági egyensúlyhiány …/2011/EU rendelet szerinti megelőzése és kiigazítása;

e) a túlzott hiány esetén követendő eljárás az 1467/97/EK rendelet szerinti végrehajtása.

3. A Bizottság által a szemeszter keretében az EU egészéhez intézett minden javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt politikai intézkedések az EUMSZ 9. cikke szerinti hatásvizsgálatát.

4. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek a meghozott döntésekkel kapcsolatos átláthatóság, felelősségérzet és elszámoltathatóság fokozása érdekében a szemeszterben megfelelően részt vesznek. Az Európai Parlament megfelelő részvételének biztosítása érdekében 2011. december 31-ig az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak intézményközi megállapodást kell kötnie. Ezt az intézményközi megállapodást háromévente felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

2-aa. cikk

A szemeszter keretében adott esetben konzultálnak az EUMSZ 134. cikkének megfelelően létrehozott Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, az EUMSZ 150. cikkének megfelelően létrehozott Foglalkoztatási Bizottsággal, valamint az EUMSZ 160. cikkének megfelelően létrehozott szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal.

A szemeszter keretében az uniós intézmények által megvitatandó főbb politikai intézkedésekről konzultálni kell az érdekeltekkel, különösen a szociális partnerekkel.”

1b.      A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„1-Aa. SZAKASZ

Gazdasági párbeszéd

2-ab. cikk

Az egyrészről az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, másrészről pedig a nemzeti parlamentek, a nemzeti kormányok és a tagállamok más illetékes szervei közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága meghallgatásokat és nyilvános vitákat szervezhet a Tanács és a Bizottság által végzett makrogazdasági és költségvetési felügyeletről.”

1c.      A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„-1Ab. SZAKASZ

NEMZETI REFORMPROGRAMOK

2-ac. cikk

1. Az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseinek értelmében, valamint tekintettel az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésében említett azon kötelezettségre, hogy a tagállamok gazdaságpolitikájukat közös érdekű ügynek tekintsék, a tagállamok nemzeti reformprogramokat hoznak létre annak érdekében, hogy gazdaságpolitikájukat az Unió célkitűzéseihez igazítsák.

2. A tagállamok nemzeti reformprogramjainak támogatniuk kell az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiát, és azokban – többek között az állami és magánberuházásokra vonatkozó – konkrét szakpolitikai célkitűzéseknek és reformjavaslatoknak, illetve egyéb szakpolitikai intézkedéseknek kell szerepelniük. A reformprogramot az alábbiak alapján kell összeállítani:

a) az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és foglalkoztatási iránymutatások;

b) az Európai Tanács által elfogadott éves politikai iránymutatások és az egyéb kötelezettségvállalások;

c) az EUMSZ vonatkozó rendelkezései értelmében a Tanács által kiadott vélemények vagy ajánlások, illetve a Bizottság által az adott tagállamhoz intézett figyelmeztetés.

3. Az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdése szerinti többoldalú felügyelet céljából a tagállamok minden év április 30. előtt benyújtják a Tanácsnak és a Bizottságnak nemzeti reformprogramjukat.

4. A nemzeti parlament bevonását és az érdekeltekkel – többek között a szociális partnerekkel – folytatott nemzeti szintű konzultációt követően a tagállamok közzéteszik nemzeti reformprogramjukat.

5. A Tanács – a Bizottság általi értékelés alapján és az EUMSZ 121. cikke szerinti többoldalú felügyelet részeként – a (2) bekezdésben említett politikai iránymutatásokkal, kötelezettségvállalásokkal, ajánlásokkal és figyelmeztetésekkel összhangban figyelemmel kíséri a nemzeti reformprogramok végrehajtását.

6. A Bizottság értékeléseinek figyelembe kell venniük a tagállamok – különösen az euróövezet tagállamai – által egymásnak és a Bizottságnak a várhatóan átgyűrűző hatásokkal járó olyan esetleges gazdaságpolitikai döntéseikről megadott információkat, amelyek veszélyeztethetik a belső piac, illetve a gazdasági és monetáris unió zavartalan működését.

7. A Bizottság által benyújtott ajánlás alapján a Tanács értékeli, hogy a nemzeti reformprogramok alapját képező tervezett szakpolitikai intézkedések és közgazdasági feltételezések reálisak-e.

8. A Bizottság javaslata alapján a Tanács véleményt nyilvánít az egyes nemzeti reformprogramokról. Ha a Tanács megállapítja, hogy valamely program célkitűzéseit és tartalmát korrigálni kell, a Tanács saját belátása szerint felkéri az érintett tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be a nemzeti reformprogramban foglalt szakpolitikai intézkedés javított változatát. A korrigált programokat a Tanács és a Bizottság vizsgálja meg az e cikkben meghatározott eljárással összhangban.

9. Amennyiben a reformprogram a (8) bekezdésben említett véleményben foglalt politikai célkitűzésektől jelentősen eltér, a Bizottság figyelmeztetést intéz a tagállamhoz. A figyelmeztetést nyilvánosságra kell hozni. A Bizottság javaslata alapján a Tanács ajánlást is intézhet az érintett tagállamhoz a szükséges kiigazítások megtételére.

10. Az EUMSZ 121. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Tanács és a Bizottság elnöke évente jelentést tesz az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a többoldalú felügyelet eredményeiről. A valamely tagállam által elért előrehaladással kapcsolatos súlyos aggályok esetén a Tanács a Bizottság javaslatára jelentést nyújthat be az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.

11. A (9) és (10) bekezdésben említett esetben az Európai Parlament felkérheti az érintett tagállamot, hogy szakpolitikáját illetékes bizottsága előtt fejtse ki.

1d.      A 2a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„Valamennyi tagállam differenciált középtávú célkitűzést alakít ki költségvetési egyenlegére vonatkozóan. A tagállamok középtávú költségvetési célkitűzései eltérhetnek az egyensúlyközeli vagy többletet tartalmazó egyenlegre vonatkozó követelménytől, ugyanakkor a GDP 3%-ában meghatározott költségvetési hiány tekintetében biztonsági tartalékot kell biztosítaniuk. Minden egyes középtávú költségvetési célkitűzésnek biztosítania kell az államháztartás fenntarthatóságát vagy a fenntarthatóság irányába tett gyors előrehaladást, ugyanakkor költségvetési mozgásteret kell biztosítania, figyelembe véve különösen az állami beruházások szükségességét.

E tényezők figyelembevételével az eurót használó tagállamok és az ERM-II.-tagállamok számára országspecifikus, egy meghatározott skálán belül a GDP -1 %-a és az egyensúly vagy a többlet közötti középtávú költségvetési célkitűzéseket kell kijelölni, amelyek ciklikusan kiigazított, az egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes költségvetési helyzetre vonatkoznak.

A középtávú költségvetési célkitűzéseket háromévente, adott esetben pedig jelentős szerkezeti reform végrehajtásakor gyakrabban felül kell vizsgálni.

E rendelettel, valamint a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló 2011/…/EU tanácsi irányelvvel összhangban a középtávú költségvetési célkitűzés a nemzeti középtávú költségvetési keretek szerves részét képezi.

1e.      A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„1aa. szakasz

NEMZETI FELELŐSSÉG

2aa. cikk

1. Minden részt vevő tagállam nemzeti jogának részévé teszi a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseit és a költségvetési szakpolitika terén az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeket.

A részt vevő tagállamok az ésszerű középtávú célkitűzés meghatározásának céljából legalább négyéves költségvetési tervezési spektrumú középtávú költségvetési keretet állapítanak meg.

2. A részt vevő tagállamok számára a költségvetési politika terén tevékenykedő független testületek vagy intézmények biztosítják, hogy a mindenkori strukturális költségvetési helyzetre, valamint az e rendeletben meghatározott középtávú célkitűzésre vonatkozóan tájékozott nemzeti vita folyhasson.

3. A részt vevő tagállamok olyan számszaki költségvetési szabályokat dolgoznak ki, amelyek hatékonyan elősegítik az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeik teljesítését a költségvetési szakpolitika terén. Ezeknek a nemzeti, számszaki költségvetési szabályoknak teljes egészében összhangban kell állniuk a középtávú célkitűzéssel, és azt ki kell egészíteniük.

4. A részt vevő tagállamok olyan nemzeti költségvetési kereteket dolgoznak ki, amelyek biztosítják a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek betartását. A nemzeti költségvetési keretek kidolgozását a nemzeti jogon keresztül vagy nemzeti szinten létrejött politikai megállapodás útján végzik el. Az egyes részt vevő tagállamok nemzeti költségvetési kereteik kidolgozásakor a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló 2011/…/EU tanácsi irányelvben meghatározott minimumkövetelményeket adott esetben meghaladják.

Stabilitási programját illetően minden egyes részt vevő tagállam törekszik a parlamenti jóváhagyás megszerzésére. A parlamenti jóváhagyás hiányát a stabilitási programban rögzíteni kell.

5. A tagállamok – különösen költségvetéseik elkészítésekor – figyelembe veszik a Tanács és a Bizottság útmutatását és ajánlásait, és nemzeti parlamentjeiket megfelelően bevonják a gazdaságpolitikai koordinációs eljárásokba. A tagállamok a költségvetési tervezet nemzeti parlament elé terjesztésekor egyben benyújtják a Tanács vagy a Bizottság által a stabilitási programról adott véleményt, és – a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető, az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett korrekciós pályától való jelentős eltérés esetén – a Bizottság ajánlását annak kifejtésével együtt, hogy ezeket a véleményeket és ajánlásokat miként vették figyelembe.

6. A tagállamok biztosítják nemzeti statisztikai hatóságaik és nemzeti számvevőszékeik a 223/2009/EK rendeletben meghatározott európai statisztikai gyakorlati kódexnek megfelelő szakmai függetlenségét. Ehhez legalább a következőkre van szükség:

a) a politikai választások kimenetelétől független, átlátható személyzeti felvételi és elbocsátási gyakorlat;

b) éves költségvetési előirányzatok;

c) a statisztikai adatok közzétételi időpontjának legalább egy évvel korábban történő meghatározása.

1f.       A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„1Ab. szakasz

AZ EURÓCSOPORT ELNÖKÉNEK MEGHALLGATÁSA

2ab. cikk

Az eurócsoport elnökét az Európai Parlament illetékes bizottságai – az Európai Parlament kérésére vagy saját kezdeményezésére – meghallgathatják, különösen az eurócsoport munkaprogramja és az euróövezetbeli gazdasági helyzet, az euróövezeten belüli makrogazdasági egyensúlyhiányok alakulása, a résztvevő tagállamok versenyképessége és gazdaságaik reálkonvergenciájának állapota, a résztvevő tagállamok költségvetési pozícióinak fenntarthatósága, valamint nemzeti stabilitási és reformterveik teljesítése, illetve az Unión belüli makrogazdasági egyensúlyhiányokkal kapcsolatos fejlemények tekintetében.”

2.          A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)        az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az egyes résztvevő tagállamok a Szerződés 121. cikkének értelmében rendszeres időközönként benyújtják a Tanácshoz és a Bizottsághoz a többoldalú felügyelet céljából szükséges információkat egy stabilitási program formájában, amely lényeges alapot biztosít az államháztartás fenntarthatósága számára, ami kedvező hatást gyakorol az árstabilitásra és a dinamikus, fenntartható növekedésre, valamint a munkahelyteremtésre.

b)        a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i)       az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

a) az államháztartási egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzést és az ezen célkitűzéshez vezető korrekciós pályát a GDP százalékában, az államadósság arányának várható alakulását, az államháztartási kiadások tervezett növekedési pályáját – ideértve a bruttó állóeszköz-felhalmozásra fordítható megfelelő összegeket is, szem előtt tartva különösen a kiadások 5. cikk (1) bekezdése szerinti növekedéséhez szükséges feltételeket és kritériumokat is –, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedési pályáját és a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések számszerűsítését;

ia)       a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„aa) az államadósság arányának várható alakulása, valamint tájékoztatás minden hallgatólagos vagy függő kötelezettségről, például az elöregedés miatt várhatóan keletkező költségvetési kiadásokról és az állami garanciákról; ezen információk pontos jellegét a Bizottság által megállapítandó összehangolt keretnek kell tartalmaznia;”

ib)       a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ab) tájékoztatás a stabilitási programnak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és a nemzeti reformprogramokkal való összeegyeztethetőségéről;”

ii)         a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések mennyiségi értékelését, amely tartalmazza a közvetlen, hosszú távú pozitív költségvetési hatású strukturális reformok átfogó költség-haszon elemzését is, többek között a fenntartható potenciális növekedés fokozása révén;”

ba)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A stabilitási program realisztikus és óvatos makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapul a legfrissebb információk felhasználása mellett. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál is óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítése során megfelelőképpen figyelembe kell venni a Bizottság – és adott esetben más független szervek –előrejelzéseit. A választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzések közötti jelentős eltérésekre a stabilitási programokban magyarázatot kell adni.”

c)      az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2a) bekezdés aa) és ab), valamint b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a megfelelően számszerűsített tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre, valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.”

3.          A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

1. A stabilitási programokat évente április 1. és 30. között kell benyújtani. Az eurót bevezető tagállam stabilitási programját a Tanács által az euró bevezetésére vonatkozóan hozott határozattól számított hat hónapon belül nyújtja be.

2. A tagállamok nyilvánosságra hozzák stabilitási programjukat.”

4.          A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

1. A Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján a Tanács az EUMSZ 121. cikke értelmében a többoldalú felügyelet keretében megvizsgálja az érintett tagállamok által a stabilitási programjaikban ismertetett középtávú költségvetési célkitűzést, értékeli, hogy a program alapját képező közgazdasági feltételezések reálisak-e (ideértve az adósságráta járulékos alakulásának megfontolását is), a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya megfelelő-e, és a korrekciós pálya tiszteletben tartása érdekében tett vagy javasolt intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzésnek a ciklus alatt történő eléréséhez.

A középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során a Tanács és a Bizottság megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5%-át véve viszonyítási alapul. A GDP 60 %-a feletti adósságszinttel vagy jelentős általános adósság-fenntarthatósági kockázattal szembesülő tagállamok esetében a Tanács és a Bizottság megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása lényegesen magasabb-e a GDP 0,5%-ánál. A Tanács és a Bizottság figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek.

A strukturális egyenleget alapul vevő átfogó értékelés keretében fel kell mérni, hogy sikerült-e megfelelő eredményeket elérni a középtávú költségvetési célkitűzés elérése tekintetében, és egyúttal el kell végezni a kiadások elemzését is, a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásának figyelembevétele nélkül. Ebből a célból a Tanács és a Bizottság értékeli, hogy az államháztartási kiadások növekedési pályája a bevételoldalon tett vagy tervezett intézkedések hatásával összefüggésben tekintve megfelel-e a következő feltételeknek:

▐

a) azon tagállamok esetében, amelyek már megvalósították középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák;

b) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lép túl egy, a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékénél alacsonyabb értékben megállapított mértéket, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák. Azt a mértéket, amellyel az államháztartási kiadások növekedési rátájának el kell maradnia a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékétől, úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekciót;

c) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az államháztartás bevételi tételeinek diszkrecionális csökkentését ellensúlyozza vagy a kiadáscsökkentés, vagy az államháztartás egyéb bevételi tételeinek diszkrecionális növelése, vagy mindkettő.

Az összesített kiadásokba nem szabad beleszámítani sem a kamatkiadásokat, sem az uniós programokra fordított azon kiadásokat, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, sem pedig a munkanélküli segéllyel kapcsolatos kiadásokat érintő nem diszkrecionális változásokat.

A középtávú referenciamértéket meghaladó kiadásnövekedés nem tekintendő a középtávú referenciamérték megszegésének, amennyiben azt törvényben előírt bevételnövekedés teljes egészében kompenzálja.

A potenciális GDP-arány középtávú referenciamértékét előretekintő vagy – ha ez a középtávú célkitűzés elérése tekintetében nem eredményez lassabb korrekciós pályát – visszatekintő előrejelzések alapján kell értékelni. Az előrejelzéseket rendszeres időközönként frissíteni kell. A Bizottság ezen előrejelzések módszertanáról átlátható, független és indokolással ellátott értékelést hoz nyilvánosságra.

Azon tagállamoknak a középtávú költségvetési célkitűzés eléréséhez vezető korrekciós pályája meghatározásakor, amelyek még nem érték el ezt a célt, valamint a középtávú célkitűzést már elért országoknak ezen célkitűzéstől való átmeneti eltérésének lehetővé tételekor a Tanács és a Bizottság – azzal a feltétellel, hogy a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre, illetve a költségvetés helyzete az elvárások szerint a program időtartama alatt visszatér a középtávú költségvetési célkitűzéshez – figyelembe veszi azon jelentős strukturális reformok végrehajtását, amelyek, többek között a potenciális fenntartható növekedés fokozása révén, közvetlen hosszú távú pozitív költségvetési hatásokat eredményeznek, és ezáltal az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát igazolhatóan befolyásolják.

Különleges figyelmet kell fordítani a több pilléren alapuló – egy kötelező, tőkefedezeti pillért is magában foglaló – rendszer bevezetésére irányuló nyugdíjreformokra. Az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok számára lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési célkitűzésükhöz vezető korrekciós pályától vagy magától a célkitűzéstől történő – az államilag irányított pillér reformjának nettó költségét tükröző – eltérést, azzal a feltétellel, hogy az eltérés átmeneti, és a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre.

A Tanács és a Bizottság megvizsgálja továbbá, hogy a stabilitási program tartalma elősegíti-e az euróövezeten belüli tartós konvergencia elérését, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára és foglalkoztatási politikájára vonatkozó átfogó iránymutatásainak.

Amennyiben az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan szokatlan esemény következik be, amely az államháztartás strukturális egyenlegére egyetlen éven belül a GDP 0,5%-át meghaladó arányú hatást gyakorol, illetve az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés időszakaiban a tagállamok számára engedélyezhető a harmadik albekezdésben említett, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérés, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú pénzügyi fenntarthatóságát.

2. A Bizottság a stabilitási programot a program benyújtásától számítva legfeljebb ▌három hónapon belül megvizsgálja. A Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően szükség esetén ajánlást intéz a Tanácshoz a programra vonatkozó vélemény kibocsátása tekintetében. Ha a Tanács tíz napon belül nem határoz a vélemény elutasításáról, akkor azt a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a program célkitűzéseit és tartalmát – különös tekintettel a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályára – meg kell erősíteni, úgy ▌a véleményben fel kell kérni az érintett tagállamot, hogy módosítsa programját.”

5.          A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

1. Az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban a többoldalú felügyelet részeként a Tanács és a Bizottság a részt vevő tagállamok által nyújtott információk, valamint a Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a stabilitási programok végrehajtását, különös tekintettel a költségvetési egyenlegnek a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való tényleges vagy várható jelentős eltérésének megállapítására ▐.

2. Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, a középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való jelentős eltérés esetén, és a túlzott hiány kialakulásának megakadályozása érdekében a Bizottság az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesíti az érintett tagállamot. Az ilyen figyelmeztetést nyilvánosságra kell hozni. A Parlament felkérheti az érintett tagállamot, hogy politikáit a Parlament illetékes bizottsága előtt kifejtse. Ilyen jelentős eltérés esetén a Bizottság az érintett tagállamtól további jelentéstételt kérhet.

A Tanács – az első albekezdésben említett jelentős eltéréstől számított egy hónapon belül – politikai intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogad el, az eltérés bizottsági ajánlás értelmében történő kezelésére szolgáló, legfeljebb öt hónapos határidő előírása mellett. Különösen jelentős eltérés esetében, illetve különösen súlyos helyzetben a határidő nem haladhatja meg a három hónapot. A Tanács a Bizottság javaslata alapján az ajánlást nyilvánosságra hozza.

A Bizottság az ajánlásban szereplő intézkedéseket az e rendelet -11a. cikkével összhangban felügyeleti látogatások keretében nyomon követi, és jelentést készít a Tanács részére. A jelentést egy hónapon belül közzé kell tenni.

Ha az érintett tagállam a második albekezdésben említett tanácsi ajánlásban előírt határidőn belül nem hoz megfelelő intézkedést, akkor a Bizottság haladéktalanul ajánlást terjeszt be a Tanácsnak, amelyben kéri a hatékony fellépés elmulasztásának megállapítását. Ha a Tanács az ajánlás Bizottság általi elfogadásától számított tíz napon belül minősített többséggel nem hoz határozatot annak elutasításáról, akkor az ajánlást a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni. A Tanács egyúttal – a Bizottság javaslata alapján – hivatalos jelentést intéz az Európai Tanácshoz.

Az eljárás – a második albekezdésben említett tanácsi ajánlástól a negyedik albekezdésben említett végleges tanácsi ajánlásig és az Európai Tanácshoz címzett jelentésig – nem lehet hosszabb hat hónapnál.

A középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való eltérést – az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően – a strukturális egyenleget alapul vevő átfogó értékelés keretében fel kell mérni, és egyúttal el kell végezni a kiadások elemzését is, a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásának figyelembevétele nélkül

Annak értékelése során, hogy az eltérés jelentős-e, az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:

azon tagállamok tekintetében, amelyek a középtávú költségvetési célkitűzést még nem érték el, a strukturális egyenleg változásának értékelésekor azt kell felmérni, hogy az meghaladja-e a GDP 0,5%-át egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25 %-át átlagosan két egymást követő évben; a kiadások diszkrecionális bevételi intézkedések nélküli alakulásának értékelésekor azt kell felmérni, hogy annak az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása meghaladta-e a GDP 0,5%-át egyetlen éven belül, vagy két egymást követő évben összesítve.

Az eltérés figyelmen kívül hagyható, ha az érintett tagállam jelentősen túlteljesítette középtávú költségvetési célkitűzését, figyelembe véve, hogy fennáll-e túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, és ha a stabilitási programban meghatározott költségvetési tervek nem veszélyeztetik e célkitűzést a programidőszakban.

Az eltérés akkor is figyelmen kívül hagyható, ha azt az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan szokatlan esemény okozza, amely az államháztartás strukturális egyenlegére egyetlen éven belül legalább a GDP 0,5%-át elérő hatást gyakorol, illetve általános természetű súlyos gazdasági visszaesés esetében, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú pénzügyi fenntarthatóságát.

3. Abban az esetben, ha a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, ▌a Bizottság ▌ ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács a Bizottság ajánlását minősített többséggel elutasíthatja. A Tanács az ajánlást ▌nyilvánosságra hozza. A Parlament felkérheti az érintett tagállamot, hogy politikáit a Parlament illetékes bizottsága előtt kifejtse”.

6.          A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Minden, eltéréssel rendelkező tagállam az EUMSZ 121. cikke értelmében rendszeres időközönként benyújtja a Tanácshoz és a Bizottsághoz a többoldalú felügyelet céljából szükséges információkat egy konvergenciaprogram formájában, amely fontos alapot biztosít az államháztartás fenntarthatóságához, ami nélkülözhetetlen az árstabilitás, a dinamikus, fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés számára.”

b)     a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i)       az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) az államháztartási egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzést és az ezen célkitűzéshez vezető korrekciós pályát a GDP százalékában, az államadósság arányának várható alakulását, az államháztartási kiadások tervezett növekedési pályáját – ideértve a bruttó állóeszköz-felhalmozásra fordítható megfelelő összegeket is, szem előtt tartva különösen a kiadások 9. cikk (1) bekezdése szerinti növekedése megteremtésének feltételeit és kritériumait –, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedési pályáját és a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések számszerűsítését, a középtávú monetáris politikai célkitűzéseket, e célkitűzéseknek az ár- és árfolyam-stabilitással és a tartós konvergencia elérésével való kapcsolatát;”

ia)       a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„aa) az államadósság arányának várható alakulása, valamint tájékoztatás minden hallgatólagos vagy függő kötelezettségről, például az elöregedés miatt várhatóan keletkező költségvetési kiadásokról és az állami garanciákról; ezen információk pontos jellegét a Bizottság által megállapítandó összehangolt keretnek kell tartalmaznia;”

ib)       a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ab) tájékoztatás a stabilitási programnak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal, a foglalkozáspolitikai iránymutatásokkal és a nemzeti reformprogramokkal való összeegyeztethetőségéről;”

ic)       a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a várt gazdasági fejlődésre és a lényeges közgazdasági változókra vonatkozó főbb, a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából lényeges feltételezéseket, többek között a kormányzati beruházási kiadások, a reál GDP növekedése, a foglalkoztatás és az infláció tekintetében;”

ii)         a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések mennyiségi értékelését, amely tartalmazza a közvetlen, hosszú távú pozitív költségvetési hatásokat – többek között a potenciális fenntartható növekedés fokozása révén – eredményező jelentős strukturális reformok átfogó költség-haszon elemzését is;

ba)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A konvergenciaprogram realisztikus és óvatos makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapul, a legfrissebb információk felhasználása mellett. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön, vagy egy annál is óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítése során megfelelően figyelembe kell venni a Bizottsági – és adott esetben más független szervek – előrejelzéseit. A választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzések közötti jelentős eltérésekre a konvergenciaprogramban magyarázatot kell adni.”

c)      az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2a) bekezdés aa) és ab), valamint b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a megfelelően számszerűsített tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre, valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.

7.          A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

1.      A konvergenciaprogramokat évente április 1. és 30. között kell benyújtani.

1a.    Azon országok esetében, amelyek költségvetési éve a naptári évvel nem egyezik meg, a konvergenciaprogram benyújtása a költségvetés nemzeti parlamentnek történő beterjesztését követi, és annak közzétételéhez időben a lehető legközelebb kell lennie.

2.      A tagállamok konvergenciaprogramjukat nyilvánosságra hozzák.”

8.          A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

1. A Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján a Tanács az EUMSZ 121. cikke értelmében a többoldalú felügyelet keretében megvizsgálja az érintett tagállamok által a konvergenciaprogramjaikban ismertetett középtávú költségvetési célkitűzést, értékeli, hogy a program alapját képező közgazdasági feltételezések reálisak-e (ideértve az adósságráta járulékos alakulásának megfontolását is), a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya megfelelő-e, és a korrekciós pálya tiszteletben tartása érdekében tett vagy javasolt intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzésnek a ciklus alatt történő eléréséhez és a tartós konvergencia eléréséhez.

A Tanács és a Bizottság a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek. A GDP 60 %-a feletti adósságszinttel vagy jelentős általános adósság-fenntarthatósági kockáztatottal szembesülő tagállamok esetében a Tanács és a Bizottság megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása lényegesen magasabb-e a GDP 0,5%-ánál. Az ERM2-tagállamok esetében a Tanács és a Bizottság megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5%-át véve viszonyítási alapul.

A strukturális egyenleget alapul vevő átfogó értékelés keretében fel kell mérni, hogy sikerült-e megfelelő eredményeket elérni a középtávú költségvetési célkitűzés elérése tekintetében, és egyúttal el kell végezni a kiadások elemzését is, a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásának figyelembevétele nélkül. Ebből a célból a Tanács és a Bizottság értékeli, hogy az államháztartási kiadások növekedési pályája a bevételoldalon tett vagy javasolt intézkedések hatásával összefüggésben tekintve megfelel-e a következő feltételeknek:

▐

a) azon tagállamok esetében, amelyek már megvalósították középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák;

b) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lép túl egy, a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékénél alacsonyabb értékben megállapított mértéket, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák. Azt a mértéket, amellyel az államháztartási kiadások növekedési rátájának el kell maradnia a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékétől, úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekciót;

c) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az államháztartás bevételi tételeinek diszkrecionális csökkentését ellensúlyozza vagy a kiadáscsökkentés, vagy az államháztartás egyéb bevételi tételeinek diszkrecionális növelése, vagy mindkettő.

Az összesített kiadásokba nem szabad beleszámítani sem a kamatkiadásokat, sem az uniós programokra fordított azon kiadásokat, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, sem pedig a munkanélküli segéllyel kapcsolatos kiadásokat érintő nem diszkrecionális változásokat.

A középtávú referenciamértéket meghaladó kiadásnövekedés nem tekintendő a középtávú referenciamérték megszegésének, amennyiben azt törvényben előírt bevételnövekedés teljes egészében kompenzálja.

A potenciális GDP-arány középtávú referenciamértékét előretekintő vagy – ha ez a középtávú célkitűzés elérése tekintetében nem eredményez lassabb korrekciós pályát – visszatekintő előrejelzések alapján kell értékelni. Az előrejelzéseket rendszeres időközönként frissíteni kell. A Bizottság ezen előrejelzések módszertanáról átlátható, független és indokolással ellátott értékelést hoz nyilvánosságra.

Azon tagállamoknak a középtávú költségvetési célkitűzés eléréséhez vezető korrekciós pályája meghatározásakor, amelyek még nem érték el ezt a célt, valamint a középtávú célkitűzést már elért országoknak ezen célkitűzéstől való átmeneti eltérésének lehetővé tételekor a Tanács és a Bizottság – azzal a feltétellel, hogy a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre, illetve a költségvetés helyzete az elvárások szerint a program időtartama alatt visszatér a középtávú költségvetési célkitűzéshez – figyelembe veszi azon jelentős strukturális reformok végrehajtását, amelyek, többek között a potenciális fenntartható növekedés fokozása révén, közvetlen hosszú távú pozitív költségvetési hatásokat eredményeznek, és ezáltal az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát igazolhatóan befolyásolják.

Különleges figyelmet kell fordítani a több pilléren alapuló – egy kötelező, tőkefedezeti pillért is magában foglaló – rendszer bevezetésére irányuló nyugdíjreformokra. Az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok számára lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési célkitűzésükhöz vezető korrekciós pályától vagy magától a célkitűzéstől történő – az államilag irányított pillér reformjának nettó költségét tükröző – eltérést, azzal a feltétellel, hogy az eltérés átmeneti, és a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre.

A Tanács és a Bizottság megvizsgálja továbbá, hogy a konvergenciaprogram tartalma elősegíti-e a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára és foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. Az ERM2-tagállamok esetében a Tanács és a Bizottság ezenkívül megvizsgálja, hogy a konvergenciaprogram tartalma biztosítja-e az árfolyam-mechanizmusban való zökkenőmentes részvételt.

Amennyiben az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan szokatlan esemény következik be, amely az államháztartás strukturális egyenlegére egyetlen éven belül a GDP 0,5%-át meghaladó arányú hatást gyakorol, illetve az euróövezetet vagy az EU egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés időszakaiban a tagállamok számára engedélyezhető a harmadik albekezdésben említett, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérés, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú pénzügyi fenntarthatóságát.

2. A Tanács a konvergenciaprogram vizsgálatát a program benyújtásától számítva legfeljebb három hónapon belül elvégzi. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően szükség esetén véleményezi a programot. Ha a Tanács az EUMSZ 121. cikkével összhangban úgy véli, hogy a program célkitűzéseit és tartalmát – különös tekintettel a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályára – meg kell erősíteni, a Tanács saját véleménye alapján felkéri az érintett tagállamot, hogy módosítsa programját.”

9.          A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

1. Az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban a többoldalú felügyelet részeként a Tanács és a Bizottság az eltéréssel rendelkező tagállamok által nyújtott információk, valamint a Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a konvergenciaprogramok végrehajtását, különös tekintettel a költségvetési egyenlegnek a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való tényleges vagy várható jelentős eltérésének megállapítására, amely a prudens költségvetési politikától való eltérésekből ered.

Emellett a Tanács és a Bizottság figyelemmel kíséri az eltéréssel rendelkező tagállamok gazdaságpolitikáit a konvergenciaprogramok célkitűzéseinek szempontjából annak biztosítása érdekében, hogy politikájuk a stabilitásra irányuljon, és megelőzve ezáltal a reálárfolyam egyenetlenségeit és a nominális árfolyam túlzott ingadozásait.

2. Az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, a középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való jelentős eltérés esetén, és a túlzott hiány kialakulásának megakadályozása érdekében a Bizottság az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesíti az érintett tagállamot. Az ilyen figyelmeztetést nyilvánosságra kell hozni. A Parlament felkérheti az érintett tagállamot, hogy politikáit a Parlament illetékes bizottsága előtt kifejtse. Ilyen jelentős eltérés esetén a Bizottság az érintett tagállamtól további jelentéstételt kérhet.

A Tanács – az első albekezdésben említett jelentős eltéréstől számított egy hónapon belül – politikai intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogad el, az eltérés bizottsági ajánlás értelmében történő kezelésére szolgáló, legfeljebb öt hónapos határidő előírása mellett. Különösen jelentős eltérés esetében, illetve különösen súlyos helyzetben a határidő nem haladhatja meg a három hónapot. A Tanács a Bizottság javaslata alapján az ajánlást nyilvánosságra hozza.

A Bizottság az ajánlásban szereplő intézkedéseket az e rendelet -11a. cikkével összhangban felügyeleti látogatások keretében nyomon követi, és jelentést készít a Tanács számára. Ezt a jelentést egy hónapon belül közzé kell tenni.

Ha az érintett tagállam a második albekezdésben említett tanácsi ajánlásban előírt határidőn belül nem hoz megfelelő intézkedést, akkor a Bizottság haladéktalanul ajánlást terjeszt be a Tanácsnak, amelyben kéri a hatékony fellépés elmulasztásának megállapítását. Ha a Tanács az ajánlás Bizottság általi elfogadásától számított tíz napon belül minősített többséggel nem hoz határozatot annak elutasításáról, akkor az ajánlást a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni. Ugyanakkor a Tanács – a Bizottság javaslatára – hivatalos jelentést intéz az Európai Tanácshoz.

Az eljárás – a második albekezdésben említett tanácsi ajánlástól a negyedik albekezdésben említett végleges tanácsi ajánlásig és az Európai Tanácshoz címzett jelentésig – nem lehet hosszabb hat hónapnál.

A középtávú célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való eltérést a strukturális egyenleget alapul vevő átfogó értékelés keretében kell felmérni, amelynek a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően részét képezi a kiadások elemzése a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásának figyelembevétele nélkül.

Annak megítéléséhez, hogy az eltérés jelentős-e, az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:

Azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, a strukturális egyenleg változásának értékelése során az eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha egyetlen évben a GDP legalább 0,5 %-a, vagy ha két egymást követő évben évente a GDP legalább 0,25 %-a; a kiadások diszkrecionális bevételi intézkedések nélküli alakulásának értékelésekor azt kell megvizsgálni, hogy annak az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása meghaladta-e a GDP 0,5%-át egyetlen éven belül, vagy két egymást követő évben összesítve.

Az eltérés figyelmen kívül hagyható, ha az érintett tagállam jelentősen túlteljesítette középtávú költségvetési célkitűzését, figyelembe véve, hogy fennáll-e túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, és ha a stabilitási programban meghatározott költségvetési tervek nem veszélyeztetik e célkitűzést a programidőszakban.

Az eltérés akkor is figyelmen kívül hagyható, ha azt az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan szokatlan esemény okozza, amely az államháztartás strukturális egyenlegére egyetlen éven belül legalább a GDP 0,5%-át elérő hatást gyakorol, illetve általános természetű súlyos gazdasági visszaesés esetében, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú pénzügyi fenntarthatóságát.

3. Abban az esetben, ha a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, a Bizottság ▌ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács ▌az ajánlást nyilvánosságra hozza. A Parlament felkérheti az érintett tagállamot, hogy politikáit a Parlament illetékes bizottsága előtt kifejtse.

3a. Amikor az Európai Parlament illetékes bizottsága találkozóra kéri fel valamely tagállamot álláspontja, a szükséges intézkedések vagy az e rendeletben szereplő követelményektől való eltérés kifejtése céljából, az ülésre a következők egyikének védnöksége alatt kerül sor:

a) az Európai Parlament;

b) az érintett tagállam parlamentje;

c) a soros elnökséget ellátó tagállam parlamentje.”

9a.        A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„-11. cikk

1. A Bizottság e rendelet célkitűzéseivel összhangban állandó párbeszédet folytat a tagállami hatóságokkal. A rendszeres párbeszéd és adott esetben a felügyelet biztosítása céljából a Bizottság minden tagállamban látogatásokat tesz.

A Bizottság – amennyiben azt szükségesnek tartja – felkérheti az Európai Központi Bank vagy más illetékes intézmények képviselőit, hogy részt vegyenek a párbeszédben és a felügyeleti látogatásokon.

2. A párbeszéd és a felügyelet biztosítását célzó látogatások szervezésekor a Bizottság adott esetben észrevételezés céljából megküldi előzetes megállapításait az érintett tagállamoknak.

3. A Bizottság a párbeszéd biztosítására irányuló látogatások keretében felülvizsgálja a tagállam gazdasági helyzetét, és felméri, hogy az e rendelet célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatban mely kockázatok vagy nehézségek állnak fenn.

4. A Bizottság a felügyelet biztosítására irányuló látogatások keretében nyomon követi a folyamatokat, és ellenőrzi, hogy az intézkedéseket a Tanács vagy a Bizottság határozataival és e rendelet célkitűzéseivel összhangban hozták-e meg. A felügyelet biztosítására irányuló látogatásokra csak rendkívüli esetben és kizárólag akkor kerül sor, ha az említett célkitűzések megvalósítása tekintetében felismerhető kockázatok vagy nehézségek állnak fenn.

5. A Bizottság tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot a felügyelet biztosítására irányuló látogatások okairól.

6. A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést a konzultációs és felügyeleti látogatások megkönnyítése érdekében. A tagállamok a Bizottság kérésére valamennyi illetékes nemzeti hatóság segítségét biztosítják a konzultációs és felügyeleti látogatások előkészítéséhez és lefolytatásához.

9b.        A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Az e rendeletben ismertetett többoldalú felügyelet részeként a Tanács és a Bizottság elvégzi az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdésben ismertetett átfogó értékelést.”

9c.         A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács e rendelet végrehajtását a Bizottság éves jelentése alapján értékeli.”

9d.        A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Felülvizsgálat

1. A Bizottság …*-ig, azután pedig háromévente jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról.

2. A jelentést és minden azt kísérő javaslatot az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjeszteni.

3. Ha a jelentés akadályokat állapít meg a Szerződések gazdasági és monetáris unióra vonatkozó irányadó rendelkezéseinek megfelelő érvényesülése tekintetében, akkor megfogalmazza az Európai Tanácshoz címzett szükséges ajánlásokat is.

4. A jelentés javaslatot tartalmaz a Tanácsban alkalmazott fordított minősített többségi szavazásnak az e rendeletben említett eljárás valamennyi szakaszára való kiterjesztésére.

5. A Bizottság …*-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, és szükség esetén jogalkotási javaslatokat is tesz annak érdekében, hogy uniós szabályozás keretei között létrejöjjön egy olyan ösztönző mechanizmus, amelynek célja garanciák nyújtása az EU2020 projektkötvények csomagjához.

*HL... kérjük a dátumot beilleszteni: e rendelet hatálybalépése után egy évvel.”

10.        A 99. cikkre való hivatkozások helyébe a rendelet teljes szövegében a 121. cikkre való hivatkozás lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt:

az Európai Parlament részéről                                 a Tanács részéről

az elnök                                                                 az elnök

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Sharon Bowles

elnök asszony

Gazdasági és Monetáris Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2010)0526 – C7‑0300/2010 – 2010/0280 (COD))

Tisztelt Elnök Asszony!

Ön 2011. március 4-én kelt levelében az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdése alapján felkérte a Jogi Bizottságot, hogy alkosson véleményt több jogalkotási javaslat megfelelő jogalapjáról, mely javaslatokkal kapcsolatban az Ön bizottsága – mint illetékes bizottság – és/vagy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások útján a jogalap megváltoztatását tervezi.

Bizottságunk 2011. április 12-i ülésén megvizsgálta a kérdést.

A gazdaságirányítási csomag célja az erősebb koordináció és a gazdaságpolitikák szorosabb felügyelete iránti igény kielégítése a Gazdasági és Monetáris Unióban.

A csomag hat jogalkotási javaslatból áll.

A javaslatok elemzése külön mellékletben található. A könnyebb kezelhetőség érdekében a bizottság jogalapra vonatkozó megállapításait az alábbiakban külön-külön összefoglaljuk:

- A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0527, 2010/0281 (COD)).

A rendeletre irányuló javaslat egyetlen célja az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése alapján a gazdasági felügyeleti eljárás kiszélesítése. Ez a jogalap megfelelőnek tűnik.

- A tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2010)0523 végleges – 2010/0277 (NLE)).

E javaslat fő célja a költségvetési felelősség növelése azzal, hogy minimumkövetelményeket állít fel a nemzeti keretekkel kapcsolatban, valamint biztosítani kívánja a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságát. Ennek megfelelően a Bizottság által javasolt jogalap – az EUMSZ 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdése – megfelelőnek tűnik.

- A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0526, 2010/0280 (COD)).

A javaslat célja a tagállami gazdaságpolitikák megerősített összehangolásának biztosítása. Ezért a javaslat tekintetében az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése megfelelő jogalap.

- A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0522 végleges, 2010/ 0276 (CNS)).

Tekintettel arra, hogy a javaslat fő célja a túlzott hiány esetén követendő eljárás részletes szabályainak megállapítása, az egyetlen megfelelő jogalap az EUMSZ 126. cikkének (14) bekezdése.

- A költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0524 – 2010/0278(COD)).

Ebben az esetben az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése és 136. cikke együttesen a megfelelő jogalap.

- A túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0525, 2010/0279 (COD)).

Tekintettel a javaslat céljára – a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az euróövezeten belüli eredményes kiigazítása –, az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése a 136. cikkel együttesen alkotja a megfelelő jogalapot.

A fenti ajánlásokról a Jogi Bizottság 2011. április12-i ülésén egyhangúlag határozott[1].

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

Melléklet

Tárgy: A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapja (COM(2010)0526, 2010/0280 (COD))

A gazdasági és pénzügyi válság feltárta a gazdasági és monetáris unió (GMU) kerete felülvizsgálatának szükségességét a meglévő eszközök megerősítése, valamint az együttműködési eljárások és a többoldalú felügyelet kiszélesítése érdekében. Mint a Bizottság azt indokolásában hangsúlyozza, a rendszert meg kell erősíteni „a makrogazdasági stabilitás és az államháztartások fenntarthatóságának rögzítése érdekében, amelyek a tartós kibocsátás- és foglalkoztatásnövekedés előfeltételei”[2].

A gazdaságirányítási csomag hat javaslatot tartalmaz, és célja a gazdaságpolitikák koordinációjának és felügyeletének megerősítése a GMU-ban az Európa 2020 stratégiával és a Stabilitási és Növekedési Paktum[3], illetve az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások keretében meglévő eljárásokat összefogó új felügyeleti ciklussal, az európai szemeszterrel összefüggésben.

E javaslatok közül kettő a túlzott hiány esetén követendő eljárással foglalkozik. Mindkettő az EUMSZ 126. cikkének (14) bekezdésén alapul. A másik négy a többoldalú felügyeleti eljárással foglalkozik, és a 121. cikk (6) bekezdésén alapulnak; kettő alapja a 121. cikk (6) bekezdése az EUMSZ 136. cikkével összefüggésben.

A javaslatok két bizottsági közleményt és az Európai Tanácsnak a tagállamok gazdaságpolitikái koordinációjának megerősítésére vonatkozó 2010. júniusi megállapodását követik[4]. A gazdaságirányítási csomagot 2010. szeptember 29-én nyújtották be.

A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a javaslat) első olvasat alatt van a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) mint illetékes bizottság előtt. Az előadó Corien Wortmann-Kool. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményt készített (előadó: Pervenche Berès).

2011. március 4-i levelében a Gazdasági és Monetáris Bizottság az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdése értelmében felkérte a Jogi Bizottságot, hogy alkosson véleményt a jogalapról. A benyújtott módosítások célja a jogalap megváltoztatása oly módon, hogy az egyetlen 121. cikk (6) bekezdése helyett a 121. cikk (6) bekezdése és a 148. cikk (3) és (4) bekezdése, vagy a 121. cikk (6) bekezdése a 136. cikkel együttesen legyen a jogalap.

Háttér

Az SNP ún. prevenciós részéről szóló 1466/97/EK tanácsi rendeletet 2005-ben az 1055/2005/EK rendelet módosította, és „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának javításáról” szóló 2005. március 20-i tanácsi jelentés kiegészítette. A vizsgálat alatt lévő javaslat további módosításokat tervez e rendelethez.

Az 1466/97/EK rendelet rendelkezéseket ír elő a prudens költségvetési politikák és a tagállamok államháztartása fenntarthatóságának biztosítására.

E célkitűzések elérése érdekében a rendelet előírja, hogy „a tagállamoknak középtávú költségvetési célkitűzést kell elérniük és fenntartaniuk, és e célból stabilitási és konvergenciaprogramokat kell benyújtaniuk” ((4) preambulumbekezdés). A középtávú költségvetési célkitűzéseket a GDP százalékában határozzák meg és tagállamonként eltérnek az egyensúly közeli pozíció körül. Azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek még nem érték el középtávú költségvetési célkitűzésüket, elvárás, hogy bizonyos éves szinten közelítsenek azokhoz.

E precíz keret ellenére a jelenlegi gazdasági helyzet azt mutatja, hogy a középtávú költségvetési célkitűzések elérése felé tett előrehaladás általában elégtelen volt. Emellett a strukturális egyenleg a gyakorlatban elégtelennek bizonyult egy ország mögöttes költségvetési helyzetének mérésére.

Az indokolás szerint[5] szükség van az SNP prevenciós ágának a reformjára e hiányosságok pótlása érdekében. Következésképpen a javaslat középpontjában az alábbi intézkedések állnak:

- A jelenlegi középtávú költségvetési célkitűzésekre és a GDP 0,5%-át kitevő éves közelítésre vonatkozó követelmény a prudens költségvetési politika elvének bevezetésével válik működőképessé. Ez azt jelenti, hogy az éves kiadások nem léphetik túl a GDP-növekedés prudens középtávú mértékét.

A Tanácsnak figyelemmel kell kísérnie „az érintett tagállamok által benyújtott középtávú költségvetési célkitűzéseket” (9. és 10. cikk).

- E rendelkezések betartásának hiányában az érintett tagállam bizottsági figyelmeztetésben részesül (6. cikk).

- Tartós vagy különösen súlyos mulasztás esetén a Tanács – a Szerződés 121. cikkének értelmében – ajánlást intézhet a tagállamhoz korrekciós intézkedések meghozatalára. Ez az ajánlás nyilvánosságra hozható (6. cikk).

Ebből következően a javasolt rendelet részletes szabályokat állapít meg a tagállamok gazdaságpolitikái koordinációjának és gazdasági teljesítményének biztosítása érdekében.

Javasolt jogalapok

121. cikk (6) bekezdés

(6) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben részletes szabályokat állapíthat meg a (3) és (4) bekezdésben említett többoldalú felügyeleti eljárásra vonatkozóan[6].

136. cikk

(1)       A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében és a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanács a 121. és a 126. cikkben meghatározott eljárások közül a vonatkozó eljárással összhangban – kivéve a 126. cikk (14) bekezdésében említett eljárást – intézkedéseket fogad el azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euro:

a)     ezen tagállamokban a költségvetési fegyelem és a költségvetési felügyelet összehangolásának erősítésére,

b)     gazdaságpolitikai iránymutatások megállapítására ezen tagállamokra vonatkozóan, biztosítva egyúttal ezeknek az Unió egészére vonatkozóan elfogadott iránymutatásokkal való összeegyeztethetőségét és felügyeletét.

(2)       Az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Tanácsnak csak azok a tagjai vesznek részt a szavazásban, akik azon tagállamokat képviselik, amelyek pénzneme az euro.

Az említett tagok minősített többségét a 238. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.

148. cikk (3) és (4) bekezdés

(3) Minden tagállam éves jelentést nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak azokról a főbb intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett foglalkoztatási iránymutatások fényében a foglalkoztatáspolitikája végrehajtása céljából hozott.

(4) A Tanács a (3) bekezdésben említett jelentések alapján és a Foglalkoztatási Bizottság véleményének kézhezvételét követően a foglalkoztatási iránymutatások fényében évente megvizsgálja a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtását. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlásokat tehet a tagállamok számára, amennyiben ezt a vizsgálat nyomán célszerűnek tartja.

A Bíróság által alkalmazott megközelítés

A kialakult jogalkalmazás szerint elvben egy jogi aktusnak egyetlen jogalapon kell alapulnia. Amennyiben valamely uniós intézkedés céljának és tartalmának vizsgálata során megállapításra kerül, hogy annak két különböző jogalap alá tartozó kettős célja van vagy két összetevőből áll, amelyek egyike fő vagy uralkodó célként vagy összetevőként határozható meg, míg a másik csupán járulékos, a jogi aktusnak egyetlen jogalapra kell épülnie, nevezetesen a fő vagy uralkodó cél vagy összetevő által megkövetelt jogalapra[7].

Amennyiben kivételesen megállapításra kerül, hogy a jogi aktusnak több párhuzamos célja van vagy több, egymástól elválaszthatatlan összetevőből áll, amelyek egyike sem tekinthető másodlagosnak és közvetettnek a másikhoz való kapcsolódása tekintetében, az ilyen jogi aktus – amennyiben az eljárások egymással összeegyeztethetőek – kivételesen épülhet több különböző, megfelelő jogalapra[8].

A javasolt jogalapok elemzése

A (4) preambulumbekezdés szerint a javasolt rendelet fő célja annak biztosítása, hogy a tagállamok középtávú költségvetési célkitűzést érjenek el és tartsanak fenn, és e célból stabilitási és konvergenciaprogramokat nyújtsanak be. Ezért világos, hogy a javaslat célja, hogy biztosítsa a tagállamok gazdaságpolitikájának szigorú koordinációját.

A javaslat rendelkezéseinek további elemzése ugyanezt a következtetést támasztja alá. Az 5. cikk részletes szabályokat állapít meg a prudens költségvetési politika elvéről, a 6. cikk a stabilitási programok végrehajtásának nyomon követését írja elő a Tanácsnak, a 7–10. cikkek pedig szabályokat határoznak meg a tagállamoknak nyújtott kivételek esetére.

Valamennyi fenti intézkedés – az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése alapján – részletes szabályokat határoz meg az integráltabb többoldalú felügyeleti eljárásra vonatkozóan.

Ezért a javaslat tekintetében az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése a megfelelő jogalap.

Az elemzés során meg kell határozni, hogy a vizsgálat alatt lévő javaslat célkitűzései indokolhatnak-e többszörös jogalapot. Mint láttuk, a Bíróság szigorú ebben a kérdésben.

Először: megállapítható, hogy a 148. cikk a foglalkoztatásról szóló IX. cím alá tartozik. Ez a rendelkezés felhatalmazza a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően iránymutatásokat fogadjon el, amelyeket a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájukban tekintetbe kell venniük.

Ez a rendelkezés jogalapként nem alkalmas – szigorú értelemben vett – jogalkotási aktusok elfogadásához.

Mindezeket figyelembe véve a 148. cikk nem tekinthető megfelelő jogalapnak.

Másodszor: a kérdés, miszerint az EUMSZ 136. cikke megfelelő jogalap lehetne-e, röviden megválaszolható. Tekintve, hogy a javasolt intézkedés az összes tagállamra alkalmazandó lesz, a 136. cikk nem megfelelő, mivel az csak az euróövezet államaira vonatkozik.

Következtetés és ajánlások

A fentiek tükrében megállapítható, hogy e javaslat esetében az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése a megfelelő jogalap.

• [1]  A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Evelyn Regner (alelnök), Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Christian Engström, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Antonio López-Istúriz White, Arlene McCarthy, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Angelika Niebler, Bernhard Rapkay, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka.
• [2]  A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat, Indokolás
• [3] A Stabilitási és Növekedési Paktum a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletből, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletből, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 1997. június 17-i európai tanácsi állásfoglalásból áll.
• [4]  A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése (2010. május 12.); A gazdaságpolitikai koordináció erősítése a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – az európai uniós gazdasági irányítás megszilárdításának eszközei (2010. június 30.).
• [5]  Lásd az indokolás 1. pontját
• [6]  Az EUMSZ 121. cikke
  „(3) A tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményének tartós egymáshoz közelítése érdekében a Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján figyelemmel kíséri az egyes tagállamok és az Unió gazdasági fejlődését, valamint a gazdaságpolitikák összeegyeztethetőségét a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásokkal, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít. E többoldalú felügyelet céljából a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a gazdaságpolitikájuk terén hozott fontos intézkedéseikről, valamint az általuk szükségesnek tartott egyéb adatokról.
  (4) Ha a (3) bekezdésben említett eljárásban megállapításra kerül, hogy egy tagállam gazdaságpolitikája nem felel meg a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásoknak, vagy veszélyeztetheti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, a Bizottság az érintett tagállamot figyelmeztetésben részesítheti. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján megteheti a szükséges ajánlásokat az érintett tagállamnak. A Tanács a Bizottság javaslata alapján úgy határozhat, hogy ajánlásait nyilvánosságra hozza.
  Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el.
  A Tanács többi tagja minősített többségét a 238. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.”
• [7]  C-91/05. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2008., I-3651. o.)
• [8]  C-338/01. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2004., I-4829. o.)

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (18.3.2011)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0526 – C7‑0300/2010 – 2010/0280(COD))

Előadó: Pervenche Berès

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér

2010. szeptember 29-én a Bizottság jogalkotási csomagot terjesztett elő, amelynek célja a gazdaságirányítás megerősítése az EU-ban és az euróövezetben. A csomag hat javaslatból áll: Ezek közül négy foglalkozik költségvetési kérdésekkel, köztük a Stabilitási és Növekedési paktum reformjával, két új rendelet pedig az EU-ban és az euróövezetben felmerülő makrogazdasági egyenlőtlenségek feltárására és kezelésére vonatkozik.

A Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum tagállamok általi betartásának megerősítését és a költségvetési politika összehangolásának elmélyítését javasolja. A Stabilitási és Növekedési Paktum ún. prevenciós ága értelmében a hatályos, a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendeletet módosítják annak elérése érdekében, hogy a tagállamok „prudens” költségvetési politikát folytassanak a kedvező időszakokban, hogy ezáltal tartalékokat képezhessenek a kedvezőtlen időkre. Ezen túlmenően az ún. korrekciós ág keretében is javasolják az 1467/97/EK rendelet módosításait a „túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtása” tekintetében, azzal a céllal, hogy az adósság alakulását szorosabban nyomon kövessék és a hiány alakulásával azonos platformra helyezzék.

Emellett egy irányelvre tesznek javaslatot a tagállamok költségvetési kereteire vonatkozó követelmények bevezetéséről, mégpedig a költségvetési felelősségvállalás ösztönzése érdekében oly módon, hogy minimumkövetelményeket állapítanak meg a nemzeti költségvetési keretekre nézve, valamint gondoskodnak arról, hogy azok összhangban állnak a Szerződés szerinti kötelezettségekkel. Annak érdekében, hogy támogassa a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágában végbemenő változásokat, a Bizottság egyúttal javasolta az érvényesítési mechanizmusok megerősítését az euróövezethez tartozó tagállamok számára.

Észrevételek

Ez a véleménytervezet a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal foglalkozik. Az előadó egyetért azzal, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum – mind prevenciós, mind pedig korrekciós ágában – kudarcot vallott, és reformra szorul. A reformnak a Stabilitási és Növekedési Paktum fennállása óta eltelt évek során – és többek között a jelenlegi gazdasági és szociális válság idején – szerzett tapasztalatokon kell alapulnia. Az előadó azonban úgy véli, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának reformjára vonatkozó bizottsági javaslat több szempontból is hiányos, ezért módosításokat javasol az alábbi fő szempontok kezelésére:

– A költségvetési felügyeletre, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletére és összehangolására vonatkozó uniós keretet ki kell szélesíteni oly módon, hogy az magában foglalja a foglalkoztatási és szociális szempontokat is. Ezért a felügyeleti keret prevenciós ágát jogalapként a Szerződés 148. cikkével kell kiegészíteni.

– A fentiekhez kapcsolódóan a tagállamoknak saját stabilitási és konvergenciaprogramjaik előterjesztésekor, valamint e programok vizsgálata során a Szerződés 148. cikkén alapuló eszközöket – különösen a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat – kell figyelembe venniük. Ezért a Foglalkoztatási Bizottságot (EMCO) és a Szociális Védelmi Bizottságot (SPC) valamennyi vonatkozó felügyeleti eljárásba aktívan be kell vonni.

– A stabilitási és konvergenciaprogramok többoldalú felügyeletét az európai szemeszter részeként kell elvégezni, amelynek szerepelnie kell a rendeletben, és azt a makrogazdasági és szociális egyenlőtlenségek felügyeletével, valamint a gazdaságpolitikákra vonatkozó átfogó iránymutatások és a foglalkoztatási politikákra vonatkozó iránymutatások végrehajtásának vizsgálatával együtt kell lefolytatni.

– A tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak információkat kell tartalmazniuk arról, hogy a tagállamok költségvetési célkitűzései összhangban állnak-e az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiáival – amilyen például az Európa 2020 stratégia –, és különösen az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokkal.

– A rendeletben meghatározott költségvetési politikától – amelyet az előadó inkább hatékonynak, semmint prudensnek kíván nevezni, ez utóbbi meghatározásának hiányában – való eltérést nemcsak súlyos gazdasági, hanem szociális visszaesés esetén is lehetővé kell tenni.

– A strukturális reformokat végrehajtó tagállamok számára meglévő azon lehetőséget, hogy saját középtávú költségvetési célkitűzéseiktől eltérjenek, nem a bizonyos modellek előmozdítására irányuló nyugdíjreformokhoz kell kötni. Ezt a lehetőséget inkább olyan strukturális reformokat végrehajtó tagállamok számára kell biztosítani, amelyek hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez vagy a munkahelyteremtéshez, valamint a szegénység csökkentéséhez.

Végezetül az előadó rendkívül fontosnak tartja, hogy a gazdaságirányítás megerősítése kéz a kézben járjon az európai irányítás demokratikus legitimitásának megszilárdításával. E tekintetben a felügyeleti eljárás egészében meg kell erősíteni az Európai Parlament szerepét. Emellett pedig a szociális partnerekkel folytatott rendszeres konzultáció, valamint a nemzeti parlamentek fokozottabb részvétele is egy hiteles és átlátható felügyeleti keret szükséges előfeltételét képezi.

MÓDOSÍTÁS

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésére, a 148. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben,
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) előírt koordinált foglalkoztatási stratégia kidolgozása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak tiszteletben kell tartaniuk a képzett, szakképzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni tudó munkaerőpiacok előmozdításának vezérelveit.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseknek teljes mértékben összhangban kell lenniük az EUMSZ horizontális rendelkezéseivel, nevezetesen az EUMSZ 7., 8., 9., 10. és 11. cikkével, illetve az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdésével, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló, 26. számú jegyzőkönyvvel.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) Az EUMSZ előírja, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkozatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és a dinamikus, fenntartható, pénzügyi stabilitással alátámasztott és a munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.	(3) A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és a dinamikus, fenntartható, pénzügyi stabilitással alátámasztott és a munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, és annak ezért fokoznia kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló, hosszú távú befektetéseket.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása során szerzett tapasztalat fényében a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmát és vizsgálatuk kritériumait tovább kell módosítani.	(5) A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása során szerzett tapasztalat fényében a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmát és a vizsgálatuk céljából alkalmazott eljárást és kritériumokat nemzeti és uniós szinten egyaránt tovább kell fejleszteni és meg kell vitatni, különösen a tekintetben, hogy a paktum mennyiben járult hozzá a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, illetve az Unió versenyképességéhez és a konvergenciához.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A gazdaságirányítás megerősítésének kéz a kézben kell járnia az uniós gazdaságirányítás demokratikus legitimitásának megszilárdításával, ami az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és jobban időzített részvételével érhető el a gazdaságpolitikák koordinálására irányuló eljárásokban, teljes körűen élve az EUMSZ-ben előírt eszközökkel, különösen a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzés betartása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték tekintetében biztonsági tartalékkal rendelkezzenek annak érdekében, hogy biztosítsák a gyors előrelépést a fenntarthatóság felé és legyen költségvetési mozgásterük, különös tekintettel az állami beruházási szükségletekre.	(6) A költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzés betartása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték tekintetében biztonsági tartalékkal rendelkezzenek annak érdekében, hogy biztosítsák az államháztartások fenntarthatóságát és a gyors előrelépést a fenntarthatóság felé, ugyanakkor kellő költségvetési mozgásteret is hagyjanak, különös tekintettel az olyan állami beruházási szükségletekre, amelyek hozzájárulnak az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához, valamint a tagállamok versenyképességéhez és konvergenciájához.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A Tanácsnak a stabilitási programok és a konvergenciaprogramok – különösen azok középtávú költségvetési célkitűzéseinek vagy az e célkitűzések megvalósítását elősegítő, célzott korrekciós pályák – vizsgálata és felügyelete során figyelembe kell vennie az egyes tagállamok gazdaságának lényeges ciklikus és strukturális jellemzőit, valamint azoknak a többi tagállamot érintő továbbgyűrűző hatásait.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A középtávú költségvetési célkitűzés elérésére és fenntartására vonatkozó kötelezettséget a prudens költségvetési politika elveinek meghatározása révén kell alkalmazni.	törölve
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A teljes költségvetési ciklusra vonatkozó költségvetési politika kiegyensúlyozott megközelítését kell megvalósítani a gazdaságilag kedvező időszakokban tanúsított fokozott költségvetési fegyelem révén, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a kontraciklikus politikákat, valamint fokozatosan teljesítsék a középtávú költségvetési célkitűzéseket. A középtávú költségvetési célkitűzések elérése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megbirkózzanak a szokásos ciklikus ingadozásokkal, miközben a költségvetési hiányt a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt tartják, és biztosítják a költségvetési fenntarthatóság irányába történő gyors elmozdulást. Mindezt figyelembe véve a középtávú költségvetési célkitűzésnek mozgásteret kell hagynia a költségvetés számára, különösen az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek elérésére szolgáló állami beruházások céljaira.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A Stabilitási és Növekedési Paktum iránti nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a nemzeti költségvetési kereteket teljes mértékben hozzá kell igazítani az Unióban végzett többoldalú felügyelet célkitűzéseihez, és különösen a politikai koordinációt szolgáló európai szemeszterhez, amellyel összefüggésben a nemzeti parlamenteket és minden más érdekeltet – különösen a szociális partnereket – időben kell tájékoztatni és megfelelően be kell vonni.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A prudens költségvetési politika azt jelenti, hogy az államháztartási kiadások növekedésének mértéke általában nem lépi túl a GDP-növekedés prudens középtávú mértékét, az ezt a mértéket túllépő kiadásnövekedést az államháztartási bevételek diszkrecionális növelése ellensúlyozza, a diszkrecionális bevételcsökkentést pedig a kiadások csökkentése kompenzálja.	(9) A hatékony és fenntartható költségvetési politika egy bevételoldali és kiadásoldali szabálykészlet betartását jelenti, amelyben a strukturális költségvetési bevételek növekedése a rendkívüli bevételek, a ciklikus jellegű és egyszeri intézkedések nélkül általában nem maradhat el a GDP üzleti ciklus során mért átlagos növekedési rátájától. Az államháztartási kiadások növekedési rátája általában nem lépi túl a GDP-növekedés középtávú mértékét az üzleti ciklus során, az ezt a mértéket túllépő diszkrecionális kiadásnövekedést vagy az adóbevételek diszkrecionális csökkentését a kiadási oldalon és/vagy az adóbevételek oldalán egyéb diszkrecionális kísérő intézkedések kompenzálják. A fenntartható költségvetési politika a gazdasági fenntarthatóság hosszú távú tényezőinek az 1467/97/EK rendelet értelmében vett súlyosbító vagy enyhítő tényezőként történő megfelelő és kifejezett figyelembevételét jelenti, amely tényezők például a társadalmi integráció, a környezetvédelmi externáliák, különösen az éghajlatváltozás, valamint az egyéb negatív externáliák internalizálásával összefüggő, a jövő nemzedékei számára terhet jelentő költségek.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Általános jellegű, súlyos gazdasági visszaesés esetén lehetővé kell tenni a prudens költségvetési politikától való átmeneti eltérést a gazdaság élénkítésének elősegítése érdekében.	(10) Súlyos gazdasági visszaesés vagy a munkanélküliség jelentős növekedése esetén, valamint azokban az időszakokban, amikor a gazdaság teljesítménye elmarad a szokásostól, kivételes jelleggel lehetővé kell tenni a hatékony és fenntartható költségvetési politikától való átmeneti eltérést a gazdaság élénkítésének elősegítése érdekében.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A prudens költségvetési politikától való jelentős eltérés esetén figyelmeztetésben kell részesíteni az érintett tagállamot, abban az esetben pedig, ha a jelentős eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, ajánlást kell tenni az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére.	(11) A hatékony és fenntartható költségvetési politikától való jelentős eltérés esetén figyelmeztetésben kell részesíteni az érintett tagállamot, abban az esetben pedig, ha a jelentős eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, ajánlást kell tenni az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A részt vevő tagállamokra vonatkozóan az Unió költségvetési felügyeleti keretének való megfelelés biztosítása érdekében egy meghatározott érvényesítési mechanizmust kell létrehozni a Szerződés 136. cikke alapján olyan esetekre, amikor a prudens költségvetési politikától való tartós és jelentős eltérés fennáll.	(12) A részt vevő tagállamokra vonatkozóan az Unió költségvetési felügyeleti keretének való megfelelés biztosítása érdekében egy meghatározott érvényesítési mechanizmust kell létrehozni az EUMSZ 136. cikke alapján a hatékony és fenntartható költségvetési politikától való tartós és jelentős eltérés, az intézkedések elmaradása, illetve az együttműködési hajlandóság hiánya esetére.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 a pont (új) 1466/97/EK rendelet -2 a cikk (új) (az 1A szakasz előtt)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „-2a. cikk   A Tanács által végzett többoldalú felügyeletet a politikai koordinációt szolgáló európai szemeszter (szemeszter) részeként kell végrehajtani, összhangban a rendelet rendelkezéseivel, valamint azzal a követelménnyel, hogy a tagállamok közös érdekű ügynek tekintik gazdasági politikáikat és a foglalkoztatás előmozdítását, és e tekintetben politikáikat és fellépéseiket a Tanácson belül összehangolják, az EUMSZ 120. és 146. cikkében meghatározott célkitűzések szerint.   A szemeszter többek között az alábbiakból áll: a stabilitási és konvergenciaprogramok e rendelet szerinti többoldalú felügyeletéből, a makrogazdasági és szociális egyenlőtlenségek …/2011/EU rendelet szerinti megelőzéséből és kiigazításából, az 1467/97/EK rendelet szerinti, túlzott hiány esetén követendő eljárásból, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások és a foglalkoztatási politikákra vonatkozó iránymutatások kidolgozásából – ez utóbbiakat a tagállamoknak az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban figyelembe kell venniük –, továbbá ezen iránymutatások végrehajtásából, valamint az Unió által meghatározott stratégia keretében tartott éves gazdasági és szociális csúcstalálkozókból eredő éves szakpolitikai irányvonalakból.   Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megfelelően részt vesznek a szemeszterben annak érdekében, hogy a meghozott döntésekkel kapcsolatban növeljék az átláthatóságot, a felelősségvállalást és elszámoltathatóságot. Az Európai Parlament megfelelő részvételének biztosítása érdekében 2011. december 31-ig az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak és a Bizottságnak intézményközi megállapodást kell kötnie. Ezt az eljárási megállapodást háromévente felülvizsgálják, és adott esetben módosítják.   Az EUMSZ 134. cikke alapján létrehozott Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, az EUMSZ 150. cikke alapján létrehozott Foglalkoztatási Bizottsággal, valamint az EUMSZ 160. cikke alapján létrehozott Szociális Védelmi Bizottsággal adott esetben konzultálnak.   Az érintett felekkel – különösen a szociális partnerekkel – a szemeszter keretében konzultálnak valamennyi főbb szakpolitika meghatározásáról, amelyeket az uniós intézményeknek kell megvitatniuk.”
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont – a pont 1466/97/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Minden egyes részt vevő tagállam a Szerződés 121. cikke értelmében rendszeres időközönként benyújtja a Tanácshoz és a Bizottsághoz a többoldalú felügyelet céljából szükséges információkat egy stabilitási program formájában, amely lényeges alapot biztosít a munkahelyteremtést elősegítő árstabilitás és dinamikus, fenntartható növekedés számára. (1) Minden egyes részt vevő tagállam a Szerződés 121. cikke értelmében rendszeres időközönként benyújtja a Tanácshoz és a Bizottsághoz a többoldalú felügyelet céljából szükséges információkat egy stabilitási program formájában, amely lényeges alapot biztosít az árstabilitás, a versenyképesség, a konvergencia, továbbá a dinamikus, fenntartható és a munkahelyteremtést elősegítő növekedés számára.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont – b pont – i a pont (új) 1466/97/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ia) a szöveg a következő ponttal egészül ki:   „aa) a középtávú költségvetési célkitűzésnek a növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos uniós célkitűzésekkel, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal való összeegyeztethetőségét érintő információk;”
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont – b pont – ii pont 1466/97/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések mennyiségi értékelését, amely tartalmazza a közvetlen, hosszú távú költségmegtakarítást – többek között a potenciális növekedés fokozása révén – eredményező jelentős strukturális reformok költség-haszon elemzését is; c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések mennyiségi értékelését, amely tartalmazza a jelentős strukturális reformok költség-haszon elemzését is, amely reformokkal elérhetők az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzései;
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont – c pont 1466/97/EK rendelet 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre, valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.” (3) A (2) bekezdés a), aa) és b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére és annak az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek végrehajtásához történő hozzájárulására, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre, a növekedési pályákra és a gazdaság versenyképességének és konvergenciájának mutatóira, valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján a Tanács a Szerződés 121. cikke értelmében a többoldalú felügyelet keretében megvizsgálja az érintett tagállamok által benyújtott középtávú költségvetési célkitűzést, értékeli, hogy a program alapját képező közgazdasági feltételezések reálisak-e, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya megfelelő-e, és a korrekciós pálya tiszteletben tartása érdekében tett vagy javasolt intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzésnek a ciklus alatt történő eléréséhez. (1) A Bizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság értékelése alapján a Tanács az EUMSZ 121. cikke értelmében a többoldalú felügyelet, valamint az EUMSZ 148. cikkével összhangban a foglalkoztatási politikák végrehajtásának vizsgálata keretében megvizsgálja az érintett tagállamok által a stabilitási programjuk keretében benyújtott középtávú költségvetési célkitűzéseket és az általános adósságarány várható pályáját, értékeli, hogy a program alapját képező közgazdasági feltételezések reálisak-e, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya megfelelő-e, és a korrekciós pálya tiszteletben tartása érdekében tett vagy javasolt intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzésnek a ciklus alatt történő eléréséhez.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   A Bizottság által meghatározott, bármilyen természetű váratlan külső sokkhatás esetén a középtávú költségvetési célkitűzést a Tanács az érintett tagállam kérésére vagy a Bizottság javaslata alapján módosíthatja.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során a Tanács megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5%-át véve viszonyítási alapul. A magas adósságszinttel és/vagy túlzott makrogazdasági egyensúlytalansággal rendelkező tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása magasabb-e a GDP 0,5%-ánál. A Tanács figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek. A középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során a Tanács megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5%-át véve viszonyítási alapul. A magas adósságszinttel és/vagy túlzott makrogazdasági és szociális egyensúlytalansággal rendelkező tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása eléri-e legalább a GDP 0,5%-át. A Tanács figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A középtávú költségvetési célkitűzés eredményes megvalósításának és fenntartásának biztosítása érdekében a Tanács ellenőrzi, hogy az államháztartási kiadások növekedési pályája a bevételoldalon tett vagy tervezett intézkedések hatásával összefüggésben tekintve összhangban van-e a prudens költségvetési politikával. A középtávú költségvetési célkitűzés eredményes megvalósításának és fenntartásának biztosítása érdekében a Tanács ellenőrzi, hogy az államháztartási kiadások növekedési pályája a bevételoldalon tett vagy tervezett intézkedések hatásával összefüggésben tekintve összhangban van-e a hatékony és fenntartható költségvetési politikával, valamint az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseivel.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A költségvetési politika akkor tekinthető prudensnek és ezáltal a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítását és hosszú távú fenntartását elősegítőnek, ha teljesülnek a következő feltételek: A költségvetési politika akkor tekinthető hatékonynak és fenntarthatónak, és ezáltal a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítását és hosszú távú fenntartását elősegítőnek, ha teljesülnek a következő feltételek:
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a) azon tagállamok esetében, amelyek már megvalósították középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a GDP-növekedés prudens középtávú mértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák; a) azon tagállamok esetében, amelyek már megvalósították középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a hatékony és fenntartható GDP-növekedés becsült középtávú mértékét, miközben az adóbevétel növekedése nem marad el az államháztartási bevétel növekedésétől, kivéve, ha a túllépéseket vagy hiányokat diszkrecionális bevételi és/vagy kiadási intézkedések ellensúlyozzák;
Indokolás
Lásd az ESZSZ 1. módosítását. Ezenkívül az az érv, hogy a kormányok a kiadásokat ellenőrzés alatt képesek tartani, a bevételeket viszont nem, nem állja meg a helyét. A kiadások és a bevételek egyaránt szoros kölcsönhatásban vannak az üzleti ciklussal, és a visszaesés éppúgy rontja az adóbevételeket, mint ahogyan növeli az államháztartási kiadásokat.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lép túl egy a GDP-növekedés prudens középtávú mértéke alatti mértéket, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák. Azt a mértéket, amellyel az államháztartási kiadások növekedési rátája elmarad a GDP-növekedés prudens középtávú mértékétől, úgy kell meghatározni, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekció biztosított legyen; b) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a GDP-növekedés hatékony és fenntartható középtávú mértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedések ellensúlyozzák. Azt a mértéket, amellyel az államháztartási kiadások növekedési rátája eltér a GDP-növekedés hatékony és fenntartható középtávú mértékétől, úgy kell meghatározni, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekció biztosított legyen;
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A prudens középtávú növekedést rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni. A hatékony és fenntartható középtávú növekedést rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 6 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Azon tagállamoknak a középtávú költségvetési célkitűzés eléréséhez vezető korrekciós pályája meghatározásakor, amelyek még nem érték el ezt a célt, valamint a középtávú célkitűzést már elért országoknak ezen célkitűzéstől való átmeneti eltérésének lehetővé tételekor a Tanács – azzal a feltétellel, hogy a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre, illetve a költségvetés egyenlege a várakozások szerint a programidőszak alatt visszatér a középtávú költségvetési célkitűzéshez – figyelembe veszi azon jelentős strukturális reformok végrehajtását, amelyek, többek között a potenciális növekedés fokozása révén, közvetlen hosszú távú költségmegtakarítást eredményeznek, és ezáltal az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát igazolhatóan befolyásolják. Azon tagállamoknak a középtávú költségvetési célkitűzés eléréséhez vezető korrekciós pályája meghatározásakor, amelyek még nem érték el ezt a célt, valamint a középtávú célkitűzést már elért országoknak ezen célkitűzéstől való átmeneti eltérésének lehetővé tételekor a Tanács – azzal a feltétellel, hogy a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre, illetve a költségvetés egyenlege a várakozások szerint a programidőszak alatt visszatér a középtávú költségvetési célkitűzéshez – figyelembe veszi azon strukturális reformok végrehajtását, amelyek a közpénzek hatékonyabb felhasználásának biztosítására, és ennek eredményeként a szükségtelen kiadások visszafogására irányulnak, valamint hozzájárulnak az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához, illetve a szociális és regionális kohézióhoz.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 7 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Különleges figyelmet kell fordítani a több pilléren alapuló – egy kötelező, tőkefedezeti pillért is magában foglaló – rendszer bevezetésére irányuló nyugdíjreformokra. Az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok számára lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési célkitűzésükhöz vezető korrekciós pályától vagy magától a célkitűzéstől történő – az államilag irányított pillér reformjának nettó költségét tükröző – eltérést, azzal a feltétellel, hogy az eltérés átmeneti, és a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre. E reformokon belül különleges figyelmet kell fordítani a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára. Az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok számára lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési célkitűzésükhöz vezető korrekciós pályától vagy magától a célkitűzéstől történő eltérést, azzal a feltétellel, hogy az eltérés átmeneti, és a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 8 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a stabilitási program tartalma elősegíti-e az euroövezeten belüli tartós konvergencia elérését, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a stabilitási program tartalma elősegíti-e az euróövezeten belüli tartós konvergencia elérését, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e az EUMSZ 9. cikkének, különös tekintettel a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, továbbá az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásoknak.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés – 9 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés időszakában engedélyezhető a tagállamok számára, hogy átmenetileg eltérjenek a negyedik albekezdésben említett prudens költségvetési politika jelentette korrekciós pályától. A negyedik albekezdésben említett hatékony és fenntartható költségvetési politika jelentette korrekciós pályától való, a gazdasági fellendülés elősegítése céljából történő eltérés kizárólag súlyos gazdasági visszaesés vagy a munkanélküliség jelentős növekedése esetén engedélyezhető a tagállamok számára, valamint az ezt követő olyan időszakokban, amikor a gazdaság teljesítménye elmarad a szokásostól.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 1466/97/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A Tanács a stabilitási program vizsgálatát a program benyújtásától számítva legfeljebb három hónapon belül elvégzi. A Tanács a Bizottságtól kapott ajánlás alapján, és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően szükség esetén véleményezi a programot. Ha a Tanács a Szerződés 121. cikkével összhangban megállapítja, hogy a program célkitűzéseit és tartalmát – különös tekintettel a prudens költségvetési politikára – meg kell erősíteni, a Tanács saját véleménye alapján felkéri az érintett tagállamot, hogy módosítsa programját.” (2) A Tanács a stabilitási program vizsgálatát a program benyújtásától számítva legfeljebb három hónapon belül elvégzi. A Tanács a Bizottságtól kapott ajánlás alapján, és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Foglalkoztatási Bizottsággal és a Szociális Védelmi Bizottsággal folytatott konzultációt követően szükség esetén véleményezi a programot. Ha a Tanács az EUMSZ 9. és 121. cikkével összhangban megállapítja, hogy a program célkitűzéseit és tartalmát – különös tekintettel a hatékony és fenntartható költségvetési politikára – meg kell erősíteni, a Tanács saját véleménye alapján felkéri az érintett tagállamot, hogy módosítsa programját.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1466/97/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A Szerződés 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban a többoldalú felügyelet részeként a Tanács a részt vevő tagállamok által nyújtott információk, valamint a Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a stabilitási programok végrehajtását, különös tekintettel a költségvetési egyenlegnek a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való tényleges vagy várható jelentős eltérésének megállapítására, amely a prudens költségvetési politikától való eltérésekből ered. (1) Az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban a többoldalú felügyelet részeként a Tanács a részt vevő tagállamok által nyújtott információk, valamint a Bizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a stabilitási programok végrehajtását, különös tekintettel a költségvetési egyenlegnek a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való tényleges vagy várható jelentős eltérésének megállapítására, amely a hatékony és fenntartható költségvetési politikától való eltérésekből ered.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1466/97/EK rendelet 6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett prudens költségvetési politikától való jelentős eltérés esetén, és a túlzott hiány kialakulásának megakadályozása érdekében a Bizottság a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesítheti az érintett tagállamot. (2) Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett hatékony és fenntartható költségvetési politikától való jelentős eltérés esetén, és a túlzott hiány kialakulásának megakadályozása érdekében a Bizottság a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesítheti az érintett tagállamot.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1466/97/EK rendelet 6 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A prudens költségvetési politikától való eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a prudens költségvetési politikával összhangban lévő kiadásnövekedés túllépése, amelyet nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása legalább a GDP 0,5%-a egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25%-a átlagosan két egymást követő évben. A hatékony és fenntartható költségvetési politikától való eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a hatékony és fenntartható költségvetési politikával összhangban lévő kiadásnövekedés túllépése, amelyet nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása legalább a GDP 0,5%-a egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25%-a átlagosan két egymást követő évben.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1466/97/EK rendelet 6 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az eltérés figyelmen kívül hagyható, ha az érintett tagállam jelentősen túlteljesítette középtávú költségvetési célkitűzését, figyelembe véve, hogy fennáll-e túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, és ha a stabilitási programban meghatározott költségvetési tervek nem veszélyeztetik e célkitűzést a programidőszakban. Az eltérés figyelmen kívül hagyható, ha az érintett tagállam elérte középtávú költségvetési célkitűzését, figyelembe véve, hogy fennáll-e túlzott makrogazdasági és szociális egyensúlytalanság, és ha a stabilitási programban meghatározott költségvetési tervek nem veszélyeztetik e célkitűzést a programidőszakban.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1466/97/EK rendelet 6 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az eltérés általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés esetén is figyelmen kívül hagyható. Az eltérés súlyos gazdasági visszaesés vagy a munkanélküliség jelentős emelkedése esetén is figyelmen kívül hagyható.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1466/97/EK rendelet 6 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Abban az esetben, ha a prudens költségvetési politikától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján ajánlását nyilvánosságra hozza. (3) Abban az esetben, ha a hatékony és fenntartható költségvetési politikától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján ajánlását nyilvánosságra hozza.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 pont – a pont 1466/97/EK rendelet 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Minden egyes eltéréssel rendelkező tagállam a Szerződés 121. cikke értelmében rendszeres időközönként benyújtja a Tanácshoz és a Bizottsághoz a többoldalú felügyelet céljából szükséges információkat egy konvergenciaprogram formájában, amely lényeges alapot biztosít a munkahelyteremtést elősegítő árstabilitás és a dinamikus, fenntartható növekedés számára. (1) Minden egyes eltéréssel rendelkező tagállam a Szerződés 121. cikke értelmében rendszeres időközönként benyújtja a Tanácshoz és a Bizottsághoz a többoldalú felügyelet céljából szükséges információkat egy konvergenciaprogram formájában, amely lényeges alapot biztosít az árstabilitás, a versenyképesség, a konvergencia, továbbá a dinamikus, fenntartható és a munkahelyteremtést elősegítő növekedés számára.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 pont – b pont – i a pont (új) 1466/97/EK rendelet 7 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ia) a szöveg a következő ponttal egészül ki:   „aa) a középtávú költségvetési célkitűzésnek a növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos uniós célkitűzésekkel, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal való összeegyeztethetőségét érintő információk;”
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 pont – b pont – ii pont 1466/97/EK rendelet 7 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések mennyiségi értékelését, amely tartalmazza a közvetlen, hosszú távú költségmegtakarítást – többek között a potenciális növekedés fokozása révén – eredményező jelentős strukturális reformok költség-haszon elemzését is; c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések mennyiségi értékelését, amely tartalmazza a jelentős strukturális reformok költség-haszon elemzését is, amely reformokkal elérhetők az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzései;
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 bekezdés – c pont 1466/97/EK rendelet 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.” (3) A (2) bekezdés a), aa) és b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére és annak az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek végrehajtásához történő hozzájárulására, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre, a növekedési pályákra és a gazdaság versenyképességének és konvergenciájának mutatóira, valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján a Tanács a Szerződés 121. cikke értelmében a többoldalú felügyelet keretében megvizsgálja az érintett tagállamok által benyújtott középtávú költségvetési célkitűzéseket, értékeli, hogy a program alapját képező közgazdasági feltételezések reálisak-e, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya megfelelő-e, és a korrekciós pálya tiszteletben tartása érdekében tett és/vagy javasolt intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzésnek a ciklus alatt történő eléréséhez és a tartós konvergencia eléréséhez. (1) A Bizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság értékelése alapján a Tanács az EUMSZ 121. cikke értelmében a többoldalú felügyelet, valamint az EUMSZ 148. cikkével összhangban a foglalkoztatási politikák végrehajtásának vizsgálata keretében megvizsgálja az érintett tagállamok által a konvergenciaprogramjuk keretében benyújtott középtávú költségvetési célkitűzéseket és az általános adósságarány várható pályáját, értékeli, hogy a program alapját képező közgazdasági feltételezések reálisak-e, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya megfelelő-e, és a korrekciós pálya tiszteletben tartása érdekében tett és/vagy javasolt intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzésnek a ciklus alatt történő eléréséhez és a tartós konvergencia biztosításához.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   A Bizottság által meghatározott, bármilyen természetű váratlan külső sokkhatás esetén a középtávú költségvetési célkitűzést a Tanács az érintett tagállam kérésére vagy a Bizottság javaslata alapján módosíthatja.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A középtávú költségvetési célkitűzés eredményes megvalósításának és fenntartásának biztosítása érdekében a Tanács ellenőrzi, hogy az államháztartási kiadások növekedési pályája a bevételoldalon tett vagy javasolt intézkedések hatásával összefüggésben tekintve összhangban van-e a prudens költségvetési politikával. A középtávú költségvetési célkitűzés eredményes megvalósításának és fenntartásának biztosítása érdekében a Tanács ellenőrzi, hogy az államháztartási kiadások növekedési pályája a bevételoldalon tett vagy javasolt intézkedések hatásával összefüggésben tekintve összhangban van-e a hatékony és fenntartható költségvetési politikával, valamint az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseivel.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A költségvetési politika akkor tekinthető prudensnek és ezáltal a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítását és hosszú távú fenntartását elősegítőnek, ha teljesülnek a következő feltételek: A költségvetési politika akkor tekinthető hatékonynak és fenntarthatónak, és ezáltal a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítását és hosszú távú fenntartását elősegítőnek, ha teljesülnek a következő feltételek:
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a) azon tagállamok esetében, amelyek már megvalósították középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a GDP-növekedés prudens középtávú mértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák; a) azon tagállamok esetében, amelyek már megvalósították középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a GDP-növekedés hatékony és fenntartható középtávú mértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák;
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lép túl egy a GDP-növekedés prudens középtávú mértéke alatti mértéket, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedésekkel ellensúlyozzák. Azt a mértéket, amellyel az államháztartási kiadások növekedési rátája elmarad a GDP-növekedés prudens középtávú mértékétől, úgy kell meghatározni, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekció biztosított legyen; b) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzésüket, az éves kiadásnövekedés nem lépi túl a GDP-növekedés hatékony és fenntartható középtávú mértékét, kivéve, ha a túllépést diszkrecionális bevételi intézkedések ellensúlyozzák. Azt a mértéket, amellyel az államháztartási kiadások növekedési rátája eltér a GDP-növekedés hatékony és fenntartható középtávú mértékétől, úgy kell meghatározni, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekció biztosított legyen;
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) az államháztartási bevételi tételek diszkrecionális csökkentését vagy kiadáscsökkentés, vagy egyéb államháztartási bevételi tételek diszkrecionális növelése ellensúlyozza, vagy mindkettő. c) azon tagállamok esetében, amelyek még nem valósították meg középtávú költségvetési célkitűzéseiket, az államháztartási bevételi tételek diszkrecionális csökkentését vagy kiadáscsökkentés, vagy egyéb államháztartási bevételi tételek diszkrecionális növelése ellensúlyozza, vagy mindkettő.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A prudens középtávú növekedést rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni. A hatékony és fenntartható középtávú növekedést rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 7 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Különleges figyelmet kell fordítani a több pilléren alapuló – egy kötelező, tőkefedezeti pillért is magában foglaló – rendszer bevezetésére irányuló nyugdíjreformokra. Az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok számára lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési célkitűzésükhöz vezető korrekciós pályától vagy magától a célkitűzéstől történő – az államilag irányított pillér reformjának nettó költségét tükröző – eltérést, azzal a feltétellel, hogy az eltérés átmeneti, és a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre. E reformokon belül különleges figyelmet kell fordítani a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára. Az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok számára lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési célkitűzésükhöz vezető korrekciós pályától vagy magától a célkitűzéstől történő eltérést, azzal a feltétellel, hogy az eltérés átmeneti, és a hiányra vonatkozó referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 8 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a konvergenciaprogram tartalma elősegíti-e a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. Az ERM2 tagállamok esetében ezenkívül a Tanács megvizsgálja, hogy a konvergenciaprogram tartalma biztosítja-e az árfolyam-mechanizmusban való zökkenőmentes részvételt. A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a konvergenciaprogram tartalma elősegíti-e a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e az EUMSZ 9. cikkének – különös tekintettel a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre , továbbá az Unió növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos célkitűzéseinek, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásoknak. Az ERM2-tagállamok esetében a Tanács ezenkívül megvizsgálja, hogy a konvergenciaprogram tartalma biztosítja-e az árfolyam-mechanizmusban való zökkenőmentes részvételt.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 1 bekezdés – 9 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés időszakában engedélyezhető a tagállamok számára, hogy átmenetileg eltérjenek a negyedik albekezdésben említett prudens költségvetési politika jelentette korrekciós pályától. A negyedik albekezdésben említett hatékony és fenntartható költségvetési politika jelentette korrekciós pályától való eltérés kizárólag súlyos gazdasági visszaesés vagy a munkanélküliség jelentős növekedése esetén engedélyezhető a tagállamok számára, valamint az ezt követő olyan időszakokban, amikor a gazdaság teljesítménye elmarad a szokásostól.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1466/97/EK rendelet 9 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A Tanács a konvergenciaprogram vizsgálatát a program benyújtásától számítva legfeljebb három hónapon belül elvégzi. A Tanács a Bizottságtól kapott ajánlás alapján, és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően szükség esetén véleményezi a programot. Ha a Tanács a Szerződés 121. cikkével összhangban megállapítja, hogy a program célkitűzéseit és tartalmát – különös tekintettel a prudens költségvetési politikára – meg kell erősíteni, a Tanács saját véleménye alapján felkéri az érintett tagállamot, hogy módosítsa programját.” (2) A Tanács a konvergenciaprogram vizsgálatát a program benyújtásától számítva legfeljebb három hónapon belül elvégzi. A Tanács a Bizottságtól kapott ajánlás alapján, és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Foglalkoztatási Bizottsággal és a Szociális Védelmi Bizottsággal folytatott konzultációt követően szükség esetén véleményezi a programot. Ha a Tanács az EUMSZ 9. és 121. cikkével összhangban megállapítja, hogy a program célkitűzéseit és tartalmát – különös tekintettel a hatékony és fenntartható költségvetési politikára – meg kell erősíteni, a Tanács saját véleménye alapján felkéri az érintett tagállamot, hogy módosítsa programját.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 9 pont 1466/97/EK rendelet 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A Szerződés 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban a többoldalú felügyelet részeként a Tanács az eltéréssel rendelkező tagállamok által nyújtott információk, valamint a Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a konvergenciaprogramok végrehajtását, különös tekintettel a költségvetési egyenlegnek a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való tényleges vagy várható jelentős eltérésének megállapítására, amely a prudens költségvetési politikától való eltérésekből ered. (1) Az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban a többoldalú felügyelet részeként a Tanács az eltéréssel rendelkező tagállamok által nyújtott információk, valamint a Bizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a konvergenciaprogramok végrehajtását, különös tekintettel a költségvetési egyenlegnek a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától való tényleges vagy várható jelentős eltérésének megállapítására, amely a hatékony és fenntartható költségvetési politikától való eltérésekből ered.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 9 pont 1466/97/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A prudens költségvetési politikától való eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a prudens költségvetési politikával összhangban lévő kiadásnövekedés túllépése, amelyet nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása legalább a GDP 0,5%-a egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25%-a átlagosan két egymást követő évben. A hatékony és fenntartható költségvetési politikától való eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a hatékony és fenntartható költségvetési politikával összhangban lévő kiadásnövekedés túllépése, amelyet nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása legalább a GDP 0,5%-a egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25%-a átlagosan két egymást követő évben.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 9 pont 1466/97/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az eltérés figyelmen kívül hagyható, ha az érintett tagállam jelentősen túlteljesítette középtávú költségvetési célkitűzését, figyelembe véve, hogy fennáll-e túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, és ha a stabilitási programban meghatározott költségvetési tervek nem veszélyeztetik e célkitűzést a programidőszakban. Az eltérés figyelmen kívül hagyható, ha az érintett tagállam elérte középtávú költségvetési célkitűzését, figyelembe véve, hogy fennáll-e túlzott makrogazdasági vagy szociális egyensúlytalanság, és ha a stabilitási programban meghatározott költségvetési tervek nem veszélyeztetik e célkitűzést a programidőszakban.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 9 pont 1466/97/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az eltérés általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés esetén is figyelmen kívül hagyható. Az eltérés súlyos gazdasági visszaesés vagy a munkanélküliség jelentős emelkedése esetén is figyelmen kívül hagyható.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 9 pont 1466/97/EK rendelet 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Abban az esetben, ha a prudens költségvetési politikától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján ajánlását nyilvánosságra hozza.” (3) Abban az esetben, ha a hatékony és fenntartható költségvetési politikától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján ajánlását nyilvánosságra hozza.”

ELJÁRÁS

Cím	A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2010)0526 – C7-0300/2010 – 2010/0280(COD)
Illetékes bizottság	ECON
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 21.10.2010
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Pervenche Berès 21.10.2010
Vizsgálat a bizottságban	1.12.2010		25.1.2011
Az elfogadás dátuma	16.3.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 2 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Mara Bizzotto, Philippe Boulland, David Casa, Alejandro Cercas, Marije Cornelissen, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Thomas Händel, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Sven Giegold, Antigoni Papadopoulou, Evelyn Regner
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Liam Aylward, Fiona Hall, Janusz Wojciechowski

ELJÁRÁS

Cím	A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2010)0526 – C7-0300/2010 – 2010/0280(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	29.9.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 21.10.2010
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 21.10.2010		EMPL 21.10.2010
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	BUDG 20.10.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Corien Wortmann-Kool 21.9.2010
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 12.4.2011
Vizsgálat a bizottságban	26.10.2010		24.1.2011		22.3.2011
Az elfogadás dátuma	19.4.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 18 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Íñigo Méndez de Vigo, Sławomir Witold Nitras, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marta Andreasen, Robert Goebbels, Carl Haglund, Krišjānis Kariņš, Barry Madlener, Thomas Mann, Claudio Morganti
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Karima Delli
Benyújtás dátuma	29.4.2011