Eljárás : 2010/0277(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0184/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0184/2011

Viták :

PV 22/06/2011 - 16
PV 22/06/2011 - 18
CRE 22/06/2011 - 15

Szavazatok :

PV 23/06/2011 - 12.13
PV 23/06/2011 - 12.15
CRE 23/06/2011 - 12.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 28/09/2011 - 4.13
CRE 28/09/2011 - 4.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0426

JELENTÉS     *
PDF 364kWORD 386k
2011. május 6.
PE 454.691v02-00 A7-0184/2011

a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2010)0523 – C7-0397/2010 – 2010/0277(NLE))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Vicky Ford

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2010)0523 – C7-0397/2010 – 2010/0277(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0523),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (14) bekezdése harmadik albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0397/2010),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményeire (A7-0184/2011),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*

a Bizottság javaslatához(1)*

---------------------------------------------------------

A TANÁCS IRÁNYELVE

a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére(2),

mivel:

(-1)     A Gazdasági és Monetáris Unió működésének első évtizede során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unióban olyan megfelelőbb gazdaságirányításra van sürgős szükség, amelynek a közösen megállapított szabályok és politikák iránti erőteljesebb nemzeti felelősségvállalásra, valamint a nemzeti gazdaságpolitikák szilárdabb uniós szintű felügyeleti keretére kell épülnie.

(1)      Figyelembe kell venni a gazdasági és monetáris unió működésének első évtizede során szerzett tapasztalatokat. A közelmúlt gazdasági fejleményei Unió-szerte új kihívások elé állították a költségvetési politikát, és rávilágítottak mindenekelőtt arra, hogy egységes követelményekre van szükség a tagállamok költségvetési keretrendszerének kialakítására vonatkozó szabályok és eljárások tekintetében. Különösen azt szükséges pontosítani, mit kell tenniük a nemzeti hatóságoknak ahhoz, hogy megfeleljenek a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv rendelkezéseinek és különösen a jegyzőkönyv 3. cikkének, valamint az Európai Tanács által elfogadott stratégiák és szakpolitikai célkitűzések végrehajtására tett kötelezettségvállalásaiknak.

(1a)    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés arról rendelkezik, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a magas szintű foglalkoztatás előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket.

(1b)    2010. június 17-i ülésén az Európai Tanács a foglalkoztatás és a növekedés tekintetében „Európa 2020” elnevezéssel új stratégiát fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki a válságból, és gazdaságát elindítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján, amelyet magas szintű foglalkoztatottság, termelékenység és társadalmi kohézió jellemez. Az Európai Tanács úgy határozott továbbá, hogy 2011. január 1-jén elindítja a politikai koordináció európai szemeszterét, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy élvezzék az uniós szintű előzetes koordináció előnyeit, valamint lehetővé teszi a növekedést és foglalkoztatást elősegítő költségvetési intézkedések és strukturális reformok fokozott felügyeletét és egyidejű értékelését, ezzel elősegítve a növekedést és a foglalkoztatást.

(1c)     Ez az irányelv a hosszú távú uniós gazdasági stabilitás megvalósítását célzó gazdaságirányítási jogszabálycsomag része.

(1d)    A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a teljes gazdaságirányítási keretnek ki kell egészítenie a fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiát, és azzal összhangban kell állnia.

(1e)     A dinamikus egységes piac megteremtése és fenntartása a gazdasági és monetáris unió megfelelő és zavartalan működése elemének tekintendő.

(1f)     A továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretnek számos, egymással összefüggő és összhangban lévő, a fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos politikára kell támaszkodnia. Ilyen politika különösen az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiája, a többoldalú felügyeleti keret (európai szemeszter), a költségvetési egyenleg kilengéseinek megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony eljárás (Stabilitási és Növekedési Paktum), a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló szilárd keretrendszer, valamint a megerősített pénzpiaci szabályozás és felügyelet.

(1g)    Az euróövezetet sújtó államadóssági válsághelyzetre átfogó és integrált megoldást kell találni, mivel a rendszertelen megközelítés eddig nem működött.

(1h)    A gazdaságirányítás megerősítésének az Unió gazdaságirányítása demokratikus legitimációjának megerősítésével kell együtt járnia, amelyet a gazdaság- és költségvetési politikák összehangolására irányuló eljárásokban az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és megfelelőbb időben történő bevonásán keresztül kell elérni.

(1i)     A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszternek (a szemeszter) kulcsfontosságú szerepet kell játszania az EUMSZ 121. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon követelmény végrehajtásában, hogy a tagállamok közös érdekű ügynek tekintsék, és ennek megfelelően összehangolják gazdaságpolitikájukat. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a független felügyelet a megerősített gazdaságirányítás szerves részét képezi. A Tanácsnak és a Bizottságnak a gazdaságpolitikai koordinációs eljárások egyes szakaszaiban nyilvánosságra kell hoznia és indokolnia kell álláspontjait és határozatait.

(1j)     A tagállamoknak a Bizottság vagy a Tanács által az európai szemeszter keretében kibocsátott értékelésekre, határozatokra, ajánlásokra és figyelmeztetésekre adott politikai válaszait figyelembe kell venni a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágának végrehajtási eljárásainál és az euróövezetben fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítására irányuló végrehajtási intézkedésekben.

(2)      A tagállamok kormányai és az államháztartási alszektorok olyan állami számviteli rendszereket működtetnek, amelyek magukban foglalják a könyvelést, a belső ellenőrzést, a pénzügyi beszámolást és az auditokat. Ezeket az alkotóelemeket meg kell különböztetni a statisztikai módszereken alapuló, a kormányzati pénzügyek eredményeiről információt szolgáltató statisztikai adatoktól, valamint a jövőbeli kormányzati pénzügyekhez kapcsolódó előrejelzésektől vagy költségvetési intézkedésektől.

(3)      A teljes körű és megbízható állami számviteli gyakorlatoknak az államháztartás valamennyi alszektorában történő kialakítása előfeltételét jelenti a kiváló minőségű, a tagállamok között összehasonlítható statisztikai adatok előállításának.

(4)      A költségvetési adatok rendelkezésre állása létfontosságú az Unió költségvetési felügyeleti keretének megfelelő működéséhez. Az időszerű és megbízható költségvetési adatok rendszeres rendelkezésre állása kulcsfontosságú a megfelelő és jól időzített felügyelethez, ami pedig kedvezőtlen költségvetési fejlemények vagy az általános gazdasági helyzetre kedvezőtlen hatást gyakorló fejlemények esetén lehetővé teszi a gyors intézkedést. A költségvetési adatok minőségének biztosítása során alapvető az átláthatóság, aminek megvalósulásához ezen adatok rendszeres nyilvános közzétételére van szükség.

(5)      Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) az uniós szakpolitikák kialakítása, alkalmazása, ellenőrzése és értékelése céljából létrehozta az európai statisztikák előállításának jogszabályi keretétE rendelet ugyancsak rögzítette az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére irányadó következő alapelveket: szakmai függetlenség, pártatlanság, objektivitás, megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése, költséghatékonyság; és ezen alapelvek mindegyikét pontosan meg is határozta. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK módosított tanácsi rendelet(4) megerősítette a Bizottságnak a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz használt statisztikai adatok ellenőrzésére vonatkozó jogkörét.

(5a)    Az európai statisztikák iránti bizalom növelése és a nemzeti statisztikai hatóságok szakmai függetlenségének biztosítása érdekében a tagállamoknak teljes mértékben elkötelezetteknek kell maradniuk a 223/2009/EK rendelet, és különösen az Európai statisztika gyakorlati kódexében kidolgozott, a Bizottság által a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló, 2005. május 25-i ajánlásában jóváhagyott statisztikai alapelvek végrehajtása mellett. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a nemzeti statisztikai hatóságok megfelelő önállósággal rendelkezzenek a költségvetési előirányzatok és a statisztikai információ közzététele, valamint a felső vezetés kinevezésére és felmentésére vonatkozó átlátható eljárás kialakítása tekintetében. Ezenfelül a nemzeti számvevőszékeknek európai szintű jelentéseik csorbítatlan hitele érdekében ugyanilyen szintű szakmai függetlenséget kell élvezniük.

(6)      A „költségvetési”, „hiány” és „beruházás” fogalmak meghatározását a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvben az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerére (ESA) történő hivatkozással állapították meg, amelyet a Közösségben (a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelettel(5) elfogadott) a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA 95) váltott fel.

(7)      Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget; ezzel szemben az átláthatóság és az előrejelzési módszerek validálása számottevően javítja a költségvetési tervezéshez használt makrogazdasági és költségvetési előrejelzések minőségét.

(8)      Annak biztosításához, hogy a költségvetési politika realisztikus előrejelzésekre támaszkodjon, mind a Bizottság, mind a tagállamok szempontjából döntő fontosságú elem az átláthatóság, amelynek megvalósulásához nem csak a hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, hanem az azok alapjául szolgáló módszereket, feltevéseket és releváns paramétereket is közzé kell tenni, és azoknak nyilvánosan hozzáférhetőknek kell lenniük.

(9)      A központi makrogazdasági forgatókönyvet kiegészítik az alternatív forgatókönyvek és azoknak a költségvetési előrejelzésekre gyakorolt hatása, ami lehetővé teszi annak elemzését, hogy a különböző gazdasági feltevések esetén hogyan alakulnának a fiskális változók, jelentősen csökkentve ezáltal annak kockázatát, hogy előrejelzési hibák veszélyeztessék a költségvetési fegyelmet.

(10)    A bizottsági előrejelzések és az azok alapjául szolgáló modellekről szóló tájékoztatás hasznos referenciaként szolgálhat a tagállamok számára központi forgatókönyvükhöz, lehetővé téve a költségvetési tervezéshez használt előrejelzések értékelését, bár annak mértéke, hogy a tagállamoktól mennyire lehet elvárni a költségvetési tervezéshez használt előrejelzéseknek a bizottsági előrejelzésekkel való összevetését, az előrejelzések készítésének ütemezésétől és az előrejelzési módszerek és feltevések összehasonlíthatóságától függően változó lesz. A nemzeti és nemzetközi szintű egyéb független szervek előrejelzései is hasznos viszonyítási alapként szolgálhatnak.

(10a)  Amennyiben a Bizottság előrejelzései jelentős mértékben hívebben tükrözik az aktuális gazdasági tevékenységet, mint azon tagállamok előrejelzései, amelyek pénzneme az euró, úgy ezeknek a tagállamoknak a Bizottság előrejelzéseit kell felhasználniuk költségvetési tervezésük alapjául.

(10b)  A tagállamok és a Bizottság előrejelzései közötti jelentős eltéréseket a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet(6) utasításaival összhangban a stabilitási és konvergencia programokban részletesen ki kell fejteni.

(10c)   Tekintettel a tagállamok költségvetéseinek, bevételeinek és kifizetéseinek az uniós költségvetés – és különösen a projektek társfinanszírozása – tekintetében fennálló kölcsönös függésére, az uniós költségvetésre vonatkozó előrejelzéseket az átláthatóság ugyanazon szintjének megfelelően kell elkészíteni, mint amelyet a tagállamoktól megkövetelnek. Ezzel összefüggésben a szemeszter során az Unió költségvetését a tagállamok költségvetésével párhuzamosan ugyancsak elemezni kell.

(10d)  A költségvetési előrejelzések készítéséhez használt előrejelzési módszertanra, valamint a feltevések típusára és körére vonatkozó, a Bizottság és az egyes tagállamok közötti megállapodás biztosíthatná a tagállamok által készített előrejelzések átláthatóságát és érthetőségét. Ily módon elkerülhetőek lennének az egymásnak ellentmondó makrofiskális forgatókönyvek, és a költségvetési tervezés során használt előrejelzések megbízhatósága is javulna.

(11)    A hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzések minősége javulna, ha a tervezési fázisban egy független állami szerv auditálná őket. Az alapos értékelés magában foglalja a gazdasági feltevések vizsgálatát, a más intézmények által készített előrejelzésekkel való összehasonlítást, valamint a múltbeli előrejelzések megbízhatóságának értékelését.

(12)    Figyelembe véve a tagállamok szabályokon alapuló költségvetési keretének bizonyos tagállamokban észlelt, dokumentált hatékonyságát a költségvetési fegyelem elősegítése terén, az uniós szintű költségvetési célkitűzésekkel összhangban lévő, erős nemzeti fiskális költségvetési szabályoknak kell alkotniuk az EU megerősített költségvetési felügyeleti keretének egyik sarokkövét. A fiskális szabályok minden valószínűség szerint hatékonyabbak, ha azokat nemzeti szinten állapítják meg, tekintetbe véve a nemzeti megfontolásokat és biztosítva a tagállamok elkötelezettségét. A bevált gyakorlatok azt sugallják, hogy a fiskális szabályok megállapításakor el kell kerülni a visszatekintő szemléletet, amely esetleg nem veszi kellőképpen figyelembe az egyszeri kifizetéseket vagy bevételeket, ezért adott esetben nem szükségszerűen ad pontos útmutatást a jövőbeli szükségletek tekintetében. Az erős fiskális szabályoknak jól meghatározott célokat, valamint a hatékony és időben történő ellenőrzést lehetővé tévő mechanizmusokat kell tartalmazniuk. Emellett a szakpolitikai tapasztalat azt mutatja, hogy a számszerű szabályok akkor működnek hatékonyan, ha a szabályok nemteljesítéséhez következmények kapcsolódnak, még ha azok csupán a hírnév elvesztését jelentik is.

(12a)  A költségvetési politika területén tevékeny független szervek vagy intézmények szakértelmük rendelkezésre bocsátása, valamint az átláthatóság és a hitelesség biztosítása révén értékes szerepet játszhatnak a költségvetési politika megvalósítása terén. Ezek a független állami szervek többek között makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket bocsáthatnak rendelkezésre vagy ilyen előrejelzések ellenőrzését végezhetnék, értékelhetnék a tagállamok költségvetési politikájának aktuális állapotát és a meghirdetett költségvetési politikai célkitűzések megvalósítását, ideértve a nemzeti számszerű költségvetési szabályok teljesítésének nyomon követését is.

(12b)  Azon tagállamoknak, amelyek pénzneme az euró, biztosítaniuk kell egy olyan költségvetési intézmény meglétét, amely többek között gondoskodik a nemzeti fiskális szabályoknak történő megfelelés ellenőrzéséről, ideértve a mentesítési záradék bármely alkalmazásának ellenőrzését is.

(12c)   Korlátozni kell azon különleges körülmények számát, amelyek esetén a számszerű költségvetési szabályok átmeneti nemteljesítése megengedett.

(12d)  A nemzeti költségvetési szabályoktól történő átmeneti eltérést lehetővé tévő mentesítési záradékok a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1467/97/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló .../.../EU tanácsi rendeletben említett 1466/97/EK rendelet értelmében vett súlyos és kivételes gazdasági körülmények és enyhítő tényezők megléte esetén alkalmazhatók.

(13)    A tagállamoknak és az Európai Uniónak kerülniük kell a prociklikus költségvetési politikákat, és költségvetési konszolidációt elsősorban a gazdaságilag kedvező időszakokban kell végezniük. A világosan meghatározott számszerű költségvetési szabályok elősegítik e célkitűzések megvalósítását. A számszerű költségvetési szabályoknak magukban kell foglalniuk az államháztartási kiadások ellenőrzésének fokozására irányuló célt.

(14)    A nemzeti költségvetési tervezés csak akkor lehet a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágával egyaránt konzisztens, ha többéves megközelítést alkalmaz, és különösen a középtávú költségvetési célkitűzések megvalósítására törekszik. A középtávú költségvetési keretrendszerek eszközül szolgálnak annak biztosításához, hogy a tagállamok költségvetési keretrendszerei összhangban legyenek az Unió jogszabályaival. Az 1466/97/EK rendelet és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet(7) értelmében a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágát nem lehet egymástól elkülönítve kezelni.

(14a)   Az Európai Tanács 2010 márciusában és júniusában fogadta el az intelligens, fenntartható és befogadó jellegű növekedésre és foglalkoztatottságra irányuló Európa 2020 stratégiát, amelyet a gazdaságpolitikák megerősített összehangolására kíván alapozni. Mivel a gazdaságirányítás az államadósságot az államháztartási hiánnyal egynek tekinti, a középtávú költségvetési kereteknek is hozzá kellene járulniuk a jövő generációk vállára rakott terhek könnyítéséhez.

(15)    Bár az éves költségvetési jogszabályok elfogadása a költségvetési folyamatnak – amely során a tagállamokban fontos költségvetési döntéseket fogadnak el – kulcsfontosságú lépése, a legtöbb költségvetési intézkedés hatásai jóval túlnyúlnak az éves költségvetési cikluson. Az egyéves terv ezért nem szolgáltat megfelelő alapot a rendezett költségvetési politikákhoz. Az Unió költségvetési felügyeleti kerete többéves jellegének figyelembevétele érdekében az éves költségvetési jogszabályok tervezését a középtávú költségvetési keretből kiinduló, a nemzeti parlamentek által felállított időbeosztás korlátainak alárendelt többéves költségvetési tervezésre kell alapozni.

(15a)  Figyelemmel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke értelmében az Unió hatáskörei tekintetében megállapított korlátokról rendelkező hatáskör-átruházási elvre, a középtávú költségvetési keret kidolgozása és a többéves költségvetési terv elfogadása nem akadályozza meg az újonnan választott kormányokat abban, hogy saját prioritásaik érvényre juttatása érdekében a terv lefolyási időszaka alatt módosítsák az előző kormány szakpolitikai döntéseit. Ezeket a prioritásokat azonban az EUMSZ 126. cikkének megszorításaira figyelemmel kell meghatározni.

(16)    A Szerződés által létrehozott költségvetési felügyeleti keret rendelkezései és különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum az államháztartás egészére alkalmazandó; az államháztartás a 2223/96/EK rendeletben meghatározottak szerint a következő alszektorokból áll: központi kormányzat, tartományi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok. Az EUMSZ által létrehozott költségvetési felügyeleti keret, és különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseit átültető tagállami intézkedéseket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokkal összhangban frissíteni kell.

(17)    Számos tagállamban a költségvetési jogkörök nemzetinél alacsonyabb szintre történő áthelyezésével erőteljesen decentralizálódott a költségvetési politika. Ezért az e nemzeti szintnél alacsonyabb szintű kormányzatok szerepe jelentősen megnőtt a Stabilitási és Növekedési Paktum betartásának biztosítása terén, és különösen – de nem kizárólag – az ilyen decentralizáltabb tagállamokban kiemelt figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az államháztartás valamennyi alszektorára megfelelően kiterjedjen a nemzeti költségvetési keretrendszerben rögzített kötelezettségek és eljárások hatálya.

(18)    Annak érdekében, hogy hatékonyan segítsék elő a költségvetési fegyelmet és az államháztartás fenntarthatóságát, a költségvetési keretrendszereknek az államháztartás teljes egészére ki kell terjedniük. Átlátható módon kell jelentést tenni a költségvetésen kívüli források és szervek minden olyan műveletéről, amely azonnali vagy középtávú hatást gyakorol a tagállamok költségvetési egyenlegére. Az államháztartás egyenlegére gyakorolt várható vagy lehetséges hatásukat a középtávú költségvetési tervekben egyértelműen jelezni kell.

(18a)  Ezen irányelv végrehajtását a Bizottságnak folyamatosan értékelnie kell. A bevált gyakorlatokat azonosítani kell és azokat meg kell osztani egymással, különösen a független költségvetési intézmények kialakítása és szerepe tekintetében.

(18b)  Az irányelv célja és jellemzői miatt a tagállamoknak az irányelvet a lehető legpontosabban kell átültetniük. Ez minden tagállamra, de elsősorban a részt vevő tagállamokra igaz.

(18c)   Az euróövezet tagállamainak több további feltételt is be kell építeniük saját nemzeti költségvetési keretükbe az irányelvben szereplő, valamennyi tagállamra vonatkozó feltételeken kívül. Az euróövezet tagállamaira vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazó fejezet e két feltételt rögzíti: felülről építkező költségvetési eljárások alkalmazása, és a költségvetési politika terén jártas, a független ellenőrzés, elemzés és értékelés feladatával megbízott független intézmények igénybe vétele. Az euróövezeten kívüli tagállamok nemzeti költségvetési keretüknek önként részévé tehetnek e kiegészítő feltételek közül többet, vagy akár az összeset.

(18d)  Az EUMSZ szerinti jogaik és kötelezettségeik sérelme nélkül az euróövezeten kívüli tagállamok részére jogot kell biztosítani a gazdaságirányítási jogszabályok alkalmazására.

(19)    Mivel a tervezett intézkedés célját – nevezetesen a költségvetési fegyelemnek a Szerződés által előírtaknak megfelelően történő egységes megfelelést – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a tagállamok túlzott költségvetési hiánnyal kapcsolatos kötelezettségei betartásának biztosításához szükségesek, az EUMSZ 126. cikke (1) bekezdésében említettek szerint, a vonatkozó jegyzőkönyvek, köztük a 15. jegyzőkönyv kellő figyelembevétele mellett.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a „költségvetési”, „hiány” és „beruházás” fogalmaknak a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12. számú) jegyzőkönyvben rögzített meghatározása alkalmazandó.

Ezen túlmenően az alábbi meghatározást kell alkalmazni:

a) „részt vevő tagállamok”: azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euró;

b) „eltéréssel rendelkező tagállamok”: azok a tagállamok, amelyek nem tartoznak a részt vevő tagállamok közé;

c) „költségvetési keret”: azon szabályok, eljárások és intézmények összessége, amelyek a költségvetési szakpolitika államháztartás általi végrehajtásának alapját alkotják, különösen a következők:

i.            költségvetési számviteli és statisztikai jelentéskészítési rendszerek;

ii.           a költségvetési tervezéshez felhasznált előrejelzések elkészítésére irányadó szabályok és eljárások;

iii.          nemzeti számszerű fiskális szabályok, amelyek a költségvetési politika teljesítését összhangba hozzák a tagállamokra az EUMSZ rendelkezései alapján háruló, a költségvetési teljesítmény összefoglaló mutatószámaiban– például az államháztartási hiányban, a forrásbevonásban, az adósságállományban vagy ezek főbb komponenseiben – kifejezett kötelezettségekkel;

iv.          költségvetési eljárások, azaz a költségvetési folyamat egyes szakaszait alátámasztó eljárási szabályok;

v.           középtávú költségvetési keretek a nemzeti költségvetési eljárások specifikus készlete formájában, amely az éves költségvetési naptáron túlra terjeszti a fiskális politikaalkotás időhorizontját, ideértve a politikai prioritások és a középtávú költségvetési célkitűzések meghatározását;

vi.          a költségvetési folyamat elemei átláthatóságának fokozását célzó független ellenőrzésre, elemzésre, értékelésre és jóváhagyásra vonatkozó szabályok, ideértve többek között a független, a költségvetési politika terén jártas intézmények vagy más, a költségvetési politika területén tevékeny intézmények megbízását;

vii.         az államháztartás különböző alszektorai tekintetében a hatóságok közötti költségvetési kapcsolatokat szabályozó mechanizmusok és szabályok.

2a. cikk

Eltéréssel rendelkező tagállamok

Az eltéréssel rendelkező tagállam alkalmazhatja az e rendeletben megállapított, a részt vevő tagállamra alkalmazandó szabályokat, és ebben az esetben erről értesíti a Bizottságot. Ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az érintett tagállamot a közzétételt követő naptól kezdve e rendelet alkalmazásában részt vevő tagállamnak kell tekinteni.

II. FEJEZET

Számvitel és statisztika

3. cikk

1.          Az ESA adattovábbítási programban előírt, az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerén (ESA) alapuló éves és negyedéves államháztartási adatokról való időszerű és pontos jelentéstétel biztosítása érdekében a tagállamok olyan állami számviteli rendszert működtetnek, amely eredményszemléletű számvitelt alkalmaz, valamint átfogó és konzisztens módon lefedi az államháztartás valamennyi, a 2223/96/EK rendelet (ESA 95) szerinti alszektorát▐. Ezek a▐ rendszerek független ellenőrzés és audit tárgyát képezik.

1a.      A 3. cikk (1) bekezdésében rögzített követelményeken felül a részt vevő tagállamok biztosítják, hogy állami számviteli rendszerük független ellenőrzés és audit tárgyát képezze.

1b.      A tagállamok kezdeményezik a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok elfogadását az irányelv hatálybalépését követő három éven belül.

1c.      A tagállamok biztosítják nemzeti statisztikai hatóságaik és nemzeti számvevőszékeik a 223/2009/EK rendeletben meghatározott európai statisztikai gyakorlati kódexnek megfelelő szakmai függetlenségét, a túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos statisztikai adatok minősége tekintetében a 479/2009/EK rendeletben előírt rendelkezésekkel összhangban. Ehhez legalább a következőkre van szükség:

a)        a politikai választások kimenetelétől független, átlátható személyzeti felvételi és elbocsátási gyakorlat;

b)        éves költségvetési előirányzatok;

c)        a statisztikai adatok közzétételi időpontjának legalább egy évvel korábban történő meghatározása.

2.          A tagállamok az államháztartás valamennyi alszektora esetében biztosítják a költségvetési adatok időszerű és rendszeres nyilvánosan hozzáférhetővé tételét. A tagállamok elsősorban a következőket hozzák nyilvánosságra:

a)     pénzforgalmi alapú költségvetési adatok (vagy ezzel egyenértékű állami számviteli kimutatás, amennyiben pénzforgalmi alapú költségvetési adatok nem állnak rendelkezésre), az alábbi rendszerességgel:

– havi rendszerességgel a következő vonatkozó hónap vége előtt a központi kormányzat, a tartományi kormányzat és a társadalombiztosítási alapok tekintetében, és azon belül elkülönítetten bemutatva az egyes alszektorokat, és

negyedévenként, a vonatkozó negyedév végét megelőző egy hónapon belül a helyi önkormányzatok és egyéb, költségvetésen kívüli alapok tekintetében;

b)     részletes átvezetési táblázatot, amelyből világosan kiderül, hogyan történik a pénzforgalmi alapú adatok ESA 95 alapú adatokra való átszámítása.

III. FEJEZET

Előrejelzések

4. cikk

1.        A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, reális makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon, többek között a tagállami előrejelzéseken, amennyiben ezek időszerűbbek a bizottsági előrejelzéseknél. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön, vagy egy óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítése során megfelelően figyelembe kell venni a Bizottság – és adott esetben más független szervek – előrejelzéseit. A Bizottság előrejelzéseire tekintettel összehasonlítást végeznek, és a választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti jelentős eltérésekre magyarázatot kell adni, különösen akkor, ha a jelentős, határokon átnyúló makrogazdasági hatású külső változók szintje vagy növekedése lényegesen eltér a Bizottság előrejelzéseiben foglalt értékektől.

1a.      A Bizottság közzéteszi a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseinek alapjául szolgáló módszertanokat, feltevéseket és paramétereket.

1b.      A Bizottság a tagállamokat a költségvetési előrejelzések elkészítésében azáltal is segíti, hogy a megegyező időszakra vonatkozóan előrejelzéseket bocsát a rendelkezésükre az EU kiadásai és bevételei tekintetében is.

2.        A fiskális tervezéshez használt makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseknek alternatív makrogazdasági forgatókönyveket is magukban kell foglalniuk, amelyek lehetővé teszik a fiskális változók különböző gazdasági feltételek melletti alakulásának vizsgálatát. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben használt alternatív forgatókönyvek számának meghatározása során irányadó az előrejelzések múltbéli teljesítménye, továbbá törekedni kell a makrogazdasági egyensúlyhiány hatásainak számításba vételére, amennyiben ilyenek megállapításra kerültek, összhangban egyúttal a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséréről és kiigazításáról szóló .../2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel is.

3.        A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összeállítása előtt egy tagállam és a Bizottság megállapodhat az előrejelzési módszertanról, valamint a figyelembe veendő feltevések típusáról és köréről. A tagállamok meghatározzák, hogy mely intézmény felelős az előrejelzés elkészítéséért, és nyilvánosságra hozzák a fiskális tervezéshez összeállított hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, az azokat alátámasztó módszertanokkal, feltevésekkel és paraméterekkel együtt.

4.        A tagállamok független szervek közreműködésével rendszeresen auditálják a fiskális tervezéshez készített makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, többek közt saját előrejelzéseik utólagos értékelése révén. Az auditálás eredményét haladéktalanul közzéteszik, és a későbbi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések készítése során megfelelően figyelembe veszik.

E kötelezettségeken felül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy saját korábbi előrejelzéseiket a függetlenséget garantáló módon, például egy független szerv közreműködésével auditálják. Az auditálást évente egyszer végzik. E független auditálás eredményét közzéteszik.

4a.      A tagállamok államháztartási hiányának és államadósságának szintjét az Eurostat legalább háromhavonta közzéteszi.

4b.      Amennyiben a Bizottság előrejelzései három egymást követő éven át jelentős mértékben hívebben tükrözik az aktuális gazdasági tevékenységet, mint a részt vevő tagállamok előrejelzései, úgy ezeknek a tagállamoknak – a Tanács ilyen értelmű határozata esetén – a Bizottság előrejelzéseit vagy független tagállami testületek előrejelzéseit kell felhasználniuk költségvetési tervezésük alapjául.

             A Tanács figyelemmel kíséri a helyzetet, és hatályon kívül helyez az első albekezdésnek megfelelően elfogadott bármely határozatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tagállam által kibocsátott előrejelzések már megfelelnek az ezen cikkben lefektetett kívánalmaknak.

IV. FEJEZET

Nemzeti felelősség – Nemzeti számszerű költségvetési szabályok

5. cikk

A tagállamok olyan, nemzeti szinten kötelező számszerű költségvetési szabályokkal rendelkeznek, amelyek a többéves keretbe illeszkedve hatékonyan elősegítik a Szerződésből és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekből eredő kötelezettségeik teljesítését a költségvetési szakpolitika terén. E szabályok különösen a következőket tartalmazzák:

a)        megfelelés a hiány és az adósság tekintetében a Szerződéssel összhangban megállapított elvekkel;

b)        többéves költségvetés-tervezési időhorizont elfogadása, ideértve a differenciált középtávú költségvetési célkitűzések tiszteletben tartását is.

6. cikk

Az Unió költségvetési felügyeleti keretére vonatkozó, a Szerződésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a nemzeti számszerű költségvetési szabályok az eltéréssel rendelkező tagállamok számára pontosabb előírásokat tartalmaznak, amelyek az alábbiakkal foglalkoznak:

a)        a szabályok célmeghatározása és hatálya;

b)        a szabályoknak való megfelelés hatékony és időben történő ellenőrzése például független nemzeti költségvetési szervek vagy a költségvetési politika terén tevékeny intézmények révén;

c)        a szabályok be nem tartásának következményei, amelyek nyilvánvaló politikai és pénzügyi következményekkel, például a feladatot végző hatóságokra kirótt bírsággal járnak a szabályok megszegéséért felelős hatóság számára.

6a. cikk

Az Unió költségvetési felügyeleti keretére vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a nemzeti szintű, számszerű költségvetési szabályok a részt vevő tagállamok számára előírásokat tartalmaznak, amelyek az alábbiakkal foglalkoznak:

a)        a szabályok célmeghatározása és hatálya;

b)        a szabályoknak való megfelelés hatékony és időben történő ellenőrzése a költségvetési politika terén működő független testületek vagy intézmények révén;

c)        a szabályok be nem tartásának következményei, amelyek nyilvánvaló politikai és pénzügyi következményekkel, például a feladatot végző hatóságokra kirótt bírsággal járnak a szabályok megszegéséért felelős hatóság számára.

7. cikk

A tagállamok éves költségvetési jogszabályai tükrözik a hatályos nemzeti számszerű költségvetési szabályok által felállított korlátokat.

V. FEJEZET

Középtávú költségvetési keretek

8. cikk

1.        A tagállamok hitelesen ellenőrzött, hatékony középtávú költségvetési keretet határoznak meg, amely legalább négyéves költségvetés-tervezési időhorizont elfogadását írja elő, biztosítva ezzel azt, hogy a tagállami költségvetési tervezés többéves költségvetés-tervezési megközelítést kövessen.

2.        A középtávú költségvetési keretek a következő elemek létrehozásához tartalmaznak eljárásokat:

a)        átfogó és átlátható, többéves költségvetési célkitűzések az államháztartási hiány, az államadósság, kiadások és bármely más összefoglaló fiskális mutatószám vonatkozásában, biztosítva, hogy ezek összhangban legyenek minden, a IV. fejezet szerinti hatályos költségvetési szabállyal;

b)        minden egyes főbb kiadási és bevételi tétel részletes előrejelzése az államháztartás alszektorai szerinti bontásban, a költségvetési évre és azon túlra, változatlan és módosított politikákat alapul véve;

c)        kimutatás a kormány középtávú prioritásairól, főbb kiadási és bevételi tételek, valamint az államháztartás alszektorai szerinti bontásban; a kimutatás láthatóvá teszi, hogyan érhető el a középtávú költségvetési célkitűzés irányába történő kiigazítás, összehasonlítva a változatlan és módosított politika feltételezése melletti előrejelzésekkel.

ca)      vélemény arra vonatkozóan, hogy a javasolt intézkedések hogyan befolyásolják az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

3.        A középtávú költségvetési kereteken belül elfogadott előrejelzések a III. fejezettel összhangban realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapulnak.

9. cikk

Az éves költségvetési jogszabály összhangban van a középtávú költségvetési keretből származó rendelkezésekkel. Az éves költségvetés összeállításának alapját különösen a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott középtávú költségvetési keretből származó bevételi és kiadási előrejelzések és prioritások képezik. Az e rendelkezésektől való minden eltérést megfelelően indokolni kell.

9a. cikk

Jelen irányelv nem akadályozza az újonnan választott kormányokat abban, hogy naprakésszé tegyék a középtávú költségvetési keretet annak érdekében, hogy az tükrözze az új politikai prioritásokat, az alábbi feltételek mellett:

a)           a GDP-hez viszonyított adósságarány megfelelő mértékben csökken, és kielégítő tempóban közelít a referenciaértékhez;

b)          a költségvetési helyzet továbbra is az 1466/97/EK rendelettel összhangban megállapított középtávú költségvetési célkitűzések megvalósítása felé halad.

A tagállamok nyilvánvalóvá teszik a korábbi és az új középtávú költségvetési célkitűzések közötti különbségeket.

VI. FEJEZET

Az államháztartási pénzügyek átláthatósága és a költségvetési keretek átfogó hatálya

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a II., III. és IV. fejezetnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések az államháztartás valamennyi alszektorát átfogó módon és következetesen lefedik. Ez mindenekelőtt a számviteli szabályoknak és eljárásoknak, és az adatközzététel ütemezésének következetességét, valamint az alapul szolgáló adatgyűjtési és –feldolgozási rendszerek integritását foglalja magában.

11. cikk

A tagállamok megfelelő mechanizmusokat hoznak létre az államháztartás alszektorainak átfogó koordinálására annak érdekében, hogy az alszektorokat következetesen lefedjék a fiskális tervezés, a költségvetési előrejelzések készítése, és különösen a többéves költségvetési keretben rögzítettek szerinti többéves tervezés során.

12. cikk

1.          A számszerű költségvetési szabályokat úgy kell kialakítani, hogy a költségvetési célkitűzések az államháztartás valamennyi alszektorát lefedjék, és összhangban álljanak a tagállamok számára a stabilitási és növekedési paktumban megállapított kötelezettségekkel.

2.          A költségvetési elszámoltathatóság fokozása érdekében világosan meg kell határozni az állami hatóságok költségvetési felelősségi körét az államháztartás különböző alszektoraiban.

13. cikk

1.          A költségvetésen kívüli alapok és szervek minden műveletét integrálni kell a rendes költségvetési folyamatba. Ez magában foglalja az ezen alapokra és műveletekre vonatkozó részletes információk szerepeltetését a fiskális tervezéshez (különösen a középtávú költségvetési keret és az éves költségvetési jogszabály megvitatása céljából) benyújtott standard költségvetési dokumentációban.

2.          A tagállamok részletes információkat tesznek közzé az adókiadások bevételre gyakorolt hatásáról.

3.          A tagállamok az államháztartás valamennyi alszektora esetében közzéteszik az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó információkat, ideértve a tőkerészesedést, az ingatlanokra is kiterjedő állami tulajdont, a működő és a befagyott hiteleket, valamint az állami tulajdonú vállalkozások működéséből származó eszközöket és kötelezettségeket, azok kiterjedésével ▌együtt.

VIa. FEJEZET

A részt vevő tagállamokra vonatkozó különleges rendelkezések

13a. cikk

1.        Az ezen irányelvben előírt kötelezettségeiken túlmenően és ezek sérelme nélkül a részt vevő tagállamok költségvetési keretükbe a következő elemeket is beillesztik:

a)      konszolidált szemlélet, tehát olyan költségvetés-tervezési megközelítés, amelynek kiindulópontja az összes nettó kiadás szintjét rögzítő megállapodás, amely összeget azután a különböző minisztériumok, kormányzati ügynökségek, költségvetésen kívüli alapok, helyi vagy regionális önkormányzatok között felosztanak, és ezáltal támogatják a nettó kiadási szintek konszolidált betartását;

b)      a költségvetési politika terén működő független szerv vagy intézmény, amelynek feladata a független ellenőrzés, elemzés, értékelések és előrejelzések biztosítása a nemzeti költségvetési politika valamennyi olyan területén, amely hatással lehet az euróövezet tagállamai számára az EUMSZ 121. és 126. cikkéből, illetve az e cikkek bármelyike vagy az EUMSZ 136. cikke alapján elfogadott bármely jogszabályból és intézkedésből származó kötelezettségek betartására.

2.           Szintén a jelen irányelvben előírt kötelezettségeiken túlmenően és ezek sérelme nélkül az eltéréssel rendelkező tagállamok a fenti feltétel bármelyikét vagy valamennyi feltételt önkéntes alapon beépíthetik költségvetési keretükbe, a 2a. cikkében rögzített eljárással összhangban.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

14. cikk

1.          A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2012. december 31-ig megfeleljenek. A részt vevő tagállamok ezen irányelv rendelkezéseit 2013. december 31-éig vonatkozó nemzeti jogszabályozásukba történő bevezetésük vagy e jogszabályozás módosítása révén hatályba helyezik. E rendelkezések szövegét valamennyi tagállam haladéktalanul megküldi a Bizottságnak, és az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot bocsát rendelkezésre.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

1a.      Az egyes tagállamok az EUMSZ és jegyzőkönyvei alapján őket terhelő kötelezettségeik egyértelműsítése céljából ezen irányelv 5., 6., és 7. cikke azokra a tagállamokra alkalmazandó, amelyek bevezették az eurót, vagy bevezetését tervezik, mivel részt vesznek az ERM II-ben. Más tagállamok dönthetnek úgy, hogy kötelezőnek tekintik az irányelv rendelkezéseit, ha erről a hatálybalépést három hónappal megelőzően értesítik a Bizottságot, vagy későbbi döntés esetén három hónappal korábban előzetes értesítés küldenek.

2.          A tagállamok közlik a Bizottsággal azon főbb rendelkezések szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14a. cikk

Három évvel a 14. cikkben említett átültetési határidőt követően a Bizottság jelentést tesz közzé, amelyben értékeli az ezen irányelvben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását.

A jelentés többek között az alábbiak hatékony megvalósítását értékeli:

a)        a pénzforgalmi alapú költségvetési adatokra vonatkozó követelmény az államháztartás valamennyi alszektora tekintetében;

b)        a makrogazdasági előrejelzések pontossága az utólagos értékelés alapján;

c)        a számszerű költségvetési szabályok kialakítása és hatékonysága;

d)        a költségvetési intézmények kialakítása és hatékonysága;

e)        az államháztartási pénzügyek átláthatóságának általános szintje.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt, […]-án/-én.

a Tanács részéről az elnök

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

              HL C […], […], […]. o.

(3)

              HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(4)

              HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(5)

              HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

(6)

             HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(7)

              HL L 209., 1997.8.2., 6. o.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Sharon Bowles

elnök asszony

Gazdasági és Monetáris Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2010)0523 végleges – C7–0397/2010 – 2010/0277(NLE))

Tisztelt Elnök Asszony!

Ön 2011. március 4-én kelt levelében az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdése alapján felkérte a Jogi Bizottságot, hogy alkosson véleményt több jogalkotási javaslat megfelelő jogalapjáról, mely javaslatokkal kapcsolatban az Ön bizottsága – mint illetékes bizottság – és/vagy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosításokat terjesztett elő a jogalap megváltoztatása céljából.

Bizottságunk 2011. április 12-i ülésén megvizsgálta ezt a kérdést.

A gazdaságirányítási csomag célja az erősebb koordináció és a gazdaságpolitikák szorosabb felügyelete iránti igény kielégítése a Gazdasági és Monetáris Unióban.

A csomag hat jogalkotási javaslatból áll.

A javaslatok elemzése külön mellékletben található. A könnyebb kezelhetőség érdekében a bizottság jogalapra vonatkozó megállapításait az alábbiakban külön-külön összefoglaljuk:

– A makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)527 – 2010/0281(COD))

A rendeletre irányuló javaslat egyetlen célja az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése alapján a gazdasági felügyeleti eljárás kiszélesítése. Ez a jogalap ezért megfelelőnek tűnik.

– A tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2010)523 végleges – 2010/0277(NLE))

E javaslat fő célja a költségvetési felelősség növelése azzal, hogy minimumkövetelményeket állít fel a nemzeti keretekkel kapcsolatban, valamint biztosítani kívánja a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságát. Ennek megfelelően a Bizottság által javasolt jogalap – az EUMSZ 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdése – megfelelőnek tűnik.

– A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)526 – 2010/0280(COD))

A javaslat célja a tagállami gazdaságpolitikák megerősített összehangolásának biztosítása. Ezért a javaslat tekintetében az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése megfelelő jogalapnak tűnik.

– A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)522 végleges – 2010/0276(CNS))

Tekintettel arra, hogy a javaslat fő célja a túlzott hiány esetén követendő eljárás részletes szabályainak megállapítása, az egyetlen megfelelő jogalap az EUMSZ 126. cikkének (14) bekezdése.

– A költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)05242010/0278(COD))

Ebben az esetben az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése és 136. cikke együttesen a megfelelő jogalap.

– A túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)525 – 2010/0279(COD))

Tekintettel a javaslat céljára – a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az euróövezeten belüli eredményes kiigazítása –, az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése a 136. cikkel együttesen alkotja a megfelelő jogalapot.

A fenti ajánlásokról a Jogi Bizottság 2011. április12-i ülésén egyhangúlag határozott(1).

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

Melléklet

Tárgy: A tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2010)523 végleges – 2010/0277(NLE)) jogalapja

A gazdaságirányítási csomag hat javaslatot tartalmaz, és célja a gazdaságpolitikák koordinációjának és felügyeletének megerősítése a GMU-ban az Európa 2020 stratégiával és a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) , illetve az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások keretében zajló folyamatokat összefogó új felügyeleti ciklussal, az európai szemeszterrel összefüggésben.

Két javaslat a túlzott hiány esetén követendő eljárással foglalkozik, mindkettő az EUMSZ 126. cikkének (14) bekezdése alapján. A másik négy a többoldalú felügyeleti eljárással foglalkozik, és a 121. cikk (6) bekezdésén alapul; kettő alapját az EUMSZ 121. cikk (6) bekezdése és a 136. cikke együttesen képezi.

A fenti javaslatok azokat a hiányosságokat orvosolják, amelyekre a világgazdasági és pénzügyi válság nyomán fény derült. Amint azt a Bizottság az indokolásban kifejti, „általános az egyetértés abban, hogy a GMU keretét sürgősen meg kell erősíteni a makrogazdasági stabilitás és az államháztartások fenntarthatóságának rögzítése érdekében, amelyek a tartós kibocsátás- és foglalkoztatásnövekedés előfeltételei”(2).

A javaslatok két bizottsági közleményt és az Európai Tanácsnak a tagállamok gazdaságpolitikái koordinációjának megerősítésére vonatkozó 2010. júniusi megállapodását követik(3). A gazdaságirányítási csomagot 2010. szeptember 29-én nyújtották be.

A tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot a Gazdasági és Monetáris Bizottság vizsgálja, amelynek előadója Vicky Ford. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményt készít (előadó: David Casa). Az Európai Parlament a konzultációs eljárásnak megfelelően jár el.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban előterjesztett módosítások célja a 126. cikk (14) bekezdés harmadik albekezdésén nyugvó egyetlen jogalapnak az EUMSZ 126. cikk (14) bekezdés harmadik albekezdésén és a 121. cikken együttesen nyugvó, kettős jogalappá változtatása.

A Jogi Szolgálatot felkérték, hogy a költségvetési keretekről szóló irányelv jogalapjára vonatkozóan adjon jogi tanácsot. A Bizottság által a javaslat céljára – nevezetesen annak biztosítására, hogy a GMU költségvetési koordinációs keretének céljai tükröződjenek a nemzeti költségvetési keretekben – való tekintettel meghatározott jogalap vizsgálatát követően a Jogi Szolgálat arra a következtetésre jutott, hogy „a jogalap elvileg megfelelőnek tűnik”.(4)

Háttér

Az indokolás ismerteti az új bizottsági javaslatcsomagban előirányzott intézkedéseket:

(1) a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek a tapasztalatok, nem utolsósorban a válság alapján történő kiigazítása;

(2) a Paktum felszerelése hatékonyabb érvényesítési eszközökkel;

(3) a Paktum kiegészítése a nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó rendelkezésekkel.

Amint az az indokolásban is szerepel, az irányelv célja különösen a nemzeti hatóságok arra vonatkozó kötelezettségeinek részletezése, hogy tartsák be a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 3. cikkének rendelkezéseit. Ugyanezt a célt hangsúlyozza a preambulum első bekezdése, míg a (12) preambulumbekezdés kimondja, hogy „az uniós szintű költségvetési célkitűzésekkel összhangban lévő, erős nemzeti fiskális szabályoknak kell alkotniuk az EU megerősített költségvetési felügyeleti keretének egyik sarokkövét”.

E célból a javaslat rendelkezéseket állapít meg a költségvetési adatok átláthatóságára és nyomon követésére (a számvitelről és statisztikáról szóló II. fejezet 3. cikke), a középtávú célkitűzések alapján történő tervezésre (az V. fejezet 8. cikke), valamint az államháztartási pénzügyek átláthatóságára (a VI. fejezet 10–13. cikke) vonatkozóan.

A javasolt jogalapok

A javasolt irányelv esetében előterjesztett jogalapok a következők:

Az EUMSZ 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdése

E bekezdés egyéb rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően meghatározza az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályokat és fogalmakat.

Az EUMSZ 121. cikke

1. A tagállamok közös érdekű ügynek tekintik és összehangolják gazdaságpolitikájukat a Tanácsban a 120. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

2. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján tervezetet készít a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról, és erről jelentést tesz az Európai Tanácsnak.

Az Európai Tanács a Tanács jelentése alapján a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról kialakítja következtetését. E következtetés alapján a Tanács ajánlást fogad el, amelyben meghatározza ezeket az átfogó iránymutatásokat. A Tanács ajánlásáról tájékoztatja az Európai Parlamentet.

3. A tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményének tartós egymáshoz közelítése érdekében a Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján figyelemmel kíséri az egyes tagállamok és az Unió gazdasági fejlődését, valamint a gazdaságpolitikák összeegyeztethetőségét a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásokkal, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít.

E többoldalú felügyelet céljából a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a gazdaságpolitikájuk terén hozott fontos intézkedéseikről, valamint az általuk szükségesnek tartott egyéb adatokról.

4. Ha a (3) bekezdésben említett eljárásban megállapításra kerül, hogy egy tagállam gazdaságpolitikája nem felel meg a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásoknak, vagy veszélyeztetheti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, a Bizottság az érintett tagállamot figyelmeztetésben részesítheti. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján megteheti a szükséges ajánlásokat az érintett tagállamnak. A Tanács a Bizottság javaslata alapján úgy határozhat, hogy ajánlásait nyilvánosságra hozza.

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el.

A Tanács többi tagja minősített többségét a 238. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.

5. A Tanács elnöke és a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek a többoldalú felügyelet eredményeiről. Amennyiben a Tanács ajánlásait nyilvánosságra hozta, a Tanács elnökét fel lehet kérni arra, hogy jelenjen meg az Európai Parlament hatáskörrel rendelkező bizottsága előtt.

6. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben részletes szabályokat állapíthat meg a (3) és (4) bekezdésben említett többoldalú felügyeleti eljárásra vonatkozóan.

A Bíróság által alkalmazott megközelítés

Elvben egy jogi aktusnak egyetlen jogalapon kell alapulnia. Amennyiben valamely uniós intézkedés céljának és tartalmának vizsgálata során megállapításra kerül, hogy annak két különböző jogalap alá tartozó kettős célja van vagy két összetevőből áll, amelyek egyike fő vagy uralkodó célként vagy összetevőként határozható meg, míg a másik csupán járulékos, a jogi aktusnak egyetlen jogalapra kell épülnie, nevezetesen a fő vagy uralkodó cél vagy összetevő által megkövetelt jogalapra(5).

Amennyiben kivételesen megállapításra kerül, hogy a jogi aktusnak több párhuzamos célja van vagy több, egymástól elválaszthatatlan összetevőből áll, amelyek egyike sem tekinthető másodlagosnak és közvetettnek a másikhoz való kapcsolódása tekintetében, az ilyen jogi aktus – amennyiben az eljárások egymással összeegyeztethetőek – kivételesen épülhet több különböző, megfelelő jogalapra(6).

A javasolt jogalapok elemzése

A 126. cikk az EUMSZ VIII. címe 1. fejezetének része. A rendelkezés a Bizottság és a Tanács által a túlzott hiány esetén követendő eljárás során meghozandó intézkedéseket határozza meg. Az eljárásnak megfelelően a Tanács és a Bizottság nyomon követi a tagállami hiányok alakulását és ajánlásokat tesz közzé. A 126. cikk (14) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozóan kiegészítő intézkedéseket fogadjon el. E rendelkezés harmadik albekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően meghatározza a 12. számú jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó szabályokat és fogalmakat.

Az EUMSZ 121. cikke a tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálására összpontosít. Lehetővé teszi a Tanács számára, hogy megállapítsa a tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokat, és hogy a Bizottság jelentései alapján többoldalú felügyeleti eljárást hozzon létre. A 121. cikk (4) bekezdése értelmében amennyiben valamely tagállam nem tesz eleget a Tanács (3) bekezdés szerinti ajánlásának, az érintett tagállamot figyelmeztetésben lehet részesíteni. A (6) bekezdés a rendes jogalkotási eljárás keretében lehetővé teszi olyan intézkedések elfogadását, amelyek célja részletes szabályok megállapítása a többoldalú felügyeleti eljárásra vonatkozóan.

Ebből következik, hogy míg a 126. cikk (14) bekezdése egyértelműen a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározására összpontosít, a 121. cikk az „átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások” kifejezés alatt bővebb hatáskört fed le.

Amint láthattuk, a Bíróság elismeri, hogy egy adott intézkedés egynél több jogalappal is rendelkezhet; általános szabályként megállapítható, hogy az a jogalap használandó, amely az intézkedés uralkodó céljára vonatkozik, hacsak kivételes esetben az intézkedés céljai elválaszthatatlanul nem kapcsolódnak egymáshoz úgy, hogy egymáshoz képest egyik sem másodlagos.

Esetünkben azt kell megállapítani, hogy a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatnak több célja van-e, és amennyiben igen, meg kell fontolni, hogy e célok elválaszthatatlanul kapcsolódnak-e egymáshoz úgy, hogy egymáshoz képest egyik sem másodlagos, amely az egyetlen olyan helyzet, amely a többszörös jogalapot indokolhatja.

Az indokolás szerint a javasolt irányelv célja „különösen a nemzeti hatóságok arra vonatkozó kötelezettségeinek részletezése, hogy tartsák be a Szerződés túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyve 3. cikkének rendelkezéseit”. A javaslat 1. cikke értelmében „az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságának biztosításához szükségesek”.

Ez jól mutatja, hogy a javaslatban elismert egyetlen cél a költségvetési felelősség növelése azzal, hogy minimumkövetelményeket állít fel a nemzeti keretekkel kapcsolatban, valamint biztosítani kívánja a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságát. A Bizottság által javasolt jogalap, azaz a 126. cikk (14) bekezdése ezért megfelelőnek tűnik.

A javaslat rendelkezéseinek további elemzése ugyanezt a következtetést támasztja alá. A 3. cikk a költségvetési adatok átláthatóságára és nyomon követésére vonatkozó szabályokat állapít meg, a 8–9. cikk pedig a középtávú költségvetési célkitűzések megtervezésére vonatkozó szabályokról rendelkezik; e rendelkezések mindegyikét úgy lehet tekinteni, mint amely a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. számú jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó szabályokat állapít meg.

Következtetés és ajánlások

A fenti megfontolások alapján úgy tűnik, hogy a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat számára az EUMSZ 126. cikk (14) bekezdésének harmadik albekezdése önmagában megfelelő jogalap.

(1)

A zárószavazáson az alábbiak voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Evelyn Regner (alelnök), Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Christian Engström, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Antonio López-Istúriz White, Arlene McCarthy, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Angelika Niebler, Bernhard Rapkay, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka.

(2)

A tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat – Indokolás.

(3)

A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése (2010. május 12.); A gazdaságpolitikai koordináció erősítése a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – az európai uniós gazdasági irányítás megszilárdításának eszközei (2010. június 30.).

(4)

A Jogi Szolgálat által a 2010. december 15-én kelt levélben kifejtett jogi vélemény.

(5)

C-91/05. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2008., I-3651. o.)

(6)

C-338/01. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2004., I-4829. o.)


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (21.3.2011)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2010)0523 – C7-0397/2010 – 2010/0277(NLE))

A vélemény előadója: David Casa

RÖVID INDOKOLÁS

Előzmények

2010. szeptember 29-én a Bizottság a gazdaságirányítás európai uniós és euróövezetbeli megerősítését célzó jogalkotási csomagot nyújtott be. A csomag hat javaslatból áll. Ezek közül négy foglalkozik költségvetési kérdésekkel – köztük a Stabilitási és Növekedési paktum reformjával –, míg két új rendelet az EU-ban és az euróövezetben felmerülő makrogazdasági egyenlőtlenségek feltárására és kezelésére vonatkozik.

A Bizottság a tagállamok Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelésének megerősítését és a költségvetési politika koordinációjának elmélyítését javasolja. A Stabilitási és Növekedési Paktum ún. prevenciós ágán belül a már meglévő, a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendeletet módosítják, annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok „prudens” költségvetési politikát folytassanak a kedvező időszakokban és megfelelő tartalékokat képezzenek a kedvezőtlen időszakokra. Ezen túlmenően, az ún. korrekciós ág értelmében az 1467/97/EK rendelet „túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására” vonatkozó módosításait annak biztosítása érdekében javasolják, hogy az adósság alakulását szorosabban kövessék nyomon és a hiányok alakulásával azonos platformra helyezzék.

Javasoljuk továbbá a tagállamok költségvetési kereteire vonatkozó követelményeit bevezető irányelvet, amely a nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásával ösztönzi a költségvetési felelősséget, valamint biztosítja, hogy ezek összhangban legyenek a Szerződésből eredő kötelezettségekkel. A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágában eszközölt változások támogatása érdekében a Bizottság az érvényesítési mechanizmusok euróövezetbeli tagállamok számára történő megerősítését is javasolta.

Észrevételek

Ez a véleménytervezet a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatról szól. Az előadó általánosságban üdvözli a nemzeti költségvetési keretek javítását biztosító szabályokra irányuló javaslatokat és ösztönzi a tagállamokat, hogy a jövőben hozzanak jobb költségvetési döntéseket. Különösen szükség van a költségvetési adatokról szóló statisztikai jelentések javítására irányuló javaslatokra, hogy a továbbiakban elkerülhetők legyenek a néhány tagállamban a közelmúltban szerzett tapasztalatok. A független költségvetési hivatalok létrehozására, a nemzeti költségvetési szabályokra és a kötelező többéves költségvetésre irányuló javaslatoknak szintén a nagyobb pénzügyi stabilitást kell szolgálniuk.

Az előadó azonban úgy véli, hogy szükség van néhány pontosításra és módosításra, ezért az alábbi fő szempontokat érintő módosításokat javasol:

– E javaslat általános céljának egyértelműen kapcsolódnia kell az EU átfogó célkitűzéseihez, és különösen az EUMSZ a magas szintű foglalkoztatás előmozdításával, a megfelelő szociális biztonság biztosításával és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos 9. cikkének követelményeihez. Egyaránt fontos, hogy a nemzeti költségvetési keretek javítását biztosító szabályokat a politikai koordináció európai szemeszterének keretében hozzák meg.

– A nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó követelményeknek nem csak azt kell biztosítaniuk, hogy a tagállamok költségvetési tervezése realisztikus előrejelzéseken alapuljon, hanem azt is, hogy a szociális biztonsági rendszereik – többek között a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek – fenntarthatóságát megfelelően figyelembe vegyék.

– A nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó követelményeket továbbá úgy kell kialakítani, hogy ösztönözze a tagállamokat, és hagyjon számukra mozgásteret a fejlesztésre irányuló állami beruházásokhoz – például az oktatáshoz és a képzéshez –, amelyek hozzájárulnak az Unió növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához.

MÓDOSÍTÁS:

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Szükséges, hogy a gazdasági és monetáris unió működésének első évtizede alatt szerzett tapasztalatokra építsünk. A közelmúlt gazdasági fejleményei Unió-szerte új kihívások elé állították a költségvetési politikát, és rávilágítottak mindenekelőtt arra, hogy egységes követelményekre van szükség a tagállamok költségvetési keretének kialakítására vonatkozó szabályok és eljárások tekintetében. Különösen azt szükséges pontosítani, mit kell tenniük a nemzeti hatóságoknak ahhoz, hogy megfeleljenek a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12. számú) jegyzőkönyv rendelkezéseinek és különösen a jegyzőkönyv 3. cikkének.

(1) Szükséges, hogy a gazdasági és monetáris unió működésének első évtizede alatt szerzett tapasztalatokra építsünk. A közelmúlt gazdasági fejleményei Unió-szerte új kihívások elé állították a költségvetési politikát, és rávilágítottak mindenekelőtt arra, hogy egységes követelményekre van szükség a tagállamok költségvetési keretének kialakítására vonatkozó szabályok és eljárások tekintetében. Különösen azt szükséges pontosítani, mit kell tenniük a nemzeti hatóságoknak ahhoz, hogy megfeleljenek a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv rendelkezéseinek és különösen az EUMSZ 3. cikkének, valamint az Európai Tanács által elfogadott stratégiák és szakpolitikai célkitűzések végrehajtására tett kötelezettségvállalásaiknak.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés arról rendelkezik, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a magas szintű foglalkoztatás előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b) Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén a munkahelyek és a növekedés tekintetében új stratégiát fogadott el, nevezetesen az Európa 2020 stratégiát, amely lehetővé teszi, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki a válságból, és gazdaságát elindítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján, amelyet magas szintű foglalkoztatottság, termelékenység és társadalmi kohézió jellemez. Az Európai Tanács továbbá úgy határozott, hogy 2011. január 1-jén elindít egy, a politikai koordinációra szolgáló európai szemesztert, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy élvezzék az uniós szintű, korai koordináció előnyeit, valamint amely lehetővé teszi mind költségvetési intézkedések, mind pedig a strukturális reformok fokozott felügyeletét és egyidejű értékelését, ezzel elősegítve a növekedést és a foglalkoztatást.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A tagállamoknak kerülniük kell a prociklikus költségvetési politikákat, és gazdaságilag kedvező időszakokban nagyobb erőfeszítéseket fordítani a költségvetés konszolidációjára. A világosan meghatározott számszerű költségvetési szabályok elősegítik e célkitűzések megvalósítását.

(13) A tagállamoknak kerülniük kell a prociklikus költségvetési politikákat, és gazdaságilag kedvező időszakokban nagyobb erőfeszítéseket fordítani a költségvetés konszolidációjára. A költségvetés konszolidációjára irányuló erőfeszítéseknek mozgásteret is kell biztosítaniuk, különösen az Unió növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő állami beruházások számára. A világosan meghatározott számszerű költségvetési szabályok elősegítik e célkitűzések megvalósítását.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) Szorosabb kapcsolatot kell létrehozni a Stabilitási és Növekedési Paktum, a makrogazdasági eszközök, az integrált iránymutatások és a nemzeti reformprogramok között azáltal, hogy koherens módon kerülnek bemutatásra, és ez megkívánja, hogy a nemzeti költségvetések a különböző kategóriák kiadásai tekintetében a Bizottság által elkészítendő minta révén összehasonlíthatók legyenek.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságának biztosításához szükségesek.

Ez az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a nemzeti költségvetések összehasonlíthatóságának és a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságának, valamint a tagállamok saját maguk számára meghatározott politikai célkitűzésekhez való hozzájárulása megfelelő ellenőrzésének biztosításához szükségesek.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) a költségvetési folyamat elemei átláthatóságának fokozását célzó elemzésre vonatkozó szabályok, ideértve többek között a független nemzeti költségvetési hivatalok vagy más, a költségvetési politika területén tevékeny intézmények megbízását;

f) a költségvetési összetétel és folyamat elemei átláthatóságának és összehasonlíthatóságának fokozását célzó elemzésre vonatkozó szabályok, ideértve többek között a független nemzeti költségvetési hivatalok vagy más, a költségvetési politika területén tevékeny intézmények megbízását;

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok biztosítják, hogy a költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön, vagy egy óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítése során megfelelőképpen figyelembe kell venni a bizottsági előrejelzéseket. A választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti eltérésekre magyarázatot kell adni.

1. A tagállamok biztosítják, hogy a költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó és a szociális biztonsági rendszereik – többek között a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek – fenntarthatóságát figyelembe vevő, realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön, vagy egy óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítése során megfelelőképpen figyelembe kell venni a bizottsági előrejelzéseket. A választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti eltérésekre magyarázatot kell adni.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) többéves költségvetés-tervezési időhorizont elfogadása, ideértve a középtávú költségvetési célkitűzések tiszteletben tartását is.

b) többéves költségvetés-tervezési időhorizont elfogadása, ideértve a középtávú költségvetési célkitűzések tiszteletben tartását is, figyelembe véve az EUMSZ 9. cikkét, különös tekintettel a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az Unió növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzéseire.

Módosítás     10

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. A Bizottság elkészít egy mintát, amely a nemzeti költségvetésekben biztosítja a különböző kategóriák kiadásainak összehasonlíthatóságát.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok hatékony középtávú költségvetési keretet hoznak létre, amely gondoskodik a legalább hároméves fiskális tervezési horizont elfogadásáról annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti fiskális tervezés többéves megközelítést alkalmazzon.

1. A bizottsági mintát figyelembe véve a tagállamok hatékony középtávú költségvetési keretet hoznak létre, amely gondoskodik a legalább hároméves fiskális tervezési horizont elfogadásáról annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti fiskális tervezés többéves megközelítést alkalmazzon.

Módosítás     12

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) kimutatás a kormány középtávú prioritásairól, főbb kiadási és bevételi tételek, valamint az államháztartás alszektorai szerinti bontásban; a kimutatás láthatóvá teszi, hogyan érhető el a középtávú költségvetési célkitűzés irányába történő kiigazítás, összehasonlítva a változatlan politika feltételezése melletti előrejelzésekkel.

c) kimutatás a kormány középtávú prioritásairól, főbb kiadási és bevételi tételek, valamint az államháztartás alszektorai szerinti bontásban; a kimutatás láthatóvá teszi, hogyan érhető el a középtávú költségvetési célkitűzés irányába történő kiigazítás, összehasonlítva a változatlan politika feltételezése melletti előrejelzésekkel, valamint hogyan valósulnak meg az Európai Tanács által meghatározott szakpolitikai célkitűzések irányában tett előrelépések.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Mara Bizzotto, Philippe Boulland, David Casa, Alejandro Cercas, Marije Cornelissen, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Thomas Händel, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Sven Giegold, Gesine Meissner, Antigoni Papadopoulou, Evelyn Regner

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Liam Aylward, Fiona Hall, Jacek Włosowicz


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.4.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

14

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Slavi Binev, Godfrey Bloom, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Hans-Peter Martin, Ivari Padar, Rolandas Paksas, Alfredo Pallone, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Marta Andreasen, Elena Băsescu, Saïd El Khadraoui, Carl Haglund, Krišjānis Kariņš, Olle Ludvigsson, Claudio Morganti, Andreas Schwab

Utolsó frissítés: 2011. május 26.Jogi nyilatkozat