H.G. Wessbergnek a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C7-0103/2011 – 2011/0803(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0103/2011),

–   tekintettel arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2011. május 24-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának javasolt jelöltet,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0190/2011),

A. mivel H.G. Wessberg megfelel az EUMSZ 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek,

1.  kedvezően véleményezi a Tanács H.G. Wessberg számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Elérhetőségek:

Cím: Mårdvägen 44, 167 56 Bromma, Svédország

Telefon: +46 70 279 8996

E-mail: hg@wessberg.net

Életrajz

Született 1952. április 26-án, a svédországi Göteborgban.

1981 óta nős, felesége Marianne Reimers-Wessberg. Három gyermekük van.

Tanulmányok/végzettségek

BA – politikatudomány, történelem, kommunikáció

Kinevezések

2007 – 2010 államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

2007 államtitkár, Külügyminisztérium

2006 – 2007 államtitkár, Védelmi Minisztérium

2004 – 2006 főigazgató, Svéd Cégbíróság

2001 – 2004 főigazgató-helyettes, Svéd Vállalkozások Szövetsége

2001. ügyvezető igazgató

1996 – 2000 helyettes ügyvezető igazgató

1995 – 1996 megbízott ügyvezető igazgató

1991– 1995 tájékoztatási igazgató, Svéd Iparszövetség

1990 – 1991 tájékoztatási igazgató, SIAB

1987– 1990 a svéd hadsereg vezérkarának tájékoztatási vezetője, valamint a hadsereg főparancsnokának szóvivője

1985 – 1987 sajtófőnök, svéd vezérkar

1982 – 1985 sajtótisztviselő, svéd vezérkar

1980 – 1982 elnök, Séd Országos Diákszövetség (SFS)

1979 – 1980 elnök, Göteborgi Egyetem Diákszövetsége

Bizottsági tagságok és egyéb kinevezések

2005 – 2006 A kormány interoperabilitási testületének tagja

2005 – 2006 igazgatótanácsi tag, az egyetemek és főiskolák számára nyújtott szolgáltatások nemzeti ügynöksége

2003 – 2004 elnök, Honvédelem és társadalom” Központi Szövetség

2003 – 2004 tag, a svéd katasztrófavédelmi ügynökség ipari kapcsolattartó tanácsa

2003 – 2004 tag, a hadsereg főparancsnokának üzleti tanácsadó tanácsa

1997 – 2003 elnök, Mérsékelt Párt, Stockholm

1998 – 2002 póttag, Riksbank végrehajtó testülete

1999 – 2002 igazgatótanácsi tag, Birka Energi

1999 – 2001 elnök, Svenska Bostäder (a stockholmi önkormányzat közhasznú ingatlankezelő vállalata)

1999 – 2001 elnök, Locum AB (ingatlankezelő)

1997 – a Hadtudományi Akadémia tagja

1996 – 1998 igazgatótanácsi tag, Sveriges Radio (svéd rádió)

Kérdéssor a Számvevőszék tagjelöltjei számára

Szakmai tapasztalat

1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, irányítás és a vállalatirányítás auditálása terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő aspektusait.

Harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkezem mind svéd állami intézmények, mind magánvállalatok felső szintű vezetésében. Pályám nagy részét a svédországi magánvállalatok működési feltételeinek javításával töltöttem, a közéletben az ipari érdekeket képviselő különböző szervezetek vezetőjeként. Mindazonáltal széles körű tapasztalattal rendelkezem a közszférában mind politikusként, mind köztisztviselőként. Az állami szektorban a közelmúltban többek között a svéd cégbíróság főigazgatójaként dolgoztam, amely egy független kormányügynökség, továbbá több miniszter alatt szolgáltam államtitkárként. Az államtitkári beosztás Svédországban a legmagasabb, közvetlenül a miniszterek alá rendelt végrehajtói pozíció, és az azt betöltő köztisztviselő a miniszterek döntéseit hajtja végre, továbbá a minisztériumok napi irányításáért felelős. A legutóbb Fredrik Reinfeldt miniszterelnök államtitkáraként dolgoztam.

Ezek a vezető pozíciók egyrészt betekintést engedtek a pénzgazdálkodásba és a költségvetési ellenőrzés kérdéseibe, másrészt tapasztalattal ruháztak fel ezen a téren. Ezenkívül különböző vezetői feladataim keretében külső könyvvizsgálók felé is közvetlen elszámoltatható voltam. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként közvetlenül részt vettem a svéd kormány éves költségvetési eljárásában. Ennek keretében az én feladatom volt az előkészítő költségvetési munka koordinálása a kormányon belül, a végleges költségvetési törvényjavaslat Parlament számára történő előkészítése és a korábbi állami költségvetések nyomon követése. Ennek köszönhetően első kézből származó tapasztalatokkal rendelkezem állami költségvetések előkészítésében és ezek utólagos felülvizsgálatában. Közvetlen feladataim közé tartozott a Miniszterelnöki Hivatal költségvetése is. E feladatok végrehajtásakor elsődleges célom a költségvetési fegyelem fenntartása és az érdekelt felek felé történő pénzügyi elszámoltathatóság biztosítása volt.

A svédországi cégbíróság főigazgatójaként a hivatal költségvetéséért és annak végrehajtásáért feleltem. A cégbíróságot elsősorban a magánvállalatok által befizetett illetékdíjakból finanszírozzák, így e tekintetben legitimitásunk fenntartása érdekében szintén fontos volt, hogy hozzáadott értéket biztosítsunk ügyfeleink számára. Főigazgatóságom ideje alatt a hivatal gazdálkodása mindig stabil volt, és jó munkánk eredményeként számos alkalommal elismerték szolgáltatásaink kiváló minőségét.

Korábban a Svéd Iparszövetség ügyvezető igazgatójaként dolgoztam. Ebben a beosztásban feladataim közé tartozott a szövetség költségvetésének és végrehajtásának felügyelete, továbbá a szövetség egy másik hasonló szervezettel történő összevonásának lebonyolítása. Bár az összeolvadás több szempontból kihívást jelentett, sikerült mindvégig fenntartani az irányítás és a pénzügyi ellenőrzés magas szintjét.

2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

Pályám során a legfontosabb döntés a Svédország európai uniós csatlakozásáról szóló kampányt lebonyolító szervezet felállítása volt. Úgy vélem, hogy sok svéd a mi munkánk eredményeképpen szavazott az integrációban való részvételre. A kampány hatékonysága, ugyanakkor nehézségei is abban álltak, hogy kétpárti volt és gyökeresen eltérő társadalmi érdekeket képviselt, beleértve az ipart, a szakszervezeteket és a politikai pártokat. Svédország uniós csatlakozását nemzedékem legjelentősebb politikai eseményének tartom, és nagyon büszke vagyok rá, hogy bizonyos módon én is hozzájárultam e döntéshez.

A svéd kormány olyan új hivatal – a svédországi cégbíróság – létrehozásával és vezetésével bízott meg, amely magánvállalatok adatait kezeli. Vezetésemmel sikerült nagyban javítani eredményeinket és ügyfeleink elégedettségét, ami a hatékonyság hiánya, az alacsony minőségű szolgáltatások és a vállalatok számára hosszú várakozási idő jellemezte korábbi rendszer reformjára irányuló számos döntés eredményének köszönhető.

Miniszterelnöki államtitkárként új gyakorlatot vezettem be a központi kormányzati válságkezelésben, mivel az Indiai-óceánon 2004-ben történt szökőárat követő válság kezelése rávilágított a korábbi rendszer továbbfejlesztésének szükségességére. Igen rövid idő alatt sikerült létrehoznunk egy jól működő válságközpontot, amely a későbbiekben jelentős mértékben javította a kormány válságkezelési képességét.

Függetlenség

3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira?

Számvevőszéki taggá történő kinevezésem esetén természetesen arra fogok törekedni, hogy betartsam valamennyi hatályos rendelkezést, és független maradjak bármilyen külső befolyástól. Semmilyen esetben sem engedném, hogy kormányok, politikai pártok vagy egyéb külső érdekeltek befolyásoljanak. Egyedüli törekvésem az lenne, hogy biztosítsam az európai adófizetők pénzének hatékony felhasználását. Korábban betöltött pozícióimban – mind a magánszférában, mind az állami szektorban – igazoltan magas szintű pártatlanságról tettem tanúbizonyságot külső érdekekkel szemben és szigorúan ragaszkodtam a vonatkozó szabályokhoz. A Számvevőszék tagjaként nem áll szándékomban ezen változtatni.

4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

A Svéd Iparszövetség ügyvezető igazgatójaként megbízatásom ideje alatt mindig minősítés nélküli mentesítést kaptam. Ez volt az egyetlen olyan beosztás, ahol mentesítési eljárás volt érvényben.

5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érdekelt, kérjük, részletezze azt!

Nincsenek olyan üzleti érdekeim, pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lennének a számvevőszéki tagsággal. Kész vagyok a Számvevőszék elnökének tudomására hozni és szükség esetén a nyilvánosság számára közzétenni valamennyi pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásomat. Nem vagyok érintett folyamatban lévő bírósági eljárásban.

6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nincs választás útján betöltött hivatalom, és egyetlen pártban sem töltök be aktív tisztséget. Kész vagyok ezenkívül lemondani bármilyen olyan pozícióról, amely összeférhetetlen lehet a számvevőszéki tagsággal.

7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

A Svédországban észlelt súlyos szabálytalanságot vagy csalást bármely más tagállamban tapasztalt szabálytalansággal vagy csalással azonos módon kezelném. Valamennyi tagállamra ugyanazok a költségvetési fegyelemmel és pénzgazdálkodással kapcsolatos elvek vonatkoznak. A Számvevőszék tagjaként az uniós tagállamok polgárai és adófizetői pénzügyi érdekeinek szavatolása lenne a feladatom. Elfogadhatatlan volna, ha saját hazámat a többi tagállamtól eltérő módon kezelném. Csalás gyanúja esetén a Számvevőszéknél megállapított eljárásokat követném, és az esetet jelenteném az OLAF-nak.

Feladatok végrehajtása

8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban?

Elsőként, a közpénzek kezelése és ezáltal az adófizetők szolgálata a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás három elvének alkalmazását jelenti: gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság. A forrásokat megfelelő mennyiségben és minőségben kell felhasználni a kijelölt célok lehető legalacsonyabb költségek mellett történő elérése érdekében. A felhasznált források és az elért eredmények közötti összefüggésnek optimálisnak kell lennie és a kijelölt céloknak meg kell valósulniuk.

Valamennyi hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrának az átláthatóságon és a nyitottságon kell alapulnia. Az átláthatóság és a nyitottság növeli a szabálytalanságok, az alacsony hatékonyság és a nem megfelelő gyakorlat napvilágra kerülését. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra pontos és alaposan mérlegelt célokat tesz szükségessé, amelyeknek egyértelműeknek, megvalósíthatóknak, relevánsaknak és időszerűeknek kell lenniük.

Ezenkívül minden jól működő szervezetet az elszámoltathatóságnak kell jellemeznie. Az intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatos magas szintű elszámoltathatóság megvalósításához pedig alapvető fontosságú a felelősségi körök egyértelmű elkülönítése.

Mindazonáltal még a jól működő szervezetek esetében is szükség van megfelelően kialakított ellenőrzési rendszerekre, amelyek belső pénzügyi ellenőrzésből, hatékony és eredményes számviteli és jelentéstételi keretekből és megfelelő irányítási informatikai rendszerből állnak.

Végezetül átlátható (fentről lefelé, illetve lentről felfelé irányuló) belső kommunikációval, valamint jól meghatározott etikai kerettel ötvözve a fenti jellemzők együttesen bármely szervezetben hozzájárulnak az átláthatóság, a feddhetetlenség és az elszámoltathatóság megvalósulásához.

Véleményem szerint ezek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban.

9. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

A Számvevőszék fontos szerepet játszik a Parlament mentesítési eljárásban történő támogatásában. Mindkét intézmény arra törekszik, hogy javítsa az EU pénzgazdálkodását, előmozdítsa az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és az uniós polgárok nevében felelősségre vonja az uniós források kezelőjét, a Bizottságot.

Úgy vélem, hogy a Parlament által a mentesítésről szóló állásfoglalásokban felvetett problémákat és aggályokat kiemelt kérdéseknek kellene tekinteni a Számvevőszék éves munkaprogramjának elkészítésekor, biztosítva azt, hogy a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések nyomán pontos és megbízható éves jelentések készüljenek, és hogy a teljesítményellenőrzések releváns és időben történő különjelentésekkel szolgáljanak a Parlament számára. Hosszú távon a Számvevőszék (2012 utáni) új pénzügyi ellenőrzési stratégiájának ugyanúgy figyelembe kell vennie a Parlament által megjelölt prioritásokat és javaslatokat.

Megválasztásom esetén törekednék a feladatkörömbe tartozó ellenőrzési feladatokért felelős parlamenti előadókkal folytatott átlátható kapcsolatok kialakítására és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság megfelelő tájékoztatására és a bizottsági vitákban való részvételre. Ezenkívül jövőbeli kollégáimmal együtt törekednék a két intézmény közötti együttműködés további javítására és a jelentéstételi folyamat rendszeres találkozók segítségével történő további elősegítésére, különös tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal való találkozókra.

10. Véleménye szerint mi a teljesítményellenőrzés hozzáadott értéke, és eredményeit hogyan kellene beépíteni az irányításba?

A teljesítményellenőrzés fontos szerepet játszhat a közpénzek elszámoltatható és hatékony felhasználásának biztosításában azáltal, hogy megbízható információkat szolgáltat számos érdekelt félnek, beleértve a döntéshozókat és a nyilvánosságot. Ennek következtében igen jó lehetőséget jelent a közkiadásokkal kapcsolatos nyilvános vita megteremtéséhez és az ezzel kapcsolatos tájékoztatáshoz. Mivel nem folyik az egész Unióra kiterjedő nyilvános vita a költségvetés felhasználásáról, mindennek különösen nagy jelentősége van uniós szinten.

Ha irányítási szempontból vizsgáljuk a hozzáadott értéket, álláspontom szerint három szempontot kell fontolóra vennünk.

Először, ennek a fajta ellenőrzésnek a célja valamely szakpolitikai intézkedés vagy program hatásainak értékelése. Az ellenőrzés következtetései tájékoztatják a vezetőséget arról, hogy sikerült-e elérni a célokat, és a megbízható ellenőrzési bizonyítékok alapján magyarázatot adnak arra, hogy ez miért sikerült vagy miért nem.

Másodszor, a különjelentésekben megfogalmazott ajánlások hasznos tájékoztatást nyújtanak a vezetők számára arról, hogy hogyan fejleszthetnék tovább vagy esetlegesen hogyan változtathatnák meg a kiadási struktúrát jobb hatás elérése, valamint a fokozottabb hatékonyság és eredményesség érdekében.

Az elszámolások, valamint az azok alapjául szolgáló tranzakciók megbízhatóságának, jogszerűségének és szabályszerűségének értékelésén túl a teljesítményellenőrzések arra is javaslatot tesznek, hogy a kiadásokat hogyan összpontosítsák a kijelölt célok felé, ezzel javítva az esélyeket, hogy a programok elérik céljaikat.

Harmadszor, a teljesítményellenőrzés lehetővé teszi annak utólagos nyomon követését, hogy a vezetés hogyan hajtotta végre a Számvevőszék ajánlásait, és fontos adalékot nyújt a költségvetési hatóság részére a mentesítési eljáráshoz.

A teljesítményellenőrzéseket a vezetőség számára nyújtott lehetőségnek kell tekinteni a kiadásokra vonatkozó program vagy politika felülvizsgálatára és/vagy módosítására és az elszámoltathatóság javítására.

11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének könyvvizsgálatát illető együttműködésen?

A Szerződés úgy rendelkezik, hogy a tagállamokban a számvevőszéki ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel kapcsolatot tartva, függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében kell elvégezni.

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények (SAI) vezetőiből álló kapcsolattartó bizottságon keresztül a Számvevőszék az elmúlt évek során együttműködést folytatott a legfőbb ellenőrző intézményekkel és tapasztalatokat és ismereteket cseréltek az uniós források ellenőrzése és más EU-val kapcsolatos kérdések, például a közös ellenőrzési szabványok és az összehasonlítható ellenőrzési kritériumok tekintetében.

A Számvevőszék és a legfőbb ellenőrző intézmények közötti együttműködésben előrelépést lehetne elérne, amelynek során a Számvevőszék a legfőbb ellenőrző intézmények uniós forrásokkal kapcsolatos ellenőrzési munkájára támaszkodhatna. Egy nemrég megjelent véleményében a Számvevőszék kijelentette, hogy meg kell bizonyosodnia a munka megfelelőségéről és minőségéről, ami azt jelenti, hogy a nemzeti ellenőrzési munkának megfelelő hatállyal, megközelítéssel és időzítéssel kell rendelkeznie, és azt a nemzetközi standardoknak megfelelően kell elvégezni.

A legfőbb ellenőrző intézmények munkájának azonban elsődlegesen a nemzeti források pénzügyi ellenőrzésére kell összpontosulnia. Ezért érthető, hogy a nemzeti ellenőrzési gyakorlat, a nemzeti érdekeltek szükségletei és a nemzeti közigazgatás szerkezete alapvető fontosságú az ellenőrzési módszerek adott tagállamban történő meghatározásakor. Lehetséges, hogy az uniós források ellenőrzése esetében nem mindig adott a szándék ezen módszertan megváltoztatására vagy ezektől eltérő módszer alkalmazására, ezért a párbeszédnek alapvető fontosságú szerepe van.

Ebben az összefüggésben a Számvevőszék és az uniós legfőbb ellenőrző intézmények által a közelmúltban elvégzett összehangolt ellenőrzések és a strukturális alapok területén sorra kerülő ellenőrzés természetesen igen érdekes lesz. Remélhetőleg az előnyös együttműködés más területekre is kiterjedhet. Ezenkívül bizonyos lehetőséget látok az uniós költségvetéssel kapcsolatos korlátozásokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos rendszeres találkozók/szemináriumok megrendezésére is. Ezeken nemcsak az Európai Parlament és a Számvevőszék, hanem az EU-ban lévő legfőbb ellenőrző intézmények és a nemzeti parlamentek is részt vehetnének tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a tagállamoknak megnőtt az uniós költségvetés ellenőrzésében és végrehajtásában betöltött szerepük.

Egyéb kérdések

Lemondana-e a jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen. Úgy vélem, hogy bizalom nélkül a Parlament és a Számvevőszék közötti együttműködés nem lehet hatékony.