Eljárás : 2011/2133(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0374/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0374/2011

Viták :

PV 16/11/2011 - 19
CRE 16/11/2011 - 19

Szavazatok :

PV 17/11/2011 - 6.8
CRE 17/11/2011 - 6.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0514

JELENTÉS     
PDF 194kDOC 135k
2011. október 27.
PE 469.788v02-00 A7-0374/2011

az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett ajánlásaival az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz

(2011/2133(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Krzysztof Lisek

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett ajánlásaival az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz

(2011/2133(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az EU és Grúzia közötti társulási megállapodás megkötéséről szóló jelenlegi tárgyalásokra,

 tekintettel a 2008. szeptember 1-jei rendkívüli európai tanácsi ülés következtetéseire és az Európai Unió Külkapcsolatok Tanácsa 2008. szeptember 15-i ülésének következtetéseire,

 tekintettel a Tanács Grúziáról szóló, a tárgyalási irányelveket tartalmazó 2010. május 10-i következtetéseire,

 tekintettel a Grúzia és az Európai Unió közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 1999. július 1-jén lépett hatályba,

 tekintettel a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásra, mely az EU közvetítésével jött létre Grúzia és az Orosz Föderáció között, és tekintettel a 2008. szeptember 8-i végrehajtási megállapodásra,

 tekintettel a grúz elnök, Miheil Szaakasvili Európai Parlamenthez intézett, 2010. november 23-i beszédére,

 tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

 tekintettel a Külügyek Tanácsának 2010. október 25-i, a keleti partnerségről szóló következtetéseire,

 tekintettel az átalakuló szomszédság új megközelítéséről szóló, 2011. május 25-i közös közleményre,

 tekintettel a 2006. november 14-én az EU–Grúzia Együttműködési Tanács által támogatott, az EU és Grúzia közötti, az európai szomszédságpolitika részét képező közös cselekvési tervre, amely a közös értékek és a politikai, gazdasági és intézményi reformok hatékony megvalósítása melletti elkötelezettség alapján jelöli ki a stratégiai és egyedi célokat,

 tekintettel az Európai Bizottságnak a Grúzia által elért eredményekről szóló, 2011. május 25-én elfogadott jelentésére,

 tekintettel az EU és Grúzia között 2011. március 1-jén hatályba lépett vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokra,

 tekintettel az Európai Unió és Grúzia közötti, 2009. november 30-i mobilitási partnerségről szóló közös nyilatkozatra,

 tekintettel a Bizottság által 2009-ben kiadott, Grúziának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról (DCFTA) szóló tárgyalások megnyitására való felkészültségére vonatkozó kulcsfontosságú ajánlásokra,

 tekintettel az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás 2011. július 14-i aláírására,

 tekintettel az EU és tagállamai, valamint Grúzia közötti, az Európai Közös Légtérre vonatkozó, 2010. december 2-i megállapodásra,

 tekintettel az Európai Számvevőszék 13/2010. sz. különjelentésére az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében a dél-kaukázusi térségben elért eredményekről,

 tekintettel Grúziáról szóló, 2008. szeptember 3-i állásfoglalására(1), a Dél-Kaukázusra vonatkozó uniós stratégia szükségességéről szóló, 2010. május 20-i állásfoglalására(2) és az európai szomszédságpolitika keleti dimenziójának felülvizsgálatáról szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására(3),

 tekintettel eljárási szabályzata 90. cikkének (4) bekezdésére és 48. cikkére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A7-0374/2011),

A.  mivel a politikai és társadalmi-gazdasági reformok támogatása és az EU-hoz való közeledés megkönnyítése révén a keleti partnerség fontos politikai keretet teremtett a kapcsolatok elmélyítéséhez, a politikai társulások ösztönzéséhez és az EU és Grúzia közötti gazdasági integráció fejlesztéséhez;

B.  mivel a keleti partnerség a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából új társulási megállapodásokat hoz létre, tekintetbe véve az egyes partnerországok sajátos helyzetét és törekvéseit, valamint arra való képességét, hogy eleget tegyen az ezekből eredő kötelezettségeknek;

C.  mivel Grúzia aktív kötelezettségvállalása és a közös értékek és alapelvek – így a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása – melletti elkötelezettsége elengedhetetlen feltétele a folyamat továbbvitelének, valamint a társulási megállapodásról folytatott tárgyalások és a jövőbeni végrehajtás sikerességének, amelynek tartós hatása lesz az ország fejlődésére;

D.  mivel a jogszabályok közelítése az EU és Grúzia közötti együttműködés elősegítésének fontos eszköze;

E.  mivel Grúzia a keleti partnerség egyik legjobban teljesítő partnere a reformok elfogadása tekintetében, noha még problémák mutatkoznak azok végrehajtása terén; mivel az igazságszolgáltatás, a munkajog, a nők jogai és a kisebbségek integrálása terén további reformok szükségesek;

F.  mivel a megoldatlan orosz–grúz ellentét akadályozza Grúzia stabilitását és fejlődését; mivel Oroszország továbbra is megszállás alatt tartja Grúzia Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia régióját, megsértve ezzel a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit; mivel a megszálló erők tényleges ellenőrzése alatt álló területeken etnikai tisztogatásokra és erőszakkal foganatosított demográfiai változásokra került sor, és mivel a megszálló erők tehetők felelőssé az emberi jogok e területeken történő megsértéséért;

G.  mivel „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közös közleményben az EU kinyilvánította, hogy proaktívabban kíván fellépni a konfliktusok megoldásában; mivel az európai uniós megfigyelő misszió jelentős szerepet tölt be a helyszínen, és az Európai Unió dél-kaukázusi, valamint a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője a genfi tárgyalások társelnöke; mivel a tárgyalások eddig kevés eredménnyel jártak;

H.  mivel az EU hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett Grúziának jogában áll bármilyen nemzetközi szervezethez vagy szövetséghez csatlakozni, és megismételve, hogy szilárdan hisz abban az elvben, miszerint egyetlen harmadik ország sem vétózhatja meg egy másik ország azon szuverén döntését, hogy csatlakozik egy nemzetközi szervezethez vagy szövetséghez, illetve nem áll jogában destabilizálni egy demokratikus úton megválasztott kormányt;

I.  mivel a társulási megállapodásról Grúziával folytatott tárgyalások akadálytalanul haladnak, azonban a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról (DCFTA) szóló tárgyalások még nem kezdődtek el;

1.  a társulási megállapodásról jelenleg folytatott tárgyalások összefüggésében a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez:

(a) el kell érni, hogy a Grúziával folytatott tárgyalások továbbra is egyenletes ütemben folytatódjanak;

(b) egyúttal el kell érni, hogy a társulási megállapodás átfogó és előremutató keretet jelentsen az elkövetkező évek során a Grúziával fenntartott kapcsolatok alakulása szempontjából;

Politikai párbeszéd és együttműködés

(c) el kell ismerni Grúziát európai államként, és az EU kötelezettségvállalását és a Grúziával folyamatban lévő tárgyalásokat európai perspektívába kell helyezni, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkét mint a reformok végrehajtásának értékes támaszát és e reformok nyilvánosság általi támogatásának szükséges katalizátorát, melyek tovább erősíthetik Grúzia elkötelezettségét a közös értékek és a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a felelősségteljes kormányzás elvei mellett;

(d)  meg kell erősíteni Grúzia szuverenitásának és területi integritásának uniós támogatását, és a megállapodás megkötése után biztosítani kell annak Grúzia egész területére történő alkalmazhatóságát; ennek érdekében továbbra is aktív szerepet kell vállalni a konfliktusok megoldásában, többek között az európai uniós megfigyelő misszió révén, amelynek megbízatását a közelmúltban 2012. szeptember 15-ig meghosszabbították;

(e)  ki kell emelni az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és menekültek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét és az erőltetett demográfiai változások elfogadhatatlanságát;

(f)  hangsúlyozni kell az etnikai csoportok közötti és a vallási tolerancia fontosságát; üdvözölni kell a grúz parlament által a vallási szervezetek nyilvántartásba vételéről a közelmúltban elfogadott jogszabályt és a nemzeti kisebbségek jobb integrálását célzó, a grúz kormány által az oktatás területén elfogadott pozitív intézkedéseket;

(g)  megszállt területekként kell elismerni Grúzia Abházia és Csinvali régióját/Dél-Oszétiát;

(h)  fokozni kell a megbeszéléseket az Orosz Föderációval annak biztosítása érdekében, hogy az feltétel nélkül teljesítse az Oroszország és Grúzia közötti 2008. augusztus 12-i fegyverszünet valamennyi rendelkezését, különösen azokat, melyek arra kötelezik Oroszországot, hogy biztosítson korlátlan hozzáférést az európai uniós megfigyelő misszió számára a megszállt Abháziában és Csinvali régióban/Dél-Oszétiában; ki kell hangsúlyozni a stabilitás megteremtésének szükségességét Grúzia fent említett régióiban;

(i)   fel kell szólítani Oroszországot, hogy vonja vissza Abházia és a Csinvali/Dél-Oszétia grúz régiók elszakadásának elismerését, szüntesse meg a grúz területek megszállását és teljes mértékben tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi függetlenségét, továbbá a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya, a Helsinkiben megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Záróokmánya és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai által nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségét;

(j)   üdvözlendő Grúzia egyoldalú kötelezettségvállalása, hogy nem folyamodik erőszakhoz Abházia és Dél-Oszétia fölötti ellenőrzésének visszaállítása érdekében, amint azt Szaakasvili elnök az Európai Parlament előtt elhangzott, 2010. november 23-i beszédében kinyilvánította, és fel kell szólítani Oroszországot, hogy hasonlóképpen vállalja, hogy nem alkalmaz erőszakot Grúziával szemben; a megbékélés fontos eszközeként üdvözlendő Grúzia megszállott területekre vonatkozó stratégiája és kapcsolatfelvételre irányuló cselekvési terve, és egyúttal hangsúlyozni kell az Abházia és Dél-Oszétia helyi lakosságával folytatott párbeszéd és az emberek közötti kapcsolatok elmélyítésének szükségességét annak érdekében, hogy lehetővé váljon a megbékélés;

(k)  fel kell szólítani Grúziát és Oroszországot, hogy különféle kérdésekben előfeltételek nélkül folytassanak közvetlen megbeszéléseket, adott esetben egy mindkét fél által elfogadott harmadik fél közvetítésével, aminek célja, hogy kiegészítse, nem pedig hogy helyettesítse a meglévő genfi folyamatot;

(l)   hangot kell adni azon terrortámadások miatti aggodalmaknak, amelyek tavaly óta történtek Grúziában, és felhívást kell intézni Grúziához, hogy működjön együtt a fent említett terrortámadások kivizsgálásában; arra kell ösztönözni Grúziát és Oroszországot, hogy mérsékeljék a robbantásokkal és a terrorizmus támogatásával kapcsolatos nyilatkozatok hangnemét, hogy e vizsgálatokat bizalmi légkör jellemezze;

A jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térség

(m) üdvözlendő a Grúzia által a demokratikus reformok terén elért jelentős fejlődés, ideértve a demokratikus intézmények megerősítését, különösen az ombudsmani hivatal megerősítését, a korrupció elleni küzdelmet, az igazságszolgáltatási rendszer reformját, továbbá a gazdasági reformokat és a liberalizációt; gratulálni kell Grúziának, amiért sikerült csökkentenie a bűnözés általános és kifejezetten súlyos arányát az országban;

(n)  hangot kell adni az olyan ügyvédeket érintő esetek miatti aggodalmaknak, akiket rendőrök bántalmaztak és súlyosan megvertek; ösztönözni kell a grúz hatóságokat arra, hogy tegyenek azonnali és hatékony lépéseket, vizsgálják meg a fent említett tényeket, szálljanak harcba a büntetlenség és a politikai indíttatású perbefogás ellen, valamint vonják felelősségre a felelős személyeket; egyúttal biztosítani kell az ügyvédekkel szemben szakmai feladataik jogszerű ellátása miatt tett intézkedések és fenyegetések azonnali és hatékony felszámolását;

(o)  fel kell szólítani a grúz kormányt, hogy fokozottabb mértékben folytasson konstruktív politikai párbeszédet az ellenzéki erőkkel, és folytassa olyan demokratikus környezet kialakítását, ahol van tere a szólásszabadságnak, különös tekintettel az összes politikai párt közmédiához való hozzáférésére;

(p)  fel kell szólítani a grúz kormányt, hogy a börtönökben és fogvatartási központokban uralkodó fizikai körülményeket javítsa tovább, a továbbiakban is teljes körű támogatást kell nyújtani az emberi jogok megsértésének nyomon követéséért felelős grúz ombudsman számára, és fontolóra kell venni annak elősegítését, hogy a civil társadalmi és az emberi jogi nem kormányzati szervezetek meglátogathassák a börtönökben és fogvatartási központokban őrzött személyeket;

(q)  értékelni kell a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások, továbbá az EU és Grúzia közötti mobilitási partnerség végrehajtását; ezután fontolóra kell venni az EU és Grúzia közötti vízumpárbeszéd megfelelő időben történő elindítását a vízumliberalizáció céljával; biztosítani kell, hogy a megállapodás tükrözze a vízumliberalizáció megvalósítása felé tett fejlődést a megállapodásról szóló tárgyalások lezárásakor;

(r)   a legmagasabb nemzetközi és európai standardokat tükröző, az emberi jogok védelméről és előmozdításáról szóló záradékokat kell beépíteni a megállapodásba, maradéktalanul kihasználva az Európa Tanács és az EBESZ nyújtotta keretet, és ragaszkodva különösen a lakóhelyüket országon belül elhagyni kényszerülő, és a nemzeti vagy egyéb kisebbségekhez tartozó személyek jogaihoz;

(s)  méltatni kell a Grúzia által a belső menekültekkel kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása terén végzett munkát, különös tekintettel a lakásokhoz való hozzájutásra;

(t)   a grúz hatóságokat mind az uniós jogszabályok, mind az EU Alapjogi Chartája tartalmát és szellemét tükröző, átfogó és hatékony megkülönböztetés elleni jogszabályok elfogadására és végrehajtására kell ösztönözni, melyeknek – egyebek mellett – rendelkezéseket kell tartalmazniuk a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés ellen;

(u)  a megállapodásban hangsúlyt kell fektetni az alapvető szabadságok biztosítása, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a korrupció elleni küzdelem fontosságára, valamint továbbra is támogatni kell az igazságügyi rendszer – a prioritások egyikének tekintett – reformját annak érdekében, hogy az emberek jobban bízzanak az igazságszolgáltatásban; egyúttal szükség van egy teljes mértékben független igazságszolgáltatási rendszer kialakítására, ideértve az annak biztosítására szolgáló lépések megtételét is, hogy tisztességesen felülvizsgálják a kiemelt jelentőségű politikai, emberi jogi és ingatlanbitorlási ügyeket;

(v)  felkell szólítani a grúz kormányt, hogy mozdítsa elő a média és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a médiapluralizmust; lehetővé kell tenni a média számára a független és pártatlan, politikai és gazdasági nyomástól mentes tudósítást; biztosítani kell az újságírók védelmére irányuló intézkedések hiteles és hatékony végrehajtását; biztosítani kell a média-tulajdonjogok átláthatóságát, különös tekintettel a műsorszolgáltató médiumokra és a nyilvános információkhoz való szabad hozzáférésre;

(w) a megállapodásba bele kell foglalni egy szakaszt a gyermekek jogainak védelméről, ideértve a vonatkozó grúz jogszabályoknak a gyermek jogairól szóló egyezménnyel történő összehangolását is;

(x)  hangsúlyozni kell a nemek közötti teljes körű egyenlőség elérésének fontosságát, különösen ami a nemek közötti súlyos bérszakadékot illeti;

Gazdaság és ágazati együttműködés

(y)  minél előbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat a DCFTA-ról, és ebben az összefüggésben meg kell adni a szükséges támogatást a grúz partnereknek a tárgyalások levezetéséhez, majd a DCFTA későbbi végrehajtásához annak társadalmi és környezeti hatásainak pontos és alapos felmérését követően;

(z)  támogatni kell a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről (DCFTA) szóló tárgyalások mihamarabbi, a Bizottság által megfogalmazott és az uniós tagállamok által támogatott fő ajánlások Grúzia általi teljesítését követő megkezdését abból a célból, hogy szorosabb kereskedelmi kapcsolatok alakulhassanak ki Grúzia és legnagyobb kereskedelmi partnere között, amire Grúzia gazdasági növekedésének fenntartása, a gazdasági válságból való kilábalás, illetve az Oroszországgal 2008-ban folytatott háború által okozott károk helyrehozatala érdekében van szükség;

(aa) ösztönözni kell Grúzia jogszabályai tökéletesítése, intézményei hatékonyságának javítása és a termékei minőségének ellenőrzésére vonatkozó standardok biztosítása terén tett, az Európai Bizottság által megállapított követelmények teljesítését célzó előrelépést;

(ab) uniós pénzügyi és műszaki segítségnyújtást kell biztosítani Grúziának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséghez való igazodást célzó jogi és intézményi reformok folytatásának biztosítása érdekében, valamint az EU–Grúzia cselekvési tervben megfogalmazott fő ajánlások végrehajtási folyamatának felgyorsítására;

(ac) hangsúlyozni kell, hogy milyen fontos az EU számára, hogy Grúzia a kereskedelem megkönnyítésének előfeltételeként garantálja a területén található mérgező és radioaktív hulladék megfelelő ártalmatlanítását, különös tekintettel a mezőgazdaságra, az élelmiszer-biztonság védelme érdekében;

(ad) a megállapodásba kötelezettségvállalásokat kell foglalni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkajogi és munkaügyi előírásainak, különösen 87. és 98. egyezménye és az Európai Szociális Charta előírásainak teljesítésére, továbbá egy valódi, strukturált és megkülönböztetésmentes szociális párbeszéd gyakorlatban történő elindítására és arra vonatkozóan, hogy a grúz előírásoknak az európai uniós szociális vívmányokhoz való közelítése mennyiben javítaná az ország uniós kilátásait;

(ae) fel kell szólítani a grúz hatóságokat, hogy határozottabban kötelezzék el magukat a foglalkoztatási politikák és a társadalmi kohézió mellett, és folytassák egy olyan környezet kialakítását, amely elősegíti a szociális piacgazdaság uniós normáinak érvényesítését;

(af) figyelembe kell venni, hogy a grúz kormány rendkívül alacsony ipari vámtarifák bevezetésével, az üzleti tevékenységnek és a befektetéseknek kedvező jogi és szabályozási keret elfogadásával és a jogállamiság érvényesítésével az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az ország gazdaságának megnyitására;

(ag) a kulcsfontosságú, kereskedelemmel kapcsolatos fejezetekre (pl. nem tarifális akadályok, a kereskedelem megkönnyítése, származási szabályok, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, szellemi tulajdonjogok, beruházási és versenypolitika) vonatkozó, egymást követő kötelezettségvállalásokat kell beilleszteni és végre kell hajtani a cselekvési terv által érintett területekre irányuló fellépéseket;

(ah) arra kell ösztönözni Grúziát, hogy folytassa az üzleti környezetet, adóbeszedési képességét és a kötelmi jogi jogviták rendezésére szolgáló mechanizmusát javító reformokat, ugyanakkor ösztönözze a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és a fenntartható fejlődést; ösztönözni kell Grúziát, hogy fektessen be infrastruktúrájának fejlesztésébe, különösen a közszolgáltatások tekintetében, és lépjen fel a fennálló egyenlőtlenségek ellen, különösen a vidéki térségekben; ösztönözni kell az uniós tagállamok szakértői és grúziai kollégáik közti együttműködést a reformok végrehajtásának előmozdítása és az uniós kormányzás legjobb gyakorlatainak napi szinten történő megosztása érdekében;

(ai) ösztönözni kell az átfogóbb ágazati együttműködést; egyértelművé kell tenni e területen a szabályozási konvergencia előnyeit, és elő kell azt mozdítani;

(aj) a megállapodásba rendelkezéseket kell belefoglalni arra vonatkozóan, hogy Grúzia részt vehet a közösségi programokban és ügynökségekben, melyek az európai normák valamennyi szinten történő előmozdításának alapvető eszközei;

(ak) hangsúlyozni kell a fenntartható fejlődés szükségességét, ideértve a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása révén, az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós célok figyelembevételével; a prioritást élvező projektek és a Déli Folyosó (NABUCCO, AGRI, a Kaszpi-tengeren áthaladó vezeték, Fehér Áramlat, EAOTC) fejlesztésére irányuló szakpolitikai intézkedések révén hangsúlyozni kell, hogy Grúzia milyen fontos szerepet játszik az EU energiabiztonságának javításában;

(al) ösztönzést és támogatást kell nyújtani a grúz hatóságoknak az új vízierőművi kapacitások kiépítésére irányuló beruházási programjukhoz, amely energiaszükségleteik diverzifikálásának eszközeként eleget tesz az uniós előírásoknak és normáknak;

Egyéb kérdések

(am) a parlamenti együttműködésre vonatkozó rendelkezések tárgyában konzultálni kell az Európai Parlamenttel;

(an) a társulási megállapodás végrehajtása tekintetében egyértelmű feltételeket kell beilleszteni, valamint gondoskodni kell ellenőrző mechanizmusokról, beleértve az Európai Parlamentnek benyújtandó rendszeres jelentéseket is;

(ao) célzott pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtani Grúziának ahhoz, hogy eleget tehessen a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokból eredő kötelezettségeinek, valamint maradéktalanul végrehajthassa a megállapodást, átfogó intézményépítési programok további biztosítása révén; több erőforrást kell rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a keleti partnerséggel kapcsolatos intézkedések segítségével fejlesszék a helyi és regionális hatóságok adminisztratív kapacitását a partnerségi programok, a magas szintű konzultációk, a képzési programok és dolgozói csereprogramok, valamint a kihelyezett munkavégzés és a szakképzési célokra nyújtott ösztöndíjak terén;

(ap) az átalakuló szomszédság új megközelítéséről szóló közös közleménnyel összhangban növelni kell a grúziai civil társadalom szervezeteinek és a médiának juttatott uniós támogatást annak érdekében, hogy képesek legyenek a kormány által beindított reformok és az általa tett kötelezettségvállalások belső nyomon követésére és az ezekkel kapcsolatos nagyobb elszámoltathatóság biztosítására;

(aq) ösztönözni kell az uniós tárgyalóküldöttséget az Európai Parlamenttel való további jó együttműködésre, folyamatos, dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatást adva a tárgyalások előrehaladásáról, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (10) bekezdésével, amely kimondja, hogy a Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell;

2.  utasítja elnökét, hogy az Európai Parlament ajánlásait tartalmazó ezen állásfoglalást továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, valamint tájékoztatásul Grúziának.

(1)

HL C 295. E, 2009.12.4., 26. o.

(2)

HL C 224. E, 2011.5.31, 136. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0153.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (19.10.2011)

a Külügyi Bizottság részére

a Tanács, a Bizottság és az EKSZ számára az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokról

(2011/2133(INI))

A vélemény előadója: Laima Liucija Andrikienė

JAVASLATOK

Az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalások és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos, hamarosan meginduló tárgyalások összefüggésében a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről (DCFTA) szóló tárgyalások mihamarabbi, a Bizottság által megfogalmazott és az uniós tagállamok által támogatott fő ajánlások Grúzia általi teljesítését követő megkezdésének támogatása abból a célból, hogy szorosabb kereskedelmi kapcsolatok alakulhassanak ki Grúzia és legnagyobb kereskedelmi partnere között, amire Grúzia gazdasági növekedésének fenntartása, a gazdasági válságból való kilábalás, illetve az Oroszországgal 2008-ban folytatott háború által okozott károk helyrehozatala érdekében van szükség;

2.  annak figyelembevétele, hogy a grúz kormány rendkívül alacsony ipari vámtarifák bevezetésével, az üzleti tevékenységnek és a befektetéseknek kedvező jogi és szabályozási keret elfogadásával és a jogállamiság érvényesítésével az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az ország gazdaságának megnyitására;

3.  Grúzia jogszabályai tökéletesítése, intézményei hatékonyságának javítása és a termékei minőségének ellenőrzésére vonatkozó előírások biztosítása terén tett, az Európai Bizottság által megállapított követelmények teljesítését célzó előrelépéseinek ösztönzése;

4.  uniós pénzügyi és műszaki segítségnyújtás biztosítása Grúziának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséghez való igazodást célzó jogi és intézményi reformok folytatásának biztosítása érdekében, valamint az EU–Grúzia cselekvési tervben megfogalmazott fő ajánlások végrehajtási folyamatának felgyorsítására;

5.  annak hangsúlyozása, hogy milyen fontos az EU számára, hogy Grúzia a kereskedelem megkönnyítésének előfeltételeként garantálja a területén található mérgező és radioaktív hulladék megfelelő ártalmatlanítását, különös tekintettel a mezőgazdaságra, az élelmiszer-biztonság védelme érdekében;

6.  a kulcsfontosságú, kereskedelemmel kapcsolatos fejezetekre (pl. nem tarifális akadályok, a kereskedelem megkönnyítése, származási szabályok, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, szellemi tulajdonjogok, beruházási és versenypolitika) vonatkozó, egymást követő kötelezettségvállalások beillesztése és a cselekvési terv által érintett területekre irányuló fellépések végrehajtása céljából;

7.  Grúzia arra való ösztönzése, hogy folytassa az üzleti környezetet, adóbeszedési képességét és a kötelmi jogi jogviták rendezésére szolgáló mechanizmusát javító reformokat, ugyanakkor ösztönözze a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és a fenntartható fejlődést; Grúzia arra való ösztönzése, hogy fektessen be infrastruktúrájának fejlesztésébe, különösen a közszolgáltatások tekintetében, és lépjen fel a fennálló egyenlőtlenségek ellen, különösen a vidéki térségekben; az uniós tagállamok szakértői és grúziai kollégáik közti együttműködés ösztönzése a reformok végrehajtásának előmozdítása és az uniós kormányzás legjobb gyakorlatainak napi szinten történő megosztása érdekében;

8.  a szabad és tisztességes kereskedelem, a fenntartható fejlődés, az emberi jogok, a munkaügyi előírások és a felelősségteljes kormányzás megvalósításának a társulási megállapodásról szóló tárgyalások révén történő előmozdítása Grúziában; különösen annak biztosítása, hogy a grúz munkaügyi jogszabályok megfeleljenek az alapvető ILO-egyezményeknek, nevezetesen a 87. és 98. számú ILO-egyezménynek, valamint hogy felszámolják a gyermekmunkát;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

11.10.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Kader Arif, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Marielle De Sarnez, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Bernd Lange, David Martin, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Paul Murphy, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Iuliu Winkler, Pablo Zalba Bidegain, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

José Bové, George Sabin Cutaş, Silvana Koch-Mehrin, Elisabeth Köstinger, Jörg Leichtfried

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Martin Callanan


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE (19.10.2011)

Az elfogadás dátuma

20.10.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pino Arlacchi, Elmar Brok, Andrzej Grzyb, Anneli Jäätteenmäki, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Krzysztof Lisek, Mario Mauro, Francisco José Millán Mon, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Vincent Peillon, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, Hannes Swoboda, Charles Tannock, Inese Vaidere, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Nikolaos Chountis, Tanja Fajon, Kinga Gál, Liisa Jaakonsaari, Elisabeth Jeggle, Barbara Lochbihler, Monica Luisa Macovei, Konrad Szymański, Indrek Tarand, Ivo Vajgl, Janusz Władysław Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Heinz K. Becker, Edite Estrela, Filip Kaczmarek, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein

Utolsó frissítés: 2011. november 7.Jogi nyilatkozat