Eljárás : 2010/0093(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0026/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0026/2012

Viták :

PV 16/02/2012 - 6
CRE 16/02/2012 - 6

Szavazatok :

PV 16/02/2012 - 8.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0061

AJÁNLÁS     ***
PDF 162kWORD 97k
2012. február 1.
PE 452.637v02-00 A7-0026/2012

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

(11343/2010 – C7-0207/2011 – 2010/0093(NLE))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Emilio Menéndez del Valle

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

(11343/2010 – C7-0207/2011 – 2010/0093(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (11343/2010),

–   tekintettel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény tervezetére (09429/2010),

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0207/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0000/2011),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló egyezményt aláíró felek kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökeinek.


INDOKOLÁS

Ez az egyezmény a barcelonai folyamat által meghatározott szellemben előmozdítja az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozását. Az első lépések e cél irányába az EU és földközi-tengeri partnerei közötti társulási megállapodások megkötésével történtek. Most ezekre a megállapodásokra kell építkeznünk.

Mostanáig az euromediterrán származási kumulációs rendszer több mint 100 kétoldalú jegyzőkönyvből állt, amelyek túlságosan összetettek voltak ahhoz, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és közepes vállalkozások – és az országok kihasználhassák ezek előnyeit.

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló új egyezmény összefogja az alábbi felek közötti vonatkozó megállapodások hatálya alá tartozó, kereskedelem tárgyát képező termékek származásával kapcsolatos összes különböző szabályt: az Európai Unió, a barcelonai folyamatban részt vevő országok (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország, Palesztin Hatóság), az EFTA-országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein), Feröer-szigetek és a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia, valamint Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244/99. számú határozata értelmében), ily módon egy egységes és egyszerűsített eszköz alkalmazásával megkönnyíti a pán-euromediterrán származási kumulációs rendszer használatát.

Ezen új jogi eszköz elfogadása a dél-dél irányú kereskedelem potenciális ösztönzője, ami hozzájárulhat a régió gazdasági növekedéséhez, gazdasági diverzifikációjához, szegénységének csökkentéséhez és a térség demokratizálódásához, emellett elősegítheti a földközi-tengeri térség déli országai közötti társadalmi, kereskedelmi és gazdasági integrációt, miután az EU euromediterrán politikájának egyik fő célkitűzése a barcelonai folyamat óta éppen ezen integráció erősítése.

Ez az egységes eszköz amellett, hogy megteremti a hagyományos dél-mediterrán partnerországokon átívelő diagonális kumulációhoz szükséges jogi keretrendszert, bevonja a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit és az EFTA-t is, így kiszélesíti a kumuláció földrajzi hatályát, és nagyobb felvevőpiacot biztosít a kumulált export számára.

Az arab tavasz hatalmas kihívást és egyúttal óriási lehetőséget is jelent az EU számára a déli szomszédsághoz fűződő kapcsolatok terén. Déli szomszédaink olyan konkrét válaszlépéseket kérnek tőlünk, amelyek megkönnyítik a szabadsághoz és a demokráciához vezető bátor, de fáradságos útjukat. A főképviselő és a Bizottság helyesen járt el, amikor e válaszlépések keretén belül kiemelt üggyé nyilvánította ezt a tárgykört, amint azt 2011. március 8-i „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című és 2011. május 25-i „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közös közleményében is megerősítette. Összefoglalva, az egyezmény elfogadása a kereskedelem és a befektetés régióban kifejtett maximális hatásának biztosítására szolgáló eszközök egyike.

A számos előre látható előny mellett néhány olyan működési zavar is tapasztalható, amely szükségessé teszi a Bizottság fellépését. A Parlament aggodalmát fejezi ki az EU–Izrael társulási megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv végrehajtási intézkedéseinek a telepes kolóniákról származó termékekre vonatkozó állítólagos szabálytalanságai miatt. Az említett aggályokat érintő, Izraellel létrejövő új technikai rendelkezések vagy a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálata nagyobb bizonyosságot teremtene, és megfelelő alapot biztosítana ahhoz, hogy az uniós tagállamok vámhatóságai az EU–Izrael szabadkereskedelmi megállapodás alapján megtagadják a preferenciális elbánást a megszállt területekről származó termékek esetében. Fennáll annak kockázata, hogy amennyiben nem sikerül eloszlatni ezt az aggályt, a Bizottság e visszaélés elterjedésének eszközévé válhat. A mi feladatunk annak biztosítása, hogy a harmadik országok által Izraellel kumulált áruk megfeleljenek az Unió által is betartott területi elveknek. Ez egyúttal az Európai Bíróság úgynevezett BRITA-ügyben hozott ítéletével is összhangban van.

Végül, ezt a fontos lépést a régió kereskedelmének javítását és támogatását célzó további nagyra törő terveknek kell követniük és megszilárdítaniuk, kezdve a pán-euromediterrán származási szabályok mielőbbi naprakésszé tételével. A Földközi-tenger térségében megjelent új demokratikus mozgalom lehetőséget kell, hogy adjon az európai vezetőknek arra, hogy ezen országok polgárai emberi és szociális jogi helyzetének javítása mellett maximalizálják a déli szomszédságunkban tapasztalható barátságosabb politikai és gazdasági környezet kínálta előnyöket.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (12.10.2011)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(11343/2010 – C7-0207/2011 – 2010/0093(NLE))

A vélemény előadója: Vincent Peillon

PA_Leg_Consent

RÖVID INDOKOLÁS

A származási szabályok azok a kritériumok, melyek segítenek meghatározni egy termék származási országát, így az alkalmazandó jogok és preferenciák is ezeken alapulnak. A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény az alábbi felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képező termékek származásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket: az Európai Unió, a barcelonai folyamatban részt vevő országok (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország, Palesztin Hatóság), az EFTA-országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein), Feröer-szigetek és a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia, és Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244/99. számú határozata értelmében).

A jelen határozat célja lényegében az ésszerűsítés, melynek során a származási szabályokra vonatkozó, száznál is több kétoldalú jegyzőkönyvből álló jelenlegi hálózat helyébe regionális egyezmény lép. Ha egy pán-euromediterrán térség két tagállama közötti kétoldalú jegyzőkönyvet módosítani kívánnak, akkor a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az összes többi jegyzőkönyvet is módosítani kell, így ezen egységes jogi eszköz bevezetése a jövőben megkönnyíti a szabályok szükségessé váló felülvizsgálatát és aktualizálását.

Ezen egyezmény elfogadásának az is célja, hogy kiterjessze a preferenciális származás pán-euromediterrán kumulációs rendszerét a Nyugat-Balkán országaira, és megkönnyítse az új tagokkal történő esetleges bővítést.

E felülvizsgálat célja végül, hogy segítsen küzdeni a közösségi szinten a déli országok számára jóváhagyott kereskedelmi preferenciák gazdasági szereplők általi nem elégséges felhasználása ellen. A származási kumuláció alkalmazásának megkönnyítése lehetővé teszi a mediterrán harmadik országok termékeinek a közösségi piacra jutásának javítását és a Földközi-tenger déli és keleti országai közötti cserék élénkülését, hozzásegítve ezáltal az euromediterrán régiót a mindeddig meg nem valósult gazdasági integrációhoz, melynek elmélyítése a barcelonai folyamat óta az EU euromediterrán politikájának egyik fő célkitűzése.

Az említett pán-euromediterrán rendszer kiterjesztése és egyszerűsítése állandó támogatásával összhangban a Parlament úgy véli, hogy e megállapodás megkötése – melyet a Földközi-tenger déli és keleti országaiban élő partnereink is kívánnak – olyan lépés a megfelelő irányba, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy partnerei felé a kereskedelmi nyitás első konkrét üzenetét küldje az arab tavasz nyomán és az európai szomszédságpolitika átdolgozása összefüggésében.

A Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is fennállnak azok a politikai és kereskedelmi akadályok, amelyek fékezik a dél–déli irányú cserék kibontakozását, és hangsúlyozza, hogy e megállapodás hatálybalépésének jótékony hatásai nem bontakozhatnak ki teljes mértékben a Földközi-tenger déli és keleti partja valamennyi partnere közötti kétoldalú kereskedelmi egyezmények sűrű hálója nélkül.

A Parlament emlékeztet továbbá arra, hogy a rendszer egyensúlya szempontjából elengedhetetlen, hogy valamennyi aláíró exportáló ország egységesen és helyesen alkalmazza a rendelkezéseket az adminisztratív együttműködés és a származási bizonyítványok kiadása tekintetében, és hogy valamennyi importáló ország megfelelő műszaki, költségvetési és informatikai eszközzel rendelkezzen a preferenciákkal való visszaélést lehetetlenné tevő hatékony vámellenőrzések gyakorlásához. A Parlament e tekintetben aggodalmának ad hangot az EU–Izrael társulási megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv végrehajtási intézkedéseinek a telepes kolóniákról származó termékek tekintetében való állítólagos működésképtelensége miatt, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek és a Tanácsnak részletes tanulmányt a helyzetről, adott esetben javaslatokkal együtt.

Végül pedig a Parlament szeretné, ha e megállapodás megkötését mielőbb követné a pán-euromediterrán származási szabályok modernizálása és az EU mediterrán partnereink iránti kereskedelmi politikájának ambiciózusabb fejlődése, amely jobban figyelembe venné érdekeiket és biztosítaná őket arról, hogy maguk irányítják a kereskedelmi nyitás ütemét, csakúgy, mint gazdasági és társadalmi fejlődésük nemzeti stratégiáit.

******

A Külügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek egyetértése megadását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

11.10.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gabriele Albertini, Sir Robert Atkins, Bastiaan Belder, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Ana Gomes, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Paweł Robert Kowal, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Ryszard Antoni Legutko, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Kyriakos Mavronikolas, Willy Meyer, Francisco José Millán Mon, Alexander Mirsky, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Ioan Mircea Paşcu, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Libor Rouček, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Werner Schulz, Marek Siwiec, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Laima Liucija Andrikienė, Tanja Fajon, Roberto Gualtieri, Liisa Jaakonsaari, Jaromír Kohlíček, Monica Luisa Macovei, Jacek Protasiewicz, Helmut Scholz, György Schöpflin, Alf Svensson, Indrek Tarand, Traian Ungureanu, Luis Yáñez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jolanta Emilia Hibner


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.1.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Keith Taylor, Jan Zahradil, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

George Sabin Cutaş, Mário David, Syed Kamall, Silvana Koch-Mehrin, Inese Vaidere

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Véronique De Keyser, Jutta Haug, Pier Antonio Panzeri, Jean Roatta

Utolsó frissítés: 2012. február 2.Jogi nyilatkozat