a Baudilio Tomé Muguruza számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C7-0015/2012 – 2012/0801(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0015/2012),

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0036/2012),

A. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B. mivel ugyanezen bizottság a továbbiakban – 2012. február 9-én – meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt,

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Baudilio Tomé Muguruza számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Született 1962. május 12-én, Leónban (Spanyolország). Nős, három gyermek édesapja.

Egyetemi tanulmányok és tapasztalatok

– Jogi diploma. Madridi Complutense Egyetem, 1985.

– Közgazdasági és vállalkozástudományi diploma, Országos Távoktatási Egyetem (UNED), 1989.

– MA diploma, Jogi és nemzetközi adóügyi program, ITP/LL.M. Harvard Law School, 1992. A Pénzügyminisztérium Fulbright ösztöndíjasa.

– A spanyol központi bank képzési központja által szervezett, hitel- és takarékintézeti ellenőrök képzését célzó levelező előkészítő tanfolyam, 1984.

– A Gazdasági és Pénzügyminisztérium közpénzügyi intézete. Előkészítő képzés állami adóellenőrök részére, 1987. Közpénzek ellenőrzése specializáció, 1988.

– A Madridi Complutense Egyetem jogi karának államháztartási oktatója, 1993–1995. Adóügyi tanfolyamok oktatója a Gazdasági és Pénzügyminisztérium közpénzügyi intézetében, a madridi Comillas Egyetemen és számos egyéb szakmai műhelyen és szemináriumon.

Szakmai tapasztalat

– 1986 óta állami adóellenőr, jelenleg az állami adóellenőrök és pénzügyi ellenőrök legfelsőbb testületeinek (Cuerpos Superiores de Inspectores de Hacienda del Estado, y de Interventores y Auditores del Estado) tagja. Különleges feladatokat ellátó állami adóellenőr és állami pénzügyi ellenőr és könyvvizsgáló.

A Pénzügyminisztérium La Coruña-i kirendeltségének adóellenőre, 1988–1989.

– 1989 és 1995 között társaságiadó-koordinátor az Adóügyi Főigazgatóságon, ahol részt vesz a társasági adó reformjában, valamint a személyi jövedelemadó és a társasági adó integrációjában, továbbá a spanyol kormány képviselője a Tanács és a Bizottság társasági adóval és az európai részvénytársasággal foglalkozó munkacsoportjaiban.

– A madridi gazdasági-közigazgatási bíróság előadója, 1995–1996. A bíróság a Pénzügyminisztériumon belüli független működésű szerv, amely az adófizetők adóhatósággal szembeni panaszait vizsgálja felül.

– A miniszterelnöki hivatal gazdasági és szociális osztályának igazgatója (1996–1998), amely beosztásban a miniszterelnököt támogatja és tanácsadóként működik mellette hazai és nemzetközi gazdasági kérdésekben, beleértve az Európai Tanács üléseinek előkészítését.

– A miniszterelnöki hivatal költségvetési hivatalának igazgatója államtitkári tisztségben, 1998–2000. A hivatalbeli megbízatás során támogatja a kormányfőt a költségvetési politika kialakításában, valamint az általános költségvetés nyomon követésében. A hivatal tagjaként a kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja. Ebben a tisztségében koordinálja a spanyol kormány álláspontját az Európai Unió 2000–2007-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretének tárgyalásai során.

– Távközlésért és információs társadalomért felelős államtitkár a Tudományügyi és Technológiai Minisztériumban, 2000–2002. A spanyol kormány képviselője az Európai Unió minisztereinek távközléssel és audiovizuális politikával foglalkozó tanácsaiban. Az ő feladata volt a spanyol uniós elnökség idején a távközléssel és az e-Európa 2005 stratégiai tervvel kapcsolatos irányvonalak elfogadásának előmozdítása. A távközlési és információs társadalmi tanácsadó tanács alelnöke. Az információs társadalommal foglalkozó minisztériumközi bizottság tagja.

– Az információs társadalom népszerűsítésével megbízott Red.es állami vállalkozás elnöke, amelynek feladata az információs társadalom által nyújtotta lehetőségek terjesztése az igazgatásban, valamint a társadalmi és gazdasági tevékenységek valamennyi ágazatában.

– A miniszterelnöki hivatal tanulmányi és kommunikációs osztályának igazgatója, 2002–2004.

– A Telefónica Internacional, S.A. (távközlési vállalat) és a Banco Exterior de España, S.A. igazgatótanácsának tagja (1996-tól a vállalatok teljes privatizációjáig).

– 1996 és 2000 között az Állami Posta Vállalat (Correos y Telégrafos), 1997 és 2000 között az V. Károly születésének ötszázadik és II. Fülöp halálának négyszázadik évfordulójával kapcsolatos megemlékezésekre létrehozott állami társaság, majd 2002 és 2004 között a kultúra külföldi terjesztésével foglalkozó állami társaság igazgatótanácsi tagja.

– A kormány képviselője az Országos Társadalombiztosítási Intézet Tanácsában, az Országos Foglalkoztatási Intézet Általános Tanácsában és a Szociális Gazdaság Elősegítésével foglalkozó Intézet Általános Tanácsában.

– A FAES (Társadalmi Elemzések és Tanulmányok Alapítvány) főtitkáraként (2002–2004) egy új politikai alapítvány létrehozásáért, megszervezéséért, stratégiájának meghatározásáért, valamint országos, európai és nemzetközi szintű programjaiért felelős.

– Képviselő a VIII. és IX. törvényhozási ciklusban (2004–2008 és 2008–20011). A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, valamint és Tudományos és Technológiai Bizottság tagja. A Néppárt pénzügyekkel foglalkozó szóvivője a parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságában.

Publikációk

– Különböző szakmai folyóiratokban és könyvekben megjelent számos cikk és tanulmány szerzője és szemináriumok előadója adóügyi, gazdasági-pénzügyi, információs társadalommal foglalkozó és politikai témákban.

– Guía del Impuesto sobre Sociedades (A társasági adó kézikönyve), Editorial CISS. Valencia, 1996. Más szerzőkkel közösen.

– La reforma del sistema educativo: el reto de la excelencia (Az oktatási rendszer reformja: a kiválóság kihívása). FAES, 2009.

– España, claves de prosperidad (Spanyolország, kulcs a jóléthez). Editorial Gota a gota. Madrid, 2010. Más szerzőkkel közösen.

– Estrategia 2020, una nueva agenda del Lisboa (A 2020 stratégia: új Lisszaboni Stratégia). A FAES Alapítvány hozzájárulása az Európai Bizottság konzultációjához. FAES, 2010. Előadó.

Jelenleg betöltött tisztség

– Zaragoza város képviselője a spanyol parlament X. jogalkotási ciklusában.

– A Néppárt tanulmányi és programkoordinátora és országos végrehajtó bizottsági tagja.

– A Társadalmi Elemzések és Tanulmányok Alapítvány (Fundación para el Análisis y los Estudios Sociales, FAES) kuratóriumi tagja.

Szakmai tapasztalat

1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, irányítás és a vállalatirányítás auditálása terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő aspektusait.

Szakmai pályafutásom több mint 25 éve alatt mindvégig a közszférában dolgoztam köztisztviselőként, vezetőként vagy képviselőként. Mindez idő alatt végig megtartottam köztisztviselői jogállásomat mind aktívan, mind különleges feladatokat ellátva. Az általam betöltött tisztségek zömében a költségvetési folyamattal voltak összefüggésben, akár az adórendszer kialakítása és alkalmazása, akár a költségvetési ciklus különböző vonatkozásai (tervezés, kidolgozás, elfogadás és ellenőrzés) tekintetében.

A jogi diploma megszerzése után köztisztviselői vizsgával az Állami Adóellenőrök Legfelsőbb Testületéhez kerültem, majd az Államháztartási Intézet megfelelő tanfolyamainak elvégzését követően közpénzügyi ellenőr és állami pénzügyi ellenőr lettem. Úgy vélem, hogy ez a két végzettség megfelelő képesítést jelentett a magán- és az állami könyvvitelben, továbbá a költségvetés mind a befizetők, mind a költségközpontok részéről történő megfelelő végrehajtásának értékelésével kapcsolatos módszerek terén. E szakirány jobb megalapozásához járult hozzá a közgazdasági és vállalkozástudományi diploma megszerzése.

Adóellenőrként lehetőségem nyílt arra, hogy önállóan, illetve szabályozott folyamatot követve alkalmazzak könyvvizsgálati módszereket vállalatok és szakmai cégek adóügyi helyzetének ellenőrzésére. Az Adóügyi Főigazgatóságon betöltött, társasági adóért felelős koordinátori munkakör tágabb rálátást adott az adórendszerre és hatásaira gazdaságpolitikai és költségvetési szempontból. Ezt a tapasztalatot egészítették ki a Harvard Egyetemen végzett tanulmányaim, amelyek elsősorban az adórendszerek tervezésére, valamint a közvetlen és közvetett adózás hatásaira összpontosultak. A gazdasági-igazgatási bíróság tagjaként lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek az adórendszer helyes alkalmazásának felügyeletéért felelős kollektív testület nyilatkozatainak kidolgozásában, megvitatásában és elfogadásában. Mindezen tapasztalatok igen hasznosnak bizonyultak, amikor egyetemi oktatóként államháztartási ismereteket oktathattam a Madridi Complutense Egyetemen.

Négy évig a spanyol miniszterelnök gazdasági tanácsadója voltam, először mint a miniszterelnöki hivatal gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója, majd később ehhez társultak a költségvetési hivatal igazgatói feladatai. Feladataim igen szerteágazóak voltak, ám különösen a költségvetési folyamatra összpontosultak mind a tervezés, kidolgozás és végrehajtás, mind a makrogazdasági célok teljesítése tekintetében a Pénzügyminisztériummal való folyamatos egyeztetés mellett.

Távközlésért és információs társadalomért felelős államtitkárként a kormányon belül én feleltem a távközlés, az audiovizuális politika és az információs társadalom területeiért. Feladataim közé tartozott az új technológiák kormányon és az egész társadalmon belüli elterjesztésének előmozdítását és ezen ágazatokban a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzését szolgáló költségvetési források kezelése. Ennek érdekében szintén feladatot kaptam a Red.es állami társaságban, amelynek kezdeményezője és első elnöke voltam. Mind az államtitkárság, mind az állami vállalkozás programjai európai források bevonásával jöttek létre.

Parlamenti képviselői munkám szintén az állami pénzügyekre összpontosult, mivel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagjaként az államháztartásért és a költségvetésért felelős szóvivő voltam. Az adórendszerrel és a csalás és pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos törvények, valamint a spanyol számvevőszék által benyújtott számos jelentés előadója voltam az illetékes parlamenti bizottságban.

2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

1992-ben a Pénzügyminisztérium ösztöndíjasaként folytatott egyesült államokbeli tanulmányaimat követően visszatértem a társasági adóval foglalkozó koordinátori munkakörbe. Ekkor csatlakoztam ahhoz a csoporthoz, amely az Adóügyi Főigazgatóságon belül előmozdította a társasági adózás igen fontos korszerűsítését, amely – a semlegesség elve alapján – közelítette az adóalapot a számviteli eredményhez és bevezette az osztalékok kettős adóztatásának megszüntetését a jövedelemadóban, valamint a nemzetközi adóügyi átláthatóságot és az adózási átláthatóságot a vállalati átszervezési folyamatokban.

1996 és 2000 között a miniszterelnök gazdasági és költségvetési tanácsadója voltam. Ebben a munkakörben hozzá tudtam járulni a kormány gazdaság- és költségvetési politikájának meghatározásához azáltal, hogy tanácsadó voltam a miniszterelnök mellett és részt vettem a kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésein, amelyek igen meghatározóak voltak abban az időszakban, amikor Spanyolországnak súlyos gazdasági válsággal és magas munkanélküliséggel kellett szembenéznie és nem teljesítette a monetáris unióban való részvételhez szükséges maastrichti kritériumokat. Abban az időben adóügyi konszolidációs programot hajtottunk végre és javítottuk a költségvetési eljárásokat és az ellenőrzést, ami a strukturális reformokkal, illetve a privatizációs és liberalizációs folyamatokkal együtt lehetővé tette Spanyolország számára, hogy az első perctől fogva részt vegyen a gazdasági és monetáris unióban, és hogy megkezdődjön a növekedés és munkahelyteremtés hosszabb időszaka. Abban az időben én koordináltam a többi főosztállyal együtt a spanyol álláspontot egyrészt az ún. Agenda 2000-rel kapcsolatos tárgyalásokon, amelyek nyomán 1999-ben elfogadták a 2000–2007-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretet, másrészt a lisszaboni menetrenddel kapcsolatban.

2000 májusa és 2002 augusztusa között távközlésért és információs társadalomért felelős államtitkárként az információs társadalom előmozdítása érdekében létre kellett hoznom egy új államtitkárságot és az új „Red.es” állami társaságot olyan időszakban, amikor az ágazatot az ún. dot.com buborék kipukkadása által előidézett válság sújtotta. Ebben az időszakban fejeződött be a távközlési ágazat liberalizációja, kidolgozásra került az információs társadalom jogi kerete és intézkedések születtek az új technológiák igazgatásban, az oktatási és egészségügyi rendszerben, valamint a kis- és középvállalkozásoknál történő elterjesztésére.

Szakmai pályafutásom más időszakában is fontos döntésekkel kellett szembenéznem, például amikor új politikai alapítványt kellett útjára indítanom, vagy azokban az esetekben, amikor pártom választási programjának előkészítését koordináltam.

Függetlenség

3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A Számvevőszék tagjaként az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései vonatkoznak majd rám, amely kimondja, hogy „a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el” és „nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől”. A függetlenség garantálása érdekében alapvetőnek tartom a Számvevőszék függetlenséggel, objektivitással, pártatlansággal, szakmaisággal, hozzáadott értékkel, kiválósággal és hatékonysággal kapcsolatos alapvető értékeinek szigorú tiszteletben tartását. Ezenkívül be kell tartanom majd a Számvevőszék eljárási szabályzatát, a meghatározott ellenőrzési eljárásokat, az etikai kódex előírásait, valamint az INTOSAI egymást követő nyilatkozatait, a Számvevőszék saját etikai irányelveit, amelyek vonatkoznak a Számvevőszék valamennyi munkatársára és különösen a tagokra, továbbá a tagokra vonatkozó magatartásai kódexet. Készen állok arra, hogy fenntartások nélkül betartsam e magatartási kódexeket.

A magam részéről köztisztviselői, vezetői és képviselői szakmai pályafutásom során mindig is a spanyol törvényhozás által a közérdek érvényesülésének garantálása érdekében meghatározott különböző etikai és összeférhetőségi szabályozatok kötöttek.

4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Irányítási feladataimra soha sem vonatkozott hivatalos mentesítési eljárás, mert a spanyol jog nem ismeri ezt az eljárást. Másrészt soha nem érkezett jogi panasz sem pénzügyi köztisztviselői tevékenységemmel kapcsolatos felelősségem, sem más vonatkozásában. Államtitkári tevékenységemre az állami általános pénzügyi felügyelet belső és a számvevőszék külső ellenőrzése vonatkozott az általános költségvetés révén, amellyel kapcsolatban nem emeltek kifogást. A Red.es állami társaságról 2003-ban a számvevőszék adóellenőrzési jelentést készített, amely bizonyos ajánlásokat tartalmazott a gazdálkodás javítására a vállalkozás vagy vezetőinek felelősége nélkül. A különböző vállalatok vagy állami vállalkozások igazgatótanácsi tagjaként soha sem érkeztek kifogások munkámmal kapcsolatban. A FAES Alapítvány főtitkáraként a kuratórium a Kulturális Minisztérium alapítványai védnökségének és – a kapott támogatások miatt – különböző minisztériumoknak tartozott elszámolással, amellett, hogy – bár jogilag nem volt kötelező – közzétette az elszámolás magán pénzügyi ellenőrzését.

5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Amennyiben jelenleg peres ügyben érdekelt, kérjük, részletezze azt.

A spanyol parlament képviselőjeként jövedelmem, vagyoni helyzetem és tevékenységeim a spanyol parlament honlapján nyilvánosak.

Nincsenek olyan üzleti érdekeim, pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lennének a számvevőszéki tagsággal. Természetesen készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam és nyilvánossá tegyem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat.

Nem vagyok érintett folyamatban lévő bírósági eljárásban.

6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Számvevőszéki taggá történő kinevezésem esetén lemondok spanyol parlamenti képviselői mandátumomról. Hasonlóképpen, szintén lemondok a Néppártban vállalt tisztségeimről mint tanulmányi és programkoordinátor és az országos végrehajtó bizottsági tagja.

7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A Szerződés 234. cikke értelmében a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el. A Számvevőszék őrködik az uniós intézmények megfelelő pénzügyi működése felett, és munkáját valamennyi európai állampolgár és adófizető érdekében végzi. Ezért a Számvevőszék tagjaként betöltött feladatom arra kötelez majd, hogy az érintett személyek állampolgárságától függetlenül azonos függetlenség, pártatlanság, objektivitás és szakmaiság mellett járjak el. Csalásra vagy korrupcióra utaló jelek észlelése estén ezekről értesítem a Számvevőszék elnökét és az OLAF-ot a Számvevőszék 97/2004. számú határozatának megfelelően.

Feladatok végrehajtása

8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban?

Az Unió költségvetési rendelete olyan klasszikus elveket határoz meg az Unió költségvetése vonatkozásában, mint a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség. Ezen elveknek igen fegyelmezett pénzgazdálkodásban kell érvényesülniük jól meghatározott célok és mutatók, valamint az alkalmazott eszközök megfelelőségének és az elért eredményeknek a folyamatos értékelése mellett. A pénzügyi tisztviselők hatás- és feladatköreit is egyértelműen meg kell határozni belső ellenőrzési módszerek és az elszámolásra vonatkozó határidők megállapításával. A polgárok számára biztosított átláthatóság és a vonatkozó információkhoz való hozzáférés lehetősége a költségvetési ciklus teljes időszakában olyan demokratikus követelmény, amely ösztönzi a helyes pénzgazdálkodást és megkönnyíti az elszámolást.

Az új technológiák döntően hozzájárulhatnak e célok eléréséhez, mivel megfelelő alkalmazásuk elősegíti egyrészt a költségek csökkentését, másrészt a költségvetés végrehajtása és az elért eredmények nyomon követését. Szintén törekednünk kellene az igazgatási eljárások egyszerűsítésére annak érdekében, hogy a jogi garanciák csökkentése nélkül minimalizálni lehessen az igazgatási szervek vállalatok életébe történő beavatkozását. Az állami szolgáltatók szakmaisága, amely a kiválasztási folyamatok, a folyamatos képzés, a megfelelő értékelés és életpálya, valamint a professzionális vezetési funkció eredménye, hozzájárul az állami irányítás javításához.

A jelenlegi gazdasági válságban különös jelentőségre tesz szert az állami forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás. Figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetéssel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elsősorban demokratikus követelmény a tekintetben, hogy a költségvetés a közérdeket szolgálja és forrását valamennyi adófizető befizetései jelentik. A megfelelő költségvetési gazdálkodásba vette bizalom hozzájárul az intézmények állampolgárok előtti legitimációjához. Ezért különösen fontos, hogy a jogszerűség és a költségvetés végrehajtásának biztosítása, valamint a pazarlás és a csalás elkerülése érdekében megfelelően működjenek a belső és külső ellenőrzési eszközök. Véleményem szerint meg kell erősíteni az átláthatóságot, az elszámolást és a közpolitikák folyamatos értékelését.

9. A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan írná le az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

Az Európai Parlamentnek mentesítést kell adnia a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásakor folyatott pénzgazdálkodás tekintetében a Számvevőszék éves jelentése, igazoló nyilatkozata és különjelentései segítségével. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke értelmében a Számvevőszéknek mint az uniós elszámolások pénzügyi ellenőrének feladata, hogy segítse az Európai Parlamentet a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési feladatai gyakorlása során.

Ezért a Számvevőszék olyan szakmai szerv, amely támogatja a Parlamentet a költségvetés ellenőrzésével kapcsolatos feladatai teljesítésében. Mivel a Parlament a Költségvetési Ellenőrző Bizottságon keresztül gyakorolja e feladatát, a Számvevőszék és a bizottság, illetve annak tagjai közötti kapcsolatnak szilárdnak és gördülékenynek kell lennie. A számvevőszéki jelentések minősége alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a Parlament megfelelő módon el tudja látni ellenőrzési feladatát. A Számvevőszéknek a bizottság véleményeinek és prioritásainak figyelembevételével kell megszerveznie és megterveznie a munkáját, és jelentéseit úgy kell elkészítenie, hogy azok megkönnyítsék a Parlament munkáját. A Parlament és a Számvevőszék közötti együttműködésnek, amely a Parlament részéről a Költségvetési Ellenőrző Bizottság révén valósul meg, folyamatosnak és lojálisnak kell lennie. A magam részéről kötelezettséget vállalok arra, hogy mindenkor ezen elvek szellemében végezzem tevékenységemet, és mindig rendelkezésre álljak az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával való együttműködésre.

10. Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

Úgy gondolom, hogy a teljesítmény-ellenőrzés egyre hasznosabban egészíti ki a pénzügyi és jogszerűségi ellenőrzéseket, és szerepe egyre fontosabbá válik. Az ilyen ellenőrzés megkönnyítheti az Európai Parlament munkáját az európai intézmények irányításával és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott észrevételek és ajánlások tekintetében. A Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzések során megfogalmazott ajánlásai hozzájárulhatnak a közpolitikák meghatározásának és alkalmazásának, valamint az alkalmazott normák minőségének javításához.

A teljesítmény-ellenőrzés hivatkozik a közpénzekkel való gazdálkodásra, valamint a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek betartására. Az ellenőrzéseknek a különböző programokban kijelölt célkitűzések és a meghatározott ütemterv megvalósítására, valamint a célok elérése érdekében felhasznált eszközök és költségek megfelelőségére kell összpontosulniuk. A teljesítmény-ellenőrzések a szolgálatok eljárásait és szervezését is értékelik. Megmutatják, hogy milyen mértékben valósultak meg a költségvetésben kitűzött célok, valamint hogy mindez hatékonyan történt-e.

A teljesítmény-ellenőrzések alapján ajánlások fogalmazhatók meg a megtakarítások elérésével, valamint az irányítás és eszközei javításával kapcsolatban, amelyek hasznosak az értékelési folyamatban és a közpolitikák javításában is. A teljesítmény-ellenőrzés különösen fontos eszköz az irányítók kezében, mert segítségükre van munkájuk javításában, valamint a jövőbeli programok megtervezésének és végrehajtásának előmozdításában. Éppen ezért gondolom azt, hogy az ellenőrzések eredményeinek irányítási eljárásokba történő beépítése az irányítást végzőkkel folytatott együttműködést és párbeszédet igényel, és szükségessé teszi az általuk megfogalmazott ajánlások végrehajtásának nyomon követését.

11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének könyvvizsgálatával kapcsolatos együttműködésen?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy egységekkel kapcsolatot tartva kell elvégezni, és a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. A függetlenség e szervek különböző funkcióiból ered: míg a Számvevőszék az Európai Parlament felé számoltatható el az Unió elszámolásainak külső ellenőrzése tekintetében, a nemzeti számvevőszékek saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak felelősséggel a nemzeti költségvetések ellenőrzése tekintetében.

Az Európai Unió költségvetésének egyik lényegi része a tagállamok költségvetésén és hatóságain keresztül kerül végrehajtásra. Ezért a nemzeti számvevőszékekkel folytatott együttműködés megerősítése a Számvevőszék számára történő forrásfelszabadulással járó jelentős költségmegtakarításokat eredményezhet.

Az együttműködés jelenleg a nemzeti ellenőrzési intézmények elnökeiből és az Európai Számvevőszék elnökéből álló kapcsolattartó bizottságon, valamint a kétoldalú kapcsolatokon és munkacsoportokon keresztül valósul meg. A munkával kapcsolatos eljárások szabványosításának előrehaladtával egyre könnyebb lesz a Számvevőszék számára, hogy a nemzeti ellenőrző hatóságokra támaszkodjon, továbbá hogy közös vagy összehangolt ellenőrzéseket végezzen az uniós források különböző tagállamokban történő felhasználásával kapcsolatban.

Úgy vélem, hogy fellépéseinek megtervezésekor és az e fellépésekkel kapcsolatos, Európai Parlament előtti elszámoláskor a kapcsolattartás és együttműködés révén maga a Számvevőszék a legalkalmasabb intézmény arra, hogy kapocs legyen a nemzeti ellenőrző szervek munkája és az Európai Parlament között. Másrészről igen fontosnak tartom a Számvevőszék és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés előmozdítását, amelyek alkotmányosan is érdekeltek az államháztartással és az adófizetők pénzével kapcsolatos megfelelő gazdálkodásban.

Egyéb kérdések

Lemondana-e jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Remélem, hogy szakmai pályafutásom és a Szerződésnek megfelelő függetlenség iránti elkötelezettség alapján a Parlament bizalmat szavaz nekem. Szintén meggyőződésem, hogy a Számvevőszék és a Parlament közötti kapcsolatoknak a bizalom, párbeszéd és a folyamatos szakmai együttműködés keretében kell zajlaniuk. Ezért amennyiben a Parlament szakmai képességeimmel kapcsolatban kedvezőtlen véleményt nyilvánítana, megkérném a spanyol kormányt, hogy vizsgálja felül jelölésemet.