Eljárás : 2011/0438(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0007/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0007/2013

Viták :

PV 14/01/2014 - 9
CRE 14/01/2014 - 9

Szavazatok :

PV 15/01/2014 - 10.9

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0025

JELENTÉS     ***I
PDF 2471kWORD 4339k
2013. január 11.
PE 483.468v02-00 A7-0007/2013

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Marc Tarabella

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0896),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0088/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a brit Alsóház és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotásiaktus-tervezet nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

–   tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. október 9-i véleményére(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7-0007/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.

(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, a nyilvánosság, az arányosság, az átláthatóság és a közpénzek hatékony kezelése elvének, valamint összhangban kell lennie a hatásköröknek az EUMSZ 14. cikkében, valamint a közérdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvben előírt megosztásával. A közbeszerzés uniós szabályozásának tiszteletben kell tartania az állami hatóságokat közszolgálati feladataik ellátása során megillető széles mérlegelési jogkört. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.

Indokolás

A Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseihez való hozzáigazítás.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az ajánlatkérő szerveknek mindig körültekintően figyelembe kell venniük egy követelmény gazdasági szereplőkre gyakorolt hatását, mielőtt úgy határoznának, hogy az adott követelményt a részvételi felhívásban szerepeltetik. A túlzott követelmények megnövelik az ügyleti költségeket, továbbá gátolhatják különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése, a kedvező ár-érték arány, a kis- és középvállalkozások és mesteremberek közbeszerzéshez való egyenlő hozzáférésének és abban való méltányos részvételének előmozdítása érdekében – mind helyi szinten, mind az EU egésze szintjén –, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a fenntartható termelés és fogyasztás támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait, és nem foglalkozhat sem a köz- vagy magánintézmények számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, sem a szolgáltatást nyújtó közintézmények privatizációjával. Ugyanígy arra is emlékeztetni kell, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a kötelező szociális szolgáltatások és egyéb olyan szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások nyújtását általános gazdasági érdekű szolgáltatásokként, általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokként vagy pedig ezek keverékeként szervezik meg. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Annak tisztázása is szükségessé vált, hogy mi tekintendő egyetlen beszerzésnek, ami azzal a hatással jár, hogy a szóban forgó beszerzés céljából megkötött összes szerződés együttes értékét kell figyelembe venni a jelen irányelv értékhatárai szempontjából, és hogy a beszerzést egységes egészként kell meghirdetni, lehetőség szerint részekre osztva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének – megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő szerv által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, illetve az a tény, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz, és egy rövid időtartamon belül valósítják meg őket.

(4) Annak tisztázása is szükségessé vált, hogy mi tekintendő egyetlen beszerzésnek, ami azzal a hatással jár, hogy a szóban forgó beszerzés céljából megkötött összes szerződés együttes értékét kell figyelembe venni a jelen irányelv értékhatárai szempontjából, és hogy a beszerzést egységes egészként kell meghirdetni, lehetőség szerint részekre osztva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének – megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást.

Indokolás

Ez a fogalom túl homályos, nem teremt jogbiztonságot, és ellentmond a szerződések részekre osztására vonatkozó elgondolásnak.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

(5) Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

Indokolás

A Bizottság szövege egyszerűsíthető.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében.

(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében. Ugyanakkor, az informátorok hatékony védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a be nem jelentett összeférhetetlenségről jóhiszeműen bejelentést tevő alkalmazott védelmet élvezzen a megtorlással, zaklatással vagy ártalmas cselekedetekkel szemben. Ebben az összefüggésben megtorlásnak minősül az ilyen személlyel szemben az általa tett bejelentés miatt kilátásba helyezett, fenyegetésként közölt vagy végrehajtott közvetlen vagy közvetett, rá nézve hátrányos következményekkel járó cselekmény.

Indokolás

A tagállamoknak jól működő ellenőrző rendszert kell fenntartaniuk annak biztosítása érdekében, hogy e rendelkezéseknek meglegyen a hatása.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése körében született eredmények azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni az irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették (például a szállodai és a jogi szolgáltatásokra, amelyek határokon átnyúló forgalma különösen nagyarányú).

törölve

Indokolás

Ez a nyilatkozat túl egyoldalú, még a Parlament zöld könyvre vonatkozó nyilatkozatát sem veszi figyelembe.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek17. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(11) Az „Értékelő jelentés – Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága” című, 2011. június 27-i bizottsági munkadokumentumban foglalt eredmények megmutatták, hogy felül kell vizsgálni bizonyos szolgáltatásoknak az irányelv teljes körű alkalmazásából történő kizárását. A szolgáltatások egyes kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek például személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismertek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 750 000 eurós értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét. Ezt az irányelvet nem javasolt alkalmazni azokra a kipróbált tagállami eljárásokra, amelyek az igénybevevő szabad szolgáltatóválasztásán alapulnak (azaz az utalványrendszerre, a szabad választáson alapuló modellre, a háromoldalú kapcsolatokra), feltéve, hogy figyelembe veszik az egyenlő bánásmódra és az átláthatóságra vonatkozóan a Szerződésben rögzített általános elveket.

Indokolás

Az irányelvek egyszerűsítését célzó általános megközelítésnek megfelelően jelenleg nem lenne helyénvaló az irányelvek teljes körű alkalmazását a szolgáltatások egyéb kategóriáira is kiterjeszteni. Ezekre a szolgáltatásokra azonban a szociális és egyéb külön szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályrendszert kellene alkalmazni, és a szabályrendszer alkalmazásának eredményeit az irányelv tagállami végrehajtásának dátumától számított három éven belül (a Bizottságnak) felül kellene vizsgálnia.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre egyedi nemzetközi szabályok vonatkoznak. Az uniós intézményeknek figyelembe kell venniük különösen az ezen irányelvben előírt változtatásokat és e változások érvényesítése érdekében módosítaniuk kell saját beszerzési szabályaikat.

Indokolás

Számos uniós vállalkozás – különösen a kkv-k – vállalkozásaikat az uniós intézmények közbeszerzéseire alapozták. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a költségvetési rendeletnek át kellene vennie a modernizációs törekvés révén végrehajtott változtatásokat.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a) Az egyes audiovizuális és rádióműsor-szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési eljárások során olyan kulturális és társadalmi jelentőségű szempontok figyelembevételét is lehetővé kell tenni, amelyek miatt a közbeszerzési szabályok alkalmazása nem megfelelő. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló, közbeszerzés keretében közvetlenül a médiaszolgáltatók által odaítélt szerződésekre, amelyek felhasználásra kész programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkoznak, mint amilyenek a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy művészi előadásra irányuló szerződések. Egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek a kivételeknek egyaránt vonatkozniuk kell a műsorszolgáltatásokra és a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra. A kivétel azonban nem alkalmazandó az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és terjesztéséhez szükséges műszaki berendezéssel való ellátásra.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b) Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy fenntartsanak olyan intézkedéseket, melyek biztosítják az ilyen szolgáltatások folyamatosságát a felhasználók számára azon szolgáltatók révén, amelyek ezen irányelv közzétételét megelőzően nyújották azokat, valamint az ilyen szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyzet megfelelőségét.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.

(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem akadályozhatják a hatóságokat azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon döntsenek arról, hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik végrehajtását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban. Amennyiben a hatály alóli kizárásra vonatkozó együttes feltételek bármelyike a továbbiakban nem teljesül a közbeszerzési szabályok alól kizárt szerződés vagy együttműködés időtartama alatt, a folyamatban lévő szerződést vagy együttműködést a szokásos közbeszerzési eljárások szerint meg kell nyitni a verseny számára.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a) Az eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a közbeszerzési eljárásokban való részvételre a lehető legrövidebb határidőket kell megállapítani, anélkül azonban, hogy indokolatlan akadályokat állítanának az egész belső piac gazdasági szereplői, és különösen a kkv-k hozzáférése elé. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidők meghatározásakor az ajánlatkérő szervnek ennek megfelelően figyelembe kell vennie a szerződés összetettségét és különösen az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, még akkor is, ha ez az irányelvben meghatározott minimumnál hosszabb határidők megállapításával járna. Másrészt viszont az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök használata, különösen a teljes beszerzési dokumentáció elektronikus hozzáférhetősége és az elektronikus úton folytatott kommunikáció fokozza az átláthatóságot, és időmegtakarítást eredményez. Ezért rendelkezni kell a minimális határidők csökkentéséről a WTO kormányzati beszerzési megállapodásában meghatározott szabályokkal összhangban és arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Továbbá lehetővé kell tenni az ajánlatkérő szervek számára, hogy tovább rövidítsék az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőket azokban az esetekben, amikor sürgősség miatt a normál határidők már nem alkalmazhatók, de az eljárás közzététellel történő lefolytatása még lehetséges. Kizárólag azok a helyzetek tekinthetők kivételesnek, amelyekben a rendkívüli sürgősség előre nem látható – és az ajánlatkérő szervtől függetlenül bekövetkező – események miatt merül fel, és csak ilyen helyzetekben tekinthető úgy, hogy lehetetlen a normál eljárás akár rövidített határidőkkel történő lefolytatása. Ilyen esetekben – például amikor természeti vagy ember által előidézett katasztrófák azonnali intézkedést követelnek – az ajánlatkérő szerveknek, amikor csak lehetséges, a szerződéseket előzetes közzététel nélküli tárgyalásos eljárás útján kell odaítélni.

Indokolás

A rendes ajánlattételi időtartamok alóli kivételekre vonatkozó pontosítások, melyekre a közbeszerzés gyors és hatékony lebonyolításának biztosítása érdekében van szükség.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Széles körű igény mutatkozik a további rugalmasságra, különösen a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljáráshoz való szélesebb körű hozzáférésre, amiről a Megállapodás kifejezetten rendelkezik, és a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Ha az érintett tagállam joga másként nem rendelkezik, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását különböző olyan helyzetekben, amikor a nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem vezet megfelelő beszerzési eredményre. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházást, árut és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor növekednie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon átnyúló sikeres ajánlatok aránya.

(15) Az ajánlatkérő szervek további rugalmasságot igényelnek a közbeszerzési eljárások kiválasztásához. Az uniós közbeszerzési szabályokat hozzá kell igazítani a kormányzati beszerzési megállapodáshoz, amely a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását különböző olyan helyzetekben, amikor a klasszikus nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem hoz megfelelő eredményt. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházásokat, árukat és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor élénkülnie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások különösen nagy arányban vonzzák a határokon túlról érkező ajánlatokat.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) Építési beruházásra irányuló szerződéseknél az ilyen helyzetekbe beletartoznak a nem szabványos építési projektek, vagy az innovatív megoldás megtervezését magukban foglaló építési beruházások. Az átalakítást vagy tervezést kívánó szolgáltatási vagy áruszállítási szerződéseknél a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd valószínűleg hozzáadott értéket eredményez. Az ilyen átalakítási vagy tervezési követelmények különösen előnyösek olyan összetett beszerzések esetén, mint a fejlettebb termékek, a szellemi szolgáltatások vagy a jelentős IKT-projektek. Ezekben az esetekben tárgyalások lehetnek szükségesek annak biztosítására, hogy a kérdéses áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás megfeleljen az ajánlatkérő szerv igényeinek. A számos különböző gazdasági szereplő által nyújtható, felhasználásra kész szolgáltatásokkal vagy árukkal kapcsolatban a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd alkalmazása nem célszerű.

Indokolás

Ez a változtatás rugalmasságot visz a szabályokba, megengedve a tárgyalást minden eljárásban.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b) A tárgyalásos eljárást kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás csak érvénytelen vagy elfogadhatatlan ajánlatokat eredményezett. Különösen azokat az ajánlatokat kell érvénytelennek tekinteni, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, amelyek késve érkeztek, ahol bizonyított az összejátszás vagy a korrupció, vagy amelyekben az árat az ajánlatkérő szervek kirívóan alacsony összegűnek találták. Ugyancsak elfogadhatatlannak kell tekinteni azokat az ajánlatokat, amelyeket az előírt képesítésekkel nem rendelkező ajánlattevők nyújtottak be, és amelyben az ár túllépi az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás előtt közölt költségvetést.

Indokolás

Ez a változtatás rugalmasságot visz a szabályokba, megengedve a tárgyalást minden eljárásban.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

15 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15c) A tárgyalásos eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek biztosítják az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Az ajánlatkérő szerveknek mindenekelőtt jelezniük kell a közbeszerzés jellegét meghatározó minimumkövetelményeket, amelyek a tárgyalások során nem változtathatók. Az összes gazdasági szereplőre vonatkozó egyenlő bánásmód garantálása érdekében az odaítélési szempontoknak és azok súlyozásának a teljes eljárás során változatlanoknak kell maradniuk, és azok nem képezhetik tárgyalás részét. A tárgyalásoknak az ajánlatok javítására kell irányulniuk, hogy lehetővé váljon az ajánlatkérő szervek számára a konkrét igényeik tekintetében ideális építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások beszerzése. A tárgyalások érinthetik a beszerzett építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások valamennyi aspektusát, beleértve például a minőséget, a mennyiségeket, a kereskedelmi feltételeket, valamint a társadalmi, környezeti és innovatív jellemzőket, amennyiben azok nem tartoznak a minimumkövetelmények közé. Az említett minimumkövetelmények azok a (különösen fizikai, funkcionális és jogi) feltételek és jellemzők, amelyeknek a jelen irányelv alapján minden ajánlatnak meg kell felelnie ahhoz, hogy az ajánlatkérő szerv a kiválasztott odaítélési szempont szerint ítélhesse oda a szerződést. A folyamat átláthatóságának biztosítása érdekében minden tárgyalási szakaszt dokumentálni kell az irányelvnek megfelelően, hogy az ajánlatkérő szerv írásban bizonyíthassa bármely jelölt vagy ajánlattevő kérésére, hogy biztosította az összes érintett gazdasági szereplő számára az egyenlő bánásmódot. Továbbá, az átláthatóság biztosítása érdekében az eljárások során minden ajánlatot írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani.

Indokolás

Bizonyos biztosítékok szükségesek annak biztosítására, hogy a megnövelt rugalmasság az eljárások alkalmazása során ne eredményezzen visszaélést.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.

(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció elősegítése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, és elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. A Bizottság „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című, 2007. december 14-i közleménye tartalmazza az innovatív beszerzési modell részletes leírását. A modell ösztönzi az irányelv hatálya alá nem tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások közbeszerzésbe való felvételét. A jelen irányelvbe beépített modellt elismerték, és mérlegelés céljából elérhető lesz valamennyi ajánlatkérő számára. Ez az irányelv ugyanakkor várhatóan általánosabb értelemben is hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzések megkönnyítéséhez, és segíteni fogja a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Amennyiben valamely innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás fejlesztése iránti igény és az ebből származó eredmény későbbi beszerzése nem elégíthető ki a piacon már rendelkezésre álló megoldások révén, az ajánlatkérő szervek számára rendelkezésre kell állnia külön közbeszerzési eljárásnak az irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében. Ennek az új eljárásnak lehetővé kell tennie az ajánlatkérő szervek számára, hogy innovációs partnerséget létesítsenek új, innovatív termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy ezeket a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. Az eljárásnak a tárgyalásos eljárásra alkalmazandó szabályokra kell támaszkodnia és a szerződések a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhetők oda, amely a legalkalmasabb az ajánlatok innovatív megoldások tekintetében való összehasonlítására. Függetlenül attól, hogy az innovációs partnerség nagyon nagy vagy kisebb projektet érint, azt úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldások kialakítását. Az ajánlatkérő szervek ezért nem élhetnek vissza az innovációs partnerségekkel a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából. Emellett az ajánlatkérő szervek a közbeszerzés feltételeinek meghatározásakor a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontként kiköthetik az innovatív jellemzők – köztük a rendelkezésre álló legjobb technikai eljárások – meglétét.

Indokolás

Ez a módosítás azt részletezi, hogy miként kell alkalmazni – a Bizottság eredeti javaslatát kiegészítve – az új innovációs partnerségi eljárást, kifejezetten összekapcsolva ezt az új eszközt a versenyeljárásra vonatkozó elvekkel, amennyiben az a legrelevánsabb. Ez a módosítás tisztázza továbbá a 2007. évi bizottsági közleményben meghatározott kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyet továbbra is alkalmazni kell függetlenül az új innovatív partnerségi eljárástól, és amelyet külön illesztették be egy új mentességbe.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.

(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját. Az építési beruházásra irányuló szerződések esetében bátorítani kell továbbá az építési információk elektronikus modellező eszközökkel történő benyújtását a beszerzési eljárás modernizálása, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó, építési beruházásokra irányuló közbeszerzések hatékonyságának fokozása érdekében, különösképp az életciklus-költségek és a fenntarthatósági kritériumok figyelembevétele vonatkozásában.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

 

(19a) Az eljárás során a titoktartás biztosítása érdekében az ajánlatkérő szervek nem hozhatnak nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek. E kötelezettség betartásának elmulasztása esetén – amennyiben a gazdasági szereplő egyértelműen bizonyítani tudja az ebből származó kárát – megállapítható az ajánlatkérő szerv felelőssége.

Indokolás

E módosítás célja, hogy szigorítsa az olyan információk bizalmas kezeléséről szóló rendelkezéseket, amelyeket a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők a közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő szervnek átadnak. A különleges adatok, így a műszaki és üzleti titkok nyilvánosságra hozatala maga után vonja az ajánlatkérő szerv felelősségének megállapítását.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a méretgazdaságosság elérése céljából, ideértve az alacsonyabb árakat és ügyleti költségeket, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt vevő ajánlatkérő szervek száma vagy az adott idő alatti volumen és érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében.

(20) Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a méretgazdaságosság – többek között alacsonyabb árak és ügyleti költségek – elérése céljából –, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt vevő ajánlatkérő szervek száma vagy az adott idő alatti volumen és érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében. A Bizottságnak útmutatást kell adnia a tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek az összesített és központosított beszerzések szükséges mértékű figyelemmel kíséréséhez azzal a céllal, hogy elkerüljék a vásárlóerő túlzott koncentrálódását és az összejátszást.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A keretmegállapodásokat széles körben alkalmazzák, és egész Európában hatékony beszerzési módszernek tekintik őket. Ezért azokat jórészt változatlan formában kell megőrizni. Ugyanakkor pontosítani kell egyes fogalmakat, különösen a keretmegállapodás olyan ajánlatkérők által történő használatának feltételeit, amelyek a megállapodásban nem szerepelnek félként.

(21) A keretmegállapodásokat széles körben alkalmazzák, és egész Európában hatékony beszerzési módszernek tekintik. Ezért ezt a módszert jórészt változatlan formában meg kell őrizni. Ugyanakkor pontosítani kell egyes fogalmakat, különösen a keretmegállapodás olyan ajánlatkérők által történő használatának feltételeit, amelyek a megállapodásban nem szerepelnek félként. Lehetővé kell tenni a keretszerződés keretében lehívásra jogosultak köre bővítésének a jelen irányelvben megállapított feltételek mellett történő engedélyezését.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a) Az objektív feltételek, amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az adott feladatot – például természetes személyek általi felhasználásra, illetve igénybevételre szánt áruk vagy szolgáltatások biztosítását – magukban foglalhatják az érintett természetes személyek igényeit vagy választását.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössenek más ajánlatkérő szervek nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az ajánlatkérő szervek nevében és érdekében előkészítik és irányítják a beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérő szervek között a jelen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő szerv folytatja le az eljárás bizonyos részeit - például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda -, továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.

(24) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössenek más ajánlatkérő szervek nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ilyen eljárások hozzáférhetők legyenek a kis- és középvállalkozások számára. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az ajánlatkérő szervek nevében és érdekében előkészítik és irányítják a beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérő szervek között a jelen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő szerv folytatja le az eljárás bizonyos részeit például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda –, továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző szervek számára, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni a konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell.

(25) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző szervek számára, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni a konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell. A jogbiztonság megőrzése érdekében e rendelkezések végrehajtása nem érintheti a jelen irányelvben meghatározott értékhatárok alatti közbeszerzésekkel kapcsolatban nemzeti szinten meglévő közzétételi szabályokat.

Indokolás

Az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok alatti közbeszerzések esetében az elektronikus kommunikációs eszközöknek az összes beszerzési eljárásban történő alkalmazására vonatkozó általános kötelezettség nem sértheti a közzététellel kapcsolatban nemzeti szinten meglévő rendelkezéseket.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását, valamint a közbeszerzés keretében fenntarthatósági célok elérését. E célból lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, ideértve az építési beruházásokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz kötődő gyártási folyamatok életciklusával és fenntarthatóságával kapcsolatos teljesítménykritériumokra épülő megoldásokat, szabványokat és előírásokat. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök például a gyártó műszaki dokumentációja is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére. Annak érdekében, hogy ne különböztessék meg hátrányosan azokat az ajánlattevőket, akik pénzt és időt fordítanak a tanúsítványokra vagy vizsgálati jelentésekre, az egyenértékű bizonyíték biztosításának terhét az egyenértékűséget állító ajánlattevőre kell hárítani.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.

(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre vagy tanúsítványokra, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére vagy tanúsítványra, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíven igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók, szociális szervezetek, a környezetvédelmi szervezetek és a szociális partnerek , valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a) Az ajánlatkérőnek minden beszerzés esetén biztosítania kell, hogy a szerződés tárgyát képező termékek, szolgáltatások és építési beruházások megfeleljenek az adatvédelmi jogszabályok követelményeinek. Annak érdekében, hogy a személyes adatok feldolgozása tekintetében biztosítsák és igazolják az érintettek jogainak és szabadságjogainak védelmét, a személyes adatok feldolgozásának megtervezése idején az ajánlattevőknek belső politikákat kell elfogadniuk, továbbá megfelelő technikákat és szervezeti intézkedéseket kell végrehajtaniuk (beépített adatvédelem).

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.

(30) A közbeszerzésnek igazodnia kell a kis- és középvállalkozások (kkv-k) igényeihez. Az ajánlatkérő szerveknek használniuk kellene azt a bevált gyakorlatokat tartalmazó kódexet, amelyet a Bizottság „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című, 2008. június 25-i munkadokumentumában tett közzé, és amely iránymutatást nyújt az ajánlatkérők számára a tekintetben, hogy hogyan használhatják fel a közbeszerzés kereteit a kkv-k részvételét megkönnyítő módon. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése és a verseny előmozdítása érdekében az ajánlatkérő szerveket buzdítani kell arra, hogy különösen a jóléti célú, s ekként minőségigényes termékek – például passzív fogyasztóknak szánt élelmiszerek (kórházi, iskolai közétkeztetés), gyermekek vagy más személyek gondozása – esetében vegye fontolóra a szerződések részekre osztását. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.

 

________________

 

1 (SEC (2008)COM 2193)

Indokolás

Bár nyilvánvalóan szükség van annak ösztönzésére, hogy a kkv-k hozzáférhessenek a közbeszerzéshez, hibás megközelítés az ajánlatkérő szervek csaknem teljes kötelezése arra, hogy a szerződéseket részekre osszák. Továbbá, az ajánlatkérő szervek mérlegelési joggal való felruházása az egyes szállítók által elnyerhető részek számának korlátozására valószínűleg az innovatív és egyéb módon kompetitív kkv-k ellen hat, és fennáll a „kívülállók” hátrányos megkülönböztetése érdekében történő visszaélés súlyos veszélye. Előnyben kell részesíteni a „puha” intézkedéseket.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32) Több gazdasági szereplő - nem utolsósorban kkv-k - szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy jelentős számú tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása - például öntanúsítás segítségével - jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor attól az ajánlattevőtől, amelynek odaítélik a szerződést, meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. További egyszerűsítés érhető el a standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél segítségével, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket.

(32) Több gazdasági szereplő nem utolsósorban kkv-k szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy jelentős számú tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása például öntanúsítás segítségével jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor a szerződést elnyerő ajánlattevőtől meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. További egyszerűsítés érhető el a standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél segítségével, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket. Gazdasági szereplőket – különösen kkv-kat – tömörítő csoportok vagy konzorciumok számára is lehetővé kell tenni, hogy ajánlatot tegyenek, illetve hogy részvételre jelentkezzenek.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) A munkahelyteremtés nagymértékben függ a kkv-któl. A kkv-k még a gazdasági válság idején is képesek voltak új, fenntartható munkahelyeket kínálni. Mivel az állami hatóságok a GDP mintegy 18%-át fordítják közbeszerzésre, a közbeszerzést szabályozó jogalkotási rendszernek jelentős hatása van a kkv-k azon képességére, hogy továbbra is új munkahelyeket hozzanak létre. Ezért a közbeszerzési szerződéseket a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé kell tenni a kkv-k számára, az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok felett és alatt is. Azon egyedi eszközökön túl, amelyek célja a kkv-k közbeszerzési piacra való bevonásának fokozása, erőteljesen ösztönözni kell a tagállamokat és az ajánlatkérő szerveket a kkv-barát közbeszerzési stratégiák létrehozására. „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentum segítséget kíván nyújtani a tagállamok számára a nemzeti stratégiák, programok és cselekvési tervek létrehozásában annak érdekében, hogy javítsák a kkv-k részvételét ezeken a piacokon. Az eredményes közbeszerzési politikának koherensnek kell lennie. A nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak szigorúan alkalmazniuk kell az irányelvben meghatározott szabályokat, másrészről pedig továbbra is rendkívül fontos – különösen a munkahelyteremtés szempontjából – az olyan általános politikák végrehajtása, amelyeket a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására alakítottak ki.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.

(34) Nem ítélhető oda közbeszerzési szerződés olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, emberkereskedelem és gyermekmunka révén történő kizsákmányolásban vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a jelen irányelv általános elvei között említett környezetvédelmi, szociális vagy munkajogi rendekezéseket.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatvagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szerveknek „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell szerződés-odaítélési szempontként alkalmaznia, figyelembe véve, hogy a műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek keretében hivatkozniuk kell minőségi és fenntarthatósági standardokra.

Indokolás

40. és 66. cikk.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

(38) A szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján odaítélő ajánlatkérő szervnek meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb az ár-érték arány. E – gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot is potenciálisan magukban foglaló – szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki előrásokban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatok ár-érték arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, és biztosítaniuk kell a hatékony és tisztességes verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

38 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(38a) Különösen a kórházak, iskolák, gyermek- és idősgondozó intézmények számára történő élelmiszer közbeszerzése esetén kell biztosítani, hogy a passzív fogyasztók teljes mértékben hozzáférjenek a legjobb ár-érték arányt képviselő, minőségi és tápláló termékekhez.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

38 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(38b) E tekintetben az ajánlatkérő szervek számára engedélyezni kell, hogy az uniós joggal összhangban – többek között az odaítélési szempontok kialakítása során – szigorúbb környezetvédelmi megfontolásokat és gyártási módszertant vegyenek figyelembe.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

(39) A fenntartható fejlődést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében arra kell törekedni, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőségeket anélkül, hogy beavatkoznának az ajánlatkérő szervek hatáskörébe. A közbeszerzés különösen az innováció nélkülözhetetlen mozgatórugója, amely pedig nagy jelentőséggel bír Európa későbbi növekedése szempontjából. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így kialakított módszert kötelezővé kell tenni.

(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve, hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a kutatási, fejlesztési, termelési, szállítási, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők.

(Lásd a 66. cikk módosításait.)

Indokolás

Az életciklus-költségek kiszámítását a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához alkalmazott egyik lehetséges módszernek kell tekinteni, de nem alkalmazható annak helyettesítésére.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel22 összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban, az odaítélési szempontokban és a szerződésteljesítési záradékokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra – ideértve például szociális és környezeti vonatkozásokat –, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A szociális megfontolások közbeszerzésbe való jobb beépítése érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy a munkakörülményekhez, illetve a foglalkoztatási és környezeti feltételekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között és a szerződésteljesítési záradékokban, továbbá hogy megköveteljék olyan, független szervezetek által kiállított tanúsítványok/címkék bemutatását, melyek igazolják, hogy a gazdasági szereplő megfelel a fenti területekre megállapított, az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árutermelés és -beszerzés helyén alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak, a nemzetközi egyezményekben, uniós vagy nemzeti jogszabályokban, valamint az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban kötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően. Ezek a jellemzők többek között a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportokhoz tartozók társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel22 összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magukban foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében a legjobb ár-érték arányt képviselő ajánlat gazdasági értékére.

Indokolás

A Bizottság ajánlása nem foglalkozik elegendő mértékben a szociális megfontolásokkal. Ezek alkalmazását a beszerzési folyamat valamennyi fázisában lehetővé kell tenni, amennyiben azok egyértelműen a szerződés tárgyához kapcsolódnak.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

41 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(41a) Tekintettel az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára, az ajánlatkérő szerveknek lehetővé kell tenni olyan odaítélési szempont alkalmazását is, amely azt vizsgálja, hogy a szóban forgó termék méltányos kereskedelemből származik-e, ideértve azt a követelményt is, hogy a termelőknek bizonyos minimumot és felárat kell fizetni.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.

(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár a jelen irányelv általános elvei között említett szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, közvetlenül kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint a közbeszerzés azon alapelvéhez, hogy az megfeleljen a környezetvédelmi és szociális jogi, valamint a munkajogi rendelkezéseknek, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés vagy szakmai továbbképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

43 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(43a) A Bizottságnak segítenie kell a tagállamoknak abban, hogy képzést és útmutatást nyújtsanak a kkv-knak a versenypárbeszédről, példákat adva annak alkalmazására és értékére, hogy ösztönözzék annak használatát.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

44 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(44) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig uniós szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a közbeszerzési szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása megfelel az uniós jognak. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvállapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból.

(44) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők eleget tesznek az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy árutermelés, illetve -értékesítés helyszínén alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkaügyi jogszabályok előírásainak a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezményekben, az uniós és nemzeti jogban, valamint az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban kötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartását az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének kell tekinteni, amely akár azt eredményezheti, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(48a) Az ajánlatkérő szerveknek be kell tartaniuk a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott fizetési határidőket.

 

1 HL L 148., 2011.2.23., 1. o.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49) Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot a vállalkozások és az ajánlatkérő szervek számára, és hozzájárulnának az egyenlő versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák felismerésének és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében.

(49) Az értékelés rámutatott, hogy még jócskán van mit javítani az Unió közbeszerzési szabályainak alkalmazásán. A szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazásának biztosítása céljából egyrészről elengedhetetlen, hogy megfelelő áttekintést nyerjünk a nemzeti közbeszerzési politikák lehetséges strukturális problémáiról és általános eljárási jellemzőiről, hogy célzottabban tudjunk foglalkozni a lehetséges gondokkal. Az áttekintést megfelelő nyomon követés útján kell megszerezni, és az eredményeket rendszeresen közzé kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok és gyakorlat javításának lehetőségeiről megfelelő információk birtokában folytatott vita alakulhasson ki. Másrészről, az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek nyújtott jobb útmutatás és segítség – a megfelelőbb ismeretek, a fokozott jogbiztonság és a közbeszerzési gyakorlat professzionális alkalmazása révén – nagyban hozzájárulhat a közbeszerzés hatékonyságának javításához. Az útmutatást minden szükséges esetben rendelkezésre kell bocsátani az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők számára a szabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok vagy szervezeti egységek hatásköre kiterjedjen a közbeszerzés felügyeletére, végrehajtására és ellenőrzésére.

Indokolás

Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

50 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(50) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és időszerű információkkal rendelkeznie, különösen a közbeszerzési jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.

törölve

Indokolás

Ezek a cikkek szükségtelen adminisztratív terhet jelentenek. A tagállamok feladata belső közigazgatásuk megszervezése. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy európai szabályozás nélküli felügyeleti testületet (84. cikk) hoznak létre. A 84. cikk ellentétes a szubszidiaritás elvével.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52) A nyomon követési, felügyeleti és támogatási struktúrák vagy mechanizmusok nemzeti szinten már léteznek, és természetesen alkalmazhatók a közbeszerzés nyomon követésének, végrehajtásának és ellenőrzésének biztosítására, valamint az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők számára szükséges támogatás megadására.

(52) A közbeszerzési folyamatban a döntéshozatal nyomon követhetősége és átláthatósága elengedhetetlen a tisztességes eljárások biztosítása érdekében, beleértve a korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelmet. Az ajánlatkérő szerveknek a nagy értékű szerződések esetében meg kell őrizniük a megkötött szerződések példányait, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés alkalmazandó szabályai szerint hozzáférést biztosíthassanak ezekhez a dokumentumokhoz az érdekelt felek számára. Továbbá, az egyedi beszerzési eljárások lényeges elemeit és az ezek keretében hozott döntéseket beszerzési jelentésben kell dokumentálni. Az adminisztratív terhek korlátozása érdekében a beszerzési jelentésnek hivatkoznia kell az eljárás eredményéről szóló tájékoztatókban található információkra. A tájékoztatók közzétételére szolgáló, a Bizottság által kezelt elektronikus rendszereket is tovább kell fejleszteni az adatbevitel megkönnyítése érdekében, egyúttal egyszerűsíteni kell a jelentések lekérését és a rendszerek közötti adatcserét.

Indokolás

Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

53 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(53) A következetes tanácsadás és gyakorlat biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony együttműködésre van szükség. A felügyeletre, végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából.

törölve

Indokolás

Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

53 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(53a) Ezen irányelv átültetése kiemelt jelentőséggel bír az egyszerűsítésre irányuló törekvések, valamint az uniós közbeszerzési szabályok értelmezésére és alkalmazására irányuló egységes megközelítés biztosítása szempontjából, ami hozzájárul a – különösen a központi szint alatti – ajánlatkérő szervek és a kkv-k számára szükséges jogbiztonság megteremtéséhez. A Bizottságnak és a tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy ez az irányelv a nemzeti közbeszerzési jogszabályok uniós forrásokhoz való hozzáférésre gyakorolt jelentős hatásának figyelembevételével kerüljön átültetésre. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a tagállamok a nemzeti szintű egyszerűsítés előmozdításával egyidejűleg lehetőség szerint kerüljék az eltérő értelmezéseket és alkalmazásokat.

Indokolás

Biztosítani kell, hogy az átültetés ne gátolja az egyszerűsítésre és a harmonizációra irányuló törekvéseket, elkerülve ezáltal a szabályok Unión belüli széttagoltságát, amely elsősorban a kkv-kat és a kisebb, helyi és regionális szintű ajánlatkérő szerveket érintené.

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

56 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(56) Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok, az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványa és a felügyeleti testületek által a végrehajtási és a statisztikai jelentés összeállításához használandó közös sablon kialakítását illetően. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, ezek az aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.

(56) Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok és az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványa kialakítása céljából végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, ezek az aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől, függetlenül attól, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat közcélra szánták-e.

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés a jelen irányelvben említettek szerinti építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől.

Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.

 

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 a és 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Ez az irányelv nem érinti bármely szintű hatóság jogát annak eldöntésére, hogy az általános érdekű szolgáltatásokról szóló, 26. számú jegyzőkönyv és az EUMSZ 14. cikke alapján saját maguk kívánják-e elvégezni a közfeladatokat, és ha igen, miként és milyen mértékben.

 

(2b) Ez az irányelv nem érinti azt, hogy a tagállamok hogyan alakítják szociális biztonsági jogszabályaikat.

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; e bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény a szokásos piaci feltételek között működik, profitorientált, és a tevékenysége során felmerült veszteségeket maga viseli, akkor az nem olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;

c) az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény kivitelezése;

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. „közbeszerzési dokumentumok”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az ajánlati/részvételi felhívást, a pályázati felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

15. „közbeszerzési dokumentumok”: bármely dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az ajánlati/részvételi felhívást, a pályázati felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 22 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;

22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő vagy egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve a kutatást, a fejlesztést, a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 23 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

23a. „innováció”: olyan új vagy jelentős fejlesztésen átesett áru, szolgáltatás vagy folyamat, új marketingmódszer, vagy új szervezési mód igénybevétele az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külkapcsolatok terén, amely elősegíti a társadalmi kihívások leküzdését, illetve előmozdítja az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtását.

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) 500 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

d) 750 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.

A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Beszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén – az értékhatároknak bizonyos ágazatokra és szerződéstípusokra való alkalmazásáról a tagállamokkal folytatott egyeztetést követően – módosítja azokat. A Bizottság – amennyiben lehetséges – emeli az értékhatárokat, valamint amennyiben az értékhatárokat a Kormányzati Beszerzési Megállapodás tartalmazza, a Bizottság a következő tárgyalások során az értékhatárok emelését szorgalmazza.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Rögzített árrendszer hatálya alá tartozó szerződések kizárása

 

Ez az irányelv nem alkalmazandó jogszabály szerint rögzített ár hatálya alá tartozó olyan szerződésekre, amelyekben a gyártott termékek vagy szolgáltatások összetételüket vagy jellemzőiket tekintve nem térnek el jelentősen egymástól.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

7 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7b. cikk

 

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések kizárása

 

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyeket egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződésekkel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) műsorszolgáltatók által odaítélt, audiovizuális médiaszolgáltatásokra szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a audiovizuális médiaszolgáltatóknak odaítélt, a közvetítési időre vonatkozó szerződések;

b) médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a közvetítésre vagy elosztásra és továbbításra vonatkozó szerződések; a jelen irányelv alkalmazásában a médiaszolgáltatások fogalma magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást;

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás és a következő jogi szolgáltatások bármelyike:

 

i. ügyfél ügyvéd általi jogi képviselete bírósági vagy közigazgatási eljárásban bíróság, törvényszék vagy közhatóság előtt a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében;

 

ii. megbízottak, kijelölt gyámok által nyújtott jogi szolgáltatások vagy egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek nyújtóit az érintett tagállam bírósága vagy törvényszéke jelölte ki;

 

iii. olyan egyéb jogi szolgáltatások, amelyek az érintett tagállamban hatósági hatáskör gyakorlásához kapcsolódnak;

 

iv. dokumentumok közjegyző általi hitelesítése;

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, az ajánlatkérő szervek pénz- vagy tőkeszerzés céljából végzett ügyletei, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) állampolgárok védelme, polgári védelmi szolgálatok és veszélymegelőzés;

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) nemzetközi segítségnyújtás, ideértve a fejlesztési segélyek nyújtását;

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első bekezdés b) pontjában említett audiovizuális médiaszolgáltatások magukban foglalnak minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.

törölve

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hatóságok közötti kapcsolat

A hatóságok közötti együttműködés

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely megfelel annak az ellenőrzésnek, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, vagyis döntő befolyást gyakorol az ellenőrzött jogi személy stratégiai célkitűzései és fontos döntései felett egyaránt.

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

b) az érintett jogi személy átlagos teljes forgalmának legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára bonyolítják le;

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy olyan jogilag kötelező formáit – a Szerződéseknek megfelelően –, amelyek az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv döntéseire semmiféle befolyást nem keletkeztetnek.

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

törölve

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha olyan ellenőrzött jogalany(ok), amely(ek) maga (maguk) is ajánlatkérő szerv(ek), szerződést ítél(nek) oda az őt (őket) ellenőrző intézmény(ek)nek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy olyan jogilag kötelező formáit – a Szerződéseknek megfelelően –, amelyek az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek döntéseire semmiféle befolyást nem keletkeztetnek.

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:

(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely ezen cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett mindazonáltal a jelen irányelv hatályán kívül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

b) az érintett jogi személy átlagos teljes forgalmának legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára bonyolítják le;

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy jogilag kötelező formáit, a Szerződéseknek megfelelően, illetve az olyan magánjogi érdekelteket, amelyek semmiféle befolyással sem bírnak az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek határozataira.

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;

a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak, egy képviselő pedig egy vagy több részt vevő ajánlatkérő szervet is képviselhet;

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek összeférhetetlenek a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeivel;

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.

törölve

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás a jelen irányelv hatályán kívül esik az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett, a tárgya pedig közös közszolgálati feladat végrehajtásának biztosítása, vagy a saját feladataik ellátását szolgáló erőforrások közös kezelése;

b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;

 

d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;

 

e) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.

c) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy jogilag kötelező formáit, a Szerződéseknek megfelelően, illetve az olyan magánjogi érdekelteket, amelyek semmiféle befolyással sem bírnak az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek határozataira.

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Ez az irányelv nem alkalmazandó a több ajánlatkérő vagy az ajánlatkérők csoportjai közötti olyan megállapodásokra, határozatokra és egyéb jogi eszközökre, amelyek valamely közfeladat ellátása érdekében a tagállamok belső intézményi és államigazgatási szervezeti felépítésének keretein belül és az alkalmazandó nemzeti jogszabály vagy rendelkezés értelmében a felek közötti hatáskör-átruházásról vagy közszolgáltatási feladat átruházásáról rendelkeznek.

 

A részt vevő ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők egyikében sincsenek magánjogi érdekeltek.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

törölve

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv alkalmazandó a közbeszerzési szerződések védelem és biztonság terén történő odaítélésére, valamint az e téren szervezett tervpályázatokra, az alábbi szerződések kivételével:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv alkalmazandó a közbeszerzési szerződések védelem és biztonság terén történő odaítélésére, valamint az e téren szervezett tervpályázatokra, az alábbi szerződések kivételével:

a) a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések;

a) olyan szerződések, amelyek esetében ezen irányelv szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezne valamely tagállamot, amelynek felfedését alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tart, illetve olyan szerződések, amelyek esetében a szerződés lefolytatását és megvalósítását valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, amennyiben az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kevésbé mélyreható – például a (2) bekezdésben említett – intézkedésekkel garantálni;

b) azok a szerződések, amelyekre a 2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó.

b) a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének c) pontjában említett együttműködési program keretében odaítélt szerződések;

 

ba) valamely kormány által katonai felszerelésekhez vagy érzékeny felszerelésekhez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások és szolgáltatások, illetve kifejezetten katonai célú építési beruházások és szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások és szolgáltatások tekintetében egy másik kormány számára odaítélt szerződések;

 

bb) harmadik országoknak odaítélt szerződések, amelyek végrehajtására a haderőknek az Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg.

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ez az irányelv csak az (1) bekezdésben említett közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó, amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásban.

(2) Ez az irányelv csak az (1) bekezdésben említett közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó, amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásban, illetve azokra a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket ugyan az (1) bekezdés nem mentesít( a hatály alól), de amelyek esetében kevésbé mélyreható intézkedésekkel – például az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során az irányelvben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával – a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható.

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

(1) Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

A beszerzést nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.

A beszerzést nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.

 

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a gazdasági szereplők eleget tesznek az építési beruházás kivitelezése, a szolgáltatásnyújtás vagy árutermelés, illetve -értékesítés helyszínén alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkaügyi jogszabályok előírásainak a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezményekben, az uniós és nemzeti jogban, valamint az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban kötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően.

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak számát és megfelelő szakképesítési szintjét.

Indokolás

A jelenlegi szöveg alapján úgy tűnik, mintha a legnagyobb részben szakszemélyzet biztosításából álló szolgáltatások (például a mérnöki konzultáció) esetében a jelentkezőknek meg kellene határozniuk a projektcsapatokat a részvételi kérelemben. Ebben a szakaszban az ajánlattevő számára gyakorlatilag lehetetlen a kijelölt személyzet lekötése, figyelembe véve a kiválasztási és az odaítélési eljárás időtartamát.

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az ajánlatkérő szervek lehetővé teszik, hogy a gazdasági szereplők ideiglenes társulásai az összes technikai, jogi és pénzügyi követelményt a csoport tagjainak egyedi jellemzőit összegző egyetlen jogalanyként teljesítsék.

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Ez a cikk nem akadályozza a megkötött szerződések nem bizalmas részeinek közzétételét, beleértve azok esetleges további módosításait is.

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között a telefon;

törölve

Módosítás  94

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékkal élők számára, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

Módosítás  95

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések, valamint a 18. cikkben említett információk bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

Módosítás  96

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes konkrét technikai standardok kötelező használatának előírására, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság javaslatot tehet egyes konkrét technikai standardok kötelező használatára, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás  97

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; utóbbi esetben a jelentkezés beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt azt írásban meg kell erősíteni;

a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban kell megtenni;

Módosítás  98

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Azon építési beruházásra vonatkozó szerződések esetében, amelyek értéke meghaladja a 4. cikkben előírt értékhatárt, a tagállamok mind az ajánlatkérő szervektől, mind pedig az ajánlattevőktől az elektronikus beszerzés végrehajtására vonatkozóan megkövetelhetik az építési információkat modellező elektronikus eszközök használatát, az első albekezdésben megállapított általános ütemezésnek megfelelően.

Módosítás  99

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok kötelesek olyan szabályokat előírni a jelen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások - beleértve az eljárás megtervezését és előkészítését, a közbeszerzési dokumentáció összeállítását, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kiválasztását, valamint a szerződés odaítélését - lefolytatása során felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny torzulása, és hogy biztosítsák az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot.

(1) A tagállamok kötelesek olyan mechanizmusokat életbe léptetni a közbeszerzési eljárások lefolytatása során felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny torzulása, és hogy valamennyi gazdasági szereplő tekintetében biztosítsák az egyenlő bánásmódot.

Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a helyzeteket magában foglalja, amelyekben a személyek fenti (2) bekezdésben említett kategóriáinak közvetve vagy közvetlenül személyes érdekeltsége fűződik a közbeszerzési eljárás végeredményéhez, ami láthatóan hátrányosan befolyásolhatja feladataik pártatlan és objektív ellátását.

Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a helyzeteket magában foglalja, amelyekben az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai vagy döntéshozói közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes vagy közös érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja a közbeszerzési eljárással kapcsolatos pártatlanságukat és a függetlenségüket.

E cikk alkalmazásában „személyes érdekeltséget” jelent a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel meglévő bármilyen családi vagy érzelmi kapcsolat, gazdasági, politikai vagy egyéb közös érdekeltség, ideértve az összeférhetetlen szakmai érdekeltségeket is.

 

Módosítás  100

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2, 3 és 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni a személyeknek legalább az alábbi kategóriáit érintő összeférhetetlenségre:

törölve

a) az ajánlatkérő szerv, a közbeszerzési szolgáltatók, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vevő egyéb szolgáltatók alkalmazottai;

 

b) az ajánlatkérő szerv vezetője, valamint az ajánlatkérő szerv döntéshozó testületeinek tagjai, akik, bár nem feltétlenül vesznek részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában, ettől függetlenül befolyásolhatják az eljárás eredményét.

 

(3) A tagállamok mindenekelőtt azt biztosítják, hogy

 

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett alkalmazottak kötelesek legyenek közölni a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel kapcsolatos összeférhetetlenséget, amint arról tudomást szereznek, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv korrekciós intézkedéseket hozhasson.

 

b) a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek a beszerzési eljárás kezdetekor be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot a (2) bekezdés b) pontjában említett személyekkel fennálló minden olyan kiváltságos kapcsolatukról, amely ezeket a személyeket valószínűleg összeférhetetlenségi helyzetbe hozza; az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a 85. cikkben említett egyedi jelentésben, hogy volt-e olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, aki nyilatkozatot nyújtott be.

 

Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni. Az említett intézkedések azzal járhatnak, hogy az érintett alkalmazottat kizárják az adott közbeszerzési eljárásban való részvételből, vagy átszervezik a kötelességeit és a feladatait. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

 

Ha kiváltságos viszonyra derül fény, az ajánlatkérő szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a 84. cikk szerint kijelölt felügyeleti szervet, valamint köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az odaítélési folyamatot ne befolyásolják jogtalanul, valamint hogy biztosítsák a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

 

(4) A jelen a cikk alapján hozott összes intézkedést dokumentálni kell a 85. cikkben említett egyedi jelentésben.

 

Módosítás  101

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.

(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések – köztük a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségek –, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.

Módosítás  102

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.

A tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.

Módosítás  103

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:

A tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:

Módosítás  104

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a tudásalapú szolgáltatások tekintetében;

Indokolás

Mivel a kreatív szolgáltatások eredménye nem határozható meg előre, ezek esetében kizárólag a tárgyalásos versenyeljárás elfogadható. Ennélfogva a „szellemi vagy tudásalapú szolgáltatásokat” (a fogalommeghatározást lásd az 1. cikkben) egyértelműen ekként kell feltüntetni, és kötelezően elő kell írni a tárgyalásos versenyeljárás átültetését.

Módosítás  105

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) amennyiben az építási beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.

e) ha az ajánlatkérő szervek a pályázati felhívásban megindokolják, hogy az építési beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez, jogi vagy pénzügyi felépítéséhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.

Indokolás

Mivel a tárgyalásos eljárásokat kifejezetten hozzáférhetővé tették az összetett szerződések esetében, korlátozott mértékben ki kell szélesíteni a bizottsági javaslatban foglalt hatályt.

Módosítás  106

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) ha az ajánlatkérő szerv konkrét beszerzési szükségletei kizárólag szabványosított megoldások igénybevételével nem teljesíthetők.

Indokolás

Amennyiben a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szervek nem hagyatkozhatnak kizárólag szabványosított termékekre vagy szolgáltatásokra, lehetővé kell tenni számukra, hogy a tárgyalásos eljárást válasszák.

Módosítás  107

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.

törölve

Módosítás  108

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A pályázati felhívás az alábbi módok valamelyikén tehető meg:

(2) A pályázati felhívást a 47. cikk szerinti hirdetmény útján teszik közzé.

a) ajánlati/részvételi felhívás útján a 47. cikknek megfelelően,

 

b) ha a szerződést egy központi szint alatti ajánlatkérő szerv ítéli oda meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, előzetes tájékoztató útján, a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

 

 

Ha a szerződést egy központi szint alatti ajánlatkérő ítéli oda meghívásos vagy tárgyalásos eljárás keretében, a tagállamok e bekezdés első albekezdésének ellenére úgy rendelkeznek, hogy az eljárást megindító felhívást a 46. cikk (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztató útján is meg lehet tenni. A tagállamok fenntarthatják ezt a lehetőséget a központi szint alatti ajánlatkérő szervek bizonyos kategóriái számára is.

A b) pontban említett esetben azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” segítségével az 52. cikknek megfelelően.

Ha a pályázati felhívást előzetes tájékoztató útján, a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően teszik közzé, azokat a gazdasági szereplőket, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az előzetes tájékoztató közzétételét követően, az 52. cikknek megfelelően a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” révén felkérik arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg.

Indokolás

E módosítás rugalmasabbá teszi a tárgyalások alkalmazását.

Módosítás  109

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek csak a 30. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között alkalmazhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.

(3) A 30. cikkben említett különleges esetekben és körülmények között a tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. A tagállamok nem tehetik lehetővé ennek az eljárásnak a 30. cikkben említettektől eltérő esetekben történő alkalmazását.

Módosítás  110

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A központi szint alatti ajánlatkérő szervek az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidőt az ajánlatkérő szerv és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkező ugyanannyi idővel rendelkezik ajánlata benyújtására. Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő szerv kitűz egy határidőt, amely legalább az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 nap lesz.

(4) A tagállamok előírják, hogy a központi szint alatti ajánlatkérő szervek valamennyi kategóriája vagy meghatározott kategóriái az ajánlatok beérkezésére rendelkezésre álló határidőt az ajánlatkérő szerv és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkező ugyanannyi időt kap ajánlata benyújtására. Az ajánlatok beérkezési határidejéről szóló megállapodás hiányában az ajánlatkérő szerv kitűz egy határidőt, amely legalább 10 nappal az ajánlati felhívás időpontja után lesz.

Módosítás  111

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tárgyalásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

(1) A tárgyalásos eljárások során a VI. melléklet B. és C. részében előírt tájékoztatást tartalmazó pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz az ajánlatkérő szerv által kért információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

Módosítás  112

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek kötelesek részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban leírni a beszerzést, valamint részletezni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket a tárgyalásokban. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásban jelzik, annak mely részei határozzák meg a minimumkövetelményeket.

Az ajánlatkérő szervek kötelesek a közbeszerzési dokumentációban leírni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat. Ennek a leírásnak elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés pontos jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

Módosítás  113

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott; a benyújtott írásbeli ajánlat képezi az ezt követő tárgyalások alapját. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott; a benyújtott kezdeti ajánlat képezi az ezt követő tárgyalások alapját. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Módosítás  114

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tárgyalások során nem módosulhatnak az alábbiak:

A minimumkövetelmények, a beszerzés tárgya és az értékelési szempontok nem képezhetik tárgyalások részét.

a) a beszerzés leírása;

 

b) a műszaki leírásnak a minimumkövetelményeket meghatározó része;

 

c) az odaítélési szempontok.

 

Módosítás  115

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. Az ajánlatkérő szervnek különösen ügyelnie kell arra, hogy minden olyan ajánlattevő, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásbeli értesítést kapjon a műszaki leírásnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról, megfelelő időben ahhoz, hogy az ajánlattevők e változtatásoknak megfelelően adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.

(4) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásban értesít a műszaki leírásnak vagy az egyéb beszerzési dokumentációnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról, elegendő időt biztosítva ahhoz, hogy az ajánlattevők e változtatásoknak megfelelően módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.

Módosítás  116

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét megoldások és egyéb bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

A 18. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

Módosítás  117

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.

Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv saját személyzetén belül projektvezetőt nevez ki, hogy a párbeszéd egyes szakaszainak hatékony koordinálása révén biztosítsa az ésszerű határidők betartását. A 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozható azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a száma, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Módosítás  118

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem a konkrét megoldások és egyéb konkrét bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

A 18. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

Módosítás  119

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is végbemehet annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a részvételi felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  120

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(5) Az ajánlatkérő szerv:

 

a) megszabhatja a párbeszéd időtartamát, amelyet megad a részvételi felhívásban; vagy

 

b) addig folytathatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

Módosítás  121

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri az egyes résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

 

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, konkretizálása és optimalizálása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy a közbeszerzés lényegi aspektusait, ideértve az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő igényeket és követelményeket, amennyiben ezen aspektusok, igények és követelmények módosulása a verseny torzulását eredményezheti, vagy megkülönböztető hatással járhat.

Indokolás

A titoktartással kapcsolatos szempontokkal való összhang érdekében az ajánlattevők feltehetően nem azonos megoldást kínálnak majd, ami különösen fontos az innovatív megoldások terén.

Módosítás  122

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Szükség esetén - a pénzügyi kötelezettségvállalások vagy a szerződés egyéb feltételeinek véglegesítése érdekében - az ajánlatkérő szerv megtárgyalhatja a szerződés végleges feltételeit azzal az ajánlattevővel, amely a 66. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, feltéve, hogy ezek a tárgyalások nem járnak olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a részvételi felhívásban és/vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyegetnek a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

Az ajánlatkérő szerv kérésére az az ajánlattevő, amely a 66. cikk (1) bekezdése alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem jár olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

Indokolás

A javasolt új megfogalmazás veszélyes, mivel lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójaként azonosított ajánlattevőre nyomást gyakoroljon az ár tekintetében. Ezért a 2004/18/EK irányelv jelenlegi megfogalmazásának (29. cikk (7) bekezdés) alkalmazása – a bizottsági javaslathoz kissé hozzáigazított terminológiával – megfelelőbb lenne.

Módosítás  123

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről.

(8) Az ajánlatkérő szerv rendelkezik a versenypárbeszédben résztvevőket a szerződésben meghatározott feltételek alapján megillető díjakról vagy kifizetésekről.

Módosítás  124

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek. Az innovációs partnerséget létrehozó szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdésével összhangban.

Indokolás

A közbeszerzési eljárás egyszerűsítése és az új innovációs partnerségi eljárás javítása.

Módosítás  125

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat.

(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, és magában foglalhatja az áru előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását, illetve az építési beruházások megvalósítását. A partnerség meghatározza a partner által elérendő közbenső célokat, valamint rendelkezik a megfelelő részletekben történő díjazásról is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentációban feltüntette azon körülményeket, amelyek között élhet a partnerség megszüntetésére vonatkozó e mérlegelési jogával.

Indokolás

A közbeszerzési eljárás egyszerűsítése és az innovációs partnerségi eljárás javítása.

Módosítás  126

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 3–3 f bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A szerződést a tárgyalásos eljárás 27. cikkben leírt szabályai szerint kell odaítélni.

(3) Az ajánlatkérő szervek kötelesek a közbeszerzési dokumentumokban leírni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat. Ennek a leírásnak elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

 

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásának időpontjától számított 35 nap. Az eredeti ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásától számított legalább 35 nap.

 

(3a) Az ajánlatkérő szerv az eredeti és valamennyi azt követő ajánlatról tárgyalásokat folytat az ajánlattevőkkel a tartalom javítása céljából és annak biztosítására, hogy ezen ajánlatok jobban megfeleljenek a közbeszerzési dokumentációban részletezett odaítélési kritériumoknak.

 

(3b) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki a (3e) albekezdésnek megfelelően, írásban értesít a beszerzési dokumentációnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról. Az ajánlatkérő szerv elegendő időt biztosít ahhoz, hogy az ajánlattevőknek e változtatásoknak megfelelően módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.

 

(3c) A 18. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt bizalmas információt e jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

 

(3d) A minimumkövetelmények és az értékelési szempontok nem képezhetik tárgyalások részét.

 

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után, de még az ajánlatok megvizsgálása előtt, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása (MEAT) érdekében relatív súlyozást állapíthat meg egy előre meghatározott odaítélési szempont elemeihez kapcsolódóan, összhangban a 66. cikk (5) bekezdésével, feltéve, hogy:

 

a) a szerződési dokumentációban vagy a részvételi felhívásban meghatározott odaítélési szempontok változatlanok;

 

b) ez nem tartalmaz olyan új elemeket, amelyek az ajánlatok elkészítését érinthették volna; valamint

 

c) egyik ajánlattevővel szemben sem ad teret megkülönböztetésnek.

 

(3e) Az innovációs partnerségi eljárások egymást követő szakaszokban is végbemehetnek annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv köteles világosan feltüntetni a részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.

A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szerveknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ajánlattevőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások terén meglévő kapacitásával és tapasztalatával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

(3f) A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szerveknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a részvételre jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott a létező megoldásokkal nem megoldható igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott.

Indokolás

Kulcsfontosságú módosítás az innovációs partnerségre vonatkozóan, amely ugyan az eljárást tárgyalásos versenyeljáráshoz köti, az innovációs partnerségek esetében azonban több tárgyalási lehetőséget biztosít, mivel az új eljárás hatálya alá tartozó közbeszerzési típusok esetében erre van szükség. Ez megmagyarázza, hogy az átláthatóság és a méltányosság biztosítására irányuló 27. cikknek csak egyes legfontosabb részei alkalmazandók.

Módosítás  127

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A partnerség felépítésének, különösen a különböző szakaszok tartamának és értékének tükröznie kell a javasolt megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát. A partnerség eredményeként létrejövő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megvásárlására irányuló szerződés értékének és tartamának megfelelő határok között kell maradnia, figyelembe véve a költségek - ideértve az innovatív megoldás kifejlesztése során felmerült költségeket is - megtérítésének, valamint a megfelelő nyereség elérésének igényét.

(4) Az ajánlatkérő szerv biztosítja, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát. Az árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értéke nem lehet aránytalan a partnerség kialakításához szükséges befektetéshez képest.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet az innovációs partnerséggel a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

 

Indokolás

Ez a módosítás biztosítja az innovációs partnerség alkalmazásának értékarányosságát és az új eljárás fő célkitűzésének való megfelelőségét.

Módosítás  128

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésnél az alábbi esetek valamelyikében:

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  129

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a és b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve a 84. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti testületek részére - amennyiben kérik - jelentést küldenek;

a) amennyiben nyílt, meghívásos vagy előzetes versenyeztetéssel történő tárgyalásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve az illetékes tagállami testület részére amennyiben kéri – jelentést küldenek;

b) ha a beszerzés célja egy műalkotás létrehozása vagy megszerzése;

b) ha a beszerzés célja egy műalkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megszerzése;

Módosítás  130

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii. más kizárólagos jogok védelme.

iii. más kizárólagos jogok, többek között az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog védelme.

Módosítás  131

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a közbeszerzés paramétereit;

Ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a közbeszerzés paramétereit;

Módosítás  132

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;

d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv által előre nem látható események miatti rendkívüli sürgősség okán a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;

Módosítás  133

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés a jelen irányelv szerint szervezett tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; az utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokra.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Indokolás

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  134

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 24. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda. Az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  135

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – 3 és 3 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve az alábbi esetekben:

 

a) a keretmegállapodás tárgya öt évet meghaladó tartamú építési beruházás vagy szolgáltatás; vagy

 

b) a gazdasági szereplőknek olyan beruházásokat kell elvégezniük, amelyek amortizációs ideje meghaladja az öt évet, vagy amelyek karbantartáshoz, a szerződés kivitelezésére képes személyzet felvételéhez vagy a szerződés kivitelezésének lehetővé tétele érdekében a személyzet képzéséhez kapcsolódnak.

 

A keretmegállapodás tartamát az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások életciklusa alapján számítják ki.

Módosítás  136

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 2 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A keretmegállapodás megkötését követően az ajánlatkérő szervek köre csak a következő feltételek teljesülése esetén bővíthető:

 

a) a keretmegállapodást központi beszerző szerv kötötte meg;

 

b) a bővítés lehetőségéről az ajánlati felhívás kifejezetten rendelkezik;

 

c) a bővítés hatóköre egyértelmű feltételek alapján meghatározható; továbbá

 

d) a keretmegállapodás valamennyi részes fele egyetért a bővítéssel.

Módosítás  137

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A ajánlatkérő szervek azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, amely érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak.

(1) Az ajánlatkérő szervek azon gyakori termékekre, illetve szolgáltatásokra irányuló beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként működtetik, amely érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak.

Módosítás  138

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) pályázati felhívást tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

a) pályázati felhívást tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz, és leírja az eljárás menetét;

Módosítás  139

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.

(7) Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem számolható fel a közbeszerzési eljárás során.

Módosítás  140

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.

A gyakori termékek, illetve szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.

Indokolás

Az elektronikus árlejtés a gyakori termékek és szolgáltatások esetében megfelelő lehet, összetett beszerzések lebonyolítására azonban rendszerint alkalmatlan, sőt hátráltathatja is az eljárást. Építési beruházások végrehajtására alapjában véve alkalmatlan.

Módosítás  141

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az elektronikus árlejtés a következő feltételek valamelyikén alapul:

(3) Az elektronikus árlejtés az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett bizonyos ajánlati összetevők értékein alapul.

a) kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb költség alapján ítélik oda;

 

b) az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

 

Módosítás  142

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal vagy szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

(5) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Módosítás  143

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 66. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

(6) A felhíváshoz csatolják az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 66. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét.

Módosítás  144

Irányelvre irányuló javaslat

35 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A központosított beszerzési tevékenységek igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő szerv akkor teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig.

(3) A központosított beszerzési tevékenységek igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő szerv akkor teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig.

Módosítás  145

Irányelvre irányuló javaslat

37 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Egy vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(1) Kettő vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

Módosítás  146

Irányelvre irányuló javaslat

38 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő szervek bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy részt vevő hatóság működik.

Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő szerveknek egy olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kell kiválasztaniuk, amelyben legalább egy részt vevő hatóság működik.

Indokolás

A felek jogválasztási lehetőségét a szerződés tárgyi szükségszerűségeihez kell kapcsolni.

Módosítás  147

Irányelvre irányuló javaslat

38 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:

(5) Ha nincs olyan, a (3) bekezdés alapján készített szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:

Indokolás

A szerződés hiányának azon konkrét esetét is meg kell határozni, amelyre ezt a bekezdést alkalmazni kell.

Módosítás  148

Irányelvre irányuló javaslat

39 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.

E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől.

Indokolás

A mondat második felét törölni kell, mert az problémákhoz vezet a gyakorlati alkalmazás során. Tulajdonképpen megfoghatatlan, hogy mely szempontok alapján lenne meghatározható, hogy egy adott tanács akadályozza-e a versenyt. Nem világos továbbá, hogy az ajánlatkérő szerv mikor (előzetesen vagy utólag) határozná ezt meg. A hatóságokra ezenkívül eleve vonatkozik a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság követelménye.

Módosítás  149

Irányelvre irányuló javaslat

39 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az ajánlatkérő szerv:

 

i. világossá teszi a piaci konzultációra vonatkozó részvételi felhívásban, hogy mely információt tekint relevánsnak és oszthat meg ebből kifolyólag valamennyi potenciális ajánlattevővel; továbbá

 

ii. részletesen meghatározza a piaci konzultáció résztvevőinek jogait és azokat a számukra hozzáférhető eljárásokat, amelyek révén megvédhetik a bizalmas információkat.

Indokolás

Habár a Bizottság által a 39. cikk (2) bekezdésében javasolt intézkedések megteremtik a szükséges egyensúlyt a beszerzők piaci konzultációra való lehetősége és az ajánlattevők afelől való biztosítása között, hogy a megállapított feltételek betartása mellett történő részvételük nem jár kizárással, a gyakorlatban mégis potenciális nehézséget jelent, hogy minden egyes esetben azonosítani kell és meg kell egyezni az ajánlatkérő szervvel arról, hogy mi képez az előzetes piaci konzultáción megosztandó „releváns információt”, és mi az, amit bizalmasan kell kezelni. Amennyiben az ajánlatkérő szerv számára lehetővé válik, hogy világosan meghatározza mind a potenciálisan relevánssá váló információt, amelyet meg kell osztani, mind pedig a bizalmas információ védelmére szolgáló eljárásokat, a különböző felek világosabb képet kapnak és a gazdasági szereplők érdekei sem csorbulnak.

Módosítás  150

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

A műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és arányban állnak annak értékével és célkitűzéseivel.

Módosítás  151

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Valamennyi beszerzés esetében úgy kell összeállítani a műszaki leírást, hogy biztosítva legyen, hogy a szerződés tárgyát képező termékek, szolgáltatások és építési beruházások a személyes adatok feldolgozásának tervezésekor megfelelnek az adatvédelmi jog követelményeinek (beépített adatvédelem).

Módosítás  152

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat - amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat – attól függően, hogy a tervek fogyatékkal élő személyek hozzáférését, vagy mindenkit érintő hozzáférhetőségi szempontokat érintenek – ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

Módosítás  153

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

b) a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben és a kidolgozás módja szerinti megkülönböztetés nélkül – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat átültető nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

Indokolás

A műszaki leírásoknak megkülönböztetésmenteseknek és műszaki szempontból semlegeseknek kell lenniük. Ezen alapvető elveket a szabványok és műszaki leírások beszerzések keretében történő felhasználása során egyaránt alkalmazni kell. A megkülönböztetésmentes, technológiasemleges leírások a legjobb megoldások megtalálásra irányuló versenyre ösztönzik a gazdasági szereplőket, ami az innováció és a gazdasági növekedés motorja. A technológiasemlegesség azt is biztosítja, hogy a legjobb ár-érték arány érdekében a hatóságok a termékek és szolgáltatások legszélesebb köréből válogathassanak.

Módosítás  154

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

41. cikk

41. cikk

Címkék

Tanúsítványok és címkék

Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

Amennyiben az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásokban, a szerződés odaítélésének kritériumaiban vagy a szerződés teljesítési záradékaiban környezetvédelmi, szociális vagy egyéb követelményeket vagy kritériumokat állapítanak meg, megkövetelhetik, hogy egy külön címke vagy tanúsítvány tanúsítsa a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru megfelelőségét e követelményeknek vagy kritériumoknak, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

a) a címke vagy tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő követelmények alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;

b) a címke vagy tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő követelményeket tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon és adatokon alapulnak;

c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett,

c) a címkét vagy tanúsítványt olyan nyílt és átlátható eljárás keretében dolgozzák ki, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket és a nem kormányzati szervezeteket is jelentős szerepet kap;

d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

d) a címkék vagy tanúsítványok valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e) a címkére vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg.

e) a címke vagy tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő követelményeket a címkéért vagy tanúsítványért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg. A harmadik személy lehet konkrét nemzeti vagy kormányzati testület vagy szervezet.

A meghatározott címkét előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére vonatkozó követelményeket. A címkével nem rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási eszközt is kötelesek elfogadni.

A meghatározott címkét vagy tanúsítványt előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett konkrét címkére vagy tanúsítványra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő szervek e követelményeket bizonyító egyéb megfelelő bizonyítási módot – többek között a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási módot is kötelesek elfogadni, amennyiben az adott gazdasági szereplőnek az említett tanúsítványhoz nincs hozzáférése, sem lehetősége arra, hogy a vonatkozó határidőig azt beszerezze, feltéve, hogy a hozzáférés hiánya nem az adott gazdasági szereplő hibája. A kért címkével való egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania.

(2) Ha a címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott címke részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

(2) Ha a címke vagy tanúsítvány megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott címke vagy tanúsítvány részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

Módosítás  155

Irányelvre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásnak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.

(1) Az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásban, a szerződés odaítélésének kritériumaiban vagy a szerződés teljesítési záradékaiban meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.

Módosítás  156

Irányelvre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha az ajánlatkérő szervek előírják egy konkrét műszaki leírásnak való megfelelőséget igazoló, elismert szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérő szerveknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.

Ha az ajánlatkérő szervek előírják egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérő szerveknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.

Módosítás  157

Irányelvre irányuló javaslat

42 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő és egyenértékű bizonyítási módokat – többek között a gyártó műszaki dokumentációját is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, feltéve, hogy a hozzáférés hiánya nem az adott gazdasági szereplő hibája. A kért vizsgálati jelentésekkel vagy tanúsítványokkal való egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania.

Módosítás  158

Irányelvre irányuló javaslat

42 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a műszaki követelményeknek való megfelelőség bizonyítására a 40. cikk (6) bekezdésének, a 41. cikknek és a jelen cikk (1)-(3) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.

(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a 40. cikk (6) bekezdésének, a 41. cikknek és a jelen cikk (1)(3) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A gazdasági szereplők letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.

Módosítás  159

Irányelvre irányuló javaslat

43 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazhatják az ajánlattevőket változatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az ajánlati/részvételi felhívásban - illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban - közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.

(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazzák az ajánlattevőket az alapjavaslatokhoz tartozó változatok benyújtására, feltéve, hogy azok a szerződés tárgyához kapcsolódnak.

 

Kellően megindokolt esetben az ajánlatkérő szerv határozhat úgy, hogy nem engedélyezi változatok benyújtását, feltéve, hogy döntésének okait közzéteszi az ajánlati felhívásban, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, akkor a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban.

Módosítás  160

Irányelvre irányuló javaslat

43 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A változatokat engedélyező ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Az ajánlatkérő szervek arról is kötelesek gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.

(2) Az ajánlatkérő szerv engedélyezheti változatok benyújtását a közbeszerzési dokumentációban, amely meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen követelmények szerint kell elkészíteni. E minimumkövetelmények kötelezőek annak biztosítása érdekében, hogy a változatok ne befolyásolják a szerződés tárgyát. Az ajánlatkérő szervek arról is gondoskodnak, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó követelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.

Módosítás  161

Irányelvre irányuló javaslat

43 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében az ajánlatkérő szervek nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

Módosítás  162

Irányelvre irányuló javaslat

44 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.

(1) A közbeszerzések kis- és középvállalkozások általi nagyobb hozzáférhetőségének elősegítése érdekében a közbeszerzési szerződések részekre oszthatók.

Módosítás  163

Irányelvre irányuló javaslat

44 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérő szervek úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak.

törölve

Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében.

 

Az ajánlatkérő szervek először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 66. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 66. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.

 

 

Indokolás

Az odaítélési szabályok egyszerűsítése.

Módosítás  164

Irányelvre irányuló javaslat

48 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről.

Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 14 napon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről. Ha az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hiányos vagy következetlen, a Bizottság az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kiegészítése és érthetővé tétele céljából kapcsolatba lép az ajánlatkérő szervvel.

Indokolás

A TED adatai nem megbízhatók, mivel az ajánlatkérő szerv gyakran elfelejti elküldeni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót. A határidő lerövidítésével az adatgyűjtésnek e pillérét sokkal hatékonyabbá lehetne tenni. Sőt, az eljárás eredményéről szóló tájékoztatók gyakran hiányosak és következetlenek, a Bizottság pedig nem kéri tisztázásukat az ajánlatkérő szervtől. Hasznos lenne ezért egyértelmű kötelezettséget bevezetni a Bizottság számára az adatok teljességének és koherenciájának ellenőrzése vonatkozásában.

Módosítás  165

Irányelvre irányuló javaslat

51 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A (2) bekezdésben említett kiegészítő információt a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevő megkapja.

Módosítás  166

Irányelvre irányuló javaslat

52 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és minden egyéb igazoló dokumentum elektronikus úton közvetlenül elérhető. Ezenkívül tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott információt.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és minden egyéb igazoló dokumentum elérhető az ajánlattevő számára. Ezenkívül tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott információt.

Indokolás

Annak tisztázása, hogy az információkat elegendő az interneten elérhetővé tenni. Az egyes ajánlattevők tájékoztatását nem kell előírni. Az ajánlattevőknek saját maguknak kell ezért felelősséget vállalniuk.

Módosítás  167

Irányelvre irányuló javaslat

54 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(2) Az ajánlatkérő szervek nem ítélhetik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha világos és elégséges bizonyíték alapján megállapították, hogy az ajánlat nem tesz eleget a 15. cikk (2) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális vagy munkaügyi jogi előírásoknak.

Módosítás  168

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 hatályába tartozó emberkereskedelemben és gyermekmunkában való részvétel miatt;

 

_____________

 

1 HL L 101., 2011.4.15.

Módosítás  169

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az a kötelezettség, amely szerint a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt ki kell zárni valamely közbeszerzési szerződésben való részvételből, akkor is érvényesül, ha a jogerős elítélés a cégvezetőkre vagy bármely más, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő tekintetében képviseleti, döntéshozó vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyre vonatkozott.

Az a kötelezettség, amely szerint a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt ki kell zárni valamely közbeszerzési szerződésben való részvételből, akkor is érvényesül, ha a jogerős elítélés a cégvezetőkre vagy bármely más, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő tekintetében képviseleti, döntéshozó vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyre vonatkozott. Amennyiben az (1) albekezdésben felsorolt kizáró okok a sikeres ajánlattevő kiválasztása során merülnek fel, az érintett vállalkozást akkor is ki kell zárni a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásából ezek alapján.

Módosítás  170

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;

a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír a szociális, környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályokkal kapcsolatos kötelezettségek a 15. cikk (2) bekezdése szerinti súlyos vagy ismételt megszegéséről;

Módosítás  171

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ha a gazdasági szereplő fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b) ha a gazdasági szereplő fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van; az ajánlatkérő szerv nem zárhat ki a közbeszerzési szerződésben való részvételből olyan gazdasági szereplőt, amely hitelezőivel csődegyezséget kötött vagy végelszámolás alatt áll, amennyiben a gazdasági szereplő igazolni tudja, hogy képes a tevékenységének a szerződés tervezett tartamáig való folytatására;

Indokolás

Önmagában azt a helyzetet, amikor egy gazdasági szereplő a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, nem szabad kizárásra alapul szolgáló oknak tekinteni.

Módosítás  172

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) ha az ajánlatkérő szerv bármilyen módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el;

törölve

Indokolás

Tekintettel az odaítélési eljárásból való kizárás jelentős – az opcionális kizárási okokkal is kapcsolatos – jogkövetkezményére, a megfogalmazás nem eléggé egyértelmű. Ez különösen igaz annak fényében, hogy a Bizottság tervezete szerint a kötelességszegés „bármilyen módon” bizonyítható. A „súlyos kötelességszegés” fogalmát nem objektív módon határozza meg az irányelv, márpedig a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásból való kizárására vonatkozó bármely határozatnak objektív és mérhető kritériumokon kell alapulnia, és korlátozni kell az ajánlatkérő szerv mérlegelési jogkörét.

Módosítás  173

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot az ugyanazon ajánlatkérő szervvel kötött valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.

d) ha a gazdasági szereplő – szándékosan vagy gondatlanságból – jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.

Módosítás  174

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) ha az összeférhetetlenséget nem lehetett volna a 21. cikk (3) bekezdésében leírt eljárás szerint hatékonyan orvosolni;

Módosítás  175

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdés d) pontjában szereplő kizárási ok alkalmazása érdekében az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell a szerződéses teljesítés értékelésének olyan módszeréről, amely objektív és mérhető szempontokon alapul, és amelyet rendszeres, következetes és átlátható módon alkalmaznak. A teljesítés értékelését közölni kell az érintett vállalkozóval, és biztosítani kell számára annak lehetőséget, hogy kifogást emelhessen a megállapítások ellen, illetve hogy bírói védelmet kérjen.

törölve

Módosítás  176

Irányelvre irányuló javaslat

56 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, valamint azzal szigorúan arányosnak kell lennie, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.

Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.

Módosítás  177

Irányelvre irányuló javaslat

56 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A minimális éves forgalom nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének háromszorosát, kivéve az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk jellegéhez kapcsolódó különös kockázatokkal összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén. Az ajánlatkérő szerv ezeket a kivételes körülményeket köteles feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban.

A minimális éves forgalom nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének kétszeresét, kivéve az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk jellegéhez kapcsolódó különös kockázatokkal összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén. Az ajánlatkérő szerv ezeket a kivételes körülményeket köteles feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban.

Indokolás

Az előírt minimális éves forgalom nem lehet túl magas, hogy ne korlátozza túlzottan a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát.

Módosítás  178

Irányelvre irányuló javaslat

57 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Azon nyilatkozatok és bizonyítékok tekintetében, amelyeket az ajánlatkérő szerv felszólítására az ajánlattételi határidőig nem nyújtottak be, a határidő meghosszabbítható.

Indokolás

A hivatalos eljárásban lehetővé kell tenni kisebb változtatásokat és utólagos javításokat. Így az ajánlatkérő szervnek lehetősége lenne utólag bekérni a hiányzó dokumentumokat a vállalkozástól. Ilyen szabályozás hiányában az ajánlatkérő szervnek hivatalból akkor is ki kell zárnia egy alkalmas és ismert vállalkozás gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatát, ha csak egy dokumentum hiányzik vagy nem teljes az ajánlatkérő által az alkalmasság bizonyítására megkövetelt dokumentumok közül.

Módosítás  179

Irányelvre irányuló javaslat

57 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől nem kérhető, hogy ismételten nyújtsák be azt a tanúsítványt vagy egyéb okirati bizonyítékot, amelyet a megelőző négy év során egy korábbi eljárásban már benyújtottak ugyanahhoz az ajánlatkérő szervhez, és még mindig érvényes.

A részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől nem kérhető, hogy ismételten nyújtsák be azt a tanúsítványt vagy egyéb okirati bizonyítékot, amelyet a megelőző két év során egy korábbi eljárásban már benyújtottak ugyanahhoz az ajánlatkérő szervhez, és még mindig érvényes. Az ajánlatkérő szerv azonban jogosult arra, hogy az ilyen tanúsítványok vagy igazolások vitatható érvényessége esetében frissebb bizonyítékot kérjen az eljárás során.

Módosítás  180

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIII. melléklet műszaki fejlődés miatti vagy adminisztratív okokból történő módosítása érdekében. Ezenkívül megállapítja az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIII. melléklet műszaki fejlődés miatti vagy adminisztratív okokból történő módosítása érdekében. Ezenkívül végrehajtási aktusok révén megállapítja az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás  181

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják.

(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják és kivéve, ha az információk csak magától a gazdasági szereplőtől szerezhetők be. Ezekben az esetekben a gazdasági szereplő szolgáltatja az információkat a hatóságnak a közbeszerzési útlevél megszerzése érdekében.

Indokolás

A közbeszerzési útlevél csökkenteni fogja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ügyleti költségeket, több információt kell azonban tartalmaznia annál, mint amit maguk a hatóságok össze tudnak gyűjteni. A gazdasági szereplőtől kell kérniük azon információkat, amelyek máshonnan nem szerezhetők be.

Módosítás  182

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet azzal a ténnyel, hogy az útlevelet hat hónapnál régebben állították ki.

(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet az adott eset jellegével, illetve azzal a ténnyel, hogy az útlevelet egy évnél régebben állították ki. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerv kérhet frissebb, vagy a XIII. mellékletben felsorolt adatokat feltüntető más típusú tanúsítványokat is.

 

A gazdasági szereplő az európai közbeszerzési útlevél aláírásával igazolja az abban foglalt információ helyességét.

Módosítás  183

Irányelvre irányuló javaslat

61 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet41 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egyenértékű környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(2) Ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet41 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Szolgáltatások esetében ez lehet ökocímke-tanúsítvány, amely környezetgazdálkodási kritériumokat is magában foglal. Azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egyenértékű környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is. Annak érdekében, hogy ne különböztessék meg hátrányosan azokat az ajánlattevőket, akik pénzt és időt fordítanak a tanúsítványokra vagy vizsgálati jelentésekre, az egyenértékűség biztosításának terhe az egyenértékűséget állító ajánlattevőre hárul.

Módosítás  184

Irányelvre irányuló javaslat

64 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van.

A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy biztosított a (2) bekezdés szerinti minimális számú alkalmas jelentkező.

Indokolás

A rendelkezések téves értelmezésének elkerülése érdekében a feltételt pontosítani kell és egyértelművé kell tenni.

Módosítás  185

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériuma alapján ítéli oda.

a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;

 

b) a legalacsonyabb költség.

 

A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.

 

Módosítás  186

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

(2) Az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az áron és költségeken kívül minőségi, környezetvédelmi és szociális szempontokat is magukban foglalhatnak, úgymint:

Módosítás  187

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 2 bekezdés – a, b és c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, szociális és környezetvédelmi jellemzőket, valamint az innovatív jelleget, adott esetben beleértve a rövid távú közbeszerzés költséghatékonyságát, továbbá az életciklus során felmerülő összes költséget a 67. cikkel összhangban;

b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;

b) amennyiben releváns a szerződés kivitelezése szempontjából, az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány képesítése és tapasztalata;

c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;

c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás és a szállítás feltételei, például a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;

Módosítás  188

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.

törölve

Módosítás  189

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

(5) Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

Módosítás  190

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig:

(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült, az ajánlatkérő szerv által viselt alábbi költségek egy részét vagy egészét jelenti a releváns mértékig:

Módosítás  191

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

b) külső költségek, például az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó szociális vagy környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

Módosítás  192

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét:

(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az ajánlattevők által szolgáltatandó adatokat és az életciklus-költségek meghatározásához az ajánlatkérő szerv által alkalmazandó módszert. Az alkalmazott módszernek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítenie kell:

a) a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

a) a módszer kidolgozása az érdekelt felekkel való részletes egyeztetést követően történt, és objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b) ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;

 

c) valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető.

c) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

 

ca) a kért adatokat az általában véve gondos gazdasági szereplők – köztük a harmadik országbeli szereplők – elfogadható erőfeszítéssel meg tudják adni.

Az ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.

 

Módosítás  193

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.

(3) Az uniós jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – vagy az európai műszaki leírások részeként az életciklus-költségek kiszámítására elfogadott közös módszert úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a (2) bekezdés kritériumait, és szerepeltethető a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között.

Módosítás  194

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében, ha egy ajánlat a kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony összegűnek tűnik.

a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;

 

b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;

 

c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.

 

Módosítás  195

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.

törölve

Módosítás  196

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

(3) Az (1) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

Módosítás  197

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;

d) a 15. cikk (2) bekezdésében említett szociális és környezetvédelmi jogi, valamint munkajogi rendelkezések betartása;

Módosítás  198

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) az alvállalkozásba adás tekintetében a 71. cikkben meghatározott szabályok betartása.

Módosítás  199

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított szociális, környezetvédelmi és munkajogi rendelkezéseknek vagy az adatvédelmi jogszabályoknak.

Módosítás  200

Irányelvre irányuló javaslat

69 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

69a. cikk

 

Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok

 

(1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó árukra vagy szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyekkel az Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk nem sérti az Unió és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

 

(2) Az ajánlatkérő szervek tájékoztatást kérhetnek az ajánlattevőktől az ajánlatban szereplő termékek eredetéről, valamint értékéről. Az erről szóló öntanúsítások előzetes igazolásként fogadhatóak el. Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti a teljes dokumentációt vagy annak egy részét. Bármely, árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélése érdekében tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelettel összhangban meghatározott értéke meghaladja az ezen ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át. E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.

 

(3) E bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, amennyiben a 66. cikkben meghatározott szerződés-odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket a (2) bekezdés alapján nem lehet elutasítani. Az ezen ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3%-ot.

 

Egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező felszerelést szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.

 

(4) E cikk alkalmazásában a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelv rendelkezéseinek hatályát tanácsi határozattal kiterjesztették.

 

(5) A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére – első alkalommal az ezen irányelv hatálybalépését követő első év második félévében – éves beszámolót készít az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken az uniós vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról.

 

Az Európai Parlament és a Tanács e fejlemények fényében rendes jogalkotási eljárás keretében módosíthatja a cikk rendelkezéseit.

Indokolás

A kölcsönösségről szóló rendelet elfogadásáig helyénvaló átmenetileg fenntartani a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok jelenlegi rendelkezéseit.

Módosítás  201

Irányelvre irányuló javaslat

69 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

69b. cikk

 

Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

 

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános – akár jogi, akár ténybeli – nehézségről, amellyel vállalkozásaik építési beruházásra, árukra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő elnyerése tekintetében szembesültek, és amelyekről beszámoltak.

 

(2) A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére 2014. december 31-ig, majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a WTO keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.

 

(3) A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresése révén törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben – akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján – megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésével kapcsolatban valamely harmadik ország:

 

a) nem biztosít az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozások számára olyan tényleges hozzáférést, amely hasonló ahhoz, amelyet az Unió biztosít a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak;

 

b) nem biztosít az Unió területén székhelyel rendelkező vállalkozások számára nemzeti bánásmódot vagy a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások rendelkezésére álló versenylehetőségekkel azonos lehetőségeket; illetve

 

c) az egyéb harmadik országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat kedvezőbb bánásmódban részesíti, mint az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozásokat.

 

(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan – akár jogi, akár gyakorlati –, a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel a területükön székhellyel rendelkező vállalkozások akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzésben részt venni, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

 

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy hozzon olyan határozatot, amellyel a határozatban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését:

 

a) az érintett harmadik ország joga által szabályozott vállalkozások;

 

b) az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozásként működő, az Unióban bejegyzett székhellyel rendelkező, de tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban nem álló vállalkozások;

 

c) az érintett harmadik országból származó szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatokat benyújtó vállalkozások.

 

A Tanács haladéktalanul és minősített többséggel jár el.

 

A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja.

 

(6) E cikk nem sérti az Uniónak harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit.

Módosítás  202

Irányelvre irányuló javaslat

70 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak. Tartalmazhatnak arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők irányozzanak elő kompenzációt az áringadozásból (fedezeti ügylet) eredő olyan árnövekedési kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések teljesítésére.

Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg a szerződés tárgyával kapcsolatban és valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges műszaki leírásban. Ezek a feltételek gazdasági, innovációval kapcsolatos, környezetvédelmi, szociális, illetve foglalkoztatási megfontolásokat foglalhatnak magukban.

Módosítás  203

Irányelvre irányuló javaslat

71 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kéri az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni.

Módosítás  204

Irányelvre irányuló javaslat

71 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Kiválasztását követően az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv számára megadja az alvállalkozók nevét, elérhetőségét, valamint jogi képviselőjét és tájékoztat ezen adatoknak a szerződés teljesítése alatt bekövetkező változásairól. Az adatokat az alvállalkozói láncban található valamennyi alvállalkozó közvetlen szerződő fele révén juttatja el az ajánlattevő számára. Az adatokat valamennyi alvállalkozó naprakész állapotban tartja a szerződés ideje alatt.

Módosítás  205

Irányelvre irányuló javaslat

71 cikk – 3 a és 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A tagállamok biztosítják, hogy az alvállalkozók a szerződés teljesítési helye szerinti tagállamban hatályban lévő valamennyi kötelező erejű törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést – ideértve a 15. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeket is – tiszteletben tartsák. E célból a tagállamok az alvállalkozói láncon belüli felelősségi rendszert írhatnak elő, hogy így az alvállalkozó közvetlen szerződő fele legyen felelős abban az esetben, ha az alvállalkozó nem teljesíti a szóban forgó előírásokat vagy fizetésképtelenné válik. Ha egy közvetlen szerződő fél fizetésképtelen, e rendszernek biztosítania kell, hogy az alvállalkozói láncban felfelé következő fizetésképes közvetlen szerződő fél – ideértve a fővállalkozót is – vállalja a felelősséget.

 

(3b) A tagállamok a nemzeti jog alapján szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhatnak.

Módosítás  206

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Egy szerződés módosítása annak tartama alatt akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a szerződés lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

(2) A (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

Módosítás  207

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 2 bekezdés – -a és -a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

–a) megváltoztatja a szerződés jellegét;

 

–aa) magában foglalja a szerződéses partner felváltását;

Indokolás

A jelenlegi szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket ki kell egészíteni (a szerződés jellegének megváltoztatása mindig alapvető módosítás) és egyértelművé kell tenni (a jelenlegi (3) bekezdés egyszerűsítés céljából a (2) bekezdésbe lett beleolvasztva, mivel itt a lényeges módosítás szintén fontos kérdés).

Módosítás  208

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés hatályát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.

c) a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés tárgyát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.

Módosítás  209

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A szerződéses partner felváltása az (1) bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő.

törölve

Indokolás

A bekezdést törölni kell a 72. cikk (2) bekezdéséhez (új c b bekezdés) benyújtott módosítással összhangban. Az eredeti szöveg egyértelműbbé tétele.

Módosítás  210

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.

A (2) bekezdés –aa) pontja nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket, a vállalkozások közötti tőke- vagy eszközátruházást vagy valamely szerződő partner fizetésképtelenné válása utáni átvételét követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza, vagy a fővállalkozó aláírói státuszának az ajánlatkérő szerv általi átvétele esetén, a tagállami rendelkezéseknek megfelelően, a 71. cikkel összhangban.

Módosítás  211

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, vagy ha az eredeti szerződés árának 10%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

Módosítás  212

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

(5) A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben, vagy árfelülvizsgálati záradékban rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

Módosítás  213

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) E cikk (4) bekezdésében és (6) bekezdésének c) pontjában említett ár kiszámításának alkalmazásában az aktualizált ár a referenciaértéknek felel meg, amennyiben a szerződés tartalmaz indexálási záradékot.

Módosítás  214

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) Az ajánlatkérő szervek az alábbi esetekben nem vehetik igénybe a szerződés módosításának eszközét:

(7) Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják ennek a cikknek a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.

a) amennyiben a módosítások célja a vállalkozó teljesítményében jelentkező olyan hiányosságok, illetve e hiányosságok olyan következményeinek orvoslása, amelyek a szerződéses kötelezettségek végrehajtása révén orvosolhatók;

 

b) amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.

 

Indokolás

Az a) pont törlésére vonatkozóan: problematikus – egy ajánlatkérő szerv sem tud könnyen eltekinteni a szerződő fél teljesítményének hiányosságaiból eredő követelésektől az új közbeszerzési eljárás elkerülése érdekében.

Módosítás  215

Irányelvre irányuló javaslat

73 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek - az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

(1) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

Módosítás  216

Irányelvre irányuló javaslat

73 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a 11. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 11. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;

a) a 11. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 11. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy jogilag kötelező formáit;

Módosítás  217

Irányelvre irányuló javaslat

73 cikk – 2 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek – az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a keretmegállapodás felmondására annak tartama alatt, ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot a megállapodás bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.

Módosítás  218

Irányelvre irányuló javaslat

75 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát ajánlati/részvételi felhívásban teszi közzé.

(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát előzetes tájékoztató révén teszi közzé, amelyet folyamatosan elérhetővé kell tenni, és amelynek a VI. melléklet H. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia. Az előzetes tájékoztató tartalmazza azt, hogy a szerződést további közzététel nélkül ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék.

Indokolás

A szociális és egyéb szolgáltatásokra vonatkozóan kompromisszumot javasló, kulcsfontosságú módosítás a B. részhez tartozó szolgáltatások ismételt bevezetésének elkerülése érdekében. A küszöbérték javasolt növelésével összefüggésben olvasandó.

Módosítás  219

Irányelvre irányuló javaslat

75 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, a közbeszerzési eljárás eredményét az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban teszi közzé.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Módosítás  220

Irányelvre irányuló javaslat

75 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett hirdetményeknek a VI. melléklet H. és I. részében említett információt kell tartalmazniuk, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.

(3) A (2) bekezdésben említett hirdetménynek a VI. melléklet I. részében említett információt kell tartalmaznia, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.

Módosítás  221

Irányelvre irányuló javaslat

76 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.

(1) A tagállamoknak a 75. cikk (1) bekezdésének megfelelően olyan megfelelő egyszerűsített eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.

Módosítás  222

Irányelvre irányuló javaslat

76 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék a szolgáltatások magas minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak – ideértve a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok – sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatót ne pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján válasszák ki, hanem a szociális szolgáltatásoknál vegyék figyelembe a minőségi és a fenntarthatósági kritériumokat is.

Módosítás  223

Irányelvre irányuló javaslat

83 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

83. cikk

83. cikk

Végrehajtás

Átültetés és végrehajtás az illetékes hatóságok és szervezeti egységek által

A 89/665/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálatára alkalmazott rendszert kiegészítő, hatékony, elérhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítani a jelen irányelv helyes alkalmazását.

(1) A pontos és hatékony végrehajtás tényleges biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy legalább az e cikkben említett feladatokat egy vagy több hatóság vagy szervezeti egység végrehajtja. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a szóban forgó feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezeti egységről.

 

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazását nyomon követik, az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtását is beleértve, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető veszélyek feltárása érdekében. Az ilyen ellenőrzésnek az esetleges közbeszerzési csalások, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb súlyos szabálytalanságok megelőzését, azonosítását és megfelelő módon történő jelentését kell szolgálnia.

 

Amennyiben a nyomon követő hatóságok vagy szervezeti egységek szabálysértést vagy visszatérő problémákat fedeznek fel, biztosítaniuk kell, hogy e problémákat a nemzeti ellenőrző hatóságokhoz, bíróságokhoz vagy törvényszékhez, illetve egyéb megfelelő hatóságokhoz vagy szervezeti egységekhez – például az ombudsmanhoz vagy a nemzeti parlamenthez vagy annak bizottságaihoz – utalják.

 

(1b) A (2) bekezdés szerinti nyomon követő tevékenységet megfelelő tájékoztatási eszközök révén a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. A tagállamok egyebek mellett legalább kétévente áttekintést tesznek közzé a helytelen alkalmazás vagy jogbizonytalanság leggyakoribb forrásairól, illetve a szabályok alkalmazásával kapcsolatos visszatérő problémákról, a csalás és egyéb illegális cselekmények lehetséges eseteiről.

 

A tagállamok kétévente általános áttekintést juttatnak el a Bizottságnak a fenntartható nemzeti közbeszerzési politikáikról, leírva a megfelelő nemzeti cselekvési terveket és kezdeményezéseket, és amennyiben ismeretes, azok gyakorlati végrehajtását. Fel kell tüntetniük a kkv-t közbeszerzés terén elért sikerességének arányát is; amennyiben ez az arány 50%-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a tagállamoknak fel kell tüntetniük, hogy történtek-e kezdeményezések e sikerességi arány növelésére.

 

A kapott adatok alapján a Bizottság rendszeres jelentést ad ki ezen politikák belső piaci végrehajtásáról és a bevált gyakorlatokról.

 

(1c) A tagállamok biztosítják, hogy az uniós közbeszerzési jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos iránymutatások térítésmentesen rendelkezésre álljanak az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek – különösen a kkv-knak – a közbeszerzési szabályok helyes alkalmazása terén való támogatása érdekében.

 

(1d) A tagállamok – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – kapcsolattartót jelölnek ki, amelynek feladata a Bizottsággal való együttműködés az EUMSZ 17. és 317. cikke alapján az uniós jog alkalmazása és az uniós költségvetés végrehajtása területén.

 

(1e) Az ajánlatkérő szervek – legalább a szerződés időtartama alatt – megőrzik minden olyan megkötött szerződés egy példányát, amelynek értéke legalább a következő:

 

a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

 

b) 10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.

Indokolás

Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.

Módosítás  224

Irányelvre irányuló javaslat

84 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

84. cikk

törölve

Közfelügyelet

 

(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.

 

A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérő szervre kiterjed.

 

(2) A végrehajtási tevékenységekben részt vevő illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót közzé kell tenni.

 

Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:

 

a) a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát; amennyiben ez az arány 50 %-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól;

 

b) átfogó rálátást kell biztosítania a fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt;

 

c) információt a közbeszerzési szabályok uniós költségvetésre hatással lévő megsértésének e cikk (3)–(5) bekezdésével összhangban történő monitoringjáról és nyomon követéséről;

 

d) központosított adatokkal kell szolgálnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is, ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő szabálytalanságokat is.

 

(3) A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:

 

a) a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;

 

b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;

 

c) saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;

 

d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;

 

e) az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;

 

f) az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;

 

g) a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.

 

Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.

 

A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.

 

(4) A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.

 

Különösen olyan egyedi eseteket utalhat a Bizottság a felügyeleti testület elé, amelyekben még nem kötötték meg a szerződést, vagy még lehetőség van felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Azokkal a megfigyelési tevékenységekkel is megbízhatja a felügyeleti testületet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák azon intézkedések végrehajtását, amelyek a tagállamokat az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott elvek megsértésének orvoslására kötelezik.

 

A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.

 

(5) A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.

 

(6) Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:

 

a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

 

b) 10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.

 

(7) Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

 

A közzétehető részekhez való hozzáférést ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45 napon belül kell biztosítani.

 

A valamely szerződéshez hozzáférést kérő jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát.

 

(8) A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.

 

Indokolás

A javasolt rendelkezés jelentősen megnövelné az adminisztratív terheket a tagállamok számára. Ezenkívül befolyásolja a tagállami igazgatás belső megszervezését. Az irányelv megfelelő alkalmazását biztosító tevékenységekkel kapcsolatos döntéseket és a felelős intézményeket tagállami hatáskörben kellene hagyni.

Módosítás  225

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről vagy keretmegállapodásról és minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

Az ajánlatkérő szerv minden olyan közbeszerzési szerződésről – amelynek értéke megegyezik ezen irányelv 4. cikkében meghatározott értékhatárral, vagy meghaladja azt – írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

Módosítás  226

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 bekezdés – b, c és d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a sikeres jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

b) adott esetben, a minőségi kiválasztás eredménye és a pályázók, az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése a 64. és 65. cikk szerint, nevezetesen:

 

i. a kiválasztott jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

c) az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

ii. az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

d) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

d) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  227

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;

e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik féllel szerződést kíván kötni, továbbá tájékoztatás alvállalkozóiról, ideértve azok nevét, kapcsolattartási adatait és jogi képviselőit;

Módosítás  228

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 bekezdés – e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

e) tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén az ezen eljárások alkalmazását indokoló, a 24. cikkben megállapított körülmények;

Módosítás  229

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;

g) adott esetben, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;

Módosítás  230

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben a 48. cikk szerinti, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató tartalmazza az (1) bekezdésben foglalt információkat, az ajánlatkérő szervek hivatkozhatnak erre a tájékoztatóra.

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  231

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszát dokumentálja, ideértve a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációt és a belső tanácskozásokat, az ajánlatok elkészítését, az esetleges párbeszédet vagy tárgyalást, a kiválasztást és a szerződés odaítélését.

Az ajánlatkérő szerv dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szerv gondoskodik arról, hogy rendelkezzen a megfelelő dokumentációval a közbeszerzési eljárás valamennyi szakasza során hozott határozatok alátámasztásához, például a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációra és a belső tanácskozásokra, az ajánlatok elkészítésére, az esetleges párbeszédre vagy tárgyalásra, a kiválasztásra és a szerződés odaítélésére vonatkozóan.

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  232

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület kéri, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.

Ha a Bizottság vagy a 83. cikkben említett nemzeti hatóságok vagy szervezeti egységek kérik, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  233

Irányelvre irányuló javaslat

86 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nemzeti jelentéstétel és az ajánlatkérő szervek listái

Nemzeti jelentéstétel

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  234

Irányelvre irányuló javaslat

86 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 84. cikknek megfelelően létrehozott vagy kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.

(1) A tagállamok legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  235

Irányelvre irányuló javaslat

86 cikk – 2 bekezdés – a, b, c és d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) egy olyan teljes és naprakész listát, amely tartalmazza az összes központi kormányzati szervet, központi szint alatti ajánlatkérő szervet és közjogi intézményt – beleértve a közbeszerzési szerződéseket vagy keretmegállapodásokat odaítélő, központi szint alatti hatóságokat és az ajánlatkérő szervek társulásait is –, és amely minden egyes hatóság mellett feltünteti annak egyedi azonosítószámát, ha a nemzeti jog ilyen számról rendelkezik; a listát csoportosítani kell a hatóságok típusa szerint;

a) egy olyan listát, amely tartalmazza az összes központi kormányzati szervet, központi szint alatti ajánlatkérő szervet és közjogi intézményt, amelyek közbeszerzési szerződéseket ítéltek oda vagy keretmegállapodásokat kötöttek a szóban forgó év során, és amely minden egyes hatóság mellett feltünteti annak egyedi azonosítószámát, ha a nemzeti jog ilyen számról rendelkezik; a listát csoportosítani kell a hatóságok típusa szerint;

b) az összes központi beszerző szervet tartalmazó teljes és naprakész listát;

b) az összes olyan központi beszerző szervet tartalmazó listát, amelyek közbeszerzési szerződéseket ítéltek oda vagy keretmegállapodásokat kötöttek a szóban forgó év során;

c) a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat túllépő szerződések esetében:

c) a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat túllépő szerződések esetében az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok minden típusa tekintetében az eljárás, valamint az építési beruházások, áruk és szolgáltatások szerinti bontásban.

i. az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok minden típusa esetében az eljárás szerinti bontásban, illetve a CPV-nómenklatúra szerinti felosztás által meghatározott építési beruházások, áruk és szolgáltatások szerinti bontásban;

 

ii. ha a szerződés megkötése a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az i. alpontban említett adatokat a 30. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni;

 

d) minden olyan szerződés esetében, amely a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárok alatt marad, viszont a jelen irányelv hatálya alá tartozna, ha az értéke meghaladná az adott értékhatárt, az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok egyes típusai szerinti bontásban.

 

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  236

Irányelvre irányuló javaslat

86 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves végrehajtási és statisztikai jelentés szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves statisztikai jelentés szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Indokolás

Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  237

Irányelvre irányuló javaslat

87 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek és a vállalkozásoknak

Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek

Módosítás  238

Irányelvre irányuló javaslat

87 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban.

(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tájékoztatás, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv technikai segítséget és tájékoztatást kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban, különösen az 54., 55. és 71. cikkben foglalt rendelkezések vonatkozásában.

Módosítás  239

Irányelvre irányuló javaslat

87 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.

törölve

Módosítás  240

Irányelvre irányuló javaslat

87 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A valamely más tagállam közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplők számára egyedi igazgatási támogatást kell biztosítani. Ennek a támogatásnak legalább az érintett tagállam közigazgatási követelményeire, valamint az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos lehetséges kötelezettségekre ki kell terjednie.

törölve

A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.

 

Módosítás  241

Irányelvre irányuló javaslat

87 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a tagállamok kijelölhetnek egy vagy több szervet vagy igazgatási struktúrát. A tagállamok gondoskodnak az e szervek és struktúrák közötti megfelelő koordinációról.

törölve

Módosítás  242

Irányelvre irányuló javaslat

88 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről tájékoztatják a többi tagállamot, a felügyeleti szerveket és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a kapcsolattartó pontok jegyzékét. A szóban forgó kapcsolattartó pontok koordinálásáért a felügyeleti testület felel.

törölve

Indokolás

Az irányításra (igazgatási együttműködés) vonatkozó alternatív javaslatok.

Módosítás  243

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – H rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

H. RÉSZ

 

H. RÉSZ

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(75. cikk (1) bekezdés)

(75. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

1. Az ajánlatkérő szerv neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.

2. Adott esetben az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum hozzáférhető.

 

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

 

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

 

5. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

2. A szóban forgó szerződés rövid leírása a szerződés teljes becsült értékét és a CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási számo(ka)t is beleértve.

 

3. Amennyiben már ismert:

6. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatás esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

a) építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatás esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja;

7. A szolgáltatások meghatározása és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk.

b) az áruk szállításának vagy biztosításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama;

8. A szerződés(ek) teljes becsült értéke; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

 

9. Részvételi feltételek, köztük:

c) részvételi feltételek, köztük:

a) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e;

i. adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e;

b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

ii. adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn;

10. Határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet értesíteni kell a részvételi szándékról.

 

11. Az alkalmazandó közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

d) az alkalmazandó közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

12. Bármely más lényeges információ.

 

Módosítás  244

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. „szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;

2. „szabvány”: ismételt vagy folyamatos használat céljából konszenzussal megállapított és valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;

Módosítás  245

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy az európai szabványosításról [, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról] szóló [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

4. „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy – az információs és kommunikációs technológiák terén – az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 9. és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg;

 

_________________

 

1 HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

Módosítás  246

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a gazdasági szereplő azonosítója;

a) a gazdasági szerepőlő azonosítója, cégjegyzékszám, név, cím, banki adatok;

Módosítás  247

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) a gazdasági szereplő leírása, különös tekintettel az alapítás évére, a vállalkozási formára, a gazdasági szereplő tulajdonosára vagy tulajdonosaira, az igazgatótanács tagjaira, az ágazati kódra, a gazdasági szereplő főbb szolgáltatásainak rövid leírására;

Módosítás  248

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő teljesítette adófizetési és társadalombiztosítási kötelezettségeit az 55. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

Módosítás  249

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) öntanúsítás a 22. cikkben foglaltaknak megfelelően;

Módosítás  250

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a gazdasági szereplő elmúlt három számviteli évre vonatkozó fő gazdasági mutatói – illetve az olyan gazdasági szereplő esetében, amely kevesebb mint három éve folytat üzleti tevékenységet, az üzleti tevékenység megkezdése óta rendelkezésre álló adatok alapján –: a bruttó értékesítés, a kamatfizetés és adózás előtti eredmény és a szolvenciamutató;

Módosítás  251

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) a gazdasági szereplő főbb szervezeti mutatói – illetve az olyan gazdasági szereplő esetében, amely kevesebb mint három éve folytat üzleti tevékenységet, az üzleti tevékenység megkezdése óta rendelkezésre álló adatok alapján –: az alkalmazottak átlagos száma az elmúlt három számviteli évben, az alkalmazottak száma az előző év végén;

Módosítás  252

Irányelvre irányuló javaslat

XIII melléklet – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet hat hónapnál rövidebb időtartam.

f) az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet tizenkét hónapnál rövidebb időtartam.

Módosítás  253

Irányelvre irányuló javaslat

XVI melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

CPV-kód

Leírás

CPV-kód

Leírás

79611000-0 és

85000000-9-től 85323000-9-ig

(kivéve 85321000-5 és 85322000-2)

Egészségügyi és szociális szolgáltatások

79611000-0 75200000-8; 75231200-6; 75231240-8 és

85000000-9-től 85323000-9-ig

(kivéve 85321000-5 és 85322000-2), valamint

98133100-5 és 98200000-5

Egészségügyi, szociális és kapcsolódó szolgáltatások

75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6)

Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6)

Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75300000-9

Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások

75300000-9

Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások1

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6,

75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,

75320000-5, 75330000-8, 75340000-1

Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6,

75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,

75320000-5, 75330000-8, 75340000-1

Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

98000000-3

Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások

98000000-3, 55521100-9

Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások

98120000-0

Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások

98120000-0

Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások

98131000-0

Vallási szolgáltatások

98131000-0

Vallási szolgáltatások

 

 

79600000-0-tól 79635000-4-ig (kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000-0), és 98500000-8-tól 98514000-9-ig

Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások, kivéve a munkaszerződéseket

 

 

80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1)

Oktatási és szakképzési szolgáltatások

 

 

79100000-5-től 79140000-7-ig bezárólag

 

Jogi szolgáltatások,

amennyiben a 10. cikk c) pontja nem zárja ki azokat.

______________________

1 Ezen irányelv hatálya nem terjed ki e szolgáltatásokra, amennyiben azokat nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatásokat vagy más szolgáltatásokat általános érdekű szolgáltatásként vagy nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik-e meg.

(1)

HL C 191., 2012.6.29., 84. o.

(2)

HL C 391., 2012.12.18., 49. o.


INDOKOLÁS

Az előadó véleménye szerint a közbeszerzések odaítélésére vonatkozó irányelvek korszerűsítésében középutat kellene találni egyrészt a szabályok egyszerűsítése, másrészt az egészséges és hatékony, az innovációhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó odaítélési kritériumokon alapuló eljárások között, biztosítva egyúttal a kkv-k nagyobb részvételét, és általánossá téve az on-line közbeszerzéseket.

Törekedni kell az egységes piacon belül a közbeszerzésekben rejlő lehetőség teljes kiaknázására, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció elősegítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések a gazdaság nem elhanyagolható részét (az Unió GDP-jének közel 19%-át) képviselik, a közbeszerzések odaítélési szabályainak sikeres új alapokra helyezése és végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulna a reálgazdaságban a beruházások fellendítéséhez és az európai gazdasági válság leküzdéséhez.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatait, és úgy véli, hogy e javaslatok érdekes új gondolatokat és új elveket tartalmaznak. Mindazonáltal ezeken javítani kell a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Az előadó javaslatainak részletesebb kifejtése az e jelentéstervezet előtt az előadó által készített 2012. február 23-i munkadokumentumban (PE483.690) található.

§ A közbeszerzések hatékony és szociális szempontból fenntartható odaítélése

A szociális vetületeket tekintve az előadó szerint a Bizottság javaslata túlságosan gyenge. Következésképpen az előadó szeretné bevezetni a szociális normáknak a közbeszerzések odaítélésének valamennyi szakaszában történő betartását.

Ily módon az előadó kifejti a közbeszerzési dokumentumokban szereplő műszaki leírásokat, amelyek meghatározzák az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk megkövetelt jellemzőit, hogy ezek segítségével az ajánlatkérő elérhesse a fenntarthatósági célkitűzéseket, ha szeretné. A műszaki leírásoknak tehát tartalmazniuk kellene a teljesítményre (például a környezetvédelmi teljesítményre); a biztonságra – elsősorban a termékek minőségének értékelési módszereire –, a csomagolásra és a használati utasításokra; valamint az életciklusra vonatkozó követelményeket.

Az előadó továbbá megerősíti a kizárási okokat azáltal, hogy kötelezővé teszi minden olyan gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzésből, aki elmulasztja teljesíteni a nemzeti és az európai jogszabályokban és az uniós jogszabályoknak megfelelően kötött kollektív szerződésekben meghatározott szociális jog és a munkajog, valamint a környezetvédelmi jog terén meglévő köztelezettségeit. Ugyanezen elgondolás mentén haladva, az ajánlatkérők nem ítélhetik oda a szerződést a legjobb ajánlatnak, amennyiben a gazdasági szereplő nem tudja bemutatni a szociális járulékok befizetésére vonatkozó naprakész információkat.

A közbeszerzések odaítélési szempontjainak szakaszához érve pedig az előadó úgy véli, hogy a legalacsonyabb ár fogalmát végleg törölni kell, és ahelyett a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat fogalmát kell használni. Mivel figyelembe veszi az árat is, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat lehetővé tenné az ajánlatkérő szervek számára, hogy a saját konkrét szükségleteiknek leginkább megfelelő döntéseket hozzák meg, és többek között tekintettel legyenek a stratégiai társadalmi szempontokra, a szociális és környezetvédelmi kritériumokra és különösképpen a méltényos kereskedelemre.

Ugyanakkor pontosítani kell, hogy a hatékonyság és a jogbiztonság miatt egyik odaítélési szempont sem adhat teljes döntési szabadságot az ajánlatkérőknek: a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat azonosításához megállapított odaítélési szempontoknak mindig a közbeszerzés tárgyához kell kapcsolódniuk, és biztosítaniuk kell a hatékony versenyt.

A közbeszerzések hatékony teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak arra is kötelezniük kellene az ajánlatkérőket, hogy ellenőrizzék a közbeszerzésben nyertes gazdasági szereplő teljesítményét.

§ A kkv-k tényleges részvétele az egészséges alvállalkozás révén

Az előadó támogatja az alvállalkozást, amennyiben az lehetővé teszi a kkv-k fejlődését. Ugyanakkor néhány súlyosabb esetben az alvállalkozás gyakorlata a munkavállalók kihasználásához, ennek következtében pedig alacsonyabb minőségű közbeszerzésekhez vezet. Mind a vállalkozások, mind pedig az ajánlatkérők érdeke a közbeszerzések lebonyolítása során a munkajog tiszteletben tartásával elvégzett, jó minőségű munka biztosítása. Következésképp az előadó javasolja a felelősség elvének bevezetését az alvállalkozási lánc egészében annak érdekében, hogy minden láncszem felelősséget viseljen az alapvető jogok, a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint a hatályos munkajogi rendelkezések tiszteletben tartásáért.

Továbbá az ajánlatkérőnek kérnie kell az ajánlattevőt, hogy tüntesse fel ajánlatában a szerződésnek mindazokat a részeit, amelyekre nézve harmadik személlyel szerződést kíván kötni, valamint az ajánlott alvállalkozókat.

A kirívóan alacsony ajánlatokra vonatkozó rendelkezéseket szintén szigorítani kell minden olyan lehetőség megelőzésének érdekében, amikor az alvállalkozó nem tartja tiszteletben a munkajogot.

Az előadó támogatja a Bizottság azon javaslatát, amely az elektronikus közbeszerzési eljárások alkalmazásának általánossá tételét tűzi ki célul. A kkv-k részvétele egyszerűbbé válik, és ösztönözni fogják azt. Ugyanakkor fenn kívánja tartani a jelenleg a 2004/18/EK irányelv szerint alkalmazandó benyújtási határidőket. Úgy véli, hogy szükség van egy minimális időre ahhoz, hogy az ajánlattevők – elsősorban a kkv-k – megfelelő ajánlatot tudjanak kidolgozni.

Az előadó támogatja az elektronikus útlevél létrehozását is, ami kétségtelenül könnyebbé fogja tenni a kkv-k részvételét.

§ Egyszerűbb közbeszerzés az ajánlatkérők számára

Az előadó megkülönböztetett figyelmet szentel az ajánlatkérőknek, akiknek a feladata lesz a jövőbeli irányelv elemeinek a közbeszerzések odaítélése során történő alkalmazása. Ezért fontosnak tartja, hogy ne bonyolítsák a feladatot, és tegyék lehetővé számukra közösségük jólétére nézve hatékony közbeszerzések odaítélését.

Ezért az előadó nélkülözhetetlennek tartja azt, hogy az irányelvben előírt valamennyi eljárást ültessék át a tagállamok saját jogszabályaikba: minden ajánlatkérő számára rendelkezésre kell állnia egy olyan eszköztárnak, amelynek segítségével kiválaszthatja a szükségletei szempontjából leginkább megfelelő eljárást. Az előadó úgy véli, hogy kívánatos volna a tárgyalásos eljárás jövőbeli kiterjesztése.

Ezen túlmenően az előadó úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ajánlatkérők számára azokat a technikai és pénzügyi eszközöket, amelyekkel alkalmazkodhatnak az on-line közbeszerzési eljárásokhoz, és elkészíthetik ajánlati felhívásaikat.

Az előadó rugalmasabbá kívánja tenni továbbá a hatóságok közötti kapcsolatokat, amint azt az Európai Bizottság is javasolta. A Bizottság ugyanis viszonylag korlátozó módon egységes szerkezetbe foglalja a jelenlegi ítélkezési gyakorlatot. Következésképpen a helyi önkormányzatok mozgástere erősen csökkenni fog a közbeszerzések általános hatékonyságának kárára. Ezért az előadó kivételeket határoz meg a magánszféra részvételének tilalmát megfogalmazó elv alól, hangsúlyozva ugyanakkor a közérdek szem előtt tartásának megkövetelését.

Az előadó támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint véget kell vetni az elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatások közötti különbségtételnek. Úgy véli, hogy indokolt egyedi rendszer létrehozása a szociális szolgáltatások vonatkozásában, annak konkrét jellemzőire tekintettel és a közbeszerzések stratégiai alkalmazásának biztosítása érdekében, mindazonáltal kevésbé szigorúvá kívánja tenni a rendszert azáltal, hogy az előzetes közzétételi kötelezettség helyére előzetes tájékoztatási kötelezettség kerül, mindeközben viszont nagy hangsúlyt fektet az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására.

A nemzeti kormányzati hatóságra vonatkozóan az előadó fontosnak tartja, hogy minden tagállam rendelkezzen a közbeszerzések megfelelő működéséért felelős hatóságokkal vagy szervezeti egységekkel. Ugyanakkor szeretné elkerülni az ajánlatkérők tevékenységét esetleg lassító valamennyi további adminisztrációs terhet.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (21.9.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD))

A vélemény előadója: Gianluca Susta

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/18/EK irányelv, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv korszerűsítésére. Ezenkívül előterjesztett egy, a koncessziós ágazat szabályozását célzó új irányelvre irányuló javaslatot, majd ezt követően a harmadik országokból származó termékeknek és szolgáltatásoknak az Európai Unió közbeszerzési belső piacához való hozzáféréséről, valamint a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendeletre irányuló javaslatot.

Nemzetközi szinten a világkereskedelem jelentős hányadát teszik ki a közbeszerzések: a közbeszerzési ágazat a fejlett országokban átlagosan a GDP 15–20%-át adja. Fontossága ellenére azonban a közbeszerzések piaca továbbra is az egyik legzártabb (a Bizottság becslése szerint a közbeszerzések világpiacának több mint a fele még mindig nem nyílt meg a külföldi versenytársak előtt) és a nemzetközi kereskedelem területén ez az egyik legkevésbé szabályozott ágazat.

A többoldalú megállapodások tekintetében a jogi szabályozási referenciakeret a közbeszerzésekről szóló nemzetközi megállapodás (kormányzati beszerzési megállapodás), amely közelmúltbeli felülvizsgálata 2012 márciusában fejeződött be. A felülvizsgálat célja az átláthatóság és a nemzetközi közbeszerzési piacok nyitottságának fokozása, valamint az eljárások egyszerűsítése volt. E tekintetben a vélemény előadója üdvözli a felülvizsgálat folyamatát, és reméli, hogy az Európai Unió mihamarabb jóváhagyja a felülvizsgált megállapodást; ugyanakkor megállapítja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mindössze 42 tagországa (amelyből 27 az Európai Unió tagállama) csatlakozott ehhez a nemzetközi megállapodáshoz, és erősen reméli, hogy ezután számos más ország is csatlakozhat, különösen a legfejlettebb országok és a feltörekvő gazdaságok, hogy a megállapodás nagyobb földrajzi területet fedhessen le, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem e fontos ágazatában közös és egyetemesen érvényes szabályrendszer jöhessen létre.

A közbeszerzési ágazatra vonatkozóan konkrét rendelkezéseket tartalmaz továbbá egy másik WTO-megállapodás, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény is.

A kétoldalú kapcsolatok terén az Európai Uniót már terhelik olyan kötelezettségek, amelyeket néhány, már korábban (Albániával, Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal, a CARIFORUM-mal, Chilével, Horvátországgal, Mexikóval, Montenegróval, Dél-Koreával, és Svájccal) megkötött kétoldalú megállapodás keretében vállalt. A közbeszerzési ágazat a többi nemzetközi partnerrel kötendő lehetséges új kereskedelmi megállapodásokat előkészítő tárgyalások során is fontos és gyakran meglehetősen érzékeny fejezetet képez.

E nemzetközi környezetben a vélemény előadója kiemeli a közbeszerzési ágazat nemzetközi dimenziójának fontosságát. Hangsúlyozza továbbá, hogy a közbeszerzések nemzetközi piacát közös szabályrendszer alapján, a viszonosság, a méltányosság és a nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkaügyi normák tiszteletben tartása jegyében kell fokozatosan megnyitni. Az Európai Unió jelenleg saját közbeszerzési piacának jelentős mértékű nyitottságát biztosítja a nemzetközi szereplők számára, amely nyitottságot a fontos nemzetközi kereskedelmi partnerek gyakran nem viszonozzák.

Az előadó reméli tehát, hogy az EU a jogalkotási kezdeményezések és a tárgyalások során tanúsított következetes magatartása révén erőteljesebben lép fel ez ügyben annak érdekében, hogy nemzetközi szinten helyreálljon az egyensúly és valóban egyenlő feltételek alakulhassanak ki.

Ebből a szempontból a vélemény előadója sajnálja, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, nem kezd hozzá a közbeszerzési ágazat „külső dimenziójának” jogszabályi úton történő egységesítéséhez: veszélyes joghézag kialakulásának kockázatával fenyeget az a döntés, amely szerint az Európai Bizottság nem tesz újra javaslatot a külföldi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozóan a 2004/17/EK irányelvben már meglévő rendelkezésekre és ezt követően egy kiegészítő jellegű, de – a jogalkotási eljárás során is – teljes mértékben független jogalkotási kezdeményezés benyújtására – noha a kezdeményezés javasolt tartalma kedvező fogadtatásban részesült –, mivel megfosztja az európai jogalkotást attól, hogy szabályozhassa a harmadik országok áruinak, szolgáltatásainak és vállalkozásainak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférését.

Az előadó ezért rendkívül fontosnak tartja olyan konkrét szabályok újbóli bevezetését, amelyek célja, hogy szerves és kiterjedt módon szabályozzák, hogy milyen feltételek mellett lehet visszautasítani azokat az ajánlatokat, amelyekben túlsúlyban vannak a nemzetközi megállapodások által nem szabályozott áruk és szolgáltatások: e tekintetben az előadó szeretné kiigazítani az ugyanezen végrehajtó bizottság által a rendeletre irányuló, saját közelmúltbeli javaslatában javasolt jogalkotási mechanizmust.

Ezenkívül fontosnak tűnik az úgynevezett „kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra” vonatkozó európai bizottsági jogszabályjavaslat korlátozásainak szigorítása egy – a többinél jelentősen alacsonyabb összegű ajánlatokra vonatkozó – automatikus kizárási mechanizmus lehetőségének bevezetésével, valamint a gazdasági szereplőktől való kiegészítő tájékoztatáskérés minimális feltételeinek kiterjesztésével.

Végezetül, a vélemény előadója szükségesnek tartja néhány olyan módosítás bevezetését, amelyek szélesebb körben jelölik ki az európai uniós jogszabályok működésének nemzetközi környezetét.

MÓDOSÍTÁSok

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. A közbeszerzés alapvető szerepet játszik az európai iparpolitika újradefiniálásában. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A belső piac és a nemzetközi piacok egyre több szálon kapcsolódnak egymáshoz, ezért a közbeszerzési intézkedések során is megfelelően támogatni kell az olyan európai uniós értékeket mint az átláthatóság, a korrupcióval való meggyőződéses szembehelyezkedés, a viszonosság elve, valamint a szociális és emberi jogok előmozdítása.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A Megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett egyezmények alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei.

(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A Megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. Ezt a Megállapodást felülvizsgálatnak vetették alá, amely 2012 márciusában zárult le; a Megállapodás felülvizsgálatának elsődleges célja az ágazaton belüli piacok nyitottságának fokozása, a Megállapodás hatályának kiterjesztése, a megkülönböztető jellegű intézkedések felszámolása, valamint az eljárások átláthatóságának fokozása volt. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket – ideértve a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeket is –, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei. Ebből a szempontból az Unió által a harmadik országokkal szemben a közbeszerzési piachoz való hozzáférés tekintetében vállalt nemzetközi kötelezettségeket oly módon kell átültetni az uniós jogrendbe, hogy biztosított legyen azok egységes és eredményes végrehajtása.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési piacainak ambiciózus megnyitását.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) Amennyiben az Európai Bizottság kereskedelmi megállapodásokról folytat tárgyalásokat a Megállapodásban nem részes államokkal, a közbeszerzéssel foglalkozó fejezetbe az árra vonatkozó szempontokat kiegészítő további kritériumokat is fel kell vennie. Az ajánlatkérő szervek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – a Bizottság jóváhagyása mellett – kizárhassák az olyan harmadik országból származó gazdasági szereplőket, amelyek nem nyitják meg közbeszerzési piacaikat az európai uniós vállalkozások előtt. A Bizottságnak így lenne némi mozgástere a harmadik országokkal folytatott tárgyalásokban.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euró különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani.

(9) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euró különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. Helyénvaló továbbá, hogy az értékhatárok időszakos felülvizsgálatát az alapvető viszonosság elvének – a piacoknak az Európai Unió és a Megállapodás többi aláírója közötti megnyitása során történő – helyes alkalmazására vonatkozó előzetes értékelés alapján végezzék. Az alapvető viszonosság ilyenfajta felmérését azokra a harmadik országokra is ki kell terjeszteni, amelyek nem aláíró felei a Kormányzati Beszerzési Megállapodásnak, de hozzáférnek az európai közbeszerzési piachoz.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(11) A szolgáltatások bizonyos kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek – többek között – a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 1 000 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak. Az európai intézményeknek így különösen figyelembe kell venniük az ezen irányelv által hatályba léptetett változtatásokat, és saját közbeszerzési szabályaikat ennek megfelelően oly módon kell kiigazítaniuk, hogy tükrözzék e változásokat.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.

(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását, valamint a környezetvédelmi, munkaügyi vagy a szociális kötelezettségek vagy az e területeken nemzetközileg elismert elvek, többek között a munkakörülényekre, a kollektív megállapodásokra és fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályok megsértését uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik olyan súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértése.

Indokolás

A munkavállalókkal való egyenlő bánásmód és a nemzeti jogszabályoknak való megfelelés a jelenlegi irányelvben is szerepel, ezek törlését semmi nem indokolja.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen meg kell engedni az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazását.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

(38) A közbeszerzési szerződésnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat részére történő odaítélése során az ajánlatkérő szervnek meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

(41) A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltethessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.

(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges hátrányokat a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy kizárják a többi ajánlattevő által kért árnál kirívóan alacsonyabb árat kérő ajánlatot, és kötelezni kell őket arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(48a) Az ajánlatkérő szervek betartják a 2011/7/EU irányelvben előírt fizetési határidőt.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

55 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és végrehajtása keretében a nemzeti szakértőkkel folytatott találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és rendelkezésre bocsátja azok dokumentációit. E tekintetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Parlamentet kellő mértékben bevonják – az egyéb politikai területeken szerzett korábbi tapasztalatokból eredő bevált gyakorlatokra alapozva – annak érdekében, hogy a lehető legjobb feltételek valósuljanak meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Európai Parlament általi, jövőbeli ellenőrzéséhez.

Indokolás

The directive foresees the use of delegated acts — among other things — to adapt the methodology for the calculation of the threshold levels to any change provided for by the Government Procurement Agreement (Article 6.5 classic, Article 12(4) utilities directive) and to change the list of international social and environmental law provisions in ANNEX XI (Article 54(2) classic directive, Article 70 utilities directive). As these are issues with a clear international trade dimension, the rapporteur feels that the same institutional procedures should apply as with ‘normal’ trade legislation. In line with OMNIBUS I and OMNIBUS II (alignment package in the Committee on International Trade (INTA)), the rapporteur proposes emphasising the need for the European Parliament to be duly involved in the preparation and implementation of delegated acts (Recital 55). This will facilitate the scrutiny of delegated acts and will ensure an efficient exercise of the delegation of power by avoiding objections from the European Parliament. The rapporteur deems it appropriate to limit in time (Article 89(2)) the conferral of powers on the Commission. Such a limitation brings about more parliamentary control, obliging the Commission to draw up a report in respect of the delegation of power no later than nine months before the end of the established period. On the other hand, tacit extension of the delegation for a period of identical duration prevents overburdening the legislators and facilitates the implementation of the common commercial policy. Considering the dynamics of parliamentary work, internal procedures and deadlines, it is important to assure that the legislator is given enough time to duly scrutinize a legislative act (Article 89(5)). All changes reflect changes brought about by the two Trade Omnibuses.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) 500 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

d) 1 000 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.

(1) A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.

A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében. A Bizottság ezenkívül figyelembe veheti a Megállapodás többi aláírója által alkalmazott különböző értékhatárokat is.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása;

c) valamely olyan nemzetközi szervezet egyedi eljárása, amelyet az adott tagállam befogadott.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Harmadik országok minden esetben csak a viszonosság és az arányosság elve alapján férhetnek hozzá az EU közbeszerzési piacainak egyes részeihez.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;

törölve

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.

(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések – köztük a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségek –, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ha a beszerzés célja egy műalkotás létrehozása vagy megszerzése;

b) ha a beszerzés célja egy műalkotás vagy történelmi vagy építészeti műemléki védelem alatt álló ingó vagy ingatlan vagyon létrehozása, felújítása, megőrzést célzó helyreállítása vagy megszerzése;

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

39 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.

E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, független harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.

Indokolás

Az ajánlatkérő szervek inkább csak „konzultálnak” a piaci szereplőkkel, főként a különböző technikákkal és innovációval kapcsolatos információszerzés céljából. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci szereplők – akik potenciális ajánlattevők – nem befolyásolhatják az ajánlatkérő szerveket.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

44 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.

A verseny és a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférésének maximalizálása érdekében a közbeszerzési szerződések részekre oszthatók. Az 5. cikkben megállapított 500 000 EUR értékhatárt elérő vagy meghaladó szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.

Indokolás

Mivel nő a lehetséges ajánlatok száma, a hatóságok is profitálnak az ajánlattevők közötti nagyobb versenyből, és a kkv-k is jobban hozzáférnek a közbeszerzésekhez. Az egyszerűsítés érdekében nem szükséges jelezni, hogy ez a cikk a 4. cikkben említett küszöbértékkel megegyező vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozik, mivel ez nyilvánvaló.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

44 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatokat egy vagy több részre korlátozzák-e.

Ha az ajánlatkérő szervek az ajánlattételi lehetőséget egy vagy több részre korlátozzák, azt az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentációban feltüntetik.

Indokolás

Elegendőnek tűnik az ajánlatkérő szervet arra kötelezni, hogy a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntesse döntését arra vonatkozóan, hogy a szerződést nem osztja részekre. Az ajánlatkérő szervtől nem szabad konkrét magyarázatot elvárni ennek okait illetően. Nem világos, hogy ez a kötelezettség milyen hozzáadott értéket jelentene. A cikk szövegezésének kiigazítása az egyértelműsítést szolgálja.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

44 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérő szervek úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak.

törölve

Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében.

 

Az ajánlatkérő szervek először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 66. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 66. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.

 

Indokolás

Ez a bekezdés a javaslat céljával – nevezetesen a kkv-knak jobb hozzáférést biztosítani a közbeszerzési eljárásokhoz – ellentétes kimenetelt eredményezhet, mivel a közbeszerzési szerződések összevonásához vezethet, amivel kizárná a kkv-kat.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

54 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(2) Az ajánlatkérő szervek nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Minden olyan gazdasági szereplőt – így az ellátási lánc tagjait is – ki kell zárni az ajánlati felhívásból, amelyek esetében az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről; az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;

törölve

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat számára ítéli oda.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;

törölve

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a legalacsonyabb költség.

törölve

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.

törölve

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

(2) Az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az áron és – az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés, például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával értékelt – költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.

törölve

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

66 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritérium tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

69. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(1) Az ajánlatkérő szervek kizárhatják azokat az ajánlatokat, amelyek ára vagy az általuk felszámított költségek több mint 50%-kal alacsonyabbak az ajánlati felhívásban szereplő alapárnál.

a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;

(2) Az ajánlatkérő szervek kötelesek magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha legalább három ajánlatot nyújtottak be és az alábbi feltételek egyike teljesül:

b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;

a) a felszámított ár vagy költség több mint 30 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;

c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.

b) a felszámított ár vagy költség több mint 20%-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;

(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.

c) az ajánlatban megjelölt ár vagy költség több mint 40%-kal alacsonyabb, mint az ajánlatkérő szerv által becsült, adókat is tartalmazó ár vagy költség;

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

(3) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv mindenképpen magyarázatot kér.

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

(4) Az (2) és (3) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

d) az uniós szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályok vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;

(4) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket.

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége, mind az ajánlat finanszírozása, mind az ajánlathoz kapcsolódó szolgáltatások, beszerzések és munkálatok finanszírozása tekintetében;

Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

ea) olyan alvállalkozók alkalmazása, amelyek nem felelnek meg a d) és e) pontban említett környezetvédelmi, munkaügyi vagy a szociális kötelezettségeknek, illetve állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.

(5) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Elutasítja az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve különösen a (3) bekezdésben említett elemeket.

(6) A tagállamok a 88. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

 

(6) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.

 

(7) A tagállamok a 88. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

69 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

69a. cikk

 

Jelen irányelvnek összhangban kell állnia a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendelettel (COM/2012/0124 - 2012/0060 (COD)), valamint a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében meghatározott feltételekkel, amelyek szerint elutasíthatók azok az ajánlatok, amelyek olyan harmadik országból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel az Európai Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára e harmadik országok piacaihoz való hasonló és tényleges hozzáférést biztosítana.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

71 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az alvállalkozónak származási országától függetlenül tiszteletben kell tartania a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, továbbá nem részesülhet olyan, a tisztességes versenyt veszélyeztető állami támogatásban, amely az ajánlat árát jelentős mértékben csökkenti.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

83 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A tagállamok az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető helyzetek azonosítása érdekében gondoskodnak a közbeszerzési szabályok alkalmazásának ellenőrzéséről, többek között az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtása során. Ennek az ellenőrzésnek az esetleges közbeszerzési csalások, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb súlyos szabálytalanságok megelőzését, azonosítását és megfelelő módon történő jelentését kell szolgálnia.

 

Az ellenőrző hatóságokat vagy szervezeteket fel kell hatalmazni, hogy konkrét jogsértések vagy rendszeres problémák észlelése esetén azokat jelentsék az ellenőrző hatóságoknak, bíróságoknak, illetve egyéb olyan hatóságoknak vagy szervezeteknek mint az ombudsman, a nemzeti parlament vagy annak bizottságai.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

89 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67. és 86. cikkben említett felhatalmazást [a jelen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre kapja.

(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67., és 86. cikkben említett felhatalmazást …-tól (az irányelv hatálybalépésének napja) öt év időtartamra kapja. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen , akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

89 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A jelen cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

(5) A jelen cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére négy hónappal meghosszabbodik.

Indokolás

The directive foresees the use of delegated acts - among other things - to adapt the methodology for the calculation of the threshold levels to any change provided for by the Government Procurement Agreement (Article 6(5) classic, Article 12(4) utilities directive) and to change the list of international social and environmental law provisions in ANNEX XI (Article 54(2) classic directive, Article 70 utilities directive). As these are issues with a clear international trade dimension, the rapporteur feels that the same institutional procedures should apply as with ‘normal’ trade legislation. In line with OMNIBUS I and OMNIBUS II (alignment package in the Committee on International Trade (INTA)), the rapporteur proposes emphasizing the need for the European Parliament to be duly involved in the preparation and implementation of delegated acts (Recital 55). This will facilitate the scrutiny of delegated acts and will ensure an efficient exercise of the delegation of power by avoiding objections from the European Parliament. The rapporteur deems it appropriate to limit in time (Article 89(2)) the conferral of powers on the Commission. Such a limitation brings about more parliamentary control, obliging the Commission to draw up a report in respect of the delegation of power no later than nine months before the end of the established period. On the other hand, tacit extension of the delegation for a period of identical duration prevents overburdening the legislators and facilitates the implementation of the common commercial policy. Considering the dynamics of parliamentary work, internal procedures and deadlines, it is important to assure that the legislator is given enough time to duly scrutinize a legislative act (Article 89(5)). All changes reflect changes brought about by the two Trade Omnibuses.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

XI. MELLÉKLET

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

– az ILO közbeszerzési szerződések munkajogi kikötéseiről szóló C94. sz. egyezménye.

ELJÁRÁS

Cím

Közbeszerzés

Hivatkozások

COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

17.1.2012

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

17.1.2012

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Gianluca Susta

25.1.2012

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2012

11.7.2012

 

 

Az elfogadás dátuma

18.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

5

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Nora Berra, David Campbell Bannerman, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Amelia Andersdotter, George Sabin Cutaş, Małgorzata Handzlik, Syed Kamall, Ioannis Kasoulides, Maria Eleni Koppa, Marietje Schaake, Jarosław Leszek Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Emilio Menéndez del Valle, Raimon Obiols


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (26.9.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD))

Rapporteur: Birgit Sippel

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság közbeszerzésről szóló irányelvjavaslata meghatározó szerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia (COM(2010)2020) keretében. A közbeszerzésnek fokozottabban elő kell mozdítania a foglalkoztatás magas szintjét és más célok elérését is, mindenekelőtt a környezetvédelem és a szociálpolitika területén.

A Bizottság szándéka a javaslattal egyrészt a közkiadások hatékonyságának növelése a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb módon való felhasználásának elérése révén, másrészt „annak lehetővé tétele, hogy a beszerzők megfelelőbben alkalmazhassák a közbeszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem, [...] a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítése, valamint a lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű szociális szolgáltatások nyújtásához”. Ez a törekvés üdvözlendő, ugyanakkor a Bizottság javaslatai nem elég ambiciózusak, és joghatásuk is túl gyenge, főleg ami a társadalmi fenntarthatóságot illeti.

Az EU-ban a GDP mintegy 18%-a fordítódik árubeszerzésre, építésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló állami megbízásokra, ami azt jelenti, hogy a közbeszerzésre vonatkozó előírások reformja döntően előmozdíthatja a társadalmi fenntarthatóságot. Mivel itt közpénzekről van szó, különösen nagy a megbízó felelőssége abban, hogy ezt a pénzt ne rövidlátó módon adja ki, hanem úgy kezelje, mint a társadalomba való hosszú távú beruházás eszközét.

E cél eléréséhez azonban átfogóbb megközelítésre van szükség, amelyben különösen fontosak a következő szempontok:

– A legalacsonyabb árra vonatkozó kritériumot maradéktalanul el kell törölni. A „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériuma elég rugalmas ahhoz, hogy az ajánlathoz tartozó árat is magában foglalja. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, mi értendő „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alatt, azt „gazdaságilag legelőnyösebb és leginkább fenntartható” ajánlatnak kellene nevezni.

– Az alkalmazható munkahelyi és szociális követelményekről nemcsak a preambulumokban, hanem a jogszabály cikkeiben is említést kellene tenni. Valamennyi, nemzetközi megállapodásokban és európai előírásokban, valamint nemzeti jogszabályokban, bírósági ítéletekben vagy kollektív szerződésekben rögzített munkahelyi előírást be kell tartatni – a határokon átnyúló szituációkban is.

– Továbbmenve biztosítani kell az ajánlatkérőnek a lehetőséget, hogy másfajta szociális kritériumokat is beépítsen a műszaki leírásba, és/vagy kiegészítő kritériumokat kössön ki, pl. a hátrányos helyzetű csoportok számára is megfelelő munkafeltételek biztosítása, az esélyegyenlőség, a továbbképzési lehetőségekhez való hozzáférés vagy a tisztességes kereskedelem tekintetében. Már az eljárás kezdetén tudni kellene értékelni, hogy az ajánlattevő ezeket a kritériumokat is teljesíteni tudja-e.   Ide kellene tartozniuk a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó külső társadalmi költségeknek is.

-  A különösen olcsó ajánlatok esetében szigorítani kell a kritériumokat, hiszen egy olyan ajánlat, amely a többi benyújtott ajánlatnál 25%-kal, vagy a következő legkedvezőbb ajánlatnál 10%-kal olcsóbb, kellően olcsó ahhoz, hogy bizonyos elemei magyarázatra szoruljanak.

– A bizottsági javaslat alvállalkozók bevonására vonatkozó előírásai nem elég szigorúak. Az ajánlattevőnek az ajánlatban nemcsak az alvállalkozó kérdésére kell kitérnie, hanem azt meg is kell neveznie és elérhetőségeinek, valamint jogi képviselőjének megjelölésével azonosíthatóvá kell tennie. Ezenkívül gondoskodni kell a fővállalkozó és valamennyi alvállalkozó büntethetőségéről a szociális és munkajogi, munka-egészségügyi és munkavédelmi előírások és munkafeltételek be nem tartása esetén.

– A szociális szolgáltatásokhoz biztosított új tőkének lehetővé kell tennie a személyeknek nyújtott szolgáltatások minőségének magasabb szintű védelmét. Ezért bizonyos minőségi kritériumok figyelembevételét kötelezővé kell tenni. Emellett az állami megbízásokat semmiképpen sem szabad pusztán a legalacsonyabb ár alapján odaítélni. Ezenkívül kiegészítésre szorul a kizárási kritériumokról, az alvállalkozók bevonásáról és a munkahelyen alkalmazandó munkahelyi és szociális követelmények tiszteletben tartásáról szóló fejezet.

– A helyes végrehajtás érdekében ki kell egészíteni az irányításról szóló IV. fejezetet is. Ennek megfelelően azokat a sikeres ajánlattevőket, amelyeknél jelentős és tartós hiányosságok tapasztalhatók a megbízások végrehajtása terén, nyilvántartásba kell venni, amely a közbeszerzésekben részt vevő vállalkozások számára hozzáférhető, e nyilvántartásba való bekerülést pedig kizárási okként kell meghatározni. Az állami szerződések odaítélésére vonatkozó előírások, különösen a munkahelyen alkalmazandó munkahelyi és szociális előírások betartásának nyomon követése szintén a közfelügyeleti hatóság feladata.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.

(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió Szerződései alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének, valamint az EUMSZ 14. cikkének (1) bekezdésében és a 26. jegyzőkönyvben rögzített hatáskörmegosztásnak. A közbeszerzésről szóló európai rendeletnek tiszteletben kell tartania az állami hatóságokat közszolgálati feladataik ellátása során megillető széles mérlegelési jogkört. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a fenntartható fejlődés, a szociális és munkahelyi jogok tiszteletben tartása, a társadalmi befogadás, az innováció – adott esetben –, és más közös társadalmi célok támogatására, növelve ezzel a közkiadások hatékonyságát, biztosítva az adott pénzért kapható legnagyobb értéket, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására, ami új, fenntartható munkahelyek teremtését is maga után vonja. Szükség van ezenkívül az uniós közbeszerzési szabályok egyszerűsítésére, különösen a fenntarthatósági célkitűzések elérésére használt módszer tekintetében, amit bele kellene foglalni a közbeszerzési politikába, továbbá az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére. Ez az irányelv kizárólag a beszerzés módjáról alkot jogszabályt.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10. és 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket és társadalmi megfontolásokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítése céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, és hogyan használhatják fel a mérlegelési jogkörüket a fenntartható közbeszerzés megvalósítására szolgáló műszaki leírások kiválasztására, ugyanakkor biztosítja a kapcsolatot szerződés tárgya és aközött, hogy szerződéseik keretében a legjobb ár-érték arányt képviselő szolgáltatást kapják. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke szerint a megfelelő szociális védelemmel és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeket figyelembe kell venni az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során, különösen a magas foglalkoztatási szint elősegítésének céljából. Ez az irányelv részletezi továbbá, hogy az ajánlatkérő szervek hogyan járulhatnak hozzá a szociális kritériumok előmozdításához és a munkavállalói jogok jobb érvényesüléséhez, biztosítva, hogy szerződéseik keretében szociális értelemben a legjobb ár-érték arányt képviselő szolgáltatásokat kapják azáltal, hogy ösztönzik a fenntartható közbeszerzést, a szociális kritériumok tiszteletben tartását a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában, és az építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, régióban vagy helységben hatályos uniós és/vagy nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésekben foglalt szociális, foglalkoztatásvédelmi és munkavédelmi rendelkezések, vagy környezetvédelmi jogszabályok vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek tiszteletben tartását.

Indokolás

A Lisszaboni Szerződésbe új elemként beépített horizontális szociális záradékra való hivatkozás elengedhetetlen feltétele a fenntartható közbeszerzésnek, valamint annak, hogy a horizontális szociális kritériumokat a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszába beépítsék.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) Ez az irányelv nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy megfeleljenek az ILO közbeszerzési szerződések munkaügyi záradékairól szóló 94. egyezményének, és ösztönzi munkajogi záradékok közbeszerzési szerződésekbe történő beépítését.

Indokolás

Az ILO 94. egyezménye kimondja, hogy a közbeszerzési szerződéseknek tartalmazniuk kell olyan munkajogi záradékokat, amelyek biztosítják a helyi munkavállalókkal szemben alkalmazottal egyenlő bánásmódot. Az ezen egyezményt ratifikáló tagállamok nem akadályozhatók e rendelkezések betartásában. Ez a kiegészítés különösen fontos a Bíróság C-346/06. sz. ügyének (Rüffert) ismeretében.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezeket természetükből adódóan nehéz összeegyeztetni a közbeszerzésre alkalmazandó belső piaci szabályokkal. A közhatóságoknak ezért e szolgáltatások nyújtásának egyéb módjait kellene előnyben részesíteniük, azonban ha mégis közbeszerzési eljárás kiírása mellett döntenek, úgy biztosítaniuk kell a szociális szolgáltatások magas minőségét.

A szerződések szerinti szolgáltatások minőségének javítása érdekében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 eurós értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére, a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére, a szubszidiaritás elvére, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkére és az Alapjogi Charta 36. cikkére tekintettel a tagállamok széles körű mérlegelési joggal rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon, az igénybevevők szükségleteihez a lehető legközelebb szervezhessék meg, figyelembe véve a felhasználók szükségleteinek és preferenciáinak különbségeit, amelyek az eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális helyzetből adódhatnak, és hogy biztosítsák a szolgáltatások egyetemességét, folytonosságát és elérhetőségét az Unió valamennyi térségében. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek, amelyeket annak érdekében alakítottak ki, hogy biztosítsák a szolgáltatások magas színvonalát, folytonosságát, hozzáférhetőségét, megfizethetőségét, elérhetőségét és átfogó jellegét, a felhasználók – többek között a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok – különböző kategóriáinak sajátos szükségleteit, a felhasználók elégedettségét, a társadalmi befogadást, a felhasználók bevonását és önrendelkezését, és adott esetben az innovációt.

A szociális és foglalkoztatási feltételekkel, munkahelyi egészséggel és biztonsággal, a szociális biztonsággal és a munkakörülményekkel kapcsolatos kritériumokat különösképp figyelembe kell venni. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat – ideértve a vertikális „házon belüli” szolgáltatásnyújtást vagy horizontális városok közötti (állami-állami) együttműködést – vagy bármely más módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat úgy, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például oly módon, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét. A Bíróság esetjoga, és különösen a C-70/95. sz. (Sodemare) ügyben hozott határozata szerint az ajánlatkérő szervek szerződéseket tarthatnak fenn nonprofit szervezetek számára, ha a nemzeti jog lehetővé tesz ilyen korlátozást, és ez összeegyeztethető az uniós joggal, és ha ez szükséges és arányos a nemzeti jóléti rendszer egyes társadalmi célkitűzéseinek megvalósításával.

Indokolás

The respect of basic principles ensuring the high quality of social services should be binding. The wide discretion of Member States or public authorities in providing public services must be underlined. Egyértelművé kell tenni, hogy e szolgáltatások nyújtásának léteznek olyan formái (pl.„házon belüli” szolgáltatásnyújtást vagy horizontális városok közötti együttműködés vagy egyedi nemzeti rendszerek mint pl. a német „sozialrechtliches Dreiecksverhältnis”), amelyek nem járnak közbeszerzési szerződések megkötésével, és megfelelnek az uniós jog előírásainak. A C-70/95. sz. (Sodemare) ügyben hozott bírósági határozatra való hivatkozás alapvető a szerződések nonprofit szervezetek számára történő fenntartása érdekében.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.

(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, csökkenthetik az adminisztratív terheket, például a tranzakciós költségeket, különösen a kkv-k számára, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a) A tagállamokat bátorítani kell egy szolgáltatásiutalvány-rendszer használatára, amely a közszolgáltatások megszervezésének új hatékony eszköze.

 

A „szolgáltatási utalványok rendszere”: olyan rendszer, amelyben az ajánlatkérő szerv egy szolgáltatási utalványt ad az ügyfélnek, aki aztán szolgáltatásokat vásárolhat az ajánlatkérő szerv által az utalványrendszerbe felvett szolgáltatótól. A szolgáltatási utalvány értékének megfelelő összeget az ajánlatkérő szerv fizeti meg a szolgáltatónak.

 

Előnyös a kkv-knak, mert az utalványrendszerbe való bekerülés nagyon egyszerű. A szolgáltatási utalványok rendszere választási szabadságot ad a polgárnak, aki különböző alternatívák közül választhatja ki a szolgáltatót. A szolgáltatási utalványok rendszere kedvez a hatóságnak is, mivel e rendszer kialakítása a klasszikus közbeszerzéshez képest sokkal egyszerűbb.

 

A szolgáltatási utalványok rendszere nem tartozik sem az európai közbeszerzési rendszer, sem ezen irányelv hatálya alá.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség elveivel összhangban kell alkalmazni és összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.

(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek például kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók, szociális szervezetek és környezetvédelmi szervezetek , valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a) Egyrészről hangsúlyozni kell az ajánlatkérő szervek és az egyéni szereplők személyzete képzésének fontosságát, másrészről pedig hosszú távú stratégiaként az ajánlati dokumentációban szerepelnie kell a készségekkel és képzésekkel kapcsolatos követelményeknek; hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi intézkedéseknek közvetlen kapcsolatban kell állniuk a szerződés tárgyával, valamint arányosnak és gazdaságilag előnyösnek kell lenniük.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) A munkahelyteremtés nagymértékben függ a kis- és középvállalkozásoktól. A kkv-k még a gazdasági válság idején is képesek voltak új, fenntartható munkahelyeket kínálni. Mivel az állami hatóságok a GDP mintegy 18%-át használják közbeszerzésre, ennek a jogalkotási rendszernek jelentős hatása van a kkv-k azon képességére, hogy továbbra is új munkahelyeket hozzanak létre. Ezért a közbeszerzési szerződéseket a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé kell tenni a kkv-k számára, az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok felett és alatt is. Azon egyedi eszközökön túl, amelyek célja a kkv-k közbeszerzési piacra való bevonásának fokozása, erőteljesen ösztönözni kell a tagállamokat és az ajánlatkérő szerveket a kkv-barát közbeszerzési stratégiák létrehozására. A Bizottság közzétette „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentumot (SEC (2008)COM 2193), amelynek célja segítséget nyújtani a tagállamok számára a nemzeti stratégiák, programok és cselekvési tervek létrehozásában annak érdekében, hogy javítsák a kkv-k részvételét ezeken a piacokon. Az eredményes közbeszerzési politikának koherensnek kell lennie. A nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak szigorúan alkalmazniuk kell az irányelvben meghatározott szabályokat, másrészről pedig a munkahelyteremtés szempontjából továbbra is rendkívül fontos az olyan általános politikák végrehajtása, amelyeket a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására alakítottak ki.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.

(34) A közbeszerzési szerződéseket nem szabad olyan gazdasági szereplők részére odaítélni, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vétségében bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a jelölteket vagy ajánlattevőket, akik nem tettek eleget a környezetvédelmi, munkaügyi vagy a szociális kötelezettségeiknek ideértve a munkakörülményekre, a kollektív megállapodásokra és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére, illetve a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szabályokat vagy egyéb formában súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, például megsértették a versenyszabályokat vagy a szellemitulajdon-jogokat.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a költség és minőség viszonylatában kifejezett hatékonyság elvének betartását, és a szociális normák tisztességes alkalmazását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek megfelelően az ajánlatkérő szerveknek szerződés-odaítélési szempontként kell tekinteniük „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumára, az ajánlatkérő fenntarthatósági szempontjainak értékelése, valamint a nemzeti, európai és nemzetközi szociális normák alapvető tiszteletben tartása érdekében. Az ajánlatkérő szervek továbbá műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő fenntarthatósági és minőségi standardokat.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb az ár-érték arány és a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra – ideértve például szociális és környezeti vonatkozásokat –, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A tárgyhoz való kapcsolódás szabálya tágan értelmezendő. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek a műszaki leírásban és az odaítélési szempontok között. Az említett jellemzők vonatkozhatnak például az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, a nemek egyensúlyára, a helyszíni szakképzéshez való hozzáférésre, a felhasználók bevonására és a velük való konzultációra, az emberi jogokra, a tisztességes kereskedelemre vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, illetve a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát szerepeltessék a műszaki leírásban vagy odaítélési szempontokként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, közvetlenül kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők, munkanélküli fiatalok, fogyatékossággal élő személyek, nők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek. .

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

44 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(44a) Az irányelv rendelkezései tiszteletben tartják a tagállamok eltérő munkaerő-piaci modelljeit, ideértve azokat is, ahol kollektív megállapodások vannak érvényben.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

44 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(44b) A tagállamoknak az átláthatóság elvének való megfelelés érdekében lehetőséget kell adni olyan szerződéses záradékok alkalmazására, amelyek rendelkeznek a kollektív megállapodások betartásáról, amennyiben ezt az ajánlatkérő szerv ajánlati felhívása vagy az ajánlati dokumentáció megemlíti.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.

(47) Az egyenlő bánásmód, az objektivitás és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Ez az irányelv nem érinti a közhatóságok annak eldöntésére irányuló, minden szinten érvényesülő jogát, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, hogyan és milyen mértékben. A közhatóságok elláthatnak közérdekű feladatokat saját erőforrásaik felhasználásával, anélkül hogy kötelezve lennének külső gazdasági szereplők bevonására. Ezt más közhatóságokkal együttműködésben is tehetik.

Indokolás

Fontos tisztázni, hogy a tagállamok feladata marad eldönteni, hogy maguk akarják-e ellátni a közfeladatokat, és ha igen, milyen mértékben és hogyan akarják ezt megtenni. Ezt a szabadságot a Lisszaboni Szerződés is beépítette az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésébe, amely elismeri a regionális és helyi önkormányzathoz való jogot. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyv és az EUMSZ 14. cikke megerősíti a nemzeti és helyi hatásköröket az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása, megbízásba adása és megszervezése terén.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 22 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;

22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a telepítést, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás, ideértve a vitarendezési szolgáltatásokat is;

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy intézményeinek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.

(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:

(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol az (1) bekezdés értelmében vett ellenőrzést egy jogi személy felett, a jelen irányelv hatályán kívül odaítélhet szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz, a jogi személy pedig, amely felett az ajánlatkérő szerv vagy szervek ellenőrzést gyakorolnak, beszerezhet árukat és szolgáltatásokat ezektől az állami tulajdonosoktól ezen irányelv alkalmazás nélkül, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;

a) az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.

Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;

a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak, miközben egy képviselő egy vagy több ajánlatkérő szervet is képviselhet;

b) az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

b) az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

 

d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.

d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.

(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, és így kívül esik ezen irányelv hatályán, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

a) a partnerség célja a valamennyi részt vevő hatóságra átruházott közszolgáltatási feladatok ellátása;

b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;

c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 20%-ot;

d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;

d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;

e) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.

e) a feladatot egyedül az érintett hatóságok végzik el, és egyik érintett ajánlatkérő szervben sincs aktív magánjogi érdekeltség, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.

(5) A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

(5) A magánszféra (1)(4) bekezdésben említett aktív részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik – kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit –, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Beszerzési elvek

A beszerzés célja és elvei

 

(-1) Ezen irányelv célja a közforrások hatékony használatának biztosítása, a minőségi közbeszerzés előmozdítása, a verseny és a közbeszerzési piacok működésének megerősítése, valamint egyenlő feltételek biztosítása a vállalatok és más szolgáltatók számára az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásokra irányuló szerződések közbeszerzési versenypályázati ajánlattételi eljárás útján történő odaítélése révén. A közbeszerzést az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére, a közös társadalmi célok támogatására és a kiváló minőségű áruk és szolgáltatások nyújtására kell felhasználni. Az állami hatóságok jogosultak dönteni arról, hogy miként akarják megbízásba adni vagy megszervezni szolgáltatásaikat.

(1) Az ajánlatkérő