Eljárás : 2013/0103(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0053/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0053/2014

Viták :

PV 04/02/2014 - 14
CRE 04/02/2014 - 14

Szavazatok :

PV 05/02/2014 - 9.13
CRE 05/02/2014 - 9.13
PV 16/04/2014 - 7.25

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0082
P7_TA(2014)0420

JELENTÉS     ***I
PDF 433kWORD 640k
2014. január 27.
PE 522.895v02-00 A7-0053/2014

az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0192 – C7-0097/2013 – 2013/0103(COD))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Christofer Fjellner

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013) 0192 – C7-0097/2013 – 2013/0103(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0192),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0097/2013),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0053/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A felülvizsgálatot követően célszerű módosítani a rendeletek egyes rendelkezéseit, hogy javuljon az átláthatóság és a kiszámíthatóság, hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a megtorló intézkedésekkel szembeni fellépéshez, javuljon az eredményesség és az érvényesítés, valamint optimalizálható legyen a felülvizsgálati gyakorlat. Emellett ajánlatos belefoglalni a rendeletekbe az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat.

(3) A felülvizsgálatot követően célszerű módosítani a rendeletek egyes rendelkezéseit, hogy javuljon az átláthatóság és a kiszámíthatóság, hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a harmadik országok általi megtorló intézkedésekkel szembeni fellépéshez, javuljon az eredményesség és az érvényesítés, valamint optimalizálható legyen a felülvizsgálati gyakorlat.

Indokolás

Annak pontos meghatározása, hogy ki kezdeményezhet megtorló intézkedéseket az Unióval szemben.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Annak érdekében, hogy javuljon a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok átláthatósága és kiszámíthatósága, biztosítani kell, hogy az ideiglenes dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetése által érintett feleknek – különösen az importőröknek – tudomásuk legyen az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. A biztosított időnek meg kell felelnie annak az időtartamnak, amely a végrehajtási jogi aktus tervezetének az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke alapján létrehozott dömpingellenes bizottság, illetve az 597/2009/EK rendelet 25. cikke alapján létrehozott szubvencióellenes bizottság elé terjesztésétől és a jogi aktus Bizottság általi elfogadásáig tart. Ezt az időtartamot a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg. Továbbá az is kívánatos, hogy olyan vizsgálatok esetében, amikor nem helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni, a feleknek ezt megelőzően kellő időben tudomásuk legyen arról, hogy nem kerül sor intézkedések bevezetésére.

törölve

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A megtorló intézkedések elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedések érdekében az uniós gyártók számára biztosítani kell, hogy a rendeletek alkalmazása során ne kelljen tartaniuk a harmadik felek megtorló intézkedéseitől. A hatályos rendelkezések különleges körülmények esetén lehetővé teszik a vizsgálatindítást akkor is, ha nem érkezik be panasz, amennyiben a dömping, illetve a kiegyenlíthető támogatás, a kár és az oksági kapcsolat fennállását elegendő bizonyíték támasztja alá. E különleges körülményeknek a megtorló intézkedések veszélyére is ki kell terjedniük.

(6) A megtorló intézkedések elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedések érdekében az uniós gyártók számára biztosítani kell, hogy a rendeletek alkalmazása során ne kelljen tartaniuk a harmadik felek megtorló intézkedéseitől. A hatályos rendelkezések különleges, elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) álló ágazatokat érintő – körülmények esetén lehetővé teszik a vizsgálatindítást akkor is, ha nem érkezik be panasz, amennyiben a dömping, illetve a kiegyenlíthető támogatás, a kár és az oksági kapcsolat fennállását elegendő bizonyíték támasztja alá. E különleges körülményeknek a harmadik országok általi megtorló intézkedések veszélyére is ki kell terjedniük.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) Amennyiben a vizsgálatot nem panasz alapján indítják, az uniós gyártókat kötelezni kell arra, hogy biztosítsák a vizsgálat folytatásához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megtorló intézkedések veszélye esetén elegendő információ álljon rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez.

(7) Amennyiben a vizsgálatot nem panasz alapján indítják, az uniós gyártókhoz együttműködésre irányuló kérést kell intézni, hogy biztosítsák a vizsgálat folytatásához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megtorló intézkedések veszélye esetén elegendő információ álljon rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez. Az őket terhelő ésszerűtlen adminisztratív terhek és költségek kiküszöbölése érdekében a kis- és mikrovállalkozásokat mentesíteni kell e kötelezettség alól.

Indokolás

Ez nem lehet „kötelezettség”, mivel a szöveg nem irányoz elő szankciókat. Ennélfogva ésszerűbb együttműködésre irányuló kérésről rendelkezni, meghagyva az uniós gyártók számára az elfogadás vagy az elutasítás lehetőségét.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A felülvizsgálati gyakorlat optimalizálása érdekében a vizsgálat ideje alatt beszedett vámokat vissza kell téríteni az importőröknek, amennyiben a hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az intézkedéseket nem hosszabbítják meg. Ez helyénvalónak tűnik azt tekintetbe véve, hogy vizsgálat következtetése szerint az intézkedések fenntartásához szükséges feltételek a vizsgálati időszakban nem álltak fenn.

törölve

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos állandó bizottsági gyakorlatok pontosabb megismerését célzó dokumentumokat (mint például az analóg ország kiválasztására, a hatályvesztés felülvizsgálatára és az intézkedések időtartamára, a kárkülönbözetre, illetve az uniós érdekre vonatkozó négy iránymutatástervezet) a Bizottság csak a rendelet hatálybalépése, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal történő megfelelő konzultáció után fogadhatja el, és azoknak teljes mértékben tükrözniük kell e rendelet tartalmát.

Indokolás

Annak biztosítása, hogy a Bizottság által elfogadott végleges iránymutatásokban figyelembe vegyék a rendeletjavaslatra vonatkozó európai parlamenti és tanácsi módosításokat.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b) Az Unió nem részes fele az ILO egyezményeinek, tagállamai azonban igen. Ez idáig csupán az „alapvető” ILO egyezményeket ratifikálta valamennyi uniós tagállam. Annak érdekében, hogy a szociális normák megfelelő szintjének az 1225/2009/EK rendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO egyezményeken alapuló meghatározása továbbra is naprakész maradjon, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján aktualizálni fogja ezt a mellékletet, miután az uniós tagállamok az ILO más prioritást élvező egyezményeit is ratifikálták.

Indokolás

A „szociális normák megfelelő szintje” meghatározásának viszonyítási alapja az ILO egyezményein alapul. Ez megfelel a szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezeteinél és a GSP+ rendszernél használt uniós megközelítésnek. Mivel azonban az ILO egyezmények aláírói a tagállamok, és nem az Unió, a következetesség érdekében fontos biztosítani, hogy valamennyi tagállam ratifikálja ezeket az egyezményeket a viszonyítási alaphoz felhasználható legkisebb közös nevező meghatározása céljából. Jelenleg az ilyen legkisebb közös nevezőt az „alapvető” ILO egyezmények alkotják; miután azonban valamennyi tagállam ratifikálja az egyéb, nevezetesen a prioritást élvező ILO egyezményeket, a Bizottságnak az ilyen új legkisebb közös nevezőnek megfelelően kell frissítenie a viszonyítási alapot.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) A sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok a piacvédelmi eljárások összetett jellege és a magas költségvonzatok miatt nehezen férnek hozzá az ilyen eljárásokhoz. A kkv-k részvételét a kkv-segélyszolgálat szerepének erősítésével kell javítani, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak a panasztételhez, és ahhoz, hogy elérjék a vizsgálat indításához szükséges küszöbértékeket. A piacvédelmi eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási eljárásokat szintén jobban hozzá kell igazítani a kkv-k lehetőségeihez.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b) A dömpingellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 12 hónapon belül be kell fejezni. A szubvencióellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 10 hónapon belül be kell fejezni. Ideiglenes vám azonban csak az eljárás megindításától számított 60. naptól kezdődő és hat hónapon belüli időszakban vethető ki.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12c) Könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a Bizottsághoz benyújtott, a kötelezettségvállalások nem bizalmas elemeit az érintett felek, azaz az Európai Parlament és a Tanács számára. Kötelezővé kell tenni az uniós gazdasági ágazattal történő egyeztetést, mielőtt a Bizottság elfogad egy kötelezettségvállalást.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) Az 1225/2009/EK rendelet és az 597/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott éves bizottsági jelentés lehetővé teszi a piacvédelmi eszközök rendszeres és megfelelő időben történő felügyeletét az e téren létrehozott strukturális intézményközi párbeszéd részeként. A jelentésnek az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való benyújtását követő hat hónap után történő nyilvánossá tétele biztosítja a piacvédelmi eszközök átláthatóságát az érintett felek és a nyilvánosság felé.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b) A Bizottságnak az eljárások és a belső eljárások, valamint a vizsgálatok eredményei tekintetében fokozott átláthatóságot kell biztosítania, és a nem bizalmas jellegű ügyiratokat egy internetes platformon keresztül elérhetővé kell tenni az érdekelt felet számára.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

18 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18c) A Bizottságnak bármely vizsgálat megindításáról és az azokkal kapcsolatos fejleményekről rendszeres jelleggel tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

18 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18d) Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintájának kiválasztásakor a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a kkv-k arányát a mintában, különösen sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 pont (új)

1225/2009/EK rendelet

Cím

 

Hatályos szöveg

Módosítás

A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről

A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről

 

(Ez a módosítás az 1225/2009/EK rendelet teljes szövegére vonatkozik)

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 a pont (új)

1225/2009/EK rendelet

11 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a kereskedelembe azzal a céllal, hogy például exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával javítsák a belföldi gyártók helyzetét. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A munkaügyi és környezetvédelmi előírások eltérő színvonala szintén további kereskedelemtorzulásokat okozhat. Ezért az alacsonyabb vám szabályát ilyen esetekben – azaz amikor az exportáló ország elégtelen szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal rendelkezik – nem szabadna alkalmazni. E normák és előírások megfelelő szintjét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Unió által is aláírt alapvető egyezményeinek és többoldalú környezetvédelmi megállapodásainak ratifikált szövegei határozzák meg. A kkv-kat különösen súlyosan érinti a tisztességes kereskedelem, mivel kis méretük miatt nem tudnak ahhoz alkalmazkodni. Ezért az alacsonyabb vám szabályát nem szabadna alkalmazni akkor, ha a panaszt egy nagyrészt kkv-kból álló ágazat nevében nyújtották be. Az alacsonyabb vám szabályát ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kellene, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által a közérdek védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.

Indokolás

Annak érdekében, hogy az Unió kereskedelmi partnereit visszatartsuk a strukturális kereskedelmi torzulásokat okozó gyakorlatok alkalmazásától, az alacsonyabb vám szabályát nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor az exportáló ország szociális normái és környezetvédelmi előírásai elégtelenek, valamint ha a panaszosok kkv-k. Ezt a szabályt ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által az ország közérdekének és jogos fejlesztési céljainak védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 b pont (új)

1225/2009/EK rendelet

1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„A dömpingelt termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül, és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”

Indokolás

Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményével (az ENSZ tengerjogi egyezménye) és a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Uniónak a tagállamai kontinentális talapzatán vagy kizárólagos gazdasági övezetében történő felhasználásra szánt áruk esetében is alkalmaznia kell a dömpingellenes eszközöket.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 c pont (új)

1225/2009/EK rendelet

1 cikk – 4 a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1c. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(4a) E rendelet alkalmazásában a „nyersanyag” kifejezést úgy kell érteni, hogy az egy adott termék bevitele, amely az előállítási költségét meghatározóan befolyásolja.”

Indokolás

Meg kell adni a meghatározás bizonyos elemeit, hogy egyértelmű legyen, mit értünk e rendelet alapján „nyersanyagok” alatt. Ezek közé tartoznak az energiák, az anyagok és minden olyan egyéb típusú elem, amely megfelel a felsorolt követelményeknek.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 d pont (új)

1225/2009/EK rendelet

1 cikk – 4 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1d. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(4b) Egy nyersanyagot akkor érint strukturális torzulás, amennyiben az ár nem csupán a kínálatot és a keresletet tükröző piaci erők rendes műveletének eredménye. E torzulások harmadik országok részéről érkező interferenciák eredményei, melyek közé tartoznak többek között az exportvámok, az exportkorlátozások, valamint a kettős árképzési rendszerek.”

Indokolás

E rendeletben meg kell adni a „strukturális torzulás” kifejezés meghatározásának elemeit, amely feltétele az alacsonyabb vám szabálya mellőzésének. A második mondat megjelöli a gyakori torzulási típusokat, miközben mozgásteret hagy a Bizottságnak arra, hogy figyelembe vegye a jövőben esetleg megjelenő, az e meghatározásnak megfelelő új torzulási típusokat.

Módosítás     20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a pont (új)

1225/2009/EK rendelet

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a. Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a dömpingellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) álló ipari ágazatok számára.

 

A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a dömpinget, a kiegyenlíthető támogatásokat és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról.

 

A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.

 

A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.

 

Segítséget nyújt a kérdőívek kitöltése kapcsán felmerülő kérdésekben, amelynek során az 5. cikk (6) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.

 

Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a dömpinget vagy a kiegyenlíthető támogatásokat, a kkv-segélyszolgálat a 14. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.

 

Ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett dömpingellenes vámok visszatérítését.”

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 b pont (új)

1225/2009/EK rendelet

5 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b. Az 5. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ipari ágazatok számára.”

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 c pont (új)

1225/2009/EK rendelet

5 cikk – 6 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1c. A 5. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(6) Ha rendkívüli körülmények fennállása esetén úgy határoznak, hogy a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében született, a vizsgálat kezdeményezésére irányuló írásbeli panasz kézhezvétele nélkül indítanak vizsgálatot, a vizsgálat megindításához a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően elegendő bizonyítékkal kell rendelkezni a dömpingelt behozatalról, a kárról és az okozati összefüggésről.

„(6) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ipari ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 d pont (új)

1225/2009/EK rendelet

6 cikk – 9 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1d. A 6. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(9) A 5. cikk (9) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot minden lehetséges esetben a vizsgálat megindításától számított egy éven belül le kell folytatni, és le kell zárni. A vizsgálatot azonban, a kötelezettségvállalásról szóló 8. cikk alapján tett ténymegállapításoknak vagy a végleges intézkedésekről szóló 9. cikk alapján tett ténymegállapításoknak megfelelően, az eljárás megindításától számított 15 hónapon belül minden esetben be kell fejezni.

„(9) Az 5. cikk (9) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot legfeljebb a vizsgálat megindításától számított 9 hónapon belül le kell folytatni, és le kell zárni. A vizsgálatot azonban, a kötelezettségvállalásról szóló 8. cikk alapján tett ténymegállapításoknak vagy a végleges intézkedésekről szóló 9. cikk alapján tett ténymegállapításoknak megfelelően, az eljárás megindításától számított egy éven belül minden esetben be kell fejezni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.”

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

1225/2009/EK rendelet

6 cikk – 10 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 5. cikk (6) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni.

Az 5. cikk (6) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

1225/2009/EK rendelet

6 cikk – 10 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

1225/2009/EK rendelet

6 cikk – 10 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b) A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását.

Indokolás

A gyártók és fogyasztók eszköz iránti bizalmának biztosítása és az eszköz legitimitásának fenntartása érdekében javítani kell az átláthatóságot.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

1225/2009/EK rendelet

6 cikk – 10 c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c) A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.

Indokolás

Az eljárások során a kkv-kra nehezedő terhek csökkentése és az együttműködés mértékének javítása érdekében a kérdőíveknek kérésre az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állniuk.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont – a pont

1225/2009/EK rendelet

7 cikk – 1 bekezdés – 1 és 2 mondat

 

Hatályos szöveg

Módosítás

(1) Átmeneti vámokat lehet kivetni, ha az 5. cikknek megfelelően eljárás indult, erről értesítést adtak ki, és az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak az információik benyújtására és az észrevételeik megtételére, továbbá amennyiben a dömping és az ebből következően a közösség gazdasági ágazatának okozott kár ténye időleges megállapítást nyert, és ha a Közösség érdekei beavatkozást kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az ideiglenes vámot az eljárás kezdeményezésének napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás kezdeményezésének napjától számított kilenc hónapon belül ki kell vetni.

(1) Átmeneti vámokat lehet kivetni, ha az 5. cikknek megfelelően eljárás indult, erről értesítést adtak ki, és az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak az információik benyújtására és az észrevételeik megtételére, továbbá amennyiben a dömping és az ebből következően az Unió gazdasági ágazatának okozott kár ténye időleges megállapítást nyert, és ha az Unió érdekei beavatkozást kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az ideiglenes vámot az eljárás megindításának napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás kezdeményezésének napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.

Indokolás

A kiszámíthatóság javítása érdekében az ideiglenes intézkedésekhez elvezető vizsgálatok idejét kilenc hónapról hét hónapra kell lerövidíteni.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont – a pont

1225/2009/EK rendelet

7 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

törölve

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 19a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók átmeneti vámok. E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.”

 

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont – b pont

1225/2009/EK rendelet

7 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az átmeneti dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet. Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.

Az átmeneti dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához.

 

Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:

 

a) megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történtek;

 

b) az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;

 

c) a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;

 

d) a vizsgálat vagy egy független szubvencióellenes vizsgálat legalább ideiglenesen megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.

 

Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország.

 

__________

 

*Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Indokolás

Az alacsonyabb vám szabályát nem kell alkalmazni azon dömpingellenes ügyek esetében, amikor megállapítást nyer, hogy az exportáló ország a kereskedelem szokásos menetét jelentősen torzító gyakorlatot folytat, amikor szociális normái és környezetvédelmi előírásai elégtelenek, valamint ha a panaszosok kkv-k. Ezt a szabályt ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által a saját közérdekének és jogos fejlesztési céljainak védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 a pont (új)

1225/2009/EK rendelet

8 cikk – 1 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

3a. A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) Abban az esetben, ha sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság elfogadhatja az exportőr megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az árait felülvizsgálja vagy a dömpingáron történő kivitelt leállítja; a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően megállapítja, hogy ezzel a dömping káros hatása megszűnik. Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges, és alacsonyabbnak kell lennie, mint a dömpingkülönbözet, ha az ilyen növekedés a közösségi gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő.

„(1) Abban az esetben, ha sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően elfogadhatja az exportőr önkéntes kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az árait felülvizsgálja vagy a dömpingáron történő kivitelt leállítja, feltéve, hogy e kötelezettségvállalások nyomán a dömping káros hatása ténylegesen megszűnik. Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges, és alacsonyabbnak kell lennie, mint a dömpingkülönbözet, ha az ilyen növekedés az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő, kivéve ha a Bizottság ideiglenes vagy állandó vámok kivetése során úgy határozott, hogy nem alkalmazza az ilyen alacsonyabb összegű vámot.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 b pont (új)

1225/2009/EK rendelet

8 cikk – 4 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

3b. A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(4) A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek rendelkezésére lehessen bocsátani.

„(4) A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű, érdemi változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek, valamint az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére lehessen bocsátani. A 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”

Indokolás

Az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos átláthatóság javítása érdekében az információkat meg kell osztani az uniós érdekelt felekkel, valamint az intézkedések által érintett vállalatokkal.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 4 pont – b pont

1225/2009/EK rendelet

9 cikk – 4 bekezdés – utolsó mondat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet. Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.

A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához.

 

Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:

 

a) megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történtek;

 

b) az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;

 

b) a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;

 

c) a vizsgálat vagy egy független szubvencióellenes vizsgálat megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.

 

Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU rendelet IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország.

Indokolás

Az alacsonyabb vám szabályát nem kell alkalmazni azon dömpingellenes ügyek esetében, amikor megállapítást nyer, hogy az exportáló ország a kereskedelem szokásos menetét jelentősen torzító gyakorlatot folytat, amikor szociális normái és környezetvédelmi előírásai elégtelenek, valamint ha a panaszosok kkv-k. Ezt a szabályt ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által a saját közérdekének és jogos fejlesztési céljainak védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 5 pont

1225/2009/EK rendelet

11 cikk – 2 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

(2) A végleges dömpingellenes intézkedés hatálya a kivetését követő öt év után vagy a dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő legutolsó felülvizsgálat lezárását követő öt év után megszűnik, kivéve ha a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy ez a megszűnés valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. A megszűnés felülvizsgálatát a Bizottság kezdeményezésére vagy a közösségi gyártók, illetve a nevükben eljáró személyek kérésére kell megindítani, és az intézkedések a felülvizsgálat ideje alatt hatályban maradnak.

(2) A végleges dömpingellenes intézkedés hatálya a kivetését követő öt év után vagy a dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő legutolsó felülvizsgálat lezárását követő öt év után megszűnik, kivéve ha a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy ez a megszűnés valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. A megszűnés felülvizsgálatát a Bizottság kezdeményezésére vagy a közösségi gyártók, illetve a nevükben eljáró személyek kérésére kell megindítani, és az intézkedések a felülvizsgálat ideje alatt hatályban maradnak.

Az intézkedés megszűnésének felülvizsgálatát le kell folytatni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések megszüntetése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Ennek a valószínűségére utalhat például a folyamatos dömping és károkozás, vagy az, hogy a kár megszűnése részben vagy teljesen az intézkedéseknek köszönhető, továbbá az exportőrök körülményei vagy a piaci viszonyok is jelezhetik a további kárt okozó dömping valószínűségét.

Az intézkedés megszűnésének felülvizsgálatát le kell folytatni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések megszüntetése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Ennek a valószínűségére utalhat például a folyamatos dömping és károkozás, vagy az, hogy a kár megszűnése részben vagy teljesen az intézkedéseknek köszönhető, továbbá az exportőrök körülményei vagy a piaci viszonyok is jelezhetik a további kárt okozó dömping valószínűségét. Ennek valószínűségét növelhetik az államok részéről fennálló interferenciák is.

Az e bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzésekor az exportőrök, importőrök, az exportáló ország képviselői és a közösségi gyártók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő állításokat kiegészítsék, cáfolják, azokhoz észrevételeket fűzzenek, és a határozat meghozatalában megfelelően figyelembe kell venni minden, a tárgyhoz tartozó és megfelelően dokumentált bizonyítékot, amelyet azzal kapcsolatban nyújtanak be, hogy mennyire valószínű, illetve valószínűtlen, hogy az intézkedések lejárta a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

Az e bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzésekor az exportőrök, importőrök, az exportáló ország képviselői és a közösségi gyártók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő állításokat kiegészítsék, cáfolják, azokhoz észrevételeket fűzzenek, és a határozat meghozatalában megfelelően figyelembe kell venni minden, a tárgyhoz tartozó és megfelelően dokumentált bizonyítékot, amelyet azzal kapcsolatban nyújtanak be, hogy mennyire valószínű, illetve valószínűtlen, hogy az intézkedések lejárta a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

Az intézkedések e bekezdésben meghatározottak szerinti alkalmazási időszakának utolsó éve során megfelelő időpontban az intézkedés hatályának küszöbön álló megszűnéséről szóló értesítést kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezután a Közösség gyártóinak – az ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb három hónappal – joguk van a második albekezdésnek megfelelő felülvizsgálati kérelmet benyújtani. Értesítést kell közzétenni az intézkedések e bekezdés szerinti megszűnésének időpontjáról is.

 

Indokolás

A strukturális torzulások fennállása várhatóan egy további bizonyíték az intézkedések meghosszabbításának igazolására.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 5 pont – a pont

1225/2009/EK rendelet

11 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

törölve

„Amennyiben az intézkedés a (2) bekezdés szerinti vizsgálat következtében hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni, amennyiben ezt a vám visszafizetésére és elengedésére vonatkozó hatályos uniós vámjogszabályoknak megfelelően kérelmezik a nemzeti vámhatóságoknál, és e hatóságok jóváhagyják a kérelmet. A visszafizetés nem vonja maga után az érintett nemzeti vámhatóságok kamatfizetési kötelezettségét.”

 

Indokolás

Az eszköz egyensúlyának fenntartása érdekében a visszatérítésnek ez az új, ám bürokratikus és összetett formája felesleges.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 a pont (új)

1225/2009/EK rendelet

14 cikk – 3 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

6a. A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3) A különleges rendelkezések, különös tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben történő feltüntetésére, elfogadhatók e rendeletnek megfelelően.

(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2. cikkével összhangban.”

Indokolás

A dömpingellenes intézkedések kijátszásának elkerülése érdekében a kereskedelemvédelmi jogszabály hatályát teljes körűen össze kell hangolni a Vámkódex vonatkozó rendelkezéseivel.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 b pont (új)

1225/2009/EK rendelet

14 cikk – 5 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

6b. A 14. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(5) A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. A behozatal nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé miután a közösségi gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be. A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Behozatal esetében kilenc hónapnál hosszabb nyilvántartásba vételi időszak nem alkalmazható.

(5) A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra.

 

A behozatalokra nyilvántartásba vételi kötelezettséget azt követően kell bevezetni, hogy az uniós gazdasági ágazat ez iránti kérelmében elegendő bizonyítékot szolgáltatott egy ilyen intézkedés meghozatalához. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.

 

A behozott termékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.

 

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.”

Indokolás

A készletfelhalmozás kockázatának csökkentése érdekében indokolt kérelem benyújtását követően a behozott termékeket – amennyiben ennek indokoltságát a panasz alátámasztja – a vizsgálat megindításának napjától nyilvántartásba kell venni. A Bizottságnak arra is lehetőséget kell kapnia, hogy saját kezdeményezésére rendelje el a nyilvántartásba vételt.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 c pont (új)

1225/2009/EK rendelet

14 cikk – 6 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

6c. A 14. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről.

(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a tanácsadó bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”

Indokolás

Az átláthatóság érdekében a Bizottságnak meg kell osztania a behozatallal kapcsolatos információkat.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 d pont (új)

1225/2009/EK rendelet

14 cikk – 7 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6d. A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 7 pont

1225/2009/EK rendelet

17 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(1) Azokban az esetekben, amikor az uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.”

„(1) Azokban az esetekben, amikor a vizsgálatban önkéntesen együttműködő uniós gyártók, exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. „Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.

Indokolás

A jobb adatminőség biztosítása érdekében a mintában panaszosoknak és nem panaszosoknak egyaránt szerepelniük kell.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 8 pont

1225/2009/EK rendelet

19 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az uniós gyártók, importőrök és exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló ország képviselői tájékoztatást kérhetnek az átmeneti vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani. E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:

törölve

a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint

 

b) a dömpingkülönbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 19. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.

 

Indokolás

Az ideiglenes vámok tervezett kivetésére vonatkozó előzetes tájékoztatás növeli az eljárás további átpolitizálódásának kockázatát. A kereskedelemvédelmi vizsgálatokat szakmai alapon kell elvégezni, és csökkenteni kell a lobbitevékenység lehetőségét.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 pont

1225/2009/EK rendelet

21 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„(2) Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat, illetve ezek megfelelő összefoglalásait az e cikkben meghatározott többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.”

 

Indokolás

Az uniós érdek értékelésének e vonatkozásával kapcsolatos hatályos bizottsági gyakorlatot nem szabad módosítani.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 a pont (új)

1225/2009/EK rendelet

22 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9c. A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1a) Az ILO új egyezményeinek a valamennyi tagállam általi ratifikálását követően a Bizottság az EUMSZ 290. cikkében ismertetett eljárással összhangban szükség szerint aktualizálja az Ia. mellékletet.”

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 b pont (új)

1225/2009/EK rendelet

22 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9b. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

 

„22a. cikk

 

Jelentés

 

(1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.

 

(2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.

 

(3) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.”

Indokolás

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 c pont (új)

1225/2009/EK rendelet

I a melléklet (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9c. A rendelet a következő melléklettel egészül ki:

 

„Ia. melléklet

 

A 7., 8. és 9. cikkben említett ILO egyezmények

 

1. Egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról, 29. sz. (1930)

 

2. Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 87. sz. (1948)

 

3. Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról, 98. sz. (1949)

 

4. Egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazása tárgyában, 100. sz. (1951)

 

5. Egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, 105. sz. (1957)

 

6. Egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről, 111. sz. (1958)

 

7. Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 138. sz. (1973)

 

8. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 182. sz. (1999)”

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – -1 pont (új)

597/2009/EK rendelet

Cím

 

Hatályos szöveg

Módosítás

A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről

A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről.

 

(Ez a módosítás az 597/2009/EK rendelet teljes szövegére vonatkozik.)

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – -1 a pont (új)

597/2009/EK rendelet

9 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1a. A határozat a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

 

„(9a) Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra főszabályként tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból vagy országokból származó behozatalra.”

Indokolás

Annak érdekében, hogy az Unió kereskedelmi partnereit visszatartsuk a támogatási gyakorlatok alkalmazásától, az alacsonyabb vám szabályát az említett esetekben nem kell alkalmazni. A Bizottság jogalkotási javaslatának (9) preambulumbekezdését be kell illeszteni a szubvencióellenes alaprendeletbe.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – -1 b pont (új)

597/2009/EK rendelet

1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„A támogatott termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”

Indokolás

Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményével (az ENSZ tengerjogi egyezménye) és a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Uniónak a tagállamai kontinentális talapzatán vagy kizárólagos gazdasági övezetében történő felhasználásra szánt áruk esetében is alkalmaznia kell a szubvencióellenes eszközöket.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 a pont (új)

597/2009/EK rendelet

10 cikk – 8 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1a. A 10. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(8) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.

(8) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

597/2009/EK rendelet

11 cikk – 2 bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(11) Az 10. cikk (8) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni.”

törölve

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

597/2009/EK rendelet

11 cikk – 9 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

(9) A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot minden lehetséges esetben a vizsgálat megindításától számított egy éven belül le kell folytatni, és le kell zárni. Az ilyen vizsgálatokat minden körülmények között minden esetben a vizsgálat megindításától számított 13 hónapon belül a kötelezettségvállalások esetében a 13. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával, vagy jogerős intézkedés esetében a 15. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával le kell folytatni és le kell zárni.

(9) A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében a vizsgálatot lehetőség szerint legfeljebb 9 hónapon belül be kell fejezni. Az ilyen vizsgálatokat minden körülmények között minden esetben a vizsgálat megindításától számított 10 hónapon belül a kötelezettségvállalások esetében a 13. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával, vagy jogerős intézkedés esetében a 15. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával le kell folytatni és le kell zárni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint, és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

597/2009/EK rendelet

11 cikk – 11 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a dömpingellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok számára.

 

A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a dömpinget, a kiegyenlíthető támogatásokat és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról. A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.

 

A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.

 

Segítséget nyújt a kérdőívek kitöltésekor felmerülő kérdésekben, amelynek során a 10. cikk (8) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.

 

Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a dömpinget vagy a kiegyenlíthető támogatásokat, a kkv-segélyszolgálat a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.

 

Ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett dömpingellenes vámok visszatérítését.”

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

597/2009/EK rendelet

11 cikk – 11 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b) A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik.

Indokolás

A gyártók és fogyasztók eszköz iránti bizalmának biztosítása és az eszköz legitimitásának fenntartása érdekében javítani kell az átláthatóságot.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

597/2009/EK rendelet

11 cikk – 11 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11c) A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását.

Indokolás

A gyártók és fogyasztók eszköz iránti bizalmának biztosítása és az eszköz legitimitásának fenntartása érdekében javítani kell az átláthatóságot.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

597/2009/EK rendelet

11 cikk – 11 d bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11d) A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.”

Indokolás

Az eljárások során a kkv-kra nehezedő terhek csökkentése és az együttműködés mértékének javítása érdekében a kérdőíveknek kérésre az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állniuk.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 pont – -a pont (új)

597/2009/EK rendelet

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(-a) A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az átmeneti vámokat legkorábban az eljárás megindításától számított 60 nappal és legkésőbb az eljárás megindítása után kilenc hónappal lehet kivetni.”

„Az ideiglenes vámot az eljárás megindításának napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás megindításának napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.”

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 pont – b pont

597/2009/EK rendelet

12 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

törölve

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 29a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók ideiglenes vámok.” E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.”

 

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 a pont (új)

597/2009/EK rendelet

13 cikk – 1 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

3a. A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) Abban az esetben, ha a támogatás és a kár fennállását előzetesen megállapították, a Bizottság elfogadhatja a megfelelő önkéntes kötelezettségvállalást, amely alapján:

(1) Abban az esetben, ha a támogatás és a kár fennállását előzetesen megállapították, a Bizottság elfogadhatja az önkéntes kötelezettségvállalást, amely alapján:

a) a származási ország és/vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket tesz; vagy

a) a származási ország és/vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket tesz; vagy

b) az exportőr vállalja, hogy árait felülvizsgálja vagy a kérdéses területre történő kivitelt leállítja mindaddig, amíg az ilyen kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, hogy ennek köszönhetően a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően a Bizottság megállapíthassa, hogy ezzel a támogatás káros hatása megszűnik.

b) az exportőr vállalja, hogy árait felülvizsgálja vagy a kérdéses területre történő kivitelt leállítja mindaddig, amíg az ilyen kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, feltéve, hogy a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy ezzel a támogatás káros hatása megszűnik.

Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.

Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.

Az ilyen kötelezettségvállalás alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a kiegyenlíthető támogatás összegének ellentételezéséhez szükséges, de a kiegyenlíthető támogatás összegénél kisebb kell legyen abban az esetben, ha az ilyen növekedés a közösségi gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő.

Az alacsonyabb vám szabályát a szubvencióellenes eljárások keretében tett ilyen kötelezettségvállalások értelmében elfogadott árakra nem kell alkalmazni.

Indokolás

A kötelezettségvállalások csak akkor fogadhatók el, ha hatékonyan megszüntetik a támogatás káros hatását. Mindemellett az alacsonyabb vám szabályára vonatkozó egyéb rendelkezésekkel összhangban az alacsonyabb vám szabályát a szubvencióellenes eljárásokban nem kell alkalmazni.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 b pont (új)

597/2009/EK rendelet

13 cikk – 4 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

3b. A 13. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(4) A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek rendelkezésére lehessen bocsátani.

(4) A kötelezettségvállalást felajánló felek kötelesek kötelezettségvállalásuk egy nem bizalmas, érdemi változatát rendelkezésre bocsátani abból a célból, hogy az a vizsgálatban érdekelt felek, az Európai Parlament és a Tanács számára hozzáférhető legyen. A 29. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 6 pont – a pont

597/2009/EK rendelet

22 cikk – 1 bekezdés – 7 a albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

törölve

„Amennyiben az intézkedés a 18. cikk szerinti vizsgálat során hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni. A visszatérítést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni a vonatkozó uniós vámjogszabályokkal összhangban.”

 

Indokolás

Az eszköz egyensúlyának fenntartása érdekében a visszatérítésnek ez az új, ám bürokratikus és összetett formája felesleges.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 a pont (új)

597/2009/EK rendelet

24 cikk – 3 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

7a. A 24. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3) A különleges rendelkezések, különös tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben történő feltüntetésére, elfogadhatók e rendeletnek megfelelően.

(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2. cikkével összhangban.”

Indokolás

A szubvencióellenes intézkedések kijátszásának elkerülése érdekében a kereskedelemvédelmi jogszabály hatályát teljes körűen össze kell hangolni a Vámkódex vonatkozó rendelkezéseivel.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 b pont (új)

597/2009/EK rendelet

24 cikk – 5 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

7b. A 24. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(5) A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra.

(5) A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, például annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra.

A behozatal nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé miután a közösségi gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be.

A behozatalokra nyilvántartásba vételi kötelezettséget azt követően kell bevezetni, hogy az uniós gazdasági ágazat ez iránti kérelmében elegendő bizonyítékot szolgáltatott egy ilyen intézkedés meghozatalához. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.

 

A behozott termékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell előírni, amelyben meg kell határozni az intézkedés célját és szükség esetén a kiszabható jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Behozatal esetében kilenc hónapnál hosszabb nyilvántartásba vételi időszak nem alkalmazható.

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell előírni, amelyben meg kell határozni az intézkedés célját és szükség esetén a kiszabható jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Behozatal esetében kilenc hónapnál hosszabb nyilvántartásba vételi időszak nem alkalmazható.

Indokolás

A készletfelhalmozás kockázatának csökkentése érdekében indokolt kérelem benyújtását követően a behozott termékeket – amennyiben ennek indokoltságát a panasz alátámasztja – a vizsgálat megindításának napjától nyilvántartásba kell venni. A Bizottságnak arra is lehetőséget kell kapnia, hogy saját kezdeményezésére rendelje el a nyilvántartásba vételt.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 c pont (új)

597/2009/EK rendelet

24 cikk – 6 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

7c. A 24. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről.

(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a tanácsadó bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 d pont (új)

597/2009/EK rendelet

24 cikk – 7 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7d. A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 8 pont

597/2009/EK rendelet

27 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. A 27. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

8. A 27. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azokban az esetekben, amikor az uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat lefolytatását a következők szerint lehet korlátozni:

„(1) Azokban az esetekben, amikor a vizsgálatban együttműködő uniós gyártók, exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat lefolytatását a következők szerint lehet korlátozni:

 

a) az érintett felek, a termékek vagy az ügyletek célszerűen kezelhető számát érintő mintavételek alkalmazásával, amelyek a mintavételhez való kiválasztás időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján statisztikailag értékelhető adatokat adnak; vagy

 

b) a rendelkezésre álló idő alatt célszerűen kivizsgálható lehető legnagyobb termelési, értékelési vagy exportálási reprezentatív mennyiség meghatározásával.

 

Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.”

Indokolás

A jobb adatminőség biztosítása érdekében a mintában panaszosoknak és nem panaszosoknak egyaránt szerepelniük kell.

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 9 pont

597/2009/EK rendelet

29 b cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9. A 29. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki:

törölve

„29 b. cikk

 

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

 

(1) Az uniós gyártók, az importőrök és az exportőrök, ezek képviseleti szervezetei, valamint a származási ország és/vagy exportáló ország tájékoztatást kérhetnek az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani.

 

E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:

 

a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint

 

b) a támogatási különbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 29. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.

 

(2) Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki ideiglenes vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”

 

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 10 pont

597/2009/EK rendelet

31 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„(2) Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a szubvencióellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat vagy ezek megfelelő összefoglalásait az e bekezdésben említett többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.”

 

Indokolás

Az uniós érdek értékelésének e vonatkozásával kapcsolatos hatályos bizottsági gyakorlatot nem szabad módosítani.

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 10 a pont (új)

597/2009/EK rendelet

33 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

10a. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

 

„33a. cikk

 

Jelentés

 

(1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.

 

(2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.

 

(3) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.”

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

Az 1225/2009/EK rendelettel és az 597/2009/EK rendelettel ...-ig* egységes szerkezetbe kell foglalni.

 

____________

 

* HL: Kérjük beilleszteni: három hónappal e rendelet hatálybalépését követően.


INDOKOLÁS

Bevezetés

A dömpingellenes és a szubvencióellenes szabályok egyidejű korszerűsítését célzó bizottsági javaslat a következő négy központi változással jár: az alacsonyabb vám szabályának megszüntetése azokban a dömpingellenes ügyekben, amelyekben nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, illetve minden szubvencióellenes ügyben; az uniós gyártók együttműködési kötelezettsége a hivatalból indított vizsgálatokban; a hatályvesztési felülvizsgálat ideje alatt beszedett vámok visszatérítése; valamint az ideiglenes vámok bevezetését két héttel megelőzően küldött értesítés, közismert nevén a szállítási záradék. A Bizottság okfejtése három célkitűzésen nyugszik: az eszközök eredményességének növelése, a harmadik országból érkező megtorló intézkedések veszélyének csökkentése, valamint az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelése. Az előadó üdvözli e három célkitűzést, amelyeket meggyőződése szerint az eszközök iránti általános bizalom megőrzése érdekében kombinálni kell. Az előadó ezért az alábbi kérdések felvetésével kívánja körvonalazni a jelentéstervezet lényegét.

Milyen mértékben biztosítja a bizottsági javaslat az eszközök eredményes felhasználását?

Az előadó egyetért a Bizottsággal abban, hogy az eredményesség alapvető annak biztosításához, hogy az eszköz megfeleljen a céljának, vagyis megakadályozza a jogellenes dömpingből és támogatásból származó kárt. Az eszközök eredményességével kapcsolatban a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat ideje alatt beszedett vámok visszatérítésének és az alacsonyabb vámra vonatkozó szabály részleges megszüntetésének központi jelentősége mellett érvel.

A hatályvesztési felülvizsgálatok ideje alatt beszedett vámok visszatérítése

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatok ideje alatt beszedett vámok visszatérítését javasolja, ha bizonyított, hogy a dömpinget vagy támogatást megszüntették, mert állítása szerint ez biztosítaná az eredményességet. Fel kell azonban tenni a kérdést, hogy ezt a következtetést miből vonták le. Vitatható, hogy a javasolt visszatérítés szükséges-e, hiszen a rendeletekben már szerepel visszatérítési eljárás. Az előadó ezért e bekezdés elhagyását javasolja.

Az alacsonyabb vám szabályának részleges megszüntetése

A Bizottság az alacsonyabb vám szabályának megszüntetését javasolja azokban a dömpingellenes ügyekben, amelyekben nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások fennállását állapították meg, illetve valamennyi szubvencióellenes ügyben, mivel vélekedése szerint e szabály megszüntetése javítani fogja az eszközök eredményességét. Ebben az esetben is nehéz azonban megbizonyosodni arról, hogy mi ennek a következtetésnek az alapja. A dömping a WTO szabályaival összhangban önmagában véve nem jogellenes, a kárt okozó dömping viszont igen. Az alacsonyabb vám szabálya tehát biztosítja az uniós gyártóknak okozott kár megszüntetését, és kérdéses, hogy a magasabb vámtarifák valóban növelnék-e az eredményességet. A javasolt változtatást az elrettentés célja indokolhatja, de nem szabad szem elől téveszteni a lehetséges hatásokat. Tekintettel a jelenlegi, sokkal globalizáltabb értékláncra, amelyben az Unióba irányuló behozatal több mint 50%-át köztes termékek teszik ki, a megnövelt vám nemcsak a dömpingelt és támogatott harmadik országbeli áruk uniós piacra való bejutását akadályozza majd meg, hanem jelentős hatással lehet az Unió kiviteléhez felhasznált köztes termékekhez való uniós hozzáférésre is. Ha tehát a vámokat a kár megszüntetéséhez szükséges mértéken túl megemelik, ezzel a gazdasági növekedést biztosító uniós kivitel is a célkeresztbe kerül.

Ezenkívül problémásnak bizonyulhat a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulás pontos fogalommeghatározásának hiánya. A Bizottság ez idáig nem terjesztett elő egységes fogalommeghatározást, aminek következtében számtalan spekuláció merült fel. Egyes elképzelések szerint eseti jellegű meghatározás lesz, de az is felvetődött, hogy a fogalom magában foglalja az energia- és munkaerőköltségeket. Ha a bemeneti adatok alapjaként egy meghatározatlan és kiszámíthatatlan fogalmat használnak, a végeredmény éppilyen kiszámíthatatlan lehet, ami kérdésessé teszi, hogy az alacsonyabb vám szabályának megszüntetése valóban eredményes lesz-e. A fogalom a dömpingellenes és a szubvencióellenes intézkedések közötti határvonalat is elmossa, ami a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 32. cikkének (1) bekezdésébe ütközőnek is tekinthető. Következésképpen, mielőtt ismernénk, hogy milyen célokra kívánják használni a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások fogalmát, nehéz megállapítani, hogy az milyen mértékben növelné az eszköz eredményességét, és hogy a jogi bizonytalanság ténylegesen csökkentheti-e az eredményességet.

Megfelelően foglalkozik a javaslat a harmadik országok által alkalmazott megtorló intézkedések veszélyével?

A Bizottság javaslatában elismeri, hogy az uniós gyártók egyre jobban tartanak a dömpingellenes vagy szubvencióellenes panasz benyújtását követő, harmadik országbeli gyártók által alkalmazott megtorló intézkedések veszélyétől, és ezért bevezeti a hivatalból indított eljárásokban való együttműködés kötelezettségét. Az előadónak azonban, mint már korábban említésre került, fenntartásai vannak a bizottsági javaslat más részeivel – mint például az alacsonyabb vám szabályának részleges megszüntetésével – kapcsolatban, amelyek alááshatják azt a célkitűzést, hogy biztosítani kell az Uniót az egyre erősödő megtorló intézkedések tendenciájával szemben.

A hivatalból indított eljárásokban való együttműködés kötelezettsége

A Bizottság szerint a retorzió veszélye hivatalból indított vizsgálatokkal, vagyis oly módon kezelhető, hogy a Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy a valamely uniós gyártó által kiadott hivatalos panasz nélkül vizsgálatot indítson. E javaslat jelentős előnyökkel jár, amelyek közé tartozik nem utolsó sorban az adatokhoz való kibővített hozzáférés. Ez javíthatja a vizsgálat során a mintavétel minőségét, emellett jobb és megalapozottabb következtetések levonását teszi lehetővé. Léteznek azonban még mindig megoldatlan és e javaslatban nem rendezett problémák. Először is, meg kell jegyezni, hogy a rendeletek már most is lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy hivatalból eljárást indítson, ami felveti azt a kérdést, hogy a Bizottság a jelen pillanatban miért a hivatalból indított eljárásokban látja a választ a megtorló intézkedések veszélyére. Másodszor, annak az érvnek az ellenére, hogy az ilyen eljárások csökkentik a megtorló intézkedések kockázatát, azt teljességgel nem szüntetik meg. Biztonsággal feltételezhető, hogy egy jól tájékozott harmadik országbeli gyártó számára nem okoz nehézséget annak megállapítása, hogy a Bizottság mely uniós gyártók nevében lép fel. Harmadszor, nem szabad lebecsülni a vizsgálatban való részvétel adminisztratív terhét, különösen a kkv-k esetében, és egyes vállalkozások nem feltétlenül szolgáltatják ki szívesen a Bizottságnak érzékeny üzleti információikat. Negyedszer, nem világos, hogy az információkérések teljesítésének esetleges elmulasztása milyen következményeket von maga után.

Továbbá, egy újabb és aggasztó jelenség az a trend, hogy harmadik országok bizonyos uniós tagállamokkal vagy olyan létfontosságú ágazatokkal szemben alkalmaznak szankciót vagy retorziót, amelyek nincsenek szükségszerűen kapcsolatban a harmadik ország dömpingje vagy támogatása által érintett ágazattal. Így elmondható, hogy az ágazaton belüli megtorló intézkedések elszenvedése helyett fennáll annak a fokozott kockázata, hogy egy sokkal károsabb és igazságtalanabb ágazatközi megtorlás vagy keresztretorzió jön létre. Ilyen értelemben más ágazatokban működő olyan uniós gyártókat érintenek hátrányosan a Bizottság kezdeményezései, amelyeknek semmilyen érdekük nem fűződik a vizsgálat eredményéhez. Az előadó ezt a tendenciát egyáltalán nem tartja kívánatosnak.

Mindazonáltal ezen aggályok ellenére azt lehet mondani, hogy a jobb mintavétel előnyei túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben, és így jogosnak tekinthetők. A fent említett aggályok ellensúlyozása érdekében az előadó javasolja a kkv-segélyszolgálat megerősítését, de a más szakpolitikai változásokkal, mint például az alacsonyabb vámra vonatkozó szabály részleges megszüntetésével járó lehetséges kedvezőtlen hatások számításba vételét is.

           Az alacsonyabb vám szabályának részleges megszüntetése

Mint említettük, az alacsonyabb vám szabályának részleges megszüntetésére irányuló bizottsági javaslat értékelhető úgy, hogy hatással van a megtorló intézkedések veszélyére. Az alacsonyabb vám szabályának megszüntetése felfogható az eszközöknek – jellegüket tekintve – korrekciós intézkedésből büntető intézkedéssé való átalakításaként. Ez azzal együtt, hogy a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulásoknak nincs egységes fogalommeghatározása, úgy tekinthető, mintha tágabb teret engednének a „szemet szemért, fogat fogért” mentalitásnak. Az alacsonyabb vám szabályának elsődleges célkitűzése az okozott kár megszüntetése, nem pedig az Unió kereskedelmi partnereinek szankcionálása; ez a logika vezérli az Uniót a WTO-tárgyalások során az alacsonyabb vámra vonatkozó szabályok beépítésére törekvéskor. Így fel kell tenni azt a kérdést, hogy az alacsonyabb vám szabályának korlátozása növelni fogja-e az eredményességet vagy valójában inkább tovább fokozza a megtorló intézkedések veszélyét. Az előadónak az az álláspontja, hogy az eszköz eredményesebbé tételére irányuló kísérletek kudarcba fulladhatnak, ha fokozódik a megtorló intézkedések veszélye. Újfent meg kell ismételni az előző szakaszban azzal kapcsolatban felvetett aggályokat, hogy az ágazaton belüli megtorló intézkedések ágazatközi retorzióvá válhatnak. Az előadó ezért az alacsonyabb vám szabálya részleges megszüntetésének törlését javasolja.

Elégséges átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosít a javaslat?

Az átláthatóság és a kiszámíthatóság valamennyi részt vevő fél számára létfontosságú, és célja az általános bizalom, az elszámoltathatóság és az eszközök jogszerűségének a biztosítása. Az előadó három területet kíván megvitatni: a szállítási záradékot, az ideiglenes vámok kivetésének időzítését és az információkhoz való hozzáférést.

Szállítási záradék

A szállítási záradék, vagyis az ideiglenes vámok bevezetése előtt két héttel küldött értesítés jogbiztonságot biztosítana az importőrök számára arra nézve, hogy amíg rendelkezésre nem áll a dömping és támogatás kezdeti bizonyítéka, a szokásos módon folytatódhatnak tevékenységeik. A Bizottság szerint e javaslat célja a vizsgálatok kiszámíthatóságának növelése, és ezt sok érdekelt fél méltányos intézkedésnek tartja. Az érdekelt felek mindazonáltal felvetették azt a problémát, hogy a rögzített időtartam túlságosan hosszú vagy túlságosan rövid lesz. Az Oroszországból érkező import nem tesz szükségessé kéthetes szállítási záradékot, csak talán négy vagy öt napot. A kelet-ázsiai importok esetében azonban hathetes szállítási záradékra is szükség lehet. Mások a készletfelhalmozás potenciális veszélyére figyelmeztettek. Ezen túlmenően a javaslatba egy diszkriminatív tényezőt is beépítettek, mivel a szállítási záradékot csak a nyilvántartásba vett érdekelt felek vehetik igénybe. Az előadó ezért az előzetes értesítés helyett egy tényleges szállítási záradékot javasol, amelyhez a védintézkedési rendeletből merített, és amely megállapítja, hogy az Unióba úton lévő kérdéses termékre nem vethetők ki ideiglenes vámok.

Az ideiglenes vámok időzítése

A tényleges szállítási záradék mellett a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatoknak más területei is vannak, amelyeken növelni lehet az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot. Az ideiglenes vámokat az esetek túlnyomó többségében a kilenchónapos határidő elteltekor vagy a határidő előtti utolsó héten vezetik be. Az ideiglenes vámok bevezetésére csak kivételes esetekben került korábban sor. Ennek ismeretében az előadó egy olyan záradék bevezetését javasolja, amely kimondja, hogy ideiglenes vámok csak a vizsgálat utolsó hetében vezethetők be.

           Az információkhoz való hozzáférés

A jelenlegi szabályozás alapján az érdekelt felek nagyon korlátozottan férnek hozzá a vizsgálatok ügyirataihoz. Ezt a problémát érdekelt felek vetették fel, akik azzal érvelnek, hogy a hozzáférhető, nem bizalmas ügyiratok túlságosan gyenge minőségűek ahhoz, hogy hasznukat lehessen venni. A hibás számításokat és az adatok nem megfelelő felhasználását elkerülendő ezért többet kell tenni annak érdekében is, hogy a nem bizalmas és a bizalmas ügyiratokhoz egyaránt könnyebben lehessen hozzáférni. Az előadó ezért több rendelkezésre tesz javaslatot. A meghallgató tisztviselőn túlmenően a Bizottságnak nagyobb fokú átláthatóságot kell garantálnia egy értesítési rendszer bevezetésével, amelynek keretében a jogi képviselőket vagy az érdekelt feleket értesítik, ha a vizsgálat új ügyiratokkal egészül ki, az összes nem bizalmas ügyirathoz való internetes hozzáférés mellett.

Milyen mértékben veszi számításba a javaslat a jövő kihívásait?

A bizottsági javaslatra rendszerint korszerűsítésként, a korszerű kereskedelmi szerkezethez való alkalmazkodásként utalnak. E háttérre tekintettel az előadó szükségesnek tartja mind a gyűjtőjavaslat, mind pedig az Unió tágabb szakpolitikai szempontjainak számbavételét.

Gyűjtőjavaslat

Az I. és II. kereskedelmi gyűjtőjavaslat közelgő elfogadására tekintettel ésszerű, hogy a Parlament ellenőrizze azokat a megnövekedett hatásköröket, amelyekhez a Bizottság hozzá fog jutni. A korszerűsítés mérlegét e küszöbön álló változásokra figyelemmel kell értékelni, ami felveti azt a kérdést, hogy ez a javaslat ezt milyen mértékben veszi figyelembe. Az előadó tudomásul veszi, hogy a korszerűsítés önmagában nem tudja megváltoztatni vagy visszafordítani az I. és II. gyűjtőjavaslatot – és ezt nem is szabad tennie –, hanem inkább az eszközök ellenőrzésének erősítésére és a szabályok jobb jogbiztonságának megteremtésére ad lendületet. Az előadó ezért javasolja a piacvédelmi eszközökről szóló éves jelentés megerősítését, amelyet az I. gyűjtőjavaslat elfogadását követően vezettek be, és amellyel egy parlamenti állásfoglalás foglalkozik.

Más szakpolitikai szempontok

Ami az eszköz modern környezetre való felkészítését illeti, a korábbinál nagyobb mértékben szükség lehet más szakpolitikai szempontok figyelembevételére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kereskedelem olyan kihívásokkal szembesül, amelyek alapvetően nem a kereskedelemhez kapcsolódnak, de mindazonáltal befolyásolják a kereskedelempolitikát. Ez alól a piacvédelmi intézkedések sem képeznek kivételt. Az uniós érdek próbája létfontosságú része e szakpolitikai koherencia biztosításának. Az eszköz átpolitizálása azonban veszélyt rejt magában, ha az uniós érdek keretét nem határozzák meg megfelelően. A piacvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatok során az uniós érdek próbájának kell garantálnia, hogy a Bizottság egységes álláspontot képviseljen polgárai és a fogyasztók, valamint a harmadik országok felé. Az előadó ezért az uniós érdek kritériumainak megerősítését javasolja, egy bizottsági iránymutatás alkalmazásával.

Végkövetkeztetés

Az előadó összességében üdvözli a Bizottság célkitűzéseit. Az eredményesség, a megtorló intézkedések veszélyének csökkentése, az átláthatóság és a kiszámíthatóság nagyszerű célkitűzések, amelyek együttesen biztosítják az eszköz iránti általános bizalmat. Az előadó lényegében nem kíván túllépni ezeken a célkitűzéseken, de vélekedése szerint egyes területeken a fent felvetett kérdésekre megoldást találva ezek a célkitűzések megerősíthetők.


ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt és támogatott behozatallal szembeni védelem

Hivatkozások

COM(2013)0192 – C7-0097/2013 – 2013/0103(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

10.4.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

18.4.2013

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Christofer Fjellner

25.4.2013

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

10.7.2013

28.11.2013

17.12.2013

 

Az elfogadás dátuma

21.1.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Badia i Cutchet, Nora Berra, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Henri Weber, Jan Zahradil, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Catherine Bearder, Béla Glattfelder, Syed Kamall, Elisabeth Köstinger, Katarína Neveďalová, Tokia Saïfi, Peter Skinner, Jarosław Leszek Wałęsa

Benyújtás dátuma

27.1.2014

Utolsó frissítés: 2014. január 30.Jogi nyilatkozat