Eljárás : 2013/2176(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0101/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0101/2014

Viták :

PV 14/04/2014 - 21
CRE 14/04/2014 - 21

Szavazatok :

PV 15/04/2014 - 17.16

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0394

JELENTÉS     
PDF 355kWORD 277k
2014. február 12.
PE 519.592v02-00 A7-0101/2014

„Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?”

(2013/2176(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Anthea McIntyre

A vélemény előadója (*):

Josefa Andrés Barea, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

„Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?”

(2013/2176(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–   tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomagra (COM(2008)0394),

–   tekintettel a Bizottság független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának munkájára,

–   tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

–   tekintettel az uniós szabályozás célravezetőségéről szóló bizottsági közleményre (COM(2013)0685),

–   tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési tervére,

–   tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–   tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a késedelmes fizetésekről szóló irányelvre (az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK irányelve),

–   tekintettel az Európai Fémipari, Műszaki és Technológiaalapú Iparági Munkáltatók Tanácsa (CEEMET) által végzett, „A változó piaci körülményekre választ adó, a munkavállalók igényeit kielégítő rugalmas munkaszerződések” című felmérésre(2),

–   tekintettel a foglalkoztatás és a szociális innováció új európai programjára, amely többek között kiterjeszti a mikrohitelt nyújtók európai Progress mikrofinanszírozási eszköz alapján nyújtott jelenlegi támogatását,

–   tekintettel az Eurofound „Globálisnak született: az új nemzetközi vállalkozások munkahelyteremtési potenciálja” című jelentésére,

–   tekintettel az Eurofound „Közpolitika és a kkv-k szerkezetátalakításának támogatása” című, 2013. évi jelentésére,

–   tekintettel az Eurofound „Munkahelyteremtési intézkedések” című, 2010. évi jelentésére,

–   –   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0101/2014),

A. mivel a vállalkozások létrehozásához szükséges idő Európában tagállamonként eltérő, és 4 naptól 40 napig terjed, ami hatással lehet a munkahelyteremtésre;

B.  mivel egyes tagállamokban különböző, a munkahelyteremtésre kedvezőtlen hatást gyakorló tényezőket azonosítottak, például a munkaerőpiac rugalmatlanságát, és mivel a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának ötvözése kedvezőbb kereteket biztosíthat;

C. mivel az egységes piac és az európai humánerőforrás-potenciál kulcsszerepet játszhat az Európa 2020 foglalkoztatási céljainak elérésében;

D. mivel a kkv-k képezik az Unió gazdaságának gerincét, és hatalmas lehetőséget rejtenek a munkahelyteremtés tekintetében, hiszen az újonnan teremtett munkahelyek 85%-a hozzájuk kötődik;

E.  mivel 20,7 millió kkv foglalkoztatja az Unióban a versenyszféra több mint 67%-át, ebből 30%-nak pedig a mikrovállalkozások adnak munkát,

F.  mivel a jogszabályi kötelezettségek betartásának egy alkalmazottra jutó költsége kkv-k esetében akár tízszerese is lehet a nagyvállalatok költségeinek (COM(2011)0803);

G. mivel a pénzügyi válság és az annak következtében előállt hitelválság miatt a kkv-k szélsőségesen magas hitelköltségekkel és a hitellehetőségek szűkülésével szembesülnek; mivel a Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint a periféria tagállamaiban a kisebb vállalkozások mintegy 4–6 százalékponttal többet fizetnek a banki kölcsönökért mint közép-európai partnereik, ami jelentős hátrányt okoz számukra, és ezáltal hátráltatja a régió gazdasági fellendülését és a nettó munkahelyteremtést;

H. mivel az európai vállalati kötvény-, részvény- és értékpapírosítási piacok más gazdaságokkal összevetve továbbra is viszonylag fejletlenek, és a nem banki finanszírozás továbbra is jórészt elérhetetlen a kkv-k számára, ami aláássa növekedési és munkahely-teremtési potenciáljukat;

I.   mivel a szolgáltatások tényleges biztosítása kulcsfontosságú a jövőbeli növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés szempontjából;

J.   mivel – noha Európa történelmében most a legjobban képzett az ifjúság, és a tagállamok jelentős összegeket fektettek az oktatásba és képzésbe – az ifjúság jórészt kiszorul a munkaerőpiacról és készségeik kihasználatlanul maradnak, mivel ideiglenes és alulfizetett álláshelyekért versengenek;

K. mivel az Európai Szociális Alap fontos szerepet tölt be a tagállamok abban való támogatásában, hogy lehetőségeket és képzést biztosítsanak a munkanélkülieknek a munkaerőpiacra való visszatéréshez;

L.  mivel az európai fiatalok (15–24 év közöttiek) munkanélküliségi rátája eléri a tarthatatlan 23%-ot, a válság által leginkább sújtott tagállamokban pedig 50% feletti; mivel a fiatalok ilyen tömeges munkanélkülisége erőteljes elitelvándorláshoz vezet, és lényegesen csökkenti a fenntartható növekedésre való képességünket a jövőben;

M. mivel az EU-t a „munkahelyek nélküli növekedés” veszélye fenyegeti, ami tovább fogja rombolni társadalmaink szociális és gazdasági szövetét, illetőleg annak hosszú távú esélyét, hogy az Unió azonos feltételekkel szállhasson versenybe a globalizált tudásalapú gazdaságban;

Munkahelyteremtés

1.  aggodalommal tölti el, hogy az Európai Unió néhány részén milyen költséges, milyen sok időbe telik, és milyen bonyolult egy vállalkozás létrehozása, amelyek mind kedvezőtlenül hathatnak a jövőbeli munkahelyteremtésre; úgy véli, hogy az Unió csak akkor javíthatja versenyképességét és teremthet több munkahelyet, ha a tagállamok azon fáradoznak, hogy egyszerűsítsék, felgyorsítsák és olcsóbbá tegyék ezt a folyamatot, továbbá hogy megfelelő segítségnyújtási és támogatási programokat kínáljanak;

2.  megjegyzi, hogy az indulást követően gyorsan és intenzíven nemzetközivé váló fiatal vállalkozások ígéretesnek mutatkozó módon hozzájárulnak a gazdasághoz azzal, hogy maguk teremtenek innovációt, támogatják más vállalatokban az innovációt, beépülnek a nemzetközi ellátási láncokba, valamint fenntartható és jó minőségű munkahelyeket teremtenek; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a vállalatok az indulási szakaszban jelentős kihívásokkal szembesülnek – melyeket gyorsan és alacsony tőkével kell leküzdeniük –, ezért az alacsony költségű, egyszerű és gyors vállalkozásindítási eljárások a javukat szolgálnák;

3.  megállapítja, hogy a globális trendek nyomán versenykényszerbe kerültek a vállalkozások, ugyanakkor lehetőségek is megnyíltak előttük; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk a megfelelő szabályozási és költségvetési kereteket, hogy a biztonságos munkakörnyezet biztosítása mellett segítsék a munkahelyteremtést;

4.  úgy véli, hogy a munkahelyteremtésnek kedvezőbb környezet kialakítása érdekében a tagállamoknak – adott esetben az Unió támogatásával – a szükséges reformok bevezetése révén kezelniük kell az alábbi tényezőket: készségek, képesítési szintek, vállalkozói készség, a demográfiai változások hatása, piacra jutás, finanszírozás, a munkaerőpiac, munkavállalói jogok, adminisztratív költségek és a szabályozás javítása;

5.  hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontosságát az európai kkv-k versenyképessége, termelékenysége, fenntarthatósága és munkahely-teremtési képessége szempontjából, és megjegyzi, hogy a Horizont 2020 és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) jelentős hangsúlyt fektet a gyorsan növekvő, innovatív kkv-k létrehozására és támogatására;

6.  rámutat a zöld gazdaság által a munkahelyteremtés tekintetében kínált potenciális lehetőségekre, melyhez kapcsolódóan a Bizottság becslései szerint 2020-ig 5 millió munkahely jöhet létre egyedül az energiahatékonysági és a megújuló energia ágazatokban, feltéve, hogy ambiciózus éghajlat- és energiapolitikák kerülnek bevezetésre; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a befektetések megfelelő szintjeit ezekben az ágazatokban, és gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók időben megszerezhessék a jövőben szükségessé váló képességeket, valamint garantálják az ún. „zöld munkahelyek” minőségét;

7.  elismeri az uniós szabadkereskedelmi megállapodások fontos szerepét az uniós tagállamokban a beruházások és a munkahelyek teremtése, és ezek megtartása terén;

8.  úgy véli, hogy az Unió belső piacának folyamatos fejlődése és elmélyülése számos lényeges új lehetőséget teremt mindenféle méretű vállalkozás számára, ami egyértelműen rugalmas keretrendelkezéseket tesz szükségessé a vállalkozási készség és az önfoglalkoztatás előmozdításához, míg a belső piac zavartalan működéséhez szükség van a szabályozási normák egy minimumkészletére, különösen a közegészség és -biztonság, a munkahelyi egészség és biztonság, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem tekintetében;

Készségek

9.  úgy véli, hogy az Európai Unióban komoly hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből és egyes régiókban vagy ágazatokban komoly strukturális munkaerőhiány is tapasztalható, ez pedig gátolja a gazdasági növekedést és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését; megjegyzi, hogy az Unióban 1,85 milliónál több betöltetlen álláshely van; aggályainak ad hangot amiatt, hogy felnőttek készségeire vonatkozó legutóbbi OECD-felmérés (PIAAC) – amelyet a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága is támogatott – azt jelzi, hogy az Uniós munkaképes korú lakossága 20%-ának gyengék az olvasási-számolási készségei, a felnőttek 25%-a pedig nem rendelkezik az információs és kommunikációs technológiák tényleges használatához szükséges készségekkel;

10. tudomásul veszi, hogy egyre inkább a magasabban kvalifikált munkaerőre van kereslet, a várhatóan 2020-ig létrejövő vagy megüresedő állások mintegy 90%-ához középfokú vagy felsőfokú végzettségre lesz szükség;

11. úgy véli, hogy a munkavállalók képzése és továbbképzése, a folyamatos oktatás, az iskolák és vállalkozások közötti partnerségek és a tanulószerződéses gyakorlati képzés előmozdítására szolgáló aktív politikák lehetővé tehetik a készségeknek a vállalkozások igényeivel való jobb összehangolását;

12. felismeri, hogy a szakképzett munkaerő hiányára tekintettel az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók Unión belüli szabad mozgása milyen előnyökkel jár a munkaerő-piaci kereslet kezelése tekintetében;

13. hangsúlyozza, hogy noha a kiválóság, az innováció és a humánerőforrások adják az Unió komparatív előnyét, a kutatás, oktatás és képzés területén a csökkenő beruházások – az egyes tagállamok és az euróövezet különösen magas munkanélküliségi arányaival párosulva – számos európait arra vezetnek, hogy más munkaerőpiacokon keressen állást; hangsúlyozza, hogy az elitelvándorlás a növekedés, az Unió nagyobb versenyképessége és a vállalkozási tevékenység előmozdítását szolgáló intézkedések jelentős akadálya;

14. úgy véli, hogy egyes tagállamok oktatási és képzési rendszereit a vállalkozások jövőbeli készségigényeihez jobban hozzá kellene igazítani, illetve azokkal jobban összhangba kell hozni; aggodalommal jegyzi meg, hogy 2015-ben az Európai Unióban a becslések szerint 384 000 és 700 000 fő közöttire fog emelkedni az ikt területén a képzett munkaerő hiánya, míg az elkövetkező években a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek nem fogják kielégíteni a vállalkozások egyre nagyobb keresletét, miközben az e tárgyakat tanuló nők csökkenő arányával nem foglalkoznak megfelelően; javasolja ezért, hogy a tagállamokat ösztönözzék olyan kettős oktatási és képzési rendszerek kialakítására, amelyek a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségekre, valamint a munkavállalók – különösen az alacsony szintű vagy elavult ismeretekkel rendelkezők – átképzésének és továbbképzésének támogatására összpontosítanak;

15. kiemeli a kettős oktatási és képzési rendszerek jelentőségét, különösen amelyek a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségekre összpontosítanak, és a szakiskolai gyakorlati alapú oktatást munkahelyi tanulással egyesítik, mivel ez bizonyult a legeredményesebb eszköznek az iskolából a munkaerőpiacra történő átmenet zökkenőmentessé tételében;

16. üdvözli a „Megnyíló oktatás” című bizottsági közleményt, melynek célja annak biztosítása, hogy a fiatalok digitális készségeket szerezzenek;

17. elengedhetetlennek tartja a vállalkozási készségek oktatásának bevezetését, továbbá a piac, a gazdaság és a pénzügyi rendszer működésének, funkcióinak és kölcsönhatásainak megismerését szolgáló programok beépítését az alapszintű oktatási rendszerekbe; úgy véli, hogy egy jól előkészített üzleti terv az első lépés a forráshoz jutás és az életképesség javításához; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül vegyék fel a pénzügyi oktatást és a vállalkozásindítási tanácsadást oktatási programjaikba, és hogy a vállalkozói oktatásba történő befektetést tekintsék erőforrásnak; támogatja ezzel összefüggésben a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus – Ifjú vállalkozóknak” programot;

18. hangsúlyozza az oktatásból a munka világába történő átmenet üteme javításának szükségességét, lehetővé téve ezáltal a fiataloknak a munkaerőpiacra való mielőbbi belépését, és elkerülve annak kockázatát, hogy nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatallá váljanak;

19. megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a tudományos és kutató intézményekkel való együttműködés révén helyi, regionális és nemzeti szinten támogatják a hatóságokat és az érintetteket többek közt a munkahelyi tanulás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció és elősegítése, valamint a mikrovállalkozások (különösen az egyszemélyes vállalkozások) és a kkv-k versenyképességének elősegítése érdekében, ezáltal segítve a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások és különösen a magas munkanélküliségi arány kezelését;

20. hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdaság keretében megvalósuló növekedés, innováció és munkahelyteremtés támogatására irányuló erőfeszítéseknek – többek közt az intelligens szakosodás támogatása és az ökoszisztéma tiszteletben tartása mellett – biztosítaniuk kell a az egészségügyi és biztonsági követelmények betartását, valamint a gazdasági, szociális és környezetvédelmi követelmények közötti egyensúlyt annak érdekében, hogy az Unió valamennyi régiójában megfelelő jövedelmet nyújtó, minőségi állásokat kínáljanak; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a vállalkozások és az oktatási ágazat által az ágazatközi projektek, az egyetemek és más magas színvonalú oktatási intézmények közötti együttműködés és innovációs „klaszterek” megteremtése révén betöltendő fontos szerepet; kéri a gyakorlati szakmai képzésre irányuló helyi és regionális finanszírozási programok elősegítését;

21. megítélése szerint az egységes digitális piac megvalósítása kedvezni fog a kkv-k támogatásának és fejlődésének; szükségesnek tartja annak biztosítását, hogy az ikt terén rendelkezésre álljon a megfelelően képzett személyi állomány, és hogy az európai lakosság rendelkezzen az információs és kommunikációs technológiák használatához szükséges digitális készségekkel;

22. hangsúlyozza, hogy az Európában jelenleg tapasztalható szakemberhiány orvoslása érdekében sürgős fellépésre van szükség a nők tudományos és műszaki képzésekhez és szakmákhoz való hozzáférésének felgyorsítása érdekében, különösen az új információs és kommunikációs technológiák ágazatában;

23. olyan kezdeményezéseket kér, amelyek támogatni fogják a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek közötti partnerségeket, és amelyek meg fogják adni az európaiaknak az ikt-vel, energiával kapcsolatos és a csúcstechnológiás gyártás területén a munkahelyekhez való hozzáféréshez szükséges készségeket;

Vállalkozói tevékenység

24. aggodalommal tölti el, hogy az elmúlt három évben 45%-ról 37%-ra esett vissza az önfoglalkoztatottként dolgozni kívánó uniós polgárok száma, akiknek majdnem a fele a csődtől tart, és több mint 50%-uk azt állítja, hogy nehéz elegendő információhoz jutni arra vonatkozóan, hogy hogyan kell elindítani egy vállalkozást; úgy véli, hogy a kkv-k növekedése összefügg a vállalkozói készséggel; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásindítás és az önfoglalkoztatás munkalehetőségeket teremt, és segíti az erős ipari és szolgáltató ágazatok kiépítését, javasolja ezért a tagállamok ösztönzését arra, hogy támogassák a vállalkozói szemléletet és készségeket az oktatás különböző szintjein, és vezessék be az egyetemeken és a szakképzést nyújtó főiskolákon a vállalkozásindítási tanácsadást; aggodalommal jegyzi meg, hogy az összes európai vállalkozó körében csak 30% a nők aránya; hangsúlyozza a vállalkozói készség előmozdításának szükségességét a nők körében a technikai, tudományos és üzleti támogató hálózatokhoz való hozzáférés elősegítésével, és a női vállalkozókat megcélzó coaching/mentorálási programok kifejlesztésével;

25. hangsúlyozza, hogy az önfoglalkoztatás „kockázati” tényezője és a közelmúltbeli gazdasági válság hitelfeltételekre gyakorolt hátrányos hatása visszatartanak az ilyen vállalkozói tevékenységek folytatásától; ennek megfelelően ajánlja, hogy fontolják meg olyan tagállami intézkedések meghozatalát, amelyek a jóléti hálót az önfoglalkoztatottak vonatkozásában anélkül egyensúlyozzák ki, hogy ez csökkentené e sajátos tevékenységtípus rugalmasságát;

26. aggodalommal jegyzi meg, hogy a pénzügyi válság és az azt követő recesszió igen súlyosan érintett számos európai kkv-t, melyek közül jelentős számú felszámolásra került ahelyett, hogy a vállalkozás újrakezdte volna tevékenységét; rámutat az egészséges szerkezetátalakításnak és ezáltal a munkahelyek megtartásának kedvező, előnyös szabályozási keretrendszer fontosságára; üdvözli a Bizottság vállalkozásokra vonatkozó cselekvési tervét, amely támogatást nyújt a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy megkönnyítsék az életképes vállalkozások számára a fennmaradást, és hogy második esélyt biztosítsanak a tisztességes vállalkozók számára, mivel ez pozitív hatással lesz a munkahelyteremtésre; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő áttekintést a különböző tagállamokban a vállalkozói környezet javítása érdekében megtett intézkedésekről; kiemeli a tagállamok felelősségét aziránt, hogy teljes mértékben igénybe vegyék a Bizottság részéről a vállalkozói környezet javítására ajánlott támogatást; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tájékoztassa a polgárokat és vállalkozásokat a finanszírozási lehetőségekről, például a „Pénzügyi szabályok áttekintése” és a „2007–2013 közötti finanszírozási lehetőségek” kiadványok révén;

27. üdvözli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), valamint a Horizont 2020 keretprogramban előirányzott kkv-kat támogató eszközt; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy többéves a pénzügyi keret szerint a Horizont 2020 keretprogramban a COSME és a kkv-kat támogató eszköz költségvetése korlátozott;

28. üdvözli különösen a COSME keretében biztosított konkrét intézkedéseket, amelyek célja a vállalkozásokra, elsősorban a kkv-kra vonatkozó keretfeltételek javítása, a forráshoz jutás és a piacra jutás megkönnyítése, valamint a vállalkozói készség és a vállalkozói kultúra előmozdítása; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készség előmozdításához Európában nélkülözhetetlen a kiszámítható és egyértelmű szabályozási környezet; olyan intézkedéseket és fellépéseket vár, amelyek európai vagy nemzeti szinten előmozdítják a vállalkozói készséget, és kiterjednek a vállalkozási modellek valamennyi típusára, közöttük a szövetkezetekre, a kézműipari vállalkozásokra, a szabadfoglalkozásokra és a szociális vállalkozásokra is; üdvözli különösen, hogy a Horizont 2020 és a COSME keretében továbbra is folytatódik a sajáttőke- és az idegen tőkével történő finanszírozás támogatása;

29. úgy véli, hogy a fiatal vállalkozók az innováció és a munkahelyteremtés előmozdítói; hangsúlyozza, hogy össze kell hozni a tapasztalt mentorokat és a törekvő fiatal vállalkozókat, és meg kell könnyíteni az innovatív induló vállalkozásokat támogató struktúrák létrehozását; üdvözli azokat a programokat – például az Erasmus fiatal vállalkozóknak programot –, amelyek célja az új vállalkozók segítése a vállalkozás irányításához szükséges készségek megszerzésében, és úgy véli, hogy az ilyen programok további támogatására van szükség ahhoz, hogy még több vállalkozó fejlődhessen és teremthessen új munkahelyeket; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a gyakorlati szempontú vállalkozói oktatást és képzési programokat, például az iskolai-vállalati projekteket és szakmai gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a COSME-program végrehajtásakor ezt vegyék figyelembe; üdvözli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megerősítését, amely egyértelműen arra összpontosít, hogy 2020-ig vállalkozói és innovatív készségeket nyújtson 10 000 mesterképzésben és 10 000 PhD képzésben részt vevő diáknak;

30. kéri a vállalkozókat segítő uniós mobilitási programok, például az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program támogatását, valamint azt, hogy a vállalkozási ismeretek oktatását a bevált gyakorlatok megosztása révén építsék be a nemzeti iskolai tantervekbe;

31. leszögezi az üzleti inkubátorok létrehozásának és támogatásának jelentőségét, mivel ezek lehetőséget nyújtanak a fiatal vállalkozóknak ötleteik kipróbálására, az üzleti hálózatokkal való megismerkedésükre és segítséget nyújtanak számukra a potenciális partnerekkel, ügyfelekkel és befektetőkkel való kapcsolatfelvételre; úgy véli, hogy az uniós finanszírozás alapvető szerepet tölthet be, és hangsúlyozza az uniós finanszírozású projektek és egyetemi programok sikerét – mint például az ERFA által finanszírozott, a vállalkozáshoz és foglalkoztathatósághoz szükséges készségekkel foglalkozó birminghami hálózat (Birmingham Skills for Enterprise and Employability Network – BSEEN) az Egyesült Királyságban, amely mentorálással, az induló vállalkozásoknak nyújtott intenzív támogatással és az új vállalkozásoknak biztosított üzleti inkubátorokkal segíti a vállalkozást és a vállalkozói készségek elsajátítását – melyek ezáltal kulcsfontosságúak a majdani munkahelyteremtés szempontjából;

32. felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy bezárással fenyegetett számos európai vállalatnál a munkavállalók szövetkezeti társaságok révén átvehetik a tulajdonosi szerepet; felhív az Európa 2020 stratégia szerinti kulcságazatokban működő vállalatoknak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Beruházási Bank révén való támogatására vonatkozó, lehetséges új irányvonalak mérlegelésére;

33. aggályosnak tartja a színlelt önfoglalkoztatás Európai Unióban egyre terjedő jelenségét; felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el konkrét szakpolitikákat ennek megelőzésére, például az elegendő foglalkoztatási lehetőség vagy a munkaügyi ellenőrzések javítása révén;

34. felhívja a tagállamokat, hogy tájékoztatás, a bevált gyakorlatok bemutatása, az e gyakorlatok cseréjét biztosító platform létrehozása révén ösztönözzék a nemzetközivé válást; szorgalmazza a nemzetközi szemlélet jegyében nyújtott vállalkozói készségfejlesztést, a vállalkozások indításának támogatásához rendelkezésre álló eszközök átláthatóságának előmozdítását, a fiatal vállalkozókat a lehetséges befektetőkkel és üzleti partnerekkel összekapcsoló hálózatok és csereprogramok támogatását, valamint működési tanácsadás és támogatás biztosítását az indulási szakasz után is, ezzel is segítve a kritikus korai évek átvészelését, és ösztönzőket nyújtva a foglalkoztatáshoz;

35. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatal európaiak az oktatás keretében elsajátítsák a vállalkozói ismereteket, és kialakuljon bennük a vállalkozói szemlélet; megállapítja ezzel összefüggésben, hogy az EIT rendkívül jelentős szerepet tölt be a vállalkozói kultúra oktatás, képzés és szakmai gyakorlat révén történő előmozdításában; megállapítja, hogy az EIT valamennyi tudományos és innovációs társulása (TIT) a saját területén aktívan támogatja a vállalkozói készséget olyan tantervek kidolgozása révén, amelyek ötvözik a kiváló tudományt és innovációt a vállalkozói készségekkel és tapasztalatokkal, ezáltal felkészítik a holnap vállalkozóit, valamint innovatív és vállalkozói gondolkodásmóddal itatják át a meglévő vállalkozásokat;

36. kijelenti, hogy az Unió társadalmi kohéziója szempontjából kiemelkedően fontos a magas munkanélküliségi arány kezelése, különösen a fiatalok és más kiszolgáltatott csoportok körében, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése, valamint a vállalkozói szellem előmozdítása révén; felhívja ezért a tagállamokat és az európai strukturális és beruházási alapokat, hogy összpontosítsanak a fenntartható munkahelyek és üzleti lehetőségek megteremtésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéb vállalkozások, valamint az induló vállalkozások számára kedvező környezet és a megfelelő szabályozási keret biztosítása által;

37. rámutat arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapokra fontos szerep hárul a foglalkoztatás, valamint a vállalkozási, vállalkozói és kreatív készségeket fejlesztő konkrét projektek támogatásában, többek közt a fiatalok körében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden tagállam és régió teljes mértékben éljen ezzel a lehetőséggel a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok révén a helyi és regionális hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vállalkozói tevékenység helyi és regionális szintű előmozdítására, többek közt a fiatalok induló vállalkozásaira összpontosítva;

38. üdvözli a szociális gazdaság – mint új, különösen a fiatalokat érdeklő vállalkozási forma – utóbbi években az Európai Unióban tapasztalható növekedését; felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki stratégiákat és programokat a szociális gazdaság előmozdítása érdekében;

Demográfia

39. úgy véli, hogy a tagállamokat a népesség elöregedése elterjedt jelenségére figyelemmel és többek között a nemzedékek közötti szolidaritással összefüggésben ösztönözni kell arra, hogy mozdítsák elő az idősebb munkavállalók – nők és férfiak – munkaerőpiacon tartását a tapasztalat felértékelése révén; hangsúlyozza, hogy az idősebb munkaerő-állomány és a hosszabb szolgálati idők pozitívan járulhatnak hozzá a fellendüléshez és a jövőbeni növekedéshez; ezért hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás fontosságát, különösen az idősebb munkavállalók esetében; végezetül hangsúlyozza, hogy az idősebbek nélkülözhetetlenek a tudás és a tapasztalat fiatalabb generációknak való továbbadása érdekében;

40. hisz az idősebbek vállalkozói készsége támogatásának fontosságában mint arra szolgáló eszközben, hogy bevonják a jelentős üzleti tapasztalattal rendelkező idősebb lakosságot az innovációs folyamatba, ezáltal meghosszabbítva a munkában töltött életet és a munkaerőpiacon tartva a nélkülözhetetlen készségeket;

41. felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre az életkoron, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon és valláson vagy meggyőződésen alapuló munkahelyi megkülönböztetést tiltó uniós jogszabályokat;

42. elismeri, hogy fontos figyelembe venni azok helyzetét, akiknek össze kell hangolniuk a munkát és a családi életet;

Piaci hozzáférés

43. hangsúlyozza, hogy az egységes piac kínálta közvetlen lehetőségeket arra kell használni, hogy a határok megnyitásával, a munkavállalók mobilitása előtt még mindig fennálló akadályok lebontásával és új piaci lehetőségek teremtésével új életet leheljenek Európa gazdaságaiba;

44. felhív a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megmaradt akadályainak lebontására, hogy így e tevékenység több munkahelyet legyen képes teremteni;

45. hangsúlyozza, hogy a kkv-k esetében lényeges a méret, és hogy a nagyobb lépték lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy könnyebben ellenálljanak a gazdasági ciklusoknak, nagyobb szakértelmet építsenek ki, új ügyfeleket és piacokat találjanak, bekapcsolódjanak globális ellátási láncokba, és könnyebben hozzájussanak a banki finanszírozáshoz, bővítsék finanszírozási forrásaikat és ezáltal több munkahelyet teremtsenek. meggyőződése, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a vállalkozásukat bővíteni kívánó kkv-tulajdonosok vezetési és üzleti stratégiai képzését. kiemeli annak fontosságát, hogy a kkv-kat támogatni kell a kiaknázatlan külföldi piacokkal való kapcsolatépítésben, átirányítva a meglévő állami szervezeteket a bankokkal és a kkv-k társulásaival ebből a célból végzett közös munkára;

46. hangsúlyozza, hogy vállalkozás népszerűsítésére és az Unió gazdasági gerincét alkotó kis- és középvállalkozások támogatására alkalmas és rugalmas egységes piaci keretrendelkezések bevezetése semmilyen körülmények között nem teljesíthető az európai munkaügyi minimumnormák és a munkavállalói alapjogok kárára;

47. megjegyzi, hogy létfontosságú a közép- és hosszú távú hitelekkel, illetve sajáttőke-befektetéssel nemzetközivé válásra törekvő kkv-k támogatása, valamint a kkv-k kereskedelemfinanszírozási eszközök elérésének módjai tekintetében történő oktatása;

48. megállapítja a digitális gazdaság munkahelyteremtés szempontjából fennálló jelentőségét, különösen, ha az hagyományosan erős európai ágazatokhoz kapcsolódik, például a kreatív iparágakhoz, kulturális örökséghez és idegenforgalomhoz;

49. hangsúlyozza, hogy az egységes piacon folyó, közös szociális normákkal alátámasztott, szabad és tisztességes verseny a növekedés és az innováció fellendítésének döntő fontosságú tényezője, és ezáltal növeli a foglalkoztatást az Unióban;

Pénzügyek

50. leszögezi, hogy a banki hitelezés továbbra is a legáltalánosabb finanszírozási forrás Európában; úgy véli azonban, hogy valódi előnyök rejlenek a finanszírozás innovatív programokon keresztül és bankrendszeren kívül megvalósuló új formáiban – ilyenek például a közösségi finanszírozás, a kkv-angyalok, a közösségi hitelezés, a mikrohitelezés, a könnyen elérhető mikrohitel-ügynökségek és az egyéb eszközök –, amelyekkel az induló vállalkozásoknak és kkv-knek biztosíthatók a növekedéshez és munkahelyteremtéshez elengedhetetlen beruházások; meggyőződése, hogy a finanszírozás új formái kedvezőek lennének a fiatal, dinamikus vállalkozások számára, amelyek újonnan alapított mivoltuk miatt szembesülnek nehézségekkel a hagyományosabb finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréskor; hangsúlyozza, hogy az új finanszírozási formáknak nem szabad csupán az indulási és a növekedési szakaszra korlátozódniuk, és hogy az alternatív tőkepiacok támogatása – például szerkezetátalakítás esetében – egyaránt előnyös lenne a vállalatnak és a munkavállalóinak egyaránt kedvező eredmény eléréséhez;

51. rendkívül fontosnak tartja, hogy a tagállamok hajtsák végre a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvet, amelynek értelmében a vállalkozások és a hatóságok közötti ügyletek tekintetében a szerződéses fizetési határidő nem haladhatja meg a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőket, kivéve, ha a szerződésben kifejezetten másként állapodtak meg, és feltéve, hogy a szerződés egyedi természete vagy jellege miatt az tényszerűen indokolt –, de a 60 naptári napot semmi esetre sem haladhatja meg;

52. hangsúlyozza, hogy a szükséges finanszírozás megszerzéséhez a nem innovatív és a már meglévő kkv-knak is a gyakran van szükségük állami támogatásra, ha új piacokra kívánnak terjeszkedni vagy tulajdonjogukat átruházni kívánják;

53. hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika fontos és hatékony eszköz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtésében és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében, valamint az Unióban a munkahelyteremtés terén az egyik legfontosabb szerepet betöltő, a mikrovállakozásokat is magukban foglaló kis- és középvállalkozások (kkv-k) beindításának és fejlesztésének széles körű intézkedések és innovatív pénzügyi eszközök általi támogatásában;

54. üdvözli azt a kezdeményezést, amely megkönnyíti a polgárok, szervezetek és vállalkozások, különösen a kkv-k számára az európai uniós támogatásokhoz való hozzáférést azzal, hogy egyetlen portálon nyújt információkat a strukturális alapokról, többek között az ESZA-ról, a Horizont 2020-ról és a COSME-ről; üdvözli egyben az Enterprise Europe Network e téren tett erőfeszítéseit; mindazonáltal úgy véli, hogy többet kell tenni azért, hogy a jelenlegi és a potenciális vállalkozóknak egyértelmű és átfogó tájékoztatást adjanak a finanszírozási lehetőségekről „egyablakos rendszer” keretében minden régióban, és ösztönözni kell a pénzügyi közvetítőket az elérhető finanszírozási források jobb kihasználására;

55. kéri az uniós finanszírozási mechanizmusok – ideértve a strukturális alapokat, az ERFA-t, a Horizont 2020-at és az EBB beruházásait – jobb koordinálását, különösen az innovatív kkv-k finanszírozásával összefüggésben, és kéri az abból adódó akadályok vizsgálatát, hogy számos tagállamban a bankok nem adják tovább a pénzeszközöket és hitelgaranciákat a kkv-k és a reálgazdaság számára;

56. hangsúlyozza a kutatás és innováció fontosságát az európai kkv-k versenyképességének, termelékenységének, fenntarthatóságának és munkahely-teremtési potenciáljának szempontjából, és megállapítja, hogy a Horizont 2020 és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) jelentős hangsúlyt fektet a gyorsan növekvő, innovatív kkv-k létrehozására és támogatására;

57. üdvözli a kkv-ket támogató eszköz létrehozását a Horizont 2020 keretében, amely lehetővé teszi a számukra, hogy innovatív elképzeléseik megvalósításához pénzügyi és nem pénzügyi támogatáshoz jussanak; felhívja a Bizottságot, hogy 2014-től a leginkább kkv-barát módon valósítsa meg az eszközt azaz egy külön e célra szánt ügynökség közreműködésével, lehetővé téve a projektek ténylegesen „alulról felfelé” történő benyújtását és támogatást nyújtva az innováció minden típusa, többek között a nem technológiai és a szociális innováció számára is;

58. rámutat, hogy a cégek ugyanakkor gyakran problémákba ütköznek, amikor kutatáshoz, új termékek kifejlesztéséhez vagy új piacokhoz való hozzáféréshez finanszírozási forrásokat keresnek;

59. támogatja azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek segítik a kkv-k eddiginél több pénzügyi forráshoz való könnyebb hozzáférését, azon az alapon, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a finanszírozáshoz való hozzáférést a fiatal és innovatív társaságok számára; arra biztatja a tagállamokat, hogy fogadjanak el az innovációt ösztönző mechanizmusokat (például a kutatás és az innováció finanszírozására szolgáló adóhitel-mechanizmusokat), és szüntessék meg az egyenlőtlenségeket a tagállamok között; támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a sikertelen vállalkozók talpra állítása, újabb esélyt – és az újabb kockázatvállaláshoz bátorságot – adva számukra;

60. üdvözli a strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat részét képező, a visszatérítési módszerek egyszerűsítésére vonatkozó javaslatot az ezen eszközök által a vállalkozói kedv és készségek előmozdításában játszott fontos szerep tükrében; kéri a Bizottságot, hogy felügyelje a kkv-k közösségi támogatáshoz jutását, és tájékoztassa erről a Parlamentet;

61. álláspontja az, hogy a vállalkozások alapításához és folyamatos működéséhez kulcsfontosságú az állami befektetés és állami támogatás; meggyőződése, hogy a tagállamoknak a munkahelyek megőrzése céljából biztosítékokat és garanciákat kell követelniük az egyes tagállamokban letelepedő és állami támogatásban részesülő vállalatoktól; ;

62. úgy véli, hogy a tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny kedvezőtlenül befolyásolja a vállalkozások fejlődését, hogy az adórendszerek a kkv-ket a nagyobb vállalatokhoz hátrányos helyzetbe hozzák, és hogy a kkv-k vonatkozásában mindez visszaveti a potenciális növekedést és a beruházásokat; támogatja az Unión belül a társaságiadó-rendszereknek egy harmonizált adóalap bevezetése révén történő jobb – az adócsalás és agresszív adótervezés leküzdésére irányuló fellépéssel kísért – összehangolását;

Munkaerőpiac

63. határozottan úgy véli, hogy a vállalkozások csak megfelelő feltételek mellett tudnak munkahelyeket teremteni, azaz akkor, ha többek között képzett és magas készségszintű munkaerő és rugalmas szerződéses megállapodások állnak rendelkezésre, egyensúlyban van a munka és a magánélet, ésszerűek a költségek és adók, az adminisztratív és szabályozási terhek pedig minimálisak;

64. leszögezi a munkahelyi rugalmas biztonság fontosságát, amely egyfelől a munkavállalóknak méltányos fokú biztonságot nyújt, másfelől pedig lehetővé teszi a gazdasági szereplőknek a piaci változásokra való gyors reagálást;

65. az ifjúsági tanácsadók bevezetését a munkaközvetítő ügynökségeknél fontos lépésnek tekinti azon fiatalok számának csökkentésében, akiknek nem sikerül átlépni az oktatásból a munkaerőpiacra;

66. úgy véli, hogy a tagállamoknak nagyobb humántőke-beruházásokat kell végezniük, és jobban kellene reagálniuk a munkaerőpiac szükségleteire, elsősorban az oktatás és a munka világa közötti erős kapcsolatok biztosításával, megadvaa fiataloknak a megfelelő tájékoztatást, tanácsokat és útmutatást ahhoz, hogy életpálya-választásuk biztos legyen, továbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzés támogatásával, valamint a munkavállalók átképzésének és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek biztosításának támogatásával;

67. megítélése szerint jelentős tér van a szociális partnerek és az érintett szervek kis- és középvállalkozásoknak szóló hosszú távú stratégia kialakításába történő, fokozott bevonására, mivel ez az egyetlen útja a hiányosságok megállapításának, az intelligens és rugalmas jogszabályok kialakításának, a piac szétaprózódása megelőzésének, valamint a fenntartható és minőségi foglalkoztatás megteremtése és fejlesztése előmozdításának;

68. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre a felsőoktatásból és a szakképzésből a munkaerőpiacra való átmenetet biztosító, életképes programokat, különösen a pályakezdő fiatal szakemberek számára;

69. felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is hozzanak a kulturális és oktatási rendszert alakító szakpolitikai intézkedéseket – és ezek mellett léptessenek életbe gazdasági és szabályozási ösztönző mechanizmusokat is –, a felsőoktatást és a piacot jelenleg elválasztó szakadék áthidalása érdekében partnerségeket és tudáscsere-hálózatokat hozva létre az oktatás valamennyi szintje és a vállalatok között, valamint hogy megkönnyítsék a kutatók számára az egyetemekről a vállalatokhoz kerülést, fokozva ezáltal az innovációt;

70. szorgalmazza az európai digitális gazdasággal kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában az „egyéni vállalkozó” európai meghatározásának létrehozását;

Kkv-k és mikrovállalkozások

71. úgy véli, hogy a kkv-k az Európai Unióban az innováció és a gazdasági növekedés fő hajtóerejét képezik, és kulcsszerepet játszanak a munka világába vezető út biztosításában, valamennyi korosztály számára, nőknek és férfiaknak egyaránt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kkv-kat számos tagállamban kizárják a kutatási, innovációs és fejlesztési közpolitikákból,

72. hangsúlyozza, hogy a kkv-k nem csupán a munkahelyek teremtésében, hanem azok megtartásában is jelentős szerepet töltenek be;

73. rámutat, hogy az Unióban működő több mint 20 millió kkv a vállalkozások 99%-át teszi ki, és a kkv-k a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció egyik legfontosabb hajtóerejét jelentik;

74. úgy véli, hogy a közpolitikai intézkedések fontos szerepet játszanak a kkv-k létrehozásának és továbbfejlesztésének támogatása és ösztönzése szempontjából (pl. megfizethető hitelek, a nyilvános kezdeményezésekre és a jogszabályokra vonatkozó tanácsadás, üzletfejlesztők és inkubátorházak, klaszterek, technológiatranszfer-hivatalok, coaching és mentorálási szolgáltatások stb. révén); úgy véli, hogy a hálózatépítés és a bevált gyakorlatok cseréje fontos szerepet játszik e tekintetben; úgy véli, hogy a nem anyagi és nem pénzügyi formában megvalósuló támogatás – például az ismeretekhez és az információkhoz, a pénzügyi képzéshez, az üzleti hálózatokhoz való hozzáférés – nélkülözhetetlen az új vállalkozók és a kkv-k számára üzleti tevékenységük fejlesztéséhez; úgy véli, hogy a belső piac és a kisvállalkozások közötti kereskedelem ösztönzése érdekében különösen fontos a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének és a különböző kereskedelmi szabályozási rendszerek átjárhatóságának biztosítása;

75. úgy véli, hogy a kkv-kkal kapcsolatos innováció a munkahelyteremtéshez vezető fontos út; rámutat, hogy ahhoz, hogy a kkv-k sikeresen részt vegyenek az innovációs rendszerben, lényeges, hogy irányító szerepet töltsenek be saját innovatív tevékenységeik során, és a támogatás jobban igazodjon valós szükségleteikhez;

76. hangsúlyozza a „gondolkozz először kicsiben” elvét; elismeri a határ menti elektronikus kereskedelem abban rejlő előnyeit, hogy lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozásoknak az egységes piachoz való hozzáférésre, a munkahelyteremtésre, a költségek csökkentésére és a globális versenyben való részvételre;

77. hangsúlyozza azokat a lehetőségeket, amelyeket az ikt-technológiák kínálnak a termelékenység és a versenyképesség fokozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy fel kell szabadítani az egységes digitális piacban rejlő potenciális lehetőségeket, és rámutat, hogy az innovatív, induló ikt-vállalkozások létrehozásának költsége az elmúlt tíz év során a századára csökkent, főleg az olyan technológiák miatt, mint a szupergyors és mindenhol elérhető széles sávú internet, a számítási felhő, a nyílt forráskódú szoftverek, a nyilvános adatok és a közszféra információihoz való hozzáférés;

78. kiemeli, hogy az e-irányítás különösen kedvező a vállalkozások, különösen a kkv-k számára – amelyek jelenleg az Unión belüli határokon átnyúló műveletek végrehajtása során gyakran leküzdhetetlen akadályokkal szembesülnek –, mivel alacsony adminisztratív költségekkel és terhekkel jár, és növeli a termelékenységet, a hatékonyságot, a versenyképességet, az átláthatóságot, a nyitottságot, a politikai hatékonyságot és a hozzáférés lehetőségét, valamint ésszerűsíti az eljárásokat;

79. meggyőződése, hogy a kkv-k megfelelő védelmének hiánya számos esetben megnyomoríthatja a vállalkozásokat és leállíthatja a gazdasági növekedést, és egyben elrettentheti a vállalkozásokat a kockázatvállalástól, ami hatást gyakorol növekedésükre és munkahelyteremtő képességükre;

80. megállapítja, hogy az induló vállalkozások előtt álló és a gyorsan növekvő kkv-k fejlődését befolyásoló legfőbb akadályok a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége és költségei, a súlyos terhekkel járó szabályozás, a szabályok ismeretének hiánya, a közvetett költségek, az exportpiacokhoz való hozzáférés korlátozottsága, az átlagos kifizetési idő és a szakképzett munkaerő hiánya;

81. üdvözli a „kkv-teszt” bevezetését és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a kkv-kra egyszerűbb szabályozási rendszert, a mikrovállalkozásokra pedig eseti alapon mentességet javasol, az egészségügyi, biztonsági és foglalkoztatási normák sérelme nélkül; úgy véli, hogy enyhítő intézkedéseket kell bevezetni a jogalkotási javaslatok körében, például hosszabb végrehajtási idő, hathatósabb és hatékonyabb ellenőrzés, illetve a vállalkozások papírmunkájának egyszerűsítését célzó iránymutatások formájában, de anélkül, hogy ezzel egy kétszintű munkaerőpiacot hoznának létre;

82. üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint például a CREATE projekt, amely a növekedés és munkahelyteremtés, valamint a versenyképesség vidéki kkv-k által tapasztalt akadályaival foglalkozik;

83. úgy véli, hogy a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a munkahelyteremtésnek az adminisztráció és a túlzott bürokrácia csökkentése révén történő, innovatív módjai tekintetében kialakult – különösen a kis- és középvállalkozásokat, valamint a mikrovállalkozásokat érintő bevált gyakorlatokat megosszák egymással, többek között a kkv-követek európai hálózatának felhasználásával;

84. nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a helyi hatóságok és kkv-k társulásait a helyi termelés és a termékek kiválóságának előmozdításában, például a kutatási és fejlesztési projektek érdekében üzleti klaszterek létrehozása révén;

85. úgy véli, hogy a kkv-k érdekképviseleti szerveit is ösztönözni kell a bürokrácia csökkentését szolgáló innovatív módszerek legjobb gyakorlatának határokon átnyúló megosztására;

86. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a különféle tagállamokban végbemenő munkajogi reformok következtében számos munkavállalót már nem védenek kollektív szerződések, különösen a kkv-knál; megítélése szerint a munkaügyi rugalmasság minden fejlesztéséhez megfelelő munkajogi védelemnek kell társulnia;

87. meggyőződése, hogy javítani kell a kkv-k közbeszerzésben való részvételének keretét;

88. megjegyzi, hogy számos tagállamban nem áll rendelkezésre elégséges támogatás és/vagy elégséges szabályozási keret ahhoz, hogy megfelelő körülményeket lehessen biztosítani a fiatal, innovatív és induló vállalkozások számára, és hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni a kkv-kra vonatkozó különböző európai, nemzeti, regionális és helyi szakpolitikákat és eszközöket;

89. hangsúlyozza, hogy a hamisítás elleni küzdelem és a kkv-k növekedését hatékonyan ösztönző eszköz létrehozása érdekében meg kell erősíteni a termékek nyomon követhetőségére vonatkozó uniós szabályokat;

A szabályozás javítása

90. hangsúlyozza, hogy hatékonyabb és világosabban megszövegezett jogszabályokra van szükség, amelyek végrehajthatása egyszerűen megoldható és amelyek segítséget nyújthatnak abban, hogy minden érintett szereplő – közöttük a vállalkozók is – a jogállamiság keretei között működhessen, lehetővé téve a vállalkozók és az alkalmazottak számára egyaránt, hogy hasznosan élhessenek a foglalkoztatásra, valamint az egészségvédelemre és a biztonságra vonatkozó jogszabályok által kínált lehetőségekkel;

91. hangsúlyozza, hogy a kkv-kat támogató uniós szakpolitikák nagyobb integrációjára van szükség az innováció, a növekedés, a versenyképesség, a nemzetközivé válás, a vállalkozói szellem, az erőforrás-felhasználási hatékonyság, a bürokrácia csökkentése, az emberi erőforrások minősége, valamint a társadalmi és környezeti felelősség tekintetében;

92. elismeri a Bizottság arra irányuló intézkedését, hogy foglalkozik azon 10 jogszabály felülvizsgálatának eredményeivel, amelyek a legnagyobb terhet róják a kkv-kra, ez az intézkedés ugyanis hozzájárul majd ahhoz, hogy a vállalkozások több foglalkoztatási lehetőséget teremtsen; úgy véli, hogy a Bizottságnak sürgősen előre kell sorolnia e jogszabályok olyan módon történő fejlesztését, amely megoldást hoz a kkv-k aggályaira; úgy véli, biztosítani kell, hogy a politikaalkotási folyamat során az Európai Unió és a tagállamok figyelembe vegyék a vállalkozások, főként a kkv-k és mikrovállalkozások konkrét igényeit és vegyék fontolóra a számukra szóló támogatási intézkedések bevezetését;

93. rámutat, hogy az indulási szakaszt követően gyorsan és erőteljesen nemzetközivé váló fiatal vállalatok az innovációteremtéssel ígéretesen erősítik a gazdaságot, innovációra serkentenek más vállalatokat, részt vesznek a nemzetközi ellátási láncokban, továbbá fenntartható és minőségi munkahelyeket teremtenek; megjegyzi ugyanakkor, hogy e vállalatok előtt – az alacsony tőkeszint miatt – az indulási szakaszban jelentős kihívások állnak, ezért számukra hasznosak lennének az olcsó, egyszerű és gyors vállalkozásindítási eljárások;

94. hangsúlyozza, hogy a munkahelyi egészségre és biztonságra, valamint a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok nem tekinthetők súlyos terheket okozó szabályoknak; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a túlzott adminisztratív terheket, ugyanakkor minden esetben biztosítsa a munkahelyi egészséget és biztonságot, és garantálja, hogy a kkv-k megfelelő tudással és forrásokkal rendelkezzenek, valamint lehetővé teszi a számukra, hogy megfelelően kezeljék alkalmazottaik munkahelyi környezetének ügyét;

95. megjegyzi, hogy a szociális partnerek megállapodásai a vállalkozások és munkavállalók széles körére vonatkoznak; aggódik amiatt, hogy a tárgyalások menete nem tartott lépést az Uniónak a szabályozás javítására irányuló menetrendjével; meggyőződése, hogy a szociális partnerek minden megállapodása vonatkozásában független hatásvizsgálatot kell végezni;

96. tudomásul veszi az új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát; reméli, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának garantálása érdekében a megelőzésre, a használhatóságra, a tisztázásra, az egyszerűsítésre, a megelőzésre, valamint a meglévő jogszabályok jobb végrehajtására helyezi majd a hangsúlyt;

97. üdvözli a kkv-k REACH regisztrációs díjainak csökkentését, jóllehet a díjak az összes megfelelési költségnek egy töredékét teszik ki; rendkívül aggasztja azonban, hogy a REACH költségeit eredetileg alulbecsülték, aminek következtében már most több mint 1 milliárd euró az eltérés, és ez az érték még tovább fog növekedni;

98. hangsúlyozza, hogy az energiaköltségek csökkenésének elősegítése érdekében javítani kell az általános üzleti hatékonyságot az energetikai hasznosítással kapcsolatos kihívásoknak való megfelelést lehetővé tevő projektek és eszközök révén;

99. rámutat arra, hogy a 2014–2020-as kohéziós politikai időszakra irányadó rendelkezések célja, hogy csökkentsék a mikrovállalkozások és a kkv-k adminisztratív terheit, különösen a munkanélküliek aktivizálása tekintetében, ezáltal járulva hozzá a munkahelyteremtés feltételeinek javításához; felhívja a tagállamokat arra, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek az európai strukturális és beruházási alapoknak a mikrovállalkozások és kkv-k javára történő jobb végrehajtásának útjában állnak;

Ajánlások

100.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsan és céltudatosan tegyenek lépéseket a kkv-kra háruló szabályozásból eredő terhek csökkentése érdekében, egyúttal biztosítsák, hogy a javasolt megoldások a tényeken alapuljanak és tartsák tiszteletben az egészség és a biztonság szempontjait, valamint az EUMSZ 9. cikkét;

101.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki a zöld gazdaságban rejlő potenciált a fenntartható Európát szolgáló ipar újjáélesztése (Renaissance of Industry for a Sustainable Europe - RISE) stratégia kidolgozásával, amely a harmadik ipari forradalom felé mutató technológiai, üzleti és szociális innovációt támogatja, beleértve az alacsony széndioxid-kibocsátású modernizációs offenzívát; azt állítja, hogy e RISE-stratégia új piacok, üzleti modellek és kreatív vállalkozók megjelenését fogja előidézni, új munkahelyeket és tisztességes munkát fog teremteni, ipari megújulást fog eredményezni, ami gazdasági dinamizmussal, bizalommal és versenyképességgel jár együtt; úgy véli, hogy egy ilyen stratégia alappillére az energia- és az erőforrás-hatékonyság;

102.    úgy véli, hogy megfelelő megközelítést kínálhat a Bizottság azon javaslata, hogy a mikrovállalkozásokat ki kellene zárni a javasolt jövőbeli jogszabály hatálya alól, kivéve, ha szükséges, hogy azokra is kiterjedjen a jogszabály hatálya;

103.    felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzeti szintű kkv-szervezetek belépjenek az újonnan létrehozott kkv-követhálózatba és kkv-közgyűlésbe, és hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az uniós kezdeményezésekről és a szakpolitikai javaslatokról; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy éppoly fontos szerepük van az európai tájékoztatási központoknak is, amelyeknek mindeddig még nem sikerült az európai üzleti élet elvárásainak és igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtaniuk;

104.    felhívja a tagállamokat, hogy az egész életen át tartó tanulás (szakképzés) keretében támogassák a nyelvtanulást a kkv-k és mikrovállalkozások alkalmazottai számára, mivel ez olyan eszköz, amely elősegíti az ilyen cégek egységes piachoz való hozzáférését és részvételét;

105.    arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítson a kkv-k számára a strukturális alapokhoz való könnyebb hozzáférést, különösen az előfinanszírozott projektekre vonatkozó követelmények enyhítése, a társfinanszírozásra vonatkozó követelmények mérséklése, a különböző típusú kkv-k célirányosabb kiválasztása, a kkv-k finanszírozása tekintetében a pályázati ciklusok és a támogatási kapacitások építése közötti finanszírozási rés bezárása útján;

106.    fenntartja azt az álláspontot, miszerint a kkv-kat támogató intézkedéseket az egyéni vállalkozókra is alkalmazni kellene, különös tekintettel a szociális biztonsági rendszerek különböző formáira, az e rendszerek keretében nyújtott ellátásra, illetve a foglalkozási veszélyek megelőzésére;

107.    azt ajánlja az európai parlamenti képviselőknek, hogy kkv-kra és különösen a munkahelyteremtésre vonatkozó jogszabálytervezet költségeinek, előnyeinek és egyéb következményeinek alapos vizsgálata érdekében használják ki maradéktalanul a Hatásvizsgálatok és az Európai Hozzáadott Érték Igazgatósága által kínált lehetőségeket;

108.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy következetesebben mérjék fel a jövőbeni és a meglévő szabályozás kkv-kra, és általánosságban a versenyképességre gyakorolt hatását;

109.    emlékezteti a tagállamokat a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében tett azon kötelezettségvállalásukra, amely szerint lehetővé teszik, hogy egy vállalkozás beindítása legfeljebb 48 órán belül lehetséges legyen; kéri a tagállamokat ezzel összefüggésben, hogy az Európa 2020 stratégiában rögzített foglalkoztatási célkitűzésekre is tekintettel tegyenek meg minden erőfeszítést e cél megvalósítása érdekében;

110.    kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon minden olyan feltárt negatív hatással, amelyet az uniós jogszabályok gyakorolnak az üzleti életre és annak munkahelyteremtő képességére, különös tekintettel az ismeretekkel, az átfogó látásmóddal, valamint az uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazásának támogatásával kapcsolatos hiányosságokra, felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az információk kkv-khoz történő áramlását;

111.    felhívja a Bizottságot, hogy a REFIT program keretében ellenőrizze, hogy minden jogszabály az eredetileg megfogalmazott célját éri-e el, és határozza meg azokat a területeket, ahol a foglalkoztatási lehetőségeket befolyásoló következetlenségek vagy hatástalan intézkedések tapasztalhatók;

112.    kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák az önfoglalkoztatást, lehetőleg határokon átnyúló jelleggel és főként a nők és a fiatalok körében, olyan környezet létrehozásával és olyan oktatási és szociális védelmi rendszer kialakításával, amely többek között az egyetemi hallgatók és a szakemberek vállalkozói szellemének előmozdítása révén üzleti tevékenységekre, fejlődésre és munkahelyteremtésre ösztönzi a vállalkozókat;

113.    felhívja a szociális partnereket az intelligens szabályozási eszközök befogadására, tárgyalásaik során a hatásvizsgálatok használatának fokozására, és a jogalkotási intézkedésre javaslatot tevő megállapodásoknak a Bizottság hatásvizsgálati testülete elé terjesztésére;

114.    nyomatékosan kéri, hogy az adatvédelmi rendelet kövessen kiegyensúlyozott megközelítést, és az adatvédelem biztosítása mellett egyúttal nyújtson ösztönzést a digitális gazdaság, a munkahelyteremtés és a növekedés számára;

115.    felhívja az Európai Uniót, hogy működjön együtt a tagállamokkal, az egyetemekkel, a kutatóintézetekkel és a vállalkozásokkal az uniós finanszírozási források (például az ESZA, az ERFA, a COSME, a „Horizont 2020” és az Erasmus+) összehangolása és maradéktalan felhasználása érdekében a vállalkozói kultúrának főként a nők és a fiatalok körében történő előmozdítása, a munkaerőpiac által igényelt képesítések és készségek kifejlesztése és továbbfejlesztése, valamint új vállalkozások létrehozásának támogatása céljából;

116.    felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a vállalkozói készségeknek az oltatás minden szintjén a tantervbe való beépítésében;

117.    felhívja az Uniót, hogy a tagállamokkal, iskolákkal és egyetemekkel együtt munkálkodjon a nyílt technológiákon alapuló oktatás kialakításán;

118.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.

(2)

http://www.ceemet.org/en/News/News/CEEMET-Survey-Flexible-employment-contracts-responding-to-changing-market-circumstances-and-meeting-employee-needs.htm


INDOKOLÁS

Pillanatnyilag a munkanélküliség jelenti Európa számára a legnagyobb társadalmi kihívást. Júliusban az egész Európai Unióra vonatkozó munkanélküliségi ráta 11% volt, míg néhány tagállamban meghaladta a 20%-ot. Az „EU 2020” stratégia 75%-ban határozta meg az aktív foglalkoztatás 2020-ra teljesítendő célértékét; ahhoz, hogy e cél elérésére reális esély mutatkozzon, arra kell összpontosítani, hogy Európa hogyan alakíthat ki a munkahelyteremtés szempontjából megfelelő környezetet.

Arra az általános érvényű elvre is emlékezni kell, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, a mikrovállalkozások, a vállalkozók és innovátorok teremtenek munkahelyeket, nem pedig az Európai Unió növekedési tervei. A kkv-k és a mikrovállalkozások jelenleg 90 millió munkahelyet biztosítanak az Európai Unió versenyszférájában. Itt van hatalmas lehetőség a munkahelyteremtésre, a növekedésre és az innovációra. Tekintettel arra, hogy az elmúlt 10 évben az új munkahelyek 85%-át a kkv-k teremtették, biztosítani kell, hogy a kkv-k központi helyre kerüljenek a politikai döntéshozatalban.

Az Európai Uniónak, és különösen a tagállamoknak fontos szerep jut a vállalkozások támogatásában, ez a finanszírozáshoz való hozzáférés javításával, a vállalkozói tevékenység ösztönzésével és mindenekelőtt a megfelelő szabályozási környezet létrehozásához vezető új utak feltárásával valósulhat meg.

A vállalkozások csak akkor tudnak munkahelyeket teremteni és több munkaerőt foglalkoztatni, ha azt a piac lehetővé teszi, ha képzett munkaerő áll rendelkezésre, ha a munkaerőpiacok kellőképp rugalmasak, ha a munkaerőköltségek a bérekkel együtt összhangban állnak a termelékenységgel, ha szociális védelmi rendszerek vonzóvá teszik a munkát, és ha a szabályozás arányos és tényeken alapul.

Van néhány jelentős megoldandó kihívás, és míg el kell ismerni, hogy a politikai nézetek meglehetősen széles spektrumot ölelnek fel ebben a kérdésben, ez a jelentés számos kérdéssel kíván foglalkozni, többek között azzal, hogyan javíthat az Európai Unió és a tagállamok a finanszírozáshoz való hozzáférésen, hogyan mozdíthatja elő a vállalkozói tevékenységet, és hogyan javíthat a szabályozáson.

Több fontos szempontra került hangsúly, elsőként arra, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások számára elérhetővé kell tenni az uniós támogatások – például egyablakos ügyintézés és webportálok segítségével történő – igénybevételének mikéntjével kapcsolatos ismereteket és tudást.

Másodszor, tekintettel arra, hogy az önfoglalkoztatottként dolgozni kívánó uniós polgárok száma 45%-ról 37%-ra csökkent az elmúlt 3 évben, fontos, hogy a vállalkozó szellemet már fiatalkortól kezdve egészen az egyetemig gondozzák, és hogy minden erőfeszítést megtegyenek annak érdekében, hogy megkönnyítsék az életképes vállalkozások számára a fennmaradást, a tisztességes vállalkozók számára pedig azt, hogy kapjanak még egy esélyt.

A jelentés üdvözli a vállalkozókat segítő innovatív kezdeményezéseket, mint például a CREATE program, az Erasmus fiatal vállalkozóknak program és a 2020-ra szóló vállalkozási stratégia.

Harmadszor pedig hangsúlyozza, hogy az egyre képzettebb munkaerőre visszavezethető, erősödő nemzetközi verseny következtében az Európai Unió a szakképzett munkaerő súlyos hiányával és komoly strukturális munkaerőhiánnyal néz szembe, ami visszaveti a gazdasági növekedést. Világos az elmozdulás a magasabban kvalifikált munkaerőt igénylő állások felé. A várhatóan 2020-ra létrejövő vagy megüresedő állások túlnyomó többségéhez középfokú vagy felsőfokú végzettségre lesz szükség.

Ennél is figyelemre méltóbb, hogy 2015-re az Európai Unióban a becslések szerint 384 000 és 700 000 fő közöttire fog emelkedni az ikt területén a képzett munkaerő hiánya. A természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek kínálata nem fogja kielégíteni a vállalatok egyre nagyobb keresletét.

Ebben központi jelentősége van annak, hogy létre kell hozni a megfelelő szabályozási környezetet azoknak az akadályoknak az elhárításával, amelyek aránytalan költségekkel terhelik a vállalkozásokat és visszafogják a növekedésre, munkahelyteremtésre és a globális versenyben való részvételre való képességüket.

A jelentés több kezdeményezést is kiemel, ezek közé tartozik a „gondolkozz először kicsiben” elv, a „kkv-teszt”, a REFIT program, a Bizottság 10 legnagyobb szabályozási terhet jelentő jogszabályról folytatott konzultációja (amelynek során a munkaidőről szóló irányelvről és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvről az volt a vélemény, hogy túl bonyolultak, illetve aránytalan követelményeket írnak elő a kkv-k számára); ezek mindegyike segít abban, hogy a jogszabályok az eredetileg megfogalmazott céljukat érjék el.

A jogalkotók felelősséggel tartoznak annak biztosításáért, hogy az általuk előterjesztett szabályozások és javaslatok ösztönözzék a munkahelyteremtést és ne rójanak aránytalan vagy meggondolatlan terheket a vállalkozásokra.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (4.12.2013)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

hogyan járulhat hozzá az Európai Unió a vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és induló vállalkozások számára előnyösebb környezet kialakításához új munkahelyek teremtése érdekében?

(2013/2176(INI))

A vélemény előadója(*): Josefa Andrés Barea

(*)Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a kkv-kat támogató uniós szakpolitikák nagyobb integrációjára van szükség az innováció, a növekedés, a versenyképesség, a nemzetközivé válás, a vállalkozói szellem, az erőforrás-felhasználási hatékonyság, a bürokrácia csökkentése, az emberi erőforrások minősége, valamint a társadalmi és környezeti felelősség tekintetében;

2.  megjegyzi, hogy az európai fiatalok (a 15–24 év közöttiek) körében a munkanélküliség aránya elérte az elfogadhatatlan 23%-ot, a válság által legkeményebben sújtott tagállamokban pedig 50% felett van; rámutat, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség e rendkívül magas aránya a tehetséges fiatalok nagyarányú elvándorlásához vezet, ez pedig nagymértékben aláássa lehetőségeinket a fenntartható növekedés jövőbeli biztosítása tekintetében;

3.  hangsúlyozza, hogy az egységes piacon folyó, közös szociális normákkal alátámasztott, szabad és tisztességes verseny a növekedés és az innováció fellendítésének döntő fontosságú tényezője, és ezáltal növeli a foglalkoztatást az Unióban;

4.  rámutat, hogy az Unióban működő több mint 20 millió kkv a vállalkozások 99%-át teszi ki, és a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció egyik legfontosabb hajtóerejét jelenti;

5.  üdvözli, hogy a szociális gazdaság – mint új vállalkozási megközelítés – az utóbbi években az Európai Unióban növekedésnek indult; felhívja a tagállamokat, hogy mélyítsék el a szociális gazdaság megteremtését és fejlesztését előmozdító programokat;

6.  rámutat, hogy a cégek ugyanakkor gyakran problémákba ütköznek, amikor kutatáshoz, új termékek kifejlesztéséhez vagy új piacokhoz való hozzáféréshez finanszírozási forrásokat keresnek;

7.  megjegyzi, hogy egy új vállalkozás alapításához 4 naptól (Belgium) vagy 40 napig (Málta) terjedő időre van szükség(1);

8.  üdvözli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), valamint a Horizont 2020 keretprogramban előirányzott, a kkv-kat támogató eszköz létrejöttét;sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy többéves a pénzügyi keret előirányzatai szerint a Horizont 2020 keretprogramban a COSME és a kkv-kat támogató eszköz céljaira megállapított költségvetés korlátozott;

9.  üdvözli különösen a COSME keretében biztosított egyedi fellépéseket, amelyek célja a vállalkozásokra, elsősorban a kkv-kra vonatkozó keretfeltételek javítása, a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a vállalkozói szellem és a vállalkozói kultúra előmozdítása; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói e képességeket elő kell mozdítani, különösen a fiatalok körében – éspedig már korai életkortól kezdve –, valamint a nők körében is; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói szellem előmozdításához Európában rendkívül fontos a kiszámítható és egyértelmű szabályozási környezet; olyan intézkedéseket és fellépéseket vár, amelyek európai vagy nemzeti szinten előmozdítják a vállalkozói szellemet és kiterjednek a vállalkozási modellek valamennyi típusára, közöttük a szövetkezetekre, a kézműipari vállalkozásokra, a szabadfoglalkozásokra és a szociális vállalkozásokra is; üdvözli különösen, hogy a Horizont 2020 és a COSME keretében folyamatos támogatás áll rendelkezésre a sajáttőke és az adósságfinanszírozás számára;

10. kéri a Bizottságot, hogy – különösen a korábban már finanszírozott projektekre vonatkozó követelmények enyhítésével, az előírt társfinanszírozási követelmények csökkentésével, a kkv-k különböző típusaira szabott jobb útmutatásokkal és a kkv-k finanszírozását biztosító támogatási lehetőségek megteremtésével – garantálja a kkv-k strukturális alapokhoz való jobb hozzáférését;

11. hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontosságát az európai kkv-k versenyképessége, termelékenysége, fenntarthatósága és munkahely-teremtési képessége szempontjából, és megállapítja, hogy a Horizont 2020 és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) jelentős hangsúlyt fektet a gyorsan növekvő, innovatív kkv-k létrehozására és támogatására;

12. üdvözli a Bizottság REFIT-kezdeményezését, amely bizonyos uniós jogszabályok hatályon kívül helyezésére irányul, amelyekről bebizonyosodott, hogy aránytalan terheket okoznak az európai vállalkozások, különösen a kkv-k számára;

13. úgy véli, hogy az Erasmus fiatal vállalkozókat támogató programja ösztönözni fogja a vállalkozói szellemet és a munkahelyteremtést;

14. hangsúlyozza, hogy a kkv-k nem csupán a munkahelyek teremtésében, hanem azok megtartásában is jelentős szerepet töltenek be;

15. kéri az uniós finanszírozási mechanizmusok, közöttük a strukturális alapok, az ERFA, a Horizont 2020 és az EBB-beruházások jobb összehangolását, különösen az innovatív kkv-k finanszírozásával összefüggésben, és kéri annak kivizsgálását, mely akadályok következtében nem biztosítanak a bankok jelenleg számos tagállamban pénzügyi forrásokat és hitelgaranciákat a kkv-k és a reálgazdaság számára;

16. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vessék alaposabb elemzés alá a jövőbeni és a meglévő szabályozás kkv-kra, és általában a versenyképességre gyakorolt hatását;

17. kéri a vállalkozókat segítő uniós mobilitási programok, például az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program támogatását, valamint azt, hogy a vállalkozási ismeretek oktatását a bevált gyakorlatok megosztása alapján építsék be a nemzeti iskolai tantervekbe;

18. úgy véli, hogy a közpolitikai intézkedések fontos szerepet játszanak a kkv-k létrehozásának és továbbfejlesztésének támogatása és ösztönzése szempontjából (pl. megfizethető hitelek, a nyilvános kezdeményezésekre és a jogszabályokra vonatkozó tájékoztató és tanácsadó szolgáltatások, üzleti hálózatok és inkubátorházak, klaszterek, technológiatranszfer-irodák, coaching és mentorálási szolgáltatások stb. révén); úgy véli, hogy a hálózatépítés és a bevált gyakorlatok cseréje fontos szerepet játszik e tekintetben; úgy véli, hogy a nem anyagi és nem pénzügyi támogatás – például az ismeretekhez és az információkhoz, a pénzügyi képzéshez, az üzleti hálózatokhoz való hozzáférés – nélkülözhetetlen az új vállalkozók és a kkv-k számára üzleti tevékenységük fejlesztéséhez; úgy véli, hogy a belső piac és a kisvállalkozások közötti kereskedelem ösztönzéséhez különösen fontos a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének és a különböző kereskedelmi szabályozási rendszerek átjárhatóságának biztosítása;

19. rámutat, hogy az indulási szakaszt követően gyorsan és erőteljesen nemzetközivé váló fiatal vállalatok az innovációteremtéssel ígéretesen erősítik a gazdaságot, innovációra serkentenek más vállalatokat, részt vesznek a nemzetközi ellátási láncokban, továbbá fenntartható és minőségi munkahelyeket teremtenek; megjegyzi ugyanakkor, hogy e vállalatok előtt – az alacsony tőkeszint miatt – az indulási szakaszban jelentős kihívások állnak, ezért számukra hasznosak lennének az olcsó, egyszerű és gyors vállalkozásindítási eljárások;

20. rámutat arra, hogy a fiatal vállalkozók úgynevezett üzleti inkubátorházak létrehozásával megvalósuló integrált támogatása azért fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy kipróbálják ötleteiket, megismerjék a vállalati struktúrákat és felvehessék a kapcsolatokat a potenciális partnerekkel, ügyfelekkel és befektetőkkel; hangsúlyozza, hogy a mentorálásra nem csupán az indulási szakaszban, hanem az azt követő kritikus évek során is folyamatosan szükség van;

21. megítélése szerint a kkv-k az európai gazdaságon belül jelentős innovációs potenciállal rendelkeznek, és kulcsszerepet töltenek be a munkába állást biztosító utak rendelkezésre bocsátásában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kkv-kat számos tagállamban kizárják a kutatási, innovációs és fejlesztési közpolitikákból, és az e tendenciával homlokegyenest ellentétes irányba ható intézkedésekre szólít fel;

22. megjegyzi, hogy számos tagállamban nem áll rendelkezésre elégséges támogatás és/vagy elégséges szabályozási keret ahhoz, hogy megfelelő körülményeket lehessen biztosítani a fiatal, innovatív és induló vállalkozások számára, és hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni a kkv-kra vonatkozó különböző európai, nemzeti, regionális és helyi szakpolitikákat és eszközöket;

23. megjegyzi, hogy a vállalkozások versenyképességének javítására és a foglalkoztatás védelmére szolgáló hosszú távú stratégia szerkezetátalakítást igényelhet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy munkavállalókat még a szerkezetátalakítás tervezési szakaszában tájékoztassák és velük konzultáljanak, valamint hogy segítsék őket a szerkezetátalakítás során keletkező nehézségeik kezelésében; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján a szociális partnerekkel történő egyeztetés után a lehető legrövidebb időn belül nyújtson be jogi aktusra irányuló javaslatot, az Európai Parlament 2013. január 15-i állásfoglalásában megfogalmazott részletes ajánlásokkal összhangban;

24. üdvözli a „kkv-teszt” bevezetését; sajnálja azonban, hogy ezt csak néhány tagállam építette be a nemzeti döntéshozatali folyamatokba;

25. úgy véli, hogy a tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny kedvezőtlenül befolyásolja a vállalkozások fejlődését, hogy az adórendszerek a kkv-ket a nagyobb vállalatokhoz hátrányos helyzetbe hozzák, és hogy a kkv-k vonatkozásában mindez visszaveti a potenciális növekedést és a beruházásokat; támogatja az Unión belül a társaságiadó-rendszereknek egy harmonizált adóalap bevezetése révén történő jobb – az adócsalás és agresszív adótervezés leküzdésére irányuló fellépéssel kísért – összehangolását;

26. felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is hozzanak a kulturális és oktatási rendszert alakító szakpolitikai intézkedéseket – és ezek mellett léptessenek életbe gazdasági és szabályozási ösztönző mechanizmusokat is –, a felsőoktatást és a piacot jelenleg elválasztó szakadék áthidalása érdekében partnerségeket és tudáscsere-hálózatokat hozva létre az oktatás valamennyi szintje és a vállalatok között, valamint hogy megkönnyítsék a kutatók számára az egyetemekről a társaságokhoz kerülést, fokozva ezáltal az innovációt; meggyőződése, hogy a tagállamoknak jobban figyelembe kell venniük a munkaerő-piaci igényeket, elsősorban a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzés megerősítése révén, valamint a munkavállalók átképzésének és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek biztosításának támogatásával; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre a felsőoktatásból és a szakképzésből a munkaerőpiacra történő kilépést biztosító, életképes programokat, különösen a munkaerő-piacon első ízben megjelenő fiatal szakemberek számára; felszólít arra, hogy az oktatási rendszerekbe a középfokú oktatástól kezdve építsenek be a vállalkozási ismereteket oktató tárgyakat, és a vállalkozói készséget mint kulcsfontosságú készséget vegyék fel oktatási és képzési programjaikba;

27. hangsúlyozza, hogy az Európában jelenleg tapasztalható szakemberhiány orvoslása érdekében sürgős fellépésre van szükség a nők tudományos és műszaki képzésekhez és szakmákhoz való hozzáférésének felgyorsítása érdekében, különösen az új információs és kommunikációs technológiák ágazatában;

28. felhívja a tagállamokat, hogy tájékoztatás, a bevált gyakorlatok bemutatása, az e gyakorlatok cseréjét biztosító platform létrehozása révén ösztönözzék a nemzetközivé válást; szorgalmazza a nemzetközi szemlélet jegyében nyújtott vállalkozói készségfejlesztést, a vállalkozások indításának támogatásához rendelkezésre álló eszközök átláthatóságának előmozdítását, a fiatal vállalkozókat a lehetséges befektetőkkel és üzleti partnerekkel összekapcsoló hálózatok és csereprogramok támogatását, valamint működési tanácsadás és támogatás biztosítását az indulási szakasz után is, ezzel is segítve a kritikus korai évek átvészelését, és ösztönzőket nyújtva a foglalkoztatáshoz;

29. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai oktatást és készségeket az Unióban, amelyek a vállalkozások következő években növekvő igényeinek kielégítéséhez és a holnap innovátorainak és vállalkozóinak fejlesztéséhez szükséges eszközök; hangsúlyozza, hogy meg kell oldani a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai tantárgyakkal foglalkozó nők csökkenő arányával kapcsolatos problémát és tovább kell bővíteni az Unió tehetségbázisát;

30. rámutat arra, hogy a foglalkoztatottságot pozitívan befolyásolják azok a szakképzési rendszerek, amelyek az elméleti képzést gyakorlati tapasztalatszerzéssel elegyítik; hangsúlyozza ebben az összefüggésben a magán- és a közszektor szoros együttműködésének, valamint a szociális partnerek bevonásának fontosságát;

31. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatal európaiak az oktatás keretében elsajátítsák a vállalkozói ismereteket és kialakuljon bennük a vállalkozói szemlélet; megállapítja ezzel összefüggésben, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) rendkívül jelentős szerepet tölt be a vállalkozói kultúra oktatás, képzés és szakmai gyakorlat révén történő előmozdításában; megállapítja, hogy az EIT valamennyi tudományos és innovációs társulása (TIT) a saját területén aktívan támogatja a vállalkozói készséget olyan tantervek kidolgozása révén, amelyek ötvözik a kiváló tudományt és innovációt a vállalkozói készségekkel és tapasztalatokkal, ezáltal felkészítik a holnap vállalkozóit, valamint innovatív és vállalkozói gondolkodásmóddal itatják át a meglévő vállalkozásokat;

32. hisz az idősebbek vállalkozói készsége támogatásának fontosságában mint arra szolgáló eszközben, hogy bevonják a jelentős üzleti tapasztalattal rendelkező idősebb lakosságot az innovációs folyamatba, ezáltal meghosszabbítva a munkában töltött életet és a munkaerőpiacon tartva a nélkülözhetetlen készségeket;

33. támogatja azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek segítik a kkv-k eddiginél több pénzügyi forráshoz való könnyebb hozzáférését, azon az alapon, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a finanszírozáshoz való hozzáférést a fiatal és innovatív társaságok számára; arra biztatja a tagállamokat, hogy fogadjanak el az innovációt ösztönző mechanizmusokat (például a kutatás és az innováció finanszírozására szolgáló adóhitel-mechanizmusokat), és szüntessék meg az egyenlőtlenségeket a tagállamok között; támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a sikertelen vállalkozók talpra állítása, újabb esélyt – és az újabb kockázatvállaláshoz bátorságot – adva számukra;

34. megítélése szerint az európai kkv-k nagy mértékben kiszolgáltatottak a banki finanszírozásnak, és ez fokozza sebezhetőségüket; megállapítja, hogy az innovatív programok keretében és a nem banki hitel útján biztosított új finanszírozási formák – mint például a közösségi hitelezés, a közösségi finanszírozás, a szövetkezeti üzleti modellek, a mikrohitel és egyéb olyan eszközök, amelyek létfontosságú beruházást biztosíthatnak a kkv-k számára új munkahelyek teremtése érdekében – tényleges előnyökkel járnak; úgy véli, hogy a finanszírozás új formái az olyan fiatal, dinamikus vállalatok előnyére szolgálhatnak, amelyeknek éppen vadonatúj mivoltuk miatt nehézségei vannak a hagyományosabb finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés terén; üdvözli, hogy a Bizottság elismeri az alternatív finanszírozási formákban rejlő potenciális lehetőségeket a kkv-k elindítása és átvétele tekintetében, és hogy annak felmérésén dolgozik, hogy milyen keretek között lehetne e megközelítéseket érvényre juttatni és támogatni; kéri a Bizottságot annak kivizsgálására is, hogy miként lehetne ezeket a finanszírozási forrásokat még inkább a mikrovállalkozások és a kkv-k szükségleteihez igazítani, és hogy találjon megoldásokat a szabályozással, az oktatással és a kutatással kapcsolatos kérdésekre e téren; kéri s a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és más, regionális és helyi szintű érintett szereplőkkel együttműködve határozza meg, melyek azok a stratégiai ágazatok, amelyek az alternatív finanszírozású projektekkel megcélozhatók, kiváltképpen azokban a régiókban, ahol a hagyományos gazdaság nem képes megfelelően kielégíteni a sajátos gazdasági és társadalmi kívánalmakat;

35. rendkívül fontosnak tartja a tagállamok számára, hogy hajtsák végre a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvet, amelynek értelmében a vállalkozások és a hatóságok közötti ügyletek tekintetében a szerződéses fizetési határidő nem haladhatja meg a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőket – kivéve, ha a szerződésben kifejezetten másként állapodtak meg, és feltéve, hogy a szerződés egyedi jellege vagy jellege miatt az tényszerűen indokolt –, és semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 60 naptári napot;

36. hangsúlyozza, hogy szükség van a szabályok egyszerűsítésére és harmonizációjára, valamint pénz- és adóügyi ösztönzők biztosítására annak lehetővé tételéhez, hogy az üzleti angyalok, a magvetőtőke- és kockázatitőke-befektetők innovatív vállalkozások és induló vállalkozások határokon átnyúló finanszírozásával foglalkozhassanak, és létrejöhessen egy európai kockázatitőke-térség; hangsúlyozza a kutatásorientált, innovatív kkv-k beruházásaiból származó tőkenyereségre kivetett adók csökkentésének igen nagy jelentőségét;

37. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a helyi hatóságok és kkv-k társulásait a helyi termelés és a termékek kiválóságának előmozdításában, például a kutatási és fejlesztési projektek érdekében üzleti klaszterek létrehozása révén;

38. úgy véli, hogy a kkv-kkal kapcsolatos innováció a munkahelyteremtéshez vezető fontos út; rámutat, hogy az innovációs rendszerben való sikeres részvétel érdekében lényeges, hogy a kkv-k irányító szerepet töltsenek be saját innovatív tevékenységeik során, és a támogatás jobban igazodjon valós szükségleteikhez;

39. felhívja a Bizottságot, hogy a jogszabályok kidolgozáskor átláthatóan és megfelelően végezze el a kkv-teszteket, és kkv-k költségeinek jelentős csökkentése érdekében sürgősen, a jogalkotási javaslatok széles körében tegyen javaslatokat egyszerűbb előírásokra és mentességekre;

40. hangsúlyozza, hogy a szükséges finanszírozás megszerzéséhez a nem innovatív és a már meglévő kkv-knak is a gyakran van szükségük állami támogatásra, ha új piacokra kívánnak terjeszkedni vagy tulajdonjogukat átruházni kívánják;

41. üdvözli a kkv-ket támogató eszköz létrehozását a Horizont 2020 keretében, amely lehetővé teszi a számukra, hogy innovatív elképzeléseik megvalósításához pénzügyi és nem pénzügyi támogatáshoz jussanak; felhívja a Bizottságot, hogy 2014-től a leginkább kkv-barát módon valósítsa meg az eszközt egy külön e célra szánt ügynökség közreműködésével, lehetővé téve a projektek ténylegesen „alulról felfelé” történő benyújtását és támogatást nyújtva az innováció minden típusa, többek között a nem technológiai és a szociális innováció számára is;

42. hangsúlyozza, hogy a kkv-k támogatására irányuló valamennyi intézkedésnek alkalmazhatónak kell lennie az önfoglalkoztatásra is, különösen a különböző típusú szociális biztonsági rendszerek, ezek várható előnyei és a foglalkozási kockázatok tekintetében;

43. úgy véli, hogy intézkedéseket kell tenni a kkv-k számára a legnagyobb gondokat okozó 10 rendelet terhes előírásainak egyszerűsítése és csökkentése szándékával;

44. üdvözli a kkv-k REACH regisztrációs díjainak csökkentését, még ha e a díjak az összes megfelelési költségek csupán elenyésző hányadát jelentik is; rendkívül aggasztja azonban, hogy a REACH költségeit eredetileg alulbecsülték, aminek következtében már most több mint 1 milliárd euró az eltérés, és ez az érték még tovább fog növekedni;

45. hangsúlyozza, hogy az internet az egységes digitális piac egyik központi elve, amely a társadalmi kommunikáció színtereként betöltött szerepe mellett olyan platformot is kínál, amelyen bármely polgár útjára indíthat egy bármely más polgárnak szánt szolgáltatást vagy innovatív terméket, és segíti a szükséges finanszírozás felkutatását is, továbbá felszólít a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályoknak a lehető legrövidebb idő alatt történő felszámolására; megjegyzi, hogy a digitális gazdaság jelentősége óriási a munkahelyteremtés és a kkv-k létrehozása szempontjából, különösen a hagyományosan erős európai ágazatokban, például a kreatív iparágak, a kulturális örökség és idegenforgalom terén; megítélése szerint az egységes digitális piac megvalósítása kedvezni fog a kkv-k támogatásának és fejlődésének; szükségesnek tartja annak biztosítását, hogy az ikt terén rendelkezésre álljon a megfelelően képzett személyi állomány, és hogy az európai lakosság rendelkezzen az ikt-technológia hasznosításához szükséges digitális készségekkel; kiemeli, hogy mindig garantálni kell a személyi sérthetetlenséget és a kereskedelmi adatok védelmét;

46. hangsúlyozza azokat a lehetőségeket, amelyeket az ikt-technológiák biztosítanak a termelékenység és a versenyképesség fokozása terén; hangsúlyozza, hogy fel kell szabadítani az egységes digitális piacban rejlő potenciális lehetőségeket, és rámutat, hogy az innovatív, induló ikt-vállalkozások létrehozásának költsége az elmúlt tíz év során a századára csökkent, főleg az olyan technológiák miatt, mint a szupergyors és mindenhol elérhető széles sávú internet, a számítási felhő, a nyílt forráskódú szoftverek, a nyilvános adatok és a közszféra információihoz való hozzáférés;

47. hangsúlyozza, hogy a kkv-kra nehezedő aránytalan szabályozási terheket l kell kerülni; úgy véli, hogy a Bizottságnak többet kell tennie 2011.ben tett kötelezettségvállalásának teljesítéséért, amely szerint egyszerűbb szabályozási előírásokat javasol a kkv-k számára;

48. megítélése szerint az egységes digitális piac megvalósítása kedvezni fog a kkv-k támogatásának és fejlődésének; szükségesnek tartja annak biztosítását, hogy az ikt terén rendelkezésre álljon a megfelelően képzett személyi állomány, és hogy az európai lakosság rendelkezzen az ikt-technológia hasznosításához szükséges digitális készségekkel;

49. hangsúlyozza, hogy az energiaköltségek csökkenésének elősegítése érdekében javítani kell az általános üzleti hatékonyságot az energetikai hasznosítással kapcsolatos kihívásoknak való megfelelést lehetővé tevő projektek és eszközök révén;

50. meggyőződése, hogy a mikrovállalkozásoknak automatikus mentességekben kellene részesülniük, és hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozóan csak olyan szabályokat kell előírni, amelyek kifejezetten előnyösek a számukra;

51. úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk olyan programokat, amelyek a munkaerő-piacra első ízben kilépő szakemberek számára egyszerűbb munkaerő-piaci hozzáférést tesznek lehetővé, főleg az önálló vállalkozóvá válás bonyolultságának és költségének – többek között a közvetett munkaköltségeknek – a csökkentése révén; ennek szellemében szorgalmazza az európai digitális gazdasággal kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában az „egyéni vállalkozó” európai meghatározásának létrehozását;

52. hangsúlyozza, hogy a hamisítás elleni küzdelem és a kkv-k növekedését hatékonyan ösztönző eszköz létrehozása érdekében meg kell erősíteni a termékek nyomon követhetőségével kapcsolatos uniós szabályokat;

53. hangsúlyozza, hogy a dokumentálási és jelentéstételi kötelezettségek csökkentése nem veszélyeztetheti az alapvető munkavállalói jogokat, valamint a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet;

54. kiemeli, hogy az e-irányítás különösen kedvező a vállalkozások, különösen a kkv-k számára – amelyek jelenleg az Unión belüli határokon átnyúló műveletek végrehajtása során gyakran leküzdhetetlen akadályokkal szembesülnek –, mivel alacsony adminisztratív költségekkel és terhekkel jár, és növeli a termelékenységet, a hatékonyságot, a versenyképességet, az átláthatóságot, a nyitottságot, a politikai hatékonyságot és a hozzáférés lehetőségét, valamint ésszerűsíti az eljárásokat;

55. meggyőződése, hogy az uniós szabályozás célravezetőségéről (REFIT) szóló legutóbbi bizottsági közleménynek egy még nagyobbra törő irányvonal kezdetét kell jelentenie, amelynek célja az Unió versenyképesebbé tétele a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás költségeinek – a kezdeményezések egyszerűsítése, célravezetőségi vizsgálatok és egyes jogszabályok visszavonása és hatályon kívül helyezése révén történő – csökkentésével;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.11.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Jan Březina, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Catherine Trautmann, Ioannis A. Tsoukalas, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Rachida Dati, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Seán Kelly, Holger Krahmer, Werner Langen, Zofija Mazej Kukovič, Alajos Mészáros, Vladimír Remek, Silvia-Adriana Ţicău

(1)

http://data.worldbank.org/indicator/IC.REG.DURS


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (28.11.2013)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

„Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?”

(2013/2176(INI))

A vélemény előadója: Karin Kadenbach

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti időszak kohéziós politikája fontos és hatékony eszköz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtésében és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében, valamint az Unióban a munkahelyteremtés terén az egyik legfontosabb szerepet betöltő, a mikrovállalkozásokat is magukban foglaló kis- és középvállalkozások (kkv-k) beindításának és fejlesztésének széles körű intézkedések és innovatív pénzügyi eszközök általi támogatásában;

2.  felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy hozzanak létre hatékony információs és támogatási rendszereket annak érdekében, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k részesülhessenek az uniós támogatásokból, valamint fogadjanak el ambiciózus intézkedéseket a közös kockázatkezelési mechanizmus részeként, az uniós költségvetési forrásoknak (pl. COSME, Horizont 2020) az európai strukturális és befektetési alapokból származó forrásokkal való ötvözése által; megjegyzi továbbá, hogy a gazdasági válság a mikrovállalkozások és a kkv-k számára megnehezítette a bankhitelhez jutást, és hangsúlyozza ezért a pénzügyi eszközök mint a kkv-k támogatásának új eszköze szerepét a 2014–2020-as programozási időszakban;

3.  hangsúlyozza a mikrovállalkozások és a kkv-k számára nyitva álló lehetőségeket arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok innovatív pénzügyi eszközei és innovatív rendszerei révén forráshoz jussanak, és rámutat arra, hogy ki kell terjeszteni ezen eszközök alkalmazási körét, valamint a rugalmas mikrofinanszírozási eszközökre is kiterjedően garantálni kell azok jogi egyértelműségét, továbbá meg kell osztani a bevált gyakorlatokat, tekintettel arra, hogy a forráshoz jutással kapcsolatos nehézségek jelentik jelenleg a mikrovállalkozások és a kkv-k növekedésének útjában álló egyik legfőbb akadályt; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi eszközök szerepét meg lehetne erősíteni a megújuló alapok garantálása, a köz- és magánszféra közötti partnerségek támogatása, az uniós költségvetés vonatkozásában pedig a multiplikátor hatás elérése érdekében; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a pénzügyi eszközök alkalmazási körét a 2014–2020 közötti új programozási időszakban valamennyi tematikus célkitűzésre, valamint európai strukturális és beruházási alapra kiterjesztik;

4.  kijelenti, hogy az Unió társadalmi kohéziója szempontjából kiemelkedően fontos a magas munkanélküliségi arány kezelése, különösen a fiatalok és más kiszolgáltatott csoportok körében, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése, valamint a vállalkozói szellem előmozdítása révén; felhívja ezért a tagállamokat és az európai strukturális és beruházási alapokat, hogy összpontosítsanak a fenntartható munkahelyek és üzleti lehetőségek megteremtésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéb vállalkozások, valamint az induló vállalkozások számára kedvező környezet és a megfelelő szabályozási keret biztosítása által;

5.  megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapok helyi, regionális és nemzeti szinten támogatják a hatóságokat és az érintetteket többek közt a munkahelyi tanulás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció és elősegítése, valamint a mikrovállalkozások (különösen az egyszemélyes vállalkozások) és a kkv-k versenyképességének elősegítése érdekében, a tudományos és kutató intézményekkel való együttműködés révén, ezáltal segítve a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások és különösen a magas munkanélküliségi arány kezelését;

6.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdaság keretében megvalósuló növekedés, innováció és munkahelyteremtés támogatására irányuló erőfeszítéseknek többek közt az intelligens szakosodás támogatása és az ökoszisztéma tiszteletben tartása mellett biztosítaniuk kell a az egészségügyi és biztonsági követelmények betartását, valamint a gazdasági, szociális és környezetvédelmi követelmények közötti egyensúlyt, annak érdekében, hogy az Unió valamennyi régiójában megfelelő jövedelmet nyújtó, minőségi állásokat kínáljanak; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a vállalkozások és az oktatási ágazat által az ágazatközi projektek, az egyetemek és más magas színvonalú oktatási intézmények közötti együttműködés és innovációs „klaszterek” megteremtése révén betöltendő fontos szerepet; kéri a gyakorlati szakmai képzésre irányuló helyi és regionális finanszírozási programok elősegítését;

7.  rámutat arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapokra fontos szerep hárul a foglalkoztatás, valamint a vállalkozási, vállalkozói és kreatív készségeket fejlesztő konkrét projektek támogatásában, többek közt a fiatalok körében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden tagállam és régió teljes mértékben éljen ezzel a lehetőséggel a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok révén a helyi és regionális hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vállalkozói tevékenység helyi és regionális szintű előmozdítására, többek közt a fiatalok induló vállalkozásaira összpontosítva;

8.  rámutat arra, hogy a 2014–2020-as kohéziós politikai időszakra irányadó rendelkezések célja, hogy csökkentsék a mikrovállalkozások és a kkv-k adminisztratív terheit, különösen a munkanélküliek aktivizálása tekintetében, ezáltal járulva hozzá a munkahelyteremtés feltételeinek javításához; felhívja a tagállamokat arra, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek az európai strukturális és beruházási alapoknak a mikrovállalkozások és kkv-k javára történő jobb végrehajtásának útjában állnak.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.11.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Luís Paulo Alves, Victor Boştinaru, Nikos Chrysogelos, Rosa Estaràs Ferragut, Brice Hortefeux, Danuta Maria Hübner, Vincenzo Iovine, Seán Kelly, Mojca Kleva Kekuš, Jacek Olgierd Kurski, Petru Constantin Luhan, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Hermann Winkler, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Karin Kadenbach, James Nicholson, Elisabeth Schroedter

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jill Evans, Carmen Romero López


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.2.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Pervenche Berès, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Marije Cornelissen, Sari Essayah, Thomas Händel, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Ádám Kósa, Jean Lambert, Verónica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Elisabeth Schroedter, Nicole Sinclaire, Jutta Steinruck, Andrea Zanoni

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Claudette Abela Baldacchino, Edite Estrela, Sergio Gutiérrez Prieto, Jan Kozłowski, Anthea McIntyre, Evelyn Regner

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Salvatore Caronna, Emilio Menéndez del Valle

Utolsó frissítés: 2014. február 28.Jogi nyilatkozat